Szaraz Gyorgy
(
Budapest
,
1930
.
november 3.
?
Budapest
,
1987
.
december 29.
)
Kossuth-dijas
(1985) magyar iro, essze- es szinm?iro.
Szaraz Gyorgy a tortenelmi drama egyik legjelesebb hazai m?vel?je volt.
A kozepiskolat Budapesten kezdte, majd a felvideki Rozsnyon folytatta, befejezni azert nem tudta, mert eppen abban az evben erettsegizett volna, amikor csaladjat kitelepitettek a Csehszlovakiahoz ismet elcsatolt Felvidekr?l. Kalandos evek kovetkeztek: az alig tizenkilenc eves fiatal ferfi 1949-ben peldaul a Serteshizlalo Nemzeti Vallalatnal dolgozott, majd ugyanazon ev ?szen bevonult katonanak. 1952 telen, katonaidejenek leszolgalasa utan titoista szervezkedes, fegyver- es robbanoanyag-rejtegetes vadjaval bortonbe kerult. El?bb eletfogytiglant kapott, kes?bb csokkentettek letoltend? idejet. Negy ev rabsag utan vegul 1956 szeptembereben szabadult.
Erettsegi nelkul, bortonviselten a tovabbtanulas, az egyetem elerhetetlenne valt, de a tudas autodidakta modon torten? elsajatitasa nem.
1960-ban segedmunkas az Allami Konyvterjeszt? Vallalatnal. 1961 es 1964 kozott a f?varosi XV. keruleti Csokonai M?vel?desi Hazban m?veszeti vezet?, majd igazgato: ekkortajt irja els? szindarabjait, orosz es nemet szerz?ket fordit, dolgozik a radionak es kiadoknak. Szamos egyetemi es f?iskolai szakdolgozat valodi szerz?je.
[
forras?
]
1964-t?l szabadfoglalkozasu iro, ujsagiro. 1977-ben az
Elet es Irodalom
publicisztikai rovatvezet?je, 1979-ben pedig f?munkatarsa lett, ekozben 1978 es 1980 kozott a kecskemeti Katona Jozsef Szinhaz dramaturgja. 1983-tol halalaig, 1987-ig a
Kortars
cim? folyoirat f?szerkeszt?je volt.
Tortenelmi dramaiban altalaban a nemzet nagy kudarcainak, elszalasztott lehet?segeinek elemz? abrazolasara vallalkozott. Egyik nagy figyelmet es vitat kivalto munkaja az
Egy el?itelet nyomaban
(1976) cim? tortenelmi esszeje, amelyben
Bibo Istvan
nyoman irt a hazai antiszemitizmusrol, a magyar zsidosag integralasanak lehet?segeir?l.
Szaraz Gyorgy a hatvanas evek veget?l sorozatban irta tortenelmi targyu szinm?veit, amelyek kulonfele korszakokban jatszodnak. Megis, az az id?szak, amelyet lathatoan a legjobban (a tortenesz alapossagaval) ismert, a 19. szazad magyar es europai tortenelme. Elvi oka is volt e korszak iranti vonzodasanak: ugy velte, hogy tarsadalmunk jelenlegi problemai jelent?s reszben 1848?49-re, illetve a szabadsagharcot kovet? fejl?desre vezethet?k vissza.
Eletm?veben persze nemcsak ezt a kort valasztotta temajaul. A
Hajnali szep csillag
(1957) cim? ?balladas jatek” a szerz? szavaval ?rekviem es szerelmi vallomas” Budapestnek. Nepballadai es biblikus elemekt?l kezdve katonanotakon keresztul slagerszovegekig sokfele szovegtipust (imitaciot vagy tenyleges idezetet) felhasznalva epitette fel ezt a szinm?vet, amely a f?varos pusztulasat es ujjaszuleteset tarja elenk. A jatekot a kulonfele hangnemek valtakozasa tagolja. Itt nincs szukseg a figurak egyenitesere: az alakok az adott tortenelmi id?szak jellegzetes kepvisel?i, vagy jelkepes h?sok. A szimbolika terben es id?ben tavol es? nepkolteszeti motivumok alkalmazasaval tagul egyetemesse.
