A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Alfred Edmund Brehm
(
Unterrentendorf
,
1829
.
februar 2.
? Unterrentendorf,
1884
.
november 11.
) nemet termeszettudos es
iro
.
Zoologiai
szakmunkakban
nevenek roviditese
:
?A. E. Brehm”
.
Edesapja
Christian Ludwig Brehm
(
1787
?
1864
) pap es egyben a nemet madartan tudomanyanak egyik megalapitoja volt. A fiatal Alfred Brehmet elemei iskolai tanulmanyain tul edesapja is tanitotta, ? keltette fel fia erdekl?deset az allatok iranyaba. A fiu az elemi iskola befejezese utan epitesznek keszult, azonban hamarosan meggondolta magat. Meg miel?tt egyetemre ment volna, beutazta
Egyiptomot
, Nubiat es keleti
Szudant
, utja utan gazdag gy?jtemennyel tert haza, melyben egy reszet Becsben eladta. Ezutan 1853 es 1856 kozott
Jenaban
es
Becsben
termeszettudomanyokat tanult. 1856-ban
Spanyolorszagot
, 1860-ban
Norvegiat
es
Lappfoldet
, 1862-ben pedig Ern? szasz-koburg-gothai herceg kisereteben
Abessziniat
utazta be.
1858-ban baratsagot kotott Rossmasslerrel, akivel kozosen jelentettek meg
Az erd? allatai
cim? m?vet. 1861-ben felesegul vette a grezi Mathilde Reizet, aki kes?bbi utazasira elkireste ferjet. Brehm 1863-ban a
hamburgi
allatkert igazgatoja lett es rovid id? alatt sikerult neki az allatkertet es a vele kapcsolatos akvariumot magas szinvonalra emelni. 1867-ben
Berlinbe
koltozott, ahol a berlini akvariumot alapitotta. 1877-ben dr. Finsch es Waldbug grof tarsasagaban
Sziberia
nyugati es
Turkesztan
eszaknyugati reszet utazta be, egy evvel kes?bb
Rudolf magyar tronorokost
kiserte el a kozeps?
Duna
videkere, 1879-ben pedig
Spanyolorszagba
.
1878-ban szuletett legkisebb fia, es ekkor hunyt el a felesege. 1883-ban Eszak-Amerikaba ment egy el?adokorutra, a szigoru szerz?des miatt nehez szivvel hagyta otthon ot gyermeket, akik eppen difteriasok voltak. Egyikuknek Amerikaban erkezese utan vette halalhirert. Utazasai soran a Mississippi volgyeben elkapta a malaria, s betegen tert haza. Nehany hetet Friedrichsstanneckben toltott, majd 1884-ben visszatert szul?helyere, az ev ?szen vesebaj kovetkezteben elhunyt.
Reiseskizzen aus Nordostafrika
(Jena, 1855) munkaja es szamos cikke kozreadasa utan egy sereg nepszer? tudomanyos munkat irt, amelyeket igen elenk es erdekfeszit? el?adas jellemez. M?veit osszegy?jtve
Stuttgartban
adtak ki 1890-ben
Vom Nordpol zum Aequator
cim alatt.
- Reiseskizzen aus Nordost-Afrika (1853)
- Reiseskizzen aus Nordamerika (1855)
- Das Leben der Vogel (Glogau, 1860-61)
- Ergebnisse einer Reise nach Habesch (Hamburg, 1863)
- Thierleben (magyarul:
Az allatok vilaga
, Hildburghausen, 1863-69)
- Die Thiere des Waldes (Rossmaslerrel egyutt, Lipcse, 1863-66)
- Meine Stellung zum Zoologischen Garten Hamburg und meine Entlassung (Hamburg, 1866)
- Gefangene Vogel (Baldamussal es Bodinussal egyutt, Lipcse, 1870-75)
- Borura der?. Elbeszeles az ifjusag szamara
/ Alfred Brehm:
Az afrikai ?serd?k eleter?l
; nemetb?l atdolg. Schonberger Mor; Gross, Gy?r, 1881 (
Gross magyar ifjusagi konyvtara
)
- Paszlavszky Jozsef:
Eletkepek az allatvilagbol Brehm A. el?adasai nyoman
; Orszagos Kozepiskolai Tanaregyesulet, Budapest, 1884 (
Ifjusagi iratok tara
)
- Az Eszaki-sarktol az Egyenlit?ig. Nepszer? el?adasok
; ford. Ge?cze Sarolta, Paszlavszky Jozsef; Termeszettudomanyi Tarsulat, Budapest, 1892 (
Termeszettudomanyi Konyvkiado Vallalat
)
- Az allatok vilaga. Brehm Alfred "Tierleben" cim? korszakos nagy m?venek magyarba atultetett, ismereteink mai szinvonalahoz es a hazai viszonyokhoz alkalmazott kiadasa, 1-10.
; Legrady, Budapest, 1901?1907
- 1.
Eml?sok. 1. kot. F?eml?sok, deneverek, b?rszarnyuak, ragadozok
; ismereteink mai szinvonalahoz es a hazai viszonyokhoz alkalmazta
Mehely Lajos
; 1901
- 2.
Eml?sok. 2. kot. Ragadozok, rovarev?k, ragcsalok, foghijasok
; ismereteink mai szinvonalahoz es a hazai viszonyokhoz alkalmazta Mehely Lajos; 1902
- 3.
Eml?sok. 3. kot. Patasok, szirenak, cetek, erszenyesek, cs?ros eml?sok
; szerk. Mehely Lajos, Balint Sandor; 1903
- 4.
Madarak. 1. kot. Varjuszer? madarak
; ismereteink mai szinvonalahoz es a hazai viszonyokhoz alkalmazta Chernel Istvan; 1902
- 5.
