한국   대만   중국   일본 
Dunaujvaros ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Dunaujvaros

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Dunaujvaros
Dunaújváros címere
Dunaujvaros cimere 		Dunaújváros zászlaja
Dunaujvaros zaszlaja
Kozigazgatas
Orszag   Magyarorszag
Regio Kozep-Dunantul
Varmegye Fejer
Jaras Dunaujvarosi
Jogallas megyei jogu varos
Polgarmester Pinter Tamas (Rajta Ujvaros! Egyesulet) [1]
Iranyitoszam 2400-2407
Korzethivoszam 25
Testvertelepulesei
Lista
Nepesseg
Teljes nepesseg 41 873 f? (2023. jan. 1.) [3]
Neps?r?seg 861,1 f?/km²
Foldrajzi adatok
Tszf. magassag 97 [4] m
Terulet 52,67 km²
Foldrajzi nagytaj Alfold [5] [6]
Foldrajzi kozeptaj Mez?fold [5] [6]
Foldrajzi kistaj Kozep-Mez?fold [5] [6]
Id?zona CET , UTC+1
Elhelyezkedese
Térkép
e. sz. 46° 59′ , k. h. 18° 55′ Koordinatak : e. sz. 46° 59′ , k. h. 18° 55′
Dunaújváros (Fejér vármegye)
Dunaújváros
Dunaujvaros
Pozicio Fejer varmegye terkepen
Dunaujvaros weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Dunaujvaros temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Dunaujvaros (okori romai neven: Intercisa , nemetul : Neustadt an der Donau , szerbul : Pantelija , 1951 el?tt: Pentele , Dunapentele , 1951? 1961 kozott: Sztalinvaros ) [7] megyei jogu varos a Kozep-Dunantul regioban , Fejer varmegye delkeleti reszen, a Duna jobb partjan. A Dunaujvarosi jaras szekhelye, a megye masodik legnepesebb telepulese Szekesfehervar utan. Magyarorszag egyik legmagasabb jovedelm? telepulese, jelent?s gazdasagi, kulturalis es sportkozpont, valamint egyetemvaros .

Az okorban a teruleten fekudt a romaiak Intercisa nev? fontos katonatelepulese. Pentelet , az ujkortol jelent?s mez?varost az 1950-es evekt?l fejlesztettek iparvarossa. Egyseges, szocreal es szocmodern varoskepe kiemelked? epiteszeti es varostervezesi erteket kepvisel.

Fekvese [ szerkesztes ]

Dunaujvaros a Mez?fold keleti szelen talalhato, a Duna jobb partjan, Budapestt?l 67 kilometerre, Fejer , Bacs-Kiskun es Tolna varmegye harmashataranak kozeleben. A varos harom nagyobb reszre tagolodik. Eszakon a patakok szabdalta melyebben fekv? reszen helyezkedik el Dunaujvaros ovarosa, az un. Pentele varosresz , mely az egykori Dunapentele evszazadok ota beepitett belteruleti reszet jelenti. Az Ovarostol delre epult fel az 1950-es evekben ? Dunapentele kozigazgatasi teruleten ? a magasan az Ovaros fole emelked? Pentelei-fennsikon az un. Ujvaros (?az els? szocialista varos”), amely azonban sohasem kulonult el Dunapentelet?l, mindvegig egy kozigazgatasi egyseget kepeztek. A varostol delre epult a Dunai Vasm? , melyet jelent?s vederd?k valasztanak el a varostol. A varos a tengerszintt?l 116 meter feletti magassagban fekszik, keleten a Duna mintegy 10 kilometeres szakaszon hatarolja, nyugatrol pedig szelid dombvidek ovezi.

Varosreszek (eszakrol delre):

Tortenete [ szerkesztes ]

B?vebben: Dunaujvaros tortenete
?Intercisa szepe” ? az egykori dunapentelei sz?l?kben talalt romai sirk?-toredek az i.sz. 3. szazadbol

A feltart leletek is bizonyitjak, mar az ?skorban is lakott volt ez a terulet. Az els? jelent?s telepules, amely mintegy het evszazadon at viragzott, a bronzkorban alakult ki. Intercisa neven ismert a romai korban, amelyb?l hatalmas targyi leletanyag maradt fenn, amelyek arrol arulkodnak, hogy az itt letesult romai katonai tabor a hozza kapcsolodo polgarvarossal jelent?s szerepet jatszott a Romai Birodalom Pannonia provinciabeli keleti hataranak, limesenek a barbar tamadasok elleni vedelmeben. A honfoglalo magyarok a 10. szazad elejen telepedtek meg a tersegben. A kes?bbi korbol szarmazo asatasok tartak fel a Dunaujvaros el?djenek tekinthet?, mar az Arpad-korban is letez?, maig fennallo Pentelet , amely egy kozepkori gorog szentr?l, Szent Pantaleonrol , pontosabban az egykori Duna-szigeti (a mai Szalki-sziget el?dje) Szent Pantaleon-apatsag ved?szentje utan kapta a nevet.

