Lajos Vilmos badeni ?rgrof
(Ludwig Wilhelm Markgraf von Baden)
, (
Parizs
;
1655
.
aprilis 8.
?
Rastatt
;
1707
.
januar 4.
); a
Badeni-haz
katolikus (Baden-Badeni) agabol szarmazo herceg,
Savoyai Jen?
tabornagy unokafivere, maga is csaszari tabornagy, 1677?1707 kozott a
Badeni ?rgrofsag
uralkodoja. Sikeres hadvezer a rajnai fronton es a torokellenes haborukban. Vezet? szerepe volt a torokok Magyarorszagrol valo ki?zeseben. Melleknevei: A csaszari propaganda jelz?je:
?A Birodalom ved?pajzsa”
(Schild des Reichs)
. A korabeli koznyelvben
?a torok Lajos”
(Der Turkenlouis)
jelz?vel illettek. A harcmez?n messzire latszo voros tabornoki kabatjarol a torokok a
?Voros Kiraly”
(Roter Konig)
melleknevet ragasztottak ra. Gyakran hasznalatos nevformaja:
Badeni Lajos
(Ludwig von Baden)
.
Szarmazasa, ifjukora
[
szerkesztes
]
Lajos Vilmos ?rgrof het evvel a
harminceves haboru
befejezese utan,
1655
.
aprilis 8-an
szuletett Parizsban, az
Hotel de Soissons
palotaban. Edesapja
Ferdinand Miksa badeni ?rgrof
(1625?1669) volt,
I. Vilmos badeni ?rgrofnak
(1593?1677) es
Katharina Ursula von Hohenzollern-Hechingen
hercegn?nek (1610?1640) fia. Keresztneveit nagyapja, Vilmos ?rgrof es keresztapja,
XIV. Lajos
francia kiraly
valasztottak ki. Apjanak orokletes birtoka a katolikus
baden-badeni ?rgrofsag
volt,
Baden-Baden
(vagy roviden
Baden
) szekvarossal, amelyet hivatalosan csak 1939 ota neveznek
Baden-Badennek
, megkulonboztetesul a svajci
Badent?l
es az
also-ausztriai
Baden bei Wien
-t?l.
[1]
[2]
Edesanyja
Lujza Krisztina savoya-carignani hercegn?
(Louise Christine de Savoie-Carignan, 1627?1689) volt,
Tamas Ferenc savoya-carignani hercegnek
(1595?1656) es
Marie de Bourbon-Conde
hercegn?nek,
soissons
-i grofn?nek (1606?1692) leanya,
Jen? Moric savoya-carignani herceg
huga,
Savoyai Jen?
herceg nagynenje.
Lajos Vilmos ?rgrof volt a hazaspar egyetlen kozos gyermeke. Alig volt fel eves, amikor szuleinek viszonya vegzetesen megromlott. Apja konnyelm?en valami sert? megjegyzest tett felesegere. A befolyasos anyos, Marie de Bourbon-Conde hercegn? elerte, hogy rokona, XIV. Lajos kiraly Versailles elhagyasara szolitsa fel keresztfiat. Raadasul Lujza Krisztina ?rgrofne, aki teljesen anyjanak befolyasa alatt allott, megtagadta, hogy elhagyja a
versailles-i kastely
fenyes vilagat, es kijelentette, hogy nem hajlando ferjevel a ?hideg es kodos Germaniaba” utazni. Ferdinand Miksa ?rgrof igy csak felesztend?s fiat vihette haza szekvarosaba,
Badenbe
. Az anyjatol elszakadt kisfiut nagyapjanak, Vilmos ?rgrofnak masodik felesege, Maria Magdalena
ottingeni
grofn? nevelte fel. Lajos Vilmos
1669
-ben, 14 eves koraban edesapjat is elveszitette, egy
Heidelberg
kornyeken bekovetkezett vadaszbaleset kovetkezteben.
