Carl von Linne
, eredeti
latinos
neven
Carolus Linnaeus
(
Rashult
,
1707
.
majus 23.
?
Hammarby
,
1778
.
januar 10.
)
sved
termeszettudos, orvos es botanikus.
Megalkotta a modern tudomanyos
rendszerezes
alapelveit, a rendszerezes kategoriait (a
taxonokat
) es kidolgozta a modern
tudomanyos nevezektant
, az el?lenyekre alkalmazta a
kett?s elnevezest
tudomanyos nevkent. Alapjaiban ma is az ? elveit es eljarasat hasznaljak a biologiaban.
Botanikai
szakmunkakban
nevenek roviditese
:
?L.”
.
[1]
Zoologiai
szakmunkakban
nevenek roviditese
:
?Linnaeus”
.
Apja
Nils Ingemarssonkent
szuletett. Ebben az id?ben
Svedorszagban
meg ritkan hasznaltak csaladnevet, tobbnyire megelegedtek a keresztnevvel es az apa neveb?l kepzett apai nevvel, mint az
izlandi szemelyneveknel
mindmaig. Az akademiai vilagban azonban mar terjed?ben volt a csaladnevek hasznalata, ezert amikor a fiatal Nils Ingemarsson beiratkozott a
lundi
egyetemre, csaladnevet valasztott maganak, megpedig a hazuk udvaran allo hatalmas
harsfa
sved nevet (lind) latinositva Linnaeus lett.
Fia, Carl igy svedul
Carl Nilsson (apai nev) Linnaeus
lett, majd ezt 1761-t?l, amikor
Adolf Frigyes sved kiraly
nemesi rangra emelte, Carl von Linne formaban hasznalta. Egyes korabeli publikaciokban az utobbi forma latin valtozata:
Carolus a Linne
szerepel.
Csaladja 1709-ben koltozott at
Stenbrohultbe
, ahol apja lelkesz volt. A gimnaziumot
Vaxj?ben
vegezte. Bar teologusnak szantak, ? inkabb a novenytanhoz vonzodott, ezert apja az orvoslas fele iranyitotta (abban az id?ben Svedorszagban a botanikat meg az orvostudomanyi fakultason oktattak, mivel nem volt onallo tudomany). A termeszettant a hollandiai
Boerhaavenal
tanult
Johan Stensson Rothman
orvos oktatta, aki felismerte a gyermek adottsagat es erdekl?deset. Megismertette vele
Tournefort
novenyrendszertanat, majd
Arisztotelesz
allattanat. 1727-ben a lundi egyetemen hatarozta el, hogy orvos es botanikus akar lenni.
1728-ban kerult at a hires
uppsalai
egyetemre, ahol
ifjabb Olof Rudbeck
tanitvanya lett (kes?bb a helyettese, azutan az utoda). Az orvoslas mellett foglalkozott novenytannal es neprajzzal is (kulonosen a
lappokeval
). 1730-ban neveztek ki demonstratornak, ekkor vegezte els? botanikai kutatasait a novenyek
szaporodasarol
. Az ivari rendszer alapjan tervezte meg az uppsalai kert katalogusat. 1732-ben az Uppsalai Tudomanyos Tarsasag megbizasabol tanulmanyutra ment
Lappfoldre
, hogy ott az asvanyokat, a novenyeket es az allatokat vizsgalja. Innen mar jo nev? termeszettudoskent tert vissza. Tanulmanyozta a banyaszok
tud?betegsegeit
es a szocialis higienia egyeb vonatkozasait is.
1733-ban ismerkedett meg Johan Moræus doktor lanyaval, akit felesegul vett. A gazdag Moræus ehhez azt kototte ki, hogy Linnaeus az orvosi diplomajat
Hollandiaban
szerezze meg. Az eljegyzes utan, 1735-ben at is utazott Hollandiaba, taskajaban a
Systema Naturae
rovid kezirataval. Ebben vazolja a
biologiai rendszerezes
elveit es kategoriait. Hollandiaban gyorsan szerzett baratokat es partfogokat;
Leidenben
meglatogatta Hermann Boerhaavet (akinek tanitasait ? kozvetitette Svedorszagba). 1735 kozepen avattak orvosdoktorra
Harderwijkben
. Tagja lett az ottani orvosi tarsasagnak, megismerkedett tobbek kozott
Gerhard van Swietennel
is. Kinyomtatta a
Systema Naturae
cim? alapm?venek els? valtozatat.
Ezutan harom evig utazgatott Angliaban es Franciaorszagban. 1738-ban Stockholmban telepedett le orvoskent, majd a tengereszeti korhaz f?orvosa es udvari orvos lett. 1739-ben vette felesegul Sara Moræat. 1739-ben meghivtak az eppen akkor alapitott Sved Tudomanyos Akademia els? elnokenek.