Tovabbi dramai a tortenelmet atel?, alakito ember erkolcsi problemait jelenitik meg. Megitelese szerint a tortenelmi igazsag felismerhet?, s az egyennek, ha felismerte, erkolcsi kotelessege kiallni, kitartani mellette. Ez azonban nem jelenti azt, hogy feltetlenul az erkolcsileg igazolhato allaspont gy?zedelmeskedik.
A nagyszer? halal
(1974) a peldaadas dramaja. A szerz? az aradi vertanuk utolso orait viszi szinre. A h?soknek ez a rendkivul rovid id? all rendelkezesukre, hogy rajojjenek: a kozosseg ugye es sajat ugyuk egyarant elveszett. Eletuk igazolasara nincs mas eselyuk, mint a halal vallalasa. Szaraz Gyorgy ezuttal is gondosan erzekelteti, hogy az egyeni utaknak, meggy?z?deseknek milyen sokfeleseget kovacsolja egyetlen gesztussa a tortenelem. Egyesek a formalis alkotmanyossagban hisznek, masok a becsi politika iranyitoinak jozan belatasaban, ismet masok irrealis kombinaciokat gyartanak. Meg a rezignaltan jozan Damjanich sem mond le teljesen a remenyr?l. Tobbe-kevesbe pedig mindannyian sejthetik azt, amit Wenckheim grof ugy fogalmaz, hogy Ausztrianak szuksege van Magyarorszagra nagyhatalmi statusa meg?rzesehez, ezert a kiegyezes csak id? kerdese. De ahogyan Kossuthek is halogattak a nemzetisegek jogainak elismereset, ugy Ferenc Jozsef sem siet onnon hatalmat korlatozni. A vertanuk valodi tragediaja, hogy a szuksegszer?en bekovetkez? politikai fordulat keslekedese pecseteli meg sorsukat. A drama cime tehat keser?en ironikus ertelm?.
Iteletid?
(1979) cim? dramaja 1849 majusaban jatszodik Erdelyben. Kozeppontjaban a roman?magyar viszony all. Bemutatja, mikent hiusul meg a ket nep osszefogasa ? nemelyek tisztanlatasa es joakarata ellenere. Tortenelmi kozhely, hogy a szabadsagharc vezet?i nem ismertek fel idejeben a nemzetisegi kerdes jelent?seget, olyan lehet?segeket szalasztva el ezzel, amely az utodok szamara tobb generacion at nem kinalkozott ujra. Szaraz Gyorgy azonban nem csupan ezt a jol ismert osszefuggest akarta demonstralni, hanem felteszi a kerdest: tortenhetett volna-e maskent? Hiszen a ketfele nacionalizmus malomkove kozott fel?rl?dott mindenfele kozvetit? vallalkozas. ?Felek, megsem egyetlen az igazsag. Akkor nem lehetunk mind egyszerre jo romanok ...” Az egyik roman hazafi mondja ezt; a tomegekben el? gy?lolkodes, a masik fel elhibazott lepesei sz?kre szabjak a vezerek mozgasteret is. Talan nem tortenhetett maskent, sugallja a darab, de ?csak egy a bizonyossag: hogy tulajdon nepenek aruloja az, aki itt gy?loletet szit a masik ellen”.
A Bach-korszak vegnapjainak vagyunk tanui a
Worafka tanacsos ur
cim? tv-komediaban (1979). A rend?rallamisag cs?djet a rend?rhivatalnok szemevel, tehat belulr?l lattatja az iro.
Szaraz temavalasztasaiban ?ami els?ul felt?nik ? irja a Budapest-dekameron utoszavaban Alexa Karoly ?, az a temavalasztas mereszsege es eredetisege”. Ez mar a bemutatkozasnal is kiderul. A vezerkari f?nok cim? dokumentumdramaja nem az els? a megirt darabok kozul, de az els?, amely szinpadra kerult: 1969-ben mutatta be a Nemzeti Szinhaz. ?Az otvenedik evfordulon ? irja Alexa ? valoszin?leg nem ezt a kommunizmuskepet vartak el a kommun vezerkaranak egyenes agi leszarmazottai.” Hiszen Stromfeld Aurel dilemmaja a mult szazad h?seinek donteshelyzeteihez hasonlo, illetve az el?dok donteseib?l sarjadzott. ?Egy nep csak az egeszseges onzes alapjan allhat meg a vilagban” ? veli Stromfeld. Ezert csatlakozik a kommunistakhoz, akik lehet?seget adnak ra, hogy megvedje az orszagot.
