Az
1866
.
augusztus 23-an
alairt
pragai bekeszerz?des
a
porosz?osztrak?olasz haborut
zarta le, amely junius 14-en,
Ferenc Jozsef csaszar
haduzenetevel kezd?dott, majd hat nappal kes?bb az
Olasz Kiralysag
is belepett a poroszok oldalan.
[1]
A haboru
Poroszorszag
gy?zelmevel zarult, az osztrakokat az olasz fronton elert gy?zelmuk ellenere Olaszorszaggal szemben is engedmenyekre tudta kenyszeriteni.
A bekeszerz?des rendelkezesei
[
szerkesztes
]
A beke ertelmeben a
Nemet Szovetseg
felbomlott; a szerz?des kotelezte Ausztriat, hogy ismerje el a porosz vezetes? uj
nemet egyseget
, amivel a ?kisnemet egyseg” valosult meg, ebb?l
1867
-ben megalakult az
Eszaknemet Szovetseg
. Poroszorszaghoz csatoltak a
Hannoveri Kiralysagot
, a
Hesseni Valasztofejedelemseget
(wd)
(
Kurhessen
-t, uj neven ?Kassel kormanyzati korzetet”
(wd)
), a
Nassaui Hercegseget
, valamint
Frankfurt
birodalmi szabadvarost
(wd)
. Az 1864-ben
Daniatol
elragadott, es azota a Nemet Szovetseg igazgatasa alatt allo
Holsteini
Hercegseget Poroszorszag kapta meg.
III. Napoleon
kovetelesere az Eszaknemet Szovetseg nem terjedt tul a
Majna
folyo vonalan. A delnemet monarchiak: a
Bajor Kiralysag
, a
Wurttembergi Kiralysag
es a
Badeni Nagyhercegseg
hivatalosan nem valtak az uj szovetseg tagjaiva, de titokban mindegyikuk ketoldalu ved- es dacszovetsegeket
(Schutz- und Trutzbundnisse)
(wd)
kotott
Poroszorszaggal
.
A pragai szerz?des rendelkezese szerint Ausztria elveszitette
Veneto
tartomanyt (
Velence
varossal egyutt), valamint a mai
Friuli-Venezia Giulia
tartomany nyugati reszet. (Ennek alapjan kotottek meg az
osztrak?olasz bekeszerz?dest
(wd)
oktober 3-an Becsben).˙Az elveszitett teruleteket Ausztria nem kozvetlenul az olaszoknak adta at, akikkel a haboru soran katonai osszet?zesbe kerult, es vereseget is mert rajuk, hanem a targyalasok soran kozrem?kod?
III. Napoleonnak
ajanlotta fel, aki atadta ?ket az Olasz Kiralysagnak. Veneto es Friuli atadasaval a szerz?des reszben kielegitette Olaszorszag Ausztriaval szembeni teruleti igenyeit, e kovetelesek atmenetileg alabb hagytak.
A pragai beke 2. §-a kimondja:
?…? Felsege Ausztria Csaszara… a Maga reszer?l hozzajarul…, hogy a
Lombard?Velencei Kiralysag
az
Olasz Kiralysaggal
egyesittessek…”
4. §:
?? Felsege Ausztria csaszara elismeri az eddigi
Nemet Szovetseg
feloszlatasat, es hozzajarul Nemetorszag ujjaalakulasahoz az Osztrak Csaszarsag reszvetele nelkul. Eppen ugy megigeri ? Felsege, hogy azon szorosabb szovetsegi viszonyt elismeri, melyet ? Felsege Poroszorszag kiralya a
Majna
vonalatol eszakra alapitani fog, es kijelenti miszerint egyetert azzal, hogy a vonaltol delre fekv? nemet allamok olyan szovetsegre lepjenek, melynek az
Eszaknemet Szovetseggel
valo nemzeti kapcsolata kettejuk kozotti megallapodas targya, es melynek nemzetkozi fuggetlensege lesz.”
Ezen felul Poroszorszag az
Osztrak Csaszarsagtol
40 millio
taller
karpotlast kovetelt, melynek osszeget azonban kes?bb 20 milliora csokkentette. A gyors bekekotessel elejet vettek annak, hogy a Francia Csaszarsag uralkodoja urugyet talaljon a politikai beavatkozasra vagy europai bekekonferenciat hivhasson ossze.
A haborubol gy?ztesen kikerult
Porosz Kiralysag
(es olasz szovetsegese) a vesztes osztrakok szamara nem diktalt vegletesen megalazo felteteleket, mivel
Bismarck
kancellar terveiben az
Osztrak Csaszarsaggal
ismet szovetsegesekent kivant szamolni. Ez a torekves az
1879
-es
kett?s szovetseg
megkotesevel valosult meg.
- Magyar katolikus lexikon
- Kronika kezikonyv: Europa (Magyar Konyvklub, 2001)
- Szaray Miklos: Tortenelem III. (M?szaki konyvkiado, 2004)