Ebben a szocikkben az arab nevek magyaros atirasban szerepelnek.

Hafre-piramis
Epittet?: Hafre
Okori neve	?Hafre Hatalmas” [1]
Epult	i. e. 26. szazad (IV. dinasztia)
Tipusa	valodi piramis
Magassaga	eredeti: 143,5 meter jelenlegi: 136,4 meter
Alap elhossza	215,25 meter
Oldalak d?lesszoge	53°10'00" [2] [3] vagy 50°10′00″ [4]
Anyaga	helyben fejtett meszk?, [5] turai meszk? burkolattal a legalso soron, [2] ket soron [3] vagy nehany soron [6] rozsaszin granittal
Szatellitak szama	1
Hajogodrok szama	5 [7]
Kamrak szama	2
Elhelyezkedese
Hafre-piramis Pozicio Egyiptom terkepen
e. sz. 29° 58′ 34″ , k. h. 31° 07′ 51″ 29.976055555556 , 31.130722222222 29.976056°N 31.130722°E Koordinatak : e. sz. 29° 58′ 34″ , k. h. 31° 07′ 51″ 29.976055555556 , 31.130722222222 29.976056°N 31.130722°E

Memphisz es a memphiszi nekropolisz
Vilagorokseg
Adatok
Orszag	Egyiptom
Tipus	Kulturalis helyszin
Kriteriumok	I, III, VI
Felvetel eve	1979
Elhelyezkedese
Hafre-piramis Pozicio Egyiptom terkepen
e. sz. 29° 58′ 34″ , k. h. 31° 07′ 51″ 29.976 , 31.130972 29.976000°N 31.130972°E
A Wikimedia Commons tartalmaz Hafre-piramis temaju mediaallomanyokat.

A Hafre-piramis (mas neven Khafre-piramis vagy Kephren-piramis , angolul Chephren's pyramid vagy Khafre's pyramid , arab nyelven ??? ???? ? haram ?afra? ) a gizai piramismez? G2 jel? piramisa Kairo kozeleben, Egyiptomban . A gizai piramisok kozul latszolag ez a legmagasabb, annak ellenere, hogy valojaban alacsonyab, mint Hnum-Hufu nagy piramisa . Ez annak koszonhet?, hogy a plato magasabb pontjan epitettek meg. ^{[4] [8]} Epittet?je az obirodalmi IV. dinasztia uralkodoja, Hafre (kb. i. e. 2558?2532). Anyaga helyben fejtett meszk?, burkolata kivalo min?seg? turai meszk?. A burkolat legalso soran ^[2] vagy sorain ^[6] asszuani rozsaszin granitot alkalmaztak. Mereteiben nem sokkal marad el a nagy piramistol, igy mintegy negyezer evig a Hafre-piramis szamitott a vilag masodik legmagasabb epuletenek, valamint ma is a vilag legnagyobb epitmenyei koze tartozik.

A piramiskorzet tobb szempontbol is kulonleges a korabeli hasonlo epitmenyek kozott: a mellekpiramisa a deli oldalon talalhato, es a volgytemploma mellett a maga nemeben egyedulallo szobor, a Szfinx keszult, el?tte kulon templommal, amely szoros rokonsagot mutat a piramiskorzet volgytemplomaval. Masik ritka tulajdonsaga, hogy a piramis csucsa alatt egy jelent?s darabon megmaradt az eredeti burkolat. A volgytemplomban es a halotti templomban talalt szobortoredekek az egyiptomi szobraszat kiemelked? alkotasai, amelyek alapjan a kiralyi nagyplasztika fenykoranak Hafre uralkodasat tekintik. ^[9] Mellekpiramisanak felepitmenye gyakorlatilag megsemmisult, alepitmenye azonban fontos lelettel szolgalt, amelyb?l a funkciojara lehet kovetkeztetni. A piramiskorzetben ot barkaarok talalhato, melyek kozul kett?nek a fed?kovei is a helyukon vannak. ^[9] Letezik egy tovabbi godor is a halotti templom eszaki oldalan, amelyr?l feltetelezhet?, hogy egy hatodik barkagodrot akartak ott kialakitani, de a munka felbemaradt. ^[10]

A piramis es a hozza tartozo epuletek feltehet?leg mar az Els? atmeneti korban pusztulasnak indultak. A XIX. dinasztia idejen mar bizonyithatoan megbontottak a burkolatot. A piramisbol kifejtett, kivalo min?seg? turai meszk? evezredeken at kedvelt epit?anyag volt. Ennek ellenere a piramis napjainkban kifejezetten jo allapotunak szamit. ^[11]

Feltarasanak tortenete nagy mertekben hasonlit a Hufu-piramis feltarasaehoz. Mar Giovanni Battista Caviglia is megprobalt bejaratot keresni a piramisba, de csak Giovanni Battista Belzoni jart sikerrel. A piramist a kes?bbiekben is sokan, sokszor vizsgaltak, az els? valoban atfogo felmereseket John Shae Perring vegezte. Auguste Mariette 1853-ban bukkant a volgytemplomban ma is megtekinthet? rejtekhelyre, ahonnan a Hafret a Horusz-solyommal abrazolo szobor is el?kerult. Kes?bb Flinders Petrie , Uvo Holscher es Szelim Haszan ^{[megj 1]} kutatta a piramiskorzetet. Az 1990-es evek kozepet?l dr. Zahi Havassz ^{[megj 1]} es dr. Mark Lehner folytattak felmereseket es feltarasokat a piramiskorzeten es kornyeken. A munkalataik a III. evezredben is folytatodtak. ^[12]

A piramiskorzet legjelent?sebb leletei koze sorolhato a Nagy szfinx is, valamint a volgytemplom rejtekhelyen talalt diorit kiralyszobor es mas toredekek.

Epittet?je [ szerkesztes ]

B?vebben: Hafre

Hafre Hnum-Hufu es feltehet?leg Henutszen fia volt, es az egyik, gyakran hangoztatott nezet szerint az el?tte uralkodo testvere, Dzsedefre meggyilkolasa utan lepett tronra. ^[13] A Hufu tronjaert folytatott viszaly reszletei vitatottak: mas valtozat szerint Dzsedefre id?s korban, termeszetes halallal halt meg. ^[14] Dr. Zahi Havassz az idezett helyen ^[15] kifejti, hogy feltehet?leg Dzsedefre megolette Kawab herceget, a fiveret, es Hafre ?csak” elegtetelt vett. Zahi Havassz valoszin?siti azt is, hogy Hafre azonos Hufuhaf (mas olvasat szerint Hufuhaef ^[16] vagy Hafhufu ) herceggel, es a tronra lepesekor valtoztatott nevet. ^{[megj 2]} Az utokor zsarnok uralkodokent emlekszik Hafrera, aki apja kemenykez? politikajat folytatta, es az uralkodoi szekhelyet is visszahelyezte Giza kozelebe, melyet el?z?leg Dzsedefre Abu Roasba koltoztetett. Hafre uralkodasa alatt meg az er?s kozpontositott hatalom jellemezte Egyiptomot, de valojaban mar megjelentek a kiralyi hatalom kes?bbi csokkeneset el?revetit?, a gazdasagi er?forrasok birtoklasaban jelentkez? valtozasok. ^[17] Ezek Hafre utoda, Menkaure halala utan valtak felt?n?ve, es az V. es VI. dinasztia idejere alapvet? hanyatlasban mutatkoztak meg.

Hafre uralkodasanak id?szaka az egyiptomi m?veszetben a kiralyi nagyplasztika aranykoranak szamit. Szamos szobra es szobortoredeke maradt fenn, amelyek egeszen magas m?veszi szinvonalrol tanuskodnak. Legismertebb szobra a leggyakrabban ?solymos Kephren” vagy ? Hafre a solyommal ” neven azonositott ul?szobor es a Nagy Szfinx. Legnagyobb jelent?seg? epiteszeti emleke a piramiskorzete. Bar Manethon szerint Hufu es Hafre ?bezarattak a templomokat”, az okori Per Basztet (ma Tell el-Baszta, Zagazig varos keleti hataran) romjai kozott ismert olyan templom, amelyen Hufu es Hafre neve szerepel.

Helyszine [ szerkesztes ]

B?vebben: Gizai piramisok es Kairo#Tortenelem

Hafre piramisa a gizai platon, annak kelet-eszakkeleti szelen talalhato, legvonalban 12 kilometernyire Kairo kozpontjatol, 8 kilometerre Giza varosreszt?l, a hajdani Nazlet el-Szamman falu (ma Kairo varosresze) hataraban. ^[18] A plato ?si meszk? alapja a Mokattam-formaciohoz tartozik. Fels? retege er?s, teherbiro k?zet, amely idealis helynek bizonyult a piramisepiteshez.

