한국   대만   중국   일본 
Antigen ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Antigen

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Illusztracio, amely bemutatja, hogy az antigenek hogyan kot?dnek egy antitest megfelel? helyehez, ami az immunrendszer altali vedekez? reakciot es az immunvalaszt eredmenyezi, ha kolcsonhatasba lepnek egy olyan antitesttel, amely megfelel az antigen molekularis szerkezetenek

Az evtizedekig alkalmazott regi megfogalmazasban azokat az anyagokat nevezzuk antigenek nek, melyek a gerincesek szervezeteben ellenanyagok termeleset inditjak be. Az immunrendszer osszetett m?kodesenek megismeresevel ez a definicio tartalmilag b?vult. Antigeneknek nevezhet?k mindazon anyagok amelyek a szervezetbe jutva [* 1] immunvalaszt inditanak el, beleertve ebbe az ellenanyagok termelesenek beinditasat is. Figyelembe veve azt a tenyt, hogy az immunrendszer funkciojanak lenyege a szervezetbe jutott testidegen es a sajat strukturak kozotti kulonbsegtetel, az antigenek definialhatok ugy is, mint olyan, nem sajat anyagok, amelyek ellen az immunrendszer vedekez? reakciot ? azaz immunvalaszt ? indit el. [2] [3]

Az ?antigen” szakkifejezes eredete [ szerkesztes ]

Az egyik leggyakrabban hasznalt szakkifejezes az ?antigen” szo bevezeteset az immunologiaba, ? mint az ?antiszomatogen” szo roviditeset ? a magyar Detre Laszlo immunologusnak tulajdonitjak. Detre a 19. szazad vegen Parizsban a Pasteur Intezetben Ilja Iljics Mecsnyikov mellett dolgozott az "antigen" kifejezes bevezetesekor, amelyet 1899-ben az Annales Pasteurben megjelent publikaciojaban hasznalt el?szor irott formaban. [4]

Az antigenek jelent?sege [ szerkesztes ]

A magasabbrend? el?lenyek olyan kornyezetben elnek, amely kornyezet szamtalan mikrobat tartalmaz ( bakteriumokat , virusokat , gombakat , protozoakat es amelyek a tobbsejt? el?lenyek karara szaporodtak. A torzsfejl?des soran csak azok az el?lenyek maradtak meg, amelyek a mikrobak tamadasanak sikeresen ellen tudtak allni. Az evolucio soran a fert?zesek elleni kuzdelem lehet?seget az idegen behatolokat elpusztitani kepes immunrendszer kialakulasa jelentette. [5] Az immunrendszer szamara az egyik legnagyobb kihivas a behatolo strukturak testidegenkenti felismerese tehat a a sajat es az idegen strukturak kozotti kulonbsegtetel. [6] Tagabb ertelemben antigennek nevezzuk mindazokat a strukturakat ( sejteket , feherjeket , nukleinsavakat , poliszacharidokat vagy mas osszetett biomolekulakat) amelyeket a szervezet idegenkent ismer fel. [7] A szervezetbe behatolo korokozokon tobb es gyakran tobbfele antigen is talalhato amelyek alapjan a szervezet immunrendszere az ?idegenseget” felismerheti es a vedekezest ellene beindithatja. [8]

Az antigen fogalom csak egy adott recipiens vonatkozasaban letezik (Gergely J. nyoman) [9]

Az antigen fogalom csak egy adott recipiens vonatkozasaban letezik [ szerkesztes ]

Az antigenek olyan molekularis ?jelek” amelyek alapjan a szervezet a behatolot idegenkent azonositja. Az antigen fogalom meghatarozasa szempontjabol lenyeges, hogy az antigen csak egy adott recipiens [* 2] vonatkozasaban letezik. El?fordulhat, hogy a behatolo strukturat az egyik egyed idegenkent ismeri fel es immunvalasszal reagal a behatolora, mikozben ugyanaz az antigen struktura egy masik szervezetben nem viselkedik antigenkent es nem indit be immunvalaszt. [10] Mas megfogalmazasban az egyik recipiens idegen antigenkent ismeri fel a behatolo strukturat, mikozben a masik recipiens erre nem kepes. Ezert a behatolo struktura csak az immunvalaszt produkalo recipiens eseteben nevezhet? antigennek. Tobbek kozott ezzel magyarazhato, a fert?z? betegsegekkel szemben mutatott elter? erzekenyseg. [11]

