Vambery Rusztem
(teljes neven:
Vambery Rustem Lorand Vilfried
) (
Pest
,
1872
.
februar 29.
?
New York
,
1948
.
oktober 24.
) jogasz, polgari radikalis publicista,
Vambery Armin
orientalista fia.
A vilaghir?
orientalista
,
Vambery Armin
es Aranyi-Rechnitz Kornelia egyetlen gyermeke. 1872. junius 2-an keresztelte meg
Torok Pal
reformatus lelkesz a Kalvin teri reformatus templomban.
[2]
Keresztszulei
Csengery Antal
es neje
Konig Roza
,
Pulszky Agost
,
Pulszky Polixenia
, valamint az akkor meg tronorokos Edward Hailstone esquire, walesi herceg, kes?bbi
VII. Eduard brit kiraly
volt. A
hallei
es a
budapesti egyetemen
folytatott jogi tanulmanyokat.
1896
-ban fejezte be a tanulmanyait.
1899
. majus 9-en Budapesten, a Terezvarosban felesegul vette Vamossy Olga Roza Juliat,
[3]
s ket fiuk (Gyorgy es Robert) szuletett. Mint jogasz els?sorban a
buntet?joggal
foglalkozott, a
kriminologia
elismert szakert?jenek szamitott.
1896
-tol az
Igazsagugyi Miniszteriumban
a torvenyel?keszitest vezette.
1913
-ban mint kiralyi tablai biro vonult vissza.
1903
-tol tanitott a budapesti egyetemen.
A politikaval az
1914
-ben alakitott (Orszagos)
Polgari Radikalis Partban
kezdett foglalkozni, melynek rovid id? alatt az elnokeve valasztottak. Ebbeli tisztsegeben az
?szirozsas forradalom
gy?zelmet kovet?en a
Nemzeti Tanacs
tagja lett. Ezert a frissen alakult
Horthy-rendszer
megfosztotta egyetemi katedrajatol, igy
1920
-tol ugyvedkent dolgozott. Olyan jelent?s politikai perekben lepett fel ved?kent, mint a
nepbiztosper
(1920),
Jozsef Attila
els? pere (1924), illetve a masodik
Rakosi-per
(1934?1935). Kozben csatlakozott a
Fuggetlensegi 48-as es Kossuth Parthoz
, melynek
1923
-ban az egyik alelnokeve valasztottak.
1913
es
1934
kozott a
Jogtudomanyi Kozlony
,
1926
es
1938
kozott a
Szazadunk
szerkeszt?je volt. 1919?1923 kozt publikalt az
Auroraban
, 1921?1923 kozt a
Fuggetlen Szemleben
.
1938
-ban a
fasizmus
el?l
Londonba
, majd az
Amerikai Egyesult Allamokba
emigralt, ahol a baloldali emigransokhoz csatlakozott.
1941
-ben megfosztottak magyar allampolgarsagatol.
1945
-ben tert haza, amikor egyike lett annak a nyolc kiemelked? kozeleti szemelyisegnek, akiket az alakulo
Ideiglenes Nemzetgy?les
sajat dontese alapjan meghivott kepvisel?nek. Az
1945-os valasztasok
utan az alakulo Orszaggy?les ismet behivta, immaron a tiz (kes?bb tizenkett?) meghivott kepvisel? egyikekent. Mivel az ezt lehet?ve tev? torvenyt id?kozben eltoroltek, meg az
1947-es valasztasok
el?tt parlamenti mandatuma lejart; valasztasokon (sikerrel) sohasem indult. 1947. szeptember 5-et?l Magyarorszag
washingtoni
kovete volt egeszen
1948
.
majus 2-aig
. Megbizatasa lejartaval Amerikaban maradt, ott is erte a halal alig tobb mint ot honappal kes?bb,
oktober 24-en
.