Feltarasa [ szerkesztes ]

Hafre piramisat es annak korzetet szamos kutato vizsgalta, kulonboz? alapossaggal es eredmennyel. Giovanni Battista Caviglia 1817 -ben meg hiaba kutatott a piramis bejarata utan. Az okori rablok altal vajt bejaratot egy evvel kes?bb, marcius 2 -an ^{[19] [20]} Giovanni Battista Belzoni talalta meg. ^[11] A piramis fels? folyosojan ^[11] keresztul jutott el a sirkamraba egy epp nala vendegesked? honfitarsa, Chevalier Frediani kisereteben. ^[21] A tettet, es annak datumat jokora feliraton orokitette meg. Felfedezesenek az adott jelent?seget, hogy egy Herodotosz nyoman elterjedt tevhit miatt ugy tartottak, hogy a piramisnak nincsenek bels? helyisegei. ^[22] Belzoni a piramis keleti oldalan is asatott, azonositotta a piramis koruli hajdani jaroszintet. ^[23] Kiasta tovabba a Szfinxtemplomot, es ratalalt egy granit sztelere, amin IV. Thotmesz neve szerepel. Ez kes?bb az Alom-sztele nevet kapta, a tartalma utan. ^[24]

Az els? alapos feltarast 1837-ben Vyse es Perring vegezte a korzeten. ?k a bels? helyisegekb?l kifele haladva robbantasokkal tisztitottak meg a jaratokat, es jutottak el vegul a ? szinten kirobbantott ? eredeti bejarathoz.

1853 -ban Auguste Mariette a volgytemplomban vezetett asatast, ^{[megj 3]} es a kovetkez? evben igen jelent?s felfedezest tett. A volgytemplom el?csarnokanak padlojaban rabukkant egy rejtekhelyre (ugynevezett cachette -re), amelyb?l szamos szobortoredeken tul a hires ? Hafre a solyommal ” szobor is el?kerult. A szurke, diorit ? gneisz szobor (JE 10062) a kairoi Egyiptomi Muzeum (akkoriban) leghiresebb darabja lett. ^[24]

Annak ellenere, hogy a piramiskorzetet a rendkivuli alapossagarol es tudomanyos igenyesseger?l nevezetes Flinders Petrie is vizsgalta, az els? valoban modszeres feltarast es dokumentalast 1909 ? 1910 -ben Ernst von Sieglin expedicioja vegezte, Uvo Holscher vezetesevel.

A korai 1930-as evekben az egyiptomi Szelim Haszan , a Kairoi Egyetem Egyiptologiai Tanszekenek professzora (es az Egyiptomi Muzeum kuratora) vezetett felmerest az egyetem diakjainak. Ez nem vart sikert hozott, ugyanis ekkor bukkantak ra a piramiskorzet hajoarkaira.

Az 1990-es evekt?l kezdve Mark Lehner es Zahi Havassz a Gizai Plato Terkepeszeti Projekt kereteben vegeztek felmereseket. Els? alkalommal hasznaltak modern geodeziai modszereket, es ezek tobb olyan bizonyitekkal szolgaltak, amelyek meger?sitettek vagy megcafoltak korabbi elgondolasokat. Tobbek kozott bizonyitottak a volgytemplom el?tt egy rakpart letezeset, ^[25] es feltartak az el?ter szoboraljzatait. Azonositottak tovabba a piramiskorzet nyugati reszen talalhato magazinok szerepet, es a Varju Falatol delre ratalaltak a piramisvarosra es a piramisepit?k temet?jere is.

1995 -ben Zahi Havassz folytatta a volgytemplom es a Szfinx koruli munkalatokat, es elbontatta a templom el?tt addig allo szinpadot, hogy a terulet bemutathato legyen. Feltarta a volgytemplom ujabb kulonlegessegeit: ket alagutat vagy folyosot, amelyek lehet?ve tettek, hogy a piramiskorzetet a volgytemplom alatt is meg lehessen kozeliteni. Ez a megoldas nem teljesen egyedulallo, mivel III. Amenemhat havarai piramiskorzetenel is talaltak hasonlo folyosokat, de mindenkeppen ritkasag. ^[25]

A piramiskorzet [ szerkesztes ]

Lasd meg: Piramiskorzet

Hafre piramiskorzete a klasszikus piramiskorzetek mintapeldanya, egy-ket kisebb jelent?seg? kivetellel mindaz megtalalhato mar benne, ami kes?bb altalanossa valt. A piramis es a halotti templom a sivatagi plato szelenel helyezkedik el, a feljarout eszak-eszaknyugati iranyban vezet fel az utobbihoz. A volgytemplom a logikusnak t?n? helyzetet?l delre eltolva epult meg. A volgytemplom es a szfinxtemplom egymashoz igazitott epuletei azonos, reszben helyi k?anyagbol, azonos technikaval epultek. A szfinxtemplom es a halotti templom alaprajzai kozott is felt?n?en hasonlo jegyek vannak. A volgytemplom egyes szerkezeti elemei megjelennek a halotti templomon is.

A piramiskorzetet k?b?l epitett, nagy meret? keritesfal fogta korbe, amely a piramistol a deli, nyugati es eszaki oldalon mindossze tiz meterre huzodott. E keritesfalon kivul egy latszolag talalomra epitett masodik keritesfal nyomai is megtalalhatok, amelyet minden esetlegessege ellenere egyertelm?en Hafre piramiskorzetevel kapcsolnak ossze a kutatok. ^[26] A piramis egyetlen mellekpiramisa a deli oldalon, a piramis tengelyenek vonalaban epult, Sznofru Hamis-piramisahoz es Tort piramisahoz hasonloan, es kulon keritesfal vette korbe. Ot hajoarok keszult a korzethez (illetve egy veremr?l feltetelezhet?, hogy meg egy hatodik hajoarkot is elkezdtek epiteni, de nem fejeztek be).

A piramiskorzett?l delre epult Hafre piramisvarosa . A korzet bels? falanak nyugati reszen m?helyek nyomait azonositottak.

Piramis [ szerkesztes ]

Lasd meg: Az egyiptomi piramisok tipologiaja

Hafre piramisa az egyiptomi piramisok kozott a masodik legmagasabb, meg napjainkban is 136 meterrel emelkedik a plato fole, eredeti magassaga pedig 143,5 meter (273⅓ kiralyi konyok ) volt. Alapjainak hossza 215,25 meter (410 kiralyi konyok).

Felepitmenye [ szerkesztes ]

A piramis nagy meret? sziklamagra epult, ami az epulet stabilitasat volt hivatott novelni. A piramismag nagyjabol azonos magassagura faragott k?tombokb?l kialakitott, vizszintesen rakott retegekb?l all, amelyeken szabad szemmel is jol lathato, hogy kisebb kvaderekb?l raktak, mint a Hufu-piramis magjat, es a kvadermeretek, az illesztesek pontossaga szamos alkalommal valtozott. Az epites amugy is kevesbe pontos, mint a Hufu-piramisnal, egyes helyeken viszonylag nagy resek maradtak, kimaradt a kot?anyag, s?t, vannak retegek, amelyek mar jelent?s mertekben elternek a vizszintest?l. ^[27] A piramis alsobb reszein nagyobb meret? kvadereket hasznaltak, pontatlanabb illesztesekkel, es egyre feljebb haladva egyre csokkentettek a k?tombok mereteit. Csak a piramis fels? reszen latszik egy viszonylag keskeny savon, hogy a koveket pontosabban vagtak meretre es sikeresebben illesztettek egymashoz, de e sav folott a pontatlansagok szemmel is lathatoan folytatodnak. ^[28]

A piramist eredetileg mintegy 30 meterrel eszakabbra terveztek epiteni, ^[7] ez a magyarazata a ket bejaratnak. A terv azonban meg az epites kezdeti szakaszaban megvaltozott. ^{[29] [megj 5]} A piramist korulvev? ?kuszob” vagy ?emelveny” is keves helyen maradt fenn. A piramis alapjat reszben az alapk?zetb?l kivesett, reszben az innen szarmazo kovekb?l a keleti oldalon feltoltott teraszon alakitottak ki, igy egyenlitettek ki a platot alkoto Mokattam-formacio helyi, 3?6°-os lejteset. ^[2]

A burkolat a csucs alatti reszen egy nagy, osszefugg? darabon megmaradt, ami egyedulallo dolog. ^{[megj 6] [4]} Belzoni a bejarat keresese soran elhordatta a piramis toveben felhalmozodott tormeleket, es mivel nem sikerult azonositania kozotte a piramis burkolatanak darabjait, arra a kovetkeztetesre jutott, hogy a piramis legkuls? feluletenek kialakitasat felulr?l lefele kezdtek el, es Hafre piramisa eseteben sohasem sikerult befejezni. ^[30] A burkolat kovei a korabbi piramisokhoz kepest joval kisebbek, egy kiralyi konyok (52,2 cm) melyek. A piramis also egy, ^[2] vagy mas forras szerint nehany ^[6] soran voros granit burkolatot alkalmaztak, amelynek elvetett nyomai leginkabb a piramis korul szetszorodva figyelhet?k meg.

