A
b?si
er?m? latkepe a felvizcsatornarol
A
b?s?nagymarosi vizlepcs?
(BNV) ? hivatalosan
Gab?ikovo?nagymarosi Vizlepcs?rendszer
? a
Duna
magyarorszagi
es
szlovakiai
kozos szakaszanak komplex hasznositasara tervezett epitmeny. A vizlepcs? letesitesenek celja az energiatermeles, a hajozhatosag biztositasa, az arvizvedelem es teruletfejlesztes volt. A letesitmeny tervezett f?bb egysegei: a
Dunacsun
es
Dunakiliti
mellett letesitett ket mederzaro duzzasztom? a Kortvelyesi-(
Somorjai
) viztarozoval, a
Csallokozon
vegighuzodo uzemvizcsatorna kozepen a
b?si
er?m?vel es
Nagymaros
tersegeben a nagymarosi vizlepcs?, ami vegul nem epult meg. A b?si er?m? els? utemet
1986
-ban, a nagymarosi er?m? utolso egyseget pedig
1990
-ben kellett volna uzembe helyezni. Eredeti formajaban vegul sosem valosult meg, mivel a magyar kormany a kornyezetved?k es civilek tiltakozasanak hatasara
1989
-ben leallitotta a magyar oldalon az epitkezeseket,
1992
majusaban pedig felbontotta a szerz?dest a
csehszlovak
fellel. A csehszlovak oldalon ezt kovet?en 1992 oktobereben a b?si er?m? csatornajaba (vagyis szlovak teruletre) tereltek a Duna vizenek 83%-at (es azota is jogtalanul hasznalja azt). Az ugyben a ket orszag a hagai
Nemzetkozi Birosaghoz
fordult, amely vegul
1997
-ben mindket felet elmarasztalta, es kotelezte ?ket a helyzet allamkozi szerz?desekkel valo rendezesere, ez azonban azota sem tortent meg. Ezzel a Nemzetkozi Birosag altal a fennallasa ota vizsgalt 151 eset kozul a b?s?nagymarosi a leghosszabb ideje rendezetlenul maradt ugy.
[1]
A vizlepcs?rendszer tortenete
[
szerkesztes
]
A vizlepcs?rendszer tortenete a
20. szazad
harmincas eveiben
kezd?dott, amikor a Duna-menti orszagok kormanyai foglalkozni kezdtek a
Duna
hajozhatosaganak javitasaval es azzal, hogy a szabalyozas egyuttal vizi energia termelesere is lehet?seget biztositana.
1956
.
aprilis 30-an
a
Kolcsonos Gazdasagi Segitsegnyujtas Tanacsa
hatarozatot hozott a Duna
Pozsonytol
a
Fekete-tengerig
tarto szakaszanak komplex hasznositasarol, amelyben mar szerepeltek energetikai celu vizlepcs?k is. A vizlepcs?rendszer terveit el?szor az
1950-es evek
vegen dolgozta ki a
Mosonyi Emil
professzor vezette tarsasag a
BME
-n. Ezutan a terv tobbszor valtozott, hol gazdasagi, hol okologiai, hidrobiologiai, hol kornyezetvedelmi, de legf?kepp politikai megfontolasok miatt.
Az epitkezes kronologiaja napjainkig
[
szerkesztes
]
A
nagymarosi
gat tervezett helyszine. Az epitkezes felbeszakadt, a tajat utolag rehabilitaltak
1963
.
aprilis 20-an
a
Magyar Nepkoztarsasag
es a
Csehszlovak Szocialista Koztarsasag
kormanybizottsagai megallapodast kotottek arrol, hogy kozosen beruhazasi programot dolgoznak ki a B?s?Nagymarosi Vizlepcs?rendszer megepitesere. A beruhazas celkit?zesei kozott az aramtermeles, a hajozout melysegenek novelese es az arvizvedelem fejlesztese kapott prioritast, a megallapodas szerint
Pozsony
alatt,
Dunakilitinel
gat es egy 60 negyzetkilometer nagysagu tarozoto letesul, innen kiagazik egy ujonnan epitett, 30 kilometer hosszu mesterseges csatorna a csehszlovak teruletre. A mesterseges csatornan
B?snel
csucser?m? epul, amin keresztul naponta ket alkalommal atengedik a vizet aramtermeles celjabol. (Melynek kovetkezmenye, hogy a Duna magyar?szlovak hatarszakaszan 4-5 meteres arhullam jon letre.) A letrejov? arhullam csillapitasara 120 km-rel lejjebb,
Nagymarosnal
egy masik duzzasztoto letesul, masodlagosan, az itt elhelyezett er?m? is kepes lesz, igaz minimalis mertek? aramtermelesre. A Duna vizmegosztasa Dunakilitinel: 2 szazalek a Duna eredeti medreben, 98 szazalek a mesterseges csatornaba. Az igy kialakulo er?m?rendszer a ket orszag energiaigenyenek 2-3%-at fedezte volna. A ket orszag kormanya az igy kialakult elkepzelest
1974
.
