Az 1896-os millenniumi unnepsegek Magyarorszag fennallasanak ezredik (millenniumi) evforduloja alkalmabol tartott unnepsegsorozat volt orszagszerte 1896. majus 2. es oktober 31. kozott.

Torveny az unnepsegekr?l [ szerkesztes ]

A kepvisel?haz 1896 . aprilis 21-en unnepelyes ulesen targyalta es fogadta el azt a torvenycikket , amely az ezredeves unnepet torvenybe iktatta. (1896. evi VIII. torvenycikk A honalapitas ezredik evfordulojanak megorokitesere alkotando m?vekr?l). Meg a torveny megalkotasa el?tt dontottek arrol, hogy unnepsegeket rendeznek a jubileum alkalmabol, de dontes szuletett 400 uj nepiskola letrehozasarol is. A politikai partok a millenniumi unnepsegek idejere szuneteltettek a politikai vitakat (treuga dei) . A kiallitasi epuletek osszkoltsege meghaladta a 4,5 millio forintot, az emlekhelyek megepitesere pedig 5,1 milliot szantak.

A torveny szovege [ szerkesztes ]

• 1. § ?A torvenyhozas a honalapitas ezredik evfordulojanak maradando emlekekkel valo megorokitese czeljabol elhatarozza, hogy
• a) Budapesten a varosligetnek az Andrassy-ut es a to kozotti reszeben a honalapito Arpadot es a nemzet egesz tortenelmi multjat megorokit? emlekmuvet allit,
• b) az orszag het kulonboz? pontjan, nevezetesen: a munkacsi varhegyen, a nyitrai Zobor hegyen, a Morva vizenek a Dunaba torkolasanal emelked? devenyi varhegyen, Pannonhalman, a zimonyi varhegyen, Pusztaszeren es a brassoi Czenk-hegyen emlekoszlopokat emel,
• c) Budapesten a varban a Nagy-Boldogasszonyrol elnevezett koronazasi templom melletti Halaszbastyan Szent Istvan kiraly lovas szobrat allitja fel,
• d) orszagos szepmuveszeti muzeumot letesit s annak gyujtemenyei befogadasara Budapesten alkalmas helyen megfelel? epuletet emel,
• e) az orszag kulonboz? videkein 400 uj nepiskolat allit fel.
• 2. § A ministerium megbizatik, hogy az 1. §-ban felsorolt alkotasokkal jaro munkalatokat vegrehajtassa.
• E munkalatok koltsegeinek fedezesere a kovetkez? hitelek engedelyeztetnek:
  • a) Budapesten a honalapito Arpadot es a nemzet tortenelmi multjat megorokit? emlekmu felallitasara 802,640 frt;
  • b) az orszag het pontjan emlekoszlopok emelesere 350,000 frt;
• c) Szent Istvan lovas szobranak felallitasara es e szobor koruli ter rendezesere 300,000 frt;
• d) a szepmuveszeti muzeum letesitesere s gyujtemeny anyaganak gyarapitasara 3.200,000 frt; vegre
• e) 400 uj nepiskola felallitasara 673,000 frt.
• 3. § A 2. §-ban jelzett s osszesen 5.325,640 frtot tev? koltsegb?l 1.225,436 frt mar az 1895. es 1896. evi allami koltsegvetesekbe beillesztve leven, a fennmarado 4.100,204 frtnyi szuksegletb?l 74,604 frt a penztari keszletekb?l fedezend? es az 1895. evi IV. tc. 2. §-anak ≫atmeneti kiadasok≪ III. (Ministerelnokseg) fejezete alatt szamolando el, 4.025,600 frt pedig a munkalatok el?haladasa szerint szukseges reszletekben a kovetkez? evi allami koltsegvetesekbe veend? fel.
• 4. § Jelen torveny kihirdetese utan azonnal eletbe lep, vegrehajtasaval a ministerelnok, a penzugyminister es a vallas- es kozoktatasugyi minister bizatnak meg.”

Az unnepsegsorozat unnepsegei [ szerkesztes ]

Majus [ szerkesztes ]

Megnyito

A majus 2 -an tartott megnyiton a kiralyi csalad is nagy letszamban megjelent. Jelen volt:

• I. Ferenc Jozsef kiraly
• Erzsebet kiralyne
• Gizella f?hercegn? es ferje Lipot herceg
• Maria Valeria f?hercegn? es ferje Ferenc Szalvator f?herceg
• Stefania hercegn? ( Rudolf ozvegye)
• Lajos Viktor f?herceg
• Otto Ferenc f?herceg es felesege Maria Jozefa hercegn?
• Jozsef Karoly f?herceg
• Jozsef herceg
• Auguszta Maria Lujza hercegn?
• Frigyes f?herceg es felesege Isabella von Croy-Dulmen
• Ferdinand nagyherceg es felesege Aliz nagyhercegn?
• Jen? f?herceg

Az Iparcsarnok el?tt felallitott unnepi satorban el?szor Daniel Ern? , kereskedelmi miniszter, majd a kiraly mondott beszedet. Egy felreertes kovetkezteben a zenekar valamint a harangok es a agyuk korabban szolaltak meg, nem a kiraly beszedenek vegen, hanem meg a miniszter szonoklata alatt. Ugyanis a zenekar a hatalmas eljenzes miatt azt hitte vege van a beszedeknek es razenditett a Himnuszra , ami jel volt az agyuk es harangok szamara. ^[1]
A beszed utan a kiraly ketoras korutra indult, mely a nagy iparcsarnokban kezd?dott, utana a tortenelmi csoportba, majd Jozsef f?herceg pavilonjaba vezetett. Innen a horvat csarnokba mentek, ahol a ban es Josipovics horvat miniszter udvozolte a kiralyt. Ezutan kovetkezett a kiallitas faluja, majd a f?varos pavilonja, ahol a negy polgarmester varta. A szemlet a hadugyi csoport megtekintesevel folytatta; a honvedseg pavilonjaban Jozsef f?herceg es baro Fejervary Geza miniszter udvozoltek a kiralyt. Itt ert veget a szemle. A megnyitas utan szallt fel a millenniumi leghajo (katonai), ^[2] amely szinten kiallitasi targy volt, Dvorzsak f?hadnagy es Koczecznik hadnaggyal a fedelzeten. ^[3] Este az operaban Erkel Ferenc Istvan kiraly cim? operajat mutattak be a meghivott kiralyi es f?uri meltosagoknak. A Nemzeti Szinhazban Jokai : Szigetvari vertanu cim? dramajat t?ztek m?sorra. Este a Gellert-hegyr?l t?zijatekot rendeztek, amely majdnem egy oras volt.

• Majus 2 -an a Varosligetben megnyitotta kapuit az ?s-Budavara szorakoztatokomplexum, mely a korabbi vilagkiallitasok mintajara (Alt-Wien, Vieux-Paris) epult meg. A delutani orakban Ferenc Jozsef megnyitotta az ujonnan elkeszult Millenniumi Foldalattit, ^[4] mely a Kontinentalis Europa els? foldalattijava valt. (a vilagon itt alkalmaztak el?szor elektromos hajtasu metrokocsikat)
• Masnap, majus 3 -an a Matyas-templomban tartott halaado misen megjelent az orszag szine-java. A kiralyi csaladon kivul magyar f?uri csaladok (Andrassy, Karolyi, Esterhazy, Szechenyi, Zichy, Szapary, Apponyi, Csekonics, Majlath, Pallavicini, Palffy es Festetics) is kepviseltettek magukat, mas orszagok (Angol, francia, nemet, orosz, spanyol, sved, dan, torok, olasz, perzsa, japan, kinai) koveteivel egyetemben. A miset Vaszary Kolos hercegprimas tartotta. ^[5]
  Ezen a napon kezd?dtek meg a loversenyek.
• Majus 4 -en Stefania f?hercegn? tett latogatast a vednoksege alatt allo Feher Kereszt Egylet lelenchazaban , a Terezvarosban .
  Ezen a napon nyitottak meg a M?csarnokot , benne a kepz?m?veszeti kiallitassal. Tobb mint 300 magyar m?vesz (fest?, szobrasz stb.) ezernel is tobb alkotasat lehetett megtekinteni. A megnyiton a kiraly is megjelent es tobb m?vesznek is bemutattak ( Steindl Imre , Zala Gyorgy ). Megtekintette Munkacsy pavilonjat is, amelyben a m?vesz trilogiajanak Ecce homo darabja volt kiallitva. Talalkozott Munkacsyval is; ezt a pillanatot filmen is megorokitettek, csak ugy mint az ezereves kiallitasnak megnyitasat is. Azota ezek, a magyar filmkeszites legkorabbi darabjai elvesztek (I. Ferenc Jozsef megnyitja a millenniumi kiallitast, A kiraly meglatogatja Munkacsy Mihalyt, Munkacsy Mihaly Ecce homo cim? festmenye). ^[6] Ezeket a felveteleket tekintik a legels? magyar filmhiradoknak , melyeket a Sziklay testverek, Arnold es Zsigmond keszitettek, a Lumiere -gyar egyik technikusaval, Thermmel. ^[7]
• Majus 5 -en a Budapesten allomasozo hely?rseg, honvedseg es tuzerseg kivonult a budai Vermez?re . Osszesen 17 000 katona folott tartott szemlet Ferenc Jozsef reggel 9 oratol, a felvonulasnak 10 ora utan volt vege. Szinten 5-en fogadta a kiraly a diplomaciai koveteket egy kozos audiencian .
  Este a kiralyi csalad es magyar f?urak, kovetek jelenleteben balt adtak.
• Majus 6 -an a kiraly ismet megjelent a kiallitason es ujabb tiz pavilont tekintett meg. El?szor Frigyes f?herceg pavilonjat, majd az erdeszeti pavilont (hol Koburg Fulop herceg vadaszati kiallitasa volt megtekinthet?) es a vizepitesi pavilont latogatta meg. Ezt kovette a bosnyak pavilon, selyemtenyesztesi, a meteorologiai es Torontal varmegyei pavilon (Itt Karacsony Jen? uradalmait mutatta be, tobbek kozott hires topolyai rizstelepenek termenyeit. ^[8] )
  Este a Vigszinhazban Kozma Andor Prologjat mutattak be, amelyen a kiralyi csalad szinten megjelent (Ferenc Jozsef, Gizella). Ezutan egy francia vigjatekot (Brisson: Az allamtitkart) mutattak be.
• Majus 7 -en Erzsebet kiralyne a tortenelmi csarnokot tekintette meg Festetics Maria kisereteben, Czobor Bela es Herman Otto vezetesevel. A kiralyne is megtekintette Munkacsy Ecce homojat, a m?vesszel annak tavollete miatt azonban nem talalkozott.
• Majus 8 -an Ferenc Jozsef kiseretevel utazott a Milleniumi Foldalattin.
• Majus 11 -en a becsi Theresianumban is unnepseget tartottak a millennium jegyeben. Ez alkalombol Wlassics Gyula kozoktatasugyi miniszter mondott beszedet, ezutan lakomat tartottak.
• Majus 12 -en a kiraly ujra felt?nt a kiallitason, ekkor a lokiallitast tekintette meg, ahol mintegy 1000 lo volt lathato. Este az Operaba latogatott, ahol Zichy Geza Alar cim? operajat adtak. ^[9] Ezen a napon nyitottak meg a sajto pavilonjat.
• Majus 13 -an a Budapesti Tudomanyegyetem (mai neven ELTE ) is unnepelt. El?szor Lengyel Bela rektor, majd Jokai mondott beszedet: Er?s varunk nekunk a tudomany cimmel. A beszedek utan minden kar kihirdette tiszteletbeli doktorainak nevsorat. Jozsef f?herceg bolcseszeti, Karoly Tivadar orvosi diszdoktori cimet kapott.
• Majus 14 -en Ferenc Jozsef az uget? versenypalyan megrendezett lovasjatekot nezte vegig.
  Szinten 14-en kezd?dtek a nemzetkozi vivoverseny selejtez?i, amik 19-ig tartottak, majd 20-an a legjobbak merhettek ossze tudasukat.

