A loveszarok-hadviseles a vedelmi jelleg? hadm?veletek egyik specialis fajtaja, amikor a kuzd? felek meger?sitett poziciokat, egymassal osszekapcsolt loveszarkok bonyolult rendszeret epitik ki, illetve kiserleteket tesznek az ilyen vedelmi rendszerek lekuzdesere. Ez a hadviselesi fajta a modern, 19?20. szazadi haborukra volt jellemz?. A loveszarok igazabol akkor valt a hadviseles egyik fontos elemeve, amikor nagy el?relepes tortent a gyalogsag es a tuzerseg t?zerejenek noveleseben, anelkul, hogy a pancelvedettseg vagy mobilitas teren hasonlo el?relepesek tortentek volna. A korszer? hadviselesben mar a haboru kezdeten az ellenseg rendkivul gyors megsemmisitese volt a cel, es ennek megakadalyozasara kit?n? eszkoznek bizonyult harcarkok, mellvedek vagy kulonboz? bunkerek epitese. ^[1]

A loveszarokban tartozkodo katonak vedve voltak az ellenseges kezifegyverek tuzet?l, bar a tuzersegi eszkozok es a legier? eredmenyesen hasznalhato ezek tamadasara. Az egymassal szemben allo loveszarkok kozotti terulet (?a senki foldje”) mind a kezifegyverek, mind a tuzerseg tuzenek teljes mertekben ki volt teve, emiatt meg a sikeres tamadasok is jelent?s vesztesegeket okoztak a tamadoknak, akiknek el?szor ezt kellett lekuzdeni, miel?tt kozelharcban el tudtak volna foglalni az ellenseges loveszarkot.

A loveszarkokat el?szor az amerikai polgarhaboru soran alkalmaztak, ahol mar megjelentek a loveszarok-hadviseles alapvet? elemei. A loveszarok-hadviseles legjobb peldaja az els? vilaghaboru , amely soran az antant es a kozponti hatalmak hadseregei, els?sorban a nyugati fronton , loveszarkok, bunkerek es szogesdrotakadalyok bonyolult es jelent?s veraldozatok nelkul szinte bevehetetlen rendszeret epitettek ki. Nagy el?nye volt, hogy ellenseges t?zhatas alatt is lehet?seg nyilt a sajat csapatok rejtett mozgatasara. ^[2] A masodik vilaghaboruban mar a harckocsik tomeges megjelenese a loveszarkok eredmenyes vedelmet nem tette lehet?ve, de kisebb konfliktusokban vagy kulonleges terepviszonyok eseten ez utan is alkalmaztak.

El?zmenyek [ szerkesztes ]

A loveszarok-hadviseles, amelyben a felek loveszarkokbol viselnek hadat egymas ellen, az els? vilaghaboruhoz kot?dik. A vedelmi celbol asott arkok harcaszati alkalmazasa azonban joval regebbre nyulik vissza. ^[3] Ezeket mar a romaiak is hasznaltak, ^[4] a 17. szazadban pedig a francia Sebastien Le Prestre de Vauban tovabbfejlesztette az addig hasznalatban lev? ostromtaktikakat . Ennek ellenere a hadseregek alacsony letszama es kezdetleges fegyverzete miatt az arkok hasznalata gyakorlatilag az ostromok jellemz?je maradt. ^[5] A Vauban altal kifejlesztett harcmod elterjedt es ezt hasznaltak az 1854 es 1856 kozott zajlo krimi haboruban is. ^[6] Az amerikai George Brinton McClellan megfigyel?kent atlatta a vedelmi celokbol alkalmazott arkok el?nyeit, az ugyancsak amerikai Dennis Hart Mahan pedig mar az amerikai polgarhaboru el?tt javasolta azok hasznalatat. A modern l?fegyverek es a modern tuzerseg megjelenese is nemi valtozast hozott ^{[5] [7]} es Hart Mahan kifejezte ketsegeit a meger?sitett poziciok elleni frontalis tamadas hasznossagat illet?en. Allaspontjat igazoltak az 1850-es evek kozepen bevezetett l?fegyverek is. Ennek ellenere sokan tovabbra is a tamadason alapulo napoleoni hadviselest tamogattak, mivel a mexikoi?amerikai haboruban (1846?48) ez a taktika jelent?s amerikai sikereket hozott. ^[6]

Az arkok els? komolyabb alkalmazasara az amerikai polgarhaboruban kerult sor, bar ezeket a konfliktus els? ket eveben nem igazan tartottak fontosnak. 1863 -tol azonban, kulonosen a hasznalatban lev? karabelyok hatekonysaga miatt, a gyalogsag altal dominalt csatakban az aldozatok szama egyre jelent?sebb lett es a konfoderacios hadsereg egyre inkabb vedekezesre kenyszerult, igy a loveszarkok szerepe felertekel?dott. ^[6] Kulonosen a Petersburg es Richmond korzeteben talalhato hadszinteren letrehozott arokrendszer erdemel emlitest, amely joggal tekinthet? az els? vilaghaboruban alkalmazott loveszarkok el?djenek. ^[5] Ennek hossza elerte a 35 merfoldet (megkozelit?leg 56 kilometer). ^[8] Az arokrendszer megepitesenel gyakran hasznaltak fatorzsekb?l keszitett mellvedeket, mivel keves volt a m?szaki katona es az asashoz szukseges szerszam. Egyesek meg mindig ketelkedtek az ilyen fajta hadviseles hasznossagaban, mivel nezetuk szerint az rossz hatassal volt a hadsereg moraljara. Ennek megiteleset illet?en maga Ulysses S. Grant tabornok is ingadozott. ^[6]

A korai loveszarok-hadviseles legjobb peldaja Vicksburg es Petersburg ostroma volt. Vicksburg ostromanal az Ulysses S. Grant tabornok altal bekeritett konfoderacios er?k meger?sitett vedelmi vonalat epitettek ki, amelyben a tuzerseg es a l?fegyverek szamara meger?sitett allasokat alakitottak ki. Grant ket sikertelen tamadast inditott es mindket alkalommal sulyos vesztesegeket szenvedett. Ezt kovet?en a korabbi, Vauban altal kifejlesztett taktikahoz folyamodott es ennek koszonhet?en vegul sikerult a ved?ket megtornie. Petersburg ostromanal hasonloan, az utanpotlasi vonal elvagasaval es a vesztesegek kovetkezteben sikerult a konfoderacios hadsereget legy?zniuk. Bar a porosz?francia haboruban , a masodik bur haboruban es az orosz?japan haboruban is megmutatkozott a modern fegyverzet (kulonosen a geppuska ) es a vedekez? cellal letrehozott loveszarkok hatekonysaga, a katonai vezet?k f?kent meg mindig a tamadasra koncentraltak, igy a loveszarok-hadviseles szeles kor? elterjedesere az els? vilaghaboruig nem kerult sor. ^[6]

A loveszarok-hadviseles elterjedese [ szerkesztes ]

Bar a fent emlitett tenyez?k (korszer? gyalogsagi l?fegyverek, geppuskak elterjedese, modern tuzerseg) a 20. szazad elejere alapjaiban valtoztattak meg a modern hadviselest, a legtobb hadsereg vagy nem volt tudataban a valtozasok kovetkezmenyeinek vagy nem volt hajlando a szukseges lepeseket megtenni. Az amerikai polgarhaboru vegere a szemben allo felek honapokig tarto, sulyos szemelyi vesztesegekkel jaro csatarozasokba bonyolodtak, de a kialakult patthelyzetet nem sikerult megtorni. Ennek ellenere az els? vilaghaboru kirobbanasakor minden hadvisel? fel rovid ideig tarto haborura es a napoleoni korszakra jellemz? man?verekre szamitott. Ennek megfelel?en mind az antant , mind a kozponti hatalmak haderejeben jelent?s szerepet szantak a frontra szallitott lovasegysegeknek. A valosagban azonban a lovassagnak csak elenyesz? szerep jutott, els?sorban a haboru kezdeti szakaszaban. Igen hamar kiderult, hogy a loveszarokban elhelyezked?, geppuskaval es hatultolt? fegyverekkel felszerelt, tuzerseg altal tamogatott gyalogsag szinte sebezhetetlen frontalis tamadassal szemben. Az els? csatak megvivasa es a kovetkezmenyek elemzese utan mindket fel a masik kiepitett allasainak megkerulesere es hatbatamadasara koncentralt. 1914 szeptembereben kezd?dott a ? versenyfutas a tengerhez ” neven ismert, kisebb csatak es hadm?veletek sorozata, amikor a nemet, francia es az angol hader? egymas utan probalt meg atkarolo hadm?veleteket inditani. A frontvonal reseibe betorni igyekv?, majd elakado hadseregek egyre nyugatabbra terjed? vedelmi allasokat vettek fel. 1914 vegere azutan kialakult a belga tengerparttol a svajci hatarig terjed? loveszarok-rendszer, amely egeszen 1918 marciusaig, a nagy nemet tavaszi offenziva , majd az azt kovet? antant ellentamadas kezdeteig meghatarozta a nyugati fronton zajlo hadm?veletek statikus jelleget.

