Az arviz emlekm?ve a miskolci Szent Anna teren (Gardos Aladar alkotasa)
Miskolc
a
Szinva
patak es a
Sajo
folyo vizgy?jt? teruletere epult. A vizb?seg fontos szerepet jatszott a varos fejl?deseben, de nagy es?zesek alkalmaval mindig veszelyesse valt a viz kozelsege. Komoly, pusztito arvizekr?l az 1691-es, 1788-as, 1813-as, 1845-os, es 1853-as evekb?l is maradtak fenn jegyz?konyvek, feljegyzesek, ujsagcikkek, a varos eleteben legnagyobb es legtobb emberaldozattal jaro aradas azonban az 1878-as volt, amely mai napig mint a ?nagy arviz” maradt meg az emberek emlekezeteben. Ez egyben a 19. szazadi
Magyarorszag
legtobb halottat kovetel? arvize is volt.
Az arviz reszletei
[
szerkesztes
]
1878. augusztus 30-an a
Dunantul
fel?l nagy es?k, zivatarok ertek el
Eszak-Magyarorszagot
. El?szor
Eger
,
Ohuta
, majd
Diosgy?r
es Miskolc kovetkezett, ahonnan
Tallya
,
Golop
es
Mad
fele vonult a vihar. Mivel a
felh?szakadas
egyszerre nagy teruletet erintett, a
Bukk-hegysegb?l
lezudulo viz ugy felduzzasztotta a
Szinva
es a
Pece-patakot
, hogy azok masnap, augusztus 31-en hajnalban medrukb?l kilepve almukbol riasztottak a polgarokat es elpusztitottak Miskolc belvarosanak nagy reszet. A viztomeg meg-megakadt az utjaba kerul? hidakban, malomgatakban, hazakban es magaval sodorta ?ket, nagy mennyiseg? hordalekot felhalmozva a hidak kornyeken es a zsilipeknel. A belvarosban percenkent fel metert emelkedett az aradas, igy a menekules szinte lehetetlen volt. A varos egyes reszein 4?6 meter magasan allt a viz.
Csak Miskolcon 2182 haz d?lt ossze, a varos epuleteinek a fele karosodott es 277 ember halt meg, de a kornyekbeli telepulesekkel egyutt szamitva az aldozatok szama elerte a 400 f?t. Ohutan peldaul, ahol majdnem ugyanakkor allt el az es?, mint Miskolcon, 73 haz pusztult el. A miskolci kar 1 739 771 forintra rugott.
Az arviz kialakulasaban dont? szerepe volt annak, hogy a varoson keresztulfolyo patakok folott malomgatak, olak, istallok, szemetdombok iveltek at, ami besz?kitette a viz mozgasteret es lelassitotta a megemelkedett ar mozgasat, lehet?seget adva nagyobb viztomeg felduzzadasara.
Az aradas utoeletenek sajnalatos adata, hogy Miskolcnak gyakorlatilag egyedul, sajat er?b?l kellett ujjaepitenie belvarosat. A pontosan 40 evvel azel?tti,
1838-as pesti
, majd az egy evre ra, az
1879-es szegedi arvizek
is oriasiak voltak, a del-alfoldi varos lenyegeben megsemmisult, de az okozott karokat orszagos osszefogassal, tobb jotekony akcioval gy?jtott penzb?l viszonylag gyorsan sikerult helyrehozni es kialakitani az uj varoskepet. Ez Miskolcnak nem adatott meg. Bar az itteni aldozatok szama meghaladta a szegedi es pesti aldozatok egyuttes szamat is, a varosvezetes nem tudta elerni, hogy ahhoz hasonlo segitseget kapjon. A gyorsan jott es gyorsan elvonult arviz emleket elnyomta a Miskolcnal akkor sokkal jelent?sebb varosokat hosszan fenyeget? arvizveszely hire, igy a karok helyreallitasa nem valt orszagos erdekke.
Az arvizr?l
Soltesz Nagy Kalman
polgarmester szamolt be nyomtatasban is megjelent kiadvanyban
(Miskolcz gyasza, 1878. augusztus 31.)
, amelyhez Szinay Istvan tiz fotoja adta az illusztraciot. Az arviz nyoman keszult a Miskolcrol ismert els? olajfestmeny,
Telepi Gyorgynek
a
Herman Otto Muzeum
keptaraban ?rzott tablakepe (
[1]
). Az ar varosbeli magassagat tobb szaz szintjelz? orokitette meg, ebb?l mara csak nehany maradt meg (peldaul a
Megyehaza
vagy a
Miskolci Nemzeti Szinhaz
falan).
A nagy arviz napjara emlekezve 1925-ben emlekm?vet allitottak a
Szent Anna-templom
mellett,
Gardos Aladar
szobraszm?vesz alkotasat. Az ?Emberert es Miskolcert” alapitvany minden evben megemlekezest tart az emlekm?nel.
Tovabbi elemi katasztrofak Miskolcon a 19. szazadban
[
szerkesztes
]
A nagy arviz el?tt, 1823 februarjaban a
Szinva
aradt ki, az utcakon folyo viz a hazakba is behatolt. 1825 nyaranak mindharom honapjaban kiontott a
Pece
, es jelent?s karokat okozott a varosban. 1833. julius 20-an szinten a Pece aradasa okozott karokat, tobb hidat is elsodort. 1837-ben a Szinva ontott ki. 1843. julius 19-en nem a viz, hanem a t?z pusztitott. Az Also-papszeren kezd?dott t?zvesz el?bb a kornyez? epuletekre, majd a szinhaz epuletere is atterjedt. A szaraz h?segben a t?z gyorsan terjedt, es langba borult az egesz varos. 815 haz, 772 kamra es ol, 291 szin es 69 pince semmisult meg. 1845-ben ismet arviz kovetkezett: a Szinva es a Pece is kiontott, es az ar oriasi pusztitast vegzett a varosban. Minden Szinva-hid leomlott, szamos haz osszed?lt. 1846 augusztusaban a Pece, 1853-ban Szinva pusztitott. Kevesbe ismert, de korabban tobb foldrenges is sujtotta a varost (1834. oktober 15., 1868. junius 21., 1883. marcius 29., 1925. januar 31.).