A halaloszton es az eletosztonok
(eredetileg
nemetul
Jenseits des Lustprinzips
)
Sigmund Freud
1920
-ban megjelent
konyve
, amely egy uj alkotoi korszak kezdetet jelentette Freud eletm?veben es a
pszichoanalizis
torteneteben is.
Tul az oromelven: az ismetlesi kenyszer
[
szerkesztes
]
Az oromelv es annak meghaladasa
[
szerkesztes
]
Freud m?venek eredeti cime
Jenseits des Lustprincips
, vagyis
Tul az oromelven
. Freud eddigi koncepcioja az volt, hogy a lelki szerkezet m?kodesenek meghatarozo elve az
oromelv
es a
kinkerules elve
, vagyis az, hogy a lelek arra torekszik, hogy oromerzethez jusson es a kint elkerulje. Freudnak az oromr?l es a kinrol alkotott elkepzelese azonban elter a koznapi fogalmaktol, err?l az elteresr?l ennek a m?nek az elejen is ertekezik. Oromerzet az, ha egy
oszton
vagy egy vagy kielegul, es igy az a lelki feszultseg, energia, amit a vagy jelent, levezet?dik, es a lelki szerkezet ingermentes allapotba jut. Vannak azonban olyan tudattalan vagyak, amelyeket a tudat elfogadhatatlannak erez, es ezert elfojt. Ezen vagyak (legtobbszor atteteles) kifejez?dese a tudattalan szamara oromot, a tudat szamara kint jelent. Ami tehat orom az egyik lelki reteg szamara, azt a masik lelki reteg kinkent erzekeli. Az orom es kin pszichoanalitikus fogalma nem egyezik meg az azokrol alkotott hetkoznapi fogalmainkkal. Freud ilyen atvitt ertelm? vagykieleguleskent ertelmezi az almokat is: az alomban valamilyen vagy fejez?dik ki, a szorongasos almokban pedig a kin abbol fakad, hogy a tudat szamara elfogadhatatlan a vagykielegules, es b?ntudat kapcsolodik azokhoz.
Ebben a kotetben azonban Freud egy ujfajta jelenseggel, a ?haborus neurozissal” nez szembe: a konyv az els? vilaghaboru utan keletkezett. Vannak olyan esetek, amikor az ember mindig, ujra es ujra a traumatikus esemenyr?l almodik. Freud szerint ezek az almok nem allnak az oromelv iranyitasa alatt. Alapvet? jellemz?juk az allando ismetl?des. Freud tehat azt a kerdest teszi fel, hogy az ismetl?des miert es hogyan kepes az oromelvt?l fuggetlenul m?kodni, hogyan egyeztethet? ossze ez a jelenseg a lelki szerkezet altala addig megalkotott koncepciojaval.
Az ismetlesi kenyszer
[
szerkesztes
]
Freud el?szor is felsorol nehany jellegzetes esetet, ahol az ismetlesi kenyszer megmutatkozik, hogy ezzel bizonyitsa a jelenseg meghatarozo jelleget:
- Az els? pelda maganak a
pszichoanalizisnek
a gyakorlatabol valo. Freud azt tapasztalta, hogy az analizaltak a pszichoanalitikus szituacioban sok esetben nem annyira emlekezetukbe idezik, mint inkabb eljatsszak, dramatizaljak, vagyis megismetlik a multbeli traumatikus, de tudattalan emlekeiket, ahol az orvosra atviszik az elfojtott indulataikat (pl. valamely szerettuk ellen taplalt, elfojtott agressziv indulatukat).
- A masik hires pelda az ismetlesre a gyermekek jateka. Freud sajat unokajat figyelte meg, ahogy ujra es ujra eldob, majd visszahuz egy zsinorra er?sitett faorsot. Amikor eldobta az orsot, oooo ? hangot hallatott, amikor visszahuzta, aaaa-hangot. Freud es a lanya ezt Fort-kent majd Da-kent ertelmezte, vagyis az ?el” es a ?vissza” szavakat hallotta ki a gyermek gugyogeseb?l, ezert nevezi a szakirodalom ezt a Freud altal leirt cselekvest Fort/Da jateknak. Freud az infantilis lelki eletet meghatarozonak tartja, mivel koncepcioja szerint ekkor meg nem fejl?dott ki teljesen a tudat, igy a tudattalan lelki mechanizmusok a gyermekeknel jobban megfigyelhet?k, a Fort/Da jatek ezert meghatarozo bizonyitek szamara az ismetlesi kenyszer letezese mellett.
- Freud ir arrol is, hogy a mindennapi eletben is gyakran talalkozhatunk emberekkel, akik mindig ugyanazt a sorsot futjak be, pl. vannak, akik mindig balvanykent allitjak maguk ele valamely ismer?suket, aztan ezt a balvanyt igyekeznek lerombolni.
