CSALAD ES TARSADALOM

KUBINYI Andras

Torvenytelen gyermekek a magyar kozepkorban

Utodok, orokosok, fattyuk

Nem torvenyes hazassagbol szuletett, azaz, ahogy a kozepkorban neveztek ?ket: torvenytelen vagy termeszetes gyermekek mindig voltak es lesznek. Ideszamithatjuk meg a formailag torvenyes szuletes?eket is, akik nem az anya torvenyes ferjenek utodai voltak. Ilyenkor a gyermek vagy hazassagtores eredmenyekent jott a vilagra, vagy a n? utolag ferjhez ment, hazastarsa pedig magaenak elismerte a gyermeket. Minden jel arra mutat, hogy ebben a korban az ilyen gyermekek aranya magas lehetett.

A kozepkor nem ismerte el a ma mar bevett elettarsi kapcsolatot, az atya nem torvenyes hazassagabol szuletett gyermeke nem orokolhetett utana, hacsak nem vegrendelet alapjan. Nemesi adomanyos birtokot azonban Magyarorszagon nem lehetett vegrendelet alapjan egy fattyunak atorokiteni. Voltak foglalkozasok, amelyeket torvenytelen gyermek nem tolthetett be. Igy nem szentelhettek fel papnak, vagy nem vehettek be egy kezm?ves cehbe sem. A varosok kulonosen ugyeltek is erre. Mivel mester altalaban csak az lehetett, aki el?tte vandorlegenykent mashol is tanult, egy idegen cehlegenyt?l a mestervizsga el?tt megkoveteltek, hogy szul?varosabol igazolast hozzon, miszerint tisztesseges elet? szul?k torvenyes hazassagabol szuletett.

Mindez szuksegesse tette a torvenyesites lehet?vetetelet es szabalyozasat. Hogy a kozepkori Europaban milyen nagy szamban elhettek torvenytelen szuletes?ek, azt az igazolja, hogy a kozjegyz?k jogosultsagot szereztek torvenyesitesukre. Igaz, hogy ez a joguk olykor szamszer?leg korlatozva volt (pl. negy torvenytelen gyermeket torvenyesittethetnek), de a kozjegyz?i kinevezesi oklevelek tobbsegeben ez a korlatozas nem ervenyesult. Papok eseteben elni lehetett tovabba a papai diszpenzacioval, azaz a szentatya felmenthetett valakit a torvenytelen szuletes makulaja alol.

Europa nyugati reszen jelent?s mertekben talalunk mindezek ellenere ?termeszetes” gyermekeket, s?t ? torvenyesites nelkul is ? egyesek jelent?s szerepet tolthettek be, es mintegy az apjuk csaladjahoz tartozoknak tekintettek ?ket. Nemesek hazassagon kivuli fiai hasznalhattak apjuk cimeret, igaz, un. cimertoressel, hogy nyilvanvalo legyen fattyu jelleguk. Franciaorszagban viselhettek apjuk nevet is, igaz, kiteve a ?batard” jelz?t, pl. batard d’Orleans = az orleans-i fattyu, az orleans-i herceg torvenytelen fia, aki aztan Dunois grof cimmel Jeanne d’Arc egyik alvezere volt a szazeves haboruban. Olaszorszagban fejedelemsegeket is orokoltek fattyuk. Alfonz aragon es napolyi kiraly torvenytelen fia, Ferdinand orokolte meg Napolyt (az ? leanya, Beatrix lett Matyas kiraly felesege), mig az Aragon Kiralysag a torvenyes orokosre, Alfonz occsere, II. Janosra szallt.

Kes?n n?sul?k

Magyarorszagon a torvenytelenseg tenyet teljesen elter?en kezeltek. Talan sehol masutt nem titkoltak el annyira a torvenytelen szuletes?eket, mint nalunk. Ez nyilvan nem annak a kovetkezmenye volt, hogy az ilyesmi ritkasagnak szamitott. A Lajtatol nyugatra szamos uralkodo es nem keves nemes ur eseteben ismertek az altaluk nemzett fattyuk.

