|
|
Ez a szocikk vagy szakasz
lektoralasra
, tartalmi javitasokra szorul.
A felmerult kifogasokat
a szocikk vitalapja
reszletezi (
vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek
).
Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!
|
Az
ormeny nyelv
(ormenyul: ??????? ?????,
IPA
[haj?r?n l?zu] ?
hayeren lezu)
az
indoeuropai nyelvcsalad
keleti agaba tartozo nyelv, amelyet els?sorban
Ormenyorszagban
,
Gruziaban
es az ormeny diaszporaban beszelnek. Kozelebbi rokonsagban az
indoirani nyelvekkel
all, kezdetben kozejuk is soroltak, majd 1875-ben H. Hubschmann bizonyitotta be a nyelvcsaladon beluli onallosagat.
[2]
A nyelv kialakulasaban jelent?s szerepet jatszott az
i. e. 2. evezred
vegen a
hettita nyelv
. Magaban a nyelv megnevezeseben a
hayeren
szo a
hettita
?ai?a?a
tartomanyra es a
?ai?
nepre utal, vegz?dese az ohettita
genitivus
,
accusativus
vagy nominativus?accusativus ragnak felel meg.
A nyelvet ma megkozelit?leg 6,7 millio ember beszeli, ebb?l 2,8 millio lakik a mai
Ormenyorszagban
.
Az ormeny nyelv ma mar harom elkulonul? nyelvre oszlik, mindharom onallo irodalmi nyelvvel rendelkezik. Az ormenyorszagi ormeny, az altalanosan ismert nyelvi norma. A
keleti-ormeny nyelv
amelyet a
Szovjetunio
hajdani allamaiban,
Iranban
es az
Egyesult Allamokban
beszelnek. A
nyugati-ormeny nyelv
a diaszporaban el? ormenyseg nyelve, amit
europai allamokban
(igy
Magyarorszagon
is),
arab orszagokban
,
Torokorszagban
,
Izraelben
,
Eszak
- illetve
Del-Amerikaban
beszelnek.
Bet?it az 5. szazadban szerzetesek fejlesztettek ki.
Maganhangzoi: a, a, e, e, i, i, o, u.
Massalhangzoi: c, d, dzs, f, g, gy, h, j, je, k, l, m, n, p, q, r, s, sz, t, v, vo, yev, zs.
Az ormeny nyelv nem ismeri a nyelvtani nemet. A nevel?t a szo vegehez fuggeszti, peldaul gail-e = a farkas.
A tobbes szamot
(-??)
-er
vegz?des jelzi, es a tobbes szam jele a magyarhoz hasonloan a ragok ele kerul pl: farkas-ok-nak. 7 esetet kulonboztet meg. A ragok kulonfele eseteket vonzanak. A birtokragok a szo vegere kerulnek, ahogyan az agglutinalo nyelvekben szokasos, peldaul eletem.
A jelz?t nem egyeztetik a jelzett szoval:
szep ruhak,
nem
szepek ruhak.
A szavak hangsulya az utolso, nem
e
-re vegz?d? szotagon van.
Tobbes szam eseten a t? utan a tobbes szam jele kovetkezik, majd utana az esetrag:
??? + ?? + ???
(szar+er+um)
- hegy-ek-en
| Ormeny
|
Latin atiras
|
Magyar
|
| ????? ??
|
aszum em
|
mondom, mondok
|
| ????? ??
|
aszum esz
|
mondod, mondasz
|
| ????? ?
|
aszum e
|
mondja, mond
|
| ????? ???
|
aszum enk
h
|
mondjuk, mondunk
|
| ????? ??
|
aszum ek
h
|
mondjatok, mondtok
|
| ????? ??
|
aszum en
|
mondjak, mondanak
|
| folyamatos mult
|
latin atiras
|
befejezett mult
|
latin atiras
|
osszetett befejezett mult
|
latin atiras
|
magyar
|
| ????? ??
|
aszum ei
|
?????
|
aszaci
|
???? ??
|
aszel em
|
mondtam
|
| ????? ???
|
aszum eir
|
??????
|
aszacir
|
???? ??
|
aszel esz
|
mondtad, mondtal
|
| ????? ??
|
aszum er
|
????
|
aszac
|
???? ?
|
aszel e
|
mondta, mondott
|
| ????? ????
|
aszum eink
h
|
???????
|
aszacink
h
|
???? ???
