|
|
Ez a szocikk vagy szakasz
lektoralasra
, tartalmi javitasokra szorul.
A felmerult kifogasokat
a szocikk vitalapja
reszletezi (
vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek
).
Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!
|
Bougainville a pirossal jelolt legnagyobb sziget
A sziget terkepe
Bougainville autonom terulet
Papua Uj-Guinea
onallo tartomanya. Foldrajzilag a
Salamon-szigetek
legeszakibb resze, melynek legnagyobb tagja Bougainville. Ket nagyobb (Bougainville, Buka) es szamos kisebb, joreszt lakatlan szigetb?l, atollbol all. Terulete 9384 km² (ebb?l Buka szigete kb. 500 km²). F?varosa a
Buka
szigeten fekv?
Buka
varos. A
2000
-es nepszamlalas 175 160 lakost jegyzett fel a tartomanyban.
A sziget
2019
-ben fuggetlensegi referendumot tartott, amelyen a fuggetlensegparti allaspont gy?zedelmeskedett. A tervek szerint Bougainville fuggetlen orszag lesz 2027-ben, mivel sikerult egyezsegre jutni a kerdest illet?en Papua Uj-Guineaval.
Nevet
Louis Antoine de Bougainville
francia felfedez?r?l kapta.
1886
-ban
nemet
fennhatosag ala kerult.
1914
-ben
Ausztralia
a papua uj-guineai nemet teruletekkel egyutt elfoglalta, majd
1918
-tol ausztral kozigazgatas alatt a
Nepszovetseghez
tartozott.
A
masodik vilaghaboruban
a japanok elfoglaltak, tobbszor gazdat cserelt. A Buka szigeten vivott csata a japanok visszavonulasaval vegz?dott. Az amerikai legier? egy vakmer? akcioban
1943
.
aprilis 18
-an a sziget folott l?tte le a japan haditengereszet parancsnokat,
Jamamoto Iszoroku
tengernagyot szallito gepet.
[4]
A sziget 1946-ban ismet Ausztralia fennhatosaga ala kerult, majd 1975-ben a fuggetlened?
Papua Uj-Guinea
resze lett.
[5]
A gazdag
rezkincs
es a jarulekos
arany
kitermelesere az
1980-as evekben
nagymerv? kulszini
banyaszatba
fogtak. A termeszet pusztitasa miatt az ?slakok szabotazsakciokba kezdtek, ami 1989-ben fegyveres felkelesbe torkollott. A
Panguna banyat
1989. majus 15-en bezartak, es a
Rio Tinto banyavallalat
erdekeltsegebe tartozo Bougainville Copper Ltd. 1990-ben felszamolta telephelyet.
[6]
A szigetet Papua Uj-Guinea evekre blokad ala vonta, ezalatt a felkel?ket kormanykatonak mellett a banyavallalat
del-afrikai
es
Fidzsi-szigeteki
zsoldosai is tamadtak. A haboru es a nelkulozes mintegy 15-20 000 embereletet kovetelt, 60 ezren hagytak el lakohelyuket, kozuluk tobb ezren a
Salamon-szigetekre
menekultek, amelynek kormanya tamogatta a bougainville-i felkel?ket. Legnagyobb telepulese 36 443 lakossal (
2000
)
Arawa
, a haboru el?tt a tartomany f?varosa, szinten jelent?s reszben elpusztult. A bennszulottek helyismeretuket, a szigeten maradt masodik vilaghaborus technikai eszkozoket es a sziget termeszeti er?forrasait felhasznalva kitartottak, es a blokadot kijatszva fegyvereket es eszkozoket csempesztek a szigetre.
1997
-ben Papua Uj-Guinea feladta a gerillak elleni kuzdelmet es a bennszulottek 1998-ban autonom kormanyt alakitottak. Elnokuk
Joseph Kabui
lett.
Bougainville zaszlaja
valtozatlan maradt. 2019-ben a sziget elnoke
John Momis
volt.
