A
Fold
eszaki felgombje sarga szinnel jelolve
Az eszaki felgomb egy
Eszaki-sark
feletti pontrol nezve
Az
eszaki felgomb
(eszaki felteke)
[1]
egy
bolygo
azon fele, amely az
egyenlit?t?l
eszakra
helyezkedik el. A fogalom az
egbolt
egi egyenlit?t?l eszakra talalhato felere is vonatkozik. A
Foldon
a szarazfoldi teruletek tobb mint ketharmada az eszaki felgombon talalhato (67,3%), es a nepesseg tulnyomo resze (korulbelul 87?90%) itt el.
[2]
Foldrajz es eghajlat
[
szerkesztes
]
Lasd meg
Arktisz
,
Mersekelt ov
,
Tropusok
,
Evszakok
es
Eghajlat
A Fold forgastengelyenek d?lese miatt a
tel
a
teli napfordulotol
(jellemz?en december 22-et?l) a
tavaszi napejegyenl?segig
(jellemz?en marcius 20-ig) tart, mig a
nyar
a
nyari napfordulotol
(jellemz?en junius 21-etol) az
?szi napejegyenl?segig
(jellemz?en szeptember 21-eig) tart.
Az Arktisz az
eszaki sarkkort?l
eszakra fekv? terulet. Az eghajlatara a hideg telek es a h?vos nyarak jellemz?k. A csapadek tobbnyire
ho
formajaban fordul el?. Az Arktiszon egyes nyari napokon megesik, hogy a
Nap
nem nyugszik le, mig telente vannak olyan napok, amikor a Nap nem kel fel. Ezen id?szakok hossza a sarkvidek egyes reszein egy naptol, az
Eszaki-sarkra
jellemz?en tobb honapig eltarthat.
A sarkkor es a
Rakterit?
kozott talalhato az eszaki
mersekelt ov
. Ezen a teruleten a nyar es a tel kozotti valtozasok altalaban enyhek, igy nincsenek rendkivuli forro vagy hideg id?szakok. Azonban a mersekelt eghajlat igen kiszamithatatlan id?jarast eredmenyezhet.
A
tropusi regiokban
(a Rakterit? es az Egyenlit? kozott) altalaban egesz evben forrosag uralkodik, a nyari honapokra az es?s, a teliekre pedig a szaraz evszak jellemz?.
Az eszaki felgombon a
Coriolis-er?
hatasara a targyak a felszinen vagy a leveg?ben jobbra forogva mozognak. Ennek kovetkezmenyekent az Egyenlit?t?l eszakra a nagy meret? vizszintes leg- vagy vizaramlatok az oceani tengely korul az oramutato jarasanak megfelel?en (jobbra) forognak. Ez legjobban az
Atlanti-
es a
Csendes-ocean
eszaki reszen lev? oceani keringesi mintaknal lathato. A deli felgombon az irany forditott.
Ugyanebb?l az okbol a lefele tarto legaramlatok az eszaki felgombon az oramutato jarasanak megfelel? iranyban sopornek vegig a felszinen. Az ilyen iranyu forgas jellemz? az eszaki felgomb magas nyomasu id?jarasi sejtjeire. Ennek eredmenyekent a Fold eszaki felen a felszallo leveg? (ami alacsony nyomasu teruletet hoz letre) arra kenyszerul, hogy az oramutato jarasaval ellentetesen forogjon. A
hurrikanok
es a ciklonok (er?teljes alacsony legnyomasu rendszerek) az oramutato jarasaval ellentetesen forognak az eszaki felgombon (a deli felgombon pedig forditott iranyban).
A
napora
arnyeka az oramutato jarasanak megfelel?en mozog az eszaki felgombon (a deli felgombon pedig azzal ellentetesen). Napkozben az eszaki felgombon a Nap a maximumatol delre lev? helyzetbe emelkedik fel, a deli felgombon pedig attol eszakra (az egyenlit? iranyaban). A Nap mindket felgombon keleti iranyban kel fel es nyugati iranyban nyugszik le.
Emellett a
Hold
?fejjel lefele” t?nik fel ahhoz kepest, ahogyan a deli felgombon lathato, es a csillagok latvanya is nagyban elter. Az Eszaki-sark a
Tejut
galaktikus kozeppontjaval ellentetes iranyba mutat, mialtal joval kevesebb csillag lathato az eszaki egbolton, mint a delin, igy az eszaki egbolt alkalmasabb a mely?ri megfigyelesekre, mivel a megfigyel?t nem ?vakitja el” a Tejut.
Kontinensek es orszagok listaja
[
szerkesztes
]
A eszaki felgombon talalhato a szarazfoldek nagyobb resze, kb. 96,8 millio km
2
, az szarazfol es az oceanok aranya: 39% - 61%.
[2]
Del-amerikai orszagok
[
szerkesztes
]
- Egeszeben
- Nagyreszt
- Kisreszt
- Els?sorban
az eszaki felgombon lev? orszagok
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Northern Hemisphere
cim? angol Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.