1740-ben lett az uppsalai egyetemen az elmeleti es a gyakorlati orvostan tanara, 1741-ben neveztek ki az anatomia es a gyakorlati orvostudomany professzorava. 1742-ben mar a botanikat, a gyogyszertant (materia medica), a
dietetikat
es a
szemiotikat
is el?adta. Ugyanekkor biztak meg az uppsalai egyetem botanikus kertjenek igazgatasaval. Ekkor kezdte alkalmazni a kett?s nevezektant a novenyek elnevezesere, majd 1758-tol az allatokera is. 1746-ban es 1749-ben kutatoutakon vett reszt, mikozben eletfoldrajzi megfigyeleseket is rogzitett. 1747-ben lett a kiraly haziorvosa.
Foglalkozott az orvosi gyakorlat irasba foglalasaval is. Elete utolso eveit az Uppsala kozeleben fekv?
Hammarbyben
toltotte. 1774-ben es 1776-ban szelutes erte, az utobbi maradando benulast hagyott vissza. Negyevi betegseg utan Hammarbyben erte a halal, es az uppsalai domban helyeztek vegs? nyugalomra.
Kepe ma a sved 100 koronas bankjegyen lathato.
[2]
Tudomanyos munkassaga
[
szerkesztes
]
A Systema Naturae els?, 1735-os kiadasa
A lundi, majd az uppsalai egyetemen valt meggy?z?deseve, hogy a viragok porzoi es a bibei lehetnek a
novenyek osztalyozasanak
alapjai. 1730-tol vegezte els? sajat botanikai kutatasait. Megjelentetett egy kis irast a
novenyek nemisege
r?l ("A novenyek hazassaganak el?zmenyei" cimmel), amelyben a viragok porzojat a v?legenyhez hasonlitotta, a term?t pedig a menyasszonyhoz.
1735-ben kiadott,
Systema Naturae
cim? munkajaban enciklopedikusan probalta kategorizalni a termeszeti vilag dolgait. Az
asvanyoknak
csak testuk van, de nem elnek es erzekelesuk sincs; a
novenyek
elnek es van testuk, de nem erzekelnek; az
allatoknak
mar erzekelesuk is van, s?t, mozogni is kepesek. Az
embernek
ertelme is van, fel tudja ismerni a testeket, es meg tudja ?ket kulonboztetni a nevuk alapjan. Az asvanyok, a novenyek es az allatok birodalma jol elkulonithet? egymastol, mert elhatarolhato
osztalyokra
(classis)
bonthato. Az egyes osztalyokon belul
rendek
(ordo)
kulonithet?k el, a rendekbe besorolhatok a
csaladok
(familia)
, a csaladok tagjai
nemekbe
vagy
nemzetsegekbe
(genus)
csoportosithatok, es a nemeken belul elesen elhatarolodnak a legkisebb
rendszertani
egysegek, a
fajok
(species)
. M?venek ebben az els? kiadasaban meg csak par szaz faj szerepelt ? a kes?bbiekben egyre tobb es tobb, ahogy mind ujabb ismeretekhez jutott. A fajokon belul megkulonboztethet?k ugyan
alfajok
(subspecies)
,
fajtak
es
valtozatok
(varietas)
, de ezek csak atmeneti, nem allando formak. A fajok szama viszont allando, es annyi van bel?luk, amennyit a Teremt? megteremtett. M?venek bevezet?jeben az
Otestamentumot
idezi: ?Mily szamtalanok a te m?veid, Uram! Mindazokat bolcsen alkottad meg, es betelt a fold a te gazdagsagoddal” (Zsolt, 104:24,
Karoli Gaspar
forditasa).
[3]
Linnenek a termeszetr?l alkotott elkepzelese tehat eppen ellentetes
Leibnizevel
, mert Linne szerint a Termeszetben nincs folytonossag, megszakitatlansag, hanem eppen ellenkez?leg, elesen elhatarolhato ?tipusok” vannak.
A ?Systema Naturae”-vel Linne megteremtette a modern rendszertan alapkategoriait es e kategoriak hierarchiajat. Azota rendszeret kiegeszitettek nehany magasabbrend? ? peldaul a torzs
(phylum)
, orszag vagy birodalom
(regnum)
? es szamos alkategoriaval (peldaul alcsalad, alrend, alosztaly, oregrend, csaladcsoport stb.).
Az allatok rendszerezesenel joreszt
Arisztotelesz
kategoriait vette alapul, ezert peldaul a halakat az uszonyok csontjai, a madarakat labuk es cs?ruk, az eml?soket labujjaik es fogazatuk alapjan sorolta be.
