Oda Nobunaga
|
|
Japan shogunja
|
Hivatali id?
1578
?
1582
.
junius 21.
|
Uralkodo
| Ogimacsi
|
El?d
| Konoe Taneie
|
Utod
| Konoe Sakihisa
|
|
Szuletett
| 1534
.
junius 23.
Nagoja
|
Elhunyt
| 1582
.
junius 21.
(47 evesen)
Kioto
|
Sirhely
|
- Honno-dzsi
- Szoken-in
- Amida-dzsi
- Szoken-dzsi
|
|
Szulei
| Dota Gozen
Oda Nobuhide
|
Hazastarsa
| Nohime
|
Gyermekei
|
- Oda Nobutada
- Oda Nobukatsu
- Oda Nobutaka
- Hasiba Hidekacu
- Oda Katsunaga
- Toku-hime
- Fuyu-hime
- Tsuru-hime
- Oda Nobutaka
- Ofuri
- Oda Nobuyoshi
- Ei-hime
- Genko-in
- Getsumyoin
- Nobuhide Oda
- Nobusada Oda
- Nobuyoshi Oda
- Nagatsugu Oda
- Oda Nobumasa
- Oda Hideko
- Sannomarudono
- Jigen-in
|
Foglalkozas
| |
Halal oka
| szeppuku
|
Vallas
| |
|
|
|
Oda Nobunaga alairasa
|
|
Oda Nobunaga
(
japanul
: 織田 信長) (
Nagoja
,
1534
.
junius 23.
?
Kioto
,
1582
.
junius 21.
) a
japan tortenelem
szengoku-korszakanak
(
hadakozo fejedelemsegek kora
) egyik legjelent?sebb
daimjoja
, ?
Japan nagy egyesit?je
”.
Oda Nobuhide
masodik fiakent szuletett,
[1]
[2]
edesapja
sugo
(katonai kormanyzo) volt, csaladja, amely a legkisebb daimjofamiliak koze tartozott, viszonylag jelentektelen meret? foldteruletekkel rendelkezett
Ovari tartomanyban
. Nobunaga egesz eletet veget nem er? haboruskodassal toltotte es elete vegere
Japan
jelent?s reszet meghoditotta. Mar egeszen fiatalon azt vette a fejebe, hogy egyesiti a tobb szaz egymastol fuggetlen daimjo altal uralt orszagot. Zsenialis hadvezetesi kepessegekkel rendelkezett, nehany ezer emberrel kepes volt tobb tizezres seregek megfutamitasara nyilt terepen. Kell?en kegyetlen volt ahhoz, hogy ellenfelei es kovet?i egyarant feljek nevet, ugyanakkor az adakozasban es joindulatban sem akadt parja, ha emberei h?segenek honoralasarol volt szo vagy eppen politikai erdekei ugy kivantak. Kulturalis es gazdasagi reformjai elinditottak Japan fejl?deset, felvilagosultsaga, nyilt gondolkodasa a katonai ugyekt?l a kulturaig mindent erintett. Halalahoz arulas vezetett: egyik legnagyobb hatalmu h?berese,
Akecsi Micuhide
csalta csapdaba a
Honnodzsi-osszeeskuves
soran. Micuhide azonban nem erte el, amit kivant, ugyanis Nobunaga utoda az a
Tojotomi Hidejosi
lett, aki villamgyorsan megbosszulta az osszeeskuvest es akinek mestere munkassagara alapozva mindossze masfel ev alatt sikerult uralma ala hajtania egesz Japant es ezzel lenyegeben veget vetnie a hadakozo fejedelemsegek koranak.
1534. junius 23-an szuletett
Nagoja
kastelyaban es gyermekkoraban a
Kipposi
(
吉法師
?
) nevet viselte.
[2]
[3]
Apja
Oda Nobuhide
, anyja
Cucsida Gozen
, apja felesege volt, ? volt az els? kozos gyermek. Fiatalkoraban kicsapongo eletvitele miatt sokan az
Ovari no oucuke
(
尾張の大うつけ
?
, ’
Ovari bolondja
’) gunynevvel illettek. Ismert volt a Japanba csak nemreg bekerult t?zfegyverek iranti erdekl?deser?l es arrol is, hogy szarmazasa ellenere szivesen baratkozott a tarsadalmi rangletra barmely fokan allo kortarsaval.
1551
-ben apja varatlanul meghalt. A temetes alatt Nobunaga felhaboritoan beszelt, a fustol?ket az oltarhoz vagta. Ez a tett sok Oda-vazallust idegenitett el, meggy?zte ?ket Nobunaga kiszamithatatlansagarol es fegyelmezetlenseger?l. Ezutan a csalad tagjai elfordultak t?le, inkabb szelidebb es jobb modoru testvere,
Oda Nobujuki
melle alltak.
