Koordinatak
:
e. sz. 48° 09′
,
ny. h. 2° 52′
48.15
,
-2.8666666666667
48.150000°N 2.866667°W
Bretagne
(
kiejtese
ⓘ
,
IPA
: b??ta'?, kb.
brotany
,
bretonul
Breizh
,
IPA
: b?ejs)
felsziget
,
Franciaorszag
egyik
regioja
. Szekhelye
Rennes
.
Bretagne domborzati terkepe
Bretagne
Franciaorszag
legnyugatibb csucskeben helyezkedik el. Hagyomanyosan ket reszre osztjak: az
Armor
ra es az
Argoat
-ra. Az
Armor
jelentese a
tenger orszaga,
ami jellemz? is ra, hiszen ez a terulet foglalja magaba Bretagne partjait, mig az
Argoat
,
aminek jelentese az
erd? orszaga,
Bretagne bels? reszet. A partoknak kulon nevuk van, mint peldaul a
Smaragd-
vagy a
Jade-part.
A partok tobbsege f?bb jellegzetesseger?l kapja nevet, ilyen peldaul a
Rozsaszin Granitpart.
A partok kozeleben sok kisebb-nagyobb sziget van szetszorodva, peldaul
Ouessant
es
Brehat
.
A regio megyei es varosai
[
szerkesztes
]
A negy megye 15 keruletb?l (4-4-4-3), 102 kantonbol (27-27-27-21) es 1206 (348-277-332-249) kozsegb?l
(commune)
all.
[1]
A tortenelmi Bretagne resze a
Nantes
szekhely?
Loire-Atlantique
megye is.
Menhirek
Carnacban
Bretagne tortenelmi regioja
Bretagne-ba i. e. 1. evezred folyaman
kelta
torzsek vandoroltak be, majd
i. e. 56
-ban
Julius Caesar
elfoglalta, es
Armorica
(wd)
neven a
Romai Birodalom
tartomanyava tette. Az 5?6. szazadban Delnyugat-Britanniabol
kereszteny
bretonok
telepultek at a teruletre. Nevet a
Brit-szigetek
romai nevet?l valo megkulonboztetese miatt kapta (?kis Britannia”).
Bretagne-t
Vannes
(wd)
grofja,
Nominoe
(wd)
fejedelem (†
851
) egyesitette 845-ben.
Fellazadt a
frank
fennhatosag ellen, es kivivta Bretagne
fuggetlenseget
. Elfoglalta
Nantes
-ot es
Rennes
-t, es ezzel veglegesse tette a tartomany teruleti kiterjedeset. ?t
I. Jambor Lajos
, francia kiraly bizta meg mint
vazallust
Bretagne kormanyzasaval. Lajos utodja,
II. Kopasz Karoly
idejen Bretagne fuggetlen hercegsegge valt.
952
korul
normann
uralom ala kerult a felsziget. Connan rennes-i grof (†
992
) fia, Geoffroi (†
1008
) felvette a hercegi cimet, amely
1066
-ban az
angol
Plantagenet-haz
, majd
1213
-ban a
francia
Capeting-haz
egyik oldalagara szallt. III. Janos (†
1341
) utod nelkuli halala utan a
breton orokosodesi haboruban
az angolparti John Monfort legy?zte a francia Blois Karolyt (†
1364
), s megszerezte a hercegi cimet. A
szazeves haboru
utan ismet francia fennhatosag ala kerult.
I. Miksa
a breton uralkodoval,
II. Ferenccel
egyutt harcolt a franciak ellen, de vereseguk utan Ferencnek ala kellett irnia a
verger-i beket
1487. augusztus 10-en, miszerint Ferenc lanyai csak a francia kiraly engedelyevel hazasodhatnak. Mivel leanya es utoda,
Bretagne-i Anna
engedely nelkul ment hozza Miksahoz,
VIII. Karoly francia kiraly
meghoditotta Rennes-t, ahol Anna tartozkodott, es 1491. december 6-an felesegul vette ?t annak ellenere, hogy Anna mar ferjnel volt, ? maga pedig jegyes. Bretagne ezzel elveszitette fuggetlenseget, am miutan Karoly meghalt, Anna megprobalta visszanyerni az onallosagot, annak ellenere, hogy hozza kellett mennie ? megint csak egy szerz?des miatt ? XII. Lajoshoz, Karoly utodjahoz. Anna id?sebbik lanyat, Claude-ot, probalta Bretagne hercegn?jeve tenni egy
V. Karoly nemet-romai csaszarral
valo hazassaggal, de Lajos
Angouleme-i Ferencet
tette meg orokoseve, es Claude-ot hozzaadtak felesegul, igy Bretagne
1532
-ben vegleg elveszitette fuggetlenseget.
Ketnyelv? kozlekedesi tabla
Quimperben
Ma a
breton nyelvet
240 000 f? beszeli (1997) harom megyeben:
Finistere
,
Cotes-d’Armor
,
Morbihan
, mindenutt 30% alatt, a beszel?k 65%-a nyugdijas, 9%-a rendelkezik fels?foku, 11%-a kozepfoku vegzettseggel (1997), 50 000-nel nagyobb telepulesen lakik a beszel?k 8,5%-a. (A
bretonok
nyelvismerethez nem kotott szama 450 000 f?