A szervezet minden olyan strukturat sajatjakent ismer fel, amellyel az embrionalis fejl?des soran talalkozott [ szerkesztes ]

Peter Medawar (1915?1987) braziliai szuletes? brit immunologus kiserletekkel igazolta, hogy a szervezet immunrendszere minden olyan strukturat sajatjakent ismer fel, amellyel az anyamehben az embrionalis fejl?des soran vagy a szuletest kovet? rovid id?ben talalkozott

A kornyezetunkben millios sokfelesegben fordulnak el? testidegen antigenek amelyek a szervezetbe jutva immunvalasz kivaltasara osztonzik a szervezetunket. [6] Az immunvalasz egy vedekez? mechanizmus, amelynek a lenyege, hogy az idegen anyagot (az antigent) elpusztitsa es eltavolitsa a szervezetb?l. [10] Konnyen belathato, hogy a sajat es az idegen felismerese es megkulonboztetese kulcsfontossagu cel a szervezet szamara, mert katasztrofalis kovetkezmenyekkel jarna ha az immunrendszer a sajat szoveteit kezdene pusztitani. Ehhez a folyamathoz a szervezetnek rendelkeznie kell egy felismer? jelfogoval, mechanizmussal. A szervezet valojaban nem a millios sokfelesegben el?fordulo szamtalan antigen strukturara vonatkozo informaciot tarolja ? erre nem is lenne kapacitasa ? hanem a sajat anyagara vonatkozo immunologiai informaciokat ?rzi. Ami ett?l a sajatkent tarolt informaciotol elter azt mind idegenkent kezeli. Ahhoz, hogy a recipiens sajatkent ismerjen fel egy strukturat (pl. a sajat sejtjeit, szoveteit) es ne inditson ellene vedekez? immunvalaszt ahhoz az szukseges, hogy az adott sajat struktura mar az embrionalis fejl?des soran talalkozzon az ugyancsak fejl?desben lev? immunapparatus sejtjeivel. Egyszer? megfogalmazasban ez azt jelenti, hogy mindaz amivel az immunapparatus az anyamehben talalkozott az sajat struktura. Amivel nem talalkozott, az idegen antigen. [12]

Az antigenek felismeresere vonatkozo kutatasok a 20. szazad els? feleig nyulnak vissza, amikor is Frank Macfarlane Burnet , [13] es Frank Fenner ausztral virologusok megfigyeleseikre alapozva felteteleztek, majd Peter Medawar braziliai szuletes? brit biologus , immunologus allatkiserletekkel is igazolta, [12] hogy a szervezet immunrendszere minden olyan strukturat sajatjakent ismer fel, amellyel az anyamehben az embrionalis fejl?des soran vagy a szuletest kovet? rovid id?ben talalkozott. [14] Minden olyan anyag, amely az ezt kovet? id?ben jut a szervezetbe, nem sajat, tehat antigen. [15]

A szervezet tehat nem tekinti antigennek azokat a strukturakat amelyekkel az embrionalis fejl?des soran talalkozott. Ennek a forditottja is igaz es egyben azt is jelenti, hogy azok a sajat anyagok, szovetek, sejtek amelyek az embrionalis fejl?des soran valami oknal fogva nem talalkozhatnak a magzat fejl?desben lev? immunapparatusaval, a szuletes utan immunologiai szempontbol idegenne, (tehat antigenne) valnak. Erre jo pelda a szemlencse anyaga, amely a fejl?des soran az embrio verkeringeset?l elzartan a szemlencse tokjaban foglal helyet. Ez az izolaltsag azzal jar, hogy nincs lehet?sege az immunapparatus sejtjeivel talalkozni. Normalis korulmenyek kozott ez az elzartsag feln?tt korban is fennall es nem okoz problemat. Koros korulmenyek kozott vagy serules eseten azonban a szemlencse anyaga bekerulhet a keringesbe ami ilyenkor antigenkent viselkedik, immunvalaszt valtva ki. [16]

