Nemzetkozi Olimpiai Bizottsag
Alapitva	1894 . junius 23.
Szekhely	Lausanne (1007, e. sz. 46° 31′ 05″ , k. h. 6° 35′ 49″ 46.518055555556 , 6.5969444444444 46.518056°N 6.596944°E ) Chateau de Vidy
Tagsag	103 (2021. majus 28.) [1]
Vezet?	Thomas Bach
Nemzetkozi Olimpiai Bizottsag Pozicio Svajc terkepen
e. sz. 46° 31′ 05″ , k. h. 6° 35′ 49″ 46.518055555556 , 6.5969444444444 46.518056°N 6.596944°E Koordinatak : e. sz. 46° 31′ 05″ , k. h. 6° 35′ 49″ 46.518055555556 , 6.5969444444444 46.518056°N 6.596944°E
A Nemzetkozi Olimpiai Bizottsag weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Nemzetkozi Olimpiai Bizottsag temaju mediaallomanyokat.

A Nemzetkozi Olimpiai Bizottsag (NOB) ( franciaul: Comite international olympique (CIO) , angolul: International Olympic Committee (IOC) ) egy nemzetkozi szervezet, amelynek szekhelye a svajci Lausanne -ban talalhato. A szervezetet 1894 . junius 23-an Parizsban alapitotta meg Pierre de Coubertin baro es Dimitriosz Vikelasz , hogy ujjaelesszek az okori gorogorszagi olimpiai jatekokat , amelyekre i. e. 776 es i. sz. 396 kozott kerult sor. Jelenleg 206 nemzeti olimpiai bizottsag tagja a szervezetnek, Magyarorszagot a Magyar Olimpiai Bizottsag kepviseli.

A NOB szervezi az olimpiai jatekokat : a nyari olimpiai jatekok az olimpiad els? eveben kerulnek megrendezesre, mig a teli olimpiai jatekok ( 1994 -t?l) annak harmadik eveben. A modern id?k els? olimpiai jatekait 1896 -ban rendeztek Athenban , Gorogorszagban . Az els? modern kori teli olimpiai jatekokat a franciaorszagi Chamonix -ban rendeztek meg 1924 -ben.

Az olimpiai mozgalom egy eletfilozofia, kiemelve es egyesitve a test, az akarat es az esz erejet, ezek harmonikus egyseget kepezve. A sportot a kulturaval es a kepzessel otvozve, az olimpizmus az oromre es az er?feszitesre alapulo eletmodot kivan letrehozni, a jo pelda es az egyetemes erkolcsi alapelvek fontossagat hangsulyozva.

Tagsag [ szerkesztes ]

B?vebben: NOB-orszagkodok listaja

es

B?vebben: Nemzeti olimpiai bizottsag

A Nemzetkozi Olimpiai Bizottsagnak 206 tagja van:

• az osszes nemzetkozileg elismert orszag , a   Vatikan kivetelevel,
• valamint:   Amerikai Szamoa ,   Amerikai Virgin-szigetek ,   Aruba ,   Bermuda ,   Brit Virgin-szigetek ,   Guam ,   Kajman-szigetek ,   Cook-szigetek ,   Palesztina ,   Puerto Rico ,   Kinai Koztarsasag ,   Hongkong es   Koszovo .

Elnokok [ szerkesztes ]

A NOB Kongresszusa (amely a NOB-tagokbol all) sajat soraibol, titkos szavazassal valasztja meg a szervezet elnoket nyolceves id?tartamra, amely egyszer negy evvel meghosszabbithato. A legutobbi elnokvalasztasra 2013 -ban kerult sor.

Az elnok kepviseli a NOB-ot, es annak minden tevekenyseget ? vezeti.