Vamberyt besugoi jelentes a szabadk?m?ves Martinovics-paholy tagjanak nevezi,
[4]
de ezt semmi mas dokumentum nem er?siti meg. Tagja volt a
Tarsadalomtudomanyi Tarsasagnak
es a
Huszadik Szazad
c. tarsadalomtudomanyi folyoirat korenek is.
1984
-ben a Magyar Kriminologiai Tarsasag
Vambery Rusztem-emlekerem
neven dijat alapitott a buntet?politikai tevekenysegben, f?leg a kriminologiai tudomanyos kutatasokban kiemelked? szakemberek munkajanak elismeresere.
[5]
- A relegatio eredmenyei es buntetesi rendszerunk reformja
(Budapest, 1898);
Online
- Buntet?jog es ethika
(Budapest, 1907);
- Extradition treaties
(Bp., 1908);
- The territorial conflict of criminal law
(Bp., 1908);
- Buntet?jog
(I ? II., Bp., 1913);
- Ungarisches Jugendgerichtsgesetz
(Berlin, 1914);
- A b?nvadi perrendtartas tankonyve
(Bp., 1916);
- A fiatalkoruak birosagra a haboru alatt
(Bp., 1916);
- A fiatalkoruak buntet?joga az ujabb kulfoldi torvenyhozasban
(Bp., 1918);
- Sajtobilincsek es sajtorabszolgak
(Bp., 1930);
- Az el? mult
(Bp., 1931);
- Haboru es jog
(Bp., 1933);
- A Rakosi-per
(Bp., 1933);
- Eretnek magyarazatok a nacionalizmusrol
(Bp., 1936);
- A haborutol a bekeig
(Bp., 1938);
- The Hungarian Problem
(
Jaszi Oszkar
bevezet?jevel,
New York
, 1942);
- Hungary ? to be, or not to be
(New York, 1946. 5 ? 6. sz.)
- A tortenelemben.
Vasarhelyi Miklos
valogatott beszedei es irasai a nyolcvanas-kilencvenes evekb?l
; sajto ala rend. Vasarhelyi Julia, el?szo
Kenedi Janos
;
Elet es Irodalom
, Bp., 2006
- A mennyei Pilvax
; val., sajto ala rend.
Valuch Tibor
; Szazadveg?Nyilvanossag Klub?Osiris Kft., Bp., 1994
(Ars scribendi)
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- Berenyi Zsuzsanna Agnes: Iratok a magyarorszagi szabadk?m?vesseg tortenetehez 1918?1950
Magyar Orszagos Leveltar
, Budapest, 2001.
- Gyurgyak Janos
: A zsidokerdes Magyarorszagon. Bp., Osiris, 2001.
- Ki-kicsoda? Kortarsak lexikona. Bp., Beta Irodalmi Rt., 1937.
- Nagy Csaba
: A magyar emigrans irodalom lexikona. Bp.,
Argumentum Kiado
?
Pet?fi Irodalmi Muzeum
es Kortars Irodalmi Kozpont, 2000.
- Magyar nagylexikon
. F?szerk. Eleszt?s Laszlo (1-5. k.), Berenyi Gabor (6. k.), Barany Laszlone (8-). Bp.,
Akademiai Kiado
, 1993-.
- A
Magyar Tudomanyos Akademia
tagjai 1825?2002. Szerz?k: Marko Laszlo, Burucs Kornelia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Tarsadalomkutato Kozpont, 2003.
- Gergely Ern?: Az Orszagos Munkasjogved? Iroda tortenete. Bp., Orszagos Ugyvedi Tanacs es a Budapesti Ugyvedi Kamara, 1985.
- A Pallas nagy lexikona, az osszes ismeretek enciklopediaja. 1-16 k. (17-18. potk. Szerk. Bokor Jozsef). Bp., Pallas-Revai, 1893?1904.
- Szinnyei Jozsef
: Magyar irok elete es munkai. Bp., 1891?1914.
Hornyanszky Viktor
- Uj magyar irodalmi lexikon
. F?szerk.
Peter Laszlo
. Bp., Akademiai Kiado, 1994.