• Majus 15 -en a kiraly megtekintette a vegyeszeti pavilonban, Heinrich es Tarsa kolozsvari szabadalmazott szappan-gyaranak kiallitasat. Tovabba tiszteletet tette a sokszorositoipar pavilonjaban ahol Franklin-tarsulat kiallitasat Hirsch Lipot igazgato mutatta be.
• Majus 16 . Hangverseny a kiallitason (ujra 22-en, 23-an, 25-en, 26-an, 29-en, 30-an).
  Diszel?adas a Nemzeti Szinhazban.
  Loverseny.
• Majus 17 . A Magyar Tudomanyos Akademia unnepi ulese, melyen a kiraly is reszt vett. Az ulest Eotvos Lorand nyitotta meg. Kerekparverseny.
  Nepunnep a Vermez?n. Loverseny.
  Jotekony celu vasar az Erzsebet teren , hol f?uri asszonyok osztottak a pezsg?t (Daniel Ern?ne, kereskedelemugyi miniszter felesege Csery Szerena, Wlassics Gyulane, kozoktatasi miniszter neje)
• Majus 22 . A Torontal varmegyeb?l ( Nagyjecsa , Nagytoszeg es Kistoszeg falvakbol) erkez? svabok bucsuja
• Majus 23 . Megnyilik a nagykozonseg szamara a Konstantinapoly Budapesten hatalmas meret? szorakoztatokomplexum a Lagymanyosi-obol mellett.
• Majus 25 . Tornaverseny.
  A tenyeszallat kiallitas megnyitasa, melyen tobb mint 2000 kulonboz? fajtaju szarvasmarhat es bivalyt, juhokat, a turokeszites folyamatat, az egyes allatok gondozoinak viseletet mutattak be.
• Majus 30 . Dalosunnep
• Majus 31 . Kerekpar-verseny.
  A tenyeszallat kiallitas bezarasa

Junius [ szerkesztes ]

• Junius 2 -an a Budapesti Tudomanyegyetem uj zaszlojanak unnepelyes felavatasa az egyetemi templomban, Vaszary Kolossal. Tobbek kozott Apponyi Albert is beszedet mondott.
• Junius 2-3 . Ifjusagi tornaverseny. Ez volt a harmadik ilyen jelleg? verseny, ^[10] amelyet a kiraly elejet?l a vegeig megtekintett, valamint felorat toltott a versenyz?k kozott megismerkedve a tanarokkal. A versenyen 122 kozepiskola tanuloi vettek reszt. A Budapesti Egyetemi kor a f?varosi Vigado disztermeben tarja a Millenniumi diszuleset. Az II.Orszagos es egyetemes tanugyi kongresszus megnyito ulese.
• Junius 5 -en a koronat a Matyas templomban allitottak ki, hol harom napig volt megtekinthet?. A tenyeszlo kiallitas megnyitasa.
• Junius 6 -an az uj kiralyi palota alapkovet tette le a kiraly
• Junius 7 -en Ferenc Jozsef a magyarorszagi es horvatorszagi f?ispanok, valamint a f?varos kuldottseget ( Rath Karoly vezetesevel) fogadta.
• Junius 8 -an reggel kilenc orakor a Vermez?r?l indult az a diszmenet, mely a koronat atvitte a Matyas templombol az Orszaghazba . A diszmenet indulasat, melyben a szinte minden varmegye kepviseltette magat a kiralyi par es sok mas Habsburg f?herceg es f?hercegn? is megtekintette. A rovid diszules utan, melyet a Kupolacsarnokaban tartottak es ahol a kiralyi part Szilagyi Dezs? , a kepvisel?haz elnoke koszontotte a menet tovabb vonult es koronat visszavitte a Budai varba . Ez az ules volt az els?, az uj, meg teljesen be nem fejezett orszaghazban.

• 
  A junius 8-i diszmenet indulasa a vermez?r?l
• 
  A junius 8-i diszmenet a Szena teren
• 
  A diszmenet az igazsagugyi palota el?tt
• 
  A kiraly az allatkiallitason

• Junius 9 -en a kiraly megtekinti a tenyeszlo kiallitast.
• Junius 10 -en a sved tronorokos, Gusztav Adolf herceg, a kes?bbi V. Gusztav Budapestre utazott az ezereves kiallitas megtekintesere.
• Junius 12 . A tenyeszlo kiallitas bezarasa. A kiraly latogatasa az epit?ipar es kozlekedesi csarnokban (a latogatast 14-en es 18-an is megismetelte) A Ludovika Akademian az Orczy-kertnek az Akademia f?epulete mogott a kiraly jelenleteben "Test-l?gyakorlat es lovaglo unnepely" A programbol: "Carrousel, kerekparozas, kard es vit?r vivas, parterre es szertorna, voltizsalas"
• Junius 14 -en kezd?dnek meg a dunai evez?s versenyek , amik ket napig tartottak
• Junius 15 -en 1000 Torontal varmegyei iskolas gyermek latogatta meg a kiallitast. Nemzetkozi sajto-kongresszus megnyito ulese.
• Juniustol kezdve Budapest szamos nemzetkozi es hazai konferencianak adott helyet.

Julius, augusztus [ szerkesztes ]

• Julius 7 -en az MTA konyvtaraban ritka nyomtatvanyokbol nyilt kiallitas
• Julius 8 . Drezdai fegyvertani tarsulat 16 tagja erkezett a kiallitas megtekintesre
• Julius kozepen nyitottak meg a nagykozonseg el?tt Jan Styka es Wojciech Adalbert Kossak lengyel fest?k korkepet, ami a Ko?ciuszko gy?zelme cimet kapta. A korkep 15 meter magas es 120 meter hosszu.
• Juliusban az orosz car , Miklos nagybatyja Vlagyimir Alekszandrovics Romanov orosz nagyherceg is tiszteletet tette a kiallitason
• Julius 22 -en a budapesti katonai zenekarok nyugdijalapjanak javara rendezett unnepelyt tartottak az iparcsarnok teraszan, nyolc zenekar kozrem?kodesevel, utana t?zijatekot rendeztek.
• Augusztus 4 -en a kalocsai ersek , Csaszka Gyorgy tekintette meg a kiallitast
• Augusztus 6 -an megalakul a kiallitast elbiralo zs?ri, elnoke Wekerle Sandor , alelnokei Matlekovics Sandor es Thek Endre
• Augusztus 15 . A hercegprimas a budavari Matyas-templomot szentelte fel. ^[11] Ekkor kezd?dtek a dalegyletek versenyei, hangversenyei, melyek 16-aig tartottak
• Augusztus 19 -en tartottak a fest?k unnepet, a Konstantinapolyban , a Nemzeti Szalon , a kepz?m?veszeti nyugdijalap es a hirlapirok nyugdijintezete javara. Jelmezes felvonulast rendeztek, amin II. Rakoczi Ferencnek az igazi Konstantinapolyba tortent megerkezeset es fogadtatasat jatszottak el. A m?veszek maguk is jelmezt oltottek. A szinjatek este 8-kor kezd?dott Rakoczi Asboth Jen? , a nagyvezir Vastagh Gyorgy, id. fest?m?vesz volt
• Augusztus 19 -en Daranyi Ignac foldm?velesugyi miniszter nyitotta meg az id?leges kiallitasok csarnokaban a nyari viragok, zoldsegek, gyumolcsok es disznovenyek kiallitasat.
• Augusztus 20 . Szent Istvan es az allamalapitas nagyszabasu unnepsege, Mise a Matyas-templomban, Vaszary Kolos vezetesevel, utana egy a budai varat megkerul? kormenettel .
• Augusztusban a car a nemzeti muzeumnak ajandekozza II. Rakoczi Gyorgy kardjat, amely korabban Beme volt t?le kerult a szabadsagharc soran az oroszokhoz. A kardot a kiallitason is bemutattak a tortenelmi csoporton belul. Pengejenek felirata: Georg Rakotzi II. 1643, es a Rakoczi cimer.

