Hrodna

	Hrodna (Гроднa)
; Hrodna cimere	; Hrodna zaszlaja
	Kozigazgatas
Orszag	Feheroroszorszag
Alapitas eve	1128
Polgarmester	Mecsiszlav Branyiszlavavics Hoj
Iranyitoszam	230000?230030, 231700
Korzethivoszam	815
Testvervarosok	Lista Ld. a Testvervarosok es partnertelepulesek bekezdesben.
	Nepesseg
Teljes nepesseg	361 115 f? (2024. jan. 1.)
Neps?r?seg	2305 f?/km²
	Foldrajzi adatok
Tszf. magassag	90?147 m
Terulet	142,11 km²
Id?zona	EET ( UTC +2)
	Elhelyezkedese
	e. sz. 53° 40′ , k. h. 23° 49′ Koordinatak : e. sz. 53° 40′ , k. h. 23° 49′
	Hrodna weboldala
	A Wikimedia Commons tartalmaz Hrodna temaju mediaallomanyokat.
	Sablon • Wikidata • Segitseg

Hrodna vagy Horadnya ( belaruszul: Гродна , lengyelul: Grodno , oroszul : Гродно , litvanul: Gardinas ) nagyvaros Feheroroszorszag eszaknyugati reszen, a litvan es a lengyel hatar kozeleben, a Nyeman folyo es a Laszoszna (Loszoszno) osszefolyasanal. A Hrodnai terulet es a Hrodnai jaras szekhelye.

Fekvese [ szerkesztes ]

Minszkt?l 250 km-re nyugatra fekszik, a lengyel hatartol 17 km-re (Ku?nica Białostocka 22 km), a litvan hatartol 25 km valasztja el. Lakossaga 2006 -ban 320 ezer f? volt, ezzel az orszag 5. legnepesebb varosa. Terulete 80 km².

Tortenelem [ szerkesztes ]

Hrodna ?si szlav alapitasu varos, a Varhegyen (Zamkovaja gora) folytatott asatasok gazdag anyagi kulturat tartak fel a kora kozepkorbol. A varos els? irasos emlitese 1128 -bol szarmazik (Horoden). A 12. szazadban a Grodnoi fejedelemseg szekhelye volt, a litvan es a lengyel hatarhoz valo kozelsege reven nagy kereskedelmi es strategiai jelent?sege volt. A Fekete-Rutenia -nak nevezett terulet legnagyobb varosa volt, a teuton lovagrend szamos tamadast intezett ellene ( 1284 -ben el is foglaltak). 1250 korul a litvanok hoditottak meg a Nyeman volgyet, veglegesen 1270 -ben kerult a varos uralmuk ala. Vitold litvan nagyfejedelem 1376?1392 kozott Grodno fejedelme is volt (a varos ekkoriban Litvania masodik f?varosa volt), innen indultak a litvan hadak 1410-ben a grunwaldi csataba a lovagrend ellen, ahova rengeteg feherorosz vitez kiserte ?ket es harcolt veluk. 1389 -ben a nagyfejedelemseg teruleten els?kent itt engedelyeztek a zsidok letelepedeset, akik aztan hamarosan a varos egyik meghatarozo nepcsoportjava valtak. Hrodna 1496 -ban kapott teljes magdeburgi varosi jogokat.

A 16. szazadban a lengyel?litvan allamszovetseg egyik legfontosabb varosa lett, Bathory Istvan fejedelem itt epitette fel reneszansz stilusu palotajat (itt is halt meg 1586 -ban) es a szejmnek is szamos alkalommal adott otthont. A 17?18. szazadban Hrodna hanyatlasnak indult a gyakori haboruk (1655?1658 kozott az oroszok majd a svedek foglaltak el, az eszaki haboruban szamos alkalommal cserelt gazdat), a feudalis anarchia es az 1709?1710-es pestisjarvany miatt. Negy alkalommal (1675, 1720, 1750, 1782) t?zvesz is pusztitotta a varost. Az 1770-es evekt?l megindult a lassu iparositas, szamos manufaktura letesult, kis ideig orvosi akademia is m?kodott itt (1775?1781 kozott), amely a mai Feheroroszorszag leghiresebb orvosi egyeteme el?djenek tekinthet?.

1793 . majus 27-en itt ulesezett a regi Lengyelorszag utolso rendi orszaggy?lese ( szejm ), melynek legfontosabb hatarozata a nagy szejm altal megalkotott majus 3-i alkotmany hatalytalanitasa volt. 1794 -ben Tadeusz Ko?ciuszko felkelesenek egyik kozpontja volt. 1795 -ben a cari Oroszorszaghoz kerult, 1801 -ben kormanyzosagi szekhely lett. A lakossag nagy resze udvozolte az 1812 . julius 2-an bevonulo francia katonakat, Napoleon csaszar Hrodnat ekkor a rovid elet? Litvan Nagyhercegseg f?varosava tette. Az 1830 -as es 1863 -as lengyel felkelesekben jelent?s szerepet jatszott a varos. A jobbagyfelszabaditas ( 1861 ) es a Szentpetervar?Varso-vasutvonal megepulese ( 1862 ) utan gyors fejl?desnek indult, f?kent az elelmiszer-, fa- es dohanyipar honosodott meg. 1887-ben 26 ezer, 1910-ben pedig mar 65,5 ezer lakosa volt. A regi varosreszek egy reszet 1885 -ben egy t?zvesz pusztitotta el.