februar 14-en
jovahagyta, a megvalositas erdekeben Kozos Egyezmenyes Terv kidolgozasaba kezdtek, melyet
1976
.
majus 6-an
kormanykozi egyezmeny rangjara emeltek.
A b?s?nagymarosi vizlepcs?rendszer kozos epiteser?l es uzemelteteser?l szolo szerz?deskotesre
1977
.
szeptember 16-an
kerult sor
Magyarorszag
es
Csehszlovakia
kozott, melyet a magyar fel az 1978. evi 17. sz.
torvenyerej? rendeletben
iktatta jogrendjebe. A szerz?dessel egyutt kerult alairasra az a megallapodas is, hogy az epites soran a felek kolcsonos segitseget nyujtanak egymasnak, a megallapodas reszletezi a megtermelt arammennyiseg egymas kozotti megosztasat 1989-ig, valamint a megvalositas utemtervet, az egymastol atvallalt munkakat. A felek kotelezettseget vallaltak arra is, hogy az energiatermel? berendezeseket 1986 es 1990 kozott uzembe helyezik. Az epitkezes azonban nem kezd?dott el a mindket orszagban jelentkez? gazdasagi nehezsegek miatt, ezert a felek
1981
.
szeptember 21-en
targyalasba kezdtek a beruhazas csusztatasarol. A magyar fel reszer?l ezeken a targyalasokon merult fel el?szor a kornyezeti hatasok tudomanyos igeny? vizsgalatanak szuksegessege. A felek az 1977-es allamkozi szerz?desben rogzitett hatarid?k ot evvel torten? eltolasaban allapodtak meg, melyet
1983
.
oktober 10-en
Pragaban
irtak ala.
Id?kozben a
Magyar Szocialista Munkaspart
Kozponti Bizottsaga felkerte a
Magyar Tudomanyos Akademiat
a beruhazas komplex vizsgalatara. Az Akademia
1983
.
december 20-an
allasfoglalasaban a varhato kornyezeti es gazdasagi karok miatt az epitkezes jelent?s id?beli elhalasztasat javasolta, de komoly megfontolasra javasolta az epitkezes leallitasat is.
Az
1983
.
oktober 10-en
alairt szerz?desmodositast az
Elnoki Tanacs
1984
.
februar 7-en
, az 1984/6. torvenyerej? rendeleteben hirdette ki. Az epitkezest Magyarorszagon allami nagyberuhazaskent kezdtek el, a koltsegeket a kozponti koltsegvetesb?l, illetve a kozponti koltsegvetest terhel? hitelekb?l fizettek. (A hitelek nem terheltek kozvetlenul a koltsegvetest; azokat az er?m?vekben termelt arammal kivantak torleszteni.)
1984
.
augusztus 1-jen
megalakult a
Duna Kor
civil szervezet, amely a vizlepcs?rendszer ellen kuzdott szamizdat hirlevelekben, nyilvanos vitakban, tiltakozo akciokkal, celjuk az emberek felvilagositasa volt a fenyeget? kornyezeti karokrol. (1985 decembereben a szervezet alternativ Nobel-dijat kapott tevekenysegeert.)
1985
-ben a magyar "kornyezetved? szervezetek" kovetelesere es gazdasagi nehezsegekre hivatkozva a nagymarosi epitkezest atmenetileg felfuggesztettek, a beruhazo a Vizugyi Tudomanyos Kutatointezettel elkeszittette a vizlepcs?rendszer hatastanulmanyat.