Kulonosen a kes? kozepkorban kell nalunk szepszamu termeszetes gyermekkel szamolni, a magnasoknal ugyanis ekkor valik altalanossa egy ujfajta hazasodasi politika. Azert, hogy a csaladi birtok ne aprozodjon fel, a fiuk egy resze igen kes?n, vagy egyaltalan nem n?sult, es igy a csalad kihalasanak megakadalyozasa egy, esetleg ket fiura maradt. ?k gyakran a legifjabb fiutestverek voltak, akiket igyekeztek koran meghazasitani. A legjobb pelda erre az ecsedi Bathori csalad, ahol a Mohacs el?tti ket generacional ez a szokas egyarant ervenyesult. Az 1444-ben meghalt Bathori Istvan orszagbiro hat fia kozul egyedul Andras vitte tovabb a csaladot. Neki harom fia volt. A legid?sebb, Gyorgy f?lovaszmester kozel otveneves koraban n?sult, occse, Istvan nador szintugy. Egyiknek sem szulettek utodai. A legfiatalabb harmadik, Andras viszont igen koran hazasodott, sikerult is megakadalyozni a csalad kihalasat. Elkepzelhetetlen, tekintve a kevesse gyakorolt szuletesszabalyozast, hogy ezeknek a kes?n n?sulteknek nem szulettek volna fattyai.

Jellemz? meg a Szapolyai csalad peldaja. Janos erdelyi vajda csak otvenevesen, Magyarorszag kiralyakent n?sult meg, felesegul veve a lengyel kiraly leanyat. Szuletett is egy fia, Janos Zsigmond, a kes?bbi erdelyi fejedelem. Janos occse, Gyorgy n?tlenul esett el a mohacsi csataban. Azt tudjuk, hogy Janosnak volt egy Kardosne nev? szeret?je Debrecenben. Meg kiraly koraban is el?fordult, hogy ott tartozkodvan nala lakott. Amennyiben ennek a viszonynak gyumolcse lett volna, az nyilvan hivatalosan a Kardos vezeteknevet viselte volna.

Neha csak veletlenul lehet tetten erni egy ferjes asszonnyal folytatott viszonyt, s?t az sem zarhato ki, hogy valaki a szeret?jenek egy ?hivatalos” ferjet szerzett. Kovetkez? peldankban Karai Laszlo budai prepostrol, Matyas kiraly alkancellarjarol es szemelynoker?l van szo. Budai, Otvos utcai hazanak felet mar korabban Anderko budai polgarnak, felesegenek, Borbalanak es fianak, Janosnak adta, majd halala el?tt a masik felet is Borbalara es fiara hagyta, de csak szobeli vegrendeletben. Mivel a kaptalan igenyt tartott prepostja oroksegere, perre kerult sor. A budai Nagyboldogasszony-templom plebanosa, a hires csillagasz, Ilkus Marton a perben azt vallotta, hogy amikor Karai betegen fekudt, javasolta neki, hogy hagyja irasban is a hazat Borbalara. A prepost azt valaszolta, hogy Ilkus ? mint legkedvesebb baratja ? ismeri az osszes titkat, es szo szerint igy folytatta: ?jol tudod, hogy Borbala asszonnyal baratilag eltem egyutt”. Mint vegrendeletenek vegrehajtojara rabizta Ilkusra, hogy intezze el szobeli kivansaganak teljesiteset.

Irasba azonban nem foglalta ? becsuletere tekintettel ?, meg sok ezer forintert sem. A teljes haz birtokaba az asszonyt meg halala el?tt beiktattatta a budai tanaccsal. Az iktatast vegz? Kalmar Demeter budai eskudt azt vallotta, hogy bement a haldoklo preposthoz, aki Borbala jelenleteben megkoszonte azt, es szo szerint azt mondta. ?Ime, ez az asszony nagyon sok szolgalatot tett nekem.” A budai tanacs meg is itelte a haz felet az asszonynak, masik felet a fianak (kozben meghalt a ferj), az iteletet a budai kaptalan fellebbezese utan a tarnokszek is meger?sitette.

