Uzbeg Koztarsasag
O?zbekiston Respublikasi O?zbekstan Respublikası
Uzbegisztan zaszlaja Uzbegisztan cimere
Nemzeti himnusz : Serquyosh hur o?lkam
F?varosa	Taskent
e. sz. 41° 16′ , k. h. 69° 13′ 41.266666666667 , 69.216666666667 41.266667°N 69.216667°E Koordinatak : e. sz. 41° 16′ , k. h. 69° 13′ 41.266666666667 , 69.216666666667 41.266667°N 69.216667°E
Allamforma	koztarsasag
Vezet?k
Elnok	Shavkat Mirziyoyev
Miniszterelnok	Abdulla Aripov
Hivatalos nyelv	uzbeg , regionalisan a karakalpak is
fuggetlenseg	Szovjetuniotol
kikialtasa	1991 . szeptember 1.
Tagsag	Lista Egyesult Nemzetek Szervezete Sanghaji Egyuttm?kodesi Szervezet Kozep-azsiai Egyuttm?kodesi Szervezet Europai Biztonsagi es Egyuttm?kodesi Szervezet Iszlam Konferencia Szervezete Nemzetkozi Ujjaepitesi es Fejlesztesi Bank Nemzetkozi Fejlesztesi Tarsulas Nemzetkozi Penzugyi Tarsasag Nemzetkozi Beruhazasbiztositasi Ugynokseg Beruhazasi Vitak Rendezesenek Nemzetkozi Kozpontja Azsiai Fejlesztesi Bank Interpol Vegyifegyver-tilalmi Szervezet UNESCO Fold-megfigyelesi Csoport Egyetemes Postaegyesulet Nemzetkozi Tavkozlesi Egyesulet Nemzetkozi Polgari Vedelmi Szervezet Meteorologiai Vilagszervezet Egeszsegugyi Vilagszervezet Fuggetlen Allamok Kozossege Kollektiv Biztonsagi Szerz?des Szervezete Kollektiv Biztonsagi Szerz?des Szervezete GUAM A Fuggetlen Allamok Kozossegenek Szabadkereskedelmi Ovezete Turk Allamok Szervezete World Customs Organization
Nepesseg
Nepszamlalas szerint	34 915 100 f? (2021) [1]
Rangsorban	41
Becsult	35 260 000 [2] f?  (2023. szept.)
Rangsorban	41
Neps?r?seg	83 [3] f?/km²
Foldrajzi adatok
Terulet	447 400 km²
Rangsorban	55
Viz	4,9%
Id?zona	UTC+5 Asia/Samarkand Asia/Tashkent ( UTC +5)
Egyeb adatok
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
Penznem	Uzbeg szom  ( UZS )
Nemzetkozi gepkocsijel	UZ
Hivoszam	998
Segelyhivo telefonszam	112
Internet TLD	.uz
Villamos halozat	220 volt
Elektromos csatlakozo	Europlug Schuko AS/NZS 3112
Kozlekedes iranya	jobb
A Wikimedia Commons tartalmaz Uzbeg Koztarsasag temaju mediaallomanyokat.

Uzbegisztan fuggetlen allam Kozep-Azsiaban . 1924-t?l 1991-ig a Szovjetunio tagallama volt.

Keleten Kirgizisztan , eszakkeleten, eszakon es eszaknyugaton Kazahsztan , delnyugaton es delen Turkmenisztan , delen Afganisztan es delkeleten Tadzsikisztan hatarolja.

Mintegy 35 millio f? lakossagaval (2023) ^[4] Kozep-Azsia legnepesebb orszaga. Uzbegisztan rendelkezik Kozep-Azsia legtobb tortenelmi oroksegevel, teruleten talalhato Szamarkand es Buhara , a regi Turkesztan legjelent?sebb kulturkozpontjai. Itt volt az egykori Szogdia , es ezen a teruleten haladt vegig egykor a selyemut is.

Terulete erinti az egykor hatalmas, de mara majdnem kiszaradt Aral-tavat , es a vilag azon ket orszaganak egyike ( Liechtenstein mellett), amelyeknek a vilagtengerekhez valo hozzafereshez legalabb ket allam teruleten kell atkelniuk.

