Carl von Linne
Johan Henrik Scheffel festmenye (1739)
Eletrajzi adatok
Szuletett	1707 . majus 23.   Svedorszag , Rashult
Elhunyt	1778 . januar 10. (70 evesen)   Svedorszag , Hammarby
Sirhely	Uppsalai dom
Ismeretes mint	geologus professzor botanikus orvos oneletrajziro biologus gombabiologus pteridologus briologus zoologus entomologus ornitologus termeszettudos arachnologus mineralogus
Nemzetiseg	sved
Hazastars	Sara Elisabeth Moræa
Szulei	Christina Brodersonia Nils Ingemarsson Linnaeus
Gyermekek	ifj. Carl von Linne Elisabeth Christina von Linne Lovisa von Linne Sara Christina von Linne
Iskolai	Harderwijki egyetem Lundi Egyetem Uppsalai Egyetem
Palyafutasa
Szakterulet	botanika , termeszettudomany
Tudomanyos fokozat	orvosdoktor
Szakmai kituntetesek
Knight of the Order of the Polar Star (1753)
Carl von Linne alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Carl von Linne temaju mediaallomanyokat.

Carl von Linne , eredeti latinos neven Carolus Linnaeus ( Rashult , 1707 . majus 23. ? Hammarby , 1778 . januar 10. ) sved termeszettudos, orvos es botanikus.

Megalkotta a modern tudomanyos rendszerezes alapelveit, a rendszerezes kategoriait (a taxonokat ) es kidolgozta a modern tudomanyos nevezektant , az el?lenyekre alkalmazta a kett?s elnevezest tudomanyos nevkent. Alapjaiban ma is az ? elveit es eljarasat hasznaljak a biologiaban. Botanikai szakmunkakban nevenek roviditese : ?L.” . ^[1] Zoologiai szakmunkakban nevenek roviditese : ?Linnaeus” .

Neve [ szerkesztes ]

Apja Nils Ingemarssonkent szuletett. Ebben az id?ben Svedorszagban meg ritkan hasznaltak csaladnevet, tobbnyire megelegedtek a keresztnevvel es az apa neveb?l kepzett apai nevvel, mint az izlandi szemelyneveknel mindmaig. Az akademiai vilagban azonban mar terjed?ben volt a csaladnevek hasznalata, ezert amikor a fiatal Nils Ingemarsson beiratkozott a lundi egyetemre, csaladnevet valasztott maganak, megpedig a hazuk udvaran allo hatalmas harsfa sved nevet (lind) latinositva Linnaeus lett.

Fia, Carl igy svedul Carl Nilsson (apai nev) Linnaeus lett, majd ezt 1761-t?l, amikor Adolf Frigyes sved kiraly nemesi rangra emelte, Carl von Linne formaban hasznalta. Egyes korabeli publikaciokban az utobbi forma latin valtozata: Carolus a Linne szerepel.

Eletpalyaja [ szerkesztes ]

Csaladja 1709-ben koltozott at Stenbrohultbe , ahol apja lelkesz volt. A gimnaziumot Vaxj?ben vegezte. Bar teologusnak szantak, ? inkabb a novenytanhoz vonzodott, ezert apja az orvoslas fele iranyitotta (abban az id?ben Svedorszagban a botanikat meg az orvostudomanyi fakultason oktattak, mivel nem volt onallo tudomany). A termeszettant a hollandiai Boerhaavenal tanult Johan Stensson Rothman orvos oktatta, aki felismerte a gyermek adottsagat es erdekl?deset. Megismertette vele Tournefort novenyrendszertanat, majd Arisztotelesz allattanat. 1727-ben a lundi egyetemen hatarozta el, hogy orvos es botanikus akar lenni.