Hirate Maszahide
, Nobunaga mestere es egyik h? vezere a szegyenteljes eset utan
szeppukut
kovetett el. Ez akkora hatassal volt Nobunagara, hogy kes?bb epittetett egy templomot Maszahide tiszteletere.
[1]
Bar Nobunaga Nobuhide torvenyes utoda volt, az Oda csalad m?kodeset a frakciokra tagozodas nehezitette. A csalad tartomanyi szinten jelent?s befolyassal rendelkezett, hiszen uralma alatt tartotta
Ovari tartomany
sugojat
,
Siba Josimunet
. Nobunaga nagybatyja,
Oda Nobutomo
, Kijoszu ura, a sugo helyettese gyakorolta a valodi hatalmat, aki unokaoccse vagyonara ahitozott, ezert ellene fordult. Tudomast szerzett ura azon szandekarol, hogy vele szemben Nonubagat tamogatna, ezert meggyilkoltatta.
Hogy megnovelje a hatalmat, Nobunaga rabeszelte
Oda Nobumicut
, Nobuhide egy masik testveret, hogy csatlakozzon csapataival es dontsek meg Nobutomo hatalmat. A gy?zelem utan Nobunaga megtette a Kijoszu-kastelyt szekhelyeve es tobb mint tiz evig onnan szervezte birtokait.
Siba Josikane
kovette apjat, Josimunet a sugoi tisztsegben. Ekozben Nobunaga szovetsegre lepett a
Szuruga tartomany
Imagava csaladjanak
es
Mikava tartomanyi
Kira csaladjanak
gyengul? sugojaval. Tovabba a szovetseg azzal az el?nnyel jart, hogy az Imagavak felhagytak Ovari hatarainak tamadasaval.
Bar Nobujuki es a tamogatoi meg mindig szabadlabon voltak, Nobunaga ugy dontott, seregeket kuld
Mino tartomanyba
,
Szaito Doszan
segitsegere, miutan fia
Szaito Jositacu
ellene fordult. A hadjarat megbukott, miutan Doszant megoltek es Yositacu
1556
-ban Mino uj uralkodoja lett.
Nehany honappal kes?bb Nobujuki,
Sibata Kacuie
es
Hajasi Hideszada
tamogatasaval fellazadt Nobunaga ellen. A harom osszeeskuv?t legy?ztek az Inoi csataban. Am Cucsida Gozen
[
forras?
]
, Nobunaga es Nobujuki szul?anyjanak kozbenjarasara megbocsatottak a lazadoknak. A kovetkez? evre Nobujuki ujabb lazadast eszelt ki Nobunaga ellen. Amikor
Sibata Kacuie
informalta err?l Nobunagat, az betegseget szinlelt, hogy kozelebb keruljon Nobujuki-hoz es a Kijoszu kastely falai kozt legyilkolta.
1559
-ig csaladon belul es egesz Ovari szerte, leszamolt ellensegeivel. Hogy mas
daimjokkal
szovetsegre lepjen Nobunaga,
Siba Josikane
nevevel takarozott. Mikor ezt Josikane megtudta, szovetsegre lepett a Kira es Imagava csaladokkal, hogy ki?zze Nobunagat es helyreallitsa a Siba csalad birtokait. Nobunaga vegul el?zte es tovabbi szovetsegeket alakitott a
Siba csalad
neveben.
Az okehazamai csata
[
szerkesztes
]
1560
-ban
Imagava Josimoto
osszegy?jtott egy huszonotezer f?s sereget,
[1]
[4]
amit elinditott
Kioto
fele a torekeny
Asikaga-sogunatus
megsegitesere. A
Mikava tartomanyi
Macudaira csalad
szinten csatlakozott a Josimoto er?khoz. Ehhez kepest az Oda csalad mindossze 1800 f?s sereget tudott felsorakoztatni, amit meg a hatar menti er?dokben fel is kellett osztani. A szorny? korulmenyek kozt Nobunaga bejelentette, hogy vegrehajtja a kedvenc
Acumori
tancat, el?tte nehany kiser?jevel ellovagol valamelyik szent helyre imadkozni.
Az Oda csalad tabornokai nem hittek, hogy a haborut megnyerhetik. A csata el?tti ejszakan
Sibata Kacuie
megprobalta lebeszelni Oda Nobunaga-t a frontalis tamadasrol, emlekeztetve Nobunagat a kozos hadseregre, a munkaer?ben tatongo hatalmas hianyra es az Imagava seregek negyvenezer f?s letszamarol szolo hirekre.
