?Szent Agoston” lehetseges tovabbi jelenteseir?l lasd: Szent Agoston (egyertelm?sit? lap) .

Canterburyi Szent Agoston
puspok , gyontatopap
Szuletese
534 . november 13. Italia , Roma
Halala
604 . majus 26. (69 evesen) Anglia , Kent , Canterbury
Tisztelete
Sirhely	Canterburyi Szent Agoston-apatsag
Unnepnapja	majus 26. (anglikan kozosseg) majus 27. (romai katolikus egyhaz). majus 28. ( hagyomanyh? katolikussag )
[https://www.catholic-hierarchy.org/bishop/baugc.html augc .html Canterburyi Szent Agoston a Catholic Hierarchy-n]
A Wikimedia Commons tartalmaz Canterburyi Szent Agoston temaju mediaallomanyokat.

Canterburyi Agoston, OSB ( Roma , 534 . november 13. ? Canterbury , 604 . majus 26. ) bences szerzetes , 598 -ban Canterbury els? erseke . ? az angol egyhaz egyik megalapitoja, Anglia egyik ved?szentje, ^[1] szokasos mellekneve ?az angolok apostola”. ^[2]

Agostont, aki egy romai kolostor perjele volt, 595 -ben Nagy Szent Gergely bizta meg azzal, hogy vezesse a pogany I. Æthelberht orszaganak, a Kenti Kiralysagnak a kereszteny hitre teritesevel megbizott missziot. Talan azert Kentet valasztottak helyszinul, mert kozel volt ahhoz a Galliahoz , amely mar akkor is kereszteny kiralysag volt, es mert Æthelberht kiraly felesege, Berta Parizs kiralyanak , I. Charibertnek a kereszteny lanya volt. Bertatol azt vartak, hogy a terites sikeressege erdekeben hatni tud ferjere. Bar a misszio meg Kent elerese el?tt visszafordult, Agoston Thanet szigeten partra szallt, es Æthelberht kozponti varosa, Canterbury fele vette az iranyt.

Æthelberht attert a kereszteny hitre, a misszionariusokat hagyta szabadon predikalni, a varosfalon kivul meg teruletet is biztositott szamukra, ahol kolostort alapithattak. Agostont az angolok puspokeve szenteltek, aki a kiraly szamos alattvalojat megteritette. A legnagyobb tomeges keresztelesre 597 karacsonyan kerult sor, amikor a karacsonyi misen tobb ezer ember vette fel a keresztseget. 601-ben Gergely papa tovabbi misszionariusokat, s veluk egyutt biztato leveleket es ajandekokat kuldott az egyhaznak. Sikertelenul probalta meg a kelta puspokoket rabeszelni, hogy vessek ala magukat Agoston egyhazrendszerenek. 604 -ben Londonban es Rochesterben katolikus puspoksegeket alapitottak, s letrehoztak egy iskolat angolszasz papok es misszionariusok kepzesere. Szinten Agoston intezte utodjanak, Canterburyi L?rincnek a felszenteleset.

Agoston 604-ben halt meg, ezt kovet?en roviddel mar szentte is avattak. Az angliai egyhaz es a Szentszek kozott meg 930 evig megvolt az egyseg, mignem VIII. Henrik a 16. szazadban fuggetlenne nem nyilvanitotta az el?bbit.

A misszio hattere [ szerkesztes ]