Nagy korutazasa
(Kavalierstour)
[
szerkesztes
]
Nagyapja
1670
?szen nagy kulfoldi korutazasra kuldte unokajat, perceptoranak (hazitanito) es udvarmesterenek (Cosimo Marzi Medici) kisereteben. A nagy korutazas intezmenye (
franciaul
es
angolel
Grand Tour
,
nemetul
Kavaliersreise
) a brit kiralyi udvarbol szarmazott. A
17. szazadra
az ifju nyugat-europai arisztokratak eletenek szinte kotelez? programjava valt. A hosszu kulfoldi korutazas mindig kulfoldi orszagokba, koztuk a Mediterran tersegbe iranyult, celja a f?nemesi rokonsag megismerese, a helyi uralkodocsaladoknal valo bemutatkozas, vilaglatas, tanulas volt. Lajos Vilmos ?rgrof meg 16 eves sem volt, amikor gondos nagyapja utnak inditotta, hogy a unokaja minel hamarabb alkalmassa valjek elhunyt apja oroksegenek atvetelere.
Lajos Vilmos utjanak els? allomasa a
besanconi
Vizitacios N?verek Kolostora volt, ahol nagynenjet, Katalin Franciska Henrietta badeni ?rgrofn?t, a f?apatn?t latogatta meg. Besanconban jogi el?adasokat hallgatott, es katonai kepzesben reszesult. Utjat
Genfen
,
Milanon
,
Firenzen
at folytatta.
Romaban
X. Kelemen papa
kihallgatason fogadta, eppen akkor, amikor a papa a
napolyi
alkirallyal es a francia kiraly kovetevel ebedelt. Lajos ?rgrof olyan jo hatast tett a napolyi alkiralyra, hogy az nyomban allast kinalt neki hadseregeben. Ezt azonban Lajos, nagyapja instrukcioira emlekezve, elharitotta. Romai tartozkodasa soran latogatast tett a
Medicieknel
is. Utja
Velencen
es
Innsbruckon
at vezetett hazafele,
Baden
varosaba. 19 eves volt, amikor visszatert.
A francia?holland haboruban (1672?1678)
[
szerkesztes
]
Bar Lajos Vilmos Parizsban szuletett, es keresztapja maga XIV. Lajos kiraly volt, a
francia?holland haboruban
(1672?1678) megis a franciak ellen, a
Habsburg Birodalom
oldalan harcolt, csakugy, mint kes?bb a
pfalzi
es a
spanyol orokosodesi haboruban
.
Az ifju ?rgrof
1674
-ben, 19 evesen belepett a csaszari hadseregbe. Tanitomestere a nagyhir?
Raimondo Montecuccoli
grof, tabornagy (1609?1680), a f?hadparancsnok volt. Ekkor mar
1672
ota tombolt a
francia?holland haboru
.
1675
-ben Montecuccoli (es seregeben Badeni Lajos ?rgrof is)
Turenne marsall
ellen vonultak, aki betort a nemet fejedelemsegekbe. Hosszas vonulasok es kisebb csatarozasok utan
julius 27-en
a Turenne a
sasbachi utkozetben
elesett. Montecuccoli
Elzaszig
uldozte a visszavonulo franciakat, megostromolta
Hagenaut
es
Zabernt
,
a Nagy Conde
marsall (1621?1686) kozeled? hadai azonban visszafordulasra kesztettek, de el?bb meg ostrommal bevette
Philippsburg
hatarer?djet.
A philippsburgi er?d bevetelenel tanusitott vitezi helytallasaert
I. Lipot csaszar
1676
-ban egy gyalogezredet adott a keze ala.
1677
-ben, amikor nagyapja,
Vilmos ?rgrof
elhunyt, a fiatal tiszt I. Lajos Vilmos neven a katolikus
Baden
uralkodo ?rgrofja lett, de az uralkodasra nem sok ideje maradt, mert a csaszar katonajakent szinte egesz eletet haboruskodasban toltotte. Az
1679
-es
nijmegeni bekekotes
utan a csaszar kinevezte ?t lovas es gyalogos
Obristfeldwachtmeisterre
, ami ?rnagyi rangnak felelt meg.
A torok elleni haboruk (1683?1689)
[
szerkesztes
]
1683-ban
Kara Musztafa nagyvezir
180 000 emberrel ostrom ala vette Becset. A sulyos helyzetbe jutott csaszarvaros felmentesere
Tulln
mellett gyulekeztek az osztrak, lengyel es nemet szovetseges hadseregek. Szeptember 12-en
Lotaringiai Karoly herceg
es
Sobieski Janos
lengyel kiraly
vezetesevel megtamadtak, es a
kahlenbergi csataban
szetvertek az ostromlokat. A vert hadsereg a magyar hodoltsagi teruletre vonult vissza. A csaszari hader? elfoglalta
Parkanyt
,
Visegradot
. Badeni Lajos ?rgrof
Generalwachtmeister
(kb. vezer?rnagyi) rangban vett reszt az utkozetben. Helytallasaert
november 23-an
lovassagi tabornokka leptettek el?.
