Alphonse Laveran
Eletrajzi adatok
Szuletett	1845 . junius 18. Parizs
Elhunyt	1922 . majus 18. (76 evesen) Parizs
Sirhely	Montparnasse-i temet?
Ismeretes mint	a malaria es az alomkor korokozojanak felfedez?je
Nemzetiseg	francia
Hazastars	Sophie-Marie Pidancet
Iskolai	Lycee Louis-le-Grand Faculte de medecine de Strasbourg
Palyafutasa
Szakterulet	parazitologia , tropusi betegsegek
Szakmai kituntetesek
Orvosi Nobel-dij (1907)
Alphonse Laveran alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Alphonse Laveran temaju mediaallomanyokat.

Charles Louis Alphonse Laveran ( Parizs , 1845 . junius 18. ? Parizs , 1922 . majus 18. ) francia katonaorvos. 1907-ben orvosi-elettani Nobel-dijat kapott a malaria es alomkor okozoinak felfedezeseert.

Tanulmanyai [ szerkesztes ]

Alphonse Laveran 1845. junius 18-an szuletett Parizsban Louis-Theodore Laveran es Marie-Louise Anselme Guenard gyermekekent. Apja es apai nagyapja is orvosok voltak, apja katonaorvoskent szolgalt. Anyja magas rangu katonacsaladbol szarmazott. 1850-ben apjat Algeriaba vezenyeltek, ahol a helyi lakossag fellazadt a francia gyarmati uralom ellen. 1856-ban a csalad visszatert Parizsba, ahol apja a katonaorvosi f?iskola, az Ecole de Val-de-Grace igazgatoja lett.

Alphonse a College Sainte-Barbe es a Lycee Louis-le-Grand maganiskolakba jart, majd apja nyomdokait kovetve ? is katonaorvosnak tanult Strasbourgban . 1867-ben vegzett, szakdolgozatanak temaja az idegek regeneracioja volt. Roviddel katonai szolgalatanak megkezdese utan, 1870-ben kitort a porosz?francia haboru . Laveran reszt vett a gravelotte-i csataban es Metz ostromanal fogsagba esett. Miutan szabadon engedtek, lille-i, majd parizsi korhazakban dolgozott. 1874-ben versenypalyazaton elnyerte az Ecole de Val-de-Grace katonai betegsegek es jarvanyok szakanak vezeteset, amelynek korabban apja allt az elen.

A malaria korokozojanak felfedezese [ szerkesztes ]

Miutan negyeves szerz?dese lejart, el?bb az algeriai Bone (ma Annaba), Biskra, majd Constantine (Qusantinah) varosok katonai korhazaiban dolgozott. Itt rendszeresen talalkozott malarias esetekkel. A betegseg megtizedelte a francia ujoncokat, akik sok esetben meg azel?tt a jarvany aldozataul estek, hogy beoszthattak volna ?ket az egysegeikhez. A malaria oka akkor meg ismeretlen volt, a hagyomany szerint a ?rossz leveg?” okozta (ezt jelenti a neve is). A 19. szazad vegere mar felteteleztek, hogy bakterialis fert?zes lehet, de a korokozot nem sikerult megtalalni. Laveran szeles kor? kutatasokat kezdett, hogy minel jobban megertse a betegseget, felboncolta a halottakat es a betegek veret mikroszkop alatt vizsgalta. Gyenge mikroszkopjaval korabban is latott feketen pigmentalt foltokat a betegek vereben, de 1880 novembereben egy er?s lencsej? m?szerrel felfedezte, hogy ezek a foltok mozognak, hosszu ostorokkal hajtjak magukat el?re. Az altala felfedezett szervezet nem bakterium volt, hanem egy egysejt? protozoon . Laveran 192 malarias betegeb?l 142-ben kimutatta az altala Oscillaria malariae nevre keresztelt, verben el? parazitat. Mas, kisebb, kerek szervezeteket is eszrevett, amikr?l ugy velte, hogy a parazita eletciklusanak korabbi fazisat kepviselik.