Szeptember, oktober, november [ szerkesztes ]

• 
  A kiralyi fogat indulasa az orsovai palyaudvarrol
• 
  A kiraly hajoja elvagja a csatornat elzaro lancot
• 
  Az avatas utan Ferenc Jozsef elhagyja a rola elnevezett hajo fedelzetet
• 
  Ferenc Jozsef a hidavaton

• Szeptember 8 . Ybl Miklos szobranak leleplezese. ^[12] Szinten ezen a napon erkezett a kiallitasra Teodora lanyaval a nemet csaszar huga, Sarolta, aki egy hetig tartozkodott Budapesten. Este az operaban megtekintette a Hunyadi Laszlo cim? operat. ^[13]
• Szeptember 17-en Nemzetkozi gazdakongresszus megnyitasa.
• Szeptember 27. ? A Vaskapu-szoros megnyitasa Karoly roman kiraly, Sandor szerb kiraly es Ferenc Jozsef magyar kiraly jelenleteben. A megnyitasra Fork Ern? tervei alapjan, a Latzko testverek (otvosok) altal keszitett serlegekkel koccintottak. A serlegek egyik oldalan a honalapitas , a masikon a Vaskapu megnyitasa volt megorokitve.
• Oktober 4-en a Ferenc Jozsef hid felavatasa, a kiraly jelenleteben.
• Oktober 17 -en delutan a kiralyne latogatta meg a kiallitast lanyaval, Gizellaval es udvarholgyeivel, Festetics Mariaval es Ferenczy Idaval , el?szor a szok?kutat tekintette meg, majd roviden id?zott ?sbudavarban.
• Oktober 19 -en Maria Dorottya f?hercegn?, ferjevel, Lajossal es testverevel, Erzsebet hercegn?vel tekintette meg a kiallitast, kes?bb Jozsef f?herceg is tiszteletet tette.
• Oktober 20 -an Frigyes f?herceg nejevel es Jozsef f?herceg is nejevel tekintette meg a kiallitast. A budapesti Igazsagugyi palota zark?leteteli unnepelye.
• Oktober 25 -en Ferenc Jozsef megnyitja az Iparm?veszeti Muzeumot
• November 3 . Az unnepsegeket unnepelyes keretek kozott deli 12 orakor zartak be. El?szor a rendezveny igazgatoja , Schmidt Jozsef , majd Daniel Ern? mondott beszedet. A kiallitas meg este 9 oraig megtekinthet? volt, amikor a zenes katonai takarodo nyilvanitotta vegleg befejezettnek.

A rendezveny elnokei es tisztikara [ szerkesztes ]

• Voros Laszlo , allamtitkar, a kiallitas orszagos bizottsaganak alelnoke
• Dr. Schmidt Jozsef , miniszteri tanacsos, a kiallitas igazgatoja
• Daniel Ern? kereskedelemugyi miniszter, a kiallitas orszagos bizottsaganak elnoke
• Grof Szechenyi Bela , a tortenelmi kiallitas rendez? bizottsaganak elnoke
• Gelleri Mor , az orszagos kiallitas f?titkara
• Alpar Ignac , a tortenelmi kiallitas epuletcsoportjainak tervez?je
• Kovesdy Bela, szamtanacsos, a kiallitasi szamvev?seg f?noke
• Muller Bela, tanacsos, a kiallitas m?szaki ugyeinek vezet?je
• Micseh Endre, kiallitasi igazgatosagi titkar
• Szalay Imre, a kiallitas tortenelmi f?csoportjanak igazgatoja.
• Br. Czobor Bela , a tortenelmi kiallitas egyik f?rendez?je es el?adoja
• Radisich Jen?, a tortenelmi kiallitas egyik el?adoja es rendez?je
• Dr. Szendrei Janos , a tortenelmi kiallitas egyik el?adoja es rendez?je
• Fittler Kamil, a tortenelmi kiallitas egyik el?adoja es rendez?je.
• Krisztinkovich Ede, a kiallitas mez?gazdasagi es erdeszeti csoportjainak igazgatoja
• Dr. Marton Odon, a kiallitas mez?gazdasagi es erdeszeti csoportjainak titkara
• Dr. Kovacs Gyula, a kiallitas falujanak rendez?je

(Portreik lathatoak a Vasarnapi Ujsagban (1896, 281-283. o.)

Az Ezredeves Orszagos Kiallitas [ szerkesztes ]

A nagyszabasu Ezredeves Orszagos Kiallitast 520 000 negyzetmeteren rendeztek meg a Varosligetben , melyet Ferenc Jozsef nyitott meg 1896 . majus 2-an . A 240 pavilonban kizarolag magyar eredet? targyakat, alkotasokat, gyartmanyokat es termekeket mutattak be. A Revai Lexikon statisztikaja szerint az allando es id?szaki kiallitok szama egyuttveve 21310 volt. A kiallitas nemcsak a Varosligetre korlatozodott, a varosligeti teruleten kivul volt az allatkiallitasok terulete.

A kiallitast 5 f?kapun keresztul kozelithette meg a kozonseg. Ezek a kovetkez?k voltak: I. szamu f?kapu (az Andrassy ut fel?li) , II. szamu ( Kiraly utca fel?l) kapu, a III. szamu kapu (az Istvan ut mellett) , amit kialakitasa miatt szekely kapunak is neveztek, A IV. szamu (Erzsebet ut fel?l) es az V. kapu (?sbudavarnal) .

Az I. szamu f?kaput Frommer Lajos budapesti epitesz tervei alapjan a Neuschloss Odon es Marcell budapesti vallalkozok tulajdonaban lev? ceg vitelezte ki. A kapuzat 60 meter hosszu es mig a kozeps? pilonok 18 es 5 meter, addig a sarok pilonok 10 es 5 meter magasak voltak.
A diszes f?kapu a mai millenniumi emlekm? helyen allt, ahonnan egy diadalivszer? epitmeny alatt, egy hidon athaladva lehetett a kiallitas teruletere jutni.

A II. szamu f?kaput Kolbenheyer Viktor budapesti epitesz tervezte es a Gregersen es fiai ceg epitette fel. A kapu 25 meter hosszu es 5 meter szeles alapon epult fol es 28 meter magas volt.

A latogatok reszere terkep et nyomtattak, hogy segitseg eligazodasukat a hatalmas teruleten. Emellett minden csarnokot, epuletet megszamoztak es a terkepen is ezekkel a szamokkal lattak el. A Gizella ut menten barakkokat ? olcso egyszer? hazakat allitottak fel a videkr?l erkez?k elszallasolasara. 5 ilyen epuletet letesitettek, amelyben egyszerre 1000 embernek tudtak szallast biztositani. M?kodott nepkonyha is, ahol szinten tevekenykedtek a f?uri holgyek, koztuk Daniel Ern?ne is.

Pavilonok es csarnokok [ szerkesztes ]

B?vebben: Az 1896-os millenniumi unnepsegek budapesti epuleteinek listaja

I. szamu f?csoport [ szerkesztes ]

B?vebben: Vajdahunyad vara

A kiallitast teruletet ket f?csoportba osztottak. Az els? szamu f?csoportot a Szechenyi-szigeten elterul? Tortenelmi kiallitas alkotta. Ebben a f?csoportban epitettek fel a Vajdahunyad vara ?el?szor csak fabol, a tobbihez hasonloan ? valamint kulonboz? m?veszettorteneti korok stilusat bemutato epuleteket. Az epuletek roman , gotikus es reneszansz eredetijuk utan keszultek. Kulon pavilont kapott a nepelet, a mez?gazdasag, a vadaszat, halaszat, koztuk Bosznia-Hercegovina kiallitasaval.

II. szamu f?csoport [ szerkesztes ]

A masodik f?csoport a Jelenkori kiallitas volt, melyben 19 csoportot alakitottak ki:

• I. csoport: M?veszet; Kepz?m?veszet, El?ado m?veszet
• II. csoport: Kozm?vel?des: az irodalom es a sajto termekek, valamint a tudomanyos es kozm?vel?desi intezetek es egyletek m?kodese
• III. csoport: Oktatasugy
• IV. csoport: Egeszsegugy, Gyermekneveles
• V. csoport: Kereskedelem; penz- es hitel-ugy
• VI. csoport: Mez?gazdasag; gyumolcseszet; kerteszet; boraszat; meheszet; allattenyesztes; selyemtenyesztes; allati termekek; allategeszsegugy
• VII. csoport: Erdeszet; vadaszat
• VIII. csoport: Banyaszat es kohaszat; vas- es femipar
• IX. csoport: Gepipar; m?szerek es tudomanyos eszkozok
• X. csoport: Kozlekedes; hajozas; tengereszet
• XI. csoport: Epitesi ipar
• XII. csoport: Faipar; butoripar; dekorativ ipar; teljes lakberendezesek
• XIII. csoport: Agyag- es uvegipar
• XIV. csoport: B?ripar; textilipar; ruhazati ipar
• XV. csoport: Papiripar; sokszorosito m?iparagak
• XVI. csoport: Arany-, ezust- es diszm?aruk, apro aruk
• XVII. csoport: Hadugy
• XVIII. csoport: Vegyeszeti ipar
• XIX. csoport: Neprajzi kiallitas; hazi-ipar; m?kedvel?k kiallitasa

A M?csarnokban mutattak be a kepz?m?veszeti alkotasokat. A termekben a legkivalobb magyar m?veszek darabjait voltak megtekinthet?ek. A kiallitok kozott voltak