A falu 1541 -t?l 1688-ig volt torok uralom alatt, a tizenot eves haboru alatt pedig a lakossag teljesen kipusztult. A 17. szazadban a torokok palankvarat epitettek a falu ( mez?varos ) magjat jelent? Racdombon. A torok uralom aloli felszabadulas utan ? tobb Duna menti telepuleshez hasonloan ? a magyar lakossagot racok valtottak fel. Amikor pedig a Duna menti kozsegek jobbagyai megtagadtak a labancoknak a szolgalatot, Pentele is nemet megszallas ala kerult, es ujbol elneptelenedett. A pentelei rac lakossag reszt vett a Rakoczi-szabadsagharcban , amelynek leverese utan a falu ujra kiurult volna, ha nem hoznak magyar telepeseket a kozsegbe. Ezt kovet?en azonban a telepules fejl?desnek indult. Az 1831. evi kolerajarvany utan a jobbagyok helyzetenek romlasa ugyan lazadashoz vezetett ? ennek vezet?je Szorad Marton csizmadiamester volt ?, am kozben, 1830-ban, a kozseg jogot szerzett evente negy orszagos es hetente ket hetivasar tartasara. Megyei vizsgalat utan az uralkodo, a kes?bbi palotapuccsal megbuktatott ?josagos” V. Ferdinand 1833-ban (ismet) mez?varosi rangot adott Pentelenek.

Az 1848?49-es szabadsagharc idejen a varos nepe Kossuth zaszlaja alatt harcolt: a ? nemzeti ?rsereg ” 1848. majus 28-an befejezett osszeirasa szerint a nemzet?rsegnek 237 tagja lett (fegyvergyakorlatra alkalmas kozuluk 223 szemely); a szabadsagharc idejen a nemzet?rok es a nepfelkel?k felugyeltek a dunai atkel?t es a Buda ? Eszek ut pentelei szakaszat. A szabadsagharc bukasa utan letartoztattak Teglas Janos birot, es bebortonoztek a varos forradalmi szemlelet? jegyz?jet, Varga Mihalyt. A lakossag nagy resze mez?gazdasagi bermunkassorba kenyszerult. A kiegyezest kovet? kozigazgatasi valtozasok soran, 1870-ben, Dunapentelet a nagykozsegek koze soroltak. Ekkor koltozott veglegesen Pentelere a telepules szellemi arculatanak korabeli legjelent?sebb formaloja, Rosti Pal vilagutazo, utikonyviro, foldrajz- es neprajztudos, az els? magyar fotografusok egyike. A Pesten szuletett tudos fotografust a pentelei romai katolikus temet?ben helyeztek orok nyugalomra. A telepules masik ? itt szuletett ? hires szemelyisege Pentelei Molnar Janos fest?m?vesz (1878?1924).

A telepules a masodik vilaghaboru alatt bombakarokat szenvedett.

Dunaujvaros 2013-ban
Az orszag els? panelepuletet 1959-ben adtak at [8]

A Magyar Dolgozok Partjanak Kozponti Vezet?sege 1949 vegen hozott dontest egy uj, gigantikus vaskohaszati kombinat es a hozza kapcsolodo lakotelep felepiteser?l, amelynek celja az volt, hogy megteremtse a hazai szocialista nehezipart.

Az eredetileg Mohacs kornyekere almodott beruhazasnak a megromlott magyar? jugoszlav kapcsolatok miatt uj helyszint kerestek, igy esett a valasztas a mez?foldi plato szelen allo telepulesre: az els? oteves terv legjelent?sebb beruhazasakent kezd?dott tehat az uj varos ? akkori neven Sztalinvaros ? epitese Weiner Tibor tervei szerint. 1956. oktober 24-t?l forradalmi hangulat uralkodott a varosban. A hatalmat valosaggal sokkolta a sztalinvarosiak forradalmi hevulete. Teny, hogy a forradalom ideje alatt hazankban elszaporodott radioadasok kozul utoljara a dunapentelei Rakoczi ado szolalt meg. Az ez utani konszolidacios id?szak merfoldkove, hogy a varos neve ? 1961-t?l ? Dunaujvaros. A Sztalin vasm?b?l (meg 1956-ban) Dunai Vasm?, majd Dunaferr Zrt., legujabban pedig ISD Dunaferr Zrt. lett. A vallalatcsoport ma is az orszag egyik legjelent?sebb ipari komplexuma, amelynek nagy szerepe van abban, hogy a varos az elmult evtizedekben megtalalta realis helyet az orszag gazdasagi-kulturalis eleteben es a Mez?fold keleti reszenek jelent?s kozpontjava valt.

