한국   대만   중국   일본 
Alexander Pope ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Alexander Pope

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Alexander Pope
Szuletett 1688 . majus 21. [1] [2] [3] [4] [5]
City of London
Elhunyt 1744 . majus 30. (56 evesen) [6] [3] [4] [5] [7]
Twickenham
Allampolgarsaga
  • angol (1688. majus 21. ? 1707. aprilis 30.)
  • brit (1707. majus 1. ? 1744. majus 30.)
Szulei Edith Pope
Foglalkozasa
Iskolai Twyford School
Halal oka prosztatarak
Sirhelye London
Iroi palyafutasa
Jellemz? m?fajok vigeposz
Irodalmi iranyzat rokoko , klasszicizmus
Fontosabb m?vei
  • The Rape of the Lock
  • Messiah
  • Eloisa to Abelard
  • An Essay on Criticism
Alexander Pope aláírása
Alexander Pope alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Alexander Pope temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg
Pope portreja, Michael Dahl festmenye

Alexander Pope ( London , 1688 . majus 21. ? Twickenham , 1744 . majus 30. ) angol kolt?t altalanosan a 18. szazad els? felenek legnagyobb kolt?jekent tartjak szamon. Leginkabb szatirikus m?ver?l es Homerosz angol nyelv? forditasairol hires, az angol nyelv harmadik legidezettebb iroja Shakespeare es Tennyson utan. [8] Pope a parrimes otos jambus , a ?heroic couplet” mesteri m?vel?je volt, melyet el?szor Dryden hasznalt. [9]

Elete [ szerkesztes ]

Pope Londonban szuletett Alexander es Edith Pope, romai katolikus szul?k gyermekekent. Iskolai tanulmanyait teljes mertekben ellehetetlenitette az a 17. szazad vegen hozott torvenysorozat, amely az anglikan egyhaz erejet hivatott meger?siteni az Egyesult Kiralysagban (penal law). Mivel a katolikusokat kizartak az allami oktatasbol, Pope-ot nagynenje tanitotta olvasni, majd egy titkos katolikus iskolaba jart, amiket egyebkent a torveny tiltott.

Alexander Pope, Jean-Baptiste van Loo festmenye 1742-b?l

Kora gyermekkoratol kezdve egeszsegugyi problemakkal kuzdott, tobbek kozott tuberkulozissal , [10] melyek testet eltorzitottak es megallitottak a novesben. Nem is n?tt nagyobbra 137 centimeternel. Annak ellenere, hogy sohasem n?sult meg, rengeteg n?i baratja volt, akikkel s?r?n levelezett.

1700-ban a szigoru katolikusellenes torvenyek miatt el kellett hagyniuk Londont , Berkshire-be koltoztek. Pope hosszu tanulmanyokba kezdett, onalloan tanulmanyozva az angol , a francia , az olasz , a latin es az okori gorog irodalmat . Ekkoriban fontos baratokra is lelt, akik bevezettek ?t London irodalmi eletebe.

1710-ben kiadott els? verseskotete (Poetical Miscellanies) azonnali sikert hozott a fiatal kolt?nek. Ezutan irta meg hires irodalmi kritikajat, Essze a kritikarol (An Essay on Criticism) cimmel. Egyfel?l hatalmas sikert aratott a konyv, azonban kihivta nehany irodalomkritikus haragjat is, mint peldaul John Dennis, es ez nagy irodalmi parbajokhoz vezet a kes?bbiekben.

1711 kornyeken baratsagot kotott John Gay , Jonathan Swift es John Arbuthnot irokkal. 1712-ben megalapitottak a Scriblerus Klubot , amelynek celja az volt, hogy kifigurazza a nemtor?domseget es a tudalekossagot. Ehhez letrehoztak egy fiktiv alakot, Martinus Scriblerust.

A Furtrablas ( The Rape of the Lock , 1712) cim? vers talan Pope legismertebb koltemenye, amely egy jatekos, szellemes modoru, burleszk jelleg? vigeposz, benne a rokoko a klasszicizmussal keveredik. A komikus eposz az arisztokrata udvari korok szellemesen eredeti, kritikus, de nem sert? gunyrajza. Csokonai Dorottyajanak egyik ihlet?je.