1986
.
majus 28-an
a f?vallalkozo kivitelez?, az Orszagos Vizugyi Beruhazo Vallalat es a Magyar Villamos M?vek Troszt tobb maganszerz?dest kotott osztrak vallalatokkal. Az egyik szerz?des 5,7 milliard
schilling
ertekben a Donaukraftwerket bizta meg a nagymarosi vizer?m? teljes tervezesevel es kivitelezesevel, a masikban pedig megallapodtak, hogy a nagymarosi er?m? beindulasa utan 20 even keresztul exportalt elektromos arammal torlesztjuk a beruhazas koltsegeit az osztrakoknak. A penzugyi felteteleket az
MNB
es a Creditanstalt vezetesevel letrehozott osztrak bankkonzorcium biztositotta. Ennek a megallapodasnak a vegrehajtasara a penzugyminiszter 197/1987(XII.31.) rendeletevel letrehozta a GNV Epitesi Alapot, melynek kereteben az MNB a b?s?nagymarosi vizlepcs?rendszer allami nagyberuhazas megepitesere 37 milliard forint refinanszirozasi hitelt nyujtott a koltsegvetesnek.
Tuntetes 1989-ben a B?s?Nagymarosi vizlepcs?rendszer felepitese ellen
Az esemenyek hatasara az epitkezes ellen tiltakozo akciok jottek letre,
1988
.
aprilis 24-en
a kornyezetved?k tiltakozo felvonulast tartottak a Duna-parton (Visegrad es Esztergom kozott).
1988
.
szeptember 2
?
4.
kozott a
Duna Kor
kezdemenyezesere letrejott
Duna Konferencia
fogalmazta meg az els?, tudomanyosan megalapozottkent hirdetett (a kozvelemeny szamara is elerhet?) kritikajat a vizlepcs?rendszerr?l, majd
szeptember 12-en
az Orszaghaz el?tt tizezrek tuntettek az epitkezes ellen.
1988
.
oktober 6
?
7.
kozott tobb civil szervezet tiltakozasa ellenere az
Orszaggy?les
317 igen szavazattal ugy dontott, hogy az epitkezest folytatni kell, s?t 1989. februar 6-an a kolcsonos segitsegnyujtasrol szolo megallapodast is modositottak Budapesten: az epitesi munkak befejezesenek hataridejet 1994-ben allapitottak meg (1995 helyett).
Sorozatos ellenzeki tiltakozasok, valamint nepszavazasi kezdemenyezesek utan
1989
.
majus 13-an
Nemeth Miklos
miniszterelnok javaslatara a kormany felfuggesztette a nagymarosi epitkezest, melyet
majus 24-en
a miniszterelnok szemelyes talalkozon kozolt Ladislav Adamec csehszlovak miniszterelnokkel, majd kozos felulvizsgalatot javasolt a csehszlovak felnek. A majus 13-i kormanydontest az
Orszaggy?les
1989
.
junius 2-an
hagyta jova, egyben felhatalmazta a kormanyt a tovabbi targyalasok folytatasara.
A ket orszag szakert?i kozotti targyalasok
1989
.
julius 15.
es
julius 19.
kozott
Budapesten
folytatodtak le, ezeken a targyalasokon a magyar fel atadta a csehszlovak szakert?knek a vizlepcs?rendszer m?kodtetesenek kockazatairol keszult dokumentaciot. A miniszterelnoki talalkozo is Budapesten zajlott le
1989
.
julius 20-an
, ahol
Nemeth Miklos
bejelentette, hogy a magyar kormany nemcsak a nagymarosi, de a dunakiliti epitkezest is felfuggeszti.
1989
. junius es oktober kozott szakert?k tobb csoportja vizsgalta a terveket. Tanulmanyt allitott ossze a
massachusettsi egyetem
Okologia csoportja, a
Termeszetvedelmi Vilagalap
szakert?inek csoportja es az MTA ad hoc bizottsaga is, es elkeszult a kepvisel?k tajekoztatasara alakitott fuggetlen bizottsag jelentese (az un. Hardi-jelentes) is.