Abbol a szempontbol, hogy valamely struktura antigen lesz e az adott szervezet szamara vagy sem az az egyen magzati fejl?desere soran az immunaparatus ?eresekor” d?l el. Abban az id?szakban, amikor az antigenstrukturak felismeresehez szukseges receptorok megjelennek az immunfolyamatokban aktiv szerepet jatszo sejtek membranjaban. Ez a folyamat a magzati fejl?des korai szakaszaban kezd?dik es ? fajonkent elter?en ? a szuletes utan nem sokkal er veget. [17]

Immunogenitas fogalma [ szerkesztes ]

A tapasztalat azt mutatja, hogy a szervezet nem egyforma er?sseggel es intenzitassal reagal a betolakodo antigenekre. Ebb?l arra lehet kovetkeztetni, hogy vannak ugynevezett ?er?s” es ?gyenge” antigenek amelyekre er?s vagy gyenge, esetleg lassan kialakulo valaszt ad az immunrendszer. Az elter? er?sseg? immunvalaszt kivalto kepesseg jellemzesere az immunogenitas fogalmat vezettek be. [18] Immunogenitason tehat az egyes antigeneknek azt a tulajdonsagat ertjuk, hogy valamilyen er?sseggel kepes meginditani az antigennel szemben reagalni kepes limfocitak es ellenanyagok termeleset. [19] Egy antigen immunogenitasanak nagy jelent?sege van az oltoanyagok kifejlesztese soran. Mivel a korokozok tobbfele antigennel rendelkeznek azok immunogenitasa nem egyforma. Konnyen belathato, hogy a ?er?s” immunogenitasu antigen ellen hatekonyabb oltoanyagot lehet termelni, mint a gyenge immunogenitasu antigen ellen. [20]

Az antigen specifikus reakciokepessegenek fogalma [ szerkesztes ]

A specifikus reakciokepesseg az antigenek szelektivitasanak jellemzesere hasznalt gyakori szakkifejezes az immunologiaban. A specifikus reakciokepesseg az a tulajdonsag, amelynek segitsegevel egy adott antigen szelektiv modon kot?dni kepes az ellene terel?dott ellenanyaggal illetve az immunsejtekkel. Mas megfogalmazasban ez azt jelenti, az antigen szelektiv modon (specifikusan) a megfelel?, tehat az ellene termel?dott ellenanyaggal vagy immunsejttel reagal, es nem mas antigenek immunogen hatasara kepz?dott sejtekkel, illetve antitestekkel. [21]

Az antigenek szerkezete, felepitese [ szerkesztes ]

Figyelembe veve azt a tenyt, hogy a kornyezetunkben talalhato idegen anyagok ? feherjek, virusok, bakteriumok es meg az embertarsaink szovetei  is ? millios sokfelesegben fordulnak el? korulottunk amelyek a szervezetunkbe jutva specifikus immunvalaszt valtanak ki, felmerul a kerdes, hogy az antigenek szerkezetukben miben hasonloak es miben kulonboznek egymastol?

Biokemiai modszerekkel, ugynevezett iranyitott enzimes emesztessel daraboltak fel az antigeneket, majd az igy kapott fragmentekkel immunizaltak a kiserleti allatokat. [22]   A vizsgalatok eredmenyeb?l kiderult, hogy minden antigen ket reszb?l epul fel.  Az egyik egy nagyobb struktura a hordozo resz (karrier), a masik resz a hordozo feluleten elhelyezked? ugynevezett antigendeterminans csoport (vagy csoportok).  Ez utobbiakat hapteneknek vagy epitopoknak is nevezik. [23] A vizsgalatokbol az is kiderult, hogy az immunvalasz kivaltasahoz mindket reszre ? a hordozora es az antigendeterminans csoportokra ? egyarant szukseg van. A hordozorol enzimatikusan lehasitott antigendeterminans csoportok onmagukban nem elegend?ek az immunvalasz kivaltasahoz. [24]

Az antigenek kemiai sajatsagai [ szerkesztes ]

