Az oszton a pszichoanalizis kulcsfogalma. Az oszton a tudatalatti kesztet? ereje, amely egy el?lenyt valamilyen cselekvesre kesztet.

Sigmund Freud az osztonoket a mitologia titanjaihoz hasonlitja, akiket az alvilagba szam?ztek. A lelekben az alvilagnak metaforikusan a tudattalan / tudatalatti feleltethet? meg.

Az osztonok meghatarozasa, osszetev?ik [ szerkesztes ]

Freud szerint a lelket ket iranybol erhetik ingerek: a kulvilag fel?l es a bels? vilagbol, ezek feszultseget keltenek a pszichikumban, ezert el kell haritani azokat. A kuls? ingerek ellen a test kepes vedekezni a kulonboz? izommozgasokkal. A bels? ingerforrasok az osztonok, amelyek allando er?kent hatnak, folytonosan fennallnak, ezert nem lehet konnyen menekulni el?luk. Az oszton egy bizonyos izgalmi allapotbol ered? pszichikus energiamennyisegkent kepzelhet? el, ami feszultseget kelt a lelki szerkezetben. Freud elmelete szerint a feszultseg kinerzettel jar a lelek szamara, ami arra torekszik, hogy onmagat nyugalmi allapotba hozza. Az osztont tehat ki kell elegiteni, hogy energiaja levezet?djek. Ez azonban nem megy egyszer?en, mivel a legtobb osztonkesztetes elfogadhatatlan a tudat szamara, ezert elfojtja, a tudattalanba szam?zi azokat. Ett?l azonban az osztonok nem sz?nnek meg letezni, tudattalan kint okoznak a lelki szerkezetben, es arra torekszenek, hogy kifejez?djenek, hogy eszrevetessek magukat a tudattal.

Az osztonoknek tobb osszetev?juk van:

• Az osztonforras a szervezetb?l vagy egy szervb?l ered? inger
• Az oszton celja az, hogy kieleguljon, es igy energiaja levezet?djek
• Az oszton targya az az objektum, ami altal az oszton kielegul. A targy az, ami a legkonnyebben valtozhat.

Az osztonok fajtai [ szerkesztes ]

Freud el?szor ket osztonfajtat kulonboztetett meg: a letfenntartas (enoszton) es a fajfenntartas ( szexualitas ) osztonet . A szexualis oszton Freud szerint nem jelent feltetlenul genitalis (a nemi szervek erintkezesen alapulo) szexualitast. A genitalis szexualitas csak igen kes?n jelenik meg. Tobbfele szexualis reszoszton letezik, amelyek eredetileg nem a szaporodasra iranyulnak. Csecsem?korban el?szor az oralis szakaszrol beszelhetunk, ahol a nemi oszton a szajhoz kot?dik, mint erogen zonahoz. Koveti ezt az analis szakasz , amikor a csecsem? a szeklet kiuritesehez es visszatartasahoz koti a szexualis vagyat. A genitalis szakasz a pubertaskorral veszi kezdetet, a szexualis reszosztonok ekkor szervez?dnek ossze, es allnak a szaporodas szolgalataba. Freud a szexualitassal szembeallitotta az enosztont. Kes?bb azonban, ahogy kulonboz? betegsegekkel (pl. szkizofrenia ) es a narcizmussal kezdett foglalkozni, azt feltetelezte, hogy a libido (a szexualis vagy energiaja) az enhez is kot?dhet, megszallhatja az ent is (ennek megfelel?en beszelhetunk enlibidorol es targylibidorol ), vagyis az enoszton sem mentes a szexualitastol.

1920-ban Freud A halaloszton es az eletosztonok c. konyvenek megjelenesevel ? amelyt?l munkassaganak harmadik szakaszat szamitjuk ? bevezetett egy uj osztont. Freud ebben a konyvben az ismetlesi kenyszer jelensegenek vizsgalata kapcsan vezette be a halaloszton fogalmat. Eszerint a szervezetnek az a celja, hogy lekuzdje a feszultseget, amelyet egy varatlan behatas, egy trauma valtott ki, es igy az inger altal okozott feszultseg energiamennyiseget levezesse, vagyis hogy onmagat nyugalmi allapotba hozza. Ezt tovabbgondolva Freud arra a kovetkeztetesre jutott, hogy a legnagyobb feszultseg, ami keletkezik, az vegs? soron maga az elet. Az organizmusnak tehat az a celja, hogy visszajusson a feszultsegmentes, vagyis a szervetlen allapotba. Az elet vegcelja vegs? soron a halal, mondja Freud, ez tehat a halaloszton. A halaloszton szembenall az eletosztonokkel, amik viszont kesleltetik a halalt. Ha a halaloszton kifele, egy kuls? targy fele fordul, agresszios osztonr?l beszelunk. Az agresszios oszton ekkortol kezdve meghatarozova valik Freud eletm?veben. Az ember alapvet?en nem jo, hanem agressziv leny. Az eletoszton es a halaloszton egyutt is tud m?kodni, peldaul egy szexualis targy megszerzeseben, hiszen ehhez agresszio is kell, mikozben a cel az elet fenntartasa.

Osztonsorsok [ szerkesztes ]

Az osztonok konnyen valtozhatnak, ha celjukat nem tudjak elerni, ennek megfelel?en a kovetkez? jellegzetes valtozasokrol beszelhetunk:

• Ellentetbe fordulas : az oszton aktivbol passzivva valhat, es felcserelheti a targyat az enre, illetve az ent a targyra, pl. a mazochizmus - szadizmus es az exhibicionizmus - voyeurizmus eseteben.
• Szublimacio : az oszton energiaja valamilyen tarsadalmilag fontos tevekenysegre forditodik
• Elfojtas az osztonkepzet elveszti kapcsolatat a tudattal, energiaja pedig legtobbszor szorongassa valtozik.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Sigmund Freud: Osztonok es osztonsorsok. Metapszichologiai tanulmanyok . Sigmund Freud m?vei VI. Ford. Berenyi Gabor, Majai Peter, Szalai Istvan. Filum, 1997.
• Sigmund Freud: Ujabb el?adasok a lelekelemzesr?l . Sigmund Freud m?vei VIII. Ford. Dr. Lengyel Jozsef. Filum, 1999.
• Gyongyosine Kiss Enik?: B?n es b?nh?des Dosztojevszkij regenyenek sorsanalitikus interpretacioja , c3.hu