Du?an Makavejev
,
cirill bet?kkel
Душан Макаве?ев
(
Belgrad
,
1932
.
oktober 13.
? Belgrad,
2019
.
januar 25.
) szerb filmrendez?, forgatokonyviro es producer. Az
1950-es evek
els? feleben kezdett rendezni.
1965
-t?l forgat jatekfilmeket. Mikozben
W. R., avagy az organizmus miszteriuma
(
1971
) cim? alkotasa kulfoldon nagy sikert aratott,
Jugoszlaviaban
hevesen tamadtak a filmet, melyet vegul be is tiltottak.
Lenin
emlekenek es a
kommunizmus
?szent” eszmejenek megsertese miatt Makavejevnek el kellett hagynia a hazajat. Nyugaton meg ritkabban tudott forgatni.
1993
ota nem keszitett jatekfilmet. Tobb alkalommal jart
Magyarorszagon
, eletm?veb?l a Magyar Filmintezet es a Magyar Televizio is rendezett mar sorozatot.
Makavejev edesanyja volt
Szerbiaban
az els? n?i allatorvos, aki szerumok el?allitasaval foglalkozott. Elvalt asszony volt, ezert Du?an sosem talalkozott az edesapjaval. A fiu
Belgradban
nevelkedett. Akkor kezd?dott a
haboru
, amikor iskolaba kezdett jarni.
1949
-ben belepett a Kommunistak Ligajaba, ahonnan
1953
-ban kizartak. Ennek oka az volt, hogy a Belgradi Egyetemen ? ahol
filozofiat
es
pszichologiat
tanult ? egy diakujsag szerkeszteseben vett reszt, amely azonban nem a hivatalos iranyelveket kovette. Filmkritikai azonban tovabbra is megjelenhettek, s?t a rendezest is elkezdhette. Dolgozott szinhazban is, am hirnevet els?sorban filmjeinek, f?leg jatekfilmjeinek koszonheti.
Els? egesz estes filmje,
Az ember nem madar
(1965) ket parkapcsolat tortenetet mutatja be. Mindket par a szerelem segitsegevel probal kitorni a szurke hetkoznapok vilagabol, ahol az ember valoban nem madar (= nem szabad), hanem droton rangatott bab csupan, aki a szabadsag illuziojaban el, a munkashatalom nyomaszto jelkepeinek arnyekaban. Mar ebben a filmben megcsillan Makavejev ironiaja es szarkasztikus humora: az egyik jelenetben peldaul a mernok szerepl? az
Oromoda
hangjai mellett veszi at a kivalo munkajaert jaro kituntetest, mikozben valahol a varos masik vegeben a h?sn? ? ugyanerre a zenere ? eppen az
orgazmus
pillanatait eli at. Ami kozos kett?jukben, hogy azokban a percekben a maguk modjan mindketten mennyei boldogsagot ereznek. A filmet egy hipnotiz?r vezeti be, aki a
magia
veszelyeire hivja fel a figyelmet, es nem nehez eszrevenni, hogy a rendez? tulajdonkeppen magat a kommunizmust is a magiahoz hasonlo szemfenyvesztesnek tartja.
Ilyen felig-meddig komoly, ?tudomanyos” bevezet?vel kezd?dik Makavejev masodik jatekfilmje, a
Szerelmi ugy, avagy egy postaskisasszony tragediaja
(
1967
) is. Az id?s szexologus itt arrol beszel, hogy napjainkban a szex nem beszedtema, szexualis felszabadulas helyett inkabb szexualis elfojtas van. Maga a tortenet egy postaskisasszony (a magyar szarmazasu
Eva Ras
alakitja) es egy patkanyirto fiatalember tragikusan vegz?d? kapcsolatarol szol. Makavejev az egyszer? emberek eletenek kepeit allitja szembe a kommunista allam embertelen eszmeit jelkepez? felvetelekkel: a ket vilag konfrontacioja csakis tragediaval vegz?dhet. Az
1968
-ban keszult
Vedtelen artatlansag
egyfajta filmes
kollazs
. A kiindulopontot egy
1942
-es amat?r film, Dragoljub Aleksi? lakatos es birkozo befejezetlen es betiltott alkotasa jelentette, amely allitolag az els? szerb hangosfilm volt. Az eredeti film melodramatikus tortenet egy onimado akrobata es egy nevhazassagba kenyszeritett polgarlany szerelmer?l. Ezt az anyagot Makavejev kes?bbr?l szarmazo dokumentumfilmes reszletekkel egesziti ki, melyekb?l kiderul, hogy Aleksi? filmjenek kozrem?kod?it
1945
utan meghurcoltak, mert a naci korszakban keszult produkcioban vettek reszt. A kollazsban Makavejev nemet propagandafilmek reszleteit is felhasznalta. (Kes?bbi munkaiban is hasznalt olykor dokumentum- es jatekfilmreszleteket.)