|
aszel enk
h
|
mondtuk, mondtunk
|
| ????? ???
|
aszum eik
h
|
??????
|
aszacik
h
|
???? ??
|
aszel ek
h
|
mondtatok, mondtatok
|
| ????? ???
|
aszum ein
|
??????
|
aszacin
|
???? ??
|
aszel en
|
mondtak, mondtak
|
| egyszer? jov? id?
|
latin atiras
|
osszetett jov? id?
|
latin atiras
|
magyar
|
| ?????
|
kaszem
|
?????? ??
|
aszelu jem
|
mondom*
|
| ?????
|
kaszesz
|
?????? ??
|
aszelu jesz
|
mondod
|
| ?????
|
kaszei
|
?????? ?
|
aszelu je
|
mondja
|
| ??????
|
kaszenk
h
|
?????? ???
|
aszelu jenk
h
|
mondjuk
|
| ?????
|
kaszek
h
|
?????? ??
|
aszelu jek
h
|
mondjatok
|
| ?????
|
kaszen
|
?????? ??
|
aszelu jen
|
mondjak
|
Peldak a keleti es a nyugati nyelvjarasbol
[
szerkesztes
]
Magyar - Keleti ormeny
- Igen = Ajo (
???
)
- Nem = Vo? (
??
)
- Elnezest = Nero?owt'jun (
????????????
)
- Szia = Barev (
????
)
- Hogy vagy? (formalis) = Vonts es (
???? ??
)
- Hogy vagy? = In? ka ?ka (
???? ?? ???
)
- Kerem = Xndrem (
??????
)
- Koszonom = ?norhakal em (
????????? ??
)
- Koszonom szepen = ?at ?norhakal em (
??? ????????? ??
)
- Isten hozott = Bari galust (
???? ???????
)
- Viszontlatasra = C'tesowt'jun (
???????????
)
- Jo reggelt! = Bari lujs (
???? ?????
)
- Jo napot! = Bari or (
???? ??
)
- Jo estet! = Bari jereko (
???? ?????
)
- Jo ejt! = Bari gi?er (
???? ?????
)
- Szeretlek! = Jes sirum em k'ez (
?? ?????? ?? ???
)
- Ormeny vagyok. = Jes haj em (
?? ??? ??
)
Magyar - Nyugati ormeny
- Igen = Ajo (
???
)
- Nem = Vo? (
??
)
- Elnezest = Nero?owt'jun (
???????????
)
- Szia = Parev (
?????
)
- Kerem = Xntrem (
??????
)
- Koszonom = ?norhagal jem (
????????? ??
)
- Koszonom szepen = ?ad ?norhagal jem (
??? ????????? ??
)
- Isten hozta! = Pari jegar / Pari jegak (
???? ????
/
???? ????
)
- Viszontlatasra = C'desowt'jun (
??????????
)
- Jo reggelt! = Pari lujs (
???? ????
)
- Jo napot! = Pari or (
???? ??
)
- Jo estet! = Parirgun / Pari irigun (
???? ??????
/
???? ???????
)
- Jo ejt! = Ki?er pari (
????? ????
)
Tortenelmi ormeny nyelvjarasok
[
szerkesztes
]
1909
-ben
Heracsah Adjarjan
megvizsgalta az ormeny nyelvjarasokat
Ormenyorszagban
,
Torokorszagban
, es mindazon orszagokban (koztuk
Magyarorszagon
is), ahol ormenyul beszelnek. A hagyomanyos keleti?nyugati felosztas mellett Adjarjan harom nagy csoportra osztotta az igy megvizsgalt ormeny nyelvjarasokat: az
-um
, a
ge
es az
-el
csoportokra. Ezek a kovetkez? helyeken talalhatok:
-um nyelvjarasok:
- 1.
Jerevan
, Do?ubeyazit, Tabriz (Kala es Lilava negyedek), Gavar, Kamo
- 2. Tbilisi (Havlabar negyed)
- 3. Shusha, Ganja, Shaki, Baku, Derbent, Agstafa, Dilijan, Vanadzor, Qazakh, Lori, Karadagh, Mujumbar, Tabriz (Lilava negyed), Burdur, Odemi?