Id?kozben
1989
.
augusztus 31-en
a csehszlovak miniszterelnok levelben rogzitette orszaga allaspontjat: a magyar epitesi munkak azonnali folytatasat keri, ellenkez? esetre kilatasba helyezte a b?si er?m? uzembe helyezesehez szukseges munkak csak csehszlovak teruleten torten? megvalositasat, az
1989
.
oktober 26-i
miniszterelnoki talalkozon ? bar a magyar fel a kozos felulvizsgalat mellett ervelt ? a cseh fel bejelentette, hogy megkezdtek a C valtozat (egyoldalu uzembe helyezes) terveinek kesziteset.
1989
.
oktober 31-en
az
Orszaggy?les
a Hardi-jelentes alapjan ugy dontott, hogy Magyarorszag veglegesen felhagy a nagymarosi duzzaszto es er?m? epitesevel, a dunakiliti epitkezes folytatasat pedig uj allamkozi szerz?deshez kototte. Az orszaggy?lesi javaslat el?irta, hogy a szerz?desbe okologiai garanciakat epitsenek be.
November 30-an
a magyar fel kepvisel?i atadtak a csehszlovak felnek a megvalositasi szerz?des orszaggy?lesi hatarozatanak megfelel?en modosito javaslatat. Csehszlovakia erre nem valaszolt, ellenlepeskent kilatasba helyezte, hogy ha a dunakiliti epitkezest Magyarorszag nem folytatja, a b?si er?m?vet Dunat elterelve, kisebb tarozoval (ez volt az ugynevezett C valtozat) akkor is uzembe helyezi.
1990. januar 6-an a magyar miniszterelnok levelben osszegezte az orszag allaspontjat: kozos felulvizsgalatot szorgalmazott, melynek eredmenyei alapjan a valasztasok utani uj kormanyok szerz?desmodositasban megallapodast kothetnek. Nemeth Miklos leveleben udvozolte, hogy a csehorszagi barsonyos forradalom utan megalakult uj kormany
1989
decembereben azonnali hatallyal leallitotta az egyoldalu uzembe helyezes munkalatait. A munkalatok ellen nemcsak Magyarorszagon tiltakoztak, hanem
1990
.
februar 3-an
Pozsony es B?s kozott magyar, szlovak es osztrak kornyezetved?k reszvetelevel tiltakozo el?lanccal demonstraltak az epitkezesek ellen.
Az
1990
.
marcius 25-en
Magyarorszagon megtartott, a
rendszervaltas
utani els? szabad valasztas els? forduloja alapjan nyilvanvalova valt, hogy az uj orszaggy?lesben a vizlepcs?k epiteset egyertelm?en elutasito partok kerulnek nagy tobbsegbe.
1990
.
majus 21-en
a csehszlovak szovetsegi kormany a szlovak kormanyt bizta meg a magyar?csehszlovak vizlepcs?vita rendezesevel.
1990
.
oktober 15-en
a magyar
Antall-kormany
kepvisel?je elfogadta, hogy a nagymarosi er?m? osztrak kivitelez?jenek 2,881 milliard schillinget fizessen Magyarorszag karteriteskent a leallitas miatt,
1990
.
november 14-en
Keresztes K. Sandor
kornyezetvedelmi miniszter pedig alairta a nagymarosi beruhazas osztrak reszvetelet megszuntet? megallapodast (ebben 2,65 milliard schilling karterites fizeteset vallalta Magyarorszag).
A vizlepcs?rendszer torteneteben kovetkez? jelent?sebb lepes
1991
.
januar 17-en
tortent, amikor a csehszlovak kormany ugy dontott, hogy megepitik a C valtozatot.
1991. aprilis 22-en kormanykozi targyalas volt Budapesten, melyen a vizlepcs?rendszer kedvez?tlen kornyezeti hatasait mar a csehszlovak fel sem vitatta, allaspontja szerint azonban ezek m?szaki potintezkedesekkel elharithatok voltak. A cseh delegacio nem adott erdemi valaszt a magyar kozos felulvizsgalati javaslatra, velhet?en azert, mert a szlovak delegacio vezet?je az utolso hivatali napjait toltotte ezekben az id?kben. A targyalas eredmenytelenul zarult.
Az 1977-es allamkozi szerz?des felbontasa, a hagai per
[
szerkesztes
]
1991
.
aprilis 23-an
a 26/1991.(IV.23.) OGY hatarozat felhatalmazta a kormanyt, hogy targyaljon az 1977. evi allamkozi szerz?des kozos megszunteteser?l, a kovetkezmenyek rendezeser?l es keszitsen el? uj allamkozi szerz?dest, melyben mar az els?dleges prioritast a kornyezeti-okologiai ertekek kozos vedelme kellett, hogy kapja.