A kozelmultban ^[29] a burkolaton egyre felt?n?bbe valo erozios nyomok es elszinez?desek miatt egy olasz kutatocsoport megvizsgalta a nevezett reszt. Megallapitottak, hogy a burkolatot az eddigi gyakorlattol elter?en, vizszintesen, lapjara fektetett kovekb?l alakitottak ki. Felt?nt az is, hogy a felulet nincsen teljesen sikban, es az egyes sorok elmozdultak, bizonyos mertek? csavarodas tortent. Szamitogepes modellezessel sikerult igazolniuk a feltetelezesuket, hogy a deformaciot a szeizmikus mozgasok okoztak. A piramidion mindeddig nem kerult el?, es a piramis legfels? reszenek egy jelent?s darabja is hianyzik. ^[29]

Alepitmenye [ szerkesztes ]

A piramis belseje

Az alepitmeny kialakitasa jelent?sen elter a Hufu-piramis alepitmenyet?l, leginkabb Dzsedefre piramisaval mutat rokonsagot. A jelent?s resze a piramis alatti alapk?zetbe vesve keszult, amihez a Dzsedefre-piramisnal lathato modon mely, de meredekebb falu arkot alakitottak ki, meg a piramismag megepitese el?tt.

A piramisnak ket bejarata van, amelyb?l tobb szakert? arra a kovetkeztetesre jutott, hogy a piramis terve megvaltozott az epites egy igen korai szakaszaban, es a piramis 30 meterrel delebbre epult meg az eredetileg tervezettnel. Az eredeti elhelyezesnel az also jarat is a piramis testeben ert volna felszinre, a jelenlegi kivitelezes mellett a piramis alapjanal, a jaroszintre nyilik. Belzoni a fels? bejaratot talalta meg, miutan egy rablojarat vizsgalataval annak kulonosen veszelyes volta miatt felhagyott. ^[31] Kes?bb, a piramisba behatolva megtalalta az also jaratot is, es azt is atvizsgalta, de az akkor zarva maradt. A latogatok szamara az also bejarat hasznalhato. ^[4] A piramis jaratai (a szokasos modon) nem a piramis tengelyere illeszkednek, hanem attol kb. 12 meterre keletre huzodnak. ^{[megj 7]}

A piramis jarataiban es kamraiban Belzoni sok, kulonfele irassal felrott graffitit talalt, melyek kozul egyesek arab nyelv?ek voltak, masok ? Belzoni feltetelezese szerint ? kopt feliratok. Az egyik arab nyelv? feliratot Belzoni lefordittatta, es ez, a hianyzo utolso szavak ellenere is, bizonyitotta, hogy a piramis az arab hoditast kovet?en is nyitva allt:

(angolul) " The Master Mohammed Ahmed, lapicide, has opened them; and the Master Othman attended this (opening); and the King Alij Mohammed at first (from the beginning) to the closing up. "	(magyarul) ? Mohammed Ahmed k?farago mester felnyitotta, es (a felnyitasnal) jelen volt Othman [megj 8] mester is, es Alij Mohamed Ali kiraly el?szor (kezdetekt?l fogva) a lezarasig. ”
? graffiti a sirkamrabol [32] [33]

A jaratok es a fold alatti kamra [ szerkesztes ]

Az also bejarat egy 21° 40'-es lejtes?, 1,19 meter (2 kiralyi konyok) belmagassagu folyosora nyilik, amely kb. 30 meter megtetele utan egy voros granit zarok?hoz er, amelyen tul egy vizszintes folyosoban folytatodik. A vizszintes folyoso belmagassaga 1,7 meter ^[7] (mas valtozat szerint 1,75 meter, azaz 3⅓ kiralyi konyok). A folyoso kozepe tajan egy aknanal nyilik, rovid, eszak fele vezet? atjarobol a fold alatti kamra. Ennek satortet?-szer?en kialakitott mennyezete van, ami a sirkamraet imitalja, annak ellenere, hogy maga a helyiseg nem a piramis testebe, hanem az alapk?zetbe epult. A kamra 10,41×3,12 meter alapterulet?, teglalap alaprajzu, legnagyobb magassaga 2,6 meter. ^[7] Szerepe mindmaig tisztazatlan: elkepzelhet?, hogy szerdabnak epult, ^{[megj 9] [1] [7]} vagy a sirmellekletek, ^[29] esetleg felajanlott aldozatok tarolasara ^[34] szolgalt. A kamra maga befejezetlen lehet, ^[35] es a korszak epiteszeti szokasai alapjan valoszin?sithet?, hogy granittal akartak burkolni a falait. ^[29] A vizszintes folyosot egy emelked? szakasz koveti, amely a fels? reszen csatlakozik a fels? bejarattol idaig ereszked? folyosoba.

A fels? bejarat a piramis oldalan 11,5 meteres (22 kiralyi konyok) magassagban nyilik, es egy rozsaszin granittal burkolt folyoso ereszkedik le t?le a talajszintig, ahol egy ujabb granit zarok? talalhato, majd vizszintesen vezet nehany metert addig a pontig, ahol az also folyoso beletorkollik. Innen is vizszintesen vezet tovabb a jarat, kicsivel a talajszint alatt, es a piramis kozeppontja kozeleben talalhato sirkamra keleti vegen erkezik annak eszaki oldalahoz. A folyoso 2,1 meter magas es 1,08 meter szeles. ^[36]

A sirkamra es a szarkofag [ szerkesztes ]

A sirkamra a szokasos kelet?nyugati tajolasu, teglalap alaprajzu helyiseg, satortet?-szer? mennyezettel, amelyet hatalmas meszk?tombok alkotnak. A mennyezet kivetelevel a teljes kamrat az alapk?zetbe vajtak, es feltehet?leg rozsaszin granit burkolattal terveztek ellatni. Nyugati vegeben, kisse, ^[26] felig ^[34] vagy teljesen ^[36] a padlozatba sullyesztve all a hatalmas, rozsaszin ^[26] (vagy fekete, ^{[6] [34]} esetleg voros ^[37] ) granit szarkofag , amelynek elcsusztathato fedelet Belzoni torotten, felig nyitottan talalta. Belzoni azt is megemliti, hogy a sirkamra mennyezete festett volt ^[36] ? ennek mara sajnos nyoma sem maradt.

A kamra 14,15×15 meter alapterulet?, ^[7] a szarkofag kivul 2,41 meter hosszu es 1 meter szeles, a bels? melysege 68,6 centimeter. ^[36] A szarkofagot jokora granittombok veszik korul. A belsejeben Belzoni es egy Pieri nev? francia latogatoja foldet es csontokat talalt, amelyekr?l ugy velte, hogy emberi maradvanyok, es Londonba kuldte ?ket vizsgalatra. Kiderult, hogy egy bika csontjai voltak a szarkofagban, ^[38] ami kivaltotta a korabeli sajto gunyolodasat. ^[39] A sirkamra padlozataba vagtak egy masik melyedest is, ami feltetelezhet?en a kiraly kanopuszedenyeinek keszult. Erdekesseg a kamra falaba vagott ket jarat, amelyek felt?n?en emlekeztetnek a Hufu-piramis szell?z?jarataira ? Hafrenal azonban ezek egeszen rovidek, es nem vezetnek sehova. Sokkal valoszin?bb, hogy egy fa szerkezet tamasztekaul szolgaltak, mint a Nagy Galeria hasonlo nyilasai.

Mellekpiramis [ szerkesztes ]

Hafre mellekpiramisa

A G2a ^{[megj 10]} jel? mellekpiramis a piramistol delre, annak kozepvonalan epult, es sajat keritesfal vette korul. Hajdani magassaga 21 meter volt, de mara alig par k?tomb maradt meg bel?le, a tobbit elhordtak. Oldalainak hossza szinten 21 meter, d?lesszoguk 63°. ^[40] A szokasostol elter, hogy a magassaga nem eri el a piramis magassaganak otodreszet.