2019
.
november
23-an ? mintegy 22 evvel a papua uj-guineai kormannyal kotott el?zetes megallapodas utan ? a szigeten kethetes nepszavazas kezd?dott a teljes fuggetlensegr?l.
[7]
A szavazason a 206 731 regisztralt valaszto 87,6%-a vett reszt, es 98,3%-uk a fuggetlensegre szavazott.
Az el?zetesen elfogadott egyezmeny ertelmeben Papua Uj-Guinea kormanya nem volt koteles elfogadni a referendum eredmenyet, ezert eleinte nem volt valoszin?, hogy beleegyezik Bougainville fuggetlensegebe. A kozponti kormany raadasul tart attol, hogy Bougainville elszakadasa precedenskent szolgalna, mivel Papua Uj-Guineanak vannak mas szigetei, ahol m?kodnek elszakadasi mozgalmak. A masik serulekeny terulet pedig az
Indoneziahoz
tartozo
Nyugat-Uj-Guinea
, ahol nem ritkak az osszecsapasok, mivel az a terulet is fuggetlensegre torekszik.
2021
juliusaban
a papua uj-guineai kormany megallapodast kotott Bougainville vezet?ivel, melynek ertelmeben
2027
-ig megadja a szigetnek a fuggetlenseget.
[8]
A tartomany nepessege nagyobbreszt
papua
, kisebbreszt
ausztronez
nepcsoportokhoz tartozik. 11 nagyobb nyelvet hasznalnak, az altalanos kozvetit?nyelv a
tok piszin
.
A banyak elinditasakor rengeteg munkas erkezett Papua Uj-Guinearol a szigetre, akik b?rszinben, nyelvben es kulturaban is eltertek a bougainville-i lakosoktol. A bougainville-iek altalaban sotet, fekete b?r?ek, mig az uj-guineaiak vorosek. A bougainville-iek attol tartottak, hogy az Uj-Guineabol jott telepesek atveszik a dominans szerepet a szigeten, s feltettek t?luk foldjeiket. Ez is az egyik alapja lett aztan a bougainville-i haborunak. A konfliktus kirobbanasat kovet?en az uj-guineai eredet? emberek elhagytak a szigetet.
[9]
2005
-ben a tartomanyhoz tartozo, de attol tavolabb fekv?
Carteret-szigetek
lakoit a tengerszint emelkedese miatt elkezdtek atkoltoztetni Bougainville-re.
A tartomany nepessege kozelit a 300 000 f?hoz (
2019
).
Az emberi jogok helyzete a szigeten
[
szerkesztes
]
A szigeten gyakori a n?k ellen elkovetett er?szak. Nem ritkak a csoportos nemi er?szakok sem.
2013
-ban egy ENSZ felmeres soran 843 ferfit kerdeztek meg, akiknek 62%-a (530 szemely) azt nyilatkozta, hogy kovetett el n?k vagy lanyok serelmere er?szakot. 41%-uk olyan n?vel szemben tette ezt, aki nem a partneruk volt. 14%-uk vett reszt csoportosan elkovetett nemi er?szakban es 8%-uk mondta, hogy meger?szakolt ferfit vagy fiut.
[10]
A bougainville-i haboru eveiben rengeteg kulonboz? fegyveres csoport jott letre, amelyek kulonboz? torzsekhez es klanokhoz kot?dtek, s ezek sokszor a bougainville-i ellenallasi mozgalommal, vagy egymassal alltak harcban. Letrejottek meg fegyveres b?nbandak, akik meg a masodik vilaghaborubol itt maradt fegyverekkel voltak felszerelve. A bandak rajtauteseket hajtottak vegre a videki telepulesek ellen, oltek, raboltak es er?szakot kovettek el az embereken.
[11]
A
Bougainville-mezev?
(Stresemannia bougainvillei)
csak ezen a szigeten honos.
[12]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]