II. Karoly
spanyol kiraly
az
Aranygyapjas renddel
tuntette ki. Az ?rgrof a kituntetes aranyozott masat harci mellvertejere otvoztette.
Harcolt Buda 1684-es sikertelen ostromanal is unokafiverevel,
Savoyai Jen?
herceggel egyutt.
1685
-ben
Esztergom
alatt visszaverte a varos ostromara indult Sejtan Ibrahim nagyvezirt.
Buda
1686-os
sikeres visszavivasaban
mar vezet? parancsnokkent tenykedett.
1686
.
december 12-en
, 31 eves koraban tabornaggya
(Feldmarschall)
neveztek ki.
1689
.
szeptember 6-an
a csaszar a torok front f?parancsnokava nevezte ki, a betegseggel kuszkod?
V. Karoly lotaringiai herceg
helyere. Tobb hadjarat husz utkozeteben bizonyithatta strategiai tudasat. A kovetkez? ket evben elfoglalta
Szekesfehervart
,
Varpalotat
,
Pecset
,
Belgradot
(Nandorfehervart). Az
oszman
hader? del fele hatralt, Badeni Lajos ?rgrof
1689
.
szeptember 24-en
gy?zelmet aratott a kozep-szerbiai
Ni?
mellett. A csaszariak felszabaditokent hirdettek magukat, a szerb nep tomegesen kelt fel az oszman megszallok ellen. 1689-ben Lajos a bulgariai
Vidinnel
nyert csatat. Az 1683?1689 kozotti gy?zelmes torokellenes haborukban szerezte melleknevet, a nep
?Lajos, a torok” (der Turkenlouis)
neven kezdte ?t emlegetni. Hadvezeri teljesitmenyeert a csaszar birodalmi tabornaggya
(Reichsfeldmarschall)
nevezte ki.
A pfalzi orokosodesi haboru (1688?1697)
[
szerkesztes
]
1688
-ban
XIV. Lajos
felmondta az 1684-es fegyverszunetet, a francia hadsereg betort a
Pfalzi Valasztofejedelemsegbe
.
Oktober 29-en
a franciak ostrommal visszafoglaltak a
Maximilian Lorenz von Starhemberg
tabornok altal vedett
philippsburgi
er?dot. Decemberben az
augsburgi liga
hadat uzent a Francia Kiralysagnak, kitort a
pfalzi orokosodesi haboru
, melynek soran a franciak strategiai celbol szisztematikusan elpusztitottak Pfalz tartomanyt.
1689
.
januar 13-an
elpusztitottak
Mannheimet
es
Heidelberget
, juniusban
Wormsot
es
Speyert
. Felpredaltak Lajos Vilmos ?rgrof
badeni
birtokait is.
1689
.
augusztus 24-en
magat az ?rgrofi szekvarost, Lajos Vilmos otthonat,
Baden
varosat (mai neve: Baden-Baden) is elpusztitottak. Az ?rgrofnak sajat keresztapja ellen kellett haborut vivnia.
Hazassaga, gyermekei
[
szerkesztes
]
Halabol azokert a szolgalatokert, amelyeket Lajos Vilmos ?rgrof a
Habsburg Birodalomert
tett, es karpotlasul azokert a pusztitasokert, amelyeket a Badeni ?rgrofsag az ?rgrof tavolleteben betort francia csapatoktol elszenvedett,
I. Lipot
csaszar egy komoly felemelkedest iger? hazassaghoz kivanta segiteni Lajos Vilmost. Felesegul ajanlotta neki az elhunyt Gyula Ferenc szasz?lauenburgi herceg (1641?1689) egyik leanyat. Lipot tervei szerint az id?sebbik leany lett volna a jelolt, az ?rgrof azonban a fiatalabbikba,
Franciska Szibilla Auguszta hercegn?be
(1675?1733) szeretett bele, akit Lajos Vilmos unokafiverenek,
Savoyai Jen?