1915 . augusztus 21-en a csaszari nemet hadsereg elfoglalta a varost, es egeszen 1919 -ig megszallas alatt tartotta. Ekkor az antant hatarozataval Lengyelorszagnak adtak at. A Voros Hadsereg 1920 -ban 4 honapra elfoglalta ugyan, de az 1921-es rigai szerz?des ertelmeben Lengyelorszaghoz kerult. A ket haboru kozott gazdasaga hanyatlasnak indult es kozigazgatasi kozponti szerepe is megsz?nt. Nepessege 1931-re 49 ezerre csokkent (ekkoriban lakossaganak tobbsege zsido es lengyel volt).

1939 szeptembereben a Szovjetuniohoz kerult (a lengyelek 4 napon at vedtek varost, a Voros hadsereg szeptember 24-en foglalta el). 1941 . junius 24-en az el?renyomulo hitleri nemet hadsereg foglalta el. A zsido lakossag nagy reszet megoltek, de Hrodna ? mas belarusz varosokhoz kepest ? kisebb karokat szenvedett, belvarosa viszonylag epen megmaradt. A varos kornyeken intenziv partizanmozgalom folyt. A szovjetek 1944 . julius 16-an foglaltak vissza Hrodnat, majd 1944 szeptembereben teruleti szekhellye tettek. A haboru utan szamos uj uzemet (textilkombinat, cip?gyar stb.) letesitettek, sokoldalu ipari kozpontta valt. Lakossaga f?kent az 1970-es evek ota novekszik gyorsan (1965-ben 98 ezer; 1980-ban mar 202 ezer lakosa volt), a nepessegnovekedes napjainkban is tart. 2003 -ban nagyszabasu m?emlek-restauracioba kezdtek, ma Hrodna az orszag egyik leglatogatottabb m?emlekvarosa.

Gazdasag, oktatas [ szerkesztes ]

Hrodna fontos iparvaros, els?sorban konny?ipararol nevezetes. Sokoldalu textilipara (finomposztogyartas, konfekcioipar), konny?vegyipara (m?szalgyartas, nitrogenm?tragya-gyartas) es elelmiszeripara (peldaul sorgyar) van. Gepipara kardantengelyek es szerszamgepeket gyart. Meg kell emliteni meg b?r-, fa-, dohany-, uveg- es epit?anyag-iparat is. Hrodnaban 3 egyetem (Hrodnai Allami Egyetem, Orvosi Egyetem, Mez?gazdasagi Egyetem) m?kodik.

Nevezetessegek [ szerkesztes ]

Hrodna rendkivul gazdag m?emlekekben. Az asatasok 12. szazadi er?ditmenyt tartak fel es ebb?l az id?b?l szarmazik az orszag egyik legertekesebb m?emleke, a Szent Borisz es Gleb-templom , mas neven Boriszoglebszkaja-templom vagy Kalozsa-templom (Vszevolod fejedelem ket fia, Borisz es Gleb epittette, roluk neveztek el), amely kozepkori freskoirol is hires.

A szinten 12. szazadi vartemplom v. Also-templom (Pridvornaja v. Nyizsnyaja cerkov) csak romokban maradt fenn, a Nyeman fole magasodo Regi kastely (Sztarij zamok) teruleten. A regi vartol eszakra, egy masik dombon talaljuk az 1730?1750-es evekben epitett kiralyi palotat, az Uj kastelyt (Novij Zamok), amely a masodik vilaghaboruban sulyos karokat szenvedett, kozeleben all a jellegzetes t?ztorony . A varoskozpontban szamos ertekes templomot talalunk, igy az 1720?1751 kozott epult Istenanya-templomot (cerkov Rozsgyesztva Bogorogyici) , a Brigitta-n?verek barokk kolostortemplomat ( 1642 ) es a legismertebbet, a f?teren (Szovjetszkaja ploscsagy) allo Szt. Ferenc-templom ot es volt jezsuita kolostort, amely 1678?1705 kozott epult. A Nyeman bal partjan all a cisztercitak kolostora es Szentkereszt-templom a (17?18. szazad), vele szemben a jobb parton pedig a ferencesek Istenanya-templom a ( 1635 ). Az elhanyagolt allapotu zsinagoga a 19. szazad vegen, a modern varosi dramai szinhaz az 1980-as evekben epult. Az orszag els?kent letrehozott allatkert je szinten Hrodnaban talalhato.

Ismert hrodnaiak [ szerkesztes ]

IV. Kazmer lengyel kiraly ( 1427 ? 1492 ) Litvania nagyhercege es Lengyelorszag kiralya
Kornyati Bekes Gaspar ( 1520 ? 1579 ) erdelyi politikus, hadvezer
Bathory Istvan ( 1533 ? 1589 ) erdelyi fejedelem , Lengyelorszag kiralya
Lazar Markovics Zamenhof ( 1859 ? 1917 ) szemeszorvos, filologus, az eszperanto nyelv nyelvtervezetenek megalkotoja
Wilfrid Michael Voynich ( 1865 ? 1930 ) lengyel forradalmar
Alekszej Innokentyjevics Antonov ( 1896 - 1962 ) szovjet?orosz katonatiszt, hadseregtabornok
Meyer Lansky (eredeti neven Majer Suchowli?ski, ( 1902 ? 1982 ) amerikai maffiavezer
Czesław Niemen ( 1939 ? 2004 ) lengyel progressziv rockenekes, zeneszerz?
Olga Korbut ( 1955 ? ) negyszeres olimpiai bajnok tornasz, a sportag megreformaloja

Testvervarosok es partnertelepulesek [ szerkesztes ]

Hrodnanak 9 varossal, egy varosreszel es egy jarassal van testvervarosi kapcsolata. Emellett tovabbi negy varossal kotott partneri egyuttm?kodesi megallapodast. ^[3]