1.		Dimitriosz Vikelasz ( 1835 ? 1908 )	1894	1896	Gorogorszag
2.		Pierre de Coubertin ( 1863 ? 1937 )	1896	1925	Franciaorszag
-		Godefroy de Blonay ( 1869 ? 1937 )	1916	1919	Svajc A fronton lev? Pierre de Coubertint helyettesitette
3.		Henri de Baillet-Latour ( 1876 ? 1942 )	1925	1942	Belgium
4.		Sigfrid Edstrom ( 1870 ? 1964 )	1942	1952	Svedorszag
5.		Avery Brundage ( 1887 ? 1975 )	1952	1972	Amerikai Egyesult Allamok
6.		Michael Morris Killanin 3. baroja ( 1914 ? 1999 )	1972	1980	Irorszag
7.		Juan Antonio Samaranch ( 1920 ? 2010 )	1980	2001	Spanyolorszag
8.		Jacques Rogge ( 1942 ? 2021 )	2001	2013	Belgium
9.		Thomas Bach ( 1953 ?)	2013	Hivatalban	Nemetorszag

Alapitasa [ szerkesztes ]

Pierre de Coubertin baro ? 1500 ev kihagyas utan ? 1894 . junius 23 -an ujbol eletre hivta az olimpiai jatekokat. Coubertin a nemzetkozi kapcsolatok es a beke el?mozdulasat es javulasat remelte az olimpiai eszme ujjaeleszteset?l.

Nemzetkozi kongresszust rendezett a Francia Atletikai Tarsasagok Unioja 1894 . junius 16 -an Parizsban, az el?ado de Coubertin ketezer lelkes hallgato el?tt ismertette elkepzeleset az olimpiai versenyek felujitasarol es nemzetkozive teteler?l.

A kongresszust tett kovette, junius 23-an megalakult a NOB, az alapito tagok:

• Pierre de Coubertin francia
• Dimitriosz Vikelasz gorog
• Ernest Callot francia
• Alekszandr Dmitrijevics Butovszkij orosz tabornok
• Viktor Gustav Balck sved kapitany
• William Milligan Sloane amerikai professzor
• Ji?i Guth-Jarkovsky cseh tanacsos, kozepiskolai igazgato
• Charles Herbert angol sportszovetsegi titkar
• dr. Jose Benjamin Zubiaur argentin kollegiumi igazgato
• Leonard A. Cuff uj-zelandi sportszovetsegi titkar
• Lucchesi Palli grof, parizsi olasz konzul
• Maxime de Bouises belga grof
• Lord Ampthill angol, Ampthill grofja
• D’Andria Caraffa olasz herceg

Nem volt jelen, de bevalasztottak a vezet?segbe dr. Kemeny Ferenc magyar alrealiskolai igazgatot es a nemet dr. Willibald Gebhardtot .

Magyar tagok [ szerkesztes ]

• dr. Kemeny Ferenc 1894?1907
• grof Andrassy Geza 1908?1938
• Muzsa Gyula 1909?1946
• ifj. Horthy Miklos 1939?1948
• dr. Mez? Ferenc 1948?1961
• dr. Csanadi Arpad 1964?1983
• Schmitt Pal 1983 ota (2012-ben felfuggesztettek a tagsagat)
• dr. Ajan Tamas 2000 ota
• Gyurta Daniel 2016 ota

A NOB vezet? testulete [ szerkesztes ]

A Nemzetkozi Olimpiai Bizottsag az olimpiai mozgalom allando szervezete, amely iranyitja a jatekok ellen?rzeset es biztositja azok fejl?deset. Megalakulasa ota onmagat egesziti ki a szervezet nemzeti olimpiai bizottsagok tagjaibol. Altalanos elv, hogy minden orszagot csak egy-egy tag kepviselje, kiveve a vezet? sport hatalmakat es azokat ahol mar rendeztek jatekokat, de igy is legfeljebb ket tag. Az olimpiai mozgalom vezet? testuletenek tagjai a NOB kepvisel?i hazajukban. Sokaig a tagsag csak halalozas, lemondas vagy megfosztas eseten sz?nt meg. 1966 ota a tagsagot korhatarhoz kotottek, a 72. eletevuket betoltotteknek vissza kell vonulniuk, a legeredmenyesebben dolgozok tiszteletbeli tagkent m?kodhetnek tovabb de szavazati joggal mar nem rendelkeznek.