hercegnek szantak volna. Kolcsonos vonzalom leven, a megegyezes gyorsan megszuletett. Az id?sebbik n?vert annyira megviselte a mell?zes, hogy a ?cserebe” neki felajanlott Savoyai Jen?t sert?dotten visszautasitotta azzal a megokolassal, hogy az nem uralkodo herceg…
1690
.
marcius 27-en
Lajos Vilmos ?rgrof felesegul vette a nala 20 evvel fiatalabb Franciska Szibilla Auguszta szasz-lauenburgi hercegn?t. Hazassagukbol kilenc gyermek szuletett, de kozuluk csak harman ertek meg a feln?ttkort.
- Lipot Vilmos Gunzburg ?rgrof (1695?1696), az els?szulott, kisgyermekkent meghalt.
- Sarolta (1696?1700), kisgyermekkent meghalt.
- Karoly Jozsef (1697?1703), gyermekkent meghalt.
- Vilma (1700?1702), kisgyermekkent meghalt.
- Lujza (1701?1707), kisgyermekkent meghalt.
- Lajos Gyorgy Simpert ?rgrof
(1702?1761), a tronorokos herceg
(Erbprinz),
1707-t?l Baden ?rgrofja, mellekneven
?Jagerlouis”,
aki 1721-ben Maria Anna von Schwarzenberg hercegn?t (1706 ? 1755), Adam Franz Karl zu Schwarzenberg tabornagy es
Eleonore von Lobkowitz
hercegn? leanyat, majd 1755-ben Maria Anna Jozefa bajor hercegn?t (1734?1776),
VII. Karoly nemet-romai csaszar
leanyat vette felesegul, de ferfi orokos hatrahagyasa nelkul hunyt el.
- Vilmos Gyorgy Simpert (1703?1709), gyermekkent meghalt.
- Auguszta Maria Johanna badeni ?rgrofn?
(1704?1726), aki 1724-ben
Bourbon Lajos orleans-i herceghez
(1703?1752),
II. Fulop orleans-i herceg
fiahoz,
XIV. Lajos
unokajahoz ment felesegul. 22 evesen meghalt gyermekagyban.
- Agost Gyorgy Simpert ?rgrof
(1706?1771), 1761-t?l batyjanak orokosekent Baden ?rgrofja (az utolso uralkodo a katolikus Baden-Baden agbol)
Ismet a torok fronton
[
szerkesztes
]
Roviddel eskuv?je utan Lajos Vilmos ?rgrofnak ismet az
Oszman Birodalom
ellen kellett haboruba vonulnia, mivel
1689
vegen
Koprulu Musztafa
nagyvezir
atszervezve a hader?t es 1690 elejen ellentamadasba ment at. Badeni Lajos hadserege
1690
. szeptember 19-en a
Vaskapu-hagon
at benyomult az
Erdelyi Fejedelemsegbe
, hogy
Thokoly
csapatait kiszoritsa onnan. A torokok kihasznaltak az alkalmat, es visszafoglaltak
Vidint
,
Ni?t
,
Szendr?t
, majd
oktober 8-an
Belgradot
. Az egesz
Balkanrol
tomegesen menekult a lakossag a visszater? torok hatalom el?l.
1690
.
oktober 25-en
Thokoly csapatai kihatraltak Erdelyb?l,
1691
.
januar 20-an
az erdelyi rendek elfogadtak a
Diploma Leopoldinumot
, amely a csaszariva lett tartomany kozjogi helyzetet szabalyozta.
1691
.
augusztus 19-en
a
szalankemeni csataban
Badeni Lajos ?rgrof elete legnagyobb gy?zelmet aratta: 80 000 emberrel szetverte
Koprulu Musztafa
nagyvezir 100 000 f?nyi hadsereget, maga a nagyvezir is elesett a csataban. Itt oltek meg a csaszari oldalon harcolo
Zrinyi Adamot
,
Zrinyi Miklos
fiat. Lajos Vilmost a csaszar a teljes birodalmi hader? helyettes f?parancsnokava
(Generalleutnant aller kaiserlicher Truppen)
nevezte ki. Az egesz
17. szazadban
ilyen magas kinevezest csupan ot alkalommal adtak ki.