A klasszikus alkotasok
[
szerkesztes
]
W. R., avagy az organizmus miszteriuma
Noha a m?vesz filmjei a szocialista Jugoszlavia kulturpolitikusai koreben egyaltalan nem voltak nepszer?ek, a
W. R., avagy az organizmus miszteriuma
(1971) volt az els? alkotasa, amelyet be is tiltottak. A cimben szerepl? monogram
Wilhelm Reich
szexualpszichologusra utal, aki szerint a szexualis elfojtas rombolja az ember szemelyiseget, a ki nem elt biologiai osztonok az
agresszio
novekedeset okozhatjak, ami tarsadalmi meretekben er?szakos tomegmozgalmakat eredmenyezhet. ?A fasizmus a szexualis nyomorekok ?rjongese, duhongese” ? vallotta Reich.
[10]
Vitatott elmelete inspiraloan hatott az
1960-as evek
vegen fellangolt nyugati diakmozgalmakra, a kibontakozo szexualis forradalomra. Makavejev szerint a reichi tanok jelentenek a ?verfrissites”-t a kommunista eszmek szamara is, es ezert harcol a film h?sn?je, Milena, aki szerint ?a kommunizmus szabad szerelem nelkul temet?”. Szerelme, az orosz jegrevutancos lesz a vegzete: a ferfi korcsolyajaval vagja le Milena fejet, am az meg a tepsiben is tovabb szonokol. E rovid osszefoglalobol is sejthet?, miert ertekelte az
1972
-es magyar
Uj Filmlexikon
ezt a filmet ugy, hogy benne Makavejev ?egyreszt
pornografiaba
tevedt, masreszt politikai vakvaganyra”. Pedig a rendez? a
W. R.
-rel nemcsak a kommunizmusrol, hanem a
kapitalizmusrol
is lesujto velemenyt fogalmaz meg: szerinte minden tarsadalmi rendszer rossz, mert kizarolag a maga elveit tartja egyedul udvozit?nek. A szexualis forradalom azonban Nyugaton sem a szexualis felszabadulast, hanem a nemi szerepek osszezavarodasat hozta el. Az emberek Makavejev szerint mindket meghatarozo tarsadalmi rendszerben valojaban maganyosak, csak az egyikben elnyomas alatt, a masikban anelkul. Jugoszlaviaban a film koruli vitak politikai sikra terel?dtek, a rendez?t Lenin es a kommunizmus megsertesevel vadoltak, es emigracioba kenyszeritettek.
[11]
Hazajabol valo tavozasa utan Makavejev
Parizsban
telepedett le, itt keszitette a
filmtortenet
egyik legprovokativabb alkotasat, a
Sweet Movie
-t, melyet az
1974-es cannes-i filmfesztivalon
mutattak be. Ezzel a munkajaval sikerult a kommunista Kelet utan a kapitalista Nyugat haragjat is kivivnia: a filmet tobb nyugati orszagban betiltottak. A
W. R.
-hez hasonloan tobb retegb?l epitkez? alkotas vegkicsengese ugyanis az, hogy a kommunizmus es a kapitalizmus egyarant embertelen tarsadalmi formak, mert a maguk celjaira zsakmanyoljak ki az emberi testet.
[12]
A kapitalizmus kritikajat a
Carole Laure
altal jatszott Miss 1984 (utalas
George Orwell
m?vere) tortenete kepviseli, mig a kommunizmus Anna Planeta (
Anna Prucnal
) szemelyen keresztul kapja meg a magaet. A parhuzamos (es termeszetesen szimbolikus) cselekmenyszalakat a katyni meszarlas aldozatainak kihantolasarol keszult eredeti dokumentumbetetek szakitjak meg.
[13]
A
Sweet Movie
-rol a bemutato ota eltelt evtizedek alatt egymasnak olykor ellentmondo elemzesek tucatjai szulettek, volt olyan is, amelyik szerint valojaban
Marx
T?ke
cim? megfilmesithetetlen m?venek erzeki filmvaltozatarol van szo!