Hajasi Szado no Kami Hideszada
, Nobuhide idejeb?l megmaradt tanacsado is vitaba szallt a feladasert, hasonlo velemenyeket hangoztatva mint Sibata. A csalad
kronikasa
szerint ezen az ejjelen Nobunaga a kovetkez?ket orditotta:
"Imagava negyvenezer ember elen masirozik felenk? En nem hiszem el ezt. Csak huszonotezres serege van. Igen, ez is rengeteg. Szoval Szado, azt kivanod t?lem, hogy adjam meg magam. De mi van, ha megadjuk magunkat? Elegedett leszel, ha majd veszteskent egesz eletedben cipelned kell ezt a terhet? Vagy mi van, ha varunk addig, amig Kacuie is engem akar? Mi van, ha varunk, ebben a kastelyban, bezarkozva, amig Imagava kiehezve le nem allitja seregeit es haza nem kullog? Kepesek vagyunk 5-10 nappal tovabb kihuzni naluk es amit nem tudunk megvedeni, az ugyis menthetetlen. Mi most tenyleg a godor aljan vagyunk, tudod. S most a sorsunk erdekes. De ez az, hogy latom azt, hogy ez csupan egy eletben lev? elet. Nem engedhetem meg magamnak, hogy ezt elveszitsem. Inkabb akarod tolteni az egesz eletedet azzal, hogy az eletedert imadkozol? Abban az elrendeltetesben szulettunk, hogy meghaljunk! Aki velem van, eljon holnap reggel a csataterre. Barki, aki nincs mellettem, akarhol legyen is, lathatja majd gy?zelmemet!"
Nobunaganak igaza volt, Josimoto szandekosan szivarogtatott ki eltulzott szamu informaciokat serege letszamarol, hogy raijesszen az Oda csaladra. A Imagava csalad
irnoka
megirta a kozepkori csataknal szokasos eltulzott szamokat.
Nobunaga kemjei jelentettek, hogy Josimoto pihenteti seregeit egy
Dengaku-hazama
nev? helyen, az
Okehazama
nev? kis falu kozeleben. Ezt a videket Nobunaga nagyon jol ismerte. Dengaku-hazama egy keskeny szurdok volt, ami tokeletes helyet biztositott egy varatlan tamadasnak, ha a korulmenyek megfelel?ek. A kemek hozzatettek, hogy a hadsereg itallal es etellel unnepelte a gy?zelmet, mig Josimoto megnezte a leszelt fejeket. Igy hat Nobunaga, Imagava tabora kozeleben felallitotta csapatait. Rengeteg zaszlobol, maradek sisakokbol, es szalmabol keszult alsereggel tartottak fenn a latszatot, amig az igazi Oda er?k egy gyors menettel, Josimotoek sarkaba kerultek. A szerencse es az id?jaras is Nobunaga oldalara allt, a deli fojtogato meleget, felvaltotta egy rettent? egi vihar. Amig az es? megovta ?ket, Nobunaga felvonultatta csapatait, majd amint alabb allt, elkezdtek a tamadast a szurdokba szorult ellensegre. Olyan hirtelen volt a tamadas, hogy Josimoto el?szor az emberei kozti civakodasnak hitte. Azonban ra kellett jonnie, hogy ez egy tamadas amikor ket szamuraj rarontott. Az els? dardacsapast elharitotta a kardjaval, a masodik azonban fejet szelte Imagavanak. Valoszin?leg e csata soran t?nt fol Nobunaganak els?kent a szandalhordozo
Tojotomi Hidejosi
tehetsege.
Mikozben az Imagava csalad rohamosan gyengult, elvesztette uralmat a
Macudaira csalad
felett.
1561
-ben Nobunaga es Macudaira Motojaszu (kes?bb
Tokugava Iejaszu
) szovetsegre lepett, tekintet nelkul a ket csalad kozti tobb evtizedes ellentetekre.
A minoi
Szaito Jositacu
1561
-ben betegseg kovetkezteben varatlanul meghalt es fia
Szaito Tacuoki
lepett a helyebe. Tacuoki mindazonaltal meg tul fiatal volt es sokkal hatastalanabb uralkodonak, strateganak es katonai vezet?nek bizonyult, apjaval es nagyapjaval osszemerve. A helyzetet kihasznalva Nobunaga attette szekhelyet
Komaki
kastelyaba es elinditotta hadjaratat
Minoba
. Szaitot elhagytak a csatlosai inkompetenssege es bolondsaga miatt. Nobunaga jelent?sen meggyengitette a Szaito csaladot, vegul felszerelkezett egy vegs? csatara
1567
-re.
Inabajama
kastelynal elfogta es szam?zetesbe kuldte Tacuokit.
Miutan Nobunaga birtokba vette a kastelyt, megvaltoztatta annak es a korulotte lev? varosnak is a nevet
Gifu
-re. Nobunaga, gifui tartozkodasanak maradvanyait ?rzi ma a
Gifu Park
.