Ugy velem, ez nem igenyel hosszas magyarazatot. A ferjes asszony Borbala a prepost elettarsa volt, es ebb?l a viszonybol egy fiu, az emlitett Janos szuletett. Irasba azonban Karai nem ohajtotta foglalni, hiszen az sertette volna becsuletet. Igaz, mindezt valoszin?leg mindenki tudta a varosban.

Kiralyok, arisztokratak

Teljesen valoszin?tlen, hogy kozepkori kiralyaink kozul csak negynek lett volna torvenytelen fia. Az els? I. Andras kiraly (1046?1060), akinek a kronikak szerint egy Marot falusi agyasatol Gyorgy nev? fia szuletett. A kovetkez? I. Karoly (1308?1342). Az ? fattya, Kalman herceg, gy?ri puspok lett. Matyas kiralynak (1458?1490) Edelpeck Borbala steini (Ausztria) polgarn?t?l szuletett fia, Corvin Janos, akit ? miutan kiderult, hogy Aragoniai Beatrix kiralynetol nem szulethet gyermeke ? eredmenytelenul akart utodjava tenni. Vegul II. Lajosnak (1516?1526) is volt egy ? a jelek szerint elmebeteg ? Janos nev? fia egy pozsonyi polgarn?t?l. Err?l csak azert tudunk, mert nagynenje ferje, I. Ferdinand eletjaradekkal tamogatta.

Meg ritkabban mutathatok ki fattyuk az arisztokracianal, es ha megis, veletlenul. El?szor K?szegi Miklos gy?ri puspokr?l (1308?1336), Kalman herceg kozvetlen el?djer?l van szo. A kinevezest felmentessel nyerte el mint nem hazas allapotu ferfi es n? hazassagon kivul szuletett fia. 1325-ben (!) fordult uj felmentesert a papahoz, ugyanis kiderult, hogy noha anyja valoban nem volt hazas, apja, K?szegi Henrik ban n?s volt massal, amikor nemzette.

Az alabb kovetkez? arisztokrata peldank az egyetlen, amikor torvenyesitesre kerult sor. Belteki Dragfi Janos, aki orszagbirokent esett el a mohacsi csataban, es tobb torvenyes fia is szuletett, torvenyesittette Ferenc nev? fiat, neki adva a szilagycsehi uradalmat. Ket magyar nyelv? vegrendeleteben (1524, 1525) is meger?sitette ezen a ?fattyusagbol kiemelt” fia szamara tortent adomanyt. (Megjegyzem, hogy a torvenyes fiakra nagyobb vagyon maradt.)

Nemesi fattyak

A kozep- es kisnemesseg torvenytelen gyermekeir?l valamivel tobb adat maradt fenn. Peldaul 1394-ben Velika-melleki Janos fiait torvenyesitik. 1412-ben orokosodesi ugyben kiderul, hogy Kisdobronyi Janos ot fia kozul kett? volt torvenyes, harom torvenytelen. Ugyancsak orokosodesi igeny miatt derult ki 1416-ban a Ver?ce megyei Losanci Tamas negy, agyasatol szuletett gyermeke ugye. Itt az az erdekes, hogy a megyei nemesek vallomasa szerint az apa csak az el?z? evben vette felesegul akkor mar nagykoru gyermekei anyjat. E szerint csak kiskoru gyermekek eseteben ismertek el az utolagos hazassaggal valo torvenyesitest. Az adatokbol kiderul, hogy a valosagban letezett az elettarsi kapcsolat is (tobb testver szuletik bel?le), az ugy akkor valik problematikussa, ha mas orokosjeloltek is vannak, akik szell?ztetve az esetet, ki akarjak turni a fattyakat az oroksegb?l.

