Tampa
amerikai
nagyvaros
Floridaban
,
Hillsborough megye
szekhelye. Florida harmadik legnagyobb varosa
Jacksonville
es
Miami
utan. Tampa resze az ugynevezett
Tampa Bay
(Tampa-obol) teruletnek, hivatalos neven a Tampa-St. Petersburg-Clearwater agglomeracionak. Ez az agglomeracio kb. 2,7 millio lakosu, ezzel ez az allam masodik legnagyobbja Miami-Fort Lauderdale-West Palm Beach, rovidebben Del-Florida utan.
Tampa az
1910-es
,
20-as evekben
A ?tampa” szot az
amerikai ?slakosok
hasznaltak annak a teruletnek a megnevezesere, ahol az els?
europai
telepesek eltek Floridaban. Jelentese nem tisztazott. Az
USA
1821
-ben szerezte meg az Adams-Onis Szerz?desben Floridat a
spanyoloktol
. Ekkor meg jelent?s volt a teruleten a
szeminol
indian jelenlet. A feherek, hogy a teruletet uralmuk ala vonjak, egy er?dot epitettek, amely a kes?bbi szeminol-haboruk egyik fontos helyszine volt. Az er?d korzeteben kezdett kialakulni egy kis falu, a kes?bbi Tampa. Tampat hivatalosan
1849
.
januar 18-an
alapitottak 185 lakossal. Az
1850
-es nepszamlalaskor mar 974 lelkes volt a telepules.
1883
-ban
foszfatot
talaltak Tampatol nem messze, ezutan hamarosan becsatlakozott a vasuthalozatba, ami lehet?ve tette a gazdasagi fejl?des beindulasat. Hamarosan egy cigarettagyar is idekoltozott,
olasz
, es
kubai
bevandorlok ezreit foglalkoztatva.
A
spanyol-amerikai haboruban
a varos volt az amerikai csapatok behajozasi kozpontja.
A
20. szazad
els? feleben a szerencsejatekok, es a szesztilalom idejen a csempeszet beveteleib?l meger?sodott a maffia, melynek hatalmat a
sziciliai
gengszter, id. Santo Trafficante konszolidalta az
1950-es evekben
.
1956
-ban megalakult a Del-Floridai Egyetem, ez jelent?sen beinditotta Tampa eszaki reszenek fejl?deset.
1988
-ban csatoltak New Tampat, egy 24 negyzetmerfoldes ipari teruletet a varoshoz, melyet a
90-es evekben
jelent?sen felfejlesztettek.
A
legkondicionalo
berendezesek elterjedesevel egyre tobb amerikai koltozik le az USA eszaki videkeir?l Floridaba, igy Tampaba is, ezert a terulet lakossaga dinamikusan n?.
Tampa ket obol, a
Hillsborough-obol
, es az
Old Tampa-obol
talalkozasanal fekszik. E kett? egyutt formalja a Tampa-oblot. Tampa f? vizforrasa a Hillsborough folyo, mely a Tampa-obolbe omlik.
A varos terulete 441,9 km², ennek 34,31%-a (151,6 km²) viz boritotta.
Eghajlata
szubtropusi
. Az ev soran a csucsh?merseklet 18 es 35 °C kozott mozog, mig a legalacsonyabb h?merseklet ritkan kisebb, mint 0 °C. Az eddig mert legmagasabb h?merseklet 37 °C volt,
1985
.
junius 5-en
. A nyarakon altalaban magas a paratartalom, a nappali csucsh?merseklet kb. 32 °C. Nyari ejszakakon nem h?l le jelent?sen a leveg?, ilyenkor 23 °C ala nem nagyon sullyed a h?merseklet. Rendkivul sok a napsutes az ev minden szakaszaban.
Nyaron gyakoriak a
zivatarok
. Ezek igen komolyak is lehetnek, sokszor er?s szel, es jeges? kiseri ?ket. Tornadok is el?fordulhatnak. Ejszakankent sokszor elvonulnak a
Mexikoi-obol
fole, ilyenkor latvanyos fenyjatekoknak lehetunk szemtanui.