Az els? honapok kezdetleges, sebteben kiasott loveszarkai hamarosan jol kiepitett, nemritkan betonnal meger?sitett vedelmi allasokka fejl?dtek, nemegyszer tobb lepcs?ben, melysegben tagolt vedelmi rendszerekkel, amelynek jo peldaja a nemet Hindenburg-vonal . Az igy kialakitott loveszarokrendszer a legtobbszor kepes volt ellenallni a tuzerseg osszpontositott tuzenek es a front egy sz?k szakaszara koncentralt gyalogsagi egysegek tamadasanak is. A ket frontvonal kozott elterul? senki foldje a nyugati fronton atlagosan 90-275 meter szeles volt, de helyenkent ez akar 30 m-re is lecsokkent. Miutan a nemet egysegek 1917 marciusaban visszavonultak a Hindenburg-vonalba, a senki foldje mar egy kilometer szeles volt, azonban Gallipoli kozeleben az ausztral es a torok loveszarkokat helyenkent csak 15 meter valasztotta el egymastol es a katonak szunet nelkul zaklattak az ellenfelet granatokkal , aknavet?kkel , vagy eppen ejszakai rajtautessel. A keleti fronton a csatater hatalmas kiterjedese es a loveszarok-hadviseleshez szukseges epit?anyagok hianya miatt nem alakult ki a nyugati frontra jellemz? allohaboru. Hadtorteneszek az allohaboru helyett a helyzetet jobban kifejez? allashaboru megnevezest tekintik helytallonak. ^[9]

Az Alpokban , ahol Olaszorszag es az Osztrak?Magyar Monarchia hadereje csapott ossze, a loveszarkok rendszere a rendkivul meredek hegyoldalakra, illetve a gleccserek belsejere is kiterjedt, egy helyen 3900 meteres magassagban (egy tuzersegi allast az Ortler csucsara telepitettek a kozeli frontvonal tamogatasahoz). A loveszarkok kialakitasat itt a kedvez?tlen id?jaras es a koves-sziklas altalaj befolyasolta, egyes reszeit peldaul az Alpok gleccserein keresztul astak (mint peldaul Adamello?Presanella tersegeben).

A vedelmi rendszerek kiepitese [ szerkesztes ]

Az els? vilaghaboru kezdeten a brit harcaszati szabalyzat harom vonalbol allo loveszarok-rendszer kiepiteset irta el?, amelyeket kozleked?arkok kotottek ossze. A kozleked?arkok es a loveszarkok keresztez?deset a szokasosnal is jobban meger?sitettek. Az els? loveszarokban csak alacsony letszamu hely?rseg allomasozott, nagyobb letszamu csapatokat csak a szurkuleti es hajnali id?szakban vezenyeltek ide. A masodik vonal altalaban 60?90 meterrel az els? vonal mogott helyezkedett el, es az els? vonalban vedekez? katonak ide vonultak vissza az ellenseges tuzerseg tuze el?l. A harmadik vonal tovabbi 280?460 meterrel hatrebb volt, ahol a tartalekba beosztott egysegek katonai gyulekeztek, ha az ellenseg altal elfoglalt loveszarok visszafoglalasara vagy ellentamadasra keszultek. Ezt az elrendezest a tuzerseg novekv? pontossaga es hatotavolsaga hamarosan feleslegesse tett, de a front egyes reszein a harmadik vonalat eltereleskent epitettek ki, hogy az ellenseges tuzerseg tuzet ide osszpontositsa.

1915 majusaban a nemetek ertekes kincsre leltek. La Ville-aux-Bois -ban elfogtak azokat a francia dokumentumokat, amelyek leirjak az uj vedelmi rendszert. Ahelyett, hogy egy er?sen vedett frontvonalban gondolkodtak volna, tobb harclepcs?t iktattak be. A frontvonal lenne a gyeren elfoglalt el?retolt allas, ami utan tobbszorosen meger?sitett geppuskafeszkek es fedezekek kerultek volna kifejlesztesre. Ha tamadas erte volna a vonalakat, azonnal tartalekokat inditottak volna meger?siteni az allasokat. A vedelem teljesen a tuzersegi parancsnok keze ala kerult volna. A nemet hadvezetes elfogadta ezt a tervet es igy ?k kezdtek el kiepiteni igy az allasaikat. ^{[10] [11]}

Nagyobb tamadasok el?keszitesekent gyulekezesi arkokat astak az els? vonal kozeleben. Itt gyulekeztek azok az egysegek, amelyek az els? hullamban tamado csapatokat kovettek es felvaltottak. A senki foldjen keresztul ideiglenes arkokat astak, amelyek kulonboz? celokat szolgaltak: a frontvonalat kotottek ossze egy megfigyel? vagy lehallgatoallomassal vagy kiindulasi pontkent szolgaltak egy meglepetesszer? tamadasnak.

A frontvonalbeli, melysegben tagolt loveszarokrendszer mogott, rendszerint a fronttol tobb kilometerre helyezkedett el egy vagy tobb, reszben vagy teljesen el?keszitett tartalek loveszarok, amelyet az ellenseg attorese eseten a visszavonulo csapatok vagy a beerkez? er?sites foglalt el. Els?sorban a nemet hadsereg jart az elen a melysegben tobbszorosen tagolt vedelmi rendszerek letrehozasaban ? 1916-ban a Somme folyo volgyeben ket, egymastol egy kilometer tavolsagra talalhato loveszarokrendszert epitettek ki, mig ezek mogott egy harmadik, reszben kesz loveszarokrendszer volt el?keszitve a brit attores esetere. A melysegben tagolt loveszarkok rendszere a sikeres tamadast, illetve az attores eselyet szinte a nullara csokkentette le, hiszen az els? vonal elfoglalasa eseten a frontvonalbeli katonak visszahuzodhattak a masodik vonalba, vagy az itt talalhato tartalek indithatott ellentamadast az els? vonal visszafoglalasara.

Mindket oldalon a loveszarok-rendszer f? vedelmi pontjain betonnal meger?sitett, a tuzersegi granatoknak ellenallo, szell?zott fedezekeket epitettek. Ezeket a fold felszine alatt 2,5?5 meterre (brit) vagy akar 3?9 meterre (nemet) alakitottak ki. A nemet fedezekeket helyenkent harom szinten, betonnal meger?sitve epithettek es a szovetsegesek tamadast el?keszit? tuzersegi tuzenek szinte teljes mertekben ellenalltak.

A nemetek az antant tamadasai soran hajlandoak voltak feladni az els? vonalat es visszavonulni egy jol el?keszitett masodik vonalba, amely sikeresen tartoztatta fel az ellenseg el?renyomulasat, majd ellentamadast inditottak az elveszett allas visszaszerzesere. A nemetek alkalmaztak el?szor a melysegben valo vedekezes koncepciojat is, amikor a front nem egy vonalban kiasott arok, hanem akar szaz meter melyen kialakitott egyeni l?allasok rendszere volt. Minden l?allas t?zzel tudta tamogatni a szomszedos l?allasokat, es a l?allasok kozott el?renyomulo ellenseget tobb oldalrol is tudtak tamadni. A haboru vege fele a britek is hasonlo vedelmi rendszert kezdtek kiepiteni, de az 1918 marciusaban inditott utolso nemet tamadas idejere meg nem sajatitottak el ezt a vedelmi technikat, ami katasztrofalis kovetkezmenyekkel jart. A franciak ezzel szemben a tuzerseg tamogato tuzere es a melysegben elhelyezett tartalekok ellentamadasara helyeztek a hangsulyt a loveszarok-hadviselesben, nem pedig a loveszarok-rendszer melysegben torten? kiepitesere.

A loveszarok felepitese [ szerkesztes ]

A loveszarkokat altalaban torott vagy gorbe vonalban epitettek ki, ezert egy adott pontrol mindket iranyban altalaban legfeljebb 10 metert lehetett belatni. Erre azert volt szukseg, hogy a loveszarok egyik pontjan betor? ellenseges katonak oldalazo t?zzel ne tudjak tamadni az arok szomszedos reszeit ved? katonakat, valamint ha egy tuzersegi lovedek eppen a loveszarokban robbant fel, a kirepul? repeszek is csak az arok egy kis reszen okoztak sebesuleseket. A harmadik el?nye a gorbe vagy torott vonalvezetes? loveszaroknak, hogy az ellenseges tuzerseg tuzet iranyito legi megfigyel?k nehezebben tudtak pontos koordinatakat szolgaltatni. A loveszaroknak az ellenseg fele nez? oldalat mellved nek (az angol katonai terminologiaban parapet nek) neveztek, itt volt egy l?pad, amelyre fellepve tuzeltek a katonak. A loveszaroknak a hatorszag fele nez? oldala volt a parados , amely a katonak hatat vedte a frontvonal mogott becsapodo granatok repeszeit?l. Az arok oldalait homokzsakokkal, fapalankokkal vagy drothaloval er?sitettek meg, az arok aljara fa palankokat helyeztek.

A mellvedbe altalaban kemlel?lyukakat vagy reseket vagtak, amiken keresztul szemmel lehetett tartani az ellenseget. Ez lehetett egy res a homokzsakok kozott, vagy akar acellemezzel meger?sitett kemlel?lyuk a mellvedben. A nemet mesterloveszek panceltor? lovedekkel igyekeztek a kemlel?lyukak mogott megfigyelt katonakat kil?ni. Eppen ezert a mellved feletti megfigyeles egyik eszkoze volt a periszkop , amelynek legegyszer?bb formaja egy botra er?sitett ket tukordarab volt. A Gallipoli koruli loveszarkokban, ahol a terepviszonyok miatt az ausztral es uj-zelandi katonak allasaira kit?n? ralatasa volt a torok hadseregnek, kifejlesztettek a periszkoppal felszerelt puskat, amely lehet?ve tette a torok allasok elleni tuzelest a katonak veszelyeztetese nelkul.