[3]
Badeni Lajos ?rgrofot kes?bb a torokellenes harcokban nyujtott parancsnoki teljesitmenyeert
a spanyol kiraly
az
Aranygyapjas renddel
tuntette ki.
A
pfalzi orokosodesi haboru
esemenyei miatt
1693
-ban a csaszar visszahivta Lajos Vilmost, es sajat hazajaba, a
Rajna-videkre
kuldte harcolni a franciak ellen. A torok front parancsnoksagat el?bb a nem tul sikeresen harcolo
Er?s Agost
szasz valasztofejedelem, majd 1697-ben Badeni Lajos unokafivere,
Savoyai Jen?
vette at, es ?
1697
.
szeptember 11-en
a
zentai csataban
szetverte
II. Musztafa szultan
hadsereget, amely a
hegyaljai felkeles
tamogatasara kelt at a
Tiszan
. Gy?zelme utan,
1699
.
januar 26-an
megkotottek a 25 evre szolo
karlocai bekeszerz?dest
, amely a
Temeskoz
kivetelevel egesz Magyarorszagot es Erdelyt a
Habsburg Birodalomnak
juttatta. Badeni Lajos sikereinek dics?seget igy Savoyai Jen? herceg arathatta le.
1693 utan Lajos a rajnai fronton harcolt a francia csapatok ellen, mig 1697.
oktober 30-an
megkotottek a
rijswijki bekeszerz?dest
, amelynek ertelmeben Franciaorszag lemondott minden, a
Rajna
jobb partjan fekv? birodalmi teruletr?l. ?A torok Lajos” is visszaterhetett kirabolt es felpredalt tartomanyaba. Szekhelyet a felegetett Badenb?l
Rastattba
tette at. Az uj szekvarost hatalmas er?ditmennyel vette korul. Meg 1697-ben belekezdett egy nagyszer? barokk
kastely
epitesebe, csaladja es a maga szamara. A kastelyt kiralyi keresztapja,
XIV. Lajos
kiraly
Versailles-i kastelyanak
mintajara terveztette meg, a munkaval
Domenico Egidio Rossi
m?epiteszt (1679?1715) bizta meg. Az
1707
-re felepult kastely a maga nemeben a legjelent?sebb francia
barokk
stilusu uralkodoi palota Nemetorszagban. 1713?14-ben
Villars
francia marsall es
Savoyai Jen?
csaszari tabornagy itt targyaltak le, es kotottek meg a
rastatti bekeszerz?dest
.
A palota mellett a
Fekete-erd?ben
Lajos ?rgrof jelent?s ved?m?veket epittetett, ezek a ma is lathato un. Barokk Sancok
(Barockschanzen).
Ezek a ved?vonalak a gyors es pusztito francia rajtautesek es rablohadjaratok elleni vedelmet szolgaltak. Hatekonyan alkalmazkodtak az ellenseges hadsereg strategiajahoz. Ma is elismerest valtanak ki, mutatjak Lajos ?rgrof katonai tehetseget, amellyel elter? korulmenyek kozott sikeresen tudott reagalni.
A hadisikerek utan azonban Lajos Vilmos sulyos vitaba keveredett
Lipot
csaszarral a badeni hercegi orokosodes kerdeseben, mivel az uralkodo megtagadta az ?rgroftol a
valasztofejedelmi
meltosag
(Kurwurde)
megadasat, ami a f?nemesi osztalyba valo felemelkedest jelentette volna. Megis sikerult kiegyezniuk, es az ?rgrof tovabbra is megmaradt a csaszar szolgalataban.
Amikor kitort a
spanyol orokosodesi haboru
(1701?1714), Badeni Lajos ismet hadba vonult.
1704
.
augusztus 13-an
a
hochstadti (blenheimi) gy?ztes csataaban
Donauworth
kozeleben, a schellenbergi hegyert vivott harcokban sulyosan megsebesult, ezert hazaszallitottak Rastattba. Meg ket es fel evig elt, de tobbe mar nem allt talpra.
1707
.
januar 4-en
hunyt el befejezes el?tt allo hercegi palotajaban.