F?varosa es legnagyobb varosa Taskent . A tulnyomoan iszlam orszagot a nem kormanyzati, emberi jogi szervezetek ? korlatozott polgari jogokkal rendelkez?, autoriter allamkent ” jellemeztek. ^{[5] [6]}

Tortenelem [ szerkesztes ]

Ehhez a szakaszhoz tovabbi forrasmegjelolesek , labjegyzetek szuksegesek az ellen?rizhet?seg erdekeben. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szakaszban szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits a szocikk fejleszteseben tovabbi megbizhato forrasok hozzaadasaval.

B?vebben: Uzbegisztan tortenelme

Kezdetben irani nyelv? nepek az iszlamizacio kezdeteig eltek itt. A 10. szazadban erkeztek a teruletre torok nyelv? nepek, akik megalapitottak a Karahanida allamot. A Karahanida allam mongol uralom ala kerult, majd 1370-ben Szamarkand kozponttal Timur Lenk alapitotta meg birodalmat. A timuridak uralma a 15. szazad vegeig tartott. 1500-ban Sejban vezetesevel kipcsak-torokok tortek be eszakrol, az Arany Horda teruleter?l, es elfoglaltak Szamarkandot. Ez a kipcsak nep uzbegnek (ozbegnek) hivta magat, az Arany Horda 1313-1341 kozott uralkodo kanjanak neve utan, akit Uzbeknek hivtak. Az uzbeg etnonim tehat csak ekkor, a 16. szazadtol jelent meg Kozep-Azsiaban. Sejban megalapitotta a Bukharai Kansagot. A Bukharai Kansagbol szakadt ki 1709-ben a Kokandi Kansag .

1598-ban reszben jott letre a Hivai Kansag , amely 1873-ig fuggetlen volt, 1873 utan pedig orosz protektoratus ala kerult. Oroszorszag 1868-ban foglalta el a Kokandi Kansagot es helyezte sajat protektoratusa ala a Bukharai Kansagot .

1917-ben az egykori Kokandi Kansag terulete Oroszorszag uralma ala kerult (bar de facto nem lett Oroszorszag resze), mint a Taskent f?varosu Turkesztani Autonomia resze. Ekkor Hiva es Bukhara formalisan fuggetlenne valtak. A feherek es vorosok kozotti polgarhaboru Hivara es Bukharara is kiterjedt. 1919-re a vorosok elfoglaltak Kokandot, Hivat es Bukhara nagy reszet is, bar az un. baszmakok (antibolsevistak) ellenallasa egeszen 1922-ig (egyes helyeken 1938-ig) tartott. 1920-ban a vorosok megalapitottak a Horezmi (volt Hiva) es Bukharai Nepi Szovjet Koztarsasagokat (mig Kokand az ujonnan megalakulo Kirgiz Autonom Tartomany resze lett). Bukhara resze volt ekkor a mai Tadzsikisztan is, amely 1924-ben autonomiat kapott Bukharan belul. Horezm es Bukhara Nepi Szovjet Koztarsasagok 1923-ban csatlakoztak a Szovjetuniohoz , mint koztarsasag.

Az Uzbeg Szovjet Szocialista Koztarsasagot 1924. oktober 27-en alapitottak meg, alapja a Bukharai Szovjet Szocialista Koztarsasag (Tadzsikisztannal egyutt), ehhez csatoltak a Horezmi Szovjet Szocialista Koztarsasag egy reszet (a masik resze a szinten ekkor kialakitando Turkmenisztanhoz kerult) es a Fergana volgyet. Uzbegisztan els? f?varosa Szamarkand volt, a f?varost csak 1930-ban helyeztek at Taskentbe. A Tadzsik Autonomia 1929-ig volt Uzbegisztan resze, 1929-ben ebb?l alakitottak ki a Tadzsik Szovjet Szocialista Koztarsasagot, mint a Szovjetunio egyik onallo tagkoztarsasagat. A Karakalpak Autonomia 1936-ig Kazahsztanhoz tartozott, a teruletet ekkor kapta meg Uzbegisztan. Igy tehat Uzbegisztan mai hatarai 1936-ra alakultak ki.

A sztalini evtizedek alatt kezd?dott meg Uzbegisztanban az iparositas, a nehezipar kiepitese. Ekkor veszi kezdetet az ipari mertek? gyapottermesztes . Az iskolahalozat kiepitesevel felszamoltak a korabban jellemz? analfabetizmust . 1944-ben Uzbegisztanba telepitettek nehanyat a deportalt nepcsoportok kozul ( csecseneket , meszheti torokoket), ami kes?bb etnikai konfliktusok forrasava valt.

