Azori-szigetek
Regiao Autonoma dos Acores
Az Azori-szigetek zaszlaja Azori-szigetek cimere
Nemzeti motto : Antes morrer livres que em paz sujeitos (Inkabb halj meg szabadon, mint bekeben leigazva) Nemzeti himnusz : A Portuguesa (orszagos) Hino dos Acores (helyi)
F?varosa	Ponta Delgada (regionalis kormanyzat) Angra do Heroismo (legfels?bb birosag) Horta (torvenyhozo gy?les)
e. sz. 37° 44′ , ny. h. 25° 40′ 37.733333333333 , -25.666666666667 37.733333°N 25.666667°W Koordinatak : e. sz. 37° 44′ , ny. h. 25° 40′ 37.733333333333 , -25.666666666667 37.733333°N 25.666667°W
Allamforma	autonom regio
Vezet?k
Elnok	Vasco Cordeiro
Hivatalos nyelv	portugal
Betelepules	1439
Tagsag	Lista Assembly of European Regions
Nepesseg
Nepszamlalas szerint	236 440 f? (2021) [1]
Becsult	241 763 f?  (2001)
Neps?r?seg	104 f?/km²
Foldrajzi adatok
Terulet	2333 km²
Viz	?%
Id?zona	GMT-1 ( UTC -1)
Egyeb adatok
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
Penznem	Euro ( EUR )
Nemzetkozi gepkocsijel	P
Hivoszam	351
Internet TLD	.pt
Villamos halozat	220 volt
A Wikimedia Commons tartalmaz Azori-szigetek temaju mediaallomanyokat.

Az Azori-szigetek ( portugalul : Acores ) Portugaliahoz tartozo szigetcsoport az Atlanti-oceanon , Lisszabontol korulbelul 1400 km-re nyugatra, Marokkotol korulbelul 1500 km-re eszaknyugatra es korulbelul 1930 km-re delkeletre Uj-Fundlandtol . Portugalia ket autonom regiojanak egyike (a masik Madeira ). Adminisztrativ kozpontja a Faial szigeten epult Horta , legnagyobb varosa a Sao Miguel szigeten talalhato Ponta Delgada .

F?bb iparagai a mez?gazdasag , az allattenyesztes , a halaszat es a turizmus , amely a regio egyik f? szolgaltatasi tevekenysegeve valt. Az Azori-szigetek kormanya a lakossag nagy szazalekat kozvetlenul vagy kozvetve a szolgaltato szektorban foglalkoztatja. A 20. szazadban es bizonyos mertekig a 21. szazadban az Europa es Eszak-Amerika kozott kozleked? repul?gepek uzemanyag-utantolt? allomasakent szolgalt.

Termeszeti foldrajza [ szerkesztes ]

A szigetek az e. sz. 36° 43' ? 39° 56' kozott es ny. h. 24° 46' ? 31° 16' kozott helyezkednek el, a Kozep-Atlanti-hatsag reszekent.

A 9 lakott sziget 3 csoportban helyezkedik el:

• nyugaton Corvo es Flores ,
• kozepen Faial , Pico , Sao Jorge , Graciosa es Terceira
• keleten Sao Miguel , es Santa Maria .

Ezeken kivul van meg nehany kis, lakatlan sziget vagy inkabb szirt; ezek az ugynevezett hangyacskak. ^[2]

Foldtani felepitese [ szerkesztes ]

A szigetek a Kozep-Atlanti-hatsag nev? oceani hatsaghoz kozel egy, a hatsagra mer?leges transzform vet? menten alakultak ki alapvet?en a vet?zona menti huzofeszultseg hatasara. Letrejottukben szamos szakember szerint szerepet jatszhat egy magmafelaramlas, ugynevezett kopenycsova (plume) is. ^[3] Ennek megfelel?en a vulkanikus szigetek anyaga ugynevezett oceankozepi ( MORB ) bazalt. A legmagasabb (2351 m-es) t?zhanyo a Pico-szigeten emelkedik; ennek csucsa Portugalia legmagasabb pontja.