Az iro szivesen folyamodik a tortenelmi parabola eszkozeihez is. Ilyen jelleg? m?vei altalaban groteszk vagy tragikomikus hangvetel?ek. A
Kiralycsel
(1969) Zsigmondja fiatalsaganak fennkolt eszmenyeit?l rovid uton jut el a hatalom gyakorlasanak legcinikusabb formajaig. Az iro azonban utal arra is, hogy ez a felfogas azert celravezet?, mert tartalmaz egy nagy adag tortenelmi igazsagot. ?Az embereknek nem az orokkevalosagra es nem ezer es nem szaz evre kell el?re igerni, hanem holnapra es holnaputanra.” A politikaban az eredmenyesseg a lenyeges es ez gyakorta nem esik egybe a moralis megfontolasokkal. A hosszu tavon eredmenytelen politika viszont nem nevezhet? erkolcsosnek, s ugyanigy az elvtelen politizalas el?bb-utobb kudarchoz vezet. A darab n?alakjai peldazzak, hogy a vilag kolt?isege megiscsak a hatalmi harcokon kivulmaradok kizarolagos tulajdona marad. Ezt lathatjuk
Az elet vize
cim? "komikotragediaban" is (1977), amely mar teljesen fiktiv kornyezetben, elkepzelt kiralyi udvarban jatszodik. A szerz? a bevezetesben elmondja, hogy ?az egzisztencializmus vitadramajat”, ?Sziszifusz igazi mitoszat” akarta megirni. A regi tetel: halal van, tehat az elet ertelmetlen antiteziset: az elet ertelmes, mert van halal. Az orok elet elixirjenek feltalalasa nyilvanvalova teszi, hogy a hatalom birtoklasa csak a halandok szamara ertek. Raadasul ebben a vilagban a termeszetes halal helyebe a gyilkossag lep. A darab szellemesen bonyolitja az alapotletb?l kovetkez? szalakat; a vegkifejlet azonban nem felel meg tokeletesen az el?zetes iroi tervnek. Nem erezzuk, hogy a szerepl?k elete ?halando” korszakukban lett volna igazan ertek.
Szaraz gyakran valasztja h?seiul azokat a nagy egyenisegeket, akiknek eletet egyetlen nagy cel toltotte be. (Batsanyi
A Rokus-templom harangjai
ban, 1975, illetve Tolsztoj
A megoldas
ban, 1976.) Ugyanilyen fontos azonban szamara, hogy a cel eleresehez a szemelyiseg megtalalja a hozzaill? eszkozoket. Tolsztojjal mondatja: ?csak az olyan cselekvest fogadom el, amely megfelel a lelek igenyeinek”. ?Osszhangot” kovetel meg ez az ut a kuls? es bels? torekvesek kozott. Ez az osszhang vezerli Batsanyi lepeseit es a
III. Bela
cim? drama (1977) eszmeiseget is: a cel nem minden, a celt a celhoz melto eszkozokkel kell elerni. Szaraz Gyorgy iroi egyenisegehez azert illik annyira a dokumentumdrama, mert alapvet? torekvese egy tortenelmileg jelent?s elet f? er?vonalainak bemutatasa. Ha elter ett?l a modellt?l, akkor sem a tulajdonkeppeni bels? konfliktusokra epul? dramatipust kovet, hanem, mint lattuk, parabolisztikus altalanossagra tor.
A
Valosag
folyoirat
1982
oktoberi szamaban jelent meg
Egy kulonos konyvr?l
cim? tanulmanya, melyben Szaraz Gyorgy elesen biralta
Ion L?ncr?njan
roman iro-publicista
Gondolatok Erdelyr?l
cim? propagandakonyvenek szemleletet es tartalmat. (Egy honappal korabban, a szegedi
Alfold
folyoirat szeptemberi szamaban
Koteles Pal
Toprenges egy torzkep el?tt
c. esszejeben utasitotta vissza L?ncr?njan magyarellenes nezeteit.) Mindket iras orszagos erdekl?dest keltett, az esemenyek ravilagitottak a partvezetesen beluli nezetkulonbsegekre. Szeptemberben az
MSZMP
szegedi vezet?i az
Alfold
f?szerkeszt?jenek meneszteset kivantak, az orszagos partvezetes azonban kiallt mellette. Szaraz Gyorgy oktoberi irasat sokan mar a magyar part- es allami vezetesnek a L?ncr?njan-konyvre adott felhivatalos valaszakent ertelmeztek.
