Borisz Nyikolajevics Jelcin
Az Oroszorszagi Foderacio 1. elnoke
Hivatali id? 1991 . december 26. [1]  ? 2000 . majus 7.
El?d	Mihail Gorbacsov (Szovjetunio 1. elnoke)
Utod	Vlagyimir Putyin
Katonai palyafutasa
Csatai	1991-es szovjet puccskiserlet 1993-as orosz alkotmanyos valsag gruziai polgarhaboru els? csecsen haboru tadzsik polgarhaboru dagesztani haboru masodik csecsen haboru oszet?ingus konfliktus Nagorno-Karabakh conflict Transnistria conflict Incident at Pristina airport
Szuletett	1931 . februar 1. Butka , Oroszorszagi SZSZSZK , Szovjetunio
Elhunyt	2007 . aprilis 23. (76 evesen) Moszkva
Sirhely	Novogyevicsi temet?
Part	Szovjetunio Kommunista Partja (1961 ? 1990. julius 12.) fuggetlen politikus (1990. julius 12. ? )
Szulei	Klavgyija Vasziljevna Jelcina Nyikolaj Ignatyevics Jelcin
Hazastarsa	Naina Jelcina ( 1932 . marcius 14. - )
Gyermekei	Tatyjana Jumaseva Jelena Jelcina
Foglalkozas	epit?mernok , politikus
Iskolai	Ural State Technical University Ural Federal University
Halal oka	szivelegtelenseg
Vallas	Orosz Ortodox Egyhaz ortodox kereszteny
Dijak	Lenin-rend (1981. januar 30.) Munka Voros Zaszlo erdemrendje (1971. augusztus) Munka Voros Zaszlo erdemrendje (1974. januar) Meltosag Erdemrendje (1966) Medal "In Commemoration of the 1000th Anniversary of Kazan" (2006. junius 22.) Vlagyimir Iljics Lenin szuletesenek 100. evfordulojanak emlekere adott jubileumi erem (1969. november) Az 1941?1945-os Nagy Honved? Haboruban aratott gy?zelem harmincadik evfordulojara emlekerem (1975. aprilis) A szovjet fegyveres er?k 60. evforduloja emlekerem (1978. januar) Arany Olimpiai Erdemrend (1993. januar 13.) A Haza Szolgalataert Erdemerem 1. fokozata (2001. junius 12.) Jerevan diszpolgara (2002. oktober 13.) VDNKh gold medal (1981. oktober) Harom Csillag erdemrend nagykeresztje (2000. februar 18.) Grand Cross of the Order of the Cross of Vytis (2011. junius 10.) a francia Becsuletrend nagykeresztje Knight Grand Cross with Collar of the Order of Merit of the Italian Republic (1991. december 19.) Order of the Golden Eagle (1997) January 13th commemorative medal (1992. januar 9.) Order of Francisc Skorina (1999. december 31.) Pentru order of courage (2001. oktober 18.) honorary citizen of Sverdlovsk Oblast (2010. januar 29.) Order of Grand Duke Dmitry Donskoy 1st Class (2006. februar 1.) Bolcs Jaroszlav Herceg Erdemerem, Els? osztaly (2000. januar 22.) maroon beret (1993. szeptember) Grand Cross of the Order of Good Hope (1999. aprilis 29.) Harom Csillag erdemrend (2000. februar 18.) Order of the Cross of Vytis (2011. junius 10.) olimpiai erdemrend (1993. januar 13.) Order of Saint Righteous Grand Duke Dmitry Donskoy (2006. februar 1.) Master of Sport of the USSR Honorary citizen of Kazan (2005. augusztus 22.) honorary citizen of Samara Oblast (2006. februar 1.) Szent Sir Lovagrend (2000. januar 6.) Памятная медаль А. М. Горчакова (1998) Order of Good Hope Order of Bethlehem
Borisz Nyikolajevics Jelcin alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Borisz Nyikolajevics Jelcin temaju mediaallomanyokat.

Borisz Nyikolajevics Jelcin ( oroszul : Борис Николаевич Ельцин ; Butka , 1931 . februar 1. ? Moszkva , 2007 . aprilis 23. ) orosz politikus, Oroszorszag els? valasztott elnoke 1991 es 1999 kozott.