Alepitmenye egyszer?, T alaku, egyetlen lejt?s folyosobol es egy teglalap alaprajzu kamrabol allt. A mellekpiramis nyugati oldalan van egy masik jarat is, hasonlo elrendezessel, amely a jaroszintr?l nyilik, de elhelyezkedese egyertelm?ve teszi, hogy a mellekpiramishoz tartozott. ^{[megj 11]} Ennek kamrajaban egy zsinorral lezart fadobozt talaltak, amelyben egy butordarab reszeinek latszo fadarabok voltak. Ahmed Jusszef megprobalta ezeket osszeilleszteni, es kiderult, hogy egy istensatort ( szeh netjer [ s? n?r ] ^[41] ) formazo szobortarto szan oszlopai, amelyeket szemmel lathatolag szandekosan tortek ossze azonos meret? darabokra, valamilyen ritus soran. Hasonlo, istensator alaku szobortarto szan lathato Hufu nagyanyja, Mereszanh sirjaban, amint a kiralyne szobrat vontatjak rajta egy piramis fele. ^[25]

Ez a lelet azt az elmeletet valoszin?siti, hogy a mellekpiramis, de legalabbis ez a tipusa a deli sirbol fejl?dott ki, es kifejezetten kultikus celokat szolgalt, a kiraly ka szobranak tiszteletere. Ennek, es barmifele temetkezesre utalo nyom hianyanak ellenere Maragioglio es Rinaldi ugy velik, hogy Hafre valamelyik hitvesenek epulhetett nyughelyul. Stadelmann a dahsuri Tort piramis mellekpiramisanak ugyanilyen elhelyezkedese alapjan cafolta e megallapitast, amit Hufu 1990-es evekben megtalalt mellekpiramisa is igazolni latszik. Tovabb er?siti az elkepzelest az is, hogy a mellekpiramisban karneol gyongyoket, allati csontok darabkait, fadarabokat es edenyekfedelek cserepeit is talaltak.

Halotti templom [ szerkesztes ]

Hafre halotti temploma az egyik legnagyobb ilyen epulet, ami raadasul rekonstrualhato allapotban rank maradt. A klasszikus halotti templomok mintapeldajakent szolgalt, a kes?bbi halotti templomok legtobb eleme megtalalhato benne. Itt alkalmaztak el?szor egyutt azt az ot f? elemet (el?csarnok, nyitott udvar, ot szoborfulke, aldozati kamra es kulonfele tarolohelyisegek), amelyek egysege Szahure abu-sziri piramisanal erte el a vegs?, ?tokeletes” formajat. ^{[42] [megj 12]} A halotti templom nem erintkezik a piramissal. Herbert Ricke rekonstrukcioja szerint ^[43] a piramis es a halotti templom kozott kis meret? aldozati kapolna allt, ket sztelevel.

A halotti templomon jol elkulonithet? egysegek fedezhet?k fel. Mint arra Ricke ramutatott, az eluls?, el?csarnokbol es oszlopcsarnokbol allo resz felt?n?en hasonlit a volgytemplom kialakitasara. Ricke ennek megfelel?en ket reszt kulonboztetett meg: az el?templomot (Vortempel) es a tisztelet templomat (Verehrungstempel) . ^[44] Az okorban az egyiptomiak harom reszt tartottak szamon: az el?csarnokot per weru ([ pr wr.w ] ? a ?Nagyok Haza”, ^[5] vagy ?Szentely” ^[45] ), az udvart uszeht ([ ws?t ] ^[46] ? a ?Szeles [ter]” ^[5] vagy ?Tagas udvar” ^[46] ), a hatso reszt pedig tephet ([ tp?.t ] ? ?Barlang” ^[47] ) nevvel illettek. ^[5]

El?csarnokok: a Nagyok Haza [ szerkesztes ]

A halotti templom nagy, teglalap alaprajzu, helyi meszk? gigantikus tombjeib?l epitett epulet volt, a bels? falakon tobbnyire voros granit, egyes helyisegekben alabastrom boritassal. A falak tobb tombje meghaladja a 200 tonnat, es akad egy, amelynek a becsult tomege 400 tonna korul van. ^[1] A padlozat burkolata feher egyiptomi alabastrombol keszult. A feljarout a keleti oldal deli harmadahoz erkezik, es egy kisebb atjaron, majd egy ketoszlopos termen at lehet eljutni a forditott T alaku, majd a hosszabb, teglalap alapu el?csarnokba. A T alaku el?csarnok ket szelen hosszu, keskeny fulkek keszultek, amelyekben feltehet?leg az uralkodo szobrai allhattak. ^[9] A T-alakot ket oldalt beugrok torik meg. Mindket el?csarnok tetejet egyetlen tombb?l faragott granitoszlopok tartottak.

A Szeles Udvar [ szerkesztes ]

A nyitott udvart korbefuto, meszk? tombokb?l kialakitott tet? hatarolta, amelyet vaskos, teglalap keresztmetszet? granitpillerek tartottak. A pillerek el?tt hajdan az uralkodo tizenket, nagy meret? (3,75 meter magas) ^[42] szobra allt. Holscher allo szobrokat feltetelezett ide, Ricke elkepzelese szerint ezek ul?szobrok voltak, nemesz -kend?vel. Lehner a piramisvaros m?helyeinek egyikeben talalt modell alapjan allo, kilep? helyzet? kiralyszobrokat valoszin?sit. A nevezett modell Fels?-Egyiptom koronajat viselte, ami arra utal, hogy a szobrok valtakozva a ket orszagresz koronaival abrazoltak a kiralyt. Erdekes modon II. (Nagy) Ramszesz korabol ( XIX. dinasztia ) ismert egy sor olyan, Del koronajat visel?, el?relep? kiralyszobor, amelyr?l megallapitottak, hogy Ramszesz uzurpalta (elbirtokolta) azokat, de valojaban sokkal korabbiak. Ezeknek a szobroknak az alapja (a meretuk alapjan) eppen beleillik az udvar szoboraljzataiba. ^{[megj 13]} Hogy valoban Hafre szobrait sajatitotta-e ki Ramszesz, az meg nem bizonyitott. ^[9] A halotti templomban azonban legalabb 53 eletnagysagu szobor allt, de feltetelezhet?, hogy meghaladta a szamuk a szazotvenet is ? mara azonban csak az apro toredekek, es a kismeret? szobrok maradtak meg, a tobbit osszetortek vagy elbirtokoltak. A kiralyszobrok ilyen mennyisegben valo allitasa egeszen Ujbirodalomig parjat ritkitja. ^[9]

Az udvar falait simara csiszolt voros granit burkolat fedte, amelyen egy savban meszk? frizen szines domborm?vek diszitettek. Ezekb?l sajnos csak elenyesz? toredekek maradtak. ^{[9] [42]} Az udvar kozepen kialakitott elvezet? csatornak arra utalnak, hogy ott nagymeret? aldozati asztal allt, es az aldozatokat ott mutathattak be.

A Szentely [ szerkesztes ]

Az udvar nyugati falanal nyilt az ot szoborfulke, amelyben a kiraly harom szobrat helyeztek el, ^{[megj 14]} egy negyedikben Hathor, az otodikben feltehet?leg a Hufu alakjat felvev? Re napisten szobra allt. ^[5] Az ot szoborfulke moge ot tarolohelyiseg epult, amelyekben a kultuszhoz hasznalatos edenyeket, aldozati targyakat taroltak. ^[44] A templom eszakkeleti sarkanal lepcs? vezetett a tet?re. Az eszaknyugati sarkaban kijarat nyilt a piramis koruli elkeritett reszre. Itt, valoszin?leg kozvetlenul a piramis mellett, egy kis aldozokapolna allt, feltehet?leg alajtoval . ^[9]

Hajoarkok [ szerkesztes ]

A piramiskorzet hajoarkait 1960 -ban Szelim Haszan fedezte fel. A halotti templom eszaki oldalan kett?, a deli oldalon harom hajoarok van. Haszan talalt egy olyan godrot is, amir?l feltetelezhet?, hogy egy, az epites egeszen korai szakaszaban felhagyott, hatodik hajoarok lett volna bel?le. Az ot hajoarokbol kett?n a fed? k?tombok is megvannak, de maguk az arkok uresek. ^[9] Feltetelezhet? egy munkagodor alapjan, hogy az eszaki oldalon egy hatodik hajoarok epiteset is elkezdtek, de nem bizonyitott. ^[10]