A legnehezebb a hazassagon kivuli kapcsolatoknak a nyomara jutni, noha ez valoszin?leg a gyakori esetek koze tartozik. Kulonosen, ha olyasmi tortenik, mint Karai prepost eseteben: azaz, ha az agyast ferjhez adtak, vagy amennyiben egy ferj elnezte ? nyilvan ellenszolgaltatas fejeben ? neje felrelepeseit. Talan ez is hozzajarult a kulfoldhoz kepest oly keves hazai adathoz. Ha azonban rejtelyes karriereket talalunk, akkor olykor eleg valoszin?en kovetkeztethetunk nem torvenyes apa?fiu kapcsolatokra. Ez termeszetesen ingovanyos terulet, konkret adat hijan nem allithatunk biztosan ilyesmit. Az azonban nem zarhato ki, hogy hasonlo esetek ismereteben az egykori kozvelemeny ilyesmit tetelezett fel, alaptalanul.

?Torvenytelen” karrierek

Feltehet?en alaptalan a legismertebb pelda, miszerint Hunyadi Janos Zsigmond kiraly torvenytelen fia lett volna, amit egy evszazad mulva Heltai Gaspar irasba is foglalt. Az szol ellene, hogy Matyas, aki sajat torvenytelen fiat orokoseve akarta tenni, sohasem elt ezzel az aduval. Akar a cseh, akar kes?bb a nemet tron megszerzesere iranyulo torekveseinel hasznalt volna a Luxemburgi-dinasztiabol valo szarmazasa.

A Hunyadiak utan a legnagyobb, szeduletesen gyors karriert a Szapolyaiak futottak be. A Pozsega megyei kozepes birtokos Szapolyai Laszlo harom fia kozul a legid?sebb, Imre deak nagybanyai kamaraispankent es varnagykent, tehat inkabb penzugyi tisztvisel?kent t?nik fel. 1459-ben, mar Matyas alatt kincstarto, 1463?1465-ben horvat?szlavon ban es Bosznia kormanyzoja, 1486?1487-ben nador. Occsei kozul Miklosbol erdelyi puspok lett. Istvan Matyas kiraly alatt Fels?-Magyarorszag, Szilezia, majd Also-Ausztria f?kapitanya, 1492?1499-ben nador. Az ? fia volt Janos vajda, majd magyar kiraly (1526?1540).

Ez onmagaban szep, de nem paratlan karrier. Az mar elgondolkoztatobb, hogy leszamitva uralkodasa vegen Corvin Janost, senki sem kapott olyan nagy birtokokat Matyastol, mint a Szapolyai testverek. Meg lenyegesebb, hogy megkaptak a szepesi orokos grof cimet, el?ttuk csak Hunyadi Janos lett Beszterce orokos grofja. A dont?, hogy a Szapolyai-cimer tobb esetben Matyas-kori faragvanyok kozt egyutt szerepel a Hunyadi-cimerrel, reszben meg a Szilagyiakeval. Ez viszont nyilvanvalova teszi, hogy rokonsagban alltak egymassal. Van meg egy kulonos jelenseg. A Szapolyai testverek reszt vettek a Matyas elleni 1467-es lazadasban, eleinte rokonszenveztek az 1471-es Vitez-fele osszeeskuvessel is. Ennek ellenere semmifele buntetest nem szenvedtek, s?t Matyas Szapolyai Imret kulfoldi haborui alatt tobb izben megbizta helyettesitesevel is, es vegul nadorra tette.

A rokonsag sem Hunyadi-, sem Szilagyi-oldalon nem mutathato ki. Felteteleztek ugyan, hogy Hunyadi Janos edesanyja Szapolyai-leany lett volna, az azonban valoszin?tlen, hogy egy hunyadi nemes a tavoli Pozsegabol n?sult volna. Ha megis, ebben az esetben viszont els?foku unokatestvernel tavolabbi atyafiak lettek volna, a Szapolyaiaknal voltak azonban kozelebbi rokonai is Matyasnak. Egyetlen lehet?seg az lenne, ha Szapolyai Imre ? es csak ? a harom testver kozol ? Hunyadi Janos torvenytelen fia lett volna, Matyas tehat batyjat tamogatta, es annak mindent megbocsatott. Istvan e szerint Imre feltestvere volt, es igy Janos nem ervelhetett kiralykent a Matyassal valo verrokonsaggal.