Nepesseg [ szerkesztes ]

Lakossagszam [9]
Ev Nepesseg Atl. valt.(%)   
1870 3 563 ?    
1880 3 549 ?0,04%
1890 3 637 0,24%
1900 3 826 0,51%
1910 3 958 0,34%
1920 4 197 0,59%
1930 3 905 ?0,72%
1941 3 981 0,18%
1949 3 949 ?0,10%
1960 30 976 18,73%
1970 45 129 3,76%
1980 60 736 2,97%
1990 59 028 ?0,29%
2001 55 309 ?0,59%
2011 48 484 ?1,32%
2022 42 083 ?1,29%

Dunaujvaros lakonepessege 2011 . januar 1-jen 48 484 f? volt, ami Fejer megye ossznepessegenek 11,4%-at tette ki. A varos Fejer varmegye legs?r?bben lakott telepulese, abban az evben az egy km²-en lakok szama, atlagosan 920,5 f? volt. A nepesseg korosszetetele kedvez?tlen. A 2011-es ev elejen a 19 evesnel fiatalabbak nepessegen beluli sulya 18%, a 60 even felulieke 25% volt. A nemek aranya kedvez?tlen, ugyanis ezer ferfira 1079 n? jut. 2017 -ben a ferfiaknal 72, a n?knel 78,9 ev volt a szuleteskor varhato atlagos elettartam. [10] A nepszamlalas adatai alapjan a varos lakonepessegenek 4%-a, mintegy 2155 szemely vallotta magat valamely kisebbseghez tartozonak. Kozuluk cigany , nemet es orosz nemzetiseginek vallottak magukat a legtobben.

A 20. szazad masodik felet?l Dunaujvaros lakossaga viharos gyorsasaggal novekedett, egeszen 1980 -ig. Nepessegnovekedese ? a legtobb megyeszekhelyhez hasonloan ? az 1960-as evekben felgyorsult a szocializmus evei alatt. A legtobben 1980 -ban eltek a varosban, 60 736-an, azota egeszen napjainkig csokken a varos nepessege.

A 2011-es nepszamlalasi adatok szerint a magukat vallasi kozosseghez tartozonak vallo dunaujvarosiak tulnyomo tobbsege romai katolikusnak tartja magat. Emellett jelent?s egyhaz a varosban, meg a reformatus es az evangelikus .

Etnikai osszetetel [ szerkesztes ]

Jelent?s nemzetisegi csoportok [11]
Nemzetiseg Nepesseg (2011)
Romani Cigany 588
Német Nemet 431
Orosz Orosz 110
Román Roman 94
Szerb Szerb 69

A 2001 -es nepszamlalas adatok szerint a varos lakossaga 55 309 f? volt, ebb?l a valaszadok szama 52 246 f? volt, 51 167 f? magyarnak , mig 343 f? ciganynak vallotta magat, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarorszagi ciganyok (romak) aranya a nepszamlalasokban szerepl?nel lenyegesen magasabb. 327 f? nemet , 66 f? roman es 30 f? szerb etnikumnak vallotta magat. [12]

A 2011 -es nepszamlalas adatok szerint a varos lakossaga 48 484 f? volt, ebb?l a valaszadok szama 42 664 f? volt, 40 509 f? magyarnak vallotta magat. Az adatokbol az derul ki, hogy a magukat magyarnak vallok szama jelent?sen csokkent tiz ev alatt, ennek f? oka, hogy tobben nem valaszoltak. [13] Az elmult tiz ev alatt a nemzetisegiek kozul legjelent?sebben a ciganyok (588 f?), a nemetek (755 f?), az oroszok (71 f?) szama n?tt Dunaujvarosban. A szerbek (69 f?) nemzetiseg?ek szama megketszerez?dott. [14] A magukat romanoknak vallok szama (94 f?) kismertekben n?tt az elmult tiz ev alatt. A varmegyen belul Dunaujvarosban el a legtobb magat ruszinnak es vietnaminak vallo nemzetisegi.

Nemzetisegi eloszlas
Id?szak Magyar Romani Német Orosz Román Szerb Egyeb/Nem valaszolt Osszesen
2001 [15] 92,51% 0,62% 0,59% - 0,12% 0,05 6,11% 100%
2011 [16] 83,54% 1,21% 0,88% 0,23% 0,19% 0,14% 13,81% 100%

Vallasi osszetetel [ szerkesztes ]

[17]

A vallasi osszetetel (2011)
Vallasi kozosseg Arany (%)
Romai katolikus 24,5
Evangelikus 1,4
Reformatus 5,7
Gorogkatolikus 0,5
Izraelita 0,0
Egyeb 1,7
Nem tartozik vallasi kozosseghez 35,0
Nem valaszolt 31,1

Politika [ szerkesztes ]

Polgarmesterei [ szerkesztes ]

Id?szak Nev Jelol? szervezet Forras
1990?1994 Almasi Zsolt SZDSZ [18] [19]
1994?1998 [20]
1998?1999 Dr. Kovacs Pal MSZP [21]
1999?2002 Dr. Kalman Andras MSZP [22]
2002?2006 [23]
2006?2010 [24]
2010?2014 Cserna Gabor Fidesz - KDNP [25]
2014?2019 [26]
2019?2024 Pinter Tamas Rajta Ujvaros! Egyesulet [1]
2024? :

Kovacs Pal polgarmester alig negy honappal az 1998 ?szi megvalasztasa utan, 1999 februar vegen lemondott posztjarol. [27] Az emiatt szuksegesse valt id?kozi polgarmester-valasztast 1999. julius 4-en tartottak meg, egy szocialista es egy hat part (f?leg, de nem kizarolag jobboldali partok) altal tamogatott kozos jelolt reszvetelevel; a valasztas az el?bbi gy?zelmet hozta. [22]

A 2019-es onkormanyzati valasztas eredmenye [ szerkesztes ]