1728-ban kerult at a hires uppsalai egyetemre, ahol ifjabb Olof Rudbeck tanitvanya lett (kes?bb a helyettese, azutan az utoda). Az orvoslas mellett foglalkozott novenytannal es neprajzzal is (kulonosen a lappokeval ). 1730-ban neveztek ki demonstratornak, ekkor vegezte els? botanikai kutatasait a novenyek szaporodasarol . Az ivari rendszer alapjan tervezte meg az uppsalai kert katalogusat. 1732-ben az Uppsalai Tudomanyos Tarsasag megbizasabol tanulmanyutra ment Lappfoldre , hogy ott az asvanyokat, a novenyeket es az allatokat vizsgalja. Innen mar jo nev? termeszettudoskent tert vissza. Tanulmanyozta a banyaszok tud?betegsegeit es a szocialis higienia egyeb vonatkozasait is.

1733-ban ismerkedett meg Johan Moræus doktor lanyaval, akit felesegul vett. A gazdag Moræus ehhez azt kototte ki, hogy Linnaeus az orvosi diplomajat Hollandiaban szerezze meg. Az eljegyzes utan, 1735-ben at is utazott Hollandiaba, taskajaban a Systema Naturae rovid kezirataval. Ebben vazolja a biologiai rendszerezes elveit es kategoriait. Hollandiaban gyorsan szerzett baratokat es partfogokat; Leidenben meglatogatta Hermann Boerhaavet (akinek tanitasait ? kozvetitette Svedorszagba). 1735 kozepen avattak orvosdoktorra Harderwijkben . Tagja lett az ottani orvosi tarsasagnak, megismerkedett tobbek kozott Gerhard van Swietennel is. Kinyomtatta a Systema Naturae cim? alapm?venek els? valtozatat.

Ezutan harom evig utazgatott Angliaban es Franciaorszagban. 1738-ban Stockholmban telepedett le orvoskent, majd a tengereszeti korhaz f?orvosa es udvari orvos lett. 1739-ben vette felesegul Sara Moræat. 1739-ben meghivtak az eppen akkor alapitott Sved Tudomanyos Akademia els? elnokenek.

1740-ben lett az uppsalai egyetemen az elmeleti es a gyakorlati orvostan tanara, 1741-ben neveztek ki az anatomia es a gyakorlati orvostudomany professzorava. 1742-ben mar a botanikat, a gyogyszertant (materia medica), a dietetikat es a szemiotikat is el?adta. Ugyanekkor biztak meg az uppsalai egyetem botanikus kertjenek igazgatasaval. Ekkor kezdte alkalmazni a kett?s nevezektant a novenyek elnevezesere, majd 1758-tol az allatokera is. 1746-ban es 1749-ben kutatoutakon vett reszt, mikozben eletfoldrajzi megfigyeleseket is rogzitett. 1747-ben lett a kiraly haziorvosa.

Foglalkozott az orvosi gyakorlat irasba foglalasaval is. Elete utolso eveit az Uppsala kozeleben fekv? Hammarbyben toltotte. 1774-ben es 1776-ban szelutes erte, az utobbi maradando benulast hagyott vissza. Negyevi betegseg utan Hammarbyben erte a halal, es az uppsalai domban helyeztek vegs? nyugalomra.

Kepe ma a sved 100 koronas bankjegyen lathato. ^[2]

Tudomanyos munkassaga [ szerkesztes ]

Rendszerezes [ szerkesztes ]

A lundi, majd az uppsalai egyetemen valt meggy?z?deseve, hogy a viragok porzoi es a bibei lehetnek a novenyek osztalyozasanak alapjai. 1730-tol vegezte els? sajat botanikai kutatasait. Megjelentetett egy kis irast a novenyek nemisege r?l ("A novenyek hazassaganak el?zmenyei" cimmel), amelyben a viragok porzojat a v?legenyhez hasonlitotta, a term?t pedig a menyasszonyhoz.