1966-ban foldrenges pusztitotta el Uzbegisztan f?varosat, Taskentet. Ezt kovet?en Taskentet szinte teljesen ujjaepitettek, affele szovjet mintavarost teremtettek bel?le. Uzbegisztanhoz kapcsolodik a kesei Szovjetunio legels? nagyobb valsaga, az ?uzbeg maffia ugye” (1983-tol), ami el?szor tette nyiltan es beismerten is vilagossa a Szovjetunio lakosai szamara a Kommunista Part korruptsagat. 1989-ben a Fergana-volgyben sulyos etnikai konfliktusok zajlottak az uzbegek es az oda telepitett meszheti torokok kozott.

1989 ota a Szovjetunio Kommunista Partjabol erkezett Islom Karimov allt Uzbegisztan elen 2016-ig, akit szemelyi kultusz ovezett. El?szor 1990-ben valasztottak Uzbegisztan elnokeve. 1991 decembereben Uzbegisztan a Fuggetlen Allamok Kozossegenek tagja lett. 1991. augusztus 31-en deklaralta fuggetlenseget. Karimov elnokot 2007 decembereben valasztottak ujja, megszegve az alkotmany azon rendelkezeset, amely csak ket elnoki ciklust tesz lehet?ve egyetlen szemely szamara.

Uzbegisztan vilagi allam, hivatalosan tobbparti demokracia, azonban az ellenzeki velemenyeket megfogalmazokat (kulonosen az iszlam es a liberalis ellenzeket) uldozik. Uzbegisztan hintapolitikat folytatva hol a Nyugat, hol Oroszorszag szovetsegesekent jelenik meg a vilagpolitikaban. Az orszag 2001-ben atadott nehany volt szovjet bazist az amerikaiaknak afganisztani hadm?veleteikhez.

Foldrajza [ szerkesztes ]

• 
  Domborzati terkepe
• 
  Politikai terkep
• 
  Eghajlati terkepe
• 
  Elhagyott hajok az Aral-to kiszaradt reszen, Moynaq

Elhelyezkedes [ szerkesztes ]

A kozep-azsiai orszag az Aral-to medencejet?l a Tien-sanig huzodik. Eszaki szomszedja Kazahsztan , delnyugati Turkmenisztan , deli Afganisztan , delkeleti Tadzsikisztan , keleti pedig Kirgizisztan .

Domborzat [ szerkesztes ]

Nyugati reszen, a kiszarado Aral-to deli partjan mocsaras sullyedekek talalhatok, ett?l keletre a szaraz Turani-alfold , majd meg tovabb delkeletre, az orszag kozepen a Kizil-kum sivataga huzodik. Az orszag keleti es deli reszet a Tien-san vonulatai halozzak be.

Felszinenek nagy resze sik vagy enyhen hullamos, a keleten-delkeleten emelked?, a 4000 meteres magassagot is eler? kozep-azsiai hegyek az osszterulet egynegyedet teszik ki. ^[7] Legmagasabb pontja: Khazret Sultan , 4643 meter. A masodik legmagasabb hegycsucs az Adeloga Toghi a maga 4301 meteres tengerszint feletti magassagaval, mig a harmadik legmagasabb pontja az orszagnak a Beshtor-hegy , amely 4299 m magas. ^[8]

A keleti hegyek kozott negy hatalmas volgy terul el, amelyek kozul a legjelent?sebb a termekeny Ferganai-medence . A hegyi folyok szamos oazisat taplaljak. ^[7]

Vizrajz [ szerkesztes ]

Folyoi : Amu-darja Szir-darja Chirchiq

Tavai : Aral-to Ajdar-to Karjakkumi-viztarozo Szarikamisz-to Csarvaki-viztarozo

Eghajlata [ szerkesztes ]

Az orszag eghajlata mersekelt, szaraz kontinentalis . Az evi csapadek keves (100?200 mm), es tobbnyire telen es tavasszal hull le. ^[9]

Kornyezeti problemak [ szerkesztes ]

Az egykori Szovjetunioban jellemz? tobb evtizedes kornyezetvedelmi elhanyagolas a torz gazdasagpolitikaval parosult, igy Uzbegisztan kornyezeti valsaga a FAK szamos orszaga kozul az egyik legsulyosabb lett. ^[10] A mez?gazdasagi vegyszerek nagyaranyu igenybevetele, a hatalmas mennyiseg? ontoz?viz elvezetese a regiot taplalo ket folyobol, valamint a viztisztito telepek kronikus hianya olyan tenyez?k koze tartozik, amelyek oriasi egeszsegugyi es kornyezeti problemakat okoztak. ^[10]