  • A polgarmester-valasztas eredmenye [28]
Jelolt neve Jelol? szerv. Szavazatok szama Szavazatok aranya
Pinter Tamas Rajta Ujvaros! Egyesulet 10 159 56,36%
Cserna Gabor   Fidesz ? KDNP 7397 41,04%
Farsang Tibor Mi Hazank ? MIEP ? FKgP 470 2,61%
Osszesen 15 451 100%
  • A kepvisel?-testulet osszetetele a 2022-es id?kozi egyeni kepvisel?-valasztas utan [29] [30]
Part Mandatumok Kepvisel?-testulet
  Rajta Ujvaros! Egyesulet 10 P                    
  Fidesz ? KDNP 5                      

Orszaggy?lesi kepvisel?i [ szerkesztes ]

A regi valasztojogi torveny, az 1989. evi XXXIV. torveny hatalya alatt a varos a Fejer megyei 3. szamu valasztokerulethez tartozott. [31] [32] Jelenleg a 2011. evi CCIII. torveny ertelmeben a Fejer varmegyei 4. sz. orszaggy?lesi egyeni valasztokerulet szekhelye.

Ez a szakasz egyel?re ures vagy er?sen hianyos . Segits te is a kib?viteseben!

Oktatas [ szerkesztes ]

Altalanos iskolak [ szerkesztes ]

  • Arany Janos Altalanos Iskola [35] [(K?rosi Csoma Sandor egyseggel) lecsatolt es uresen all]
  • Dozsa Gyorgy Altalanos Iskola
  • Szabo Magda Reformatus Tagintezmeny (korabban Szilagyi Erzsebet altalanos iskola) [36]
  • Mora Ferenc Altalanos Iskola es Egyseges Gyogypedagogiai Modszertani Intezmeny
  • Moricz Zsigmond Altalanos Iskola
  • Pet?fi Sandor Altalanos Iskola: hozza csat.:Szorad Marton Altalanos Iskola
  • Vasvari Pal Altalanos Iskola
  • Sandor Frigyes Zeneiskola
  • Gardonyi Geza Gorogkatolikus Altalanos Iskola Es Alapfoku M?veszeti Iskola

Kozepiskolak [ szerkesztes ]

  • ADU Vallalkozoi Szakkozep- es Szakiskola , Ket Tanitasi Nyelv? Szakkozepiskola es Gimnazium Dunaujvarosi Tagintezmenye
  • Aranyt? Szakmunkaskepz? Iskola
  • Banki Donat Gimnazium es Szakkozepiskola
  • Dunaujvarosi Szakkepzesi Centrum Dunaferr Szakgimnaziuma es Szakkozepiskolaja
  • Hild Jozsef Szakkozepiskola, Szakiskola es Kollegium
  • Kereskedelmi es Vendeglatoipari Kozepiskola es Szakiskola
  • DSZC Lorantffy Zsuzsanna Szakkozepiskola, Szakgimnazium es Kollegium
  • Pannon Oktatasi Kozpont Altalanos es Szakkepz? Iskola
  • Rosti Pal Gimnazium Altalanos es Szakkepz? Iskola
  • Dunaujvarosi Szakkepzesi Centrum Rudas Kozgazdasagi Szakgimnaziuma es Kollegiuma [37]
  • Szechenyi Istvan Gimnazium

Egyetem [ szerkesztes ]

B?vebben: Dunaujvarosi Egyetem

Dunaujvarosban talalhato a Dunaujvarosi Egyetem . Az iskola a belvarosban talalhato, az autobusz-allomas kozeleben. Folyamatos felujitas es fejlesztes alatt all. Eddig tobb mint 10 milliard forintbol epult at az epuletegyuttes, letrehozva ezzel egy vadonatuj kampuszt. Az iskolat neves hazai es nemzetkozi cegek tamogatjak.

Kozlekedes [ szerkesztes ]

Kozut [ szerkesztes ]

Lasd meg: Kerekparutak Dunaujvarosban

Dunaujvaros remek kozlekedesi adottsagokkal rendelkezik. Elhalad a varos mellett a 6-os f?ut , amelyb?l itt agazik ki a 62-es f?ut Szekesfehervar , a 6219-es ut Sarbogard es a 6221-es ut Baracs fele; valamint erinti a varost az M6-os es az M8-as autopalya is. Az M6-os els?, idaig tarto szakaszat 2006 nyaran adtak at, majd 2010 . marcius 31-en megtortent a Dunaujvaros es Boly kozotti szakasz atadasa is, igy azota a varos meg konnyebben elerhet? eszaki es deli iranybol is.

Mindezek mellett a varos belterulete is jol kiepitett kozuthalozattal bir. A 6-os f?uthoz es az M6-os autopalyahoz vezet? utak igen zsufoltak, beleertve a hozzacsatlakozo utakat is. A Dunaferr (Deli Ipari Park) kornyeki Papirgyari ut is igen forgalmasnak mondhato. Hasonloan forgalmas meg a Dozsa Gyorgy ut, a Szorad Marton ut, az Aranyvolgyi ut es a Magyar utca.