1735-ben kiadott, Systema Naturae cim? munkajaban enciklopedikusan probalta kategorizalni a termeszeti vilag dolgait. Az asvanyoknak csak testuk van, de nem elnek es erzekelesuk sincs; a novenyek elnek es van testuk, de nem erzekelnek; az allatoknak mar erzekelesuk is van, s?t, mozogni is kepesek. Az embernek ertelme is van, fel tudja ismerni a testeket, es meg tudja ?ket kulonboztetni a nevuk alapjan. Az asvanyok, a novenyek es az allatok birodalma jol elkulonithet? egymastol, mert elhatarolhato osztalyokra (classis) bonthato. Az egyes osztalyokon belul rendek (ordo) kulonithet?k el, a rendekbe besorolhatok a csaladok (familia) , a csaladok tagjai nemekbe vagy nemzetsegekbe (genus) csoportosithatok, es a nemeken belul elesen elhatarolodnak a legkisebb rendszertani egysegek, a fajok (species) . M?venek ebben az els? kiadasaban meg csak par szaz faj szerepelt ? a kes?bbiekben egyre tobb es tobb, ahogy mind ujabb ismeretekhez jutott. A fajokon belul megkulonboztethet?k ugyan alfajok (subspecies) , fajtak es valtozatok (varietas) , de ezek csak atmeneti, nem allando formak. A fajok szama viszont allando, es annyi van bel?luk, amennyit a Teremt? megteremtett. M?venek bevezet?jeben az Otestamentumot idezi: ?Mily szamtalanok a te m?veid, Uram! Mindazokat bolcsen alkottad meg, es betelt a fold a te gazdagsagoddal” (Zsolt, 104:24, Karoli Gaspar forditasa). ^[3] Linnenek a termeszetr?l alkotott elkepzelese tehat eppen ellentetes Leibnizevel , mert Linne szerint a Termeszetben nincs folytonossag, megszakitatlansag, hanem eppen ellenkez?leg, elesen elhatarolhato ?tipusok” vannak.

A ?Systema Naturae”-vel Linne megteremtette a modern rendszertan alapkategoriait es e kategoriak hierarchiajat. Azota rendszeret kiegeszitettek nehany magasabbrend? ? peldaul a torzs (phylum) , orszag vagy birodalom (regnum) ? es szamos alkategoriaval (peldaul alcsalad, alrend, alosztaly, oregrend, csaladcsoport stb.).

Az allatok rendszerezesenel joreszt Arisztotelesz kategoriait vette alapul, ezert peldaul a halakat az uszonyok csontjai, a madarakat labuk es cs?ruk, az eml?soket labujjaik es fogazatuk alapjan sorolta be. ^[3] A fels? szint? kategoriak (osztalyok) egy resze, mint igy peldaul halak (Pisces) , ketelt?ek (Amphibia) , madarak (Aves) , eml?sok (Mammalia) termeszetesnek t?nt ? a modern rendszertanok szerint azonban a halak polifiletikus csoportja mar 12 osztaly fajait fogja ossze.

Ugy velte, a novenyek kategoriakba osztasanak kriteriuma a viragokban talalhato ivarszervek jellege, fejlettsege es szervez?dese. A porzok jellege szerint 24 osztalyt kulonboztetett meg, ezeket tovabbi rendekbe sorolta a term?k allasa alapjan, rendszere tehat mesterseges kriteriumokon alapult. 1751-ben a ?Philosophia Botanica” cim? munkajaban megkiserelt egy termeszetesebb rendszert kidolgozni a novenyvilagra, de ezt a m?vet nem fejezte be.

Az el?lenyek rendszerezeseben masik fontos teljesitmenye a kett?s nevezektant (binominalis nomenklatura) bevezetese volt: Linne ota az el?lenyek tudomanyos neve ket tagbol all. Ezt a gyakorlatot mar majdnem 200 evvel korabban alkalmazta Gaspard Bauhin es Johann Bauhin , de akkor nem terjedt el. A tudomanyos nev els? tagja a nem vagy nemzetseg (genus) neve, a masodik pedig a faje (species) . A nemek neveit altalaban latin vagy gorog (eredet?) szavakbol kepezzuk, igy peldaul a farkas tudomanyos neve: ? Canis lupus ”, ahol a ? Canis ” a ?kutya” nem neve, a ? lupus ” pedig a ?szurke farkas” fajneve. A kett?s nev egyreszt megfelel az emberi csalad- vagy vezetek-, illetve keresztnevnek, masreszt a logikai meghatarozas elveit is kielegiti: valaminek a meghatarozasahoz el?bb meg kell keresni azt a nagyobb egyseget vagy csoportot, amibe tartozik (ez a nem vagy genus), azutan e csoporton belul a ?differentia specifica” (megkulonboztet? ismerv) segitsegevel el kell hatarolni a nagyobb egyseg tartozo mas fajaitol. A fajok es a nem(zetseg)ek azutan egy hierarchia egyre nagyobb kategoriaiba csoportosithatok.