Madarak. 2. kot. Varjuszer? madarak [folyt.], papagalyszer? madarak, galambszer? madarak, tyukszer? madarak, guvatszem? madarak, daruszer? madarak
; szerk. Chernel Istvan; 1903
- 6.
Madarak. 3. kot. Lileszer? madarak, uszoszarnyuak, viharmadarak, vagomadarak, tuskesszarnyu madarak, nanduszer? madarak, sz?ros madarak, struccszer? madarak
; kozrem. Chernel Istvan; 1904
- 7.
Csuszomaszok es ketelt?ek
; ismereteink mai szinvonalahoz es a hazai viszonyokhoz alkalmazta Balint Sandor; 1905
- 8.
Halak
; szerk. Kohaut Rezs?; 1905
- 9.
Rovarok, szazlabuak es pokok
; szerk. Losy Jozsef; 1906
- 10.
Alsorend? gerinctelen allatok
; szerk. Ratz Istvan, ifj. Entz Geza; 1907
- Madarak
; ismereteink mai szinvonalahoz es a hazai viszonyokhoz alkalmazta Chernel Istvan, 1-3.; Legrady, Budapest, 1902?1904
- Az allatok vilaga egy kotetben
; atdolg. Rapaics Raymund; Legrady?Genius, Budapest, 1926 (hasonmas: 1996)
- Az allatok vilaga, 1-19.
; bev. Klebelsberg Kuno; atdolg., az uj felfedezesekkel es a magyar vonatkozasokkal kieg. uj kiad.; Gutenberg, Budapest, 1929?1933
- 1.
Eml?sok. F?eml?sok, majmok
; szerk. Ehik Gyula; 1929
- 2.
Eml?sok. Majmok, felmajmok, parosujju patasok
; szerk. Ehik Gyula; 1929
- 3.
Eml?sok. Parosujju patasok, paratlanujju patasok, talponjaro eml?sok, szirenak
; szerk. Ehik Gyula; 1929
- 4.
Eml?sok. Ormanyos eml?sok, cetek, ragadozo eml?sok
; szerk. Ehik Gyula; 1929
- 5.
Eml?sok. Ragadozo eml?sok, uszolabuak, ragcsalok
; szerk. Ehik Gyula; 1929
- 6.
Eml?sok. Ragcsalok
; szerk. Ehik Gyula; 1929
- 7.
Eml?sok. Ujvilagi foghijasok, pikkelyesek, csovesfoguak, deneverek, rovarev?k, erszenyesek, cs?ros eml?sok
; szerk. Ehik Gyula; 1929
- 8.
Madarak. Tarajos mellcsontuak, verebszer? madarak
; szerk. Schenk Jakab; 1933
- 9.
Madarak. Vereb-szer? madarak, szalakota-szer?, kakuk-szer?, lile-szer? madarak
; szerk. Schenk Jakab; 1933
- 10.
Madarak. Daruszer?, tyukszer? madarak
; szerk. Schenk Jakab; 1933
- 11.
Hull?k
; atdolg. Werner Ferenc, szerk. Soos Lajos; 1933
- 12.
Hull?k es ketelt?ek
; atdolg. Werner Ferenc, szerk. Soos Lajos; 1933
- 13.
Halak
; atdolg. Franz Viktor, Steche Otto, szerk., atdolg. Leidenfrost Gyula; 1933
- 14.
Halak, kerekszajuak, fejetlenek es zsakallatok
; atdolg. Franz Viktor, Steche Otto, szerk., atdolg. Leidenfrost Gyula; 1933
- 15.
Izeltlabuak. Ragocsapuak, aszkapokok, rovarok
; szerk. Csiki Ern?; 1933
- 16.
Izeltlabuak. Rovarok. Soklabuak, ?slegcsovesek, medveallatok, feregatkak, rakok
; szerk. Csiki Ern?; 1933
- 17.
Rakok es alsorend? allatok. Puhatest?ek, tuskesb?r?ek, mohaallatok, porgekaruak
; atdolg. Soos Lajos; 1933
- 18.
Alsorend? allatok. Fergek, toml?sok, szivacsok, veglenyek es a sejtekre tagoltak, sejtekre nemtagoltak altalaban
; szerk. Gelei Jozsef; 1933
- 19.
Paul de Kruif
:
Bacillusok
; ford. Detre Laszlo, magyar vonatkozasokkal kieg. Gy?ry Tibor, Balint Nagy Istvan, bev. Entz Bela; 1933 utan
- Az allatok vilaga, 1-2.
; szerk. Ehik Gyula, el?szo Klebelsberg Kuno; Natura, Budapest, 1938
- Az allatok vilaga, 1-4.
; atdolg. Walter Rammner, ford. Akos Karoly; Biblioteca, Budapest, 1957
- Az Egyenlit?t?l az Eszaki-fokig
; val., ford. S. Zala Zsuzsa; Gondolat, Budapest, 1965 (
Vilagjarok. Klasszikus utleirasok
)
- Az Eszaki-sarktol az Egyenlit?ig. Nepszer? el?adasok
; val., bev., jegyz. Patko Ferenc, ford. Ge?cze Sarolta, Paszlavszky Jozsef; Kriterion, Bukarest, 1988 (
Teka
)
- Az allatok vilaga. Egy kotetben. Kis Brehm
; atdolg. Rapaics Raymund; AKV-Maecenas, Budapest, 1989 (
AKV-Maecenas reprint-sorozat
)
- Ragadozok
; Brehm Alfred alapjan, szerk. Balazs Gyula, Csiffary Tamas; Titan Computer, Budapest, 2005
- Az allatok vilaga. Kis Brehm, 1-4.
; atdolg. Rapaics Raymund; Pallas, Gyongyos, 2007
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]