A kovetkez? targyalas december 2-an zajlott le Budapesten, ahol a csehszlovak fel 10 napos haladekot kert a kozos (EU-kozrem?kodest is feltetelez?) magyar javaslat felulvizsgalatara.
A valasz elmaradt, helyette
december 12-en
a csehszlovak kormany ugy hatarozott, hogy a C valtozat szerint epitett b?si er?m?vet 1992 ?szen uzembe kell helyezni, azaz a Dunat csehszlovak teruleten terelik el az uj csatornaba. (A magyar fel a hatarozatot nem vette komolyan, a tervek megvalosithatosagat papirtigrishez hasonlitotta.)
Amikor nyilvanvalova valt, hogy a tervek megvalosithatoak, a magyar Orszaggy?les 1992. aprilis 4-en (12/1992.(IV.4.) OGY hatarozat) felhatalmazta a kormanyt az 1977-es allamkozi szerz?des egyoldalu megszuntetesere. Ennek kovetkezteben
1992
.
majus 7-en
az Antall-kormany majus 25-i hatallyal felbontotta az allamkozi szerz?dest, es kezdemenyezte, hogy a ket fel kezdjen targyalni a karok helyreallitasarol, ez majus 19-en, diplomaciai jegyzekben lett atadva a csehszlovak felnek.
A vizlepcs?rendszer elhagyasat a magyar Orszaggy?les
1992
.
junius 9-en
, az 1992. evi XL. torvenyben torvenyesitette, hatalyon kivul helyezve az 1977. evi allamkozi szerz?dest becikkelyez? torvenyerej? rendeleteket.
1992
.
szeptember 3-an
a csehszlovakok beinditottak a b?si er?m? turbinait, a probauzem kisebb problemak mellett sikeres volt. Ennek eredmenyekepp
1992
.
oktober 23-an
folytattak a C varians megvalositasat, es megkezdtek a meder attolteset es a
Duna
eltereleset.
A csehszlovak lepesre adott magyar valasz ugyanezen a napon megtortent: az Antall-kormany keresetlevelet nyujtott be a hagai
Nemzetkozi Birosaghoz
a Duna varhato egyoldalu elterelese miatt. A Duna elterelese
1992
.
oktober 24-en
tortent meg: a csehszlovak epit?k
Dunacsunnal
, a Duna 1851,75 folyamkilometerenel, mintegy 40 kilometer hosszusagban, a regi meder elzarasaval a szlovak teruleten epult uzemvizcsatornaba tereltek a Duna vizet. A lepes folyomanyakent az eredeti f?agban bekovetkezett jelent?s
vizhozam
-csokkenes okozta kiszaradas, fel
iszapolodas
es
talajvizszint
-csokkenes felboritotta a
Szigetkoz
okologiai
es
hidrobiologiai
egyensulyat.
[2]
[3]
Az ezt kovet? evtizedben a
Mosoni-Dunaagon
szamos vizugyi beavatkozas (peldaul fenekkuszobok es zsilipek epitese) elvegzeset tette szuksegesse.
1992
.
oktober 27.
Az EU Bizottsag bevonasaval folytatott egyeztet? targyalason a ket fel alairta az un. londoni jegyz?konyvet. Ez haromlepcs?s rendezesi eljarast rogzit: a felek vallaltak, hogy az orszagok kozti jogvitat kozosen a hagai Nemzetkozi Birosag ele terjesztik, a birosag iteleteig tarto id?szakra atmeneti vizmegosztast alkalmaznak, a csehszlovak fel igeretet tett, hogy a mederelzarastol fuggetlenul, meg a hatarszelveny el?tt, a Duna vizenek legalabb 95%-at az eredeti mederbe engedik. Utobbit a csehszlovak fel nem teljesitette.
1992
novembereben egy szokatlanul er?s es?zes arvizveszelyt okozott a C valtozat munkagodreben, elsodorta az epitkezes egy reszet, leszakitott egy zsilipkaput.
1993
.
januar 1-jen
Csehszlovakia szetvalt
Csehorszagra
es Szlovakiara. Szlovakia a b?si vizlepcs? orokosenek es az
1977
. evi allamkozi szerz?des jogutodjanak nyilvanitotta magat.