[3]
A fels? szint? kategoriak (osztalyok) egy resze, mint igy peldaul
halak
(Pisces)
,
ketelt?ek
(Amphibia)
,
madarak
(Aves)
,
eml?sok
(Mammalia)
termeszetesnek t?nt ? a modern rendszertanok szerint azonban a
halak
polifiletikus csoportja
mar 12 osztaly fajait fogja ossze.
Ugy velte, a novenyek kategoriakba osztasanak kriteriuma a viragokban talalhato
ivarszervek
jellege, fejlettsege es szervez?dese. A
porzok
jellege szerint 24 osztalyt kulonboztetett meg, ezeket tovabbi rendekbe sorolta a term?k allasa alapjan, rendszere tehat mesterseges kriteriumokon alapult. 1751-ben a ?Philosophia Botanica” cim? munkajaban megkiserelt egy termeszetesebb rendszert kidolgozni a novenyvilagra, de ezt a m?vet nem fejezte be.
Az el?lenyek rendszerezeseben masik fontos teljesitmenye a
kett?s nevezektant
(binominalis nomenklatura) bevezetese volt: Linne ota az el?lenyek tudomanyos neve ket tagbol all. Ezt a gyakorlatot mar majdnem 200 evvel korabban alkalmazta
Gaspard Bauhin
es
Johann Bauhin
, de akkor nem terjedt el. A tudomanyos nev els? tagja a nem vagy nemzetseg
(genus)
neve, a masodik pedig a faje
(species)
. A nemek neveit altalaban latin vagy gorog (eredet?) szavakbol kepezzuk, igy peldaul a
farkas
tudomanyos neve: ?
Canis lupus
”, ahol a ?
Canis
” a ?kutya” nem neve, a ?
lupus
” pedig a ?szurke farkas” fajneve. A kett?s nev egyreszt megfelel az emberi csalad- vagy vezetek-, illetve keresztnevnek, masreszt a logikai meghatarozas elveit is kielegiti: valaminek a meghatarozasahoz el?bb meg kell keresni azt a nagyobb egyseget vagy csoportot, amibe tartozik (ez a nem vagy genus), azutan e csoporton belul a ?differentia specifica” (megkulonboztet? ismerv) segitsegevel el kell hatarolni a nagyobb egyseg tartozo mas fajaitol. A fajok es a nem(zetseg)ek azutan egy hierarchia egyre nagyobb kategoriaiba csoportosithatok.
Linne a
Species Plantarum
cim? munkajaban 7300 novenyfajra alkalmazta a kett?s nevezektant.
A novenyeket rendszerezve tanulmanyozta a hozzajuk szorosan kot?d? allatokat is, igy els?kent vizsgalta meg az
hazi meh
(Apis mellifera)
eletet. Ezaltal 1758-ban az allatok rendszerezeset a
nyugati mezel? meh
(
Apis mellifera
L. ? L. mint Linne) besorolasaval indithatta meg, megalapozva ezzel az allatok es igy a
mehek
rendszertanat is.
A ?Systema Naturae” 10. kiadasaban (1758) a kett?s nevezektant mar 7700 noveny- es 4235 allatfajra alkalmazta. Az
embert
Homo sapiens
elnevezessel az
eml?sok
(Mammalia)
osztalyaba es a
f?eml?sok
(Antropomorpha)
rendjebe sorolta (a rendet id?vel
Primatesre
neveztek at). De a Homo nembe csoportositotta a
csimpanzt
is
Homo troglodytes
neven, mert testfelepitese felt?n?en hasonlit az emberere (emiatt a helyi evangelikus puspok istentelenseggel vadolta). Az ember fajan belul valtozatokat kulonboztetett meg, ezzel a
rassz
fogalmanak uttor?jeve valt.
Homo sapiens
fajon belul negy alkategoriat kulonboztetett meg: az amerikait, az azsiait, az afrikait es az europait; ezeket el?szor az eredet helye, kes?bb a b?r szine alapjan hatarozta meg. Minden rassznak sajatos jellemz?i vannak, Linne persze ugy velte, hogy ezek az europaiakban a legel?nyosebbek.
Korabbi felfogasaval szakitva 1762-ben mar azt fejtegette, hogy csak a termeszetes csaladok
(familia)
a Teremtes m?vei, a nemek es a fajok a mar letez?k allando
keresztez?deseb?l
(
hibridizalodasabol
) szarmaznak. Erdekeltek a hibridizalodas kerdesei es problemai.
Elete utolso eveiben mar nem allitotta, hogy a fajok szama es jellemz?i allandok; a
Systema Naturae
1778-as kiadasabol ezt a mondatot kihuzta.