Az arok kiasasanak harom lehetseges modja volt: a legegyszer?bb valtozat szerint a katonak sajat maguk el?tt astak ki az arkot, a kitermelt foldb?l emelve a mellvedet. Ez azonban, bar egy id?ben akar tobb kilometeres arcvonalon is lehet?ve tette a loveszarok kialakitasat, az arkot aso katonakat kitette az ellenseg tuzenek. Az arok kialakitasanak masodik valtozata, amikor egy teljes melyseg? arok oldalfalat astak tovabb, igy bar csak egy-ket katona tudott egyszerre arkot asni, de az ellenseg tuzet?l vedve voltak. Ennek egy tovabbi valtozata volt, hogy a talaj legfels?bb reteget nem tavolitottak el, vagyis az arok (tulajdonkeppen akna) rejtve maradt az ellenseg el?l egeszen addig, amig teljesen el nem keszult. A brit harcaszati szabalyzatok becslese alapjan 450 katona 6 ora alatt (azaz egy ejszaka) tudott teljes mertekben kiasni egy 250 meter hosszusagu loveszarkot az els? modszerrel. Elkeszulte utan az arok folyamatos karbantartasra szorult az ellenseges tuzerseg vagy az id?jaras okozta karok kijavitasa erdekeben.

A nyugati front flandriai szakasza, ahol a vilaghaboru leghevesebb csatait vivtak, kulonosen nagy problemakat tamasztott a loveszarokban vedekez? katonak szamara. A tuzerseg koncentralt tuze tonkretette, szetrombolta a talajvizet elvezet? csatornak halozatat, illetve a belga hadsereg felrobbantotta az alacsonyan fekv? videket a tengert?l ved? zsilipeket . Ezert a legtobb helyen a talajviz szintje szinte kozvetlenul a foldfelszin kozeleben volt, vagyis a loveszarkokat hamarosan ellepte a talajviz. Ennek elkerulesere Flandriaban egyes helyeken a loveszarkokat a fold felett keszitettek el, homokkal vagy agyaggal toltott zsakokbol. Kezdetben az ?arok” mindket oldalat, de kes?bb csak a mellvedet epitettek meg, igy a masodik vonal tovabbra is t?z alatt tudta tartani az els? vonalat elfoglalo ellenseget.

A loveszarok-hadviseles foldrajzi tenyez?i [ szerkesztes ]

A loveszarok-hadviseles igenyei miatt hamarosan atalakult a frontvonal es a hatorszag kepe. A front kozeleben az utak es vasutak hagyomanyos halozatat felvaltotta a kozleked?arkok es kisvasutvonalak rendszere. Kulonosen a flandriai es eszak-francia siksagon, minden kis kiemelkedes strategiai jelent?segre tett szert, hiszen innen szemmel lehetett tartani az ellenseges vonalakat. Hatalmas kuzdelmeket vivtak a legkisebb termeszetes vagy mesterseges kiemelkedesert, mint peldaul a messinesi gerinc, a Kemmel melletti hegy, vagy peldaul egy magasabb templomtorony, szelmalom vagy erd?seg. A legtobb helyen azonban a harcok olyan hevesek voltak es a kis teruletre koncentralt tuzersegi t?z olyan pusztitast vegzett, hogy ezek a foldrajzi jellegzetessegek rovid id? alatt elt?ntek es csak a terkep ?rizte megnevezeseiket.

Elet a loveszarokban [ szerkesztes ]

A frontvonalban szolgalo alakulatok katonai altalaban rovid id?t toltottek az els? vonalban: egy naptol ket hetig terjed? id?szak volt az altalanos, miel?tt az alakulatot visszavontak tartalekba vagy a hatorszagba. Az ausztral 31. ezred katonai egy alkalommal 53 napot toltottek az els? vonalban Villers-Bretonneux kozeleben, de ez kivetelnek szamitott. A tipikus frontkatona idejet a kovetkez?keppen osztotta meg:

• 15% az els? vonalban
• 10% a tamogato loveszarkokban
• 30% tartalekban
• 20% pihenes
• 25% egyeb (korhaz, utazas, menet, eltavozas, kikepzes stb.)

A frontvonalbeli szolgalat soran ritka volt, hogy az atlagos katona reszt vegyen valamilyen hadm?veletben, altalaban evente nehanyszor kerult sor nagyobb tamadasra, vedekezesre vagy egy rajtautesre. A kiemelt harcertek?, ?elit” egysegek katonai termeszetesen sokkal tobb kuzdelemben vettek reszt, ilyen alakulatok voltak peldaul a szovetsegesek oldalan a brit regularis hadosztalyok, a kanadai hadosztaly, a francia XX. hadosztaly, valamint az ausztral es uj-zelandi egysegek (ANZAC), vagy nemet oldalon a specialis kikepzesben reszesult rohamosztagok.

A front egyes szakaszain a haboru egesz ideje alatt csak minimalis harctevekenysegre kerult sor, ezert az elet a loveszarokban viszonylag konny? volt. Amikor a sikertelen gallipoli tamadas utan az 1. ANZAC hadosztalyt kivontak a kuzdelmekb?l 1916 aprilisaban, Franciaorszagba , az Armentieres kozeleben huzodo frontszakaszra kuldtek az alakulatot ?pihenni”. A front mas szakaszain viszont sz?nni nem akaro harcok dultak, mint peldaul a flandriai Ypres varosa koruli reszen, ahol a szovetseges csapatok altal elfoglalt kiszogellest szinte allando nemet tamadasok ertek. Meg a ?csendes” frontszakaszokon is rendszeresek voltak a napi vesztesegek, az ellenseges tuzerseg es mesterloveszek tuze, varatlan gaztamadas vagy eppen betegseg miatt. 1916 els? hat honapjaban, a nagy somme-i tamadas el?tt a britek semmilyen jelent?sebb hadm?veletben nem vettek reszt a nyugati fronton, ennek ellenere ebben az id?szakban 107 776 f? halottat, sebesultet es hadifoglyot vesztettek ezen a frontszakaszon. A frontvonalban bevetett alakulatok vesztesegei csendes id?szakban is oriasiak voltak: minden 8 katonabol 1 tert vissza sebesules nelkul a hatorszagba.

Harcrend a fronton [ szerkesztes ]

A front egy szektoran kialakitott loveszarokrendszer vedelmet rendszerint egy hadtest egysegei, altalaban harom gyalogos hadosztaly biztositotta. Ebb?l ket hadosztaly az els? vonalbeli allasokat tartotta, mig a harmadik a masodik vonalban, tartalekkent helyezkedett el. Ezt a felosztast az alacsonyabb szinten elhelyezked? egysegek es alegysegek is kovettek, tehat egy dandar harom ezredeb?l kett? a frontvonalon szolgalt, egy tartalekban, stb. Minel alacsonyabban volt egy egyseg a katonai hierarchiaban, annal gyakrabban valtottak fel a frontvonalrol es helyeztek tartalekba, majd vissza a frontra.

Napkozben a mesterloveszek, valamint az el?retolt megfigyel?k altal iranyitott tuzersegi t?z mindenfajta mozgast rendkivul veszelyesse tett a loveszarokban. Ilyenkor szinte semmilyen tevekenyseget nem lehetett vegezni, ezert csak ejszaka lehetett utanpotlast kihordani, javitasi munkalatokat vegezni, sebesulteket es holtakat hatraszallitani, vagy a csapatok valtasat lebonyolitani, az arokrendszert es a szogesdrotakadalyokat karbantartani, fejleszteni, es az ellenseges poziciokat felderiteni. Az el?retolt allasokban elhelyezett fulel?k igyekeztek az ellenseges ?rjaratokat, munkacsapatokat vagy eppen egy tamadas el?keszuleteit kiszurni. A senki foldjen talalkozo ?rjaratok altalaban elkerultek a kozvetlen osszecsapasokat, legalabbis a l?fegyverek hasznalatat, mert ilyenkor mindket fel tuzet nyitott a szoban forgo teruletre tuzersegi es gyalogsagi fegyvereib?l.

1915 februarjaban a kanadai konny?lovassag egysegei hajtottak vegre el?szor ejszakai rajtautest a nemet loveszarkok ellen, hogy foglyokat ejtsenek, felderitsek az ellenseges loveszarkot, valamint terkepeket, dokumentumokat, elelmiszert es egyeb ellatmanyokat zsakmanyoljanak. A haboru soran a rajtautesek vegrehajtasa aztan mindket fel szamara bevett gyakorlatta valt. Els?sorban a brit hadsereg vezetese a rajtautesekkel a katonak harci szellemet kivantak fenntartani, illetve a senki foldjet igyekeztek ellen?rzesuk ala vonni ejszakara. A rajtautesek egyik kovetkezmenye volt, hogy az ellenseg katonai nem tudtak pihenni, erzekeny vesztesegeket szenvedtek es altalaban a sajat vonalakra vontak a tuzerseg tuzet is.

A haboru els? eveiben meg lehetseges volt ?meglepetesszer?” rajtautest vegrehajtani, de kes?bb csak gondosan megtervezett es pontosan kivitelezett rajtautesek voltak sikeresek. 1916 utan az atlagos rajtautes a gyalogsag es a tuzerseg pontos egyuttm?kodeset kivanta meg: a rovid ideig tarto tuzersegi tamadas megsemmisitette a szogesdrotakadalyokat, illetve id?legesen visszavonulasra vagy fedezekbe huzodasra kenyszeritette az els? vonalbeli katonakat. A tuzerseg tuze ekkor altalaban a masodik vonal zavarasara es az utanpotlas megakadalyozasara valtott, mig a gyalogsag betort az ellenseges vonalakba. A tuzersegi tamogatas nagy hatranya volt, hogy az ellenseg id?ben ertesult a rajtautes lehetseges helyer?l es tavolabbi szektorokbol is mozgosithatta tartalekait, illetve sajat tuzersege tamadhatta a tamado fel kiindulasi allasait. ^[12]

Halal a loveszarokban [ szerkesztes ]

Az els? vilaghaboru soran a hadseregek szemelyi allomanyanak kb. 10%-a halt meg, tovabbi 40?50% sebesules miatt valt harckeptelenne. Osszehasonlitaskeppen, a britek altal vivott masodik bur haboruban a halottak aranya kb. 5%, mig a masodik vilaghaboruban kb. 4,5% volt. A nyugati fronton, els?sorban a brit es a gyarmati katonakbol allo egysegeknel, a halottak aranya akar a 12,5%-ot is elerhette. Mivel minden frontvonalban szolgalo katonara akar harom vagy tobb hatorszagbeli katona (tuzer, szallito, egeszsegugyi, parancsnoksag, repul?k stb.) jutott, a frontvonalbeli alakulatok vesztesegei akar a 40?50%-ot is elerhettek (halottakban), vagyis az els? vonalakban harcolo katonak eselye, hogy a haborut sebesules nelkul tuleljek, szinte a nullaval volt egyenl?.