- 4. Shamaki, Quba
- 5. Astrakhan
- 6. Julfa, Isfahan (Uj Julfa negyed), Shiraz, Hamadan, Bushehr,
Teheran
, Qazvin, Rasht, Bandar-e Anzali
- 7. A?a?ı ?ylis, C?n?n?b, Yuxarı ?ylis, Yuxarı ?nd?li, Danagyrt, Urmis, Dasta, Kyalaki
ge nyelvjarasok:
- 1. Erzerum, Kars,
Gjumri
, Akhalkalaki, Akhaltsikhe
- 2. Mu?, Sason, Bitlis, Hizan, Ahlat, Erci?, Bulanık, Malazgirt, Hinis, Ele?kirt, Aparan, Eshtia, Ujmana, Toria, Martuni
- 3. Van, Diadin, Mukus, Bu?kale, Catak, Basargecher
- 4. Diyarbakır, Lice, Hazro, Kozluk, Hizan, Siverek, ?anlıurfa
- 5. Elazı?, Erzincan, Palu, Bingol, Cemi?gezek, Akpazar, Kigi, Tunceli, Kemah
- 6. ?ebinkarahisar, Akıncılar
- 7. Trabzon, Bayburt, Gumu?hane, Giresun
- 8. Hem?in, Trabzon, Unye, Fatsa, Terme, Car?amba, Samsun, Sukhumi, Sochi, Mtsara, Tsebelda, Adler, Shapsugskaya
- 9. Malatya, Adıyaman
- 10. Saimbeyli, Suleymanlı, Kahramanmara?, Kilis, ?skenderun, Yakacik, Samanda?
- 11. Aramo
- 12. Arapgir, Divri?i, Gurun, Darende, Kayseri, Yozgat
- 13. Kemaliye
- 14. Sivas
- 15. Tokat, Amasya, Merzifon, Ordu, Samsun, Sinop
- 16.
?zmir
- 17.
?zmit
, Adapazarı, Yalova, Bahcecik, Geyve, ?znik, Pazarkoy, Karamursel, Aslanbey, Ortakoy, Soloz, Benli
- 18.
Isztambul
- 19.
Tekirda?
, Malkara
- 20. Naxcıvan, Rosztov-na-Donu, Sztavropol,
Krasznodar
,
Dnyipro
, Anapa, Majkop, Taganrog, Primorszk, Novocserkasszk, Dneprovskaya
- 21.
Lengyelorszag
,
Bukovina
,
Erdely
,
Magyarorszag
- 22.
Jeruzsalem
(K'a?ak'ac'i dialect), nem Adjarjannal, hanem Vaux-nal emlitve, a Kilikiabol erkez?k eseten
-el nyelvjarasok:
- 1. Maragheh
- 2. Khoy, Maku, I?dir, Kori, Alighuli, Mughanjugh, Karashen, Alilu, Angeghakot, Ghushchi, Tazakend, Uz, Mazra, Balak, Shaghat, Ltsen, Sisian, Nerkin Kilisa
- 3. Artvin, Ardahan, Ardanuc, Oltu
- ???? (paka) -- "viszlat" az orosz
пока
szobol
- ???? (jemi?) -- "dinnye" a torok
yemi?
szobol
- ???? (allo) -- "hello" a telefonban, a francia es mas nyelv
allo
szavabol
- ????? (mersi) -- neha "koszonom" ertelemben, a francia
merci
szobol
Ez csak nehany pelda az ormeny nyelv szokolcsonzeseire. F?kepp a keleti ormenyben talalhato nagyobb szamu orosz eredet? szo, mivel Ormenyorszag sokaig allt szovjet uralom alatt. Meg ma is jelentekeny orosz nyelvi befolyas talalhato Jerevan utcain.
Indo-europai osszehasonlitas
[
szerkesztes
]
| Ormeny
|
angol
|
Latin
|
Klasszikus gorog
|
Szanszkrit
|
Proto Indo-europai
|
| ????
(mayr)
"anya"
|
mother
(<
oangol
m?dor
)
|
m?ter
"anya"
|
m?t?r
"anya"
|
m?t?
"anya"
|
*maH₂ter-
"anya"
|
| ????
(hayr)
"apa"
|
father
(<
oangol
fæder
)
|
pater
"apa"
|
pat?r
"apa"
|
pit?
"apa"
|
*pH₂ter-
"apa"
|
| e?bayr
"fiver"
|
brother
(<
oangol
br?þor
[3]
)
|
fr?ter
"fiver"
|
phr?t?r
"fiver"
|
bhr?t?