[5]
Gifu-t a legendas
kinai
Qi hegyr?l
(岐山
Qi
Mandarin nyelv
-ben) nevezte el, ahonnet a
Zo dinasztia
indult. Ekkor tamadt fel benne az elhatarozas egesz
Japan
meghoditasara. Elkezdett hasznalni egy uj
pecsetet
, amit
Tenka Fubu
-nek (天下布武) hivtak.
[6]
Ami annyit tesz, "Kardja mindent eltakar az
Eg
alatt". ("a menny alatti")
[2]
.
1564
-ben Nobunaga n?vere
Oicsi
, a deli
Omi tartomanyban
tartozkodott, hogy hozzamenjen annak
daimjojahoz
,
Azai Nagamaszahoz
. A frigy segitett kes?bb Nobunaganak kikoveztetni a
Kiotoba
vezet? utat.
1568
-ban
Asikaga Josiaki
elment Gifuba es megkerdezte Nobunagat, elinditanak-e egy hadjaratot Kiotoba. Josiaki az
Asikaga csalad
meggyilkolt tizenharmadik
sogunjanak
Jositerunek
volt a testvere es egett a bosszuvagytol, hogy megolje a gyilkosokat akik egy bab sogunt
Asikage Josihidet
raktak batyja helyere. Nobunaga beleegyezett, hogy segit Josiakinak az uj sogunna valnia es kapzsisaganak megfelel? alkalom volt Kiotoba valo behatolasa, igy elinditottak hadjaratukat. Mindazonaltal a deli Omi tartomany,
Rokkaku csaladja
akadalynak bizonyult. A vezer Rokkaku Josikata altal a csalad megtagadta, hogy sogunnak ismerjek el Josiakit es keszen alltak, hogy megvivjak a haborut. Valaszul Nobunaga inditott egy gyors tamadast amivel ki?zte a Rokkakukat a varaikbol.
Rovid id?n belul elertek Kiotoba es Nobunaga ki?zte a
Mijosi csaladot
a varosbol. Josiakit tettek meg az Asikaga csalad 15. sogunanak. Nobunaga visszautasitotta a
kanrei
posztot, inkabb elkezdte korlatozni a sogun er?it es szandekaban allt azt babukent hasznalni, hogy tiszta utja legyen a jov?beli hoditasaihoz. Josiaki azonban nem volt kiegyezve a babu szerepevel es titokban, kulonboz? daimjokkal letrehozott egy Nobunaga-ellenes szovetseget.
Az
Aszakura csalad
kulonosen megvet? volt az Odak hatalmi terjeszkedesei lattan, ugyanis tortenelmileg az Aszakurak alarendeltjei voltak. Bar
Aszakura Josikage
vedte Asikaga Josiakit, de nem volt hajlando
Kiotoba
menetelni. Igy az Aszakura csalad szinten megvetette Nobunagat sikerei tobbsegeert.
Mikor Nobunaga elinditotta hadjaratat az Aszakura csalad tartomanyaba, Azai Nagamasza, Oicsi ferje, felbontotta szovetseget az Odakkal, a tobb generacios Azai-Aszakura szovetseg iranti tiszteleteb?l. Az
Ikko
lazadok segitsegevel a Nobunaga-ellenes szovetseg teljes er?vel sujthatott le, ami er?s vesztesegeket okozott az Odaknak. Az
anegavai csataban
,
Tokugava Iejaszu
es Nobunaga osszefogtak es egyesitett er?vel legy?ztek az Aszakura es Azai csaladok szovetseges csapatait. Osszesen tobb mint tiz evig harcolt kozvetve es kozvetlenul az
ikko ikki
szekta ellen.
[7]
Nobunaga meg a
buddhistak
ellen is haboruzott, amikor azok felfegyverkeztek es nem akartak engedelmeskedni neki. Regota szalka voltak Nobunaga szemeben a
Hiei hegy
Enrjakudzsi
kolostoranak
tendai
iskolahoz tartozo
szohei
-ei (harcos szerzetesek), akik segitettek a Nobunaga-ellenes ligat es az Aszakura-Azai szovetseget. Ezert is kulonosen kozel tette f?hadiszallasat Kiotohoz.
1571
-ben megtamadta az
Enrjakudzsit
es porig egette, a tortentek alatt mint egy 3000-4000 ferfi, asszony es gyermek vesztette eletet.
Az evek alatt Nobunaga megszilarditotta poziciojat, brutalitasaval eltiporta es meghoditotta ellensegeit.
Nagasimanal
oriasi vesztesegeket szenvedett el az
ikko ikki
ellenallastol, amelyet a Nobunaga-ellenes szovetseg hatalmi kozpontja, az
Isijama Hongandzsi
templom vezetett. Mikor Nobunaga korulvette az ellenseg er?ditmenyet es tuzet nyitott, tobb mint 10 000 civilt meszaroltak le, koztuk asszonyokat es gyerekeket.