Galeriak [ szerkesztes ]

A piramis nyugati oldalan a keritesfal fes?szer? nyulvanyai szokatlan epuleteket, ?galeriakat” formaltak, amelyeket 1881 -ben ^[48] Flinders Petrie fedezett fel. A romok egy sor, f?kent kelet-nyugati tajolasu helyiseget rejtettek, amelyekr?l Petrie azt feltetelezte, hogy a piramisepit? munkasok szallasai. Holscher osztotta ezt a velemenyt, es ugy szamitotta, hogy 111 nagymeret? helyisegben mintegy 5000 munkas szallhatott meg. 1988 ? 89 -ben ^[48] Lehner es Havassz vizsgalta az epitmenyt, es ugy talaltak, hogy ezek aligha voltak lakohelyisegek, mivel nem talaltak olyan maradvanyokat, amelyek az emberi tartozkodasi helyekre, lakhelyekre jellemz? hulladekbol szarmaznanak. Valoszin?bb, hogy raktarkent szolgaltak, es m?helyek is helyet kaphattak bennuk. ^[42] Szamuk Lehner szerint kevesebb, mint amennyit Holscher becsult: nem eri el a szazat, es ezek kozul 75 kelet-nyugati tajolasu, a tobbi eszak-deli.

A helyisegeket meg az okorban modszeresen kitakaritottak, igy nem sok tampontot tudtak nyujtani a kutatoknak. Vegul nehany szerszamot sikerult el?keriteni, peldaul polirozashoz hasznalt homokk? dorzsol?ket. A sarkokba, ahol a takaritasnal nem tudtak kell?keppen hozzaferni, kulonfele novenyi es allati anyagok, csontok, malachit , bazalt tormelek, gyongyok, rez , foldpat , karneol es egyeb maradvanyok rakodtak le. Egy sekely letetben tovabbi hasonlo anyagok es cserepek kerultek el?, de volt kozottuk megmunkalatlan granitdarab is, kulonfele szobrocskak, peldaul egy oroszlan mancsa, egy oroszlanfigura (amely valamilyen tablas jatekhoz is tartozhatott ? hasonlot a Szepm?veszeti Muzeum is ?riz), es egy ujjnyi meret? kiralyszobor, Fels?-Egyiptom voros koronajaval, el?relep? tartasban, amint egy oszlop el?tt all. Ez a halotti templom udvaranak szobrai fajtajanak valoszin?sitesehez fontos tampontot nyujtott, mivel az oszlop is megfelelt az udvar pillereinek.

A helyisegek ilyen gondos kitakaritasa nem volt kulonosebben jellemz? az okori m?helyekre, es mindenkeppen arra utalt, hogy az anyag, amivel ott dolgoztak, vagy amit ott taroltak, kiemelked?en ertekes volt. ^{[megj 15]} Lehner felhivja a figyelmet arra is, hogy a kovetkezteteseik csak egyfele magyarazatot adnak, de ezen felul szamos elkepzelhet?. Az egyes helyisegek ures, tiszta voltara azt a feltetelezest is elfogadhatonak tartja, hogy azokat sohasem vettek hasznalatba, es valamilyen hasonlo, esetleg kultikus szerepuk lehetett, mint Dzsoszer lepcs?s piramisa fold alatti galeriainak. ^{[megj 16] [49]}

Mindezeket egybevetve Lehner es Havassz arra a kovetkeztetesre jutottak, hogy a galeriakban lev? m?helyek kizarolag a kultuszhoz szukseges targyak el?allitasara es raktarozasara voltak hasznalatosak. Az egyeb targyak, eszkozok el?allitasa a piramisvaros m?helyeinek feladata volt.

A galeriaknal talalt rengeteg csigahaz ^{[megj 17]} arra enged kovetkeztetni, hogy a terulet a IV. dinasztia koraban nem a mostanihoz hasonlo sivatag volt, hanem szavannas-felsivatagos videk, ennek megfelel? el?vilaggal. ^{[42] [megj 18]}

Feljarout [ szerkesztes ]

Volgytemplom [ szerkesztes ]

Hafre volgytemploma a legjobb allapotban rank maradt volgytemplom, es a piramist leszamitva a piramiskorzet legepebb epulete. A majdnem negyzetes, trapez alaku epitmenyt oriasi meszk? tombokb?l epitettek, amelyek kozott tobb 150 tonnas is talalhato. Az enyhen dontott falu, kivulr?l masztabat formazo epuletet kivul-belul voros granittal burkoltak. Ket bejarata nyilik kelet fel?l, amelyek mindegyikehez kulon felvonulasi ut vezetett. Zahi Havassz es Mark Lehner geologiai mereseket vegeztetett a kozeleben, es megallapitottak, hogy a volgytemplom mellett kikot? allhatott, a felvonulasi ut minden bizonnyal a rakpartrol vitt a volgytemplomhoz. A bejarat el?tt a ket felvonulasi ut alatt szokatlan ?alagutak” talalhatok, amiket teglalap keresztmetszet?re alakitottak ki, es gondosan beleltek agyagteglakkal. A szerepuk tisztazatlan, de valoszin?sithet?, hogy vizesarkok lehettek, amelyek az ?svizet, vagy az istenek koze utazo kiraly egi hajozasat voltak hivatottak felidezni. A volgytemplom kozvetlen kozeleben olyan lyukakat vajtak a foldbe, amelyek valamilyen konny?, fabol, novenyi anyagokbol keszitett szerkezet megtartasara szolgalhattak. Egyes kutatok szerint ez egy szeh netjer (istensator) volt, es a kiraly szobrat helyezhettek el itt. ^[44] Mas nezetek szerint wabet ( w?bet , a megtisztulas helye) allhatott azon a helyen, ahol a mumifikalas szertartasait vegezhettek. ^[44] A volgytemplom ket bejarata el?tt ket-ket, 8 meter hosszu szfinx vagy oroszlanszobor allt ? ezeknek csak a szoboraljzatai maradtak rank, formajukra az aljzatok alakjabol kovetkeztettek. ^[25]

A volgytemplom ket bejaratat nagy, kozel harom meter szeles, hat meter magas, rezcsapokon fordulo, valoszin?leg cedrusbol keszult, egyszarnyu faajtokkal lattak el. ^[50] Az ajtok csapjai es a hasznalatukbol ered? korives kopasnyomok mind a mai napig lathatok. ^[25] A templom eszaki kapujat, es igy eszaki felet is Basztetnek dedikaltak, mig a deli felet Hathornak . ^[50] Mindket bejarat egy kisebb terembe, majd egy keresztiranyu csarnokba vezet, amelynek kozepen nyilik atjaro a T alaku oszlopcsarnokba. A keresztiranyu csarnok eszaki reszen talalta meg Auguste Mariette 1854 -ben ^[24] vagy 1860 -ban ^[50] a hires, Hafret a feje mogott kitart szarnyu solyomkent oltalmazo Horusszal abrazolo diorit-gneisz szobrot, amely ma a kairoi Egyiptomi Muzeumban lathato. Ilyen szoborbol 23 allt az oszlopcsarnokban.

A T alaku oszlopcsarnok fogalmat adhat arrol, milyen nemesen egyszer?, az anyagvalasztason es a formakon alapulo elegancia sugarzott a piramiskorzet epuleteib?l. A diszitetlen falakat fenyesre csiszolt voros granit boritotta, a tet?t 16 darab, egyetlen tombb?l faragott, negyzet keresztmetszet? voros granit oszlop tartotta. A padlozat szabalytalan alaku, feher alabastrom lapokkal volt kirakva. A felhomalyos teret a mennyezet alatt kialakitott vilagitoablakok lattak el nemi fennyel. A falak granit boritasat kotesbe rakott kovek alkottak, amelyek a sarkokban kulonleges megoldassal illeszkednek egymashoz.

