Az
oszton
a
pszichoanalizis
kulcsfogalma. Az oszton a
tudatalatti
kesztet? ereje, amely egy el?lenyt valamilyen cselekvesre kesztet.
Sigmund Freud
az osztonoket a mitologia titanjaihoz hasonlitja, akiket az alvilagba szam?ztek. A lelekben az alvilagnak metaforikusan a
tudattalan
/
tudatalatti
feleltethet? meg.
Az osztonok meghatarozasa, osszetev?ik
[
szerkesztes
]
Freud szerint a lelket ket iranybol erhetik ingerek: a kulvilag fel?l es a bels? vilagbol, ezek feszultseget keltenek a pszichikumban, ezert el kell haritani azokat. A
kuls? ingerek
ellen a test kepes vedekezni a kulonboz? izommozgasokkal. A
bels? ingerforrasok
az osztonok, amelyek allando er?kent hatnak, folytonosan fennallnak, ezert nem lehet konnyen menekulni el?luk. Az oszton egy bizonyos izgalmi allapotbol ered? pszichikus energiamennyisegkent kepzelhet? el, ami
feszultseget
kelt a lelki szerkezetben. Freud elmelete szerint a feszultseg kinerzettel jar a lelek szamara, ami arra torekszik, hogy onmagat nyugalmi allapotba hozza. Az osztont tehat ki kell elegiteni, hogy energiaja levezet?djek. Ez azonban nem megy egyszer?en, mivel a legtobb osztonkesztetes elfogadhatatlan a tudat szamara, ezert elfojtja, a tudattalanba szam?zi azokat. Ett?l azonban az osztonok nem sz?nnek meg letezni, tudattalan kint okoznak a lelki szerkezetben, es arra torekszenek, hogy kifejez?djenek, hogy eszrevetessek magukat a tudattal.
Az osztonoknek tobb osszetev?juk van:
- Az
osztonforras
a szervezetb?l vagy egy szervb?l ered? inger
- Az
oszton celja
az, hogy kieleguljon, es igy energiaja levezet?djek
- Az
oszton targya
az az objektum, ami altal az oszton kielegul. A targy az, ami a legkonnyebben valtozhat.
Az osztonok fajtai
[
szerkesztes
]
Freud el?szor ket osztonfajtat kulonboztetett meg: a
letfenntartas
(enoszton) es a
fajfenntartas
(
szexualitas
) osztonet . A szexualis oszton Freud szerint nem jelent feltetlenul
genitalis
(a
nemi szervek
erintkezesen alapulo) szexualitast. A genitalis szexualitas csak igen kes?n jelenik meg. Tobbfele
szexualis reszoszton
letezik, amelyek eredetileg nem a szaporodasra iranyulnak. Csecsem?korban el?szor az
oralis szakaszrol
beszelhetunk, ahol a nemi oszton a szajhoz kot?dik, mint erogen zonahoz. Koveti ezt az
analis szakasz
, amikor a csecsem? a
szeklet
kiuritesehez es visszatartasahoz koti a szexualis vagyat. A
genitalis szakasz
a
pubertaskorral
veszi kezdetet, a szexualis reszosztonok ekkor szervez?dnek ossze, es allnak a szaporodas szolgalataba. Freud a szexualitassal szembeallitotta az enosztont. Kes?bb azonban, ahogy kulonboz? betegsegekkel (pl.
szkizofrenia
) es a
narcizmussal
kezdett foglalkozni, azt feltetelezte, hogy a
libido
(a szexualis vagy energiaja) az enhez is kot?dhet, megszallhatja az ent is (ennek megfelel?en beszelhetunk
enlibidorol
es
targylibidorol
), vagyis az enoszton sem mentes a szexualitastol.
1920-ban Freud
A halaloszton es az eletosztonok
c. konyvenek megjelenesevel ? amelyt?l munkassaganak harmadik szakaszat szamitjuk ? bevezetett egy uj osztont. Freud ebben a konyvben az
ismetlesi kenyszer
jelensegenek vizsgalata kapcsan vezette be a
halaloszton
fogalmat. Eszerint a szervezetnek az a celja, hogy lekuzdje a feszultseget, amelyet egy varatlan behatas, egy
trauma
valtott ki, es igy az inger altal okozott feszultseg energiamennyiseget levezesse, vagyis hogy onmagat nyugalmi allapotba hozza. Ezt tovabbgondolva Freud arra a kovetkeztetesre jutott, hogy a legnagyobb feszultseg, ami keletkezik, az vegs? soron maga az elet. Az organizmusnak tehat az a celja, hogy visszajusson a feszultsegmentes, vagyis a szervetlen allapotba. Az elet vegcelja vegs? soron a halal, mondja Freud, ez tehat a halaloszton. A halaloszton szembenall az eletosztonokkel, amik viszont kesleltetik a halalt. Ha a halaloszton kifele, egy kuls? targy fele fordul,
agresszios osztonr?l
beszelunk. Az agresszios oszton ekkortol kezdve meghatarozova valik Freud eletm?veben. Az ember alapvet?en nem jo, hanem
agressziv
leny. Az eletoszton es a halaloszton egyutt is tud m?kodni, peldaul egy szexualis targy megszerzeseben, hiszen ehhez agresszio is kell, mikozben a cel az elet fenntartasa.
Az osztonok konnyen valtozhatnak, ha celjukat nem tudjak elerni, ennek megfelel?en a kovetkez? jellegzetes valtozasokrol beszelhetunk:
- Ellentetbe fordulas
: az oszton aktivbol passzivva valhat, es felcserelheti a targyat az enre, illetve az ent a targyra, pl. a
mazochizmus
-
szadizmus
es az
exhibicionizmus
-
voyeurizmus
eseteben.
- Szublimacio
: az oszton energiaja valamilyen tarsadalmilag fontos tevekenysegre forditodik
- Elfojtas
az osztonkepzet elveszti kapcsolatat a tudattal, energiaja pedig legtobbszor szorongassa valtozik.
- Sigmund Freud:
Osztonok es osztonsorsok. Metapszichologiai tanulmanyok
. Sigmund Freud m?vei VI. Ford. Berenyi Gabor, Majai Peter, Szalai Istvan. Filum, 1997.
- Sigmund Freud:
Ujabb el?adasok a lelekelemzesr?l
. Sigmund Freud m?vei VIII. Ford. Dr. Lengyel Jozsef. Filum, 1999.
- Gyongyosine Kiss Enik?:
B?n es b?nh?des Dosztojevszkij regenyenek sorsanalitikus interpretacioja
, c3.hu