A Nobunaga-ellenes szovetseg leger?sebb urainak egyike, az Oda csaladdal beket es nevleges szovetseget tarto
Takeda Singen
volt.
1572
-ben, a
sogun
osztonzesere, Singen ugy hatarozott, hogy a t?keert hadjaratot indit, Tokugava teruleteivel kezd?d?en. Megalakult a nyugati front, Nobunaga segelyt kuldott Iejaszunak, aki vereseget szenvedett az
1573
-as
Mikatagaharai csataban
.
1573
-ban, a csata utan, miutan a Takeda er?k visszavonultak, Singen meghalt betegsegben. Ez Nobunaga segitsegere volt, hiszen igy teljesen Josiakira tudott koncentralni, aki nem is egyszer nyiltan ellensegeskedett, az udvar kozbeavatkozasanak ellenere. Nobunaga kepes volt legy?rni Josiaki gyenge er?it es szam?zetesbe kuldte, majd ugyanabban az evben veget vetett az
Asikaga sogunatusnak
.
1573
-ban megsemmisitette az
Azai
es
Aszakura
csaladokat, es Nobunaga arra utasitotta Azai Nagamaszat, hogy kuldje vissza Oicsit es kovessen el ongyilkossagot.
Nagasima
1574
-es elpusztitasaval, az egyetlen fenyegetest mar csak a
Takeda csalad
jelentette, amit most
Takeda Kacujori
vezetett.
A
nagasinoi csataban
, Nobunaga es Tokugava egyesitett er?vel sujtottak le a Takeda csaladra, ahol remek strategiaval alkalmaztak a
szakallas puskat
. Nobunaga, hogy a puskak lassu ujratoltesi idejet athidalja, harom sort allitott fel loveszekb?l es miutan az els? sor tuzelt, lebukott, hogy a kovetkez? sor is tuzet nyisson amig ?k ujratoltenek. A golyok kepesek voltak atutni Takeda lovassaganak panceljain, ami zavart keltettek koztuk , visszaszoritotta es megolte ?ket. Innen Nobunaga folytatta terjeszkedeseit es
Sibata Kacuie
-t es
Maeda Tosiie
-t eszakra,
Akecsi Micuhidet
pedig
Tamba tartomanyba
kuldte.
Mivel az Isijama Hongandzsi ostroma
Oszakaban
keves haladast mutatott, de a
Csugoku regio
Mori csaladja
, a tengeren megtorte a tengeri blokadot es elinditotta az ellatmanyokat egy meger?sitett tengeri er?ditmenybe, vegul
1577
-ben
Hasiba Hidejosinak
(kes?bb Tojotomi Hidejosi) megparancsoltak, hogy terjeszkedjen nyugaton es nezzen szembe a Morikkal.
Ueszugi Kensin
, akir?l azt mondtak, hogy Takeda Singen elhalalozasa ota ? a legnagyobb tabornoka a Nobunaga-ellenes szovetsegnek. Meghoditotta a szomszedos er?ket, majd a ket oldal osszeutkozott a
tedorigavai csataban
, ami dont? erej? Ueszugi gy?zelemmel ert veget. Ekkor erkezett el az id?, amikor Ueszugi megkezdte az el?keszuleteket
Kiotoba
vonulasahoz.
A veresege miatt Nobunaga,
Noto
,
Kaga
es
Eccsu tartomanyi
terjeszkedesei stagnaltak egy id?re. De Kensin, aki a csata utan kepes lett volna egy dont? csapast merni, az esetleges tamadas el?tt meghalt agyverzesben. Kes?bbi tanulmanyok szerint ez az el?keszulet nem kozvetlen Nobunaga ellen, hanem
Kanto
teruletere iranyult, ahova aztan Kensin halala es a zavarok utan Nobunaga ismet elinditotta hadjaratat.
A nagyszamu majorsag es templomi birtok megkaparintasa utan kiterjesztette hatalmat a szamurajokra es a gazdagabb parasztokra is azaltal, hogy rajuk bizta az ujonnan szerzett javakat. Igy szilard politikai es gazdasagi hatalomra tett szert, amelyet csak tovabb novelt a buddhista templomok hagyomanyos befolyasanak korlatozasaval.
[7]
Mihelyt megvetette a labat Kiotoban, vedelmebe vette a jezsuita misszionariusokat, segitseget adott egy templom megepitesehez a f?varosban es egy papneveldeehez Azucsiban. Nemcsak az europai kultura iranti erdekl?dese vezette erre, hanem az is, hogy a keresztenyseg batoritasaban latta a lehet?seget annak, hogy tovabb gyongitse a buddhista templomok befolyasat. Maga Nobunaga nem volt hiv?, a keresztenyseggel szemben tanusitott magatartasa pusztan politikai okokkal magyarazhato.