Az antigenek kemiai termeszetet illet?en sokaig tartotta magat az a nezet miszerint az antigenek csak feherjek lehetnek. Teny, hogy az ismert antigenek jelent?s resze valoban feherje, amelyek a mikroorganizmusokban vagy mas, magasabb rend? fajok sejtjeiben, szoveteiben talalhatok. [25] Az antigenek kemiai sajatossagait behatoan vizsgalva azonban kiderult, hogy mas termeszet? anyagok is kepesek antigenkent viselkedni, azaz a recipiensben immunvalaszt kivaltani. E vizsgalatokbol az is kiderult, hogy az immunvalaszt kivaltani kepes, kulonboz? szerkezet? molekulak (feherjek, szenhidratok , olajok , nukleinsavak ) nem egyforma er?sseg? antigenek, tehat immunogenitasukban elternek egymastol. Ezekr?l altalanossagban elmondhato, hogy a leger?sebb immunogen hatassal a feherjek rendelkeznek majd sorrendben utanuk a szenhidratok, lipidek es a nukleinsavak kovetkeznek. [* 3] Az emlitetteken kivul, immunvalaszt femionok vagy szintetikus kemiai anyagok ? kozottuk gyogyszerek ? is kivalthatnak. [26] [27]

A termeszetben talalhato antigenek tobb vegyuletb?l felepul? rendszerek, ? azaz antigen keverekek ? amelyek a korokozokat , virusokat , bakteriumokat , gombakat befedik. A nem mikrobialis antigenek koze tartozik a pollen , a tojasfeherje, az atultetett szovetek, szervek anyagai, vagy a veratomlesztes soran bejutott versejtek felszini feherjei es poliszacharidjai is. [28] [29]

Az antigenek jellemzese [ szerkesztes ]

Az onalloan nem immunogen antigeneket, amik csak hordozo (carrier) feherjehez kapcsolodva immunogenek, inkomplett antigennek , felantigennek vagy haptennek nevezzuk. A felhaptenek vagy haptidok pedig hordozohoz kotve immunogenek, de ellenanyaggal nem adnak lathato reakciot. Az ellenanyaghoz specifikusan kapcsolodva kepesek gatolni annak a teljes antigennel valo reakciojat, ezert hivjak ezeket blokkolo antigennek is.

Megjegyzesek [ szerkesztes ]

  1. ↑ A szervezetbe jutas ebben az esetben nem a tapcsatornaba torten? bejutast illetve az azon torten? athaladast jelenti. [1]
  2. ↑ Recipiens jelentese: az immunologiaban befogado egyed, szemely, paciens.
  3. ↑ A korszer? vakcinagyartas soran figyelembe veszik a kivalasztott es megcelzott antigen kemiai szerkezetet es annak varhato immunogenitasat.

Hivatkozasok [ szerkesztes ]