Roskovics Ignac fest? Eisenhut Ferenc es Zemplenyi Tivadar (nagy torteneti festmenyei) Szekely Bertalan 6 freskovazlata ( Verszerz?des , koronazas es masik negy nagy magyar tortenelmi alakokkal) Madarasz Viktor ( Zapolya Izabella ) Jantyik Matyas ( Szabadka mint szabad kiralyi varos fogadja Maria Terezia kiralyi biztosat cim? kepe), Benczur Gyula (Ferenc Jozsef a Szent Istvan rend oltozeteben) Vastagh Geza (Kivert bika) Hary Gyula (rajzai) Hauszmann Alajos Laszlo Fulop (Zach Felician) Mihalik Daniel (Kenellben) Peske Geza (Csak egy szemet) Donath Gyula (Ligeti Antal siremleke)

Loranfi Antal , szobrasz (Az els? lecke) Heged?s Laszlo (Szent csalad) Patay Laszlo ( Zrinyi Ilona feladja Munkacs varat) Margitay Tihamer (Parbaj utan) Blazovits Ferenc (Gyanus alku) Kriesch Aladar (Az 1567 -iki tordai orszaggy?les , melyen el?szor mondatott ki a vallasszabadsag ) Strobl Alajos (Anyank) Zala Gyorgy szobrasz Vastagh Gyorgy ( Arckepcsoport [14] ) Czigler Gy?z? , epitesz (a pesti Hazai Els? Takarekpenztarnak palotaja) Gyarfas Jen? ( V. Laszlo eskuje a Hunyadi-haznak) Revesz Imre ( Pet?fi Sandor a taborban) Thorma Janos (Szenved?k) Ferraris Arthur (N?i arckep)

• 
  A gyermekpavilon
• 
  Az igazsagugy pavilonja
• 
  A vadaszati pavilon
• 
  Frigyes f?herceg pavilonja

Az oktatasugyi csarnok a tanugy teren az utolso negyedszazadban elert el?rehaladast mutatta, ide tartozott meg a kozelben lev? tornacsarnok . A becsujhelyi torna- es vivotanito tanfolyam kiallitasa egy kulon csarnokot foglalt el, melyben az e szakba vago fegyverek, oltozekek es mintak voltak lathatoak. Az oktatasugyi csarnok melle kerult az igazsagugy miniszterium pavilonja , amely a fegyhazakat es a bortonrendszereket mutatta be.

Ezen kivul a ment?k , a gyogyfurd?k es a gyermekneveles-ugy az egeszsegugyi csoport koreben kerult bemutatasra. A kulon-kulon pavilonban helyet kapo kiallitasok tablazatokon es eszkozokon keresztul (pl.: teljesen felszerelt ment?allomas) ismertette meg a kozonseggel sajat teruletet. Orvosok tartottak kozerthet? el?adasokat, peldaul a gyermekekr?l. De a gyermekpavilonban kerultek kiallitasra a f?hercegek gyermekkori ruhai, fegyverei, koztuk II. Jozsef puskaja, Jozsef nador keresztel? medenceje, egy f?uri gy?jtemeny 120 eves jatek babaja. Emellett berendezesre kerult egy bekesi es kalotaszegi szoba.

• 
  Budapest szekesf?varos pavilonja
• 
  A hadsereg agyui
• 
  Tabori korhaz
• 
  A kereskedelem, penz es hitelugy pavilonja

A Nador-szigeten 3 nagyobb kiallitas volt megtekinthet?. Az els? Budapest szekesf?varos pavilonja volt, amelyben a varos eredmenyeit, novekedeset es jov?jet bemutato kiallitas volt lathato. Hogyan n?tt Budapest, a nepesseg, honnan koltoztek leginkabb, legkevesbe a f?varosba, mennyi adot fizettek a f?varos lakoi- mindezt terkepek, modellek, makettek segitsegevel tartak a kivancsiskodok ele, csakugy, mint a f?varos szennyvizcsatorna rendszeret. Ebben a pavilonban helyeztek el Benczur Gyula hatalmas festmenyet, a Budavar visszafoglalasat is, egy kulonallo teremben. A f?varos pavilonjat viragagyakkal vettek korul.

Nem messze innen volt megtekinthet? a kereskedelem-, penz- es hitelugy pavilonja , melyben a vasarok tortenetet, a szallitasugy fejl?deset mutattak be kepekben, valamint itt voltak a kereskedelmi testuletek es kamarak kiallitasai is. Viaszbabukon szemleltettek a penzvaltok tevekenyseget, mas viaszalakokkal egyetemben. Megtekinthet?ek voltak az akkori magyarorszagi aruhazak kicsinyitett masai. A Hazai Els? Takarekpenztar els? 1840-b?l szarmazo berendezese is megtekinthet? volt, tobbek kozott egy eredeti penztarkonyv. Emogott allt Jozsef f?herceg pavilonja , mely uradalmat es annak fejl?deset mutatta be, es lathato volt a f?herceg egy 40 eves palmaja.

Az ?stermeles befogadasara szolgaltak a kovetkez? f?bb epuletek: a mez?gazdasagi csarnok, a selyemtenyesztes , a vizepiteszet, az erdeszet , dohanyjovedek, a tejgazdasag , a kerteszet , a sz?leszet , boraszat , a menesbirtokok pavilonja es az id?leges kiallitasok csarnoka. A sz?leszeti pavilonban a sz?l?k betegsegei ellen folytatott harcot, a kulonboz? sz?l?fajtakat. A mez?gazdasagi csarnokban egy feher emelveny formaju allvany volt; negy szegleten negy mintazott szoborral, melyek a mez?gazdasagot, ipart, kereskedelmet es az allattenyesztest jelkepezik; az allvany tetejen pedig egy m?kod? miniat?r szelmalom helyezkedett el. Ezen uvegedenyekben termenyeket helyeztek el, melyek a Zala es Veszprem varmegyeben fekv? hegymagasi, szigligeti, totvazsonyi es csopaki (kovesgy?ri Freystadtler Jen? lovag) uradalmakbol szarmaztak. Az id?leges kiallitason kapott helyet a Parizsban el? Balog Gyula m?lakatosseged Arpad vezert abrazolo szobra.

Az erdeszeti kiallitason a faneveles es feldolgozas allomasi, valamint hatalmas, 130 centimeter atmer?j? tolgyek es feny?k voltak lathatok. A halaszati pavilonban Karacsony Jen? haltenyeszt? uradalma volt megismerhet? (kis medencekben), a mod, ahogy a halakat gondozzak, nevelik.

• 
  Az erdeszeti kiallitas horvat pavilonja
• 
  Az erdeszeti pavilon
• 
  Mez?gazdasagi pavilon
• 
  A sz?l?m?veles pavilonja

Az erdeszeti csoport vegen ket hatalmas pavilonban foglalt helyet a cukor-es a malomipart bemutato kiallitas . A malomipari kiallitason a liszt tortenetet vettek sorra egeszen az ?skortol, de tablazatok, terkepek segitsegevel bemutattak a hazai buzatermesztest-fogyasztast, az egyes buzafajok feherje-, zsir-, kemenyit?-, hamutartalmat, Magyarorszag nepeinek buzafogyasztasat (kulonboz? meret? kenyerekkel), buzaexportot, -importot stb. A cukoripari kiallitason, a cukorrepa termesztese, feldolgozasa es repafajtak voltak lathatok tobbek kozott.

Itt kapott helyet a halaszati pavilon , Koburg herceg, Frigyes f?herceg, gr. Batthyany, Foldvary gazdasagi pavilonja, Mauthner Odon kerteszeti pavilonja, ^[15] tejarusito- es fapavilonok . Ezekben az adott teruleteken elert legnagyobb es legujabb vivmanyokat tettek kozszemlere.

Az ipart bemutato reszek kozeppontjaban az Iparcsarnok allt, mellette a gepipart es a kozlekedest bemutato csarnokokkal. Pavilonnal rendelkezett ezen a teruleten a Ganz gyar valamint a Bihar-szilagyi petroleumipar, a budapesti asvanyolajipar es a magyar Petroleumipar Tarsulat kisebb pavilonja.

Ezenkivul az ipari kiallito reszen belul az elelmiszeriparral, az agyag- es uvegiparral, a b?r-, ruhazatiparral, arany-ezustm?vesseggel es a butoriparral is megismerkedhettek az erdekl?d?k. Itt volt lathato m?kodes kozben egy szov?gep . Az ipari reszlegen kapott helyet a legszeszgyar pavilonja, ahol a gazzal m?kodtetett gepek voltak kiallitva (vilagitas, gazmotorok, -kalyhak,-f?z?helyek), kialakitasra kerult egy konyha is ahol az eteleket gazzal f?tott t?zhelyeken keszitettek.

• 
  Halaszati pavilon
• 
  Koburg f?herceg pavilonja
• 
  A legszeszgyar pavilonja
• 
  A telefon hirmondo pavilonja

Az Iparcsarnok el?tt volt a kiallitas f?tere es korzoja zenepavilonokkal, diszkertekkel, szok?kuttal, kavehazakkal, ahol delutan 4-t?l este 10-ig egy 43 tagu katonazenekar jatszott, delutan 5-t?l este 11-ig pedig egy 32 tagu zenekar a tortenelmi epuletcsoport udvaran muzsikalt. A korzo vegenel, a II. szamu kapun keresztul is a kiallitas teruletere lehetett jutni.

A ezredeves kiallitasra epult meg a MAV kiallitasi csarnoka (a mai Kozlekedesi Muzeum), ahol a MAV gepeit kerultek kiallitasra, melyet Pfaff Ferenc tervezett. A kozlekedesi csarnok mellett allt a papiripari es a sokszorositoi iparagak (konyv- es k?nyomdaszat, fenykepeszet) csarnoka, ahol szinten az iparagban hasznalatos gepeket mutattak be, melyek szinten lathatoak voltak m?kodes kozben. A csarnokot Baumhorn Lipot tervezte.