Tampat is erinti a juniustol novemberig tarto
Atlanti-oceani
hurrikanszezon
, mely csucspontjat szeptemberben eri el. Tampat 2-3 evente sujtja hurrikan, legutoljara az addigra mar meggyongult Jean-hurrikan erte el. Igazi hurrikancsapas utoljara 70 eve erte Tampat. A varost az USA ?villamf?varosanak” is nevezik, utalva a gyakori villamcsapasokra.
Tampa lakossaga a
2000
-es nepszamlalas szerint 303 447 f? volt, a neps?r?seg 1045,4 f?/km². A lakossag 51%-a feher, 19,29%-a
hispan
, 26,07%-a
afroamerikai
, 0,38%-a
amerikai ?slakos
, 2,15%-a
azsiai
, 0,09%-a
hawaii
, vagy
oceaniai
, 4,17%-a egyeb etnikai csoport tagja, 2,92% pedig vegyes szarmazasu. A legtobb hispan, vagy mas neven latino
puerto rico
-i szarmazasu.
A 124 758 haztartas 24,6%-ban volt 18 ev alatti gyermek, 36,4%-uk egy hazaspart jelentett, 16,1% egyedulallo n? ferj nelkul, 42,9% pedig nem csalad volt.
A haztartasok atlagos jovedelme 34 414 dollar volt, a csaladoke 40 517. Az egy f?re es? jovedelem 21 953 dollar volt. A lakossag 18,1%-a elt a szegenysegi kuszob alatt.
A varos gazdasaganak gerincet, mas tengerparti
floridai
varosokhoz hasonloan a szolgaltatasok, es a turizmus adja. Tehet?sebbek emberek szerte az USA-ban teli hazakat tartanak fenn itt, a Tampa Palms negyed pedig nepszer? visszavonult sportolok koreben. A nagyobb amerikai cegeknek altalaban vannak helyi kirendeltsegeik Tampaban. Rendkivul sok hivaskezel? kozpont talalhato itt.
A belvarosban jelenleg hatalmas munkalatok folynak, melynek celja, hogy a
2009
-es
Super Bowlra
, melynek a varos ad otthont, tobb mint 43 oroklakas, es hotel epuljon fel. Mivel a telekkoltsegek igen magasak, az epuletek egy resze felh?karcolo lesz (lasd:
Trump Tower Tampa
).
A varos kikot?je az USA-ban a hetedik legnagyobb, az allamban pedig az els? (a tonnakat figyelembe veve), ezert nem meglep?, hogy az allam tengeri kereskedelmenek tobb, mint a fele itt bonyolodik le.
A Del-Floridai Egyetem cimere
A varos osszesen 8 fels?oktatasi intezmenynek ad otthont:
- Florida Metropolitan Egyetem (FMU)
- Hillsborough Kozossegi F?iskola
- Delnyugat-Floridai F?iskola
- Stetson Egyetem Jogi Kar
- Strayer Egyetem
- Troy Egyetem
- Del-Floridai Egyetem (USF)
- Tampai Egyetem
Tampaban van az American Tesol program kozpontja. A program celja olyan tanarok kepzese, akik kulfoldon tanitanak
angol nyelvet
. Az erettsegivel rendelkez?k leginkabb
Azsiaban
kapnak lehet?seget, mig aki fels?foku oklevellel rendelkezik, lenyegeben a vilag barmely pontjara mehet tanitani.
A Gasparilla Kalozfesztival f? latvanyossaga, a f? kalozhajo, amellyel ?megszalljak” a varost
A Florida Aquarium egy haromemeletes, uveg
kupolas
akvarium, amely
Florida
tengeri el?vilagat mutatja be.
Az USA delkeleti reszenek legnagyobb performanszoknak otthont ado komplexuma. Programjan tobbek kozott
balett
,
opera
, valamint szinhazi m?vek el?adasa szerepel.
Vilaghir? gorkorcsolyapalya. Itt tartjak a hires Tampa Pro, es a Tampa Am versenyeket.
Tampa eletehez kapcsolodo targyak, ruhak, terkepek kiallitasa, mely a Tampa-obol tortenetet eleveniti fel 12 000 evvel ezel?tt?l napjainkig.