Az orvostudomany korabeli szintjenek megfelel?en a sebesultek orvosi ellatasa igen kezdetleges volt, es mivel a penicillint es mas antibiotikumokat ekkor meg nem fedeztek fel, akar a legkisebb serules is elfert?z?dhetett es vermergezes miatt a katona meghalt vagy a sebesult vegtagot amputalni kellett. A nemet hadsereg feljegyzesei alapjan a kozvetlenul nem eletveszelyes labserulesek 15%-a es a karserulesek 25%-a vezetett a sebesult katona halalahoz. Az amerikai hadsereg feljegyzesei szerint a vermergezest kapott katonak 44%-a, az osszes sebesult katona 50%-a es az alhasi serulest szenvedett katonak 99%-a meghalt. Az osszes sebesules 75%-at a tuzersegi lovedekek repeszei okoztak, amelyek altalaban nagyobb traumat okoztak, mint a gyalogsagi lovedekek l?szerei. A repeszek altalaban szennyez? anyagokat is sodortak a sebbe, amely igy sokkal nagyobb valoszin?seggel fert?z?dott el. Emiatt haromszor akkora volt a valoszin?sege, hogy a sebesult katona belehal a repeszek okozta serulesbe, mintha ugyanazt a sebesulest gyalogsagi fegyver okozta volna. A tuzersegi lovedekek felrobbanasa, a legnyomas is halalos seruleseket okozhatott, a pszichologiai karosodasrol nem is beszelve. A hosszabb tuzersegi tamadast tulel? katonak igen gyakran sokkot kaptak, amelyet akkoriban nem ismertek fel, de poszttraumatikus stressz szindroma miatt megis harckeptelenek lettek.

A korabbi haborukhoz hasonloan a halalozasok nagy reszet fert?zeses betegsegek okoztak. A loveszarkokban uralkodo kozegeszsegugyi es tisztasagi viszonyok (illetve ezek hianya) miatt altalanos volt a jarvanyos hasmenes, a kolera es a tifusz megjelenese. A legtobb katona parazitaktol es az altaluk terjesztett fert?z? megbetegedesekt?l is szenvedett, ezert mindennapos volt a fej, a haj, a testhajlatok es a ruhazat fert?tlenitese. A katonak egyenruhajat id?nkent fert?tlenitettek, kig?zoltek, de a hajlatokban megbuvo petekb?l a bolhak, tetvek hamarosan ismet kikeltek ? az egyetlen megoldas a fert?zott ruhazat elegetese volt. A szemelyes tisztalkodas hianya es a nedves kornyezet gyakran vezetett a szaj es a lab fert?zeseihez. A katonak masik nagy ellensege a hideg volt, mivel a teli honapokban a nyugati es a keleti fronton joval fagypont ala sullyedhetett a h?merseklet es az ellenseges tamadas veszelye miatt a loveszarkokban nem lehetett tuzet gyujtani.

A halottak eltemetese altalaban olyan luxus volt, amelyet egyik fel katonai sem engedhettek meg maguknak gyakran. A senki foldjen elesett katonak holtteste egeszen addig ott maradt, amig a frontvonal el nem mozdult valamelyik iranyba vagy szunet allt be a harccselekmenyekben, bar eddigre a legtobb holttest a felismerhetetlensegig elbomlott. Egyes frontszakaszokon, mint peldaul Gallipoli kozeleben, a halottakat csak a haboru utan temettek el. A nyugati front egykori helyszinen arkok vagy alapok kiasasa soran a mai napig ratalalnak az els? vilaghaboruban elesett emberek maradvanyaira.

Az els? vilaghaborus loveszarok-hadviseles fegyverei [ szerkesztes ]

Gyalogsagi fegyverek [ szerkesztes ]

Az els? vilaghaborus katonak felszereleseb?l negy fegyver volt igen fontos a loveszarokban: a puska , a szurony , a soretes puska es a kezigranat . A britek Lee-Enfield karabelya kezdetben a lovassag fegyvere volt, innen vette at a gyalogsag is, hatotavolsaga kb. 1200-1300 meter volt. A haboru elejen a britek a monsi vagy az els? ypres-i csata soran a jol kepzett gyalogos katonak osszehangolt tuzelese reven, kepesek voltak eredmenyesen megallitani a nemet tamadasokat. Erre annal is inkabb szukseguk volt, mivel a brit expedicios hadtestnek osszesen kb. 200-300 geppuska allt rendelkezesere a haboru els? szakaszaban. Kes?bb a briteknek mar nem volt lehet?seguk kell? szamu loveszkatona osszevonasara, de eddigre tomegesen hasznaltak a geppuskakat a nemet hadsereg peldajan okulva.

A brit gyalogosok fegyverzetehez tartozott egy 53 cm hosszu szurony, amelyet azonban hossza miatt csak nyilt terepen lehetett eredmenyesen alkalmazni. Ilyen helyzetben a kozelharc soran azonban a szurony gyakran es el?szeretettel hasznalt fegyver volt, hiszen egy loves akar sajat bajtarsat is megsebesithetett, illetve az ejszakai rajtautes soran riadoztatta az ellenseget. A brit adatok szerint a sebesuleseknek csak 0,3%-at okoztak szuronnyal, de ezek a serulesek altalaban halalt okoztak. A tamadas soran megsebesult ellenseges katonaknak szuronnyal adtak meg a kegyelemdofest, hogy ezzel is csokkentsek a l?szerfelhasznalast es minimalizaljak a hatbatamadas veszelyet.

A nemet oldalon a legelterjedtebb gyalogsagi fegyver a 7,92×57 mm-es l?szerrel ellatott (.323 kaliberes) Mauser Gewehr 98 puska volt. Kisebb tarja es az ujratoltes alacsony sebessege miatt kevesbe volt alkalmas gyorstuzelesre (amit b?ven ellensulyozott a nemetek kezdeti folenye a geppuskak szamaban es min?segeben). A nemet katonak az S98/05 ?Butcher-blade” tipusu szuronyt hasznaltak, amely hossza miatt a kozelharcban szinten nehezen volt hasznalhato.

A legtobb katona a szabvany szurony helyett inkabb egy gyalogsagi asot elesitett meg, amely meretei miatt a loveszarokban vivott kozelharc soran sokkal hatekonyabb volt es szukseg eseten eredeti rendeltetesenek megfelel?en, ujabb loveszarok vagy menedek kiasasara is felhasznalhato maradt. A hadseregek szabvanyos fegyverzete mellett szamos rogtonzott, kezzel eszkabalt fegyvert hasznaltak a katonak, mint peldaul fabol es acelbol keszult buzoganyokat, keseket es egyeb kozelharci eszkozoket. A haboru el?rehaladtaval ezek kozul egyeseket szabvanyositottak es a rendes felszereles reszei lettek.

Az amerikai hadsereg katonainak kedvelt fegyvere volt a soretes puska v. (pump action shotgun) , amely a kozelharcban olyan felelmetes fegyver volt, hogy a nemetek hivatalosan eliteltek hasznalatat, es kijelentettek: minden hadifogoly, akinel ilyen fegyvert talalnak, az eletevel fizet. Az amerikai hadsereg a shotgun specialis valtozatat kezdte a loveszarokban harcolo egysegeknel rendszeresiteni, amelyet rovidebb cs?, nagyobb tarkapacitas, a cs? kore kialakitott h?szigeteles es az M1917 szurony felszereleset lehet?ve tev? kiegeszit?k jellemeztek. Egyes brit, ausztral es uj-zelandi katonak is el?szeretettel hasznaltak lef?reszelt csov? soretes puskakat, amelyeket azonban sportl?fegyverekb?l alakitottak at.

A loveszarok-hadviseles egyik jellegzetes fegyvere a kezigranat volt, amelyet els?sorban vedelmi harc soran, a nyilt terepen at tamado ellenseg tamadasara vetettek be. Mindket fel rovidesen kulonleges egysegeket hozott letre a kezigranatos tamadasok kivitelezesere. A kezigranat lehet?ve tette az ellenseg tamadasat anelkul, hogy a katona kitette volna magat az ellenseg tuzenek es a granat repeszhatasa miatt nem is kellett pontos talalatot elerni. A nemetek es a torokok mar a haboru elejen jol el voltak latva kezigranatokkal, de a brit hadsereg az 1870-es evekben feloszlatta a granatos csapatokat es a haboru elejen a katonaknak kellett rogtonzott bombakat barkacsolni. 1915 vege fele kezdtek csak ellatni a fronton harcolo csapatokat megfelel? mennyiseg? Mills tipusu kezigranattal.