Miutan a romai legiok 410-ben elhagytak Britannia provinciat, a Brit-sziget lakosainak egyedul kellett megvedeniuk magukat a szaszok tamadasai ellen. A sziget lakossagat mar Britannia szetesese el?tt is kereszteny hitre teritettek, meg eretnekuk is volt, Pelagius . A legio kivonulasa utan a deli partokat pogany torzsek nepesitettek be, de a sziget nyugati fele kereszteny maradt. A brit egyhaz a romaitol kulon fejl?dott, rajuk az Ir-szigetet megterit? misszionariusok voltak hatassal. ^{[3] [4]} A brit egyhazra inkabb a kolostorok, semmint a puspoksegek voltak a jellemz?k. A ket egyhaz kozott elteres mutatkozott a husvet datumanak megallapitasaban es a papok altal hordott hajviselet, a tonzura jellemz?iben is. ^{[4] [5]} A keresztenysegnek a keleti parton valo tulelesere utalo bizonyitekok koze tartozik Szent Alban kultuszanak fennmaradasa es az eccles , a latin egyhazert kifejezesnek az angol telepulesnevekben valo meglete. ^[6] Arra vonatkozo nincsenek bizonyitekok, hogy ezek az ?skeresztenyek probaltak volna teriteni az angolszaszok koreben. ^{[7] [8]}

Ez volt a hatter, amelynek ismereteben I. Gergely papa 595-ben ugy hatarozott, hogy hitterit?ket kuld az angolszasz teruletekre. ^[9] Kentet Æthelberht iranyitotta, aki 588 el?tt vette felesegul Berta frank kiralyi hercegn?t, ^[10] a meroving kiraly, I. Charibert lanyat. Hazassagaval egy id?ben magaval vitte Kentbe Liudhard puspokot is, ^[11] akivel Canterburyben felujitottak egy romai korbol szarmazo templomot, ^[12] talan a mai Canterburyi Szent Marton-templomot . Bar Æthelberht angolszasz szokast kovet? pogany volt, felesegenek megengedte a vallasgyakorlast. Berta egyik eletrajziroja azt allitja, hogy Æthelberht felesege hatasara kerte meg Gergely papat, hogy kuldjon hozza hitterit?ket. ^[11] Ian Wood tortenesz feltevese szerint a kezdemenyezes egyszerre erkezett a kenti udvar es a kiralyn? oldalarol. ^[13] Mas torteneszek ugy velik, hogy bar az inditek homalyos, maga Gergely kuldte a misszionariusokat. Szent Beda egyik hires tortenete szerint a romai rabszolgavasaron Gergely talalkozott sz?ke angolszasz rabszolgakkal, es ekkor dontott ugy, hogy megteriti ezt a nepet. ^{[14] [15]} Az orszag kivalasztasaban azonban sokkal praktikusabb dolgok is kozrejatszhattak, peldaul hogy uj teruletekkel ismertessek el a papasag hatalmat, illetve befolyast szerezzenek az egyre hatalmasabb kenti kiraly udvaraban. ^[12] A misszio a longobardokhoz kuldott csapat ott foloslegesnek itelt resze lehetett. ^[16]

Kent es Æthelberht valasztasanal szamos szempont kozrejatszhatott, amelyek kozott az is szerepelt, hogy a kiraly felesege szabadon gyakorolhatta vallasat. A frankok es a kentiek kozotti kereskedelem szilard alapokon allt, a nyelvi korlatok is csak csekely akadalyt jelentettek, mivel a misszio tolmacsai a frankoktol jottek. A kuldottseg ideiranyitasanak egy masik oka a Kenti Kiralysag hatalmanak folyamatos novekedese lehetett. Ceawlin wessexi kiraly 592-es bukasa ota Æthelberht volt a vezet? angolszasz uralkodo. Szent Beda , egy 8. szazadi szerzetes, aki megirta az angol egyhaz tortenetet, ugy utal Æthelberhtre, mint akinek imperiuma , hatalma van a Humber folyotol delre fekv? teruletek folott. Vegul Kentnek a frankokhoz valo kozelsege a kereszteny teruletekr?l erkez? segitseg lehet?seget is jelentette. ^[17]