A szobrok sora az oszlopcsarnokon kivul, a keresztiranyu teremben is folytatodott. Ennek eszaki oldalan talalhato az a folyoso, amelyik a feljarouthoz vezet ? ez ma a Szfinxre kivancsi turistak felvonulasi utja. Ennek kozepe tajan ket jarat talalhato, az egyik egy ismeretlen celu helyisegbe nyilik, amit id?nkent az ?r pihen?szobajanak mondanak, bar nem tul meggy?z?en. ^[51] A masik a templom fels? szintjere vezet. Itt a deli oldalon egy kis udvart alakitottak ki, Lehner szerint a napfenyen vegzend? ritualek helyekent. Az udvar osszekottetesben volt azzal a harom helyiseggel, amelyek a keresztiranyu csarnok deli reszen, nyugat fele nyiltak. A szerepuk tisztazatlan. Lehner egyfajta kozmikus aramkor elemeinek fogja fel ezeket, es ezt az elkepzeleset az egesz piramiskorzetre is kiterjeszti. ^[25] Verner szerint a tet?n kiterjedt vizelvezet? rendszert letesitettek, amely a (Delta kozeleben nem annyira szokatlan) es? vizet egy ciszternaba vezette. ^[51]

A feljarout fel?li bejarat szemoldokkove nincs a helyen. A XVIII. dinasztia idejen kerult a Szfinx ele, IV. Thotmesz ebb?l a tombb?l vesette az Alom-sztelet. A hatuljan ma is lathato az ajto csapjanak nyilasa.

A Szfinx [ szerkesztes ]

B?vebben: Nagy Szfinx

A szfinx mint szobortipus, mar Dzsedefre idejen megjelent. ^{[52] [53]} A Nagy Szfinx azonban egyedulallo a maga nemeben ? egyetlen masik piramiskorzetnel sem talalni hasonlot ?, tovabba az els? ismert szoborkolosszus, es a legnagyobb szfinxszobor. Az elhelyezkedese es az ele epult Szfinxtemplom volgytemplommal valo kapcsolata miatt a Hafre-piramiskorzethez szokas szamitani. Vitatott, hogy a Szfinxet Hafre faragtatta volna ki. Az egyiptologusok sem ertenek egyet egymassal az eredetet illet?en, de ? ellentetben az ezoterikus elkepzelesekkel ? abban jobbara egy velemenyen vannak, hogy az Obirodalom, es azon belul a IV. dinasztia idejen keszult.

A Szfinx 57 meter hosszu, 20 meter magas, ^[54] fekv? oroszlantest?, emberfej? szobrat a helyi alapk?zetb?l faragtak ki. A kornyezetenek vizsgalata alapjan egy, a Hufu-piramis epitesekor hasznalt k?fejt?ben megmaradt tombb?l keszult. A fej es a test aranyai elter?ek, es a test aranytalanul elnyujtott. Ez szamos talalgatasra adott okot, de a szakert?k velemenye szerint a k?zet min?sege mindket aranyvesztes oka.

Hafre piramisanak tajolasan egyertelm?nek latszik, hogy a piramiskorzet idejen a Szfinx vagy mar reszben vagy egeszen keszen volt, vagy kiszemeltek a helyet, es annak figyelembevetelevel terveztek a tobbi epuletet. Hafre feljaroutja, volgytemploma latvanyosan helyet hagy a Szfinxnek es a Szfinxtemplomnak. Ez utobbi epulet szoros rokonsagot mutat a volgytemplommal es a halotti templom udvari reszevel.

Mark Lehner 1979 ? 1983 kozott reszletes felmereseket vegzett a Szfinxen, Ulrich Knapp es a Nemet Regeszeti Intezet segitsegevel. A szoborrol aprolekos rajzokat keszitettek, es fotometriai mereseket vegeztek, ami alapjan kes?bb elkeszitettek a Szfinx szamitogepes, 3D modelljet, mintegy 2,5 millio meresi pont feldolgozasaval. Ez alapjan tobbfele rekonstrukciot keszitettek, ami alapjan Lehner megallapitotta, hogy a Szfinx arca Hafre kepmasat viseli. Mas kutatok szerint inkabb Hufura hasonlit a szobor. Ez utobbi velemeny sulyabol az eleg sokat levon, hogy Hufurol egyetlen olyan szobor van, ami biztosan azonosithato vele, viszont az olyan apro, hogy az alapjan Hufu arcvonasait illet?en kovetkezteteseket levonni nem kell?en megalapozott. Stadelmann tovabbi erveket is felhoz Hufu mellett, de azok is hasonlokeppen tamadhatok, igy a hasonlosag es az epittet? kerdeseben nincs dontes. S?t, nemregiben Vasil Dobrev kifejtette, hogy a Szfinx keszittet?je Dzsedefre lehetett, apja, Hufu iranti fiui tiszteletenek kifejezesekeppen. ^[55]

A Szfinx szerepe is vita targya. Az Obirodalom idejeb?l nem maradt rola feljegyzes, igy kozvetlen ismereteink nincsenek arrol, hogy kinek, vagy milyen celbol allitottak. Az Ujbirodalom idejen Horemahet (Harmakhisz) istennel azonositottak. A tajolasa egyertelm?en szolaris funkciora utal. Obirodalmi szovegek alapjan az t?nik a legvaloszin?bbnek, hogy akkoriban a lenyugvo naphoz tarsitott Re-Atum alakjanak szantak. Havassz tobb helyen ^[56] kifejti:

?	Ugy gondolom, a Szfinx koncepcioja Hufu uj napkultuszahoz kot?dik, s elmeletem szerint a Nagy Szfinx Hafret abrazolja Horusz alakjaban, kelet fele nezve, hogy igy imadja a napistenkent, vagyis Rekent ujjaszuletett apjat, Hufut. A Szfinx templomat tehat Hufunak szenteltek, es Hafre az, aki orok id?kig gondoskodik a folyamatos kultusz fenntartasarol.	”
? Zahi Havassz [57]

A szfinxtemplom [ szerkesztes ]

Horemahet temploma es az Alom-sztele [ szerkesztes ]

B?vebben: II. Amenhotep es IV. Thotmesz

A Szfinx melle II. Amenhotep epittetett egy kisebb templomot, Horemahet tiszteletere. Ez a Szfinxt?l eszakra eszakkelet-delnyugati tajolassal keszult. Ezt a templomot szokas Harmakhisz-templomnak is nevezni. Lehner vizsgalatai alapjan arra a kovetkeztetesre jutott, hogy a Szfinx alla alatt egy el?relep? kiralyszobor allt regen. Ennek toredekeit korabban tobben (peldaul Holscher) meg is talaltak. Lehner egyetert veluk abban, hogy ez a szobor ujbirodalmi hozzatoldas lehet, es feltetelezi, hogy azt is II. Amenhotep allittatta.

IV. Thotmesz tronra kerulese utan egy sztelet allittatott a Szfinx mells? mancsai koze. A voros granit sztele, amelynek alapanyaga a volgytemplom nyugati kapujanak fels? keresztgerendaja volt, a tronra jutas meses korulmenyeit irja le, innen az Alom-sztele elnevezese. ^[61]

?	Tekints csak ram, nezz csak meg               fiam, Thotmesz! Atyad vagyok, Harmakhet-Khepri-Re-Atum,               aki neked adja kiralysagat a foldon, az el?k elen!	”
? Reszlet az Alom-szteler?l (Gulyas Andras forditasa) [62]

A piramisvaros [ szerkesztes ]

Hafre piramisvarosa a piramiskorzeten kivul, reszben keletebbre, a volgytemplom el?tt futo csatorna tuloldalan, reszben delebbre, a manapsag Varju Fala neven ismert fal tuloldalan talalhato. Udvari tisztsegvisel?k temetkezesi felirataibol tudjuk, hogy a piramisvaros a piramiskorzet nevet viselte, egyik negyedenek a Tjen-reszi , azaz Deli-medence nevet hasznaltak. ^[63] Ez utobbi helyen Mark Lehner asatasai szamos olyan leletet hoztak felszinre, amelyek jelent?s mertekben hozzajarultak a piramisepit? munkasok es csaladjaik eletenek megertesehez. El?kerultek olyan emlekek is, peldaul egy pekseg, serf?z? m?hely, halfeldolgozo, amely mas korabeli telepulesekre is kiterjeszthet? ismereteket nyujtottak.