Hires grafikai kozpont a Del-Floridai Egyetemen
Egy egyedi, hadihajokrol szolo kiallitas a
masodik vilaghaborus
SS American Victory keresked?hajo fedelzeten, mely f?kent a masodik vilaghaboru, valamint a
koreai
es a
vietnami haboru
hadihajozasi erdekessegeire koncentral.
Tampa varosaban
1904
ota minden ev januarjaban megrendezik a Gasparilla Kalozfesztivalt, ez egy utcabal, mely soran kalozhajon erkez?, kalozruhaba oltozott varoslakok vonulnak vegig a Bayshore sugaruton, es apropenzt, gyongyoket hajigalnak szet. A latvanyossagnak evente kb. 400 000 latogatoja van. A fesztival nevet a hires kalozrol,
Jose Gasparrol
kapta, aki az obolben tevekenykedett.
Tampa 4 professzionalis csapatsportban kepviselteti magat. Ezek kozul 3 helyileg is Tampaban szekel, mig a
Tampa Bay Rays
MLB
-csapat a szomszedos
St. Petersburgben
jatssza a merk?zeseit. A csapatok neve mind Tampa Bay-jel kezd?dik, nem csak siman Tampaval, jelezve, hogy az egesz korzetet kepviselik.
A csapatok a kovetkez?ek:
A tampai csapatok az elmult id?ben igen sikeresnek mondhatok. Az els?, un. ?major sportban” a varost kepvisel? csapat a
Buccaneers
amerikaifutball-csapat volt, melyet
1976
-ban alapitottak. Ez a csapat sokaig az
NFL
legrosszabbjanak volt kikialtva, de az utobbi id?ben szep sikereket ert el, ezek kozul is kiemelked? a
2002
-es
Super Bowl
megnyerese. A
Tampa Bay Lightning
1991
-ben alakult meg, ?k a
2003
-
2004
-es
NHL
jegkorong-bajnoksag gy?ztesei. A
Storm
az aranylag ismeretlen
arena futball
liga egyik dominans csapata, ?k
Pittsburgh
-b?l koltoztek a varosba 1991-ben. 5-szor nyertek meg az AFL-t, utoljara
2003
-ban. A legfiatalabb nagy csapat a
Devil Rays
, mely
1998
-as letrehozasa ota egyel?re a baseball-bajnoksag egyik leggyengebb csapata, eddigi 8 szezonjukbol 7-szer vegeztek a csoportjuk utolso helyen. Ez persze mar a mult, hiszen 2008-ban a csapat bejutott a rajatszasba. De nem csak bejutott, hanem egeszen a World Series-ig menetelt, ahol a Philis-t?l kapott ki. Igy a Rays 2008-ban a masodik legjobb baseball csapat lett az Egyesult Allamokban.
Erdekes, hogy ket csapat ? a Lightning, es a Storm ? neve is a helyi, gyakran viharos id?jarasra utal.
Tampanak voltak ma mar megsz?nt major csapatai is, ezek kozul kett?
labdarugocsapat
volt. Az els? a
Tampa Bay Rowdies
, amely a ma mar nem letez? North American Soccer League berkein belul jatszott. ?k nyertek az els? un ?Soccer Bowlt”, ami igy a varos els? nagy sportgy?zelme volt. Bar az NASL
1984
-ben megsz?nt, a Rowdies egeszen
1993
-ig folytatta kulonboz? teremfoci-bajnoksagokban. A
Tampa Bay Mutiny
a jelenlegi labdarugo-bajnoksag, az
MLS
tagja volt
1996
-tol
2001
-es megsz?neseig. A
Tampa Bay Bandits
a kereszelet? amerikaifutball-ligaban, a USFL-ben jatszott annak harom eveben. Rovid lete ellenere a Bandits rendkivul nepszer? csapat volt Tampaban, ez nagyreszt jatekstilusuknak koszonhet?, az un. ?bandit-playnek”. E 3 ev alatt messze tulszarnyaltak NFL-es ?testvereiket”, a Buccaneers-t mind palyan elert sikerekben, mind rajongotaborban. Megsz?nesuk utan a Bucs nem kevesebb, mint 17 jatekost vett at a csapattol
1987
-ben.
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]