Sweet Movie
(
Carole Laure
)
Svedorszagban
valosult meg a m?vesz egyik legsikeresebb alkotasa, a
Montenegro
(
1981
). H?sn?je, Marilyn Jordan megelegeli a joleti tarsadalom konszolidalt unalmat, es a jugoszlav vendegmunkasok furcsa, szabad(os) vilagaban veli megtalalni uj helyet. Ra kell dobbennie azonban arra, hogy ez a mili? is csupan illuzio, a vendegmunkasok valojaban abba a kornyezetbe vagynak, amib?l ? kitorni probal. A film utolso jeleneteben a tokeletes feleseg, anya es haziasszony sztereotip szerepkoreben talalja fel csaladjanak a vacsorat, melybe merget kevert. Makavejev b?seggel adagolja a (fekete) humort, am a szatira ett?l csak elesebbe valik. Emlekezetesek a zenei betetek: a nyitojelenet hangulatanak megteremtesehez a rekedtes hangu
Marianne Faithfull
The Ballad of Lucy Jordan
cim? felvetele jarul hozza, a bohokas nagypapa fergeteges felesegkeresesi akciojat ? mely az unokak kozrem?kodesevel zajlik ? pedig a svedek buszkesege, az
ABBA
I Do, I Do, I Do, I Do, I Do
cim? slagere kiseri.
Utkereses vagy kifaradas?
[
szerkesztes
]
A kovetkez? allomas
Ausztralia
, ahol Makavejev leggyengebbnek tartott filmje,
A Coca-Cola kolyok
(
1985
) keszult
Eric Roberts
es
Greta Scacchi
f?szereplesevel. A kritikusok azt rottak fel (Magyarorszagon is), hogy a rendez? ezuttal kulonosebb koncepcio nelkul csipkel?dik, hol a cowboy-mitoszon, hol az ausztral provincializmuson, hol az amerikai tipusu reklamokon stb., ezert helyzetgyakorlatokra esik szet a m?. A film elejen egy felirat tudosit arrol, hogy a Coca Cola-ceg elhatarolja magat a produkciotol, es rosszmaju kritikusok szerint igazuk is volt. Az
1980-as evek
vegen Jugoszlaviaban mar mas szelek fujdogaltak, mint masfel evtizeddel korabban, ezert Makavejev hazatert, hogy elkeszitse a
Kialtvany
(
1988
) cim? filmjet. A tema es a hangvetel ismer?s: a helyszin (a kepzeletbeli)
Kelet-Europa
1920
-ban, ahol szexualis forradalom keszul?dik, mikozben a szerepl?k egy masfajta forradalomra, a latogatoba erkez? kiraly megolesere is szovetkeznek. Az id?k valtozasaval egyutt jart, hogy ez a bizarr politikai szatira mar sem Keleten, sem Nyugaton nem haboritott fel senkit, inkabb csendes erdektelensegbe fulladt.
A megujulas lehet?seget az
1993
-as
A gorilla delben furdik
jelentette. A ?tortenelmi burleszk” f?szerepl?je egy szovjet tiszt, aki valahogy
Berlinben
ragad a nemet ujraegyesites utan, es nem igazan tudja, mi tortenik korulotte, mi lesz vele, aki egyik nap meg a dics? szovjet hadsereg megbecsult tagja volt, masnap pedig egy multbol ottfelejtett kovulet. Makavejev szamos reszletet vett at egy hirhedt szovjet propagandafilmb?l,
Mihail Csiaureli
Berlin eleste
cim?
1949
-es alkotasabol. A slusszpoen: Makavejev h?se, Viktor Boriszovics nem mas, mint Csiaureli h?seinek, Aljosanak es a nyakaba borulo barisnyanak, Natasanak a fia. Vagyis egy legenda, maga az irrealitas, de Makavejev arra figyelmeztet, hogy multunk, jelenunk es alighanem a jov?nk is ilyen irrealis legendakra epitkezik. Ugy t?nt, ezzel a filmjevel Makavejev visszanyerte regi alkotoerejet es frissesseget. Ennek ellenere azota nem forgatott uj jatekfilmet, mert allitasa szerint a filmiparban evek ota kedvez?tlenek a feltetelek a kisebb koltsegvetes?, ?masfajta” alkotasok keszitesere, mivel a szuperprodukciok uraljak a mozikat. ? azonban az olyan filmeket szereti, melyek elkeszitese igazi kalandot jelent sajat maga szamara is, hiszen annyi varatlan dolgot kell figyelembe venni egy forgatas soran, melyhez a forgatokonyv amugy is csak kiindulopont, nem pedig megvalositando vegcel.
Rovidfilmek, dokumentumfilmek, epizodfilmek
[
szerkesztes
]
- 1996
Danske piger viser alt
- 1994
Lyuk a lelekben
(Rupa u dusi)
- 1974
Wet Dreams (Sam Rotterdam neven a
Politfuck
cim? epizod)
- 1971
I Miss Sonia Henie
- 1964
Uj jatekszer
(Nova igracka)
- 1964
Uj haziallat
(Nova domaca zivotinja)
- 1962
Le a keritesekkel!
(Dole plotovi)
- 1962
Parade
(Parada)
- 1962
Film az abeces konyvr?l (Film o knjizi A. B .C.)