Vasut [ szerkesztes ]

Lasd meg: Dunaujvaros vasutallomas es Pusztaszabolcs?Dunaujvaros?Paks-vasutvonal

A varos megkozelithet? vonattal, Retszilas , illetve Pusztaszabolcs fel?l egyarant. A vasutallomas a varos nyugati szelen helyezkedik el. A MAV 2009?2010-es menetrendjenek bevezeteset?l ketorankent kozlekedik egy-egy vonatpar Dunaujvaros es Deli palyaudvar kozott. Dunaujvaros a Pusztaszabolcs?Dunaujvaros (42-es szamu) vasutvonalon fekszik. Mivel a vonal Pusztaszabolcstol csak idaig van villamositva, ezert a Retszilas fele/fel?l kozleked? szemelyvonatok Bzmot szerelvenyekkel kozlekednek. A Budapest?Dunaujvaros viszonylaton a MAV FLIRT motorvonatai kozlekednek gyorsitott vagy normal szemelyvonatkent . A fenti menetrend bevezetesevel a Mez?falva elagazas?Paks utvonalon a szemelyszallitas megsz?nt, ezen az utvonalon nem kozlekedik semmilyen vonat sem.

Vizi [ szerkesztes ]

B?vebben: Dunaujvarosi kikot?

A varost a keleti reszen eszak-del iranyban szeli at a Duna, igy vizi uton is megkozelithet?. Rendelkezik egy hajoallomassal, egy revkikot?vel es egy ipari kikot?vel. A varostol delre epult Pentele hid atadasa utan, 2009-ben sz?nt meg a varos es a Szalkszentmarton kozott kozleked? komp . Az ipari kikot?nel talalhato Kikot?i-obolben rendszeresen rendeznek legalis gyorsulasi versenyeket.

Vizi sportok a dunaujvarosi kikot?ben [ szerkesztes ]

1953 ota kajak - kenusok sportolnak a teruleten. 1958-ban kerult megrendezesre az els? hivatalos kajak verseny. Kiemelked? versenyz?k Theisz Marton , Palizs Attila , Cserni Bela, Mihaldinecz Rudolf , Lengyel Laszlo, Kollar Tamas , Malomsoki Sandor , Tabori Aron . A Magyar Valogatottban szerepelt Molnar Gergely, Kollar Tamas , Malomsoki Sandor . Malomsoki Sandor 2001-ben C-4 500 meteren els? helyezest ert el vilagversenyen.

1972-t?l rendeztek a motorcsonak sportagban versenyeket, rendeztek Formula?1 , F-2 , F-3, F-4, O-750 -125, T-850 , T-750 , T-550 , OSY-400 versenyeket is. Cserni Bela sokszor gy?zott, majd Mihaldinecz Rudolf , Lengyel Laszlo, Tabori Aron .

Budapest-Dunaujvaros hajozasi vonal [ szerkesztes ]

Budapest-Dunaujvaros hajozasi vonalon az 1960-as evekig uzemelt hajojarat. A kora reggeli hajok zoldseget, piaci termekeket szallitotta Dunaujvarosbol Budapestre . 1965 juliusaban 1350 latogato utazott ket hajo-tura alkalmazottal Dunaujvarosba Pestr?l. A SZOT udul?hajoja reven novekedett a varosba indulok szama. Bellay Jozsef iranyitotta Mahart tarsasagot, amikor nyolc szemelyes vizi taxit helyeztek forgalomba, sebessege atlagosan 60 kilometer per ora. 1962 . oktober 8 -atol Budapest - Mohacs -Budapest vonalon hajojarat indult, ami megallt Dunaujvaros es Paks varosoknal is.

Legi [ szerkesztes ]

B?vebben: Dunaujvarosi repul?ter

A varostol 9 km-re delre talalhato egy repul?ter, kivilagitatlan, fuves, 950 meteres kifutoval. A repul?ter magankezben van (Dunaferr Repul?klub), igy hasznalata csak a tulajdonos engedelyevel lehetseges, kiveve a veszelyhelyzeteket.

Sarga-zold szinezes? autobuszok bonyolitjak le a helyi forgalmat

Tomegkozlekedes [ szerkesztes ]

B?vebben: Dunaujvaros tomegkozlekedese

Dunaujvaros tomegkozlekedeset a Volanbusz latja el els?sorban helyi, masodsorban pedig helykozi es tavolsagi autobuszjaratokkal. Nepliget autobusz-palyaudvar es Dunaujvaros kozott 20?45 percenkent kozlekednek autobuszok ? tobbseguknek nem ez a vegallomasuk, ezek gyorsjaratok. Az ilyen autobuszok menetideje 45-100 perc. A dunaujvarosi autobusz-palyaudvar a Beke teren talalhato a Szorad Marton ut , Kenyergyari ut , Epit?k utja keresztez?desnel, a Hunyadi ut mellett.