1993
.
aprilis 7-en
a magyar es a szlovak kormanyok kepvisel?i alairtak a hagai Nemzetkozi Birosag ele terjesztend? un.
Kulon Megallapodast
. A Kulon Megallapodast mindket orszag parlamentje meger?sitette (Magyarorszagon a 29/1993(V.4.) OGY hatarozattal).
1993
.
december 22-en
az
EU Bizottsag
kepvisel?je javaslatot tett a magyar es a szlovak kormanynak a
Duna
ideiglenes vizmegosztasarol. (A teljes vizmennyiseg 40%-at kellene a kozos mederbe juttatni.) Az ajanlatot csak a magyar fel fogadta el azonnal, a szlovak fel azonban elhalasztotta a valaszt m?szaki teljesitesekre valo hivatkozassal.
A vizmegosztasrol szolo kulon megallapodast
1995
.
aprilis 19-en
sikerult tet? ala hozni Budapesten, a ket kormany meghatalmazottjai alairtak a Szigetkoz ideiglenes vizpotlasa erdekeben elvegzend? m?szaki beavatkozasokrol szolo szerz?dest. Ennek ertelmeben a hagai iteletig tarto id?szakban a szlovak feleves atlagban masodpercenkent 400 kobmeter vizet biztosit a kozos mederszakaszba, ugyanakkor a
Horn-kormany
vallalta, hogy fenekkuszobot letesit Dunakilitinel a szigetkozi agak vizpotlasanak meg?rzese erdekeben.
A szerz?deskotessel egy id?ben a szlovak fel befejezte a kulonboz? m?szaki problemak elharitasat, es a dunacsuni tarozoban a duzzasztast maximalisra emelte.
1996
.
december 5-en
a hagai Nemzetkozi Birosag kozlemenyben tudatta, hogy befejezte a beterjesztett irasbeli anyagok tanulmanyozasat, valamint kit?zte a haromhetes szobeli meghallgatas els? napjat
1997
.
marcius 3-ara
.
1997
.
aprilis 1-jen
a hagai birak helyszini szemlet tartottak, negy napon keresztul megtekintettek a b?si vizlepcs?t, bejartak a csallokozi es szigetkozi hatasteruletet, tajekozodtak a nagymarosi epitkezessel erintett vizbazisokrol.
1997
.
szeptember 25-en
a hagai Nemzetkozi Birosag
iteletet
hirdetett a b?s?nagymarosi ugyben folyo peres eljarasban. Az itelet mindket felet elmarasztalta kulonfele jogsertesekert. Az itelet szerint
Magyarorszag
jogtalanul szuntette meg az
1977
. evi vizlepcs?szerz?dest.
Szlovakia
jogtalanul helyezte uzembe a b?si er?m?vet. Az itelet a vegrehajtast illet?en reszletes iranymutatassal szolgalt, melyek kozott a kornyezetvedelmi szempontokra es az elszamolas (karterites) modozataira is kitert.
A hagai per utani esemenyek
[
szerkesztes
]
1997
.
szeptember 30-an
a Horn-kormany a 163/1997. (IX.30.) szamu kormanyrendeletevel szabalyozta a hagai
Nemzetkozi Birosag
Dunaval kapcsolatos donteseb?l adodo kormanyzati feladatok osszehangolasat, kormanybiztost neveztek ki a hagai itelettel osszefugg? teend?k ellatasara, december 15-en a ket fel budapesti talalkozojan a felek meghosszabbitottak magyar keresre az
1995
.
aprilis 19-i
vizpotlasi egyezmeny hatalyat.
1998
.
februar 27-en
a ket fel keretmegallapodas tervezetet parafaltak
Pozsonyban
a hagai itelet vegrehajtasat jelent? teend?kr?l. Ennek ertelmeben a magyar fel vallalta egy dunakanyari gat megepiteset, valamint elfogadta a szlovak vizmegosztasi javaslatot, amely a Duna-mederbe atlagosan 7,5% vizet iranyoz el? (
Horn
?
Me?iar
-paktum). A gat ellen
februar 29.
a parlament el?tt tuntetes kezd?dott, a mintegy negyvenezer tuntet?