Geppuska [ szerkesztes ]

A geppuska talan a loveszarok-hadviseles egyik legjellegzetesebb es legrettegettebb fegyvere, amely mindenkiben a senki foldjen keresztul el?renyomulo gyalogsagot letarolo fegyver kepet idezi fel. A nemet hadvezetes mar roviddel a feltalalasa utan tamogatta a geppuskak rendszeresiteset es 1904 -re 16 egyseget szereltek fel a fegyverrel, osszesen kb. 12 000 db allt rendelkezesukre. A geppuskas egysegeket altalaban a konny? gyalogsagi (Jager) ezredek tamogatasara osztottak be. Mig 1914-ben a britek ket Vickers gyartmanyu geppuskat rendszeresitettek ezredenkent, a nemetek hatot, az orosz hadsereg pedig nyolcat. ^[13] Ezzel ellentetben az amerikai hadseregben csak 1917-re sikerult elerni, hogy minden gyalogsagi egysegnel legalabb egy geppuska legyen. ^[14] 1915 utan a nemet hadseregben az MG 08/15 geppuska terjedt el, ezt a kozponti hatalmak haderei is el?szeretettel hasznaltak. Gallipolinal es a Palesztinaban vivott harcok soran el?fordult, hogy a gyalogos egysegek katonai torokok voltak, de az alegysegekhez beosztott geppuskakat nemet katonak kezeltek.

A brit f?parancsnoksag kezdetben ? tanubizonysagot teve arrol, hogy meg nem keszultek fel a modern hadviselesre ? nem tamogatta a geppuskak alkalmazasat, mivel ezeket a fegyvereket tulsagosan ?sportszer?tlennek” tartotta, es mivel ugy gondolta, hogy a katonakat a tamadassal szemben a vedekezesre sarkallja. Sir Douglas Haig brit tabornok 1915-ben allitolag azt mondta: ?A geppuska jelent?seget tulbecsulik, kett? darab ezredenkent tobb, mint elegend?”. ^{[15] [16]} Emiatt a Brit Expedicios Hadtestnek osszesen kb. 200-300 geppuska allt rendelkezesere 1914-ben.

Csak 1915-ben kerult sor a Geppuskas Hadtest (Machine Gun Corps) kialakitasara, amelynek feladata a nehez geppuskak kezel?szemelyzetenek kikepzese es hatekony geppuska-alegysegek biztositasa volt. 1917-re mar minden brit gyalogsagi szazadban negy geppuska volt, amely jelent?sen megnovelte az alegysegek t?zerejet. A gyarmati alakulatok kozul a kanadai hadsereg az elen jart a geppuska alkalmazasaban, els?kent hasznaltak terulettuzet es kozvetett iranyzasu tuzet, a francia hadsereg volt tisztje, Raymond Brutinel vezer?rnagy iranyitasaval.

A nehezgeppuska kezelese nagy szakertelmet kivant es a loveszarok rendszereben a geppuskaallasok kialakitasa szinte tudomanynak szamitott, mivel igen pontosan kellett kialakitani az egymast fed? tuzelesi szektorokat. A geppuskat kezel? katona nagy pontossaggal tudta t?z alatt tartani az ellenseges loveszarok bizonyos pontjait vagy eppen a sajat szogesdrot-akadalyokon nyitott atjarot, id?nkent kozvetett iranyzassal az ellenseges loveszarkokat. A nehezgeppuskak kezel?szemelyzete akar nyolc f? lehetett, akik reszt vettek a szallitasban, osszeszerelesben, karbantartasban es a l?szerutanpotlasban. Tomeguk miatt ezek a fegyverek alkalmatlanok voltak a tamado hadm?veletekben valo reszvetelre, de vedelmi helyzetekben annyira jol kihasznalhatok voltak, hogy nagymertekben hozzajarultak az els? vilaghaborus frontok megmerevedesehez.

Aknavet? [ szerkesztes ]

B?vebben: Aknavet?

Az aknavet?ket az ellenseges loveszarokban rejt?zkod?, a kozvetlen iranyzasu fegyverek ellen vedett katonak tamadasara, az ellenseges drotakadalyok atvagasara, illetve a loveszarok egy adott pontjanak vagy egy fedezeknek a lerombolasara hasznaltak. 1914-ben a britek osszesen 545 aknavet?granatot l?ttek ki, 1916-ban ez a szam 6 500 000 volt.

A brit hadsereg a Stokes aknavet?t rendszeresitette, amely a modern aknavet?khoz hasonlo fegyver volt. Bar ?rmerete alapjan csak konny? tuzersegi fegyvernek szamitott, kezelese egyszer? volt, mivel a modern aknavet?khoz hasonloan az aknagranatot csak be kellett helyezni a vet?cs?be.

A nemetek tobbfele aknavet?t fejlesztettek ki es rendszeresitettek, amelyek kulonboz? ?rmeret?ek voltak: a legkisebb a granatvet? volt a (Granatenwerfer) , ezt kovette az aknavet? (Minenwerfer) , majd a Ladungswerfer , amely kb. 1000 meteres tavolsagra akar 90 kg-os robbanotoltetet juttatott celba.

Tuzerseg [ szerkesztes ]

Az els? vilaghaborus csatatereket a tuzerseg uralta, ahogyan manapsag a legier? uralja a modern csatateret. A haboru soran inditott gyalogsagi tamadasok altalaban csak tuzersegi el?keszites utan voltak sikeresek, es amint az el?renyomulo gyalogsag kikerult a sajat tuzerseg hatotavolsagabol, a tamadas szinte minden esetben elakadt. Az ellenseges vonalak, er?ditesek, szogesdrotakadalyok kozvetlen tamadasan kivul a tuzersegi eszkozok mozgo t?zzel is tamogattak a gyalogsag el?renyomulasat. Id?nkent tuzersegi parbajt vivtak a szemben allo felek utegei. A tuzersegi eszkozok altalaban hagyomanyos robbanoanyaggal toltott repeszgranatokat tuzeltek, bar a haboru soran kifejlesztettek a mergez? gazzal toltott lovedekeket is. A britek kiserleteket vegeztek gyujtolovedekek kifejlesztesere is.

A csatateren hasznalt tuzersegi eszkozok ket f? tipusa az agyu es a tarack volt. Az agyuk altalaban magas cs?torkolati sebesseg? lovedeket tuzeltek, amelyek lapos roppalyan kozelitettek meg a celpontot, hatotavolsaguk is nagyobb volt. A tarackok lovedekenek kezd?sebessege alacsonyabb volt es meredekebb roppalyan haladt, ezzel melyen a foldbe asott fedezekeket is lehetett tamadni. A nemetek kifejlesztettek egy 420 mm ?rmeret? tuzersegi eszkozt, amely 20 tonna tomeg? volt, es 1 tonna tomeg? granatot 10 km-es tavolsagra l?tt el.

A korabeli tuzersegi eszkozok egyik legfontosabb ujitasa a hidraulikus hatrasiklas-csokkent? rendszer volt, amely lenyegesen megnovelte a tuzerseg pontossagat. A celpont koordinatainak felderitese utan mar nem kellett minden loves leadasa utan ujra becelozni a tuzerseget.

A tuzerseg tuzenek vezetesehez l?elemekre van szukseg, amelynek ket f? eleme a loveg csovenek emelkedesi es oldalszoge. A l?elemek meghatarozasa kezdetben tuzersegi megfigyel?k kozrem?kodeset igenyelte, akik megfigyeltek az els? granatok becsapodasat es szukseg eseten modositottak a l?elemeket. Az els?, pontatlan lovesek azonban figyelmeztettek az ellenseget, hogy tuzersegi tamadas varhato es igy a katonaknak volt idejuk fedezeket keresni. 1917-re uj eljarast fejlesztettek ki, az el?re josolt t?zcsapast (angolul Predicted Fire) , ami lehet?ve tette a pontosabb celzast probalovesek nelkul is. Ekkor a regisztracios loveseket a hatorszagban, egy ismert pontra adtak le, majd ezutan a tuzerseget el?remozgattak a l?allasba, ahonnan mar ejszakai vagy melysegi t?zcsapas leadasara is lehet?seg volt.

Gaz [ szerkesztes ]

B?vebben: Vegyi fegyver

A franciak voltak az els?k, akik az els? vilaghaboru alatt vegyi fegyvert ( konnygazt ) vetettek be. A nemetek el?szor 1915 januarjaban, Bolimow varosnal hasznaltak xilil-bromidot tartalmazo lovedekeket.

A mergez? gazok els? nagyaranyu, harcteri alkalmazasra 1915 . aprilis 22-en a masodik ypres-i csata kezdeten kerult sor, amikor a nemetek klorgazzal tamadtak a francia, kanadai es algeriai csapatokat. A tamadas soran a 15 000 francia katonabol 5000 azonnal meghalt. A foszgen els? alkalmazasara 1915 decembereben kerult sor es hamarosan ez lett a legnagyobb mennyisegben bevetett vegyi fegyver ? a klorgaznal 18-szor kisebb adag mar halalos es sokkal nehezebb volt felderiteni. A vegyi tamadasokban mustargazt is bevetettek, amelyet szinten nehez volt felderiteni, az altala okozott serulesek olyan sulyosak voltak, hogy a sebesultek altalaban sosem tertek vissza a csataterre.

Osszesen 50 965 tonna konnygazt, holyaghuzo vagy a tud?t roncsolo vegyi anyagot vetettek be a konfliktusban mindket oldalon, ideertve a klort, foszgent es mustargazt is. A hivatalos adatok szerint a vegyi tamadasokban korulbelul 1 176 500 f? sebesult es 85 000 f? halt meg.