[1]
Szaraz Gyorgy sirja
Budapesten
.
Farkasreti temet?
: 2-1-29/30.
Korai halala szamtalan iroi tervenek megvalosulasat torte derekba.
- Hajnali szep csillag (balladajatek, 1957)
- A vezerkari f?nok (dokumentumjatek, 1969)
- A nagyszer? halal (drama, 1974)
- Egy el?itelet nyomaban (essze, 1976)
- Az elet vize (komikum-tragedia, 1977)
- III. Bela (drama, 1977)
- A Rokus-templom harangjai (drama, 1979)
- Iteletid? (drama, 1979)
- Worafka tanacsos ur (tv-jatek, 1979)
- Egy furcsa konyvr?l (essze, 1983)
- Csaszarlatogatas (drama, tv-jatekok, 1984)
- Tortenelem jelenid?ben (tanulmanyok, 1984)
- A tabornok
; Magvet?, Bp., 1984
- A kem meg a vadkan (tanulmanyok, 1985)
- Erdely multjarol, jelenid?ben (tanulmanyok, 1988)
- Rozsnyo
; Csemadok Rozsnyoi Jarasi Bizottsag Honismereti Szakbizottsaga, Ro??ava, 1990
(Rozsnyoi fuzetek)
- Valasz egy furcsa konyvre
; Aramlat, Bp., 1990
- A Budai Varnegyed. Tortenelmi seta
; Corvina, Bp., 2006
- Budapest-dekameron
; utoszo Alexa Karoly; Kortars, Bp., 2007
- Egy el?itelet nyomaban. A kortarsak velemenyevel, leveleivel
; Kelet, Bp., 2012
- Szaraz Gyorgy?Szaraz Miklos Gyorgy:
Budapest
; foto Lettner Kriszta; Helikon, Bp., 2018
Dijai, kituntetesei
[
szerkesztes
]
- A M?vel?desugyi Miniszterium nivodija ? a Vezerkari f?nok cim? szindarabert, melyet a budapesti Nemzeti Szinhazban mutattak be (1969)
- A Magyar Radio es Televizio Elnoksegenek nivodija ? ?Ez az en szinpadom” (1972)
- Batsanyi Janos Irodalmi Dij (1973)
- VI. Veszpremi Tevetalalkozo Tevekritikusok Dija ? A Rokus-templom harangjai (1976)
- MSZBT irodalmi palyazat dija ? Hajnali szep csillag (1977)
- A Nepm?velesi Intezet babjatekpalyazata: I. dij (1977)
- Magvet? Kiado nivodija ? Egy el?itelet nyomaban (1977)
- Jozsef Attila-dij
(1978)
- A VIII. Veszpremi Tevetalalkozo kulondija ? legjobb forgatokonyv, "Csaszarlatogatas" (1978)
- Agria Jatekszin dramapalyazat I. dij ? Gyilkosok (darab Semmelweis Ignacrol) (1979)
- Lapkiado Vallalat nivodija ? az Elet es Irodalomban a Naptar sorozatert (1979)
- Magvet? Kiado nivodija ? Rokus templom harangjai (dramakotet) (1980)
- F?varosi Tanacs nivodija ? Iteletid? (Jozsef Attila Szinhaz) (1980)
- Kiadoi F?igazgatosag nivodija ? Budapest album (Corvina) (1983)
- Budapest F?varos Tanacsanak M?veszeti Dija ? publicisztikai munkassagert (1984)
- Kossuth-dij
(1985)
- Magvet? Kiado nivodija ? Tortenelem jelenid?ben c. nagy gy?jtemenyes kotetert (1985)
- Magyar irodalmi lexikon. A-Z-ig. Szerk.:
Csiffary Tamas
. Bp. Konyvmives Kiado. 2006. 398. p.
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tarogato konyvek
ISBN 963-8607-10-6
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
|
|---|
|
zarojelben a tagga valas eve
|