Felfedezeset sokan ketkedessel fogadtak. Abban az id?ben meg csak bakteriumokrol bizonyitottak be, hogy betegsegeket okoznak es Laveran protozoonja nagy meretevel es ostoraival eltert minden ismert korokozotol. A feltetelezett Bacillus malariae -t azonban nem sikerult megtalalni es 1884-ben ket olasz kutato, Ettore Marchiafava (wd) es Angelo Celli (wd) Laverantol fuggetlenul megtalalta a parazita korai fejl?desi formajat a betegek vereben. ?k azt Plasmodiumnak neveztek el es ez a nev terjedt el, bar formalisan Laveran el?bb adott nevet az organizmusnak.

Id?kozben Laveran folytatta a bizonyitekok gy?jteset; 1882-ben a Roma melletti hirhedten malariaval fert?zott, mocsaras Campagnaban gy?jtott vermintakat, 1884-ben pedig visszatert a parizsi Ecole de Val-de-Grace-ba. Miutan a hires Pasteur is Laveran elmelete moge allt, az evtized vegere a tudomanyos kozvelemeny elfogadta, hogy a Plasmodium a malaria korokozoja. 1889-ben Laveran megkapta a Francia Termeszettudomanyi Akademia Breant-dijat.

Laveran hosszas, alapos kutatas utan sem volt kepes megtalalni a Plasmodiumot a malariaval sujtott teruletek talaj- vagy vizmintaiban, ezert egy Budapesten tartott nemzetkozi kozegeszsegugyi konferencian felvetette, hogy a parazita a szunyogok kozvetitesevel kerulhet az emberbe. Elmeletet ismet altalanos ketkedes ovezte es csak kes?bb bizonyitotta be az Indiaban dolgozo angol Ronald Ross (aki ezert Nobel-dijat kapott), hogy igaza volt.

Kes?bbi palyafutasa [ szerkesztes ]

1894-ben felhagyott parizsi tanari munkajaval es a lille -i katonai korhaz f?tisztiorvosakent, majd a nantes -i 11. hadtest egeszsegugyi igazgatojakent dolgozott. Ezek adminisztrativ posztok voltak, ahol nem kutathatott, ezert 1896-ban atment a Pasteur Intezetbe , ahol kapott egy laboratoriumot. A kovetkez? tiz evben a Trypanosomakat (ostoros egysejt? parazitakat, amelyek rovarokban elnek) kutatta es felfedezte, hogy ?k okozzak az afrikai alomkort .

1907-ben orvostudomanyi Nobel-dijjal tuntettek ki ?a protozoonok betegsegekben jatszott szerepenek kutatasaert”. A penzjutalom felet a Pasteur Intezetnek adomanyozta.

1908-ban megalapitotta az Egzotikus Betegsegek Patologiajanak Tarsasagat, amelynek 1920-ig ? volt az elnoke. Az els? vilaghaboru soran katonai egeszsegugyi bizottsagokban dolgozott.

Elismeresei [ szerkesztes ]

• 1889 ? a Francia Termeszettudomanyi Akademia Breant-dija
• 1902 ? a brit Kiralyi Orvosi Tarsasag Edward Jenner-erme
• 1907 ? Orvosi Nobel-dij
• 1912 ? Francia Becsuletrend

1901-t?l a Francia Termeszettudomanyi Akademia tagja. 1915-t?l a Pasteur Intezet tiszteletbeli igazgatoja, 1920-tol a Francia Orvostudomanyi Akademia elnoke.

Csaladja [ szerkesztes ]

Laveran 1885-ben felesegul vette Sophie Marie Pidancet-t de gyerekuk nem szuletett.

Alphonse Laveran 1922. majus 22-en, hosszu betegseg utan halt meg Parizsban, 76 evesen.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Charles Louis Alphonse Laveran . nobelprize.org. (Hozzaferes: 2011. majus 23.)
• Laveran, Alphonse Encyclopedia.com
• Laveran and the Discovery of the Malaria Parasite Centers for Disesase Control and Prevention