[7]
Nobunaga
1580
-ban megadasra kenyszeritette Isijama Hongan-dzsit es megsemmisitette a Takeda csaladot
1582
-re. Nobunaga hatalma a csucson volt es invaziokat keszult inditani
Ecsigo tartomanyba
es
Sikokuba
.
1582
-ben a korabbi szandalhordo
Hasiba Hidejosi
, lerohanta
Biccsu prefekturat
es ostrom ala vette a Takamacu kastelyt. A var letfontossagu volt a Mori csalad szempontjabol, amint elvesztik vedtelenne valnak.
Mori Terumoto
a kastely megsegitesere sietett es seregeivel ketoldalt leallomasozott. Hasiba er?sitest kert Nobunaga-tol.
Gyakran volt vitatott, hogy Hidejosinak nem volt igazan szuksegessege er?sitesre es egyeb okokbol kerte Nobunaga segitseget. Nehanyan, Hidejosi utaloi es irigyei ugy veltek, ez a feltorekv? paraszt, csak azert lett Nobunaga legfels?bb tabornoka, mert ele vitte Takamacut, megalazkodni az Oda h?beresek el?tt.
Nobunaga elkuldte
Niva Nagahidet
, hogy ostromolja Sikokut es
Akecsi Micuhidet
, hogy asszisztaljon Hidejosinak. Utban Csugokuba, Nobunaga megallt a
kiotoi
Honno-dzsi
templomnal. Leven, legnagyobb befolyasu birtoka kozepen tartozkodott, nem szamitott egy esetleges tamadasra, igy csupan nehany szemelyes szolga es par test?r kepezte a vedelmet osszesen.
Azonban Micuhide hirtelen
puccsot
hajtott vegre es korulvette
Honno-dzsit
, Nobunagat harcra kenyszeritve. Azonban az Oda csalad vezere elvesztette a csatat es Micuhide
szeppukura
kenyszeritette. Ugyanakkor vele tartott, szeppuku elkovetesevel, fiatal rajongoja
Mori Ranmaru
, aki sok even keresztul h?segesen szolgalta ?t es halalakor is meg csak tinedzser volt. Ranmaru h?seget es odaadasat szeles korben elismertek.
[3]
Ezutan Akecsi megtamadta a
Nidzso kastelyt
.
Csupan tizenegy nappal a Honno-dzsi puccs utan, Hidejosi megolte Micuhidet a
Jamazaki-csataban
es vegul elfoglalta helyet, Nobunaga hagyatekanak jogos orokosekent.
Nobunaga, Hidejosi es Iejaszu
[
szerkesztes
]
Tojotomi Hidejosi
, aki
1590
-ben egyesitette Japant es
Tokugava Iejaszu
, aki
1603
-ban megalapitotta a
Tokugava sogunatust
, voltak Nobunaga h?seges kovet?i. Ketten hatalmas ajandekban reszesultek Nobunaga palyafutasa reven, ami elinditotta ?ket utjukon egy egyseges Japan letrehozasaban. Van is err?l egy mondas:
"Az ujraegyesites egy rizssutemeny. Oda keszitette. Hasiba formalta. A vegen Iejaszu izesitette."
[8]
(Hasiba az a vezeteknev, amit Tojotomi Hidejosi hasznalt, amig Nobunaga kovet?je volt.)
Hidejosi nevtelen parasztkent nevelkedett, majd Nobunaga egyik legfels? tabornokava valt. Amikor
1586
-ban nagy miniszter lett, uj torveny hozott letre, amivel kodifikalta a szamurajkasztot, allandova es orokl?d?ve teve azt. A fegyverhordozok, nem szamuraj harcosok es egyszer? polgarok szamurajja valasat tiltotta be, es ezzel megszilarditotta Japannak azt a tarsadalmi mozgekonysagat, ami annak el?tte az ? javait szolgalta. Ezek a megszoritasok az Edo sogunatus vegeig tartottak, amikor is a
Meidzsi-restauracio
valtoztatott a helyzeten. Hidejosi, Nobunaga jogos orokosekent bizonyitott, hogy ura halala utan egy honappal leszamolt Akecsi Mitsuhidevel.
Fontos megjegyezni, hogy szamuraj es nem szamuraj kozott leginkabb a
16. szazadban
mosodott el a hatar, a Hidejosi szabalyozasok el?tt barmilyen tarsadalmi osztalyban lev? emberek (akar kis parasztok is), legalabb egy katonai szervezethez tartoztak es hadba foghatok voltak. Ugy tartjak a "mindenki mindenki ellen" helyzet egy evszazadon keresztul tartott. Azonban az engedelyezett szamurajcsaladok a
17. szazad
utan azok voltak, akik kovettek Nobunagat, Hidejosit es Iejaszut. A nagy csatak a valtozasok es rezsimek kozti id? alatt folytak, a legy?z?tt szamurajok egy reszet megsemmisitettek,
roninna
valtak vagy benyelte ?ket a tarsadalom.