A piramisvaroshoz tartozo temet?ben talalt emberi maradvanyok arrol tanuskodtak, hogy a piramison dolgozok rendkivul nehez fizikai munkat vegeztek. Az ott talalt csontvazakon gyakoriak a porckorong- es gerincelvaltozasok. ^[64]

Utoelete [ szerkesztes ]

Nem tudni, mikor sz?nt meg a piramiskorzetben a kultusz, es mikor kezdett romossa valni az epuletcsoport. Feltehet?leg mar az Els? atmeneti kor idejen kifosztottak es megrongaltak a templomait, es bejutottak a sirkamraba is. Az Ujbirodalom idejer?l a templom epitesenek felugyel?je , May a piramis eszaki es nyugati falan hagyott graffitijei azt bizonyitjak, hogy a XIX. dinasztia idejen a piramist mar k?fejt?nek hasznaltak. Mas forrasokbol kiderult, hogy a nevezett May II. Ramszesz kifejezett utasitasara hordatta Iunuba ( Heliopolisz ) Hafre piramisanak turai meszk? burkolatat, egy ottani templom epitesehez. ^{[megj 20]}

Az Ujbirodalom idejen valamilyen szinten m?kodott Hafre kultusza. Egy ujbirodalmi eredet? sztelen talalhato szoveg legalabbis erre utal:

?	Aldozat, melyet a kiraly ad Anubisznak, aki az ? hegyen van, azert, hogy ? adjon halotti aldozatot a ≫Hafre Hatalmas≪ piramisvaros eloljarojanak.	”
? Ujbirodalmi aldozati sztele szovege [63]

Az mindenesetre bizonyos, hogy a kultusz nem volt folyamatos.

A romai korban a Szfinxen es a Szfinxtemplomon vegeztek felujitasokat, ekkor epult a Szfinx el?tt egy emelveny, ahonnan az akkor szep szamban el?fordulo turistak kenyelmesebben megtekinthessek a szobrot. Ennek fenyeben kulonos lehet, hogy csak az id?sebb Plinius emliti meg irasban a vilag akkori (es meg kes?bb is, hosszu ideig) legnagyobb szobrat. Az i. sz. 160 es 211 kozott, Marcus Aurelius , majd Septimius Severus romai csaszar altal vegeztetett restauralas nyomai ma is lathatok. ^[65]

A piramisrol a XIV. szazadbol van irasos emlek: Ibn Abd asz-Szalam megjegyezte, hogy a hidzsra 774. eveben (Kr. u. 1372 -ben) a piramis nyitva allt. Lehet, hogy ekkor keszult az a rablojarat is, amelyik gondosan elkerulte a granit zaroblokkot. 1356 es 1362 kozott a Hasszan-mecset epitesehez fejtettek kovet a piramis oldalarol, amint azt korabeli dokumentumok allitjak. Verner valoszin?nek tartja, hogy e k?fejtes soran bukkanhattak ra a bejaratra, es esetleg mar ekkor is letezhetett a rablojarat. ^{[66] [megj 21]}

Hafre piramisa a kulturaban [ szerkesztes ]

• A Halhatatlanok ( Immortel , rendezte Enki Bilal , 2004 .) cim? filmben az istenek ?rhajoja pontosan olyan, mint a Hafre-piramis: meg a burkolatbol megmaradt ?sapka” is lathato rajta. ^[67]
• A volgytemplom es a Szfinxtemplom el?tt regebben allt szinpad, amely szamos nevezetes el?adonak es el?adasnak adott helyet, mignem a volgytemplom el?tti rakpart felfedezesekor ( 1996 ) lebontottak. ^[68]
• Minden oktoberben a piramisok el?tt adja el? a Kairoi Operahaz tarsulata Giuseppe Verdi Aida cim? operajat. ^[69] A helyszin adottsagai miatt ez az el?adas a Hafre-piramiskorzet el?tt (annak keleti oldalan) kap helyet, ahonnan a legkedvez?bb a ralatas a harom piramisra, es azok a legdramaibb diszletet nyujtjak az el?adashoz.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

1. ↑ ^{a b} Id?nkent helytelenul, angolos atirassal Selim Hassan alakban is megtalalhato Sal?m ?asan neve, ahogyan angolosan, vagyis helyesirasunk szerint hibasan terjedt el Zahi Hawass alakban Z?h? ?aw?ss neve is. Mivel nevuk a magyar nyelv? szakirodalomban is az angolos irasmodban terjedt el, ezert a forrasok megjelolesenel ezt az alakot hasznaljuk, de a cikkben a helyes, magyar atirasi szabalyokat kovet? format.
2. ↑ Ezt az elkepzelest mas egyiptologusok, igy Mark Lehner es Miroslav Verner is szamitasba veszik, de visszafogottabban kezelik, mint dr. Zahi Havassz es ? Verner szerint ? Rainer Stadelmann. (Verner, i. m. 223. o.) Aidan Dodson es masok szerint Hafre es Hufuhaf ket kulonboz? szemely.
3. ↑ Verner, i. m. 224. o.: ?...amely tortenetesen egyuttal a Nagy Szfinxszel is kapcsolatban all.” ? Bar Verner nem fejti ki b?vebben, Siliotti (Siliotti, i. m. 63. o.) tisztazza, hogy ez a kijelentes Mariette tevedese volt.
4. ↑ A kep bal also reszen lathato, rampak segitsegevel epitett piramis Hentkawesz kiralyne ketszintes (es nem harom!) masztabaja. Hafre feljaroutja es Hufu piramisa kozott Holscher jol lathatova tette a vadit, ami szinten indokolhatta volna a feljarout es a volgytemplom deli iranyu eltolasat, amennyiben nem a Szfinx adott okot erre.
5. ↑ Lehner (Lehner, i. m. 123. o.) ketseget fejezi ki a terv megvaltozasat illet?en, mivel a piramisnak alapot ado terasz, a keritesfal es a piramis alapja egyseget alkot, nincs tovabbi, tervvaltoztatasra utalo reszlet.
6. ↑ Meg a Tort piramis eseten sem maradt meg a csucs kozeleben a boritas, holott azon az epuleten veszelte at legjobban az eredeti burkolat. A Mejdumi piramis ilyen szempontbol kiveteles, ugyanis a ma ott lathato feluletek eredetileg a piramis belsejeben voltak, illetve a piramismag sem maradt meg teljes magassagaban.
7. ↑ Belzoni erzekletesen beszamol arrol, hogy el?szor a piramis kozepvonalan probalta a bejaratot keresni, majd a Hufu-piramis szerkezete ismereteben dontott ugy, hogy a bejaratnak valamivel keletebbre kell lennie ? es ez a dontes kes?bb helyesnek is bizonyult. (Belzoni, i. m. 243?244. o.)
8. ↑ Helyesebb atirasban Oszman.
9. ↑ A kiralyi temetkezesekhez nem epitettek szerdabot , de egyes egyiptologusok hasonlo funkciot tulajdonitanak kulonboz? epiteszeti megoldasoknak, igy a masodlagos kamraknak, mellekpiramisoknak. Az analogia nem teljes, mivel az igazi szerdab a kulvilagtol teljesen, vagy egy apro kemlel?nyilas kivetelevel el van zarva a sir tobbi reszet?l. Ez a ?szerdabkamrakrol”, mellekpiramisokrol nem mondhato el.
10. ↑ A mellekpiramisokat szoktak romai szamokkal is jelezni, GII a vagy GIIa alakban.
11. ↑ A mellekpiramis masodik jaratat 1960-ban Abdel Hafez Abd el Al talalta meg.(Hawass, i. m. 123. o.)
12. ↑ E megallapitas igazsagan mit sem valtoztat az a teny, hogy Miroslav Verner dolgozik az abu-sziri piramisok feltarasan.
13. ↑ Az egyiptomi szobrok talapzatanak melyedeseket kepeztek ki, hogy a szobor talapzatanak fels? sikja a jarosik szintjen legyen. Ezek a melyedesek a szoboraljzatok.
14. ↑ A harom kiralyszobor Egyiptomban rendszerint a kiralysag harom aspektusat fejezte ki, es az egyes szobrok Also-Egyiptom, Fels?-Egyiptom, illetve a ket egyesitett orszag Kett?s koronajat viseltek.
15. ↑ Nem csak az anyagok voltak ertekesek, de a hely is rendkivuli jelent?seg? lehetett, kozvetlenul a piramis fala mellett. A kultikus helyszinre nem telepitettek volna olyan m?helyt, ami maga nem all kiemelten fontos osszekottetesben a piramiskorzettel.(Lehner, i. m. 238. o.)
16. ↑ Hasonlo galeriak talalhatok Szehemhet piramisanal is.
17. ↑ A forditas bizonytalan, az eredeti mollusk shell kifejezes kagylohejat, es mas puhatest? allatok kuls? meszes vazat is jelentheti.
18. ↑ Ajanlott osszevetni e kijelentest a Szfinx korara vonatkozo West?Schoch-elmelettel , amely az erozio nyomai alapjan a Szfinx megalkotasat joval korabbra helyezi. Paleoklimatologiai kutatasokkal igyekeznek cafolni az elmeletet, arra alapozva, hogy az Obirodalom idejen a videk joval nedvesebb, felszavannas terulet volt. Erre a geologiai nyomokon kivul az ilyen leletek is tampontot nyujtanak, mint az emlitett csigak.
19. ↑ A kor szokasa alapjan a feljarout bels? fala diszitett kellett legyen, ugyanakkor Hafre piramiskorzetenek jellegzetessege a diszitetlenseg, amelyben az anyagok es a formak visszafogott eleganciaja a meghatarozo.
20. ↑ Nagy Ramszesz fia, Haemuaszet herceg ugyanezid?tajt restauralta a szakkarai piramisokat…
21. ↑ A rablojarat sajatossaga, hogy a piramis kozepvonala tajan kezd?dik, es hatarozottan tart a granit zarokovon tuli folyoso fele. Szinte bizonyos, hogy a jaratot kives? emberek pontosan tudtak, hogy hova kell eljutniuk. Ez azonban nem feltetlenul jelenti azt, hogy ismertek a piramis pontos terveit. Eleg lehetett ehhez, ha a lezart zarok?ig bejutottak.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Arnold: Arnold, Dieter, Sabine H. Gardiner, Helen Strudwick, Nigel Strudwick. The Encyclopedia of Ancient Egyptian Architecture (angol nyelven). Kairo: The American University in Cairo Press [1994] (2003). ISBN 977-424-648-9 . Hozzaferes ideje: 2009. augusztus 21.  
• Belzoni: Belzoni, Giovanni Battista . Narrative of the Operations and Recent Discoveries Within the Pyramids, Temples, Tombs and Excavations in Egypt and Nubia  (angol nyelven). Brusszel: H. Remy [1820] (1835). Hozzaferes ideje: 2016. februar 7.  
• Ceram: Ceram, C. W . A regeszet regenye . Budapest: Gondolat. ISBN nelkul (1965). Hozzaferes ideje: 2009. december 15.  
• Clayton: Clayton, Peter A. Faraok kronikaja – A faraok tortenete uralkodasuk szerint – az okori Egyiptom dinasztiai . Budapest: Mora (2007). ISBN 978-9-631183-16-0  
• Dodson: Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt . Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3  
• Hawass: Hawass, Zahi . A faraok hegyei – A piramisepit?k tortenete . Gold Book Kiado (2007). ISBN 978-963-426-049-3 Forditotta Kmilcsik Agnes  
• Faulkner: Faulkner, Raymond O. A Concise Dictionary of Middle Egyptian (oegyiptomi es angol nyelven). Oxford: Griffith Institute [1962] (2006). ISBN 0900416327  
• Kakosy: Kakosy, Laszlo . Re fiai . Budapest: Gondolat Kiado [1979]. ISBN 963-280-736-7  
• Kothay-Gulyas: Kothay Katalin Anna, Gulyas Andras. Tulvilag es mindennapok az okori Egyiptomban – Forrasok a Kr. e. 3–2 evezredb?l . Miskolc : Bibor Kiado (2007). ISBN 978 963 9634 48 0  
• Lehner: Lehner, Mark. The Complete Pyramids (angol nyelven). London: Thames & Hudson [1997] (1998). ISBN 0500050848  