A lappfoldi utjan foglalkozott a banyaszok tud?betegsegeivel es a szocialis higieniaval. Tanacsokat adott a gyogyvizforrasok hasznositasara. Doktori ertekezeset a
valtolaz
(malaria) okairol irta. Hollandiaban jelent?sen b?vitette orvosi ismereteit. Stockholmban kulonosen a nemi betegsegeket es a horghurutot kezelte sikerrel, sokan jartak hozza. ? irta le tudomanyosan az ember belrendszereben el?skod? es betegsegeket okozo
orsogilisztat
(Ascaris lumbricoides)
(1758-ban). Anatomiaprofesszorkent ? honositotta meg Svedorszagban a korbonctant. Rendszeresen vizsgalta a novenyek gyogyhatasait, igyekezett meghatarozni az egyszer? gyogyszerek hatasmechanizmusat, ezzel jelent?sen hozzajarult a gyogyszertanhoz is. Sok regi, hatastalan szert kiiktatott a hasznalatbol, csak a tapasztalatilag igazolt hatasu gyogyszereket ismerte el.
Megprobalkozott a
betegsegek
osztalyozasaval is. 1737-ben levelezni kezdett
Francois Boissier de Sauvages de Lacroix
montpellier
-i orvossal (aki korabban mar megkiserelte a betegsegek csoportositasat). 1763-ban jelentette meg a sajat betegseg-rendszerezeset. Ebben a betegsegek 11 osztalyat es 325 genusat irta le. A betegsegek csoportositasat ketsegkivul attekinthet?bbe tette, de a betegsegek igazi meghatarozasara nemigen volt alkalmas.
Egyeb teljesitmenyei
[
szerkesztes
]
Linne jelent?s sved prozairo is volt. Jegyzeteket, beszamolokat keszitett mindenr?l, amivel csak talalkozott, nemcsak a novenyekr?l. Kulonosen erdekelte a neprajz, f?leg a lappok kulturaja.
Egyesek szerint ? (masok szerint
Marten Stromer
)
[
forras?
]
alakitotta ugy az
Anders Celsius
altal bevezetett h?mersekleti skalat, hogy a 0 °C a jeg olvadaspontja, a 100 °C a viz forraspontja legyen.
? vezette be a him es a n?steny ma hasznalatos irasbeli jeleit: a himre Mars isten pajzsat es landzsajat, a n?stenyre (n?re) Venusz kezitukret.
Megszerkesztett egy viragorat, amelyben a kulonboz? novenyfajok viragainak nyilasa mutatta a mulo id?t.
Magyar vonatkozasok
[
szerkesztes
]
Carl von Linne emlektabla
a budapesti
Nepligetben
Rendszertananak els? magyar nyelv? ismertetese 1781-ben jelent meg
Benk? Jozsef
tollabol egy labjegyzetben.
Hazankban Linne tanitvanyanak es hivenek vallotta magat
Kitaibel Pal
; a nyomdokain haladt
Dioszegi Samuel
. Lelkesen fogadta az irasait
Weszpremi Istvan
es kore. E korb?l irta Weszpremi veje,
Foldi Janos
orvosdoktor az els? magyar nyelv? altalanos termeszetrajzot es egyben allatrendszert is (1801-ben).
Munkassagaval legreszletesebben
Vaczy Kalman
kolozsvari
botanikus foglalkozott. Eleter?l es munkassagarol irott konyve ? ami szerkesztve es roviditve posztumusz jelent meg 1997-ben ? maig Linne legreszletesebb, magyar nyelv? bemutatasa.
Halalanak 200. evfordulojan a
F?varosi Kerteszeti Vallalat
emlekkovet allitott Linne tiszteletere a budapesti
Nepligetben
.
[4]
- Diaeta Naturalis (1734)
- Systema Naturae (Leiden, 1735)
- Fundamenta botanica (Amszterdam, 1736)
- Genera Plantarum (Leiden, 1737)
- Flora Lapponica (1737)
- Methodus sexualis
- Hortus Cliffortianus (Amszterdam, 1737)
- Classes Plantarum (1738)
- Flora Suecica (Stockholm, 1745)
- Fauna Suecica (1746)
- Materia medica (1749)
- Philosophia botanica (1751)
- Species Plantarum (Stockholm, 1753)
- Politia naturalis (1760)
- Fundamentum fructificationis (1762)
- Genera Morborum (1763)
- Clavis Medicinae (1767)
- Carl Linne (1707?1778) a termeszet rendszerez?je. Vallomasai m?veir?l
; val., ford. Vaczy Kalman, sajto ala rend. Bartokne Vaczy Katalin; Studium, Kolozsvar, 1997
- Ilse Jahn, Rolf Lother es Konrad Senglaub (1982): Geschichte der Biologie. Theorien, Methoden, Institutionen und Kurzbiographien. Jena: VEB Gustav Fischer Verlag
- Werner Plesse?Dieter Rux (1986): Biographien bedeutender Biologen. Berlin: Volk und Wissen Volkseigener Verlag
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]