595-ben Gergely a Szent Antoniusz apatsag egyik papjat, Agostont valasztotta a Kentbe kuldend? misszio vezet?jenek, ^[9] es ? valasztotta ki az Agostont kiser? szerzeteseket is. Gergely papa tamogatast remelt a frank kiralytol, es Agoston erdekeben szamos frank puspoknek irt levelet, amelyben leirta a kuldetest, es arra kerte ?ket, hogy kuldottjet es csapatat megfelel? fogadtatasban reszesitsek. Ezeknek a leveleknek nehany masolata Romaban fennmaradt. A kuldetes megsegitese erdekeben a papa II. Theuderich burgundi es II. Theudebert austrasiai kiralynak, valamint nagyanyjanak, Brunhildenek is irt levelet. Gergely II. Chlotharnak , Neustria kiralyanak megkoszonte az Agostonnak nyujtott segitseget. A vendegszeretet mellett a frank puspokok es kiralyok tolmacsokat is biztositottak, es nehany frank pap is elkiserte a missziot. ^[18] Azzal, hogy Gergely elintezte a frank kiralyoknal es puspokoknel a fogadtatast, Kentben is kellemes legkort teremtett Æthelberht udvaraban a terit?k szamara, mivel valoszin?tlen, hogy a kiraly kellemetlenul banna olyanokkal, akikkel felesegenek rokonai lathatoan joban vannak. ^[19] A frankok ez id? tajt igyekeztek befolyasukat Kentre is kiterjeszteni, s Agoston kuldetesenek tamogatasa segithetett e cel elereseben is. Chlotharnak a gyakorlatban egy, a Csatorna mindket oldalara kiterjed? uradalomra volt szuksege, hogy nagyobb sikerrel vezethesse seregeit a szomszedos frank kiralysagok ellen. ^[20]

Arrol nem maradtak fenn forrasok, Gergely miert egy szerzetest nevezett ki a kuldetes elere. Gergely papa irt egyszer egy ajanlast Æthelberhtnek, melyben kifejtette, hogy Agoston mennyire erti a Bibliat , tehat hogy mennyire m?velt. Kepessegei kozott megtalalhato volt az adminisztracio vezetesehez szukseges szakertelem is, amelyet Gergely jol ismert, hiszen amikor papakent egyidej?leg a Szent Antal-apatsag apatja volt, Agoston perjelre bizta az apatsag napi ugyeinek intezeset. ^[21]

Megerkezese es els? er?feszitesei [ szerkesztes ]

Agoston Canterburyi L?rinccel , az ersekseg kovetkez? el?jarojaval es negyven masik emberrel ? koztuk szerzetesekkel ? erkezett meg. Nem sokkal azutan, hogy elhagytak Romat, a misszionariusok az el?ttuk allo feladattol elcsuggedve megalltak. ^[10] Agostont visszakuldtek, hogy szerezze meg a papa jovahagyasat a kuldottek visszateresehez. Gergely ezt megtagadta, es a kuldoncot egy biztato levellel inditotta vissza, hogy tartsanak ki, es folytassak utjukat. ^[22] 597-ben Agoston csapataval egyutt kikotott Kentben. ^[10] Mar rogton megerkezesuk utan sikereket ertek el: ^{[16] [21]} Ethelbert megengedte, hogy a papok a f?varosban, Canterburyben letelepedjenek es iget hirdessenek. A misek helyszine a Szent Marton-templom volt. ^[23] Sem Beda, sem Gergely nem emliti meg Ethelbert megkeresztelesenek id?pontjat, ^[24] de a feltevesek szerint erre 597 -ben kerult sor. A kozepkor elejen a tomeges attereshez el?szor az uralkodo atterese szuksegeltetett, es Agostonrol azt jegyeztek fel, hogy Kentbe valo erkezeset kovet?en egy ev alatt szamos embert teritett meg. ^[23] 601-ben Gergely mind Ethelbertnek, mind Bertanak levelet irt, amelyben a kiralyt fianak nevezte, es utalt megkeresztelesere is. ^[25] Thomas Elmham 15. szazadi kronikas feljegyzeseiben emlites talalhato egy akkori hagyomanyrol, mely szerint a kiralyt punkosd vasarnapjan, vagyis 597 . junius 2-an teritettek meg. A datum ketsegbevonasara nincs indok, de nem is bizonyithato. ^[23]