Goncz Arpad
koztarsasagi elnokot
kerte fel, hogy akadalyozza meg a keretmegallapodas ervenybelepeset. (A tuntet?k ekkor a vizlepcs?t Dunaszaurusznak neveztek el.) Az
SZDSZ
a kormanykoalicio felbontasat helyezte kilatasba. A megallapodas szoveget
1998
.
marcius 11-en
a
Nepszava
kozolte.
A tiltakozasok hatasara a
marcius 11-en
a
Horn-kormany
az 1026/1998. (III.11.) sz. kormanyhatarozataval a keretmegallapodas alairasat elhalasztotta, illetve ujabb szakert?i vizsgalatok vegzese utan keszul? hatastanulmany eredmenyeit?l tette fugg?ve. Az
1998
.
julius 25-ei
139/1998.(VII.25.) sz. kormanyrendelet modositotta a kormanybiztosi hataskorr?l szolo 163/1997.(IX.30.) kormanyrendeletet, valamint az
Orban-kormany
uj kormanybiztost nevezett ki. Az uj kormanybiztos feladataul jeloltek ki a magyar?szlovak targyalasok folytatasat az uj tartalommal: az alairt keretmegallapodas-tervezet es a dunakanyari gat tervenek visszavonasa, a Dunaba juttatott vizmennyiseg novelesenek szorgalmazasa.
1998
.
szeptember 3.
A szlovak kormany uj beadvannyal fordult a hagai Nemzetkozi Birosaghoz, melyben az 1997. szeptemberi itelet ertelmezeset kerte, valamint azt, hogy rojak meg a magyar felet a keretmegallapodas alairasanak keslekedese miatt.
Zsilipeles
B?snel
1998
.
oktober 7.
a hagai Nemzetkozi Birosag elnoke konzultaciot folytatott az orszagok kepvisel?ivel az uj szlovak beadvanya miatti teend?kr?l, a magyar kepvisel?t?l irasbeli allaspontot kert.
A kinevezett kormanybiztos els? targyalasa
1998
.
november 27-en
Pozsonyban zajlott le, ahol a felek megallapodtak a talalkozokban (
1999
.
januar 28-an
,
marcius 10-en
es
majus 14-en
),
december 7-en
pedig a magyar fel atadta a hagai Nemzetkozi Birosagnak az
1998
.
szeptember 3-i
szlovak beadvannyal kapcsolatos allaspontjat: nem javasolta, hogy a szlovak beadvany alapjan eljaras kezd?djek.
1999
.
januar 29-en
megszuletett az 1009/1999.(I.29.) magyar kormanyhatarozat a hagai Nemzetkozi Birosag dontesenek vegrehajtasaval kapcsolatos magyar?szlovak targyalasokon kepviselend? magyar allaspontrol es az ezzel osszefugg? egyes teend?kr?l.
Az
1999
.
majus 14-ei
budapesti targyalason a magyar fel vallalta, hogy minden kerdesre kiterjed?en reszletes tervet dolgoz ki a b?si er?m? m?kodtetesevel kapcsolatos m?szaki, kornyezetvedelmi teend?kr?l, a dunai vizmegosztas modozatairol, ezt a dokumentumot a magyar fel
december 9-en
adta at a szlovak felnek. A szlovakok a szukseges forditasok elvegzese utan a kovetkez? ev kozepere igert valaszt. Az atadott terv szamos elemet tobb magyar szakmai szervezet biralta, igy a tervezett szigetkozi gatakat, valamint a vizmegosztasi javaslatot.
Bar a szlovakok az atadott tervekre vonatkozo eszreveteleket 2000 kozepere igertek, az csak
2000
.
december 19-en
erkezett meg Budapestre. Az eszrevetelek kozel 1400 oldalt tettek ki.
2001
.
aprilis 2-an
a magyar fel diplomaciai uton targyalasi javaslatot juttatott el a szlovak targyalodelegaciohoz. A dokumentum egy keretszerz?des tervezet volt, "Megallapodas a Magyar Koztarsasag es a Szlovak Koztarsasag kozott a hagai Nemzetkozi Birosag 1997. szeptember 25-i iteletenek ervenyre juttatasarol" cimet viselte.