A vegyi fegyverek alkalmazasanak els? modszere kozvetlenul a csatateren a tarolotartalyok megnyitasaval tortent. Ez a modszer csakis kedvez? szelviszonyok eseten volt hasznalhato, es a korabeli meteorologiai ismeretek kezdetlegessege miatt sokszor el?fordult, hogy a tartalyok szelepeinek kinyitasa utan a szel megfordult es a tamado allasai fele sodorta a mergez? gazfelh?t. Masik problema volt, hogy a tartalyokat az els? vonal el?tt, a senki foldjen kellett elhelyezni, ahol ki voltak teve az ellenseges gyalogsag es tuzerseg tuzenek.

A haboru kes?bbi szakaszaban a vegyi anyagok celba juttatasara tuzersegi tolteteket vagy repul?gepet alkalmaztak.

Egyeb felszerelesek [ szerkesztes ]

Sisakok [ szerkesztes ]

A haboru els? eveiben sem az antant, sem a kozponti hatalmak hadseregei sem rendszeresitettek acelsisakot a gyalogsag szamara. Ehelyett textilb?l vagy b?rb?l keszult sisakot viseltek, amely termeszetesen semmilyen vedelmet nem nyujtott a lovedekek es repeszek ellen. A nemet katonak a hagyomanyos csucsos Pickelhaube sisakot viseltek, a b?rb?l keszult sisakot huzattal vedtek a szennyez?desekt?l. Miutan a frontvonalak kezdtek megmerevedni a nyugati fronton, drasztikusan megn?tt a fejserulesek szama. A franciak vezettek be az els? acelsisakot, amit tervez?je, August-Louis Adrian utan Adrian-sisaknak hivtak. Kes?bb ezt a sisakot a belga es az olasz hadsereg is atvette.

Ezzel egy id?ben a britek is sajat acelsisakjuk kifejlesztesen dolgoztak. A francia valtozatot megvizsgalva arra a kovetkeztetesre jutottak, hogy nem nyujt megfelel? vedelmet es nehezen lehet nagy mennyisegben el?allitani. A vegleges valtozatot tervez?je (John L. Brodie) utan Brodie-sisaknak neveztek el, a sisak szeles pereme vedelmet nyujtott a magasrol lehullo repeszek ellen, de a visel? nyaka vedtelen maradt. Amikor az Egyesult Allamok belepett a haboruba, az amerikai hader? katonai is ezt a sisakot kaptak, bar kozuluk nehanyan inkabb a francia Adrian-sisakot reszesitettek el?nyben. A nemet oldalon a pickelhaube sisakot a Stahlhelm vagyis ?acelsisak” valtotta fel 1916-ban. Az olasz hadsereg kulonleges alakulatai az okori Roma legiosainak sisakjahoz hasonlo acelsisakot viseltek. A fent emlitett sisakok egyike sem nyujtott vedelmet az arc vagy a szem reszere, ezert peldaul a geppuskasok szamara specialis ved?szemuvegeket terveztek.

Szogesdrot [ szerkesztes ]

A loveszarok-hadviselesre jellemz? vedelmi hadm?veletek egyik legfontosabb eleme ? a geppuska mellett ? a szogesdrot volt. A szogesdrotakadalyok jelent?sen lelassitottak vagy megakadalyoztak a tamado gyalogsag rohamat, enelkul a gyalogos vagy lovas egysegek rohamtempoban, jelent?sen kisebb vesztesegekkel tudtak volna elerni az ellenseges loveszarkot vagy geppuskafeszket. A szogesdroton fennakado gyalogsagra azonban a ved?k koncentralt tuze zudult. B. H. Liddell Hart angol hadtortenesz a szogesdrot es a geppuska szerepet emelte ki, amelyek miatt megmerevedtek a frontok.

A szogesdrot-akadalyok felallitasa altalaban az ej leple alatt folyt, kezdetben fa karokat vertek a foldbe es ez tartotta a szogesdrotot. Kes?bb a nemetek kifejlesztettek (es az antant hader?i atvettek) a vas tartooszlopot, amelynek vege dugohuzora emlekeztetett (francia neve queue de cochon , azaz malacfarok volt) es amelyet nem kellett kalapalni, igy kevesebb zajt csaptak vele ejszaka.

A szogesdrot-akadalyok lekuzdesere egyik hadseregnek sem sikerult kifejleszteni hatasos megoldast. Az egyik lehet?seg volt osszpontositott tuzersegi t?zzel megkiserelni az akadaly lerombolasat, a legtobbszor ez azonban csak osszegubancolta a drotokat. A masik lehet?seg volt drotvagoval felszerelni az els? hullamban tamado katonakat, azonban az antant katonai legtobbszor nem voltak kepesek ezt a feladatot teljesiteni, a kis teruletre osszpontositott ellenseges t?z miatt. ^[17] A haboru vege fele kitolhato, vagy raketaval kil?het? nyujtott toltetekkel probalkoztak atjarot nyitni a szogesdrot-akadalyokon, kes?bb ezt (a brit katonai szaknyelvben Bangalore torpedo neven ismert) modszert a masodik vilaghaboruban az aknamez?kon valo atjaronyitasra is alkalmaztak. ^[18]

Repul?k [ szerkesztes ]

A loveszarok-hadviselesben, a korszak technikai fejlettsegenek megfelel?en, a repul?k szerepe az ellenseges allasok felderitesere es a sajat tuzerseg tuzenek iranyitasara korlatozodott. A leveg?b?l vegzett felderitesre alkalmaztak meg meleg leveg?vel vagy heliummal toltott ballonokat is, de az ellenseges hatorszag megfigyelesere, a csapatok mozgasanak felderitesere csak a repul?k voltak alkalmasak. ^[19]

Ekkor a vadaszrepul?k feladata arra korlatozodott, hogy vedelmet nyujtsanak a sajat felderit?repul?knek es megsemmisitsek az ellenseg felderit?it, de legalabbis megnehezitsek tevekenyseguket. A feladat teljesitese erdekeben el?szor ki kellett vivni a legi folenyt a front egy adott szakasza felett. A tuzersegi megfigyel?k feljegyeztek, hogy a tuzersegi granatok hol csapodnak be es ennek megfelel?en modositottak a tuzersegi l?elemeket. A felderit? repul?k feladata az ellenseges loveszarkok felterkepezese (kezdetben kezzel rajzolt terkepen, csak kes?bb fenykep alapjan), a csapatok mozgasanak felderitese, valamint az ellenseges tuzerseg allasainak bemerese volt. Az els? repul?k teglakat vittek magukkal, amiket az ellenseges allasokra hajitottak, miel?tt bevett gyakorlat lett volna a kezzel vagy bombavet? szerkezettel celba juttatott robbanotoltet alkalmazasa.

A legier? masik alkalmazasi terulete az ellenseges allasok felderitese es a tuzerseg tuzenek iranyitasa volt. A tuzersegi megfigyel?k igen gyakran lehorgonyzott leggombokben vagy leghajokban tartozkodtak, ahonnan kezdetben jelekkel, zaszlokkal, majd kes?bb vezetekes telefon segitsegevel kommunikaltak a tuzerekkel.

Uj fegyverek a loveszarok-hadviselesben [ szerkesztes ]

1917-1918-ra mindket fel uj fegyvereket fejlesztett ki, amellyel a nyugati fronton kialakult allohaborut akartak megtorni es a haboru kezdeti szakaszara jellemz? mozgo tamado hadm?veletekhez visszaterni. Bar ezek a fegyverek valoban megvaltoztattak a modern hadviselest, de tomeges alkalmazasukra csak a masodik vilaghaboru soran kerult sor es ezert az els? vilaghaboru kimenetet erdemben nem befolyasoltak.

A franciak vezettek be 1916 tavaszan a Fusil-Mitrailleur Mle 1915 CSRG (Chauchat) golyoszorot , es 1918-ra tobb, mint 250 000 ilyen fegyvert allitottak hadrendbe. Az elkepzeles szerint a katonak tamadas kozben terulettuzet zuditottak volna az ellenseges vonalakra. Tobb, mint 80 000 francia katonat szereltek fel az RSC 1917 felautomata golyoszoroval, szinten hasonlo celbol. Az FT 1917 harckocsikra is a nyilasokon at tuzel? automata fegyvereket szereltek.

A britek a harckocsikban lattak az eselyt az frontok attoresere, mivel azok at tudtak kelni a senki foldjen es a szogesdrot-akadalyokon, bizonyos mertekben a loveszarkokon is. A kezel?ket a pancelzat megvedte a kezifegyverek es a geppuskak tuzet?l. A harckocsik atjarot tudtak nyitni a tamado gyalogsagnak, amely a harckocsikat kiserve elfoglalta es megtartotta az ellenseges allasokat. Az els? tankok azonban nagyon lassuak es megbizhatatlanok voltak, es nem nyujtottak eleg vedelmet a tuzersegi lovedekekkel szemben. Ezeket a problemakat a haboru utolso evere sikerult athidalni es a harckocsit tomeges bevetese jelent?s mertekben megkonnyitette a brit hadsereg utolso hadm?veleteit.

A francia hadsereg a nemet geppuskafeszkek es betonnal meger?sitett fedezekek megsemmisitesere vetette be a haditengereszet altal rendszeresitett Hotchkiss 37 mm-es agyu tabori valtozatat, amelyet kezdetben nagy romboloerej? lovedekekkel, de kes?bb panceltor? lovedekkel is hasznaltak ? igy ez lett az els? harckocsi-elharito agyu.

A nemetek egyik jelent?s ujitasa volt a langszoro (Flammenwerfer) alkalmazasa, amit el?szor 1915 . junius 25-en francia, majd junius 30-an brit allasok ellen vetettek be. A technologia azonban kezdetleges volt es 1917-ig ezek az eszkozok nem nagyon terjedtek el. 1918-ra a tovabbfejlesztett, konnyebb es megbizhatobb valtozat a nemet rohamcsapatok (?Stosstruppen”) egyik legkedveltebb fegyvere lett.