Eletrajza [ szerkesztes ]

1931 . februar 1-jen szuletett a ma a Szverdlovszki teruleten fekv? Butka nev? faluban, ^[2] kulaknak nyilvanitott parasztcsalad gyermekekent. Szulei Nyikolaj Ignatyjevics Jelcin es Klavgyija Vasziljevna Sztarigina voltak. A csaladnak harom gyermeke kozul Borisz volt az egyetlen fiu. 1955 -ben Szverdlovszkban , az Urali Kirov M?szaki F?iskolan szerzett epit?mernoki diplomat. Ett?l az evt?l az epit?iparban dolgozott kulonboz? beosztasokban, 1963-tol a Szverdlovszki Hazepit? Kombinat f?mernokekent, majd igazgatojakent.

Politikai palyaja [ szerkesztes ]

1961-ben lepett be a Szovjetunio Kommunista Partjaba. ^[2] 1968-ban kineveztek a szverdlovszki teruleti partbizottsag osztalyvezet?jeve, majd 1976-ban els? titkarava. Tisztsegenel fogva tagja lett 1984-ben a Legfels?bb Tanacs Elnoksegenek. 1985-t?l tagja lett a Kozponti Bizottsagnak, annak az epit?ipari osztalyat vezette, majd '85 kozepet?l titkari teend?ket latott el. 1985 . december 24-en a moszkvai partbizottsag Grisin helyebe az els? titkarava valasztotta. 1986 -ban a XXVII. partkongresszust kovet?en megvalt KB-titkari posztjatol es a Politikai Bizottsag pottagja lett. A moszkvaiak koreben nagy nepszer?segre tett szert a mindennapi eletet jol ismer? teruleti els? titkar. 1987 oktobereben megvalt pottagsagatol, november 11-t?l pedig levaltottak a moszkvai vezetes eler?l. 1987. november 18-an kineveztek a Szovjetunio Allami Epitesi Bizottsaga els? elnokhelyettesenek. 1989-ben moszkvai valasztokeruleteben elsopr? tobbseggel valasztottak be a Nepi Kuldottek Kongresszusaba, amelynek 1990. majus 29-t?l elnoke. 1990. julius 12-en, az SZKP XXVIII. kongresszusan kilepett a partbol. Az 1991. junius 12-i elnokvalasztason 57,3%-kal nyert Nyikolaj Rizskov el?tt. Miutan 1991 augusztusaban levertek a szovjet kemenyvonalasok (tobbek kozott Gennagyij Janajev ^[3] , a Legfels? Szovjet alelnoke, Mihail Gorbacsov utan a masodik ember) altal vezetett puccsot, november 6-an Oroszorszag teruleten betiltotta a szovjet es orosz kommunista partot. 1991 decembereben Leonyid Kravcsuk ukran elnokkel es Sztanyiszlav Suskevics feherorosz parlamenti elnokkel bejelentette a Szovjetunio felbomlasat. Az orosz alkotmanyban rogzitett legfels? f?parancsnoki tisztseg mellett tiz napig, 1992. majus 18-ig ideiglenesen a vedelmi miniszteri tisztet is betoltotte, es Pavel Gracsov hadseregtabornok csak a miniszter els? helyettese volt, de ezutan ? lett a vedelmi miniszter. ^[4] Ezutan jelent?s szerepet vallalt a Szovjetunio helyebe lep? Fuggetlen Allamok Kozossegenek letrehozasaban. Az orosz parlamenttel alkotmanyos valsagba torkollo vitaja alakult ki, a Duma levaltotta, helyere Ruckojt neveztek ki elnoknek, de a fegyveres er?k Jelcin melle alltak, es veres harcok aran (a halottak szama ma sem ismert, de becslesek 1000 aldozatrol irnak) sikerult leverni a kepvisel?k es tamogatoik ellenallasat. Az ezt kovet? 1993. december 12-i nepszavazason Jelcin megszerezte a szavazok tobbsegenek tamogatasat, es elerte az orosz elnok hatalmanak kiterjeszteset az uj orosz alkotmany altal. 1996-ban is megnyerte az elnokvalasztast, mely utan a moszkvai Kardiologiai Kutatointezetben bypass m?tetet hajtottak vegre rajta. Munkajat ezutan sokszor kellett megszakitania szivbetegsegenek kezelese miatt. Alkoholizmusa kozismert volt, emiatt diplomaciai bonyodalmak is keletkeztek. Kozeli hozzatartozoi es munkatarsai szerint Jelcin alkoholizalasa abbol fakadt, hogy az elnok allando stresszben elt es nehezen viselte az igencsak megterhel? allamf?i feladatokat, kulonosen a Szovjetunio felbomlasa utani kaoszban.