Linne a Species Plantarum cim? munkajaban 7300 novenyfajra alkalmazta a kett?s nevezektant.

A novenyeket rendszerezve tanulmanyozta a hozzajuk szorosan kot?d? allatokat is, igy els?kent vizsgalta meg az hazi meh (Apis mellifera) eletet. Ezaltal 1758-ban az allatok rendszerezeset a nyugati mezel? meh ( Apis mellifera L. ? L. mint Linne) besorolasaval indithatta meg, megalapozva ezzel az allatok es igy a mehek rendszertanat is.

A ?Systema Naturae” 10. kiadasaban (1758) a kett?s nevezektant mar 7700 noveny- es 4235 allatfajra alkalmazta. Az embert Homo sapiens elnevezessel az eml?sok (Mammalia) osztalyaba es a f?eml?sok (Antropomorpha) rendjebe sorolta (a rendet id?vel Primatesre neveztek at). De a Homo nembe csoportositotta a csimpanzt is Homo troglodytes neven, mert testfelepitese felt?n?en hasonlit az emberere (emiatt a helyi evangelikus puspok istentelenseggel vadolta). Az ember fajan belul valtozatokat kulonboztetett meg, ezzel a rassz fogalmanak uttor?jeve valt. Homo sapiens fajon belul negy alkategoriat kulonboztetett meg: az amerikait, az azsiait, az afrikait es az europait; ezeket el?szor az eredet helye, kes?bb a b?r szine alapjan hatarozta meg. Minden rassznak sajatos jellemz?i vannak, Linne persze ugy velte, hogy ezek az europaiakban a legel?nyosebbek.

Korabbi felfogasaval szakitva 1762-ben mar azt fejtegette, hogy csak a termeszetes csaladok (familia) a Teremtes m?vei, a nemek es a fajok a mar letez?k allando keresztez?deseb?l ( hibridizalodasabol ) szarmaznak. Erdekeltek a hibridizalodas kerdesei es problemai.

Elete utolso eveiben mar nem allitotta, hogy a fajok szama es jellemz?i allandok; a Systema Naturae 1778-as kiadasabol ezt a mondatot kihuzta.

Orvosi munkassaga [ szerkesztes ]

A lappfoldi utjan foglalkozott a banyaszok tud?betegsegeivel es a szocialis higieniaval. Tanacsokat adott a gyogyvizforrasok hasznositasara. Doktori ertekezeset a valtolaz (malaria) okairol irta. Hollandiaban jelent?sen b?vitette orvosi ismereteit. Stockholmban kulonosen a nemi betegsegeket es a horghurutot kezelte sikerrel, sokan jartak hozza. ? irta le tudomanyosan az ember belrendszereben el?skod? es betegsegeket okozo orsogilisztat (Ascaris lumbricoides) (1758-ban). Anatomiaprofesszorkent ? honositotta meg Svedorszagban a korbonctant. Rendszeresen vizsgalta a novenyek gyogyhatasait, igyekezett meghatarozni az egyszer? gyogyszerek hatasmechanizmusat, ezzel jelent?sen hozzajarult a gyogyszertanhoz is. Sok regi, hatastalan szert kiiktatott a hasznalatbol, csak a tapasztalatilag igazolt hatasu gyogyszereket ismerte el.

Megprobalkozott a betegsegek osztalyozasaval is. 1737-ben levelezni kezdett Francois Boissier de Sauvages de Lacroix montpellier -i orvossal (aki korabban mar megkiserelte a betegsegek csoportositasat). 1763-ban jelentette meg a sajat betegseg-rendszerezeset. Ebben a betegsegek 11 osztalyat es 325 genusat irta le. A betegsegek csoportositasat ketsegkivul attekinthet?bbe tette, de a betegsegek igazi meghatarozasara nemigen volt alkalmas.