Az Uttor?vasut [ szerkesztes ]

Az egykori uttor?vasut g?zmozdonya kiallitva a Vasm? uton

A dunaujvarosi ? akkori neven sztalinvarosi ? uttor?vasut kb. fel kilometer hosszu, 600 mm-es nyomkoz? vonalanak megnyitasara 1958. majus 1-jen kerult sor, a teljes palya augusztusra 1850 meter hosszban epult ki a Vidampark es a Sagvari kilato kozott. A vonatokat egy 1894-ben Berlinben epitett g?zmozdony es egy aramvonalas motorkocsi tovabbitotta, a vonatforgalmat feln?ttek felugyelete alatt dolgozo uttor?k szabalyoztak. 1962-ben a nyomtavot 760 mm-re b?vitettek, ekkor erkezett a Budapesti Uttor?vasuttol es a Nyirvideki Kisvasuttol egy-egy motorkocsi, valamint Szeghalombol egy motormozdony. A gordul?allomanyt harom, az aradi Weitzer-gyarban epitett nyitott szemelykocsi alkotta. Az uttor?vasut 1976-ban sz?nt meg, mara nyoma sem maradt. [38]

Adatok [ szerkesztes ]

Lakasallomany [ szerkesztes ]

  • Dunaujvarosban 22 927 lakas talalhato
  • A lakasallomany nagy tobbsege (65,3%-a) ketszobas lakasbol all
  • A harom es tobbszobas lakasok aranya 20,8%
  • Szaz lakasra atlagosan 217 szoba jut
  • Egy lakas atlagos alapterulete 54,7m²
  • A lakasallomany 9%-a csaladi haz

Infrastrukturalis es zold adatok [ szerkesztes ]

A Vasm? fustje
  • A varosi utak hossza 120,3 km, teruletuk 707 286 m²
  • A varosi jardak hossza 140,7 km, teruletuk 380 930 m²
  • A varosi kerekparutak hossza 8,2 km, teruletuk 14 758 m²
  • Vizvezetekek hossza 131 km, ezaltal a varos vezetekes ivoviz-ellatottsaga 97,3%, a kozcsatorna ellatottsag 91,4%
  • A varos 94,7%-a van ellatva foldgazzal, 100%-a pedig elektromos arammal
  • 1 636 910 m² a varosi parkok terulete, melyb?l
    • 1 156 700 m² gyepfelulet
    • 188 600 m² cserje es/vagy soveny.
  • 3 463 000 m² az erd?terulet nagysaga

Media [ szerkesztes ]

Radio [ szerkesztes ]

Dunaujvarosban harom helyi kereskedelmi radio m?kodik: Radio24 (a Dunaujvarosi Egyetem radioja); El-Do; Gerilla. A varoslakok koreben a helyi radiok kedveltek, leghallgatottabb kozuluk a Radio24 illetve az El-Do. Az orszagos allomasok kozul pedig a Radio1 es a Class FM vezette a listat.

Megsz?nt radioallomasok [ szerkesztes ]

TV [ szerkesztes ]

A varos helyi teveallomasai a DTV (Dunaujvaros hivatalos helyi teveallomasa), valamint a DSTV , amely m?sorai els?sorban a varossal es a regionalis ugyekkel foglalkoznak. A varosi kozgy?les uleseit a DSTV el?ben kozvetiti.

Internetes TV, videos hirportal a varos es a kornyek hireivel a www.hirszem.hu .

A Dozsa mozi

Ujsag [ szerkesztes ]

A Dunaujvaros Hirlap a varos helyi lapja, a F?iskola fuggetlen diaklapja pedig a ZeHa.Az onkormanyzat altal kiadott Dunaujvaros Kozeleti Hetilapja elnevezes? ingyenes ujsag minden heten tajekoztatja a lakossagot az aktualis esemenyekr?l, tortenesekr?l.

Internet [ szerkesztes ]

A [2] varos weboldalan mindig pontos informaciokat lehet szerezni a varosi programokrol, aktualitasokrol.

A Dunaujvaros Online (www.dunaujvaros.com) a varost erint? kerdesekkel, tortenesekkel foglalkozik a kozelet, kultura es a sport teruleten.

Latnivalok [ szerkesztes ]

Dunaujvarosi F?iskola Kollegiumanak utcaja
Evangelikus templom es parokia
Aurelius Monimus siremleke a Nemzeti Muzeum lapidariumabol [39]
  • Ractemplom (szerb ortodox)

1696-ban epult. Aranyos, barokk epulet ikonosztaza a 18. szazadi nepies barokk epiteszet peldaja. A templomi padok es a tablakepek a 19. szazadban keszultek.

  • Ovarosi romai katolikus templom (Szentharomsag-templom)

1864-ben epult a neoroman, haromhajos templom. 27 meter magas tornyaban 3 harang lakik. Legnagyobbja 377 kilogramm tomeg?, es b1 hangon szol.

Nagy Tamas Ybl Miklos-dijas epitesz tervezte. A templom ovalis alapterulet?, voros teglabol keszult. A haromhajos templomhoz torony, parokia es paplak is kapcsolodik. A burkolat teglajat helyenkent rez- es faelemek egeszitik ki. A tojasdad alaprajz a vegtelent es az eletet szimbolizalja. A disztelen epulet els?sorban tomegevel es ivelt formaival hat.