Az ipari csoport vegen kapott helyet epit?ipar csarnoka , amely epit?ipar es vas- es femipar befogadasat latta el. E csarnok korul sorakoztak a jarm?vek csarnokai , a posta-, tavirda- es telefon-pavilon, valamint a banyaszati es kohaszati csarnokok , melyekben mindben a legfrissebb vivmanyokkal szembesulhettek az odalatogatok. A telefonhirmondo pavilon bels? falan fulhallgatok voltak elhelyezve, melyekb?l folyamosan hallhatoak voltak a legfrissebb politikai, szinhazi hirek, de hallhato volt Jokai hangja is, amint a Szegeny gazdagokbol idez, Szilagyine Bardossy Ilona operaenekesn? es mas szineszek, enekesek hangja is. A pavilon rendez?je Szvetics Emil , a Telefon-Hirmondo technikai igazgatoja, a telefonograf feltalaloja tokeletesit?je volt.

A banyaszati es kohaszati csarnok eredmenyeinek kiegesziteseul szolgalnak a kisebb pavilonok , ugymint a rimamuranyi , salgotarjani vasm?vek, az osztrak magyar allam vasuttarsasag kiallitasai, az urikany-zsilvolgyi k?szenbanya, Unio vasm?, magyar altalanos k?szenbanya, a Nobel dinamitgyaranak pavilonjai, a Buchwald Sandor vasbutor gyaranak es a Thonet testverek butorral foglalkozo pavilonja, valamint a cement pavilon.

• 
  A dinamitgyar pavilonja
• 
  A cement pavilon
• 
  A Thonet fiverek butorgyaranak pavilonja
• 
  A bosnyak haz

A Dinamit Nobel-reszvenytarsasag gorog stilusban epult pavilonjanak bejaratat negy oszlop tartotta, homlokzatan festmennyel. Belul a pozsonyi gyarat latta meg el?szor a belep?, a kiallitasi teremben az alapanyagok masai, a gepek, a zsinegek es hasonlo a dinamitgyartashoz szukseges eszkozoket allitottak ki. A teremben Nobel arckepet is elhelyeztek. A pavilon masik szobajat fogadoteremme alakitottak, ahol a tarsasag tagjai megpihenhettek, az erdekl?d?k pedig felvilagositast kaphattak.

Az Alpar Ignac altal tervezett cement pavilonban lehetett megtekinteni Walla Jozsef mozaik- es cementgyaranak termekeit, ^[16] ugymint cement- es marvany mozaikbol keszult kagylok, oszlopok, lepcs?k, faltablak, kutmedencek, es a pavilon kozepen felallitott szok?kutat.

A fa- es nadszek-ipar csarnokaban mutatkozott be a barsmegyei nagyugroci hajlitott faszekgyar, a Thonet testverek cege.

Az igazgatosagi epulet mellett terult el a rend?rkapitanysag epulete , egy dunai halaszcsarda , az akvarium, a kereskedelmi tengereszet es a folyamhajozas helyisegei, mely szamara a korcsolyacsarnok alakitottak at. Az akvarium bejaratat hatalmas cethal figura mutatta. A bejarat utan egy barlangszer? uregbe juthattunk, mely a tengerfenek el?vilagat hivatott bemutatni. A talajt kagylokkal, csigakkal, korallokkal boritottak, egy elsullyed hajo roncsait is bemutattak. A terem falaban elhelyezett vizzel toltott tartalyokban tengeri allatok uszkaltak (halak, remeterakok, tengeri rozsak, tengeri uborkak, tengeri csillagok, tekn?sok, tengeri pokok). A vizet az Adriai-tengerb?l, az allatokat pedig Napoly kornyeker?l szallitottak, bizonyos id?kozonkent (Minden honap 1-jen es 16-an). ^[17] Az allatok tartasahoz megkivant h?merseklet eleresere erdekeben jeggel h?tottek a medenceket.

A kozm?vel?des- es sajtopavilonban kaptak helyet dr. Madarasz Gyula allatpreparatumai (tuzok, fecske, nadi vereb, vadkacsa, stb.)

Kulon kiallito hellyel rendelkeztek az ugyvedek, az igazsagugyi pavilonon belul. Tobbek kozott kiallitasra kerult Werb?czy Harmaskonyve , egy 1246 -bol es 1280 -bol valo iteletlevel, bigamia - es boszorkanyperek peranyagai. A tortenelmi csoporton belul kapott helyet a krasznahorkai varbol szarmazo Andrassy kincsek.

• 
  A sajto es kozm?vel?desi intezetek csarnoka
• 
  A vizepiteszeti pavilon
• 
  Az id?leges kiallitasok csarnoka
• 
  A haziipar csarnoka

A f?bejarattol balra a hadugyi kiallitas volt lathato (magyar kiralyi honvedseg, hadseregszallitok, haditengereszet es az Osztrak-Magyar kozos hadsereg), szinten itt allitottak ki egy sarga hadi leghajot, amelyben a magasba repitette az erdekl?d?ket egy rovid id?re. Ket varagyu is volt kiallitva, egy hajopancellal egyetemben, amin a golyo utotte serulest is megszemlelhettek a kivancsiskodok. De megismerhet? volt a hadsereg harom nemenek ( tuzerseg , gyalogsag , lovassag ) felszerelese (puskak, jarm?vek katonai kerekparok is, agyuk), oltozete, statisztikai adatai. A katonai allatgyogyaszatot is bemutattak.

Nem messze innen egy hadihajo kozeps? resze volt felallitva, a Csaszari es Kiralyi Haditengereszetet bemutatando a legjelesebb tengeri csatak, hajok es kapitanyok (koztuk Tegethoff kapitany a lissai csata gy?ztese, Weyprecht , a Ferenc Jozsef-fold felfedez?je) adatai kepei voltak lathatoak. A sor Frigyes f?herceg, Tegethoff , Miksa csaszar haditengereszeti ereklyeivel, az eszaki sarki expedicio hajomakettjeivel, szanjaival, csonakjaival, korcsolyakkal folytatodott. A haditengereszeti kiallitas resze volt a Dunan horgonyzo Szamos is melyre szinten felmehettek az erdekl?d?k.

• 
  A haditengereszeti kiallitas latkepe, a hadihajo reszletevel
• 
  A haditengereszet egyik termenek reszlete
• 
  Haditengereszeti terem, hatterben az uniformist visel? matrozok
• 
  Lovedekek

A kiallitasi falunak nevezett reszen kulonboz? videkek es nemzetisegek lakohazait es gazdasagi epuleteit allitottak ki, emellett csardat, templomot, kozseghazat, iskolat, korhazat es t?zoltotelepet mutattak be. A templom korul vasarbodek helyezkedtek el. A kiallitasi falu teruleten kulonboz? falvak kuldottsegei nepszokas- es neptancbemutatokat tartottak.

Bosnyak haz (tervezte Blazsek Ferenc ) ? egy jobb modu bosnyak ember hazat mintazta, benne egy foldesuri es paraszti szoba berendezesevel, illetve egy szovode, ahol szov?lanyok mutattak be a sz?nyegszoves tudomanyat. Itt is talalhatok viaszbabuk, amivel a mindennapi eletet, eskuv?t mutatnak be.

Az allatkertben 50 krajcar fejeben 250, Afrikabol (Akkra, Ghana) erkezett negert tekinthetett meg az erdekl?d? kozonseg. Az eredeti eletkorulmenyeiket utanzo kunyhokban toltottek napjaikat, es mestersegeiket mutattak be.

Molnar Arpad es Trill Geza szinhazi fest?k Dante eposza, a Pokol tobb reszletet abrazolo korkepenek kulon csarnokot epitettek.

A Plasticon cim? kiallitas a m?csarnokban kapott helyet olyan latvanyossagokkal, mint viaszszobrok, amik hiressegeket (Liszt, Wagner, Wekerle, Vilmos csaszar), vagy festmenyeket jelenitettek meg (Zichy: Erzsebet kiralyne Deak ravatalanal, Murillo : Madonna). Ezek mellett voltak tukorszobak es torzito tukrok.

Kiallitottak ket honfoglalas kori magyar vitez csontvazat, az egyiket ? melyet Tortelnel talaltak ? aldozati lovaval egyutt. A masik Kecskemeten kerult el? ? Kada Elek asatasa soran ? gy?r?vel az ujjan, aldozati loval es utravaloul melle adott diszno csontjaival.

Egy helyen geppel keszitettek a latogatok szamara a jeget, mashol 1 millio krajcar volt egy halomban, megint mashol torok sator volt lathato. A kiallitason ertekes himzeseket is bemutattak, koztuk Gyarmathy Zsigane gy?jtemenyeb?l valo darabok. Herman Otto is rendelkezett egy pavilonnal (?sfoglalkozas), melyben neprajzi targyak voltak osszegy?jtve. A zene tortenetenek bemutatasara is kulon helyiseg volt hivatott.

• 
  Godard kapitany leghajoja ( A leghajot hirdet? plakat )
• 
  A kiallitas katonai leghajoja
• 
  A latvanyos szok?kut az Iparcsornok el?tti teren
• 
  A szok?kut es a ter

Kiallitottak Szent Istvan palastjat , az Aranybullat , a Halotti beszed es konyorgest , egy rekonstrualt kaptalani irodat ( hiteleshely ). Kiallitottak egy 25 ol (tobb mint 36 meter) hosszu ket lab szeles kihallgatasi papirt, 1555-b?l, valamint Nadasdy Ferenc , Zrinyi Peter es Frangepan Ferenc Kristof kivegeztetesi perenek iratait. Bemutattak Matyas kiraly ruhait, fegyvereit, kalvariajat , konyvtaranak egyes darabjait, Nagy Lajos misekonyvet, Miskolczy Laszlo-fele imakonyvet, Kisfaludy Himfy szerelmenek keziratat, II. Rakoczi Ferenc hadi torvenyeit, kialtvanyait, leveleit, Lorantffy Zsuzsanna levelet menyehez, Bathory Zsofiahoz.