Az ismetlesi kenyszer magyarazata
[
szerkesztes
]
Freud szerint az ismetlesi kenyszernek az a magyarazata, hogy ilyenkor a lelek egy fajdalmas, gyakran traumatikus esemenyt probal hatalmaba keriteni. Amikor az adott trauma megtortent az organizmussal, az nem volt felkeszulve a veszelyre, igy lelkileg nem tudott megbirkozni a varatlan esemennyel. Freud ezt ugy kepzeli el, hogy a trauma hatasara varatlan ingeruletmennyiseg jelenik meg a lelki szerkezetben, amit az nem tud megkotni. Amikor ujra es ujra lejatssza magaban az emleket, akkor ezt az esemenyt probalja meg feldolgozni. Freud ezt a leginkabb szemleletesen a kisgyerek peldajan keresztul vilagitja meg, aki hazaerve a fogorvostol, az ott atelt esemenyeket eljatssza a masik gyerekkel. Ilyenkor megismetli az adott szituaciot, de olyan modon, hogy most ? az aktiv fel, es a masik gyerek az esemeny elszenved?je. Az el?leny tehat arra torekszik, hogy az esemeny ismetlesevel aktivva valva hatalmaba keritse, feldolgozza azt, es ilyen modon levezesse az ingerulet energiajat, onmagat feszultsegmentes allapotba hozza.
Kovetkeztetesek: az elet, a fejl?des es a halal
[
szerkesztes
]
Freud
mindebb?l logikus, de nagyon meglep? kovetkezteteseket von le. Olyannyira, hogy meg ? maga is habozik, elhiggye-e mindazt, amit leir: ?Azt kerdezhetnek t?lem, hogy az itt kifejtett feltevesek fel?l en magam meg vagyok-e gy?z?dve, s ha igen, mennyiben. A feleletem ez volna: sem magam nem vagyok meggy?z?dve, sem masoknal nem kerek hitelt szamara. Helyesebben mondva: nem tudom, mennyire hiszek bennuk.” (103) Mindennek ellenere a gondolatmenet kes?bb Freud gondolatrendszerenek massziv, meghatarozo osszetev?jeve valik.
Az ismetlesi kenyszer tehat alapvet?en jellemz? a lelekre, es a lelki szerkezet legmeghatarozobb torekvese, hogy csokkentse a fajdalmat okozo feszultseget. Az alapvet? feszultseg azonban maga az elet, az anorganikus anyagban pedig, mivel nem rendelkezik lelekkel, nincs ilyen feszultseg. Az abszolut feszultsegmentes allapot, amire a lelek torekszik, ezek szerint nem lehet mas, mint a halal. Az elet vegcelja a halal, vonja le Freud mindebb?l a kovetkeztetest. A halalosztonnel azonban szemben allnak az eletosztonok, amelyek kesleltetik a halalt, es igy arra kenyszeritik az organizmust, hogy kerul? uton jusson vissza a szervetlen letbe. A halaloszton es az eletosztonok kozott bonyolult osszjatek m?kodik, amelyek kialakitjak az organizmus eletpalyajat. Az organizmus celja tehat a halal, de ugy, hogy a sajat modjan, a sajat utjan haljon meg.
A fejl?des, az evolucio
[
szerkesztes
]
Freud azonban itt nem all meg, hanem tovabb megy, es megrajzolja sajatos latomasat a fold fejl?deser?l. Ugy fogalmaz, hogy a szervetlen anyagban egy kuls?, veletlen, er?szakos hatas miatt ebredt fel az elet kepessege, es az organizmus celja, hogy ezt a feszultseget lekuzdve visszajusson a szervetlen let nyugalmaba. Amikor megjelent az elet, megjelent vele az els? oszton is, ami nem volt mas, mint az, hogy ujra elettelenne valjon, hogy a kiegyenlit?djon a keletkezett feszultseg. Az organizmus celja nem egy uj, addig meg nem ismert allapot elerese, hanem visszateres a regi allapotba. Az elet tehat nem egy pozitiv teremt? aktus adomanya, hanem egy elszenvedett kuls? er?szake, fejl?des nem aktiv, pozitivnak ertekelend? folyamat, hanem kuls?leg az organizmusokra kenyszeritett palya.
Freud szamara innen ut nyilik ahhoz, hogy uj megvilagitasba helyezze egy problematikus elgondolasat. Eddigi m?veiben mindig hangsulyozta, hogy az erzelmek ambivalensek, vagyis a szeretet mellett mindig ott van a gy?lolet is. Azt azonban nem tudta megnyugtatoan megmagyarazni a sajat elmeleti rendszereben, hogy honnan ered a gy?lolet, es hogyan kapcsolodik az addig elgondolt osztonok koze. Most azonban az
agressziot
a halalosztonb?l vezeti le: az agresszio nem mas, mint a halaloszton, amely elfordul a sajat szemelyt?l egy kuls? targy iranyaba.
- A halaloszton es az eletosztonok
; ford. Kovacs Vilma, el?szo, ford. atnezte Ferenczi Sandor; Vilagirodalom, Bp., 1923
- A halaloszton es az eletosztonok
; el?szo Ferenczi Sandor, ford. Kovacs Vilma; Muzsak, Bp., 1991
- Sigmund Freud:
A halaloszton es az eletosztonok
(Muzsak, 1991)