A geppisztolyok els? valtozatai is az els? vilaghaboru alatt keszultek el, els?sorban az ellenseges loveszarokban vegrehajtott rajtautesek igenyei miatt. A loveszarokban valo gyors mozgast lehet?ve tev?, nagy t?zgyorsasagu, rovid tavon hatasos es konny? fegyverek, mint peldaul az MP 18 , 1918-tol a nemet rohamcsapatok (Stosstruppen) f? fegyvereve valtak. A geppisztolyok olyan nagy benyomast tettek az antanthatalmak vezet?ire, hogy a versailles-i bekeszerz?desek kifejezetten megtiltottak tovabbi fejlesztesuket, ennek ellenere 1920 ? 1939 kozott sorozatban keszultek ujabb es ujabb valtozatok az olasz, nemet, osztrak, magyar, szovjet, francia, brit es amerikai hadseregben.

Talalekonysag a loveszarok-hadviselesben [ szerkesztes ]

A loveszarokba kenyszeritett katonak kit?ntek talalekonysagban is. A legelkepeszt?bb otleteket valositottak meg es probaltak ki a harcok soran. Ilyenek voltak peldaul a kulonboz? doboeszkozok, melyek segitsegevel nagyobb tavolsagra tudtak eljuttatni a granatokat.

Aknak [ szerkesztes ]

Mig a Somme folyo volgyenek meszkoves altalaja kifejezetten alkalmas volt foldalatti aknak es alagutak asasara, megfelel? vizelvezetessel a vizzel telitett flandriai harcmez? is megfelelt a foldalatti hadviselesre. Kulonleges alagutaso szazadokat (az angol katonai szaknyelvben ?tunneling companies”) hoztak letre az alagutak kiasasara, tagjaik altalaban a civil eletben banyaszok voltak. Az alagutat a senki foldje es az ellenseges vonalak ala astak, megraktak robbanoanyaggal es altalaban egy tamadassal szinkronizalva felrobbantottak. A robbanas megrongalta vagy megsemmisitette a kornyez? vedm?veket, az ellenseg loveszarkat es nagymeret? kratert hagyott hatra, amelyet a tamado katonak konnyeden elfoglalhattak es megvedhettek.

Amennyiben a t?zszereszek egy ellenseges akna vagy alagut kesziteset eszrevettek, ellenaknat igyekeztek asni, amelyet felrobbantva meg lehetett semmisiteni a keszul? aknat. Id?nkent ejszakai tamadasokra is sor kerult, amelyeknek legfontosabb celpontja az ellenseg aknajanak megsemmisitese, mas esetekben a fold alatt vivtak kozelharcot az aknaaso katonak. 1916. julius 1-jen a somme-i offenziva els? napjan is aknakat robbantottak a britek a nemet vonalak alatt. A legnagyobb aknak az Y Sap akna es a Lochnagar akna volt Ovillers-la-Boisselle kozeleben, mindkett?ben 24 tonna robbanoanyagot helyeztek es a robbanas tormelekei 1200 meter magasra repultek.

1917. junius 7-en hajnali 03:10-kor a britek 19 aknat robbantottak fel egyszerre a messinesi magaslat elleni tamadas el?keszitesekent. Az aknak atlagosan 21 tonna robbanoanyagot tartalmaztak. A tamadas el?estejen Herbert Plumer tabornok, a brit parancsnok a kovetkez? megjegyzest tette tisztjeinek: ?Uraim, elkepzelhet?, hogy holnap nem irunk tortenelmet, de az biztos, hogy megvaltoztatjuk a foldrajzot.” ^[20] A robbanas kovetkezmenyekent a nemet arcvonalban osszesen 10 000 katona vesztette eletet es a betor? brit katonak delel?tt 10 orara az osszes kit?zott celt elfoglaltak.

A messinesi es mas robbantasok kraterei a mai napig lathatok az els? vilaghaborus csatatereken: egyeseket a visszater? lakossag feltoltott, de masok mint emlekm?vek megmaradtak, mint peldaul a ?Pool of Peace” Spanbroekmolen kozeleben.

Loveszarok-hadm?veletek [ szerkesztes ]

Hadaszati alapok [ szerkesztes ]

A loveszarok-hadviseles hadaszati alapelve a kialakitott vedelmi pozicio megtartasa volt, illetve tamadas soran az ellenseges loveszarok-rendszer elfoglalasa es betores az ellenseg hatorszagaba. Mivel a vedekezeshez rendelkezesre allo eszkozok ekkor meg joval felulmultak a tamadok rendelkezesere allo eszkozoket, az eredmeny igen koltseges allashaboru lett, amelyben mindket fel a masik er?forrasainak kimeritesere torekedett, mig vegul az Egyesult Allamok hadba lepesevel es Nemetorszag kimerulesevel vegleg az antanthatalmak fele billent a merleg nyelve. A nehezsegek egyik oldalon sem tartottak vissza az ambiciozus parancsnokokat attol, hogy nagyszabasu tamado hadm?veleteket tervezzenek es hajtsanak vegre, mivel a vilaghaboru el?tti katonai doktrinanak megfelel?en tamado harc soran kivivott vegs? gy?zelemre torekedtek. A brit csapatok f?parancsnoka, Douglas Haig tabornok allandoan a nemet vonalak attoresere torekedett, amit aztan a lovasegysegek bevetesevel szelesitett volna ki a melysegben. Az 1916-ban a Somme mellett es 1917-ben Flandriaban inditott brit tamadasoknak is ez volt a celja, de mindkett? igen hamar elakadt es a haboru legnagyobb vesztesegeket okozo osszecsapasaiva fajultak. A nemetek az els? haborus honapok hadm?veletei utan 1915-ben megkisereltek az attorest a masodik ypres-i csata soran, de 1916-ban a Verdun elleni tamadasnak egyetlen celja volt: hogy felmorzsoljak a varost ved? francia er?ket.

Harcaszat [ szerkesztes ]

A loveszarok-hadviseles egyik legmeghatarozobb es a legtobb ember szamara ismer?s eleme a senki foldjen keresztul, felt?zott szuronnyal rohamozo katonak kepe, akik az ellenseges loveszarok el?tt telepitett szogesdroton fennakadva, a geppuskak tuzeben lelik halalukat. A frontalis tamadas (attaque a outrance) a korabeli hadseregek bevett eljarasa volt, annak ellenere, hogy mar az amerikai polgarhaboru vegen is megmutatkozott hiabavalosaga. A haboru soran vegrehajtott rohamok kozul alig nehany volt sikeres, de legtobbszor mindegyik oriasi veraldozatokat kovetelt meg a tamadotol. A masik, sokkal sikeresebb harcaszati eljaras az ejszakai tamadas volt, amit a senki foldjen kialakitott el?retolt allasbol inditottak es celja a szogesdrot-akadalyok felszamolasa utan az ellenseges loveszarok ideiglenes elfoglalasa egy rovid szakaszon. 1917-re a nemetek kialakitottak a beszivargas technikajat, amikor jol felszerelt es kikepzett katonak kis csoportja hajtott vegre tamadast a front egy gyenge szakasza ellen, majd a meger?sitett pontokat elkerulve a hatorszagban folytattak tevekenyseguket. A beszivargasok, rajtautesek sikeret, a tamadas id?tartamat a legtobb esetben korlatozta az el?retolt egysegekkel valo kapcsolattartas, illetve a katonak ellatasanak nehezsege.

A frontalis tamadas soran nagy szerep jutott a tuzerseg tuzenek, amelynek ket fontos celja volt: a tuzersegi el?keszites soran altalaban igyekeztek megsemmisiteni a szogesdrot-akadalyokat, a loveszarkot es a felderitett meger?sitett pontokat, megsemmisiteni vagy demoralizalni az ellenseges katonakat es megakadalyozni meger?sitesuket. Az el?keszites id?tartama valtozo, nehany perct?l akar tobb napig is terjedhetett: az 1916-os brit tamadast a Somme menten 8 napig tarto tuzersegi tamadas keszitette el?, amelynek igy sem sikerult atvagni a szogesdrotot es megsemmisiteni a betonnal meger?sitett nemet fedezekeket. A tuzersegi el?keszites problemaja, hogy az ellenseg szamara jol megjelolte, hogy a front melyik szakaszan varhato tamadas es ennek megfelel?en lehetett elhelyezni a melysegben a tartalekokat. A tuzeles beszuntetese utan a ved?knek altalaban volt annyi ideje, hogy elfoglaljak allasaikat es teljes keszenletben vartak a tamadokat.

A tuzerseg masik feladata volt az el?renyomulo gyalogsag tamogatasa mozgo t?zzel, illetve az ellenseges ellentamadas megakadalyozasa zarot?zzel. A tuzerseg masik eljarasa volt, hogy a tamadas meginditasa el?tt egy adott celpontra zuditottak tuzet, majd a gyalogsagi tamadast megel?z?en a tuzet a kovetkez? celpontra osszpontositottak es igy tovabb (angolul lifting barrage ). A gyakorlatban a gyalogsag szinte sosem tudott olyan gyorsan el?renyomulni, amilyen gyorsan a tuzerseg tuzet mozgattak, ezert kifejlesztettek a mozgo t?z (creeping barrage) eljarast, amelyben a tuzersegi t?z gyakran, de kis leptekben mozgott el?re, id?t hagyva a gyalogsagnak az ellenseges allasok elfoglalasara es a helyzet stabilizalasara.