A latvany mellett szorakozasra is volt lehet?seg. Videki sorgyarak is tartottak kostolot, lehetett leghajozni (2 hajon is, a masik a hadugyi kiallitasnal volt) ? ez nagy szenzacionak szamitott. 500 meterre szalltak fel, reggelt?l estig, a kiallitas f?bejarataval szemben, 1 koronaert. Godard kapitany leghajojanak, a Ballon Captifnak ^[18] kiprobalasara egyszerre 12-14 embernek volt lehet?sege, a felszallas el?tt egy emlekkonyvbe lehetett bejegyezni a felszallok nevet, illetve minden csoportot lefenykepeztek. Az er?s augusztusi szelek Godard kapitany leghajojat azonban szetszaggattak, a darabjait eladtak. ^[19] Emellett pezsg?s pavilonok (Littke Pezsg?gyar), egy kavehaz; zenepavilon, szines fenyeket szoro szok?kut szorakoztatta az embereket. A mesterseges szakadekos sziklahegycsucs, melyeken hableanyok pihentek, akik a csucson allo Sio tunderet unnepelik, a viz estenkent 8-10 meter magasra is felcsaptak.

A kiallitas targyat kepezte egy elektromos kisvasut , melyet ki lehetett probalni. A mozdonyt a Ganz gyar, a kocsikat es a tobbi felszerelest pedig a Roesseman es Kuhnemann-fele gepgyar adta, aminek pavilonja egy vasuti megallot mintazott.

Az ?s-Budavara [ szerkesztes ]

B?vebben: ?s-Budavara

Az ?s-Budavara egy fabol es gipszb?l epitett mulatokomplexum volt az Allatkert altal berbe adott 70 000 negyzetmeter teruleten. Torok id?ket imitalo epuletek, odon varosreszletek, kastelyok valtogattak egymast.

Az ?s-Budavara elnevezes arra utal, hogy ez a kiallitoresz a Budai var torok id?kben tapasztalhato allapotat kivanta visszaadni. Felepitettek itt egy mecsetet is mely nemcsak diszlet volt, ugyanis a kiallitas teruletere tobb torokot szerz?dtettek es orankent felhangzott a muezzin eneke. A muezzin julius 28-an halt meg, mert a reumajara felirt, kuls?leg hasznalando gyogyszer nem hasznalt, ezert az egesz uveggel megitta. A halottat (Csusztalics Resid) a katonai temet?ben helyeztek orok nyugalomra.

?s-Budavara adott otthont az el?kepek csarnokanak, ahol a (hires Kiliani-fele) kepeket ugy mutattak be, hogy az egyes alakok mind el? szemelyek voltak. Itt is m?kodott zenekar, meghozza Serly Lajose . Az itt el?adott amerikai produkciok kiser?zenejeb?l ismerhette meg a hazai kozonseg es az itthoni zeneszek is a jazz el?zmenyenek szamito ragtime-ot . ^[20]

Sok vendeglatohelyet fogott ossze, pl. Parisienne Mulato, Berger Etterem. 1900 nyaran elarvereztek, majd atalakitottak, es egymast valtottak a tulajdonosok. Jelent?sege es latogatottsaga folyamatosan csokkent. 1907-ben vegleg bezart, 1910-ben t?zveszelyre hivatkozva lebontottak. Helyet reszben az Allatkert kapta vissza. Masik reszen, az akkor a vasutig tarto Hermina uttol balra lev? savbol alakitottak ki a kuls? mutatvanyostelepet, a Vurstli ujabb reszet, mely 1950-t?l a Budapesti Vidam Parkhoz lett csatolva.

B?vebben: Budapesti Vidam Park

Latogatottsag [ szerkesztes ]

Majus 10-en volt az els? nagyobb latogatottsagu nap, el?tte a szeles hideg id? tartotta vissza a nagyobb tomegeket a kiallitastol. A latogatottsagra vonatkozo adatok erre a napra: Andrassy uti f?kapu, 21.104 f? a II. (kiraly-utca) f?kapun 14.267 f?, a III. kapun (az Istvan ut mellett) 2.093 f?, az V. kapun (?sbudavar) 2.772 f?. A IV. (Erzsebet ut) kapunal korulbelul 1000 f?. Ezek a szamok a napijeggyel rendelkez? latogatokat mutatja, emellett meg szamolni kell a berlettel rendelkez?kkel es a szabadjegyesekkel, hogy a tenyleges latogato szamra kovetkeztetni lehessen. Ezek alapjan 50-60 ezren lehettek kinn majus 10-en. ^[21]

Junius 24-en erkezett meg a kiallitas milliomodik latogatoja, egy Nyaradszeredarol valo szekely asszony, Acs Ferencne (szul. Gaspar Roza) asztalosne, aki egy csoport tagjakent tekintette meg a rendezvenyt. A jegyirodatol egy n?i aranyorat kapott emlekul. Juniusban 665.248 napijegyes latogatoja volt a kiallitasnak, osszessegeben az els? ket honap napjegyes latogatoinak szama 1.110.511 f? volt. Julius els? heteiben erkezett meg az ?sbudavar 500 000. latogatoja, akit szinten aranyoraval ajandekoztak meg. Julius 8-an a Godard-fele leghajo mar a 638. felszallasnal tartott. ^[22] A kiallitast, a napijegyeket szamlalo gepek tanusaga szerint majus 2-tol augusztus 31-ig 1.993.015 f? tekintette meg. Majus 2-tol oktober els? napjaig a kiallitasnak 2.490.990 napijegyes latogatoja volt. A Revai Lexikon a teljes latogatoi letszamot 5.800.000-re teszi, a teljes beveteleket 5.286.000, a kiadasokat 5.238.000 koronaban allapitja meg.

Az unnepsegekre elkeszult epuletek, es egyeb m?targyak [ szerkesztes ]

• Millenniumi Foldalatti Vasut
• M?csarnok
• Iparm?veszeti Muzeum
• Ferencz Jozsef hid
• Budai Varpalota alapjainak letetele
• Az unnepsegek ideje alatt keszult el a Parlament kupolaja, melynek magassaga 96 meter, feltehet?en a honfoglalas evet (896) kivanta hangsulyozni. ^[23]
• A Konstantinapoly mulatohely a Duna-parton, a Gellert-hegy labanal
• Ybl Miklos szobra

Ermek [ szerkesztes ]

A kiallitok ertekelesere haromfele ermet tervezett Beck O. Fulop ^[24] a Parizsban 1895-ben vegzett m?vesz.

• Nagy erem
  Alak all Szent koronaval a fejen egy romai harmas fogaton, kivont karddal, baljaval a magyar cimeres pajzsara tamaszkodik. Mellette a haladas szelleme faklyaval vilagitja meg a szeker el?tti utat. Korben az 1896-i ezredeves orszagos kiallitas felirat olvashato..
  Az erem hatoldalan a magyar cimert ket allegorikus alak vedi. Az egyik palmaagat tart egyik kezeben a masikban harsona van, zengve a magyarok dics?seget. A masik kezeben b?segszaru lathato. A cimer alatti teglalapba vestek a kituntetett nevet. Felkorben a felirat: Millenniumi nagy erem, kivalo erdemekert.
• Kiallitasi erem
  El?lapjan ket lebeg? alak, a leany testehez tapado lepelszer? ruhan attetszenek testenek idomai, egyik kezevel baberkoszorut nyujt, melyet a haladast jelkepez? szarnyas ifju vesz at t?le. Felirata: Kiallitasi erem az erdem jutalmaul. Itt is teglap kihagyva a dijazott nevenek. Az erem aljan palmaag es Budapest latkepe a lanchiddal. Hatlapjan ket angyal tartja Szent Istvan koronajat a cimer fole.
• Kozrem?kod?k erme
  Az el?lapon ifju tamaszkodik kalapacsara, mogotte alak all baberkoszoruval kezeben. Hatlapjan a cimer lathato hatterben pedig a keresztbe tett kiralyi kard es palca.

Unnepsegek videken [ szerkesztes ]

Az ezredeves unnepsegek kereteben a honfoglalas es allamalapitas szempontjabol fontos het helyen emlekm?vet emeltek, utalva a het honfoglalo vezerre. Az emlekm?vek otlete Thaly Kalman tortenetirotol szarmazik, amelyek helysziner?l egy kulon bizottsag dontott: Opusztaszer , Munkacs , Pannonhalma , Zobor-hegy ( Nyitra mellett), Deveny , Brasso es Zimony . Ezek felavatasara az unnepsegek ideje alatt kerult sor, de a het kiemelt emlekm?von kivul az orszag mas pontjain is emeltek jelent?sebb emlekm?veket es tartottak megemlekezeseket.

• 
  Az opusztaszeri rekonstrualt Arpad-emlekszobor
• 
  A munkacsi megemlekezes
• 
  Jankovics altal megformalt Asztrik, Pannonhalman
• 
  A zobor-hegyi emlekm?