Az uzbegisztani kornyezeti pusztitast legjobban az Aral-to katasztrofaja peldazza. Az Amu-darja es a Szir-darja gyapottermesztesre es egyeb celokra valo atiranyitasa miatt az egykor a vilag negyedik legnagyobb beltengereb?l mara alig maradt valami. A to kiszaradasa es a terulet szikesedese kiterjedt so- es porviharokat okozott az egykori beltenger kiszaradt feneker?l, jelent?s karokat okozva a regio mez?gazdasagaban es okoszisztemaiban , valamint a lakossag egeszsegeben. Az elsivatagosodas a noveny- es allatvilag nagyaranyu elvesztesehez, a szantoteruletek elvesztesehez, az eghajlati viszonyok megvaltozasahoz, a megmaradt m?velt foldterulet hozamanak kimerulesehez vezetett. ^[10]

Az Aral-tengeri katasztrofa azonban csak a kornyezetromlas leglatvanyosabb jele. A rossz vizgazdalkodas es a mez?gazdasagi vegyszerek er?s hasznalata a leveg?t is szennyezte. A so- es porviharok, valamint a gyapottermesre szant peszticidek permetezese a leveg?min?seg sulyos romlasahoz vezetett. A varosi teruleteken a gyarak es az autok karosanyag-kibocsatasa egyre nagyobb veszelyt jelent a leveg? min?segere. A 2010-es evekben a gyari fustkemenyek kevesebb mint fele van felszerelve sz?r?berendezessel, es egyik sem kepes hatekonyan kisz?rni a karos kibocsatasokat. Ezenkivul a meglev? sz?r?k nagy szazaleka hibas vagy nem m?kodik. Taskent , Fergana es Olmaliq legszennyezettsegi adatai azt mutatjak, hogy mindharom varos tullepi az ajanlott dinitrogen-dioxid - es reszecskeszintet. Nagy mennyiseg? nehezfem talalhato Uzbegisztan legkoreben, f?kent a fosszilis tuzel?anyagokbol , hulladekanyagokbol, valamint a vas- es szinesfemkohaszatbol szarmazoan. ^[10]

Novenyzet, allatvilag [ szerkesztes ]

Lasd meg: Kategoria:Uzbegisztan allatvilaga

Politika [ szerkesztes ]

Politikai rendszer, valasztasi rendszer [ szerkesztes ]

Akarcsak tobb mas, volt kozep-azsiai posztszovjet allam , Uzbegisztan is elnoki rendszer? koztarsasag.

1990 -t?l, az orszag fuggetlensegenek kikialtasatol kezdve 2016 -ban bekovetkezett halalaig Islom Karimov elnok allt az orszag elen.

Torvenyhozas-, vegrehajtas, igazsagszolgaltatas [ szerkesztes ]

Az orszag parlamentje az Oliy Majlis, amely egykamaras. A parlamentben 250 kepvisel? foglal helyet, akiket ot evre valaszt a nep.

Jogallamisag [ szerkesztes ]

A 2010-es evekben az orszagot tobb emberjogi szervezet a vilag legkegyetlenebb diktaturai koze sorolja, mivel az allam minden felett ellen?rzest gyakorol, igazsagszolgaltatasa pedig nem az emberi alapjogok vedelmere epul. Tovabba az elnok, hasonloan mas diktatorokhoz, szivesen alkalmazta a szemelyi kultusz egyes elemeit is. ^[11]

A 2020-as evek elejen tovabbra is tekintelyuralmi allam, es keves jele van a demokratizalodasnak. A 2020-as evek elejen egyetlen ellenzeki part sem m?kodik legalisan. ^[12] A 2010-es evek apro reformjai ellenere valodi ellenzeki partok nem lephetnek fel, es minden bejegyzett part tamogatja Shavkat Mirziyoyev hivatalban lev? elnokot.