Pope mar gyermekkoratol Homerosz b?vkoreben elt, es 1713-ban bejelentette, hogy leforditja az Iliaszt . A forditas sikerenek koszonhet?en Pope rendkivul jol megelt az irasbol. ? volt Angliaban az els? kolt?, aki egyedul az irasbol el tudta tartani magat. Raadasul annyi penze osszejott, hogy 1719-ben villat vasarolt Twickenhamben, amely hamarosan neves szerz?k talalkozohelyeve n?tte ki magat.

Az Iliasz sikeren felbuzdulva Pope leforditotta az Odusszeiat is. Ebben a forditasban mar segit?i is akadtak (William Broome es Elijah Fenton).

Pope ekkoriban valt elegedetlenne Robert Walpole miniszteri munkajaval, es az ellenzek buzditasara megirta egyik legjelent?sebb kritikajat Az embernek probaja cimmel ( An Essay on Man , 1733?1734), amely deista vilagkepet vazol, a gonoszsag szerepet mutatja be a foldon. A m?vet Bessenyei Gyorgy (1746?1811) szabad forditasabol ismerhetjuk. [11]

1738 utan mar keveset irt. Jatszadozott az otlettel, hogy megirja Brutus cimen Anglia nemzeti eposzat , azonban csak a nyito sorok keszultek el. 1742-ben kiadtak negyedik kotetet, majd az ezt kovet? evben osszes m?vet egy kotetben.

M?vei [ szerkesztes ]

Pope arckepe, William Hoare m?ve
  • (1709) Pastorals
  • (1711) Essze a kritikarol (An Essay on Criticism)
  • (1712) The Rape of the Lock
  • (1713) Windsor Forest
  • (1715-1720) Iliasz (forditas)
  • (1717) Eloisa to Abelard
  • (1717) Elegy to the Memory of an Unfortunate Lady
  • (1725-1726) Odusszeia (forditas)
  • (1728) The Dunciad
  • (1734) Az embernek probaja (Essay on Man)
  • (1735) The Prologue to the Satires

Magyarul [ szerkesztes ]

  • Az embernek probaja ; Pope atdolg., ford. Bessenyei Gyorgy; Kaliwoda Ny., Becs, 1772
  • Pope, proba-tetele az emberr?l. Mas poetakbol valo toldalekkal ; ford. Bolyai Farkas; Fiedler, Marosvasarhely, 1819
  • Pope Sandorː Probatetel az emberr?l ; frantzia versekb?l ford. Heczei Pal; Landerer Ny., Buda, 1829
  • Pope Sandorː A m?biralatrol. Tankoltemeny ; ford. Lukacs Moricz; Franklin, Bp., 1876 (Olcso konyvtar)
  • Furtrablas. Furcsa vitezi versezet ; ford., jegyz., utoszo Molnar Imre; Magyar Helikon, Bp., 1964
  • Az epikus kolteszetr?l ; ford. Szobotka Tibor ; in: Hagyomany es egyeniseg. Az angol essze klasszikusai ; val. Europa Konyvkiado munkakozossege, kozrem. Ruttkay Kalman, Ungvari Tamas, utoszo Abody Bela, jegyz. Abadi Nagy Zoltan; Europa, Bp., 1967
  • A furtrablas. Komikus h?skoltemeny ; ford., utoszo, jegyz. Julow Viktor; Magyar Helikon, Bp., 1980
  • Az embernek probaja / Az ember ; ford. Bessenyei Gyorgy; inː Koltemenyek ; sajto ala rend. Gergye Laszlo; Akademiai, Bp., 1991 (Bessenyei Gyorgy osszes m?vei)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Francia Nemzeti Konyvtar : BnF forrasok (francia nyelven). (Hozzaferes: 2015. oktober 10.)
  2. ↑ Alexander (1688-1744) Pope (holland nyelven)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  4. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  5. ↑ a b International Music Score Library Project . (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  6. ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzaferes: 2017. augusztus 26.)
  7. ↑ Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  8. ↑ The Oxford Dictionary of Quotations, 5th ed. (Oxford University Press) 1999
  9. ↑ [1] Archivalva 2008. majus 14-i datummal a Wayback Machine -ben Britannia Hungarica Online
  10. ↑ RPO - Selected Poetry of Alexander Pope (1688-1744) . [2006. oktober 10-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2006. oktober 10.)
  11. ↑ Bessenyei eletrajz. . [2007. december 17-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2007. december 24.)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alexander_Pope&oldid=26127580 ”