Jelent?sebb megemlekezesek:

• Esztergomban majus 13-an nyitottak meg a millenaris unnepsegeket.
• Alcsuton majus 25-en a katolikus iskolak tartottak meg millenniumi unnepseguket. El?szor halaado szentmise volt a templomban, azutan az iskolaban a Himnusz eleneklese utan dr. Staner Laszlo udvari lelkesz unnepi beszedet mondott. A gyermekek a Honvedek kiralydalat enekeltek, amelynek szoveget Maria Dorottya f?hercegn? irta.
• Opusztaszeren junius 27-en a honalapitas emlekenek alapkovenek letetele, Arpad emlekszobor alapk? letetele. Beszedet mondott a kormany neveben Daranyi Ignacz foldm?velesugyi miniszter es "felhivja Csongrad megye kozosseget az emlekm? kegyeletes ?rzesere. Az alapk?be elhelyezett okmanyt Csongrad megye legregebbi orszaggy?lesi kepvisel?je es az emlekm? tervez?je altal felolvastatik, elhelyeztetik, s az arra felkertek a szokasos kalapacsuteseket megteszik. Mialatt a dalardak a zenekarral Kolcsey Hymnusa-t adjak el?" Az emlekm?nek Pallavicini ?rgrof 80 holdat engedett at birtokaibol. A szobor Berczik Gyula (1853-1933) es Kallos Ede alkotasa volt, 1997-98-ban Buzar Karoly faragta ujra. ^[25]
• Junius 28-an a Matyas-templomban egy emlekkovet aldottak meg, amely a lomnici-csucson kerult elhelyezesre.
• Deym londoni osztrak-magyar nagykovet julius 14-en fenyes balt rendezett a londoni Royal Institute termeiben a magyar nemzeti unnep alkalmabol, ahol jelen volt Teck hercege is
• Munkacson julius 19-en helyeztek el az ezredevi emlekoszlop alapkovet a munkacsi varban. Az unnepseg alkalmabol Erdely Sandor igazsagugy miniszter tartott beszedet. A munkacsi emlekm?von Bezeredy Gyula turulja foglalt helyet, hasonmasa a zimonyi emlekm?von volt megtalalhato. ^[26] A madarat 1924-ben lebontottak, majd 1945-ben beolvasztottak. 2008-ban Pakh Imre adomanyanak koszonhet?en visszaallithattak a Turult, melynek h? masat Mihajlo Beleny keszitette el. ^[27] Az ujonnan megformalt turul szarnyfesztavolsaga (5,5 meter) 1 meterrel nagyobb, mint az eredetie. ^{[28] [29]}
• Masik ket emlekoszlopot julius 20-an avattak fel a Vereckei-hagon es a beszkidi lengyel hataron. Vereckenel Fankovics Antal voloci gorogkatolikus lelkesz es Erdely Sandor, a Beszkid hago tetejen Halaktovics Bertalan alsovereckei esperes tartott beszedet, utobbi magyarul es rutenul is. A vereckei-hago emlekm?ver?l az 1940-es evek masodik feleben levertek emlektablakat, majd az 1950-es evek kozepen az egesz emlekm?vet szetbontottak. A fels? reszet alkoto obeliszk a kozeli Tuholka faluban a kozseghaza el?tt allt es szovjet katonai emlekm? lett bel?le. Az emlekk? darabjai 2014-ben az ukran-magyar baratsag jegyeben a galiciai Tuholka es a magyarorszagi Fenyeslitke kozseg lakoinak es eloljaroinak a segitsegevel kerultek Magyarorszagra. Tuholka faluban 1993-as politikai valtozasok idejen egy kereszttel lattak el a fels? obeliszk alaku resz. Itt az 1960-as evek ota a Nagy Honved? Haboruban elesett falubeli 7 szovjet katonaaldozat emlekere allott ez a k?oszlop. Az egykori hatark?nek az also, hasabszer? reszet pedig, mint arulkodo elemet, a falu patakjanak a partjan elrejtettek. 1959-ben Karpatalja es Lemberg megye hataran allott a tabla nelkuli emlekk?. A tablakat 1944-ben szereltek le, a szovjet csapatok el?renyomulasanak idejen, es biztonsagos helyen elrejtettek, azota sem kerult el?. Ezek a tablak az 1939-es felujitaskor kerultek fel, julius 25-en volt egy unnepelyes felavatas, Csehszlovakia felbomlasa utan, amikor Karpatalja Magyarorszaghoz tartozott, es a hatark? az ezereves magyar-lengyel hataratkel?t jelkepezte. Ezt megel?z?en 1919-ben a tablakat levertek, mert akkor Csehszlovakia es Lengyelorszag hatara huzodott a Vereckei-hagonal. Az emlekm? ma lathato diszes bronztablakkal ellatott formajat 1896-ban nyerte el el?szor, a julius 20-an megtartott millenniumi unnepsegek tiszteletere. Mostani felujitott formajaban 2015. oktober 3-an avattak fel Opusztaszeren . A restauralast es a hianyzo reszek hiteles masolatanak potlasat Matl Peter es Matl Arpad munkacsi szobraszm?veszek vegeztek.
• Nem sokkal a rendszervaltas utan uj emlekm? epitesebe kezdtek, amely tobb mint egy evtizedig csonka maradt. ^[30] Felavatasara vegul 2008 juliusaban kerult sor. A munkacsi szobrasz, Matl Peter emlekm?ve a Nyugat es Kelet kozotti kaput jelkepezi. Az epitmeny 7 tombb?l all, amely a 7 torzset szimbolizalja, akik a Karpatokon valo atkeleskor egyesultek. A kapolna belsejeben egy oltark? talalhato, amely a verszerz?des kelyhet jelkepezi. ^[31] 2009 marciusaban az emlekm?vet megrongaltak. Az ismeretlen tettesek levertek az emlekm? ket also tombjenek k?burkolatat, megbontottak a sarkait, a fekete granitbol keszult, kocka alaku oltarkovet, amelynek letortek a sarkait es reszben az eleit. Az emlekm? eszaki oldalara a rongalok "Budapest, gyakorolj b?nbanatot Karpat-Ukrajnaert!", a nyugati oldalara pedig a "Dics?seg Ukrajnanak!" feliratot mazoltak fel kek-sarga ukran nemzeti szinekkel. Ezek mellett szinten ukran szin? horogkereszteket es ukran cimert festettek. Az emlekjel deli oldalara az "1939. III.15" feliratot, azaz Karpat-Ukrajna magyar kiralyi honvedseg altali elfoglalasanak datumat irtak. ^{[32] [33]}
• Wlassics Gyula, augusztus 26-an tette le az Asztrik ersek emlekere allitando emlekszobor alapkovet, Pannonhalman .

• 
  A munkacsi turul-szobor 2008-ban visszaallitott masa
• 
  A devenyi millenniumi emlekm?
• 
  A devenyi emlekm? szoboralakja
• 
  Emlekm? a Cenk-hegyen, Brasso mellett
• 
  A zimonyi emlekm?

• Augusztus 30-an a Zobor hegyen ( Nyitra varosa mellett) avattak fel a 18 meter magas granitoszlop emlekm?vet. A Zobor-hegyre azert esett a valasztas mert Huba , Szoard es Kadocsa vezerek itt vivtak a honfoglalas utolso diadalmas csatainak egyiket. A harc azzal vegz?dott, hogy a legy?zott, de behodolni nem akaro Nyitra morva vezert, Zobort az 587 meter magas hegyen felakasztottak. ^[34] Az avatason reszt vett Perczel Dezs? belugyminiszter, a miset tarto Bende Imre nyitrai puspok, Thuroczy Vilmos nyitrai f?ispan es nagykeri Craus Istvan ( 1848 ? 1933 ) nyitrai alispan. Az emlekm?vet Berczik Gyula tervezte; a granitoszlop tetejen negy felszallni keszul? turullal , talpazatan a 896-1896-os felirassal. A Huba vezer emlekere allitott emlekm?vet 1921. februar 9-en cseh legionariusok dontottek le, ma mar csak talpazata lathato. ^[35]
• Szinten augusztus 30-an kerult sor a Gerenday Bela altal tervezett Arpad emlekm? felavatasara, Nagyk?roson
• Szeptember 2-an kerult sor a Zimonyban felallitott ezredeves emlekm? leleplezese. Azon a helyen ahol Hunyadiak egykori varanak allt. ^[29] A monumentalis emlekm? reneszansz stilusban epult, harom toronnyal, mely kozul a kozeps? a legmagasabb (37 meter), el?tte pedig ket kisebb torony magasodik. A legmagasabb torony el?tt Hungaria Rona Jozsef altal megformazott szobra ket oroszlantol vedve. A torony tetejen kitart szarnyu turulmadar cs?reben karddal, Bezeredy Gyula szobrasz alkotasa. 1918-ban a torony tetejer?l eltavolitottak a turul, kes?bb lekerult Hungaia alakja is. ^[36]
• A kassai dom folszentelese szeptember 5-en, Wlassics kozoktatasugyi miniszter jelenleteben
• Szinten Szeptember 5-en avattak fel a Hunyad varmegyei Vulkanon felallitott ezredevi emleket, ahol a f?ispan mellett az 5 nagy felekezet papjai is beszedet mondtak
• Szeptember 6-an a vaskapui emlekm? felavatasara kerult sor
• Oktober 11-en kerult sor a Bodrogkereszturi ezredeves megemlekezesre, egybekotve az 1849. januar 22-en es 23-an Tarcalnal , Tokajnal es Bodrogkereszturnal vivott csatakban elesett nevtelen h?sokre valo megemlekezessel. Emlekk? elhelyezese. A beszedet Matolai Etele zempleni alispan es Karsa Ferenc 48-as f?hadnagy tartotta.
• A devenyi millenniumi emlekm? oktober 18-i avatounnepsegen baro Josika Samuel , a kiraly szemelye melletti miniszter mondott unnepi beszedet. A devenyi var fokan allo, 21 meter magas, haraszti meszk?b?l keszult emlekm?vet Berczik Gyula tervei alapjan epitettek. A korinthoszi oszlopf?n elhelyezett honfoglalas kori vitezt abrazolo szoboralak, mely jobbjaban leeresztett karddal, bal kezeben orszagcimerrel diszitett pajzzsal jelkepesen az orszag eszaknyugati kapujat ?rzi, Jankovics Gyula (1865-1932) szobraszm?vesz alkotasa. Az emlekm?vet 1920-ban a csehszlovak hadsereg lerombolta. ^[37]

• 
  Az uj emlekm? a Vereckei-hagon
• 
  A k?szegi ezredeves emlekm?
• 
  A Szekelyudvarhelyen felallitott emlekoszlop
• 
  A desi ezredeves emlekm?