Szabo Istvan Ybl Miklos-dijas epitesz tervei szerint epult fel 1982 es 1985 kozott. Az epulet acelszerkezete az itteni acelgyartasra utal, de a belulr?l lathato, csillag alakzatu szerkezet a reformatus szimbolikat is ervenybe juttatja. 1917-ben kezd?dott a gy?jtes egy templomalap epitesere. 1932-ben sikerult egy hazat venni a tiszteletes szamara. Az istentiszteleteket addig az allami iskola egyik tantermeben tartottak. A regi hazhoz hamarosan uj lelkeszlakast epitettek, igy a regi epuletresz lett a gyulekezeti terem. 1985 ota hasznaljak uj templomukat a hivek.

  • Krisztus kiraly f?templom es plebania

A romai katolikus egyhazkozseg 1992-ben szerezte meg a haromszog alaprajzu teleket. Az Olah M. Zoltan altal tervezett templom alapkovet 1993-ban raktak le. Az uj templomot 2000-ben aldottak meg, felszentelese 2008. november 22-en tortent. A nemetorszagi Bittigheim-Bissingen Jo Pasztor plebania adomanyozta a padokat, az oltart, a tabernakulumot, az olvasopultot es a ket manualos, 22 regiszteres orgonat. A templom negy harangja 2005-ben es 2006-ban keszult ?rbottyanban .

Az egykori gepmatuzsalemek egy let?nt vilag szimbolumakent kinalnak erdekes latnivalot. A kiallitas bekeritetlen, szabadon latogathato szabadteri latvanyossag.

  • Duna-parti Nemzetkozi Acelszobor Park

Az immar 11 alkalommal megrendezett alkototelepen tobb mint 60 alkotas tekinthet? meg a Duna-parti setautakon.

  • Romai k?tar es a Romkert

Legf?teses hazat rekonstrualtak itt. A Mithrasz -tablat is itt leltek fel, de emellett szamos sirk?, merfoldk? es feliratos k? lathato. A furd? ved?epuletet kapott, a maradvanyok szabadon lathatok.

  • Varosszerte vedett egyedi fak, fasorok

A varoskepre jellemz?ek a setanyok es a parkok. Ezek biztositjak, hogy okologiailag egyseges maradjon a varos, es kit?n?en tompitjak a tuldimenzionalt monumentalitasra tor? epuletek hatasat.

  • 1848?49-es h?sok emlekm?ve

Palotas Jozsef tervezte.

Romai kori lelet masolata a varosban
Pentele hid

Hires emberek [ szerkesztes ]

Rosty Pal (1830?1874)

Dunaujvaros diszpolgarai [ szerkesztes ]

Testvervarosok [ szerkesztes ]