- 1962
Szeplany ’62
(Ljepotica 62)
- 1961
Mosoly ’61
(Osmjeh 61)
- 1961
Eci, pec, pec
- 1961
Pedagogiai tanmese
(Pedagoska bajka)
- 1959
Mi a munkastanacs?
(Sto je radnicki savjet?)
- 1958
Almodnak a szinek
(Boje sanjaju)
- 1958
Kosnice pune smijeha
- 1958
Atkozott unnep
(Prokleti praznik)
- 1958
A mehesz kepeskonyve
(Slikovnica pcelara)
- 1958
Ne higgyetek az emlekm?veknek!
(Spomenicima ne treba verovati)
- 1957
Antonio torott tukre
(Antonijevo razbijeno ogledalo)
- 1955
Pecset
(Pecat)
- 1953
Jatagan mala
Fontosabb dijak es jelolesek
[
szerkesztes
]
- Berlini filmfesztival
- Cannes-i filmfesztival
- ↑
Integralt katalogustar
(nemet nyelven). (Hozzaferes: 2015. julius 21.)
- ↑
filmportal.de
. (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
- ↑
a
b
Brockhaus
(nemet nyelven)
- ↑
a
b
BnF forrasok
(francia nyelven)
- ↑
Gran Enciclopedia Catalana
(katalan nyelven). Grup Enciclopedia
- ↑
Filmregisseur Dusan Makavejev gestorben
(nemet nyelven)
- ↑
Hrvatska enciklopedija
(horvat nyelven). Miroslav Krle?a Lexicographical Institute, 1999
- ↑
The Fine Art Archive
. (Hozzaferes: 2021. aprilis 1.)
- ↑
Guggenheim Fellows database
(angol nyelven)
- ↑
Ezen nezetei az 1960-as evek veget?l f?leg az olasz filmesek koreben talaltak termekeny talajra. Akkoriban tobb ismert rendez? feszegette a fasizmus es a szexualis eltevelyedesek kapcsolatat:
Luchino Visconti
:
Elatkozottak
(
1969
),
Liliana Cavani
:
Az ejszakai portas
(
1974
),
Pier Paolo Pasolini
:
Salo, avagy Szodoma 120 napja
(
1975
),
Bernardo Bertolucci
:
Huszadik szazad
(
1976
),
Tinto Brass
:
Salon Kitty
(1976).
- ↑
Makavejev kes?bb azt nyilatkozta, hogy a filmje korul kirobbant vita valojaban szovjet provokacio volt, amelynek celpontja igazabol nem ? volt, hanem
Tito
, aki ellenezte a szovjetek bevonulasat
Csehszlovakiaba
, es egyfajta ?harmadik vilag”-ot valositott meg a kapitalizmus es a szocializmus kozott. A tamadasra az urugyet egy filmfoto szolgaltatta, mely egy ujonnan indult szexlapban jelent meg, es egy meztelen szineszn?t abrazolt, a hatterben egy Lenin-keppel. Makavejev hiaba hivatkozott arra, hogy a kep az engedelye nelkul jelent meg, es kiragadtak a film kontextusabol, a szovjet kovetseg provokacionak min?sitette az esetet. Kes?bb kiderult, hogy a szexlapot ugyanaz a ceg adta ki, mint amelyik a hivatalos szovjet folyoirat szerb forditasat is. A szovjeteknek az sem tetszett, hogy Nyugaton a filmet allitolag arra hasznaltak fel, hogy a kommunista eszmek szorny?segeit szemleltessek vele. Allitolag maga
Leonyid Brezsnyev
lepett fel a
W. R.
ellen. Mindenkit levaltottak, akik engedelyeztek a film elkesziteset, es a ?kemeny mag” kepvisel?i kerultek az addig liberalisnak mondhato jugoszlav vezetes szamos kulcspoziciojaba. Makavejev 1973-ban hagyta el hazajat.
- ↑
Az emberi testek kizsakmanyolasa Pier Paolo Pasolini egyik kedvenc temaja volt, nem veletlen, hogy
Olaszorszagban
? volt a
Sweet Movie
els? szamu nepszer?sit?je. Pasolini az 1974-es cannes-i filmfesztivalon
Az Ezeregyejszaka viragai
cim? filmjevel szerepelt, es a rendezvenyen figyelt fel Makavejev alkotasara.
- ↑
Erdemes megjegyezni, hogy a
Sweet Movie
keszitese idejen meg az volt a hivatalos szovjet allaspont, hogy a meszarlast a nacik kovettek el.
Mihail Gorbacsov
orosz f?titkar csak
1990
-ben ismerte el, hogy a nemetek annak idejen nem hazudtak, a meszarlas valojaban tenyleg az
NKVD
m?ve volt, ahogyan a naci propagandagepezet allitotta.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]