Jelcin nevehez f?z?dik az oroszorszagi maganositas elinditasa, amely 1996 korul csucsosodott ki. A folyamat un. kuponos privatizaciokent indult (minden allampolgar 10 000 rubel ertek? reszvenytulajdonra feljogosito kupont kapott), de a kuponok koncentracioja hamar megtortent, ugyanis a bennfentesek, vagy tehet?sebbek, esetleg kulfoldi tamogatast elvez?k hamar felvasaroltak a magyar karpotlasi jegyek ottani megfelel?it. Ekkor alakult ki az oligarchak csoportja akik kezeben merhetetlen vagyonok osszpontosultak. Nehany ismertebb oligarcha: Borisz Berezovszkij , Mihail Hodorkovszkij , Vlagyimir Potanyin, Vlagyimir Bogdanov, Oleg Gyeripaszka , Rem Vjahirev, Vagit Alekperov, Alekszandr Szmolenszkij, Viktor Vekszelberg, Mihail Fridman , Roman Abramovics .

1999 tavaszan, amikor a NATO er?k bombazni kezdtek Milo?evi? Szerbiajat a koszovoi megtorlasok miatt, azzal fenyegette meg az Egyesult Allamokat, hogy Oroszorszag a nuklearis fegyverek teljes spektrumaval rendelkezik. Harcias kijelentesei meg a kevesbe higgadt oroszorszagi vezet? politikusok koreben sem talaltak pozitiv visszhangra, maga Jelcin az aktiv nagypolitikabol kezdett fokozatosan kivonulni. 1999 augusztusaban Vlagyimir Putyint nevezte ki miniszterelnoknek . 1999. december 31-en lemondott hivatalarol ^[2] es utodaul Vlagyimir Putyint jelolte meg.

Elete elnoksege utan [ szerkesztes ]

1987 utan tobbszor kapott szivrohamot. Az 1996-os bypass m?tete utan halalaig kezelesekre jart. A lett elnokasszony 2006-ban a legmagasabb lett kituntetest adomanyozta az akkor mar 75 eves Jelcinnek. 2007 . aprilis 23-an a Kreml korhazaban hunyt el szivelegtelenseg kovetkezteben.

Munkassaganak ertekelese [ szerkesztes ]

Borisz Jelcin az uj Oroszorszag letrejotte soran az egyik legellentmondasosabb politikai szemelyiseg volt. 1991 es 1993 kozott a vilag az ? szemelyeben latta a garanciat arra, hogy nem lesz politikai visszarendez?des, es Oroszorszag elindulhat a tarsadalmi demokratizalodas, a gazdasagi atalakulas utjan. Er?skez?, hatarozott vezet?kent, nem igazan demokratikus eszkozokkel (az orosz parlament alkotmanyos dontese elleni fegyveres fellepes, a moszkvai Feher Haz szetlovetese, a Kommunista Part betiltasa, az els? csecsen haboru ) megakadalyozta az orszag tovabbi felbomlasat es polgarhaboru kialakulasat. ^[5]

Masodik elnoki ciklusaban, 1996-tol kezd?d?en sulyosbodo alkoholizmusa, szivbetegsege es ennek kapcsan is gyengul? tekintelye miatt mar nem volt kepes kezben tartani az orszag iranyitasat. Ezt tetezte az 1998-as oroszorszagi gazdasagi valsag, amelynek nyoman ? az addigi orosz tortenelemben szinte peldatlan modon ? onkent tavozott a hatalombol. ^[5]

M?vei magyarul [ szerkesztes ]

• Az arral szemben. Oneletrajz ; angolbol ford. Csillag Zsuzsa, Koros Laszlo; Kepes 7 Konyvek, Bp., 1990
• Ejszakai naplojegyzetek ; ford. Komaromi Rudolf; Ulpius-haz, Bp., 2001

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• ↑   Tomosvary: Tomosvary Zsigmond: A hagymakupolak arnyekaban: Egy katonadiplomata visszaemlekezesei. Budapest: Zrinyi. 2018. ISBN 978 963 327 728 7  

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• CNN Cold War ? Profile: Boris Yeltsin Archivalva 2008. junius 13-i datummal a Wayback Machine -ben (angol)