Agoston a puspokseg kozpontjat Canterburybe helyezte. ^[16] Nem vilagos, hol es mikor avattak puspokke. Beda egy szazaddal a tortentek utan azt allitotta, hogy Æthelberht megkereszteleset kovet?en Ætherius, Arles frank erseke szentelte fel, azonban Gergely papa korabeli levelei Agostont mar Angliaba valo erkezese el?tt is puspokkent emlegetik. Gergely egyik, 597 szeptembereben irt levele Agostont puspoknek nevezi, es csak egy tiz honappal kes?bb irja, hogy a nemetek erseke felszentelte. ^[26]

Nem sokkal erkezese utan megalapitotta a Szent Peterr?l es Szent Palrol elnevezett kolostort , melyet kes?bb atneveztek Canterburyi Szent Agoston-apatsagga . ^[16] Az apatsag teruletet a kiraly adomanyozta. ^[27] Gergely egy 598-ban az Eulogiosz alexandriai patriarkanak irt leveleben azt irta, hogy Kentben tobb mint 10 000 embert kereszteltek meg; lehet hogy a szam tulzas, de nincs okunk arra, hogy megkerd?jelezzuk az ilyen aranyu vallasvaltast. ^{[10] [21]} Lehetseges azonban, hogy mar Agoston erkezese el?tt is voltak Kentben keresztenyek, akik a Romai Birodalom idejeb?l ?riztek meg a vallast. ^[8]

Ezeket a sikeres teriteseket kovet?en Agoston visszakuldte L?rincet Romaba, vele egyutt tajekoztatot kuldott a missziorol, es kerdeseket intezett a papahoz. ^[28] Beda Az angol nep egyhaztortenete cim? m?veben a kovetkez?ket irta: Agoston szamos kerdesben Gergelyt?l kert tanacsot. Ezek koze tartozott az, hogy hogyan szervezze meg az egyhazat, mi legyen a templomok fosztogatoinak buntetese, utmutatast kert, hogy ki kivel kothet hazassagot, es a puspokok felszentelesenek targyaban. A tobbi megvitatott kerdeskor koze tartoztak a brit es a gall egyhaz viszonya, a gyermekek szuletese es a kereszteles, es mikor lepnek be az emberek a felekezetbe jogszer?en, valamint hogy a papok hogyan tarthatnak miset. ^[29]

601-ben egy masik missziot kuldtek Romabol Canterburybe. Agostonnak papi suveget, szent edenyeket, miseruhakat, ereklyeket es konyveket vittek. A papi suveg a metropolitai rang jelkepe volt, es azt jelezte, hogy Agoston ett?l kezdve ersek volt. A suveggel egyutt Gergely egy levelet is kuldott, melyben arra szolitja fel az uj erseket, hogy amint lehetseges, nevezzen ki 12 segedpuspokot, es egy puspokot kuldjon Yorkba. Gergely elkepzelesei szerint ket metropolita lett volna a szigeten: egy Yorkban, egy pedig Londonban. Mindkett?juk ala pedig 12 segedpuspok lenne beosztva. A terv reszekent Agostonnak erseki szekhelyet at kellett volna helyeznie Canterburyb?l Londonba . Ez az atkoltozes soha nem tortent meg. Nincs olyan korabeli irat, mely ennek indokat tartalmazna, ^[30] de talan az lehetett az oka, hogy London nem tartozott Ethelbert teruletei koze. London az Æthelberht unokatestvere, Sæberht uralma ala tartozo Essexi Kiralysag resze volt. ? 604-ben tert at a kereszteny hitre. ^{[12] [31]} Suso Brechter tortenesz velemenye szerint az ersekseg kozpontja valoban atkerult Londonba, am Æthelberht halala utan megsz?nt ez a poszt, s ekkor ismet Canterbury lett a szekhely. Ez a feltetelezes azonban ellentmond Bedanak az esemenyekr?l irt valtozatanak. ^[32]