Lajos Vilmos ?rgrofot a
badeni
plebaniatemplomban (Stiftskirche Baden-Baden), az ?rgrofi csalad sirboltjaban temettek el. Siremleke barokk oltar formajat idezi, korulotte az igazsagossagot, vitezseget es bolcsesseget jelkepez? szobrokkal. Bels? szerveit a
lichtentali
kolostorban, a kozepkori badeni ?rgrofok temetkez?helyen helyeztek el.
Carrarai marvanybol faragott eletnagysagu szobrat felallitottak a Hadvezerek csarnokaban, a becsi
Hadtorteneti Muzeumban
. A torok haborukban szerzett gazdag hadizsakmany es aranykincs
(Turkenschatz, Turkenbeute)
ma a
karlsruhei
kastely muzeumaban tekinthet? meg.
- ↑
Badeni ?rgrofsagok:
1535?1771 kozott a Badeni ?rgrofsag terulete, es az uralkodo csalad ket agra oszlott: az
evangelikus
Baden-Durlach
agra es a
romai katolikus
Baden-Baden
agra. A birtokvasarlasok kovetkezteben a lakossagnak at kellett ternie az uralkodo vallasara (peldaul amikor a
fekete-erdei
Gersbach
atkerult a katolikus
El?-Ausztriahoz
(Vorderosterreich)
.
1771
-ben
Baden-Baden
ag kihalt, a
Baden-Durlach
agbol szarmazo
Karoly Frigyes badeni ?rgrof
(1728?1811) orokolte mindket ag birtokait, ezzel a ket ?rgrofsagot ismet egyesitette.
- ↑
El?-Ausztria
(Vorderosterreich)
: A
Habsburg-csalad
birtokai a nemet fejedelemsegek teruleten, els?sorban a
Svabfoldon
, a
Rajna-videken
es
Bajororszagban
.
1799
-ben, a
napoleoni haboruk
kezdeten e teruletek elvesztek a
Habsburg Birodalom
szamara.
1815
-ben a
Becsi kongresszus
az uj nemet allamokhoz csatolta ?ket: a
Bajor Kiralysaghoz
, a
Badeni Nagyhercegseghez
, a
Wurttembergi Kiralysaghoz
es a
Hessen-Darmstadti Hercegseghez
.
- ↑
Generalleutnant
: Az 1635-os
pragai beke
utan, a
17. szazad
folyaman a
Nemet-romai Birodalomban
a csaszar ? a legf?bb Hadur ? rangja a
General
volt, a legmagasabb katonai f?parancsnoki rendfokozat, a hader? legf?bb vezet?je. Helyettese a
Generalleutnant
volt, a legmagasabb helyettes f?parancsnoki rang, aki a csaszar helyettese (lieutenant, leutnant) volt. Az egyes hadseregek f?parancsnokai legmagasabb rendfokozata a tabornagy
(Feldmarschall)
volt. A rendfokozatok tartalma a kes?bbi tortenelem soran valtozott.
Csatak, osszecsapasok, ostromok
[
szerkesztes
]
?A torok Lajos” 57 csataban, fegyveres osszecsapasban es varostromban vett reszt. Egesz eleteben soha nem szenvedett vereseget, legtobbszor gy?zteskent hagyta el a csatateret. Peldaul:
- Michel Dugast Rouille.
Les maisons souveraines de l’Autriche, Babenberg, Habsbourg, (Habsbourg-d’Espagne), Habsbourg-Lorraine, (Lorraine)
(francia nyelven). Parizs: szerz? kiadasa (1967)
- Hermann Kinder ? Werner Hilgemann:
dtv-Atlas Weltgeschichte
, 1. kotet,
Munchen
, 2003
- Golo Mann
?
August Nitschke
:
Propylaen Weltgeschichte
, 7. kotet,
Frankfurt am Main
?
Berlin
, 1964
- Otto Flake:
Turkenlouis ? Gemalde einer Zeit
, Fischer, 1988,
ISBN 3-596-25788-3
- Uwe A. Oster:
Markgraf Ludwig Wilhelm von Baden. Der ?Turkenlouis”. Feldherr im Schatten von Prinz Eugen
,
Bergisch-Gladbach
, 2000,
ISBN 3-404-61467-4
- Wolfgang Froese ? Martin Walter (kiado):
Der Turkenlouis. Markgraf Ludwig Wilhelm von Baden und seine Zeit
, Casimir Katz Verlag, 2005,
ISBN 3-925825-88-6
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]