Egyeb teljesitmenyei [ szerkesztes ]

Linne jelent?s sved prozairo is volt. Jegyzeteket, beszamolokat keszitett mindenr?l, amivel csak talalkozott, nemcsak a novenyekr?l. Kulonosen erdekelte a neprajz, f?leg a lappok kulturaja.

Egyesek szerint ? (masok szerint Marten Stromer ) ^{[ forras? ]} alakitotta ugy az Anders Celsius altal bevezetett h?mersekleti skalat, hogy a 0 °C a jeg olvadaspontja, a 100 °C a viz forraspontja legyen.

? vezette be a him es a n?steny ma hasznalatos irasbeli jeleit: a himre Mars isten pajzsat es landzsajat, a n?stenyre (n?re) Venusz kezitukret.

Megszerkesztett egy viragorat, amelyben a kulonboz? novenyfajok viragainak nyilasa mutatta a mulo id?t.

B?vebben: Linne viragoraja

Magyar vonatkozasok [ szerkesztes ]

Rendszertananak els? magyar nyelv? ismertetese 1781-ben jelent meg Benk? Jozsef tollabol egy labjegyzetben.

Hazankban Linne tanitvanyanak es hivenek vallotta magat Kitaibel Pal ; a nyomdokain haladt Dioszegi Samuel . Lelkesen fogadta az irasait Weszpremi Istvan es kore. E korb?l irta Weszpremi veje, Foldi Janos orvosdoktor az els? magyar nyelv? altalanos termeszetrajzot es egyben allatrendszert is (1801-ben).

Munkassagaval legreszletesebben Vaczy Kalman kolozsvari botanikus foglalkozott. Eleter?l es munkassagarol irott konyve ? ami szerkesztve es roviditve posztumusz jelent meg 1997-ben ? maig Linne legreszletesebb, magyar nyelv? bemutatasa.

Halalanak 200. evfordulojan a F?varosi Kerteszeti Vallalat emlekkovet allitott Linne tiszteletere a budapesti Nepligetben . ^[4]

Fontosabb m?vei [ szerkesztes ]

• Diaeta Naturalis (1734)
• Systema Naturae (Leiden, 1735)
• Fundamenta botanica (Amszterdam, 1736)
• Genera Plantarum (Leiden, 1737)
• Flora Lapponica (1737)
• Methodus sexualis
• Hortus Cliffortianus (Amszterdam, 1737)
• Classes Plantarum (1738)
• Flora Suecica (Stockholm, 1745)
• Fauna Suecica (1746)
• Materia medica (1749)
• Philosophia botanica (1751)
• Species Plantarum (Stockholm, 1753)
• Politia naturalis (1760)
• Fundamentum fructificationis (1762)
• Genera Morborum (1763)
• Clavis Medicinae (1767)

Magyarul [ szerkesztes ]

• Carl Linne (1707?1778) a termeszet rendszerez?je. Vallomasai m?veir?l ; val., ford. Vaczy Kalman, sajto ala rend. Bartokne Vaczy Katalin; Studium, Kolozsvar, 1997

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Ilse Jahn, Rolf Lother es Konrad Senglaub (1982): Geschichte der Biologie. Theorien, Methoden, Institutionen und Kurzbiographien. Jena: VEB Gustav Fischer Verlag
• Werner Plesse?Dieter Rux (1986): Biographien bedeutender Biologen. Berlin: Volk und Wissen Volkseigener Verlag

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Hogyan ejtsd ki Carolus Linnaeus nevet? . forvo.com. (Hozzaferes: 2013. marcius 14.)
• Vaczy Kalman: Carl Linne (1707?1778) a termeszet rendszerez?je ( MEK )
• Ketszaztizenot eve hunyt el Carl von Linne (origo.hu)
• Linne-tricentenarium, Mancs XX. evf. 10. szam ? 2008-03-06 Archivalva 2008. junius 24-i datummal a Wayback Machine -ben