Vamos Imre
(
Mez?hegyes
,
1927
.
februar 11.
?
Budapest
,
1993
.
januar 17.
) iro, ujsagiro, parasztparti politikus. A
Latohatar
cim? folyoirat alapito szerkeszt?je, a
Szabad Europa Radio
munkatarsa.
Fiatalkora es csaladi hattere
[
szerkesztes
]
Edesapja, Vamos Imre (1901?1969)
Mez?hegyes
segedjegyz?je, kes?bb
Urom
polgarmestere volt. Testverei
Vamos Ilona
(1928?1996) es
Vamos Anna
iro (1929). 1935-ben a csalad
Pesterzsebetre
koltozott.
Szakmai palyafutasa
[
szerkesztes
]
1945-ben, 18 evesen felvetelt nyert az
Orszaghaz
diplomatakepzesere, a Kulturpolitikai es Diplomaciai Akademiara. (Nyolcszaz jelentkez?b?l negyven embert vettek fel.) Ebben az id?ben edesapja reven megismerkedett a
Nemzeti Parasztpart
tobb tagjaval, igy
Kovacs Imrevel
,
Veres Peterrel
es
Illyes Gyulaval
. 1946-ban a
Nemzeti Parasztpart
titkara es
Uromon
a helyi szervezet alapitoja lett. 1948-ban a kommunista hatalom a Marko utcaban harom napig fogva tartotta, kenyszervallatasnak vetette ala.
1948
.
november 5
-en elhagyta az orszagot. Nem akart emigralni, sem mas allam polgara lenni, de a korulmenyek miatt nyugatra kenyszerult. 1949?1950 kozott a
svajci
Davosban
, majd 1951-t?l
Munchenben
elt, ahol a
Szabad Europa Radio
felkert munkatarsa lett. Harom tarsaval,
Borsos Sandorral
,
Borbandi Gyulaval
es
Molnar Jozseffel
kozosen
Zurichben
megalapitottak a magyar emigracio legnepszer?bb folyoiratat, a
Latohatart
, amelynek 1962-ig felel?s kiadoja volt. Az els? szam 1950. ?szen keszult el.
A
Latohatar
szerkeszt?i es munkatarsai folyamatosan valtoztak, de a magyar forradalom utan az alapito tagok nezetkulonbseg miatt ketfele valtak. Ekkor szuletett meg (Borbandi Gyula, Molnar Jozsef es Bikich Gabor altal) az
Uj Latohatar,
amelyhez Vamos Imrenek mar nem volt koze. A
Latohatar
a szakadast kovet?en (1958?1961 kozott) meg kilenc alkalommal jelent meg, az
Uj Latohatar
azonban 1990 elejeig m?kodott.
Hazateres Magyarorszagra
[
szerkesztes
]
A magyar forradalom utani id?kben (
1956
.
oktober 23
-at kovet?en) elbocsatottak a
Szabad Europa Radiotol
. Ekkor a folyoirataban az amerikai politika magyarokkal szembeni magatartasarol tiltakozast probalt lekozolni, de ezt sem
Munchenben
, sem utana
Angliaban
veghezvinni nem tudta, majd eztan valasztotta a hazaterest
Magyarorszagra
. 1962-ben vegleg visszatert
Budapestre
, ahol kiadta a "letiltott" Latohatar szamot. Masodik felesegevel (Mayer Barbaraval) telepult haza, majd ket evtizeden at a
Magyar Nemzet
f?munkatarsa volt, ahol kulpolitikai rovatot vezetett. Tobb konyvet publikalt.
A magyarorszagi SOS-Gyermekfalu letrejotteben kulcsszerepe volt, melyhez emigrans honfitarsa, Ferenczy Jozsef es
Puja Frigyes
, Magyarorszag kes?bbi kulugyminisztere -aki gyermekkori baratja volt- nagy mertekben segitette.
Vamos Imre haromszor n?sult. 1950-ben vagy 1951-ben
Munchenben
elvette Thorma Editet,
Budapest
egykori rend?rkapitanyanak lanyat.
Magyarorszagra
torten? hazaterese utan vette felesegul Mayer Barbarat, aki a
Szabad Europa Radional
munkatarsa is volt. Harmadik felesege Berar Maria volt. Gyermeke egyik hazassagabol sem szuletett.
Eveken at tarto sulyos betegsege ellenere is folyamatosan dolgozott.
1993
.
januar 17
-en halt meg
Budapesten
. Temetesen
Varkonyi Tibor
, a Magyar Nemzet nyugalmazott f?munkatarsa mondott nekrologot, valamint felolvastak
Puja Frigyes
, az SOS-Gyermekfalu Egyesulet elnokenek levelet is.
(Ide vonatkozo ujsagcikkek: Magyar Nemzet 1993. jan. 19. 16. o. es 1993. feb. 5. 16. o.)
- 1962: Nevadas, Magvet? kiado
- 1965: Europai utazasok, Magvet? kiado
- 1968: "Che" Guevara legendaja
- 1968: Tortenelmi csatatereken, Magvet? kiado
- 1969: Az NSZK csoda es valosag, Gondolat kiado
- 1986: Falu a gyumolcsosben : A battonyai SOS-Gyermekfalu tortenete