Dunaujvaros testvervarosai es nemzetkozi kapcsolatai

Kulturalis, sport es ifjusagi egyuttm?kodesi szerz?deses kapcsolatok [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ a b Dunaujvaros telepulesi valasztas eredmenyei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Valasztasi Iroda, 2019. oktober 13. (Hozzaferes: 2024. majus 3.)
  2. ↑ https://www.coventry.gov.uk/info/222/twin_towns_and_cities
  3. ↑ Magyarorszag helysegnevtara (magyar es angol nyelven). Kozponti Statisztikai Hivatal , 2023. oktober 30. (Hozzaferes: 2023. november 5.)
  4. ↑ Dunaujvaros, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzaferes: 2012. julius 5.)
  5. ↑ a b c Fejer megyei kistersegek osszehangolt strategiai programja (pdf) pp. 29?34. Sarviz Tersegfejleszt? Egyesulet, 2001. [2013. majus 15-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2012. julius 11.)
  6. ↑ a b c Magyarorszag kistajainak katasztere. Szerkesztette Dovenyi Zoltan. Masodik, atdolgozott es b?vitett kiadas. Budapest: MTA Foldrajztudomanyi Kutatointezet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  7. ↑ Dunaujvaros tortenete a KSH online helysegnevtaraban [ halott link ]
  8. ↑ Heti Naplo: Hatvan eve kezd?dott a panelek epitese Magyarorszagon - ATV Magyarorszag Youtube csatorna, 2020.01.15.
  9. ↑ Magyar telepulesek lakossagszamanak alakulasa . Magyarorszag. (Hozzaferes: 2018. januar 1.)
  10. ↑ http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd008.html
  11. ↑ http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_16
  12. ↑ A 2001-es nepszamlalas nemzetisegi adatsora
  13. ↑ http://www.origo.hu/itthon/20111010-nepszamlalas-2011-nepszamlalobiztosok-nehezsegeikrol-tapasztalataikrol.html
  14. ↑ [1]
  15. ↑ 2001-es nepszamlalas nemzetisegi adatsora (magyar nyelven). nepszamalas.hu, 2001. januar 10. (Hozzaferes: 2010. szeptember 8.)
  16. ↑ 4.1.6.1 A nepesseg nemzetiseg szerint, 2011 (magyar nyelven). KSH. (Hozzaferes: 2014. julius 7.)
  17. ↑ A varosra vonatkozo 2011. evi nepszamlasasi adatok a www.ksh.hu honlapon
  18. ↑ Dunaujvaros telepulesi valasztas eredmenyei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Valasztasi Iroda, 1990 (Hozzaferes: 2020. februar 21.)
  19. ↑ A hivatkozott forras a jelol? szervezetre vonatkozoan nem tartalmaz pozitiv informaciot, azt "nem ismert"-kent tunteti fel.
  20. ↑ Dunaujvaros telepulesi valasztas eredmenyei (magyar nyelven) (html). Orszagos Valasztasi Iroda, 1994. december 11. (Hozzaferes: 2019. december 5.)
  21. ↑ Dunaujvaros telepulesi valasztas eredmenyei (magyar nyelven) (html). Orszagos Valasztasi Iroda, 1998. oktober 18. (Hozzaferes: 2020. aprilis 28.)
  22. ↑ a b Dunaujvaros telepulesi id?kozi polgarmester-valasztas eredmenyei (magyar nyelven) (html). Orszagos Valasztasi Iroda, 1999. julius 4. (Hozzaferes: 2020. majus 19.)
  23. ↑ Dunaujvaros telepulesi valasztas eredmenyei (magyar nyelven) (html). Orszagos Valasztasi Iroda, 2002. oktober 20. (Hozzaferes: 2020. aprilis 28.)
  24. ↑ Dunaujvaros telepulesi valasztas eredmenyei (magyar nyelven) (html). Orszagos Valasztasi Iroda, 2006. oktober 1. (Hozzaferes: 2020. aprilis 28.)
  25. ↑ Dunaujvaros telepulesi valasztas eredmenyei (magyar nyelven) (html). Orszagos Valasztasi Iroda, 2010. oktober 3. (Hozzaferes: 2020. junius 28.)
  26. ↑ Dunaujvaros telepulesi valasztas eredmenyei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Valasztasi Iroda, 2014. oktober 12. (Hozzaferes: 2016. februar 12.)
  27. ↑ Lemondott a dunaujvarosi polgarmester . Origo.hu, 1999. februar 26. (Hozzaferes: 2020. majus 19.)
  28. ↑ https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab2&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_telepulesKod=024&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=07&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vlId=294&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vltId=687&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_jelolesTipus=1
  29. ↑ https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_formDate=32503680000000&p_p_id=onknavigacio_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet__prpVlId=294&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet__prpVltId=687&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet__prpMegyeKod=07&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet__prpTelepulesKod=024&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_settlement=Duna%C3%BAjv%C3%A1ros
  30. ↑ https://www.valasztas.hu/helyi-onkormanyzati-valasztasok/dunaujvaros-20220703?p_p_id=eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_evkSzam=2&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_telepulesKod=024&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=07&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vlId=337&_eredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_valaltipKod=4
  31. ↑ 2/1990. (I. 11.) MT rendelet az orszaggy?lesi egyeni es teruleti valasztokeruletek megallapitasarol
  32. ↑ Fejer megye 3. szamu valasztokerulet valasztasi eredmenyei
  33. ↑ Dunaujvarosi valasztokerulet valasztasi eredmenyei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Valasztasi Iroda, 2018. aprilis 13. (Hozzaferes: 2019. december 6.)
  34. ↑ Dunaujvarosi valasztokerulet valasztasi eredmenyei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Valasztasi Iroda, 2022. aprilis 16. (Hozzaferes: 2022. augusztus 28.)
  35. ↑ Dunaujvarosi Arany Janos Altalanos Iskola | 2400 Dunaujvaros, Marcius 15. ter 5-6. | Telefon: 06 (25) 437-625 | E-mail: aranyjanosisk@gmail.com | OM: 030037 (magyar nyelven). aranyjanosisk.hu . (Hozzaferes: 2017. marcius 15.)
  36. ↑ A Szabo Magda iskola els? taneve . DUOL , 2019. aprilis 5. [2021. augusztus 1-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2020. augusztus 1.)
  37. ↑ Hirek (hu-HU nyelven). rudas.hu . (Hozzaferes: 2017. marcius 15.)
  38. ↑ Uttor?vasuti ereklye erkezett Dunaujvarosbol
  39. ↑ Portratstele des Aurelius Monimus . (Hozzaferes: 2020. februar 20.)

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

Kepgaleria [ szerkesztes ]

  • Építkezés a Pentele-hídnál
    Epitkezes a Pentele-hidnal
  • A Pentele híd elemeinek a helyére úsztatása
    A Pentele hid elemeinek a helyere usztatasa
  • A város főjellemzője: zöldterület
    A varos f?jellemz?je: zoldterulet
  • A mindig forgalmas Duna
    A mindig forgalmas Duna
  • Dózsa mozi
    Dozsa mozi
  • Áradás, 2010
    Aradas, 2010
  • Fabó Éva Sportuszoda
    Fabo Eva Sportuszoda
  • Somogyi József: Az Öntelt Mackó
    Somogyi Jozsef: Az Ontelt Macko
Commons:Category:Dunaújváros
A Wikimedia Commons tartalmaz Dunaujvaros temaju mediaallomanyokat.
Gardony , Szekesfehervar Budapest
Pusztaszabolcs , Szazhalombatta , Erd 		Kunszentmiklos , Dabas
Sarbogard , Enying , Siofok

Észak
Nyugat  Dunaujvaros   Kelet
Dél

Szalkszentmarton , Kecskemet
Sarbogard , Tamasi , Dombovar Dunafoldvar , Paks , Szekszard Solt , Kiskunfelegyhaza
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dunaujvaros&oldid=27152726 ”