Iejaszu, az Oda csalad tuszakent megosztotta a gyerekkorat Nobunagaval. Bar sok harc dult Iejaszu es az Oda csaladok kozt, Tokugava vegul csatlakozott Nobunagahoz es egyik leger?sebb szovetsegeseve valt.
Katonailag Nobunaga forradalmi latasmodja nem csak a
Japan
harcaszati modszereit befolyasolta, de a kor vilaganak egyik legmodernebb er?it hasznalta. Fejlesztette, megvalositotta es terjesztette a hosszu
pikak
,
l?fegyverek
,
fregattok
es a kor tomegharcainak megfelel?
varer?ditmenyek
hasznalatat. Nobunaga letrehozott egy specialis harcos
kasztrendszert
, kinevezte alattvaloit es a kepessegeiknek megfelel? pozicioba rakta ?ket, aminek semmi koze sem volt nevhez, ranghoz, csaladi kapcsolathoz, vagy multhoz. Az alattvalok, kiosztott foldeiket, nem meretuk, hanem rizsterm? kepesseguk alapjan kaptak meg. Nobunaga szervezeti rendszeret, kes?bb szovetsegese
Tokugava Iejaszu
hasznalta es tovabbfejlesztette, amikor megalakitotta a Tokugava sogunatust
Edoban
.
Nobunaga uralma es fenyessege nem korlatozodott a csataterekre, mivel remek uzletember is volt es ertett a
mikrookonomia
es
makrookonomia
alapjaihoz. El?szor modernizalta a gazdasagot, a mez?gazdasagi alaprol a gyartasra es szolgaltatoalapra szakosodott varosokat fejlesztett, amik a helyi gazdalkodas kozpontjakent es alapjakent szolgaltak. Utakat csinaltak, tartomanyon belul a varak kozt, ami nem csak a
kereskedelmet
, de a hadseregek gyorsan nagy tavolsagokra torten? mozgatasat is megkonnyitette. Nemzetkozi kereskedelmet kiterjesztett.
Kinan
es a
Koreai-felszigeten
tul,
nanban
(deli barbar) kereskedelmet kezdett
Europaval
,
Fulop-szigetekkel
,
Thaifolddel
es
Indoneziaval
.
Nobunaga tovabba bevezettette a
rakuicsi rakuza
(
?市?座
?
) politikat, hogy serkentse az uzleti eletet es a teljes gazdasag hasznalja a szabadpiac rendszeret.
[5]
Ezzel a politikaval korlatozta es tiltotta a
monopoliumot
, megszuntette es kizarta a kivaltsagos uniokat,
ceheket
es tarsasagokat, amiket karosnak latott a megfelel? gazdasag m?kodeseben. Az eredeti kialtvanyainak masolatat ma is megtalaljuk a
Gifu
varosi
Entoku-dzsiban
.
[5]
Adomentesseget
es az ugyben torvenyeket hozott, hogy megszuntesse a kolcsonoket es adossagokat, korlatozva azok elszaporodasat.
Ahogy Nobunaga meghoditotta Japant es nagy gazdagsagot halmozott fel, onzetlen modon tamogatta azokat a m?veszeteket, amik mindig erdekl?dest keltettek benne, ami fokozatosan egyre grandiozusabb mereteket oltott es hatalma, presztizse kifejez?jeve valt. Kiterjedt kerteket es kastelyokat epittetett, melyek maguk is nagy m?alkotasok voltak. A
Biva-to
partjan allo
Azucsi kastelyt
tartjak a
Japan tortenelem
legszebb varanak, amit kivulr?l
bearanyoztak
es szobrokkal diszitettek. Belulr?l pedig allokepek, toloajtok, falak es mennyezeti festmenyek dicserik
Kano Eitoku
fest?m?vesz keze munkajat. Ez id? tajt, Nobunaganak, az a
Japan teaszertartas
volt a modszere az
uzleti
es
politikai
temak megbeszelesere, amit a
tea
mester
Szen no Rikju
fejlesztett ki es Nobunaga maga er?sen nepszer?sitett. Ekkor kezdte el torekveseit a modern
kabuki
, ami vegul az
Edo-kor
elejere fejl?dott ki teljesen.
Tovabba Nobunagat nagyon erdekelte az europai kultura, ami meg mindig nagyon uj volt Japanban. Gy?jtotte a nyugati m?veszetet, tovabba pancelokat es fegyvereket is. Ugy velik rola, az irott tortenelemben az els? ember aki hordott europai ruhat. A szarnyai ala vette Japanban a
jezsuita
misszionariusokat
es tamogatta ?ket az els? kereszteny templom megepiteseben
Kiotoban
1576
-ban,
[9]
ambar ? sosem vette fel a
keresztenyseget
.