Tovabbi munkassaga [ szerkesztes ]

604-ben Agoston tovabbi ket puspokseget alapitott a szigeten. A ket terulet elere ket, 601-ben hozza erkezett embert valasztott. London puspoke Mellitusz , mig Rochester puspoke Jusztusz lett. ^{[12] [33] [34]} Beda azt irja, hogy Agoston a kiraly segitsegevel helyreallitott egy canterburyi templomot, amit meg a romai katolikusok epitettek. ^{[35] [36]} Nem vilagos, hogy ez alatt Beda azt ertette, hogy Agoston ujjaepittette a templomot, vagy pedig azt, hogy mindossze felszentelt egy olyan helyet, ami el?tte pogany szertartasoknak adott helyet. Regeszeti bizonyitekok az utobbit latszanak alatamasztani; 1973-ban egy, a romai id?kben epult mellekhajo maradvanyait tartak fel a canterburyi katedralistol delre. ^[35]

Agoston nem tudta hatalmat a Walesben es a Dummoniaban el? keresztenyekre is kiterjeszteni. Gergely kinyilatkoztatta, hogy ezeknek a keresztenyeknek Agoston fennhatosaga ala kellene kerulniuk, es el kellene ismerniuk ?t vezet?jukkent. ^[37] Beda elbeszelese szerint a regio briton lakossaga ketkedve tekintett Agostonra, es gyanakvasukat Agoston egyik teves itelete tovabb sulyosbitotta. ^[38] 603-ban Agoston es Æthelberht megbeszelesre hivta ossze az angol puspokoket. A talalkozot kovet?en a vendegek elvonultak, hogy megtargyaljak ^[39] a kiraly es kiserete ajanlatat, azt, hogy Agostont a kovetkez? ulesen tisztelet ovezze. Mivel Agoston nem tudott kiemelkedni a tobbi brit ersek kozul, ^[40] megtagadtak, hogy ?t puspokukke valasszak. ^{[39] [41]} Komoly nezetelteresek voltak azonban Agoston es a brit egyhaz kozott is, ami talan nagyobb szerepet jatszott abban, hogy nem sikerult megallapodast kotni. Ilyen temak voltak a tonzura , a husvet id?pontjanak megallapitasa, es a melyen gyokerez? kulonbsegek az aszketizmus es a misszionarius torekvesek megiteleseben, valamint az egyhaz felepiteseben. ^[38] Nehany tortenesz ugy veli, Agoston nem igazan ertette meg a brit egyhaz tortenelmet es hagyomanyait, es ez rontotta meg a kapcsolatot kozte es puspokei kozott. ^[41]

Tovabbi sikerei [ szerkesztes ]

Canterbury Szent Agoston
Eletrajzi adatok
Szuletesi nev	Agoston
Szuletett	6. szazad Italia , Roma
Elhunyt	604 . majus 26. Canterbury
Sirhely	Canterburyi Szent Agoston-apatsag
Munkassaga
Vallas	anglikan
Tisztseg	apat Roman Catholic Archbishop of Canterbury puspok
Hivatal	Canterbury erseke
Hivatali id?	604 . majus 26 -ig
El?dje	nincs
Utodja	Canterburyi L?rinc
A Wikimedia Commons tartalmaz Canterbury Szent Agoston temaju mediaallomanyokat.