A kovetkez? bizonytalan esetre van okleveles adat, amely azonban maskent is ertelmezhet?. A nagy jogaszrol, Werb?czy Istvanrol, a Harmaskonyv es nem annyira ismerten egy, a tizparancsolatrol irt konyv szerz?jer?l van szo, aki 1525?1526-ban nador, majd Janos kiraly alatt kancellar volt. Werb?czy 1492-ben (es nem az 1480-as evekben!) t?nik fel mint a kiralyi kuria jegyz?je. Papirforma szerint Bereg megyei kisnemesi csaladbol szarmazott. 1498-ban birtokot kapott Szobi Mihalytol azzal, hogy a kiralyi kuria es egyben Szobi jegyz?je. Szobi apja horvat ban volt, jelent?s birtokokkal rendelkezett, ezek azonban csak megkozelitettek a magnasok szintjet, es igy az 1498-as banderialis reform kovetkezteben kiesett az arisztokraciabol. Igy a politizalo nemesseg vezere lett, amely a kiralyi tanacsba is bevalasztotta. Az 1510?20-as evek fordulojaig ? volt a koznemesseg iranyitoja, 1529-ben halt meg id?s koraban. Szobi Mihaly meg tobbszor ajandekozott birtokokat Werb?czynek, koztuk a ket legnagyobb uradalmat: a Temes megyei Cseri es az erdelyi Vecs varait, tobb mez?varossal es szamos faluval. Az, hogy a kiraly Szobi megmaradt birtokait 1527-ben Werb?czynek adta, onmagaban semmire sem bizonyitek.

A nevezetes jogasz vette at a huszas evek elejen a nemesseg iranyitasat is, el?tte pedig Szobi legf?bb tanacsadojanak szamitott. A felt?n?en meleg es szoros kapcsolat Szobi es Werb?czy kozott 1498-tol Szobi 1527-es halalaig kimutathato. A szakirodalomban ugy tudjak, hogy Szobi aposa lett volna Werb?czynek. Ez a nezet az augsburgi Fugger ceg budai fiokf?nokenek egy kes?i, az 1560-as evekben leirt visszaemlekezesere vezethet? vissza. Noha ezt a nezetet Fraknoi Vilmos, valamint Komaromy Andras egy evszazada megcafoltak, meg ma is kisert. A valosag: Szobi mindket hazassaga gyermektelen maradt. A kett?juk kozti esetleges rokonsagra 1525-ig nincs adat. Viszont Werb?czyt nadorsaga idejen egy forras Szobi fianak nevezi, a nadorsagrol valo lemondatasa utan, 1526 kozepen pedig Werb?czy maga irja, hogy apjaval, Szobival egyutt torvenyen kivul helyeztek. Elvileg magyarazhato lenne ez a ket adat egy fogadott fiu kapcsolattal is. Felt?n? azonban, hogy nadorsaga el?tt szo sincs ilyesmir?l. Az orszag nadora, az els? vilagi meltosag-visel? nincs raszorulva arra, hogy egy ?megsem” arisztokrata altal fogadtassa magat orokbe. A nadornak azonban mar nem kellett magat szegyellnie torvenytelen fiukent.

Az utolso pelda megint a Szapolyaiakhoz visz bennunket. A forrasok szerint Szuraklini Petrovics Peter Janos kiraly rokona, es az egyik leghatalmasabb ur a kiraly udvaraban. A rokonsag nem lehetett kozeli, valamint az is furcsa, hogy az arisztokratava valt Szapolyaiak nemigen tartottak a kapcsolatot hasonnev?, Pozsega megyeben maradt koznemes rokonaikkal. Ha viszont feltetelezzuk, hogy Petrovics Szapolyai Istvan nador termeszetes fia lett volna, igy Janos kiraly feltestvere, minden megoldodik.

Mindez termeszetesen csak felteves. A jelek szerint a magnasok es az el?kel? nemesek szamara az volt a legjobb megoldas, ha baratn?iket ferjhez adtak, esetleg, ha ferjes asszonyokkal leptek kapcsolatra. Igy nem merulhettek fel orokosodesi problemak, ami elettarsi kapcsolatnal szuksegkepp adodtak, f?kent, ha a termeszetes gyermekeket meg torvenyesittettek is.