Novenyzete [ szerkesztes ]

A szigetcsoport ? a Madeira- es a Kanari-szigetekkel egyutt ? az eszaki florabirodalom (Holarktisz) Makaronezia florateruletenek resze. Termeszetes novenytakaroja a sok csapadekot kapo baberlombu erd? , de ezek helyen ma mar nagyreszt legel? van. Az Europai Kozossegben termeszetvedelmi szempontbol jelent?s novenyfajok listajan ^[4] szerepl? endemizmusok :

• azori durdaf? (Isoetes azorica) ,
• azori metelyf? (Marsilea azorica) ,
• azori nefelejcs (Myosotis azorica) ,
• azori harangvirag (Azorina vidalii) ,
• azori budavirag (Spergularia azorica) ,
• azori hanga (Erica scoparia azorica) ,
• azori kerep (Lotus azoricus) ,
• azori fagyongy (Arceuthobium azoricum) ,
• azori jazmin (Jasminum azoricum) ,
• Picconia azorica ,
• azori soska (Rumex azoricus) ,
• szeleslevel? kutyabenge (Frangula azorica) ,
• luzitan szilva (Prunus lusitanica azorica) ,
• azori szemviditof? (Euphrasia azorica) ,
• azori baraboly (Chaerophyllum azoricum) ,
• azori gomberny? (Sanicula azoricum) .

Itt el Europa talan legritkabb orchideaja , a Platanthera azorica , valamint a csaknem ugyanolyan ritka Platanthera micrantha , melyek allomanyait el?helyuk pusztulasa es invaziv novenyfajok terjeszkedese is veszelyezteti. ^{[5] [6]}

Eghajlata [ szerkesztes ]

A szigetcsoport nagyjabol ugyanolyan szelessegi fokon terul el, mint Portugalia szarazfoldenek deli fele, ami altalaban enyhe, oceani, szubtropusi eghajlatot eredmenyez, alacsony evi es napi ingadozassal.

Koppen eghajlati besorolasa szerint a keleti szigetcsoportot altalaban a mediterran kategoriaba soroljak, mig a kozeps? es a nyugati csoportot inkabb nedves szubtropusiba.

Tortenelem [ szerkesztes ]

Bar az akkor lakatlan szigetek felfedezeset hivatalosan 1427 -hez, illetve Goncalo Velho portugal hajoskapitany szemelyehez kotik, nagy valoszin?seggel mar az okori karthagoiak szamara is ismertek voltak. Szerepeltek mar "hivatalos felfedezese" el?tti terkepeken, peldaul egy a Mediciek altal 1351 -ben keszittetett terkep mar feltunteti a het szigetb?l allo, a portugal partokhoz kapcsolhato szigetcsoportot az oceanban, illetve egy XIV. szazad vegi katalan terkep meg is nevezi Corvo, Flores es Sao Jorge szigetet. Portugalia 1432 -ben deklaralta fennhatosagat, es ? els?sorban Algarve , Alentejo es Minho tartomanyokbol ? ekkor erkeztek az els? telepesek a Santa Maria szigetre. Felterkepezeset 1450 -ben Diogo de Silves vegezte. Kolumbusz 1492 -es felfedez? utjarol hazater?ben kikotott Santa Marian. Az 1580 -tol 1640 -ig tarto perszonalunio idejen jogilag tovabbra is a portugal koronahoz tartozott, de gyakorlatilag Spanyolorszagbol kormanyoztak. II. Fulop spanyol kiraly 1583 -ban portugal es spanyol hajokbol allo flottat kuldott, mellyel verengzesek aran ki?zte a francia keresked?ket. A szigetek fejl?deset meghatarozta strategiailag fontos elhelyezkedese; ennek kovetkezmenyekent epult az evszazadok soran az itt talalhato 161 katonai objektum. Az Azori-szigetek viragkorat a XIX. szazadban, a fejlett transzatlanti hajozas idejen elte, a repules terhoditasaval jelent?sege csokkent. 1974 es 1975 kozott az Azori Felszabaditasi Front megprobalta kihasznalni a Portugaliaban a Salazari-rezsim megsz?neset kovet? bizonytalansagot es fuggetleniteni a szigeteket az anyaorszagtol, kapcsolatba leptek tovabba Madeiran az ottani paramilitarista FLAMA-val is, de vegul letettek err?l a tervr?l. Az 1976 -os portugal alkotmany az Azori-szigetek jogi statuszat ? a Madeira-szigetekevel megegyez?en ? autonom korzetkent hatarozza meg.