"fiver"
|
*b?raH₂ter-
"fiver"
|
| ??????
(dowstr)
"lanya vkinek"
|
daughter
(<
oangol
dohtor
)
|
futrei
"lanya vkinek"
|
thugat?r
"lanya vkinek"
|
duhit?
"lanya vkinek"
|
*d?ugH₂-ter-
"lanya vkinek"
|
| ???
(kin)
"n?"
|
queen
(<
oangol
c??n
[4]
"kiralyn?, n?, feleseg"
)
|
|
gun?
"n?, feleseg"
|
gn?/jani
"n?"
|
*g?en-eH₂-
"n?, feleseg"
|
| ??
(im)
"enyem"
|
my, mine
(<
oangol
min
)
|
mei
"enyem"
|
emeo
"enyem"
|
mama
"enyem"
|
*mene-
"enyem"
|
| (anun)
"nev"
|
name
(<
oangol
nama
)
|
n?men
"nev"
|
onoma
"nev"
|
n?man
"nev"
|
*H₁noH₃m-n?-
"nev"
|
| ut'
"8"
|
eight
(<
oangol
eahta
)
|
oct?
"nyolc"
|
okt?
"nyolc"
|
a??a
"nyolc"
|
*H₁o?t?(u)
"nyolc"
|
| ine
"9"
|
nine
(<
oangol
nigon
)
|
novem
"kilenc"
|
ennea
"kilenc"
|
nava
"kilenc"
|
*(H₁)newn?
"kilenc"
|
| tas
"10"
|
ten
(<
oangol
tien
) (<
*tekhan
)
|
decem
"tiz"
|
deka
"tiz"
|
da?a
"tiz"
|
*de?m?
"tiz"
|
| a?k'
"szem"
|
eye
(<
oangol
?ge
)
|
oculus
"szem"
|
ophthalmos
"szem"
|
ak?an
"szem"
|
*H₃ok?-
"latni"
|
| armownk
"elbow"
|
arm
(<
oangol
earm "a vall alatti resz"
)
|
armus
"vall"
|
arthron
"talalkozas"
|
?rma
"kar"
|
*H₁ar-mo-
"csatlakozik"
|
| cownk
"terd"
|
knee
(<
oangol
cn?o
)
|
gen?,
"terd"
|
gonu
"terd"
|
j?nu
"terd"
|
*?enu-
"terd"
|
| otk'
"lab"
|
foot
(<
oangol
f?t
)
|
pedis
"lab"
|
podi
"lab"
|
p?da
"lab"
|
*pod-, *ped-
"lab"
|
| sirt
"sziv"
|
heart
(<
oangol
heorte
)
|
cor
"sziv"
|
kardia
"sziv"
|
h?daya
"sziv"
|
*?erd-
"sziv"
|
| ka?i
"b?r"
|
hide
(<
oangol
h?dan "allati b?r"
)
|
cutis
"b?r"
|
keuth?
"elrejt"
|
ku??ra
"kunyho"
|
*keu-
"elfed, lefed"
|
| muk
"eger"
|
mouse
(<
oangol
m?s
)
|
m?s
"eger"
|
mus
"eger"
|
m??
"eger"
|
*muH₁s-
"eger, kis ragcsalo"
|
| kov
"tehen"
|
cow
(<
oangol
c?
)
|
bum
(umber) "tehen"
|
bous
"tehen"
|
go
"tehen"
|
*g?ou-
"tehen"
|
| ?own
"eb"
|
hound
(<
oangol
hund "kutya"
)
|
canis
"kutya"
|
ku?n
"kutya"
|
?van
"kutya"
|
*?won-
"eb, kutya"
|
| tari
"ev"
|
year
(<
oangol
g?ar
)
|
h?rnus
"ezen ev…"
|
?ra
"ev"
|
yare
(avesztai) "ev"
|
*yeH₁r-
"ev"
|
| amis
"honap"
|
moon, month
(<
oangol
m?naþ
)
|
m?nsis
"honap"
|
m?n
"hold, honap"
|
m?sa
"hold, honap"
|
*meH₁ns-
"hold, honap"
|
| ama?
"nyar"
|
summer
(<
oangol
sumor
)
|
|
|
sam?