2001
.
junius 5-en
ujabb targyalasi fordulo zajlott le Pozsonyban, ahol sem a dunakanyari vizlepcs?, sem a dunai vizmegosztas vitatott kerdeseir?l nem szuletett megallapodas. A targyalas
2001
.
junius 29-en
folytatodott, ahol a szlovak delegacio atadta az aprilis 2-i magyar javaslathoz f?zott irasbeli eszreveteleit. A magyar delegacio elfogadta azt a szlovak javaslatot, hogy kozos jogi es m?szaki-kornyezetvedelmi munkacsoportok alakuljanak, akik szakmai kerdesekben kozos megoldasokat dolgoznak majd ki, a kormanykozi targyalasokat csak a kozos szakmai csoportok munkajanak befejezese utan folytatjak a felek. A szakmai csoportok feladatait
2001
.
szeptember 13-an
, Pozsonyban megtartott targyalas hatarozta meg.
A hagai itelet vegrehajtasarol folytatott kormanykozi targyalasok folytatasarol a
2003
.
december 11-i
Medgyessy-kormany
hatarozata rendelkezett, ennek szellemeben
december 16-an
megtartotta alakulo uleset a hagai Nemzetkozi Birosag b?s?nagymarosi vizlepcs?rendszerrel kapcsolatos donteseb?l adodo kormanyzati feladatokat koordinalo tarcakozi bizottsag.
2001
.
oktober 11-en
atadtak az
Esztergom
es
Parkany
kozotti
Maria Valeria hidat
, amely hosszas targyalasok utan uj, ives szerkezetet kapott a szlovak fel nyomasara, hogy konnyen hajozhato legyen a Duna a vizlepcs? esetleges megepulese eseten.
2004
.
aprilis 13-an
Pozsonyban szakert?i talalkozo zajlott, melyen Dr.
Persanyi Miklos
es
Miklos Laszlo
, a szlovak kormany kornyezetvedelmi minisztere jelenletevel demonstralta a megegyezes szandekat.
December 11-en
a magyar
Gyurcsany-kormany
hatarozatot hozott a b?s?nagymarosi vizlepcs?rendszer tervenek hataskorzetebe tartozo folyo- es tajrehabilitacio elveir?l.
A kozos szakert?i munkacsoportok mandatumainak jovahagyasara
2005
.
marcius 3-an
,
Gy?rben
kerult sor, Erdey Gyorgy megbizatasa ota el?szor talalkozott szlovak partnerevel, Dominik Kocingerrel. A szlovak fel kijelentette, hogy feltetel nelkul elfogadtak a szakert?k altal osszeallitott anyagot az egyeztetesekr?l a hajozhatosag, az arammegosztas, es az arvizvedelem kerdeskoreir?l. Aprilis es majus honapban a munkacsoportok megtartottak els? kozos uleseiket. Megkezd?dott szakert?i szinten az erdemi targyalas.
A szakert?i targyalasok
2006
.
oktober 5-en
zarultak le Pozsonyban, ahol a ket fel elismer?leg jovahagytak, valamint lezartak a 2001-ben alakult munkacsoportok jelenteseit. A soron kovetkez? talalkozojukra 2006 decemberet, Budapestet jeloltek ki.
2006. december 19-en ujabb fordulo kovetkezett be a magyar?szlovak targyalasokban Budapesten, ahol a szlovak kuldottseg egy megallapodastervezetet adott at a magyar partnereknek. Ez a megallapodastervezet rendelkezne az er?m?rendszerre vonatkozo, a ket orszag kozotti alapszerz?des egyes kotelezettsegeinek ideiglenes felfuggeszteser?l, energiatermelesi, hajozasi, penzugyi, elszamolasi kerdesekr?l.
2017-2022 kozott a Szigetkoz vizgazdalkodasi problemainak (azaz a korabbi medersullyedes, majd pedig a szlovak er?m? miatt tartosan lecsokkent vizhozam es vizszint) tartos megoldasa erdekeben a
Gony?i
kikot?vel
szemben, a
veneki
torkolatnal elhelyezked? Tordai-szigeten ketnyilasu vizszintszabalyozo m?targy, zsilip es hallepcs? epult.
[4]
[5]
[6]
A letesitmeny okologiai hatasai
[
szerkesztes
]
Vizisport-palya
Dunacsunnal
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Nemzetkozi jogi vonatkozasok
[
szerkesztes
]
Reszletes technikai adatok
[
szerkesztes
]