Telepulesek [ szerkesztes ]

Kozigazgatas es nepesseg [ szerkesztes ]

A szigetek 19 korzetre (municipios) oszlanak:

Sziget	Terkep	Koordinatak	Terulet (km²)	Nepesseg (2006)	Szekhely	Korzetek szama	Korzetek
Sao Miguel		e. sz. 37° 46′ 50″ , ny. h. 25° 29′ 45″ 37.780555555556 , -25.495833333333 37.780556°N 25.495833°W	759	152 154	Ponta Delgada	6	Lagoa, Nordeste, Ponta Delgada, Povoacao, Ribeira Grande, Vila Franca do Campo
Terceira		e. sz. 38° 43′ 18″ , ny. h. 27° 13′ 13″ 38.721666666667 , -27.220277777778 38.721667°N 27.220278°W	403	54 996	Angra do Heroismo	2	Angra do Heroismo, Praia da Vitoria
Faial		e. sz. 38° 35′ 32″ , ny. h. 28° 41′ 45″ 38.592222222222 , -28.695833333333 38.592222°N 28.695833°W	173	14 934	Horta	1	Horta
Pico		e. sz. 38° 27′ 36″ , ny. h. 28° 19′ 22″ 38.46 , -28.322777777778 38.460000°N 28.322778°W	446	14 579	Madalena	3	Lajes do Pico, Madalena, Sao Roque do Pico
Sao Jorge		e. sz. 38° 38′ 31″ , ny. h. 28° 01′ 54″ 38.641944444444 , -28.031666666667 38.641944°N 28.031667°W	246	9 522	Velas	2	Calheta, Velas
Santa Maria		e. sz. 36° 58′ 50″ , ny. h. 25° 06′ 19″ 36.980555555556 , -25.105277777778 36.980556°N 25.105278°W	97	5 490	Vila do Porto	1	Vila do Porto
Graciosa		e. sz. 39° 03′ 09″ , ny. h. 28° 00′ 25″ 39.0525 , -28.006944444444 39.052500°N 28.006944°W	62	4 708	Santa Cruz da Graciosa	1	Santa Cruz da Graciosa
Flores		e. sz. 39° 26′ 52″ , ny. h. 31° 11′ 40″ 39.447777777778 , -31.194444444444 39.447778°N 31.194444°W	143	3 949	Santa Cruz das Flores	2	Lajes das Flores, Santa Cruz das Flores
Corvo		e. sz. 39° 42′ 09″ , ny. h. 31° 06′ 28″ 39.7025 , -31.107777777778 39.702500°N 31.107778°W	17	435	Vila do Corvo	1	Corvo
Osszesen			2346	260 767		19

Galeria [ szerkesztes ]

• 
  Caldeirao-to, ilha do Corvo
• 
  Lagoa do Congro, Ilha de Sao Miguel.
• 
  Miradouro do Pico do Ferro, ilha de Sao Miguel.
• 
  Faial da Terra faluja, ilha de Sao Miguel
• 
  Lagoa da Faja de Santo Cristo, ilha de Sao Jorge.
• 
  Fortaleza de Sao Joao Baptista, Monte Brasil, ilha Terceira.

Nagyitas

Tajkep Sao Mateus mellett Terceira szigeten

Nagyitas

Sao Miguel - Sete Citades

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Nezd meg az Azori-szigetek cimszot a Wikiszotarban !

• Azori-szigetek.lap.hu ? Linkgy?jtemeny
• Portugalia-kepgaleria.lap.hu ? Linkgy?jtemeny
• Azori-szigetek latnivalok ? Utibeszamolo
• The Azores Islands, Site with abundant information about Portuguese Azores Islands (angolul)