A 2020-as evek elejen a mediat is tovabbra is szigoruan ellen?rzik a hatosagok. ^[12]

A bekes tiltakozasok er?szakos leverese az autonom Karakalpaksztan Koztarsasagban tovabb korlatozta a gyulekezesi szabadsagot. ^[12]

A Freedom House 2023-as jelentese a konszolidalt ( tartos ) autoriter rezsimek koze sorolta az orszagot. ^[13]

Vedelmi politika [ szerkesztes ]

B?vebben: Uzbegisztan hadereje

Kozigazgatasi beosztas [ szerkesztes ]

Uzbegisztan 12 tartomanyra (vilajet ? viloyat), 1 varosra (shahr) es egy autonom koztarsasagra (Respublikasi) oszlik:

1. Toshkent Shahri
2. Andijon Viloyati
3. Buxoro Viloyati
4. Farg?ona Viloyati
5. Jizzax Viloyati
6. Namangan Viloyati
7. Navoiy Viloyati
8. Qashqadaryo Viloyati
9. Samarqand Viloyati
10. Sirdaryo Viloyati
11. Surxondaryo Viloyati
12. Toshkent Viloyati
13. Xorazm Viloyati
14. Karakalpaksztani koztarsasag (Qoraqalpog?iston Respublikasi)

Nepesseg [ szerkesztes ]

F?bb demografiai adatok [ szerkesztes ]

• Varosi lakossag aranya: 37% (2017)
• Szuleteskor varhato elettartam: ferfiaknal 71 ev, n?knel 77 ev (2017)
• Nepessegnovekedes: 1,68% (2017)
• Irastudatlansag: 0% 15 ev felett

Nepessegenek valtozasa [ szerkesztes ]

Nyelvek [ szerkesztes ]

Az orszagban a hivatalos nyelv az uzbeg , de beszelik meg az orosz es a tadzsik nyelvet is. 1992 -t?l latin abecet hasznalnak.

Etnikumok [ szerkesztes ]

Hivatalos forrasok alapjan az uzbegek alkotjak a nepesseg tobbseget (84,5%). Az egyeb jelent?sebb etnikai csoportok (2021-ben): az oroszok 2,1%, a tadzsikok 4,8%, a kazakok 2,4%, a karakalpakok 2,2% es a tatarok 0,5%. ^[14]

Vallas [ szerkesztes ]

A 2010-es evekben vallasilag a lakossag ^{[15] [16]}

• 88-92%-a muszlim (f?leg szunnita ),
• 6-9%-a orosz ortodox ,
• a csekely maradek egyeb vallasu, vallastalan.

Legnepesebb telepulesek [ szerkesztes ]

B?vebben: Uzbegisztan varosai

Gazdasag [ szerkesztes ]

1991. szeptemberi fuggetlensege ota az allam nagyreszt meg?rizte a szovjet tipusu iranyitott gazdasagat, tamogatasokkal, valamint a termeles, az arak es a devizahoz valo hozzaferes szigoru ellen?rzesevel. ^[17] A gazdasag diverzifikalasara iranyulo folyamatos er?feszitesek ellenere az uzbeg mez?gazdasag tovabbra is nagyreszt a gyapotra osszpontosit; Uzbegisztan a 2010-es evek vege fele a vilag otodik legnagyobb gyapotexport?re es hetedik legnagyobb termel?je. ^[17] A devizabevetelek jelent?s reszet a foldgaz-, arany- es gyapotexport adja. ^[17] A szovjet korszak gigantikus villamosenergia-termel? letesitmenyeivel es b?seges foldgazellatasaval Kozep-Azsia legnagyobb aramtermel?jeve valt. ^[18]

Altalanos adatok [ szerkesztes ]

• Penznem: szom
• Hazai ossztermek ( GDP )/f?: 7000 USD (2017-es becsles). ^[17]
• Nemzeti ossztermek ( GNP ) megoszlasa: mez?gazdasag 36%, ipar 21%, szolgaltatasok 43%. ^{[ forras? ]}
• Munkanelkuliseg: 5% (2017) ^[17]
• Munkaer?: 11 900 000 f?.
• Inflacio: 12,5% (2017) ^[17]

Mez?gazdasag, ipar [ szerkesztes ]

• Mez?gazdasag: Legfontosabb mez?gazdasagi termenyei a gyapot , rizs , sz?l? , gyumolcs, zoldseg, buza , kukorica es a burgonya . A hegyvidekeken karakuljuhot tenyesztenek, nevezetes a Ferganai-medence selyemhernyo -tenyesztese.
• Ipar: Iparaga a hagyomanyos textil- es elelmiszeripar, valamint a vegyipar, gepgyartas, papirgyartas jellemz?.