Konnyebb volt atultetni Roma elkepzeleseit a pogany templomok es az unnepek tekinteteben. Az eredetileg pogany templomokat keresztennye szenteltek, ^[42] es amennyiben lehetseges volt, a hagyomanyokat is atultettek ugy, hogy ezutan ezekkel a kereszteny martirokra emlekeztek. Az egyik vallasi helyszinr?l kijelentettek, hogy az egy helyi szent, Szent Szixtusz szentelye, kinek kovet?i nem jegyeztek fel vezet?juk eletet es halalat sem. Lehet, hogy itteni ?skeresztenyek voltak, azonban vallasukat nem nagyon gyakoroltak. Mikor Gergely tudomast szerzett a dologrol, megtiltotta, hogy a kultuszt tovabb folytassak, es felszolitotta Agostont, hogy a helyet inkabb Szent Szixtusz helyekent tiszteljek. ^[43]

Gergely torvenyt alkotott az egyhaziak es a vilagiak viselkedeser?l. Az uj missziot kozvetlenul a papa fennhatosaga ala utalta, s vilagossa tette, hogy sem az angol puspokoknek nincs a frank teruleteken fennhatosaga, sem pedig forditva. Mas el?irasok az egyhaziak kepzesevel es a misszionariusok eletvitelevel voltak kapcsolatosak. ^[44]

A canterburyi King’s School Agostont tartja alapitojanak. Ez alapjan ez lenne a vilag legid?sebb iskolaja, irasos dokumentacio azonban csak a XVI. szazadbol maradt fenn. ^[45] Agoston alapitott itt egy iskolat, amely nem sokkal halala utan mar tanarokat tudott kikuldeni Kelet-Angliaba, hogy segitetsek az ott tevekenyked? misszionariusok munkajat. ^[46] Agoston liturgikus konyveket kapott a papatol, am ezek tartalma ma mar nem ismert. Ezek azon misekonyvek peldanyai lehettek, amelyeket ebben az id?ben irtak. Nem ismert az sem, hogy milyen liturgiat hozott Agoston Angliaba, de valoszin?leg a latin liturgia egyik fajtaja lehetett, melyet abban az id?ben Romaban hasznaltak. ^[47]

Halala es hagyateka [ szerkesztes ]

Agoston mar halala el?tt felszentelte az erseki posztra utodjanak Canterburyi L?rincet , talan azert, hogy biztositsa a tisztseg tovabbeleset. ^[48] Bar Agoston halalaig, 604 . majus 26-aig ^[16] a kuldetes alig terjeszkedett tul Kent teruleten, er?feszitesei megalapoztak a Brit-szigeteken egy kes?bbi, sokkal hatekonyabb misszio letrejottet. Bar mar korabban is voltak keresztenyek az Ir-szigeten es Walesben, nem tortentek arra utalo probalkozasok, hogy a szasz hoditokat megprobaljak megteriteni. Agostont azert kuldtek, hogy ezeknek a szasz hoditoknak az utodjait megteritse, es hogy tovabb melyitse a keresztenyseg erejet a Brit-szigeteken. ^{[38] [49]} Sikereinek nagy reszet annak koszonhette, hogy kozeli kapcsolatban allt Ethelberttel, ami biztositotta az ersekseg megalapitasahoz a megfelel? korulmenyeket. ^[50] Agoston peldaja kihatassal volt az Angolszasz Egyhaz nagy kuldeteseire is. ^{[51] [52]}

Agostont eredetileg a mai Canterburyi Szent Agoston-apatsag oszlopcsarnokaban temettek el, ^[27] de kes?bb exhumaltak, es egy apatsagi templom sirjaba helyeztek, ami kes?bb zarandokhely lett. Anglia normann megszallasat kovet?en aktivan tamogattak Szent Agoston kultuszat. ^[16] Az angol reformacio idejen sirjat leromboltak, es foldi maradvanyai elt?ntek. ^[53]