• Brassoban , a Cenk tetejen ugyancsak oktober 18-an lepleztek le a devenyihez hasonlo emlekoszlopot , tervez?i ugyanazok mint a devenyinek, magassaga 21 meter. A szobor leleplezesen reszt vett Perczel Dezs? belugyminiszter, valamint Brasso polgarmestere, Karl Jacobi. A szobor helyet?l 30 meterre mar korabban kilato m?kodott. A szobor felallitasahoz szukseges anyagokat siklon kellett szallitani, a siklokat loer?vel m?kodtettek. Miel?tt a szoborhoz lathattak volna, 10 het volt szukseges a siklo elkeszitesehez. Az id? sz?kossege miatt a szobor munkalatait meg este, faklyak mellett is folytatni kellett. A kerek talpazat 8 meter magas volt, melyen egy 10 meteres dor oszlop helyezkedett el. Az oszlop tetejen a devenyi szoboralak masa volt lathato. Az emlekm? kolozsmonostori homokosmeszk?b?l epult, 22 000 forintbol. 1913-ban egy vihar alatt led?lt es osszetort, 1916-ban pedig talapzatat is leromboltak. A szoboralak fejet a brassoi evangelikus egyhaz parokiajan ?rzik. ^[29]
• Szinten az ezredeves unnepek alkalmabol szerettek volna felavatni Fadrusz Janos Maria Terezia pozsonyi emlekm?vet. A felavatasra kulonboz? okok folytan csak 1897 majusaban kerult sor. Az emlekm?vet 1921-ben szlovak nacionalistak szetvertek.
• 1897. junius 26-an kerult sor a szekelyudvarhelyi emlekoszlop felavatasara. Az emlekoszlop felavatasat az uj varmegyehazanak felavatasaval kotottek egybe. Az oszlop Hargita Scheffler Nandor, a helybeli K? -es Agyagipari Szakiskola igazgatojanak, akademiai szobrasznak az alkotasa. A tobb mint nyolc meter magas marvanyoszlop talpazatanal ket oroszlan fekszik, a negy oldalan pedig 4 cimer (Magyarorszag kis cimere, a regi szekely nemzeti cimer, Udvarhely varmegye es Szekelyudvarhely varos cimere). Az obeliszken a kovetkez?, Embery Arpadtol valo felirat:
  Hont mutatott a magyarnak a szekely
  8 harczola h?n sok ezernyi veszelylyel
  Tiz szazad el?tt is ez ?si honert;
  Most ezer ev diadalma jeleul
  Hun eredetnek erenyein epult
  K?oszlopa hirdeti, hogy ma is el!
  896?1896.
  Az unnepsegeken Haller Janos f?ispan mondott beszedet. Szinten ez alkalombol keszult diszserleget kuldtek a kiralynak. A serlegen Ferenc Jozsef domborm?ve es a Udvarhely varmegye cimere, valamint az "Aldas a kiralyra -Udv ?rangyalunkra" felirat volt lathato. Az emlekm?vet 1919-ben a roman hatosagok lebontottak, 2008-ban felujitottak.
• 1897. november 12-en allitottak fel a desi f?teren a varos ezredeves emlekoszlopat. Az emlekm? Szilagyi Albert kezdemenyezesere kozadakozasbol keszult el. Berczik Gyula szobra 2 meter magas granit talpazaton allo 10 meter magas oszlop, melynek tetejen egy gomb, azon pedig egy rezb?l keszult turul madar allt kitart szarnyakkal. A talpazat egyik oldalan Gyula Paltol vett idezetet vestek:
  Hazankat nem sors szeszelye:
  H?s ereje, bolcs eszelye
  Tartotta meg ezer evig,
  Tartsa is meg orokketig! a masik oldalon pedig a "Magyarorszag 1000 eves fennallasanak emlekere. 896?1896" felirat volt lathato. 1919. aprilis 4-en ejjel elt?nt az oszlop tetejer?l a turul, 1934-ben a talpazatot is szetvertek. ^{[38] [39]}

Kepgaleria [ szerkesztes ]

Epuletek [ szerkesztes ]

• 
  A tortenelmi csoport latkepe
• 
  A roman kori epuletcsoport udvara
• 
  Gotikus epulet
• 
  Reneszansz epulet
• 
  Reneszansz epulet
• 
  A szigetre vezet? hid, hatterben a kiallitas ket leghajojaval
• 
  Kozlekedesugyi csarnok
• 
  Kozlekedesugyi csarnok
• 
  Banyaszati csarnok
• 
  Sokszorositoipari csarnok
• 
  Az unnepelyek csarnoka
• 
  Horvat mez?gazdasagi csarnok
• 
  Boszniai iparcsarnok
• 
  A Littke pezsg?gyar pavilonja
• 
  A kiallitasi falu temploma
• 
  Kiallitasi falu utcaja, a Debreceni csardaval
• 
  A Debreceni csarda

Reklamok [ szerkesztes ]

• 
  Kalifa tunderkertje, Plasztikon
• 
  Konstantinapoly
• 
  Ime az ember
• 
  Magyarok bejovetele
• 
  Pokol
• 
  Ko?ciuszko gy?zelme
• 
  ?sbudavara
• 
  Telefonogfaf
• 
  Haditengereszet

Rendezvenyek, esemenyek [ szerkesztes ]

• 
  F?hercegek a megnyiton
• 
  Majus 17-en tartott jotekonysagi vasar cukrasz satra
• 
  Majus 17-en tartott jotekonysagi vasar szivaros satra
• 
  A kiraly a junius 2-i tornaverseny megnyitojan
• 
  Felvonulo ifjak a junius 2-3-i megrendezett tornaverseny nyitonapjan
• 
  Az ?sbudavari zenekar (vezet?je: Serly Lajos)
• 
  Allatkiallitas
• 
  Allatkiallitas
• 
  A fest?k unnepe augusztus 19-en
• 
  A Vaskapu megnyitasakor hasznalt serlegek egyike

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Budapest lexikon II. (L?Z). F?szerk. Berza Laszlo. 2., b?v. kiad. Budapest: Akademiai. 1993. 140. o. ISBN 963-05-6411-4  
• Vasarnapi Ujsag 1896 aprilis-november, 1897/29,51. szam
• Bokor Jozsef (szerk.). A Pallas nagy lexikona . Arcanum: FolioNET (1893?1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X   Revai nagy lexikona . Budapest: Revai Testverek Irodalmi Intezet Reszvenytarsasag . 1911?1935.  
• Klosz Gyorgy tobb tucat fotoja a kiallitasrol

Szakirodalom [ szerkesztes ]

• Seenger Ervin: Budapest Anno... ? Fenykepfolvetelek m?teremben es hazon kivul , Corvina Konyvkiado, Budapest, 1984, ISBN 963-13-1828-1
• Janko Janos: A milleniumi falu , sajto ala rendezte es a bevezet?t irta: Szemke? Endre, Nemzeti Muzeum, Budapest, 1989, ( Series historica ethnographiae )
• Szaraz Miklos Gyorgy ? Toth Zoltan: Emleklapok a regi Magyarorszagrol , Pannon Konyvkiado, Budapest, 1991, ISBN 963-7955-70-4
• Az ezereves Magyarorszag es a milleniumi kiallitas ? Magyarorszag legszebb tajainak, varosainak es m?kincseinek valamint a kiallitas nevezetessegeinek fenykepgyujtemenye , Budapest, 1896 (reprint kiadas: Teka, Budapest, 1989)
• (szerk.) Jankovics Jozsef: 1896 ? Magyarorszag az Ezredevi Kiallitas tukreben , Atlasz Kiado, Budapest, 1996, ISBN 963-8554-00-2
• Magyarorszag varmegyei es varosai : Magyarorszag monografiaja ? A magyar korona orszagai tortenetenek, foldrajzi, kepz?m?veszeti, neprajzi, hadugyi es termeszeti viszonyainak, kozm?vel?desi es kozgazdasagi allapotanak encziklopediaja. Szerk. Borovszky Samu ? Sziklay Janos . Budapest: Orszagos Monografia Tarsasag. 1896?1914.   → elektronikus elerhet?seg
• Doka Krisztina: ?Nepunnep” es nemzeti unneples (1896). Nepszokas- es neptancbemutatok az Ezredeves Orszagos Kiallitason. Tanctudomanyi Tanulmanyok , 2017. 9. evf. (2.), 34-51. old. ISSN 2060-7148

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Poto, J.:"...allj az id?knek vegezeteig!". Az ezredevi emlekm?vek tortenete
• A millenniumi rendezvenyek es az ujkori olimpizmus hatasa. In: Magyarorszag a XX. szazadban
• Magyarorszag torteneti emlekei az 1896. evi ezredeves orszagos kiallitason (1902?1903)
• Igy unnepelt az ezereves Magyarorszag
• 1896 ? Magyarorszag ? Ezredevi Kiallitas (A Millenniumi Orszagos Kiallitas es az unnepsegek kronikaja), osszeallitotta, szerkesztette es a jegyzeteket irta: Varga Katalin, Atlasz, Budapest, 1996
• Varga Balint: Arpad a varos folott. Nemzeti integracio es szimbolikus politika a 19. szazad vegenek Magyarorszagan , MTA BTK TTI, Budapest, 2017, ( Magyar tortenelmi emlekek. Ertekezesek )
• (szerk.) Gelleri Mor : Az ezredeves Orszagos Kiallitas kalauza , Budapest, 1896