Kulkereskedelem [ szerkesztes ]

• Importcikkek: gepek, berendezesek, uzemanyag, elelmiszerek, vegyszerek, femek.
• Exportcikkek: gyapot, foldgaz, arany, elektromos energia, m?tragya , femek, textiliak, elelmiszerek.

F?bb kereskedelmi partnerek 2019-ben: ^[17]

• Import: Kina 23%, Oroszorszag 18%, Del-Korea 11%, Kazahsztan 9%, Torokorszag 6%, Nemetorszag 5%
• Export: Svajc 19%, Egyesult Kiralysag 17%, Oroszorszag 15%, Kina 14%, Kazahsztan 9%, Torokorszag 8%, Kirgizisztan 5%

Kozlekedes [ szerkesztes ]

Kozuti kozlekedes [ szerkesztes ]

Uzbegisztanban a szomszedaihoz viszonyitva jo utak talalhatok. Az utak hossza 86 500 km, amelyb?l 75 500 km szilard burkolatu. A legfontosabb ut a Taskent-Szamarkand-Buhara-Urgencs-Nukusz. A legfontosabb autopalya az M-39, amely Taskent es Buhara kozott huzodik.

Vasuti kozlekedes [ szerkesztes ]

B?vebben: Uzbegisztan vasuti kozlekedese

A kozlekedesben a vasut dominal. Kb. 4300 km (2016) a vasutak hossza.

Vizi kozlekedes [ szerkesztes ]

A hajozhato vizi utak hossza 1100 km. Folyami kikot?: Termiz ( Amu Darja ).

Legi kozlekedes [ szerkesztes ]

Az orszag allami legivallalata az Uzbekistan Airways (O?zbekiston havon yo?llari), amely Frankfurt am Mainba is szallit utasokat. Nemzetkozi repter Taskentben van. Nukuszbol, Urgencsb?l, Szamarkandbol es Buharabol Moszkvaba is kozlekedik repul?.

Telekommunikacio [ szerkesztes ]

Hivojel prefix	UJ-UM
ITU zona	30
CQ zona	17

Kultura [ szerkesztes ]

Kepek a kulturarol

Kepek az epiteszetr?l

Kulturalis intezmenyek [ szerkesztes ]

Oktatasi rendszer [ szerkesztes ]

Az iskolakotelezettseg 10 ev. Uzbeg egyetemeken osszesen 40 000 diak tanul.

Egyetemek:

• Uzbegisztani Nemzeti Egyetem
• Taskenti Allami Agraregyetem
• Termezi Allami Egyetem ^{[ halott link ]}

Kulturalis vilagorokseg [ szerkesztes ]

B?vebben: Uzbegisztan vilagoroksegi helyszinei

A vilag kulturalis oroksegenek resze az UNESCO szerint:

• Itchan-Kala , Xiva tortenelmi ovarosa
• Buhara tortenelmi ovarosa
• Shahrisabz tortenelmi ovarosa
• Szamarkand

M?veszetek [ szerkesztes ]

B?vebben: Kozep-Azsia m?veszete

Lasd meg: Az iszlam m?veszete

Zene [ szerkesztes ]

Az orszagban is elterjedt a popzene, egyik hiresseguk Shahzoda enekesn?.

Gasztronomia [ szerkesztes ]

Az uzbeg gasztronomiaban szokatlanul szeles a tesztafelek valaszteka, ^[19] ugyanakkor a kornyez? nepekt?l is sok elemet kolcsonzott. A buharai zsidosag peldaul nagy hatast gyakorolt az uzbeg konyhara. ^[20]

A birkatenyesztes nagyfoku elterjedese miatt legalapvet?bb hozzavalo a birkahus, mely kulonfele uzbeg fogasok resze. A kozismert muzulman etelt, a pilafot errefele palov -nak nevezik. Alapanyagai ugyanolyanok, mint Turkmenisztanban vagy akar Tadzsikisztanban: kockara vagott hus, reszeltsargarepa, rizs es hagyma. Elkeszitese meretes ustben tortenik. A valtozatossag kedveert adnak hozza olykor mazsolat , csicseriborsot , borbolyat , esetleg valamilyen egyeb gyumolcsot.

Kulonleges alkalmakon olyan nagy adag pilafokat keszitenek, hogy az akar ezer embernek is elegend?. Ilyen alkalom lehet unnepnap, illet?leg eskuv?. A pilafnak meg egyeb valtozatai is vannak, mint a nahor osi, amely reggelire szolgal altalaban 6 es 9 ora kozott.