  1. ↑ Erdey-Gruz Tibor: Termeszettudomanyi lexikon . Akademiai Kiado, Budapest, 1967. 1. kotet, 288. oldal.
  2. ↑ Kathleen Park Talaro: Foundations in Microbiology. McGraw-Hill Custom Publishing, Fifth Edition, 2005. 445?473. oldal ISBN 0-07-255298-0
  3. ↑ J. M. Willey, L. M. Sherwood, C. J. Woolverton: Prescott's Microbiology, The McGraw·Hill Companies, (ninth edition) 2014. 724. oldal. ISBN 978-0-07-340240-6
  4. ↑ Magyar Immunologiai Tarsasag: Immunology in Hungary: looking back and ahead . Immunology Letters 73 (2000) S43?S45
  5. ↑ J. M. Willey, L. M. Sherwood, C. J. Woolverton: Prescott's Microbiology, The McGraw·Hill Companies, (ninth edition) 2014. 757?760. oldal. ISBN 978-0-07-340240-6 ,
  6. ↑ a b Fonyo A.: Az orvosi elettan tankonyve , Medicina Konyvkiado Zrt., Budapest, 7. kiadas, 2014. 435?436. oldal. ISBN 978-963-226-504-9
  7. ↑ D. K. Roitt, J. Brostoff, D. Male: Immunology. C.V. Mosby Co., 1998. 5th Edition, 7. oldal, ISBN 0 7234 29189 .
  8. ↑ Fonyo A.: Az orvosi elettan tankonyve , Medicina Konyvkiado Zrt., Budapest, 7. kiadas, 2014. 445?446. oldal. ISBN 978-963-226-504-9
  9. ↑ Gergely Janos: Immunologia . Medicina Konyvkiado, Budapest, 1979. 4. oldal. ISBN 963 240 153 0
  10. ↑ a b Gergely Janos: Immunologia . Medicina Konyvkiado, Budapest, 1979. 21. oldal. ISBN 963 240 153 0
  11. ↑ D. K. Roitt, J. Brostoff, D. Male: Immunology . C.V. Mosby Co., 1998. 5th Edition, 107?119. oldal, ISBN 0 7234 29189 .
  12. ↑ a b Fonyo A.: Az orvosi elettan tankonyve , Medicina Konyvkiado Zrt., Budapest, 7. kiadas, 2014. 470. oldal. ISBN 978-963-226-504-9
  13. ↑ Elizabeth Simpson: Reminiscences of Sir Peter Medawar: in hope of antigen-specific transplantation tolerance. Am. J. Transplant. 2004. 4(12):1937?1940.
  14. ↑ Rendell V, Bath NM, Brennan TV.: Medawar's Paradox and Immune Mechanisms of Fetomaternal Tolerance. OBM Transplant. 2020. 4: 26.
  15. ↑ David Male: Immunology. An Illustrated Outline. CRC Press, Sixth Edition, 2021. 104?105. oldal ISBN 978-0-367-68464-8
  16. ↑ Helen Chapel, Mansel Haeney, Siraj Misbah, Neil Snowden: Essentials of Clinical Immunology. Wiley Balckwell, 2006. Sixth Edition, 236?243. oldal. ISBN 978-1-118-47295-8
  17. ↑ D. K. Roitt, J. Brostoff, D. Male: Immunology. C.V. Mosby Co., 1998. 5th Edition, 187?188. oldal, ISBN 0 7234 29189 .
  18. ↑ David Male: Immunology. An Illustrated Outline. CRC Press, Sixth Edition, 2021. 67. oldal ISBN 978-0-367-68464-8
  19. ↑ Gergely Janos: Immunologia . Medicina Konyvkiado, Budapest, 1979. 22. oldal. ISBN 963 240 153 0
  20. ↑ Helen Chapel, Mansel Haeney, Siraj Misbah, Neil Snowden: Essentials of Clinical Immunology. Wiley Balckwell, 2006. Sixth Edition, 83. oldal. ISBN 978-1-118-47295-8
  21. ↑ Gergely Janos: Immunologia . Medicina Konyvkiado, Budapest, 1979. 23. oldal. ISBN 963 240 153 0
  22. ↑ D. K. Roitt, J. Brostoff, D. Male: Immunology. C.V. Mosby Co., 1998. 5th Edition, 113?115. oldal, ISBN 0 7234 29189
  23. ↑ David Male: Immunology. An Illustrated Outline. CRC Press, Sixth Edition, 2021. 68. oldal ISBN 978-0-367-68464-8
  24. ↑ Gergely Janos: Immunologia . Medicina Konyvkiado, Budapest, 1979. 24?25. oldal. ISBN 963 240 153 0
  25. ↑ Gergely Janos: Immunologia . Medicina Konyvkiado, Budapest, 1979. 32 oldal. ISBN 963 240 153 0
  26. ↑ Helen Chapel, Mansel Haeney, Siraj Misbah, Neil Snowden: Essentials of Clinical Immunology. Wiley Balckwell, 2006. Sixth Edition, 4. oldal. ISBN 978-1-118-47295-8
  27. ↑ Lodish H., Berk S.L., Matsudaira P., Kaiser C. A., Kriger M., Scott M. P., Zipursky S. L., Darnell J. : Molecular cell biology W. H. Freeman and company, New York, 2004. 5. kiadas, 74. oldal ISBN 0-7167-4366-3
  28. ↑ David Male: Immunology. An Illustrated Outline. CRC Press, Sixth Edition, 2021. 116?118. oldal ISBN 978-0-367-68464-8
  29. ↑ D. K. Roitt, J. Brostoff, D. Male: Immunology. C.V. Mosby Co., 1998. 5th Edition, 302?317. oldal, ISBN 0 7234 29189 .

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Antigen&oldid=26819410 ”