• Porter-Moss: Porter, Bertha, Moss, Rosalind L. B. Topographical Bibliography of Ancient Egyptian Hieroglyphic Texts, Reliefs and Paintings , III. Memphis kotet, masodik javitott, b?vitett kiadas PhDr. Jaromir Malek gondozasaban (angol nyelven), Oxford: The Clarendon Press (Oxford University Press ? Griffith Institute) (1974)  
• Reeves: Reeves, Nicholas. Az okori Egyiptom felfedezesenek kronikaja . Budapest: Cartaphilus Kiado [2000] (2002). ISBN 963 9303 58 5  

• Siliotti: Siliotti, Alberto. Egyiptomi piramisok . Gabo Kiado (1998). ISBN 963-8009-55-1  

Hivatkozasok [ szerkesztes ]

Ajanlott irodalom [ szerkesztes ]

Magyar nyelven :

• Lehner, Mark. Piramisok nagykonyve . Budapest: Alexandra (1997). ISBN 963-368-463-3  
• Baines, John, Malek, Jaromir. Az okori Egyiptom atlasza , ford. Udvarhelyi Laszlo (magyar nyelven), Budapest: Helikon Kiado Kft.. 1. kiadas: ISBN 963-208-068-8 , 2. kiadas: ISBN 963-208-642-2 [1992] (2000)  

• Weeks, Kent R. II. Ramszesz fiainak sirja . Debrecen: Gold Book Kiado [2000. aprilis 17.]. ISBN 9639248290  
• Hawass, Zahi. A faraok hegyei ? A piramisepit?k tortenete . Gold Book Kiado (2007). ISBN 978-963-426-049-3  
• Siliotti, Alberto. Egyiptomi piramisok . Gabo Kiado (1998). ISBN 963-8009-55-1  
• Kakosy, Laszlo. Re fiai . Szazszorszep K. (1993). ISBN 963-7673-11-3  
  Ujabb, javitott, b?vitett kiadasban: Kakosy Laszlo . Az okori Egyiptom tortenete es kulturaja . Budapest: Osiris (2003). ISBN 963-389-497-2   ISSN 1218-9855
• Kakosy Laszlo , Varga Edit. Egy evezred a Nilus volgyeben (Memphisz az Obirodalom koraban) . Budapest: Gondolat Kiado. ISBN nelkul [1970]  
• Malek, Jaromir. Obirodalom , in: Shaw, Ian (szerk). Az okori Egyiptom tortenete (magyar nyelven), Debrecen: Gold Book Kiado . Forditotta: Kmilcsik Agnes [2004]. ISBN 963-425-022-X  
• Reeves, Nicholas. Az okori Egyiptom felfedezesenek kronikaja . Budapest: Cartaphilus Kiado [2000] (2002). ISBN 963 9303 58 5  

• Watterson, Barbara. Egyiptomiak . Szukits Kiado (2005). ISBN 963-4971-06-7  
• Zamarovsky, Vojtech. Felseges piramisok . Madach Bratislava (1981)  

Angol nyelven :

• Verner, Miroslav. The Pyramids ? The Mystery, Culture, and Science of Egypt's Great Monuments (angol nyelven). Kairo: The American University in Cairo Press [2002] (2004). ISBN 9774247035  
• Lehner, Mark. The Complete Pyramids (angol nyelven). London: Thames & Hudson [1997] (1998). ISBN 0500050848  

Erdekessegkent:

• Belzoni, Giovanni Battista . Narrative of the Operations and Recent Discoveries Within the Pyramids, Temples, Tombs and Excavations in Egypt and Nubia  (angol nyelven). Brusszel: H. Remy [1820] (1835). Hozzaferes ideje: 2016. februar 7.  

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Magyarul [ szerkesztes ]

• Gulyas Andras: Hafre-piramis . Piramisok.hu . [2010. januar 22-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. december 15.)
• Gulyas Andras: Hafre volgytemploma . Piramisok.hu . [2009. majus 26-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. december 15.)
• Gulyas Andras: A Szfinx . Piramisok.hu . [2009. februar 25-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. december 15.)
• HoremWeb: A Hafre-piramis adatlapja . KEMET = Az Okori Egyiptom . [2009. oktober 24-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. december 15.)
• HoremWeb: A k?be zart feny kolteszete . KEMET = Az Okori Egyiptom . (Hozzaferes: 2009. december 15.) ^{[ halott link ]}
• A Kheopsz- es Kephren piramisok titka (magyar nyelven). NG Online . (Hozzaferes: 2009. december 15.)

Angolul [ szerkesztes ]

• dr. Mark Lehner (?): AERA . Ancient Egypt Research Associates . [2009. december 5-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. december 15.)
• Jacques Kinnaer: The Pyramid Complex of Khephren . The Ancient Egypt Site . [2010. februar 10-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. december 15.)
• Andrew Bayuk: Khafre's pyramid . The Guardian . (Hozzaferes: 2009. december 15.)
• The Great Pyramid of Khafre at Giza . Touregypt.net . (Hozzaferes: 2009. december 15.)
• Pyramid of Khafre (angol nyelven). National Geographic . [2013. majus 27-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. december 15.)
• Khafre's Inside Story . Nova Online . (Hozzaferes: 2009. december 15.)
• Hafre piramisa a vilag legmagasabb epuleteinek listajan . Skyscraperpage.com , 2007. (Hozzaferes: 2009. december 15.)

el?z?: Dzsedefre-piramis

Egyiptomi kiralypiramisok i. e. 26. szazad IV. dinasztia

kovetkez?: nagy godor