A surpa egy jokora darab zsiros birkahusbol es zoldsegekb?l f?zott leves, ugyanugy nem ismeretlen mas kozep-azsiai konyhakon. Egyeb tesztaalapu etelek a norin es a langman, melyek szolgalhatnak f?etelkent, vagy levesekhez kiser?kkent. F?etelek lehetnek az olyan tesztas etelek, mint a szomsza, huhvara es manti vagy toltott tesztas parnacskak. Szinten a f?etelek koze tartoznak a kebabok es a dimlama husbol, esetleg zoldsegb?l parolt porkolt.

A zoldtea Uzbegisztan nemzeti itala, mig Taskentben nepszer?bb a fekete tea. A teahazaknak regi hagyomanya van az orszagban. A tea az etkezest vezetheti fel, ugyanakkor (mint mas nepeknel is jellemz?en) a vendegszeretet kifejez?eszkoze.

Nyaranta kedvelt ital az ayran nev? h?sit? joghurt.

Az alkoholfogyasztas a szovjet id?k hozadeka, de megsem mondhato olyan szinten elterjedtnek, mint mondjuk Nyugaton. Az orszagban 14 pinceszet m?kodik, a legregebbi a szamarkandi Hovrenko, amit meg 1927 -ben alapitottak. Az uzbeg borok nagyon jo min?seg?ek es kozkedveltek, szamos nemzetkozi dijat tudhatnak ezert maguknak. A borokat f?leg Oroszorszagba es mas kozep-azsiai orszagokba exportaljak.

A desszertek nem kimondottan jellemz?k az uzbeg gasztronomiaban, sokkalta inkabb el?nyben reszesiti a gyumolcsoket friss vagy pedig aszalt formaban.

A kenyereket tekintve az uzbeg kinalat nagyon valtozatos es sokszin?. A helyi specialitasokon tul orosz eredet? kenyereket is gyakran sutnek. Olyan ?si kenyerfajtakkal is talalkozni itt, mint obi non, amelyet emlit a Gilgames-eposz is. ^{[ forras? ]}

Sport [ szerkesztes ]

Uzbegisztani sportolok osszesen 20 ermet szereztek a nyari olimpiai jatekokon, ebb?l 7-et okolvivasban es 7-et birkozasban.

Az egyik leghiresebb uzbeg sportolo a profi nehezsulyu vilagbajnok okolvivo Ruslan Chagayev .

Unnepek [ szerkesztes ]

Fix datumu

datum	uzbeg nev	orosz nev	megjegyzes
jan. 1.	Yangi Yil Bayrami	Новый Год	ujev
jan. 14.	Vatan himoyachilari kuni	День защитника родины	A fegyveres er?k unnepe
marc. 8.	Xalqaro Xotin-Qizlar Kuni	Международный Женский День	nemzetkozi n?nap
marc. 21.	Navro'z Bayrami	Навруз	perzsa ujev
maj. 9.	Xotira va Qadirlash Kuni	День Памяти и Почестей	emleknap azokra, akik eletuket aldoztak az orszagert [21]
szept. 1.	Mustaqillik Kuni	День Независимости	a fuggetlenseg napja
okt. 1.	O'qituvchi va Murabbiylar Kuni	День Учителя и Наставника	pedagogus nap
dec. 8.	Konstitutsiya Kuni	День Конституции	az alkotmany napja

Valtozo datumuak

• A ramadan vege: a bojt megtoresenek unnepe
• 70 nappal kes?bb: aldozati unnep

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Uzbegisztan kormanyzati oldala
• Uzbegisztan.lap.hu (linkgy?jtemeny)
• Uzbegisztan Domborzati Terkepe
• Uzbegisztan: Bokhara, Szamarkand, Khiva ; foto Gink Karoly, szoveg Gombos Karoly; Corvina, Bp., 1973
• Henri Alleg : Voros csillag es zold felhold. A szovjet kelet ; ford. Konok Istvan; Kossuth, Bp., 1988
• Jarabik Balazs: Kan kan-kan. Onmegtartoztato utinaplo Vambery foldjer?l ; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2004
• Banszegi Katalin: A selyemut uzenete. Uzbegisztan ; Ab Ovo, Bp., 2018 ( Repul?sz?nyeg sorozat )