Az Eszaknemet Szovetseg
(
nemetul
:
Norddeutscher Bund
)
Poroszorszag
vezetesevel (
Otto von Bismarck
) jott letre 1866-ban mint
katonai szovetseg
, majd alakult egy evvel kes?bb alkotmanyos szovetsegge. Miutan a
porosz?francia haboruban
a poroszok gy?zedelmeskedtek, tobb delnemet allam is csatlakozott az Eszaknemet Szovetseghez, amely ezutan
Nemet Birodalom
(Masodik Birodalom) neven vonult be a tortenelembe.
A
Porosz Kiralysag
a
koniggratzi csataban
legy?zte az osztrak es szasz seregeket. Az osztrak csaszar az 1866. augusztus 23-an alairt
pragai bekevel
elismerte a
Nemet Szovetseg
feloszlasat, a nemet teruletek ujrarendezeset porosz vezetessel (Nassau annexiojaval bezarolag). A tervezett eszak-schleswigi nepszavazasra soha nem kerult sor. Ausztria 40 millio
porosz taller
haborus jovatetelt fizetett valamint lemondott
Olaszorszag
javara
Veneto
tartomanyrol. Ezenkivul az osztrak vezetes egyedul maradvan belatta a magyarokkal valo kiegyezes elkerulhetetlenseget.
Az Eszaknemet Szovetseg megalakulasa
[
szerkesztes
]
1866. augusztus 18-an a
Majnan
tuli eszak-nemet hercegsegek es a
Hanza-varosok
Poroszorszag vezetesevel (Augusztusi Szovetseg) letrehoztak az Eszaknemet Szovetseget, ekkor 15 tagallammal. Az Eszaknemet Szovetseghez tartozott Poroszorszag Majnatol delre fekv? terulete, a Wurttemberg es Baden koze beekel?dott Hohenzollern-tartomany. A katonai szovetseg egy evvel kes?bb, 1867-ben valt a szerz?d? partnerek egyetertesevel alkotmanyos szovetsegge, azaz szovetsegi allamma. Az alkotmany szoveget Bismarck fogalmazta es figyelt arra, hogy a szoveg eleg homalyos maradjon abban a tekintetben, hogy az uj szovetseg egyseges allam illetve allamszovetseg-e.
Bajororszag, Wurttemberg, Baden, valamint a Hesseni Nagyhercegseg a Delnemet Szovetsegbe (Suddeutscher Bund) tomorultek, de ennek sem kulonosebb politikai sulya sem gyakorlati jelent?sege nem volt. Hessen-Darmstadt, valamint a Majnatol eszakra fekv? teruletei, Fels?-Hessen (Oberhessen) reszben az Eszaknemet Szovetseg tagjai lettek. Ausztria, Luxemburg es Liechtenstein, amelyek el?z?leg a Nemet Szovetseg tagjai voltak, nem csatlakoztak egyik szovetseghez sem. Poroszorszag ekkor meg nem torekedett befolyasanak kiterjesztesere a Majnan tuli delnemet allamokra, mivel egy ilyen lepes provokalta volna Franciaorszagot. Ezt Bismarck ekkor meg el akarta kerulni.
Bar sem a Badeni Nagyhercegseg, sem a Bajor Kiralysag, sem a Wurttembergi Kiralysag 1867-ben nem lett az Eszaknemet szovetseg tagja, de 1870-ben szovetkeztek vele Franciaorszag ellen es a porosz-francia haboru utan 1871. januar 18-an beleptek a szovetsegbe, amelyet atkereszteltek Nemet Birodalomma. A porosz kiraly lett a csaszar, alkotmanya az 1867-es maradt.
A porosz-francia haboru
[
szerkesztes
]
Franciaorszag argus szemekkel figyelte a torteneseket es tartott az europai porosz hegemoniatol. Az uj spanyol kiraly ezert nem lehetett a
Hohenzollern-hazbol
szarmazo herceg, ? mint ezt a spanyolok felvetettek ? es felszolitotta Poroszorszagot, hogy a herceg lepjen vissza. A herceg lemondott a tronrol, de Franciaorszag ezutan azt is kikototte, hogy I. Vilmos nyilvanosan jelentse ki, a herceg a jov?ben sem lesz spanyol tronkovetel?. A francia koveteleseket Bismarck - aki eppen Bad Emsben toltotte szabadsagat ? az
emsi taviratban
1870. julius 13-an durvan ? es tudatosan provokativan ? visszautasitotta. Franciaorszag erre 1870. julius 19-en hadat uzent, a haboruban a delnemet allamok ? Ausztria kivetelevel ? csatlakoztak az Eszaknemet Szovetseghez. Az egyseges nemet hader?
Metznel
es
Sedannal
legy?zte a francia csapatokat.
A Nemet Birodalom letrejotte
[
szerkesztes
]
A delnemet allamok csatlakozasaval a szovetseghez jogi ertelemben nem jott letre uj allam. Az Eszaknemet Szovetseg az alkotmany nemi megvaltoztatasa utan
Nemet Birodalom
neven m?kodott tovabb. A Nemet Birodalom igy nem az Eszaknemet Szovetseg jogutodja, hanem nemzetkozi jogi ertelemben azzal azonos.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]