Stardust (?rszonda)

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Stardust

Orszag   Amerikai Egyesult Allamok
?rugynokseg NASA NASA
Gyarto Lockheed Martin
Kuldetes tipusa Anyagminta visszahozasa
NSSDC ID 1999-003A
Kuldetes
Celegitest Wild-2
Inditas datuma 1999 . februar 7.
Inditas helye USAF Cape Canaveral legibazis, 17. inditoallas
Hordozoraketa Delta II
Megerkezes 2004 . januar 2.
Minta Foldet erese 2006 . januar 15.
9P/Tempel 1 ustokos megkozelitese 2011 . februar 14.
Kuldetes vege 2006 . januar 15.
Meghosszabbitas 9P/Tempel 1 ustokos megkozelitese
Az ?rszonda
Tomeg 380 kg
Palya Nap korul
A Wikimedia Commons tartalmaz Stardust temaju mediaallomanyokat.

A Stardust az amerikai Discovery-program negyedik ?rszondaja . Mintat vett a Wild-2 ustokos komajabol , es 2006 -ra visszahozta ezt a mintat a Foldre .

Kuldetes [ szerkesztes ]

A Stardust Delta II hordozoraketaval indult Cape Canaveralbol 1999 . februar 7-en . 2001 . januar 15-en 6000 kilometerre megkozelitette a Foldet . 2002 aprilisaban palyajanak apheliumaban 407 millio kilometerre (2,72 CsE ) volt a Naptol . Ilyen tavol meg nem jart napelemeket hasznalo ?reszkoz . Ebben a tavolsagban a gyenge napfeny miatt a szonda napelemei sokkal kevesebb energiat allitottak el?. A Stardust addig 2 milliard kilometert tett meg.

Az egyik felvetel Wild-2 ustokosr?l

A Wild-2 ustokost 2004 . januar 2-an kozelitette meg 236 kilometerre, az aerogel feluletek segitsegevel mintat vett a komabol es fenykepeket keszitett. A kozelkepeken egy 1 km-es krater latszik, amelyet Left Foot -nak neveztek el. A kepek szerint het nagyobb gazkitores indul az ustokos magjabol, amelyeknek az anyaga hozza letre a legkort.

A Stardust leszallo kapszulaja a Wild-2 ustokos kornyezeteben vett pormintaval 2006 . januar 15-en sikeresen visszaerkezett a Foldre . A foldet eresre Utah allamban, az el?re kijelolt hely kozeleben kerult sor. A leszallasra hasznalt ejt?erny? hasonlo volt a Genesis ?rszondaehoz, de ez rendben kinyilt, nem tortent Genesisehez hasonlo szerencsetlen becsapodas..

A leszallo kapszula 4 oraval a legkorbe lepes el?tt onallosodott. Maga az ?anyaszonda” bekapcsolta man?verez? hajtom?veit, hogy elkerulje a Folddel valo talalkozast. A tovabbiakban is folytatja Nap koruli keringeset. Mivel kamerai es egyeb fedelzeti m?szerei m?kod?kepesek, a szonda esetleg meg hasznalhato lehet az elkovetkezend? evekben, ha talalnak szamara megfelel? feladatot.

A kapszula a legkorbe tobb mint 46 ezer km/h sebesseggel lepett be, 10:57-kor. (Erdekesseg, hogy ez egyuttal rekord is: az ember epitette leszallo ?reszkozok kozul eddig az Apollo?10 ?rhajo visszater? kabinja tartotta a csucsot.). A Stardust-kapszula gyorsan, alig 15 perc alatt ert a felszinre. Ejt?erny?je 32 km magassagban nyilt ki. [1]

2007 -t?l kezd?dott a NEXT (New Exploration of Tempel 1) nev? kiterjesztett program, amely a kapcsolodik a Deep Impact ?rszonda eredeti programjahoz. 2011 . februar 15 -en a Stardust 181 km-re kozelitette meg a Tempel?1 ustokost, amelybe nehany evvel korabban csapodott be a Deep Impact szondaja. A becsapodasi helyet is megfigyeltek, de a kraterbe visszakerul? anyag miatt nehezen eszrevehet? volt. A Tempel-1 vizsgalata utan mar keves hajtoanyaga maradt a Stardustnak, ezert 2011 . marcius 24 -en egy technologiai kiserlet kereteben a maradek hajtoanyagot is elegettek, majd kikapcsoltak a kommunikacios rendszert.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Kuls? hivatkozasok [ szerkesztes ]

Magyar oldalak [ szerkesztes ]

Kulfoldi oldalak [ szerkesztes ]