Ma egy kelta kereszt jelzi Ebbsfleetben, Kent keleti reszen azt a helyet, ahol Agoston allitolag partra szallt, ^{[54] [55]} bar Alan Kay tortenesz 2005 -ben ugy nyilatkozott a BBC -nek, hogy Ebbsfleet a 6. szazadban nem is a tengerparton fekudt, Agoston inkabb valahol Stonar es Sandwich kozott erhetett partot. Szerinte az Agoston itteni partra szallasarol szolo torteneteket 1884-ben egy viktorianus arisztokrata kezdte el terjeszteni, akinek szuksege volt egy olyan figyelemfelhivo dologra, mely az akkoriban nyitott teahazaba vonzza a vendegeket. ^[56]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben az Augustine of Canterbury cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Beda Venerabilis , translated by Leo Sherley-Price. A History of the English Church and People . Penguin Classics (1988). ISBN 0-14-044042-9  
• Blair, John P.. The Church in Anglo-Saxon Society . Oxford: Oxford University Press (2005). ISBN 0-19-921117-5  
• Blair, Peter Hunter , Blair, Peter D.. An Introduction to Anglo-Saxon England , Third Edition, Cambridge: Cambridge University Press (2003). ISBN 0-521-53777-0  
• Brooks, Nicholas. The Early History of the Church of Canterbury: Christ Church from 597 to 1066 . London: Leicester University Press (1984). ISBN 0-7185-0041-5  
• Collins, Roger. Early Medieval Europe: 300?1000 , Second Edition, New York: St. Martin's Press (1999). ISBN 0-312-21886-9  
• Delaney, John P.. Dictionary of Saints , Second Edition, Garden City, N.Y: Doubleday (1980). ISBN 0-385-13594-7  
• Fletcher, R. A.. The Barbarian Conversion: From Paganism to Christianity . New York: H. Holt and Co (1998). ISBN 0-8050-2763-7  
• Hayward, Paul Anthony.szerk.: Lapidge, Michael et al.: St Justus, Blackwell Encyclopaedia of Anglo-Saxon England . Malden, MA: Blackwell Publishing, 267?268. o. (2001. junius 1.)  
• Hindley, Geoffrey. A Brief History of the Anglo-Saxons: The Beginnings of the English Nation . New York: Carroll & Graf Publishers (2006). ISBN 978-0-78671-738-5  
• Lapidge, Michael.szerk.: Lapidge, Michael et al.: St Mellitus, Blackwell Encyclopaedia of Anglo-Saxon England . Malden, MA: Blackwell Publishing, 305?306. o. (2001. junius 1.)  
• Mayr-Harting, Henry . The Coming of Christianity to Anglo-Saxon England . University Park, PA: Pennsylvania State University Press (1991). ISBN 0-271-00769-9  
• Mayr-Harting, Henry . Augustine (St Augustine) (d. 604) , Oxford Dictionary of National Biography . Oxford University Press (2004). Hozzaferes ideje: 2008. marcius 30.  
• Nelson, Janet L. . Bertha (b. c.565, d. in or after 601) , Oxford Dictionary of National Biography . Oxford University Press (2006). Hozzaferes ideje: 2008. marcius 30.  
• Smith, Adam (1978). ? St Augustine of Canterbury in History and Tradition ”. Folklore 89 (1), 23?28. o. DOI : 10.2307/2864782 .  
• Stenton, F. M. . Anglo-Saxon England , Third Edition, Oxford: Oxford University Press (1971). ISBN 978-0-19-280139-5  
• Thomson, John A. F.. The Western Church in the Middle Ages . London: Arnold (1998). ISBN 0-340-60118-3  
• Wood, Ian (1994. Jan). ? The Mission of Augustine of Canterbury to the English ”. Speculum 69 (1), 1?17. o. DOI : 10.2307/2864782 .  
• Yorke, Barbara . The Conversion of Britain: Religion, Politics and Society in Britain c. 600-800 . London: Pearson/Longman (2006). ISBN 0-582-77292-3  

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Canterburyi Szent Agoston temaju mediaallomanyokat.

• Prosopography of Anglo Saxon England Canterburyi Szent Agostonrol szolo bejegyzese
• A Nemzeti Szobrok bejegyzese az emlekszoborrol
• Catholic Encyclopedia: St. Augustine of Canterbury