A
manierizmus
a kb.
1530
-tol
1600
-ig tarto stilustorteneti korszak elnevezese, amely a
reneszansz
es a
barokk
korszakot kototte ossze. A fogalom az olasz
maniera
szobol ered, melynek magyar jelentese mod vagy manir, de kes?bb modorossagot is jelentett.
Italiabol
indult ki,
Nemetalfoldon
,
Franciaorszagban
es
Nemetorszagban
terjedt el. A
16. szazad
els? feleben a kes?
reneszansz
, a szazad utolso evtizedeben es
1600
utan a korai
barokkal
el egyutt. Az uj elvek mar az erett reneszansz ket nagy alkotojanal is jelen voltak,
Raffaellonal
peldaul a Borgo egese cim? m? (1514?17,
Vatikan
),
Michelangelonal
pedig az Utolso itelet cim? festmenyen (1535?41, Vatikan,
Sixtus-kapolna
). Ezeknel a munkaknal a m?vesz mar szakit a hagyomanyos ikonografiaval.
Egyeni erett latasmod jellemzi.
Er?sen intellektualis jelleg?, megoldasai nem termeszetesek. Kulonleges ritmusu kompozicioival, valosagellenes terkepzessel, es uj szepsegeszmeivel szemben allt a reneszansz tulajdonsagaival ? gyakoriak a meghosszabbitott formak, mint az illusztracion a Madonna nyaka, vagy a testreszek elcsavart, termeszetellenes pozban lathatok.
- figurak lapossaga
- egymas melle helyezett, elkulonitett alakok
- sokalakos kompozicionak nincs megfelel? sulypontja
- er?sen korvonalas, rajzos abrazolasmod
- reszletezes, tulzott aprolekossag
- sajatos teralkotas
- ujszer?seg hajszolasa
- emlekezetb?l festett kepek jellegzetes fektelensege, megjelenik a fantazia.
- nyugtalansag erzese
- misztikum fele fordulas.
A manierista epiteszet
[
szerkesztes
]
F? jellemz?i a szokatlan, egyedi kompoziciok, az epulet elszigetelese a kozvetlen kornyezetet?l, magasabb sikon helyezkedik el, sz?kre zarja a kilatast es ezt a sz?k falmez?t zsufolja kulonboz? diszitmenyekkel, melyek a fal sikjahoz kot?dnek.
Feloldjak a
tektonikus
logikat, a homlokzat egyenl?tlen
pillerekkel
tagolodik, az udvar hosszu utcanak t?nik, majd keskeny nyujtott
loggiaval
zarjak le.
Az epulet formai tisztasaga es a diszitmenyek kozotti ellentet a manierizmus szellemiseget mutatja. A kuls? homlokzati reszre a kulisszaszer?seg jellemz?, es a
rusztika
onkenyes felbeszakitasa.
A kor neves epiteszei
[
szerkesztes
]
Nemetalfoldi es nemet manieristak
[
szerkesztes
]
A manierista irodalom a kes? reneszansz irodalommal elt egyutt, nyomai meg a barokk korban is felbukkannak. A manierista kolt?k kedvelt m?faja a
parafrazis
, amivel a zaklatottsag erzeset fejeztek ki, az
emblema
, a
certamen
. Magyarorszagon
Rimay Janos
kepviselte ezt az iranyzatot.
- Ban Imre: Eszmek es stilusok. Budapest, 1977.
- Kelenyi Gyorgy: A manierizmus. Budapest, 1995.
- Arnold Hauser
: A manierizmus. A m?veszet valsaga es a modern m?veszet szuletese.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]