2005
-ben). A
Diwan
-mozgalom kovetelese, amely a baszk
Ikastolak
mozgalom nyomdokain szuletett, a kizarolagos breton oktatas ovodatol erettsegiig (a francia oktatasat idegen nyelvkent kepzelik). A tiz breton folyoiratnak mindossze nehany szaz el?fizet?je van, napilap nincs. Gondot okoz a negy elkulonul? tajnyelv
(cornouailles, leonais, tregorrois, vannetais)
. Ezen irasbeli formajat ma egy kozos, iskolaban is, folyoiratokban is hasznalt helyesiras egyesiti (
Peurunvan
, ?egyesult”), habar evtizedeken at huzodo vita utan egyes tanszeken meg alternativ szabvanyt hasznalnak (
Etrerannyezhek
, ?tajszolas kozti”). A ket mindmaig hasznalt szabvany inkabb reszletekben ter el egymastol, a kulonbseg nem akadalyozza a szoveg megerteset. Nehany id?sebb anyanyelvi breton-beszel?k pedig csak nehezen tudjak osszekotni ezt a irasbeli format a nekik ismer?s tajszolassal, ha nem volt alkalmuk tanulni.
Nehany regionalis radioado m?kodik, szovetseguk az ORLAB. A kulturalis szervezeteket a ?Kendalc’h” szovetseg fogja egybe.
A breton szinhazi
(theatre breton/teatr brezoneg)
kultura szuletesekor sokkal inkabb francia, mint kelta hatasjegyeket hordozott, a kozepkori ir szerzetesi kultura, amelyb?l a breton is taplalkozott, gyanakvassal tekintett a szinhaz m?fajara. A 14. szazadban t?nik fel Bretagne-ban az els? irott kelta szinhazi emlek (Ordinalia), ill. ezzel egyidej?leg egy komikus toredek. Az ezt kovet? id?kb?l egy sor egyhazi indittatasu verses m? maradt fenn, ezek f?leg helyi szentek eletet dolgozzak fel. A vilagi szindarabok a 18. szazadban t?nnek fel, helyuket hamar a francia nyelv? darabok foglaljak el. A breton nyelv soha sem tudott szinpadi nyelvkent igazan labra kapni, ez nem meglep? ismerve a forradalom utani mindenkori francia allam kisebbsegpolitikajat.
A breton dramairodalom talan egyetlen klasszikusa a kulonben nem is breton szarmazasu
Tangi (Tanguy) Malmanche
. F?m?ve a ?Gurvan ar Marc`heg etranjour” (Gurvan, az idegen lovag, 1923).
Bretagne-ban ma negy allami szinhaz
(centre dramatique national es scene national)
mellett 37 mas peldaul varosi
(municipal)
szinhaz letezik, termeszetesen ezek tobbsege csak tobbfunkcios szinhazterem. Ezek kozul harom breton szinhaz nyert szakmai elismertseget. Ezek: Ar Vro Bagan (Plouguerieau), a Penn ar Bed (
Brest
) es a Gaia (
Concarneau
). Fesztivaljuk a C’hoariva e Kerne (Festival du Theatre en breton).
A breton nyelv? szinhazak
Concarneau
-ban valamint a kornyez? Elliant-ban es St. Yvi-ben (Bretagne) 2002 ota evente fesztivalt rendeznek, ennek moderatora a ?Brest-videki breton nyelv es kultura haza”. (?Maison de la langue bretonne et de la culture en pays de Brest”), szervez?je a ?
Tud Bro Konk
(wd)
” szovetseg (?Federation des associations culturelles bretonnes”)
Ezenkivul nagyon nepszer?ek a breton tanchazak (
fest noz, fest deizh
, ?ejunnep”, ?napunnep”), a breton (neha francia nyelv?) nepzene, de breton nyelv?
rock
- es
rapzene
is letezik.
A legnagyobb szamban ezek a kovek
Carnacnal
talalhatok, de szinte egesz Bretagne-ban el?fordulnak.
- menhir
: Egyedulallo, magas k?tomb; de csoportosan is el?fordul. A menhir szo jelentese breton nyelven ?hosszu k?”.
- dolmen
: Egymasra allitott k?tombok egyuttese, amelyeket gyakran folddel boritottak, hiszen ezek valojaban siremlekek. A dolmen szo jelentese ?k?asztal”.
- korrigan
? erdei tunder, mano
- sell?
? tengeri leny, amely felig hal es felig n?
- sziren
? szepen enekl?, de gonosz tengeri leny
- ankou
(wd)
? a (breton) halal
- G. Pennaod:
Le theatre breton
. In: Michel Corvin:
Dictionnaire encyclopedique du theatre
(Paris, 1991)
Kapcsolodo szocikk
[
szerkesztes
]