A NOB elnoket a vezet?seg tagjaibol 8 evre valasztjak, amely tovabbi negy evre ujravalaszthatok, az alelnokok es a vegrehajto bizottsagi tagok megbizatasa 4 evre szol. A vegrehajto bizottsag a szervezet operativ testulete, surg?s esetekben intezkedik, uj tagokat javasol, es a jatekok idejen a legf?bb versenybiroi forumma alakul.

A nemzetkozi sportszovetsegek 1967-ben letesitettek a NOB fele tanacsado testuletuket (Assamblee Generale des Federations Internationales). A nemzeti olimpiai bizottsagok 1968-ban hoztak letre erdekkepviseletuket (Assamblee Generale des Comites Nationaux Olympiques).

A NOB uleset az elnok hivja ossze, az ules a megjelent tagok szamatol fuggetlenul hatarozatkepes. Az olimpiai szabalyzat modositasahoz a szavazati joggal birok ketharmados tobbsegenek kell egyutt szavaznia. A hatarozatokat egyszer? szotobbseggel hozzak.

Megalakulasakor a NOB szekhelye Parizsban volt, a haboru idejen biztonsagi okbol 1915. aprilis 10-en a svajci Lausannbe helyeztek at. A hivatalos nyelvek a NOB-ban a francia es az angol. 1914 ota a hivatalos zaszlaja a szervezetnek a feher alapon egymasba fonodo ot kulonboz? szin? karika, amely az ot foldresz sportoloit jelkepezi (a szinek: kek, sarga, fekete, zold es piros). A NOB jelmondata gyorsabban, magasabbra, er?sebben

Az olimpiai jatekok helyszine es ideje [ szerkesztes ]

A jatekok szinhelyenek kivalasztasa a jelentkez? varosok kozul a NOB kizarolagos joga. 1977 ota a csokken? palyazo helyszinek csokken? szama miatt, ugy dontottek hogy a jov?ben egy orszagnak iteli a rendezes jogat, a helyszint (helyszineket) az adott nemzeti bizottsag donti el. A megnyito es a zaro unnepseget, illetve dont?ket az olimpiai f?varosban kell rendezni, a selejtez?ket azonban mashol is megrendezhetik. A rendezesi jogrol a versenyek el?tt het evvel kell donteni. 1896 ota negy evenkent kell megrendezni a versenyeket.

A versenyek id?pontjarol az adott nemzeti bizottsag dont, el?iras szerint az id?tartam 16 nap, illetve a teli jatekoknal 12 nap, beleerve a megnyitot is.

Versenyszamok [ szerkesztes ]

A kezdeti id?szakban a rendez? nemzeti bizottsagok szabad kezet kaptak a lebonyolitasara es a programok osszeallitasaban. Ez sok visszassagot szult, 1900-ban Parizsban a majusban kezd?d? versenysorozat csak oktober vegen fejez?dott be, 1904-ben St. Louisban pedig 390 bajnokot avattak. Ezert 1932 ota a nyari olimpiai jatekok lebonyolitasara 16 nap van engedelyezve. A megrendezhet? versenyszamokat pedig a NOB donti el, mely szamok keruljenek ki es milyen uj szamok be, a programba.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

1. Simson & Jennings. The Lord of The Rings. Power, Money and Drugs in the Modern Olympics. . Shuster & Shuster. ISBN 0-671-71122-9  
2. A Nemzetkozi Olimpiai Bizottsag (NOB) magyar tagjai Archivalva 2014. aprilis 10-i datummal a Wayback Machine -ben

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• NOB Hivatalos oldala
• Olimpiai hirek
• Az olimpiaknak otthont ado varosok NOB-valasztasainak attekint? oldala Archivalva 2018. marcius 19-i datummal a Wayback Machine -ben

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• NOB-orszagkodok listaja
• Nemzetkozi Paralimpiai Bizottsag