Nobunagara a Szengoku id?szak egyik legbrutalisabb alakjakent emlekeznek Japanban. De valojaban abban a korban nem szamitottak kiemelked?en brutalisnak a tettei. A Szengoku periodus harom legnagyobb vezere kozul ? volt az els?. Ezek az ikonok Oda Nobunaga,
Tojotomi Hidejosi
es
Tokugava Iejaszu
voltak. Nobunaga b?ven rajta volt mar Japan egyesitesenek utjan, s?t mondhatni mar a kapuban allt, mikor egyik tabornoka
Akecsi Micuhide
, szeppukura kenyszeritette a kiotoi, Honno-dzsi templomban. Akecsi hozzafogott, hogy onkenyesen magat tegye meg Nobunaga orokosenek, amikor gyorsan Nobunaga egy masik vezere, Tojotomi Hidejosi leszamolt vele.
Rokonsaga, maganelete
[
szerkesztes
]
Az Odak a
Fudzsivarak
illetve a
Taira csalad
leszarmazottai voltak.
Nobunaga hazassagat politikai okokbol kototte, gyermekeit els?sorban erdekb?l nemzette, ett?l fuggetlenul kiemelt figyelmet szentelt nekik es jo nevelest biztositott a szamukra.
Nobunaga volt az els? torvenyes fia
Oda Nobuhidenek
,
Ovari tartomany
uranak.
Testverei:
Felesege
Nohimet
,
Szaito Doszan
leanya volt,
[1]
hazassaga azonban gyermektelen maradt. Agyasaitol, Kicunotol es Szakatol azonban szamos gyermeke szuletett. Legid?sebb fiat, Nobutadat Kicuno szulte. Nobutada fia,
Oda Hidenobu
lett az Oda csalad feje apja es nagyapja halala utan.
- Fiai
- Leanyai
Nobunaga hugai kozul az egyik, Oicsi, harom lanyt hozott vilagra. Nobunaga mindharom unokahuga fontos tortenelmi alakokkal hazasodott ossze. Csacsa (Jodo urn?kent is ismert) a legid?sebb,
Tojotomi Hidejosi
felesege lett.
O-Hacu
,
Kjogoku Takacuguval
hazasodott ossze.
O-go
a legfiatalabb, a
sogun
,
Tokugawa Hidetadahoz
ment hozza. (O-go lanya
Szenhime
, az unokatestverenek,
Tojotomi Hidejorinak
, Jodo urn? fianak lett a felesege)
Unokaoccse
Cuda Nobuzumi
, Nobujuki fia, behazasodott Akecsi Micuhide csaladjaba, bar Micuhide volt Nobunaga halalanak oka a Honno-dzsi incidensnel.
Kesei leszarmazottai
[
szerkesztes
]
Oda Nobunari
a japan m?korcsolya versenyz? 17. kozvetlen leszarmazottja Nobunaganak.
[10]
[11]
A japan exszerzetes hiresseg
Oda Mudo
, a Szengoku periodus beli hadvezert?l szarmaztatja magat, am allitasat nem igazoltak.
- ↑
a
b
c
d
Oda Nobunaga
Archivalva
2012. februar 25-i
datummal a
Wayback Machine
-ben. Samurai Wiki. Eleres ideje: 2007. szeptember 15.
- ↑
a
b
Jansen, Marius. (2000).
The Making of Modern Japan,
p. 11.
- ↑
Oda Nobunaga
Archivalva
2012. februar 25-i
datummal a
Wayback Machine
-ben. Samurai Wiki. Accessed September 15, 2007.
- ↑
Takeucsi, Rizo. (1985).
Nihonshi sh?jiten,
p. 233.
- ↑
a
b
c
Gifu City turista terkepe
. Gifu Lively City Public Corporation, 2007.
- ↑
Gifu Castle
Archivalva
2007. december 21-i
datummal a
Wayback Machine
-ben. Oumi-castle.net. Elerve: 2007. december 5.
- ↑
a
b
c
Oda Nobunaga
.
Terebess Azsia Lexikon
, 2008.
- ↑
[1]
. Samurai.
Japan Reference
. 2008.
- ↑
Shunkoin templom, Kyoto, JAPAN
Archivalva
2007. oktober 21-i
datummal a
Wayback Machine
-ben. Shunkoin Temple Organization. Elerve: 2007. szeptember 19.
- ↑
Crystal Report Viewer
Archivalva
2004. junius 5-i
datummal a
Wayback Machine
-ben. International Skating Union. Accessed August 19, 2007.
- ↑
Smile Wind
Archivalva
2006. aprilis 20-i
datummal a
Wayback Machine
-ben. Nobunari Oda. Accessed September 15, 2007.