A tamadas celpontjainak elfoglalasa azonban csak id?leges sikert jelentett, a celpontot meg is kellett tartani az ellenseg tuzersegenek es gyalogsaganak ellentamadasaval szemben. Ehhez viszont a meger?sitett allasok epitesehez szukseges eszkozokre es anyagokra ? aso, lapat, homokzsak, szogesdrot ?, valamint id?re volt szukseg. A nemetek nagy hangsulyt fektettek arra, hogy minden elvesztett allas visszaszerzesere a leghamarabb ellentamadast inditsanak, ami kezdetben igen sikeres volt. 1917-re a brit hadsereg korlatozta az el?renyomulas lenduletet es a katonak felkeszultek a nemet ellentamadas visszaveresere. A brit tuzerseg egy reszet a frontvonal moge vontak ossze, es nem is vettek reszt a tuzersegi el?keszitesben; egyetlen feladatuk az ellentamadas soran a sajat egysegek tamogatasa volt.

Hirkozles [ szerkesztes ]

Az els? vilaghaborus hadm?veletekben a hirkozles megbizhatatlansaga mindket felnek nagy nehezsegeket jelentett. A drot nelkuli hirkozlesi eszkozok meg igen kezdetlegesek voltak, ezert a hadseregek mindenhol az el?re telepitett eszkozokre, a telefonra , tavirora , vagy jelz?zaszlokra, futarokra es postagalambokra voltak utalva. Az uzenetek igen gyakran nem vagy csak kes?bb ertek celba, kulonosen akkor, amikor alegysegek uzeneteit magasabb szintre, dandar-, hadtest- vagy hadsereg-parancsnoksag fele tovabbitottak. Ennek kovetkezteben az el?re elkeszitett tervek mellett a legtobb kuzdelmet a szazad- es szakaszparancsnokok dontottek el, akik a front egy-egy szakaszan kozvetlenul iranyitottak a kuzdelmet, es nem volt lehet?seguk sem a szomszedos egysegekkel, sem a magasabb szint? parancsnoksagokkal kommunikalni a csata soran. A zaszloalj vagy ezred szintje felett a parancsnokoknak lenyegeben semmi eselyuk nem volt a csata kimenetelet erdemben befolyasolni a rendelkezesre allo informacio hianya miatt. Helyi attoreseket igen gyakran nem tudtak kihasznalni, mert a szukseges er?sites csak joval kes?bb ert a helyszinre, a tuzerseg pedig nem tudott a valtozo helyzethez alkalmazkodni, nem tudta tuzevel a sajat csapatok el?renyomulasat kovetni.

A loveszarok-hadviseles egyeb peldai 1945 utan [ szerkesztes ]

A masodik vilaghaborut kovet? nagyobb haborukban a loveszarok-hadviseles igen ritka. Hagyomanyos hadm?veletekben altalaban ket, harckocsikkal es gyalogsagi harcjarm?vekkel felszerelt es legier?vel tamogatott hader? csapott ossze, amely a vilaghaborura jellemz? osszfegyvernemi hadm?veletek viv egymassal. A loveszarok-hadviseles egyes elemei felbukkantak a kinai polgarhaboru, a koreai haboru es a vietnami haboru egyes csataiban. A hideghaboru soran a NATO hadseregeket felkeszitettek az un. szovjet stilusu ?loveszarok-rendszerek” lekuzdesere, ezzel szemben a Varsoi Szerz?des hadseregei komplex er?ditmenyek kialakitasat gyakoroltak a csatateren, es az ehhez a harcmodorhoz ill? haditechnikai eszkozoket (arokaso gep) fejlesztettek es allitottak hadrendbe.

A loveszarok nagyszabasu alkalmazasara a masodik vilaghaborut kovet?en az irak?irani haboruban kerult sor. Mindket hadsereg korszer? kezifegyverekkel szerelte fel katonait, viszont mindket oldalon elegtelen volt a pancelos csapatok es a legier? tamogatasa, illetve a katonak felkeszitese az osszfegyvernemi hadm?veletek vegrehajtasara. Ennek kovetkezteben visszatertek a loveszarok-hadviseles klasszikus elemei, a loveszarkok es meger?sitett poziciok, geppuskafeszkek, szuronyroham, a szogesdrot alkalmazasa a gyalogsag ellen, frontalis tamadas az ellenseg meger?sitett pozicioi ellen, illetve vegyi fegyverek alkalmazasa (amelyet az irani hadsereg ellen vetett be Szaddam Huszein ). A nyolc evig tarto haboru mindket felnek millios vesztesegeket okozott, miel?tt 1988-ban fegyverszunetet kotottek.

1992?1996 kozott a delszlav haboruban is felbukkantak a loveszarkok, Szarajevo ostroma soran a ved?k a varoson kivul es a varoson belul is kialakitottak egy loveszarkon alapulo vedelmi vonalat. A vedelmi vonalba integraltak az epuleteket es epitmenyeket, ennek egyik peldaja a Trebevi? kozeleben az 1984-es teli olimpiara epitett bobpalya, amit a bosnyak ved?k es a szerb tamadok is kihasznaltak az ostrom kulonboz? szakaszaban.

Az 1998?2002 kozott vivott etiop?eritreai haboruban is kiterjedt loveszarokrendszert hoztak letre a kuzd? felek. A ket Korea, valamint Pakisztan es India kozott kialakult demarkacios vonalak a korabbi osszecsapasokban kialakult frontvonalak maradvanyai, amelyeket tobb kilometeres loveszarkok es meger?sitett pontok rendszere, Koreaban ezen felul tobb millio akna telepitesevel letrehozott aknazar jellemez.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Bidwell, Shelford, and Graham, Dominick, Fire-power ? The British Army Weapons and Theory of War 1904?1945 , Pen & Sword Books, 2004 (angol nyelv?)
• Ellis, John, Eye-Deep in Hell ? Life in the Trenches 1914?1918 , Fontana, 1977 (angol nyelv?)
• Galantai, Jozsef. Az els? vilaghaboru . Budapest: Gondolat Kiado, 546. o. (1988). ISBN 9632820045  
• Griffith, Paddy. Battle Tactics of the Western Front ? The British Army's Art of Attack 1916?18 (angol nyelv?), Yale University Press (1996). ISBN 0 300 06663 5  
• Griffith, Paddy. Fortifications of the Western Front 1914?18 (angol nyelv?), Osprey (2004). ISBN 9781841767604  
• Herwig, Holger H.. The First World War: Germany and Austria-Hungary, 1914?1918 (angol nyelven). St. Martin's Press (1997). ISBN 0-340-67753-8  
• Lupfer, Timothy T.. The Dynamics of Doctrine, The Changes in German Tactical Doctrine During the First World War (angol nyelven). Fort Leavenworth, Kan: US Army Command and General Staff College (1981. julius 1.). OCLC 784236109  

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Trench warfare cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Ashworth, Tony. Trench Warfare 1914-1918: The Live and Let Live System (angol nyelven) (1980). ISBN 0-330-48068-5  
• Ashworth, Tony (1968). ?” (angol nyelv?). British Journal of Sociology (1968), 407-20. o.  
• Axelrod, Robert. The Evolution of Cooperation , Revised edition (angol nyelven) (2006). ISBN 0-465-00564-0  
• Excerpts from the Chapter The Live-and-Let-Live System in Trench Warfare in World War I , from the book ?The Evolution of Cooperation” (angol nyelv?). (Hozzaferes: 2008. augusztus 1.)
• [ Bruce N. ] (2004. majus). ? Give Us More Shotguns! ”. American Rifleman .  
• Dupuy, Colonel Trevor N.,. Evolution of Weapons and Warfare (angol nyelven). Bobbs-Merrill (1979)  
• Dupuy, Colonel Trevor N.,. Numbers, Predictions, and War (angol nyelven). Bobbs-Merrill (1979)  
• Fitzsimmons, Bernard (szerk.). Encyclopedia of 20h Century Weapons and Warfare , Gunston, Bill, Hogg, Ian V., & Preston, Anthony, 24 kotet (angol nyelven), Phoebus Publishing Co (1977)  
• [ Bruce I. ]. Stormtroop Tactics: Innovation in the German Army, 1914-1918 [ archivalt valtozat ] (angol nyelven). Praeger Publishers. ISBN 0-275-95401-3 . Hozzaferes ideje: 2008. augusztus 1. [archivalas ideje: 2010. oktober 6.]  
• [ L.F. ]. The Poisonous Cloud: Chemical Warfare in the First World War (angol nyelven). Oxford University Press, USA. ISBN 0-19-858142-4 . Hozzaferes ideje: 2008. augusztus 1.  
• Herwig, Holger H.. Operation Michael: The "Last Card". German Spring Offensive in 1918. (angol nyelven). Hozzaferes ideje: 2008. augusztus 1.  
• Palazzo, Albert. Seeking Victory on the Western Front: The British Army and Chemical Warfare in World War I [ archivalt valtozat ] (angol nyelven). University of Nebraska Press (2000). ISBN 0-8032-3725-1 . Hozzaferes ideje: 2008. augusztus 1. [archivalas ideje: 2011. augusztus 16.]  
• Sheffield, G. D.. Leadership in the Trenches: Officer-Man Relations, Morale and Discipline in the British Army in the Era of the First World War (angol nyelven). Macmillan (2000). ISBN 0-312-22640-3 . Hozzaferes ideje: 2008. augusztus 1.  
• Smith, Leonard V.. Between Mutiny and Obedience. The Case of the French Fifth Infantry Division during World War I (angol nyelven). Princeton University Press (1994). ISBN 0-691-03304-8  
• Johnson, Patrick, In Depth: A century of mud and fire , BBC News , 2006. junius 27.
• Association for World War Archaeology Archivalva 2008. aprilis 22-i datummal a Wayback Machine -ben
• Photograph of soldiers digging trenches during The First World War
• Kiss Almos Peter ? Atvihet?k-e az aszimmetrikus hadviseles tapasztalatai?