"evszak"
|
*sem-
"az ev meleg resze"
|
| ?erm
"meleg"
|
burn
(<
oangol
beornan
)
|
formus
"meleg"
|
thermos
"meleg"
|
gharma
"h?seg"
|
*g??erm-
"meleg"
|
| lujs
"feny"
|
light
(<
oangol
l?oht "fenyesseg"
)
|
lucere, lux, lucidus
"ragyog, feny, tiszta"
|
leukos
"fenyesseg, feher"
|
roca
"ragyogas"
|
*leuk-
"feny(esseg)"
|
| hur
"lang"
|
fire
(<
oangol
f?r
)
|
pir
(umber) "t?z"
|
pur
"t?z"
|
pu
"t?z"
|
*peH₂wr?-
"t?z"
|
| he?ow
"tavol"
|
far
(<
oangol
feor "nagy tavolsagra"
)
|
per
"at"
|
pera
"mogott"
|
paras
"mogott"
|
*per-
"at, tul, mogott"
|
| helowm
"omlesztek"
|
flow
(<
oangol
fl??an
)
|
plu?re
"esik az es?"
|
plen?
"megmos"
|
plu
"uszik"
|
*pleu-
"arad, araszt"
|
| owtem
"eszem, eszek"
|
eat
(<
oangol
etan
)
|
edulis
"ehet?"
|
ed?
"eszem, eszek"
|
admi
"eszem, eszek"
|
*ed-
"eszik"
|
| gitem
"tudom, tudok"
|
wit
(<
oangol
?it, ?itan "tud"
)
|
vid?re
"lat"
|
idei
"tudom"
|
vid
"tud"
|
*weid-
"tud, lat"
|
| get
"folyo"
|
water
(<
oangol
?æter
)
|
utur
(umber) "viz"
|
hud?r
"water"
|
udan
"viz"
|
(*wodor, *wedor, *uder-) *wed-
"viz"
|
| gorc
"dolgozik"
|
work
(<
oangol
?eorc
)
|
urg?re
"nyom, vezet"
|
ergon
"dolgozik"
|
varcas
"activity"
|
*wer?-
"dolgozik"
|
| mec
"nagy"
|
much
(<
oangol
mycel "nagy, sok"
)
|
magnus
"nagy"
|
megas
"nagy, hatalmas"
|
mahant
"nagy"
|
*me?-
"nagy"
|
| ancanot'
"idegen, ismeretlen"
|
unknown
(<
oangol
uncna?en
)
|
ign?tus
ign?r?ntem
"ismeretlen"
|
agn?stos
"nem ismert"
|
ajn?ta
"ismeretlen"
|
*n- + *?neH₃-
"nem" + "ismer"
|
| me?ac
"halott"
|
murder
(<
oangol
morþor
)
|
mortalis
"halalos"
|
ambrotos
"halhatatlan"
|
m?ta
"halott"
|
*mrtro-, a (*mor-, *mr-)-bol
"meghal"
|
| m??te?
"kozep(s?)"
|
mid, middle
(<
oangol
mid, middel
)
|
medius
"kozep(s?)"
|
mesos
"middle"
|
madhya
"kozep(s?)"
|
*med?yo- a *me- b?l
"kozep(s?)"
|
| ???
(ajl)
"mas"
|
else
(<
oangol
elles "mas, kulonboz?"
)
|
alius, alienus
"mas, masik"
|
allos
"mas, masik"
|
anya
"mas"
|
*al-
"mas"
|
| ???
(nor)
"uj"
|
new
(<
oangol
n??e
)
|
novus
"uj"
|
neos
"uj"
|
nava
"uj"
|
*newo-
"uj"
|
| ????
(dur.)
"ajto"
|
door
(<
oangol
dor, duru
)
|
fores
"ajto"
|
thura
"ajto"
|
dv?r
"ajto"
|
*d?wer-
"ajto, kapu"
|
| ????
(tun)
"haz"
|
timber
(<
oangol
timber "epit?fa"
)
|
domus
"haz"
|
domos
"haz"
|
dama
"haz"
|
*domo-, *domu-
"haz"
|
| berri, berel
"szallit, visz"
|
bear
(<
oangol
beran "szallit, hordoz"
)
|
ferre, fertilis
"visel, hord"
|
pherein
"cipel, szallit"
|
bharati
"szallit"
|
*b?er-
"visel, szallit"
|
- Dzsotjan Gagik - Krajcsir Piroska:
Ormeny nyelvkonyv I-II.
Dorogi ormeny kisebbsegi onkormanyzat, Dorog, 1997.
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]