IV. Rudolf. Ezt a portret evtizedekkel halala utan a sirja folott helyeztek el a
becsi
Szent Istvan-domban
, de ma mar a F?egyhazmegyei Romai Katolikus Muzeumban van kiallitva Becsben.
IV. (Alapito) Rudolf
(
Becs
,
1339
.
november 1.
?
Milano
,
1365
.
julius 27.
)
Habsburg-hazi
osztrak herceg
es onjelolt
f?herceg
volt
1358
-tol.
Rudolf
II. Albert
es
Pfirti Johanna
els? fiakent latta meg a napvilagot
Becsben
1339
-ben, a harmadik Habsburg generacio tagjakent az osztrak tronon. ? volt az els? a csaladjabol aki
Ausztriaban
szuletett es ezt az orszagot tekintette a hazajanak es ezzel hatalmas nepszer?sere tett szert. Azt mondjak ? volt a
kozepkor
egyik legenergikusabb es legaktivabb osztrak uralkodoja, igy mar fiatal koraban nagy eselye volt ra hogy kirallya koronazzak.
Azzal, hogy felesegul vette
Csehorszagi Katalint
,
IV. Karoly
nemet-romai csaszar
es
Valois Blanka
veje, valamint
I. Lajos magyar kiraly
sogora lett.
Mohosaga es aposaval folytatott versengese, aki
Pragat
a kulturalis elet kozpontjava emelte, fontos szerepet jatszottak terveiben es elkepzeleseiben. Ahogy Karoly Pragat, ugy Rudolf Becset akarta a legfontosabb varos rangjara emelni, amit tobb korabeli dokumentum is bizonyit.
Egyetlen dolog allt csak az utjaban, ami mar evszazadok ota izgatta az osztrakokat. Megpedig az hogy Becs nem volt puspoki szekhely, s?t, mi tobb a
passaui
egyhazmegye
fennhatosaga ala tartozott. Igy ez a varos nem volt megfelel? hercegi kozpontnak. Es mivel a passaui puspok jo kapcsolatot apolt a
papaval
esely sem volt egy uj, Becs kozpontu, osztrak egyhazmegye alapitasara. Ezert Rudolf beavatkozott a
Szent Istvan-dom
biborosi gy?lesebe, amely a puspokot valasztotta es elismertette veluk a f?hercegi cimet. Ezert cserebe Rudolf kib?vitette a domot es megkezdte az epulet gotikus stilusu atepiteset. A dom uj konstrukcioja meglep?en hasonlitott a pragai
Szent Vitus-szekesegyhazehoz
.
A Rudolf altal
1365
-ben alapitott becsi egyetem pedig felvehette a versenyt a IV. Karoly altal
1348
-ban alapitott pragai egyetemmel. Ma ez az intezmeny a
Alma Mater Rudolphina
nevet viseli es a legid?sebb egyetem a nemet anyanyelv? vilagban. Am legid?sebb meg ma is m?kod? karat, a teologiai kart, csak
1385
-ben alapitottak, husz evvel Rudolf halala utan.
Rudolf mindent elkovetett, hogy hercegi rangura emelje Becs gazdasagat. Ennek erdekeben egy uj valutat s bevezetett
Wiener Pfennig
(becsi filler) neven. Ez a lepes jelent?sen megemelte a jovedelmeit is, mivel a penzvaltasbol szarmazo haszon jelent?s volt.
Am Rudolf egy masik "bloffjer?l" valt hiresse, nevezetesen a
Privilegium Minus
meghamisitasarol. Ezzel a
Nemet-Romai Csaszarsag
valasztofejedelmeivel
egyenranguva valt, amely azt hivatott kompenzalni, hogy
Ausztria
nem szavazhatott az
1356
-os
Nemet Aranybullaban
meghatarozott het valasztofejedelemseggel ellentetben. Ezt a f?hercegi rang tette lehet?ve amit minden Habsburg viselt a
16. szazadtol
kezdve. Mivel a valasztofejedelmi cim csak f?hercegi rangban orokolhet?, torvenye alapjan a csalad els?szulott fiugyermeke automatikusan megkapja a f?hercegi cimet is.
1363
-ban szovetseget kotott
Margit tiroli grofn?vel
, melynek ertelmeben Margit halala utan Rudolf orokli Tirolt.
1364
-ben Karollyal is szovetseget kotott amely egyesitette a Habsburg es a Luxemburgi orokseget.
Ambiciozus termeszetenek koszonhet? a terseg modernizalasa, amely Ausztriat
Kozep-Europa
egyik legfontosabb korzeteve tette. Korai halala viszont megszakitotta hasszutavu terveit. Ugyanis fiverei,
III. Albert
es
III. Lipot
egymas ellen fordultak a hatalomert es kette szakitottak az orszagot
1379
-ben.
Rudolf
Milanoban
halt meg
1365
-ben. ? es felesege a becsi
Szent Istvan-dom
hercegi kriptajaban nyugszanak.