August Krogh
Eletrajzi adatok
Szuletett	1874 . november 15. Grena
Elhunyt	1949 . szeptember 13. (74 evesen) Koppenhaga
Nemzetiseg	dan
Hazastars	Marie Krogh
Gyermekek	Bodil Schmidt-Nielsen
Iskolai	Koppenhagai Egyetem Aarhus Katedralskole
Palyafutasa
Szakterulet	elettan , zoologia
Szakmai kituntetesek
Orvosi Nobel-dij (1920)
A Wikimedia Commons tartalmaz August Krogh temaju mediaallomanyokat.

Schack August Steenberg Krogh ( Grena , 1874 . november 15. ? Koppenhaga , 1949 . szeptember 13. ) dan zoologus , fiziologus . 1920-ban fiziologiai Nobel-dijban reszesult a hajszalerek regulacios mechanizmusanak felfedezeseert.

Tanulmanyai es munkahelyei [ szerkesztes ]

August Krogh 1874. november 15-en szuletett a jutlandi kisvarosban, Grena -ban. Apja Viggo Krogh hajoepit?, anyja Marie Krogh (lanykori neven Drechmann) volt. Mar az iskolaban is vonzodott a termeszettudomanyokhoz es sok id?t toltott kiserletezessel. 1893-ban beiratkozott a Koppenhagai Egyetemre , ahol el?bb orvostudomanyt kezdett tanulni, de hamarosan atvaltott a zoologiara. 1897-ben kezdett dolgozni Christian Bohr Orvoselettani Laboratoriumaban es miutan lediplomazott, Bohr allast ajanlott neki. 1908-tol allatelettani kisegit? tanari allast kapott a Koppenhagai Egyetemen, nyolc evvel kes?bb pedig tenyleges tanar lett; ezt az allasat 1945-os nyugdijazasaig megtartotta. Ezen kivul egy privat kutatolaborban is dolgozott, amelyet a Carlsberg Alapitvany es a Skandinav Inzulin Alapitvany finanszirozott.

Tudomanyos munkassaga [ szerkesztes ]

Egyetemi hallgatokent a hidrosztatikai nyomas szunyoglarvakra gyakorolt hatasaval kiserletezett es kimutatta, hogy azok bels? legbuborekjaik meretvaltoztatasaval szabalyozzak a lebegesuket a vizben. 1902-ben reszt vett egy gronlandi expedicion, amely soran a vizek oxigen es szen-dioxidtartalmat mertek.

Bohr laboratoriumaban az el?lenyek legz?szerveiben lezajlo gazcseret tanulmanyozta. 1903-as disszertaciojat is a bekak gazanyagcserejer?l irta. Az altala kifejlesztett mikrotonometerrel lehet?ve valt a ver oldott gaztartalmanak gyors es pontos merese es bebizonyitotta, hogy az oxigen leveg?b?l verbe jutasa egyedul a diffuzionak koszonhet?. Ezzel megcafolta Bohr es a neves brit fiziologus, J. S. Haldane nezeteit. Kes?bbi kiserleteib?l kiderult, hogy a rovarok tracheai eseteben is elegend? a diffuzio magaban a kell? oxigenellatottsaghoz. 1906-ban elnyerte az Osztrak Tudomanyos Akademia Seegen-dijat a szervezet nitrogengaz-termelesenek kimutatasaert.

Tanulmanyozta az izmok oxigenfelvetelet pihen? allapotban, illetve munka kozben. Rajott, hogy az izmok osszehuzodasakor megnovekedett oxigenszuksegletet a kapillarisok feluletenek megnovelesevel (ami reszben addig osszezarulo hajszalerek megnyitasaval tortenik) biztositja a szervezet. Ezert a felismereseert 1920-ban fiziologiai Nobel-dijban reszesult. A hajszalerekkel valo munkajat 1922-es konyveben A Kapillarisok anatomiaja es elettana -ban foglalta ossze. A kes?bbiekben az izommunkaval kapcsolatos egyeb problemakkal ? h?szabalyozas, metabolizmus , a taplalkozas hatasa a munkakapacitasra, vercukor- es tejsavszintre, stb. ? is foglalkozott.

Kimutatta, hogy a rovaroknal (es nyugvo allapotban eml?soknel is) az anyagcsere sebessege fugg a kornyez? h?merseklett?l, az Arrhenius-egyenlet szerint. Kiszamitotta, hogy az anyagcsere soran lebontott zsir eseteben 11%-os a h?veszteseg. Izotopok segitsegevel merte a sejtmembranon at torten? viz- es szervetlen ionmozgast. Szamos laboratoriumi m?szert talalt fel vagy fejlesztett tovabb, mint peldaul a spirometert vagy a pedalos ergometert.

Nevehez f?z?dik a Krogh-elv, miszerint a tanulmanyozando problemahoz olyan allatmodellt kell valasztani, amelyen az a legmegfelel?bben megfigyelhet?.

August Krogh-t diszdoktorra avatta Edinburgh , Budapest , Lund , Harvard , Gottingen , Oslo es Oxford tudomanyegyeteme. A danon kivul szamos akademianak volt tagja, kozte a neves brit Royal Society-nek is.

Az inzulin gyogyaszati alkalmazasa [ szerkesztes ]

August Krogh es felesege (akinel az el?z? evben diagnosztizaltak a cukorbetegseget ) 1922-ben az USA-ba latogatott. Itt ertesult arrol, hogy John Macleod Kanadaban felfedezte es izolalta az inzulint . Meglatogattak Macleodot Torontoban es Krogh megszerezte t?le az inzulin tisztitasi modszerenek licencet. Hazaerkezesuk utan azonnal munkahoz lattak, es mar 1923 marciusaban sikeresen alkalmaztak a sertes-hasnyalmirigyb?l tisztitott inzulint diabetesz kezelesere. Krogh ezutan elinditotta a gyartast (a mai Novo Nordisk ceg el?djet) es megalapitotta a kutatast segit? Skandinav Inzulin Alapitvanyt. A kes?bbiekben kiszallt az uzletb?l, hogy tudomanyos munkajara fokuszalhasson. Az altaluk keszitett inzulinnal a feleseget is sikeresen kezeltek.

Csaladja [ szerkesztes ]

August Krogh 1905-ben felesegul vette Birte Marie Jorgensen orvostanhallgatot, aki egyutt dolgozott ferjevel annak gazanyagcseres kiserleteiben. Egy fiuk (aki az Aarhusi Egyetem anatomusa lett) es harom lanyuk szuletett. A legfiatalabb lany is tudomanyos palyara lepett, az Egyesult Allamokban dolgozott az allatelettan teruleten.

August Krogh Koppenhagaban halt meg, 1949. szeptember 13-an, hetvennegy eves koraban. Nevet a Koppenhagai Egyetem August Krogh Intezete viseli.

Forrasok [ szerkesztes ]

• August Krogh eletrajza Nobelprize.org
• August Krogh and the Nobel Prize to Banting and Macleod Nobelprize.org
• August Krogh az Encyclopaedia Britannicaban