Deinonychus

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Deinonychus
Evolucios id?szak:  kora kreta , 115?108  Ma
A Deinonychus rekonstrukciója
A Deinonychus rekonstrukcioja
Termeszetvedelmi statusz
Fosszilis
Rendszertani besorolas
Orszag : Allatok (Animalia)
Torzs : Gerinchurosok (Chordata)
Altorzs : Gerincesek (Vertebrata)
Osztaly : Hull?k (Reptilia)
Oregrend : Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend : Hull?medencej?ek (Saurischia)
Alrend : Theropoda
Alrendag : † Deinonychosauria
Csalad : † Dromaeosauridae
Alcsalad : † Velociraptorinae
Nem : † Deinonychus
Ostrom , 1969
Fajok
  • D. antirrhopus Ostrom, 1969 ( tipus )
Hivatkozasok
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Deinonychus temaju rendszertani informaciot.

Commons
Commons

A Wikimedia Commons tartalmaz Deinonychus temaju mediaallomanyokat es Deinonychus temaju kategoriat.

A Deinonychus (nevenek jelentese 'rettent? karom' ? az ogorog δεινο? / deinosz 'rettenetes', 'rettent?' es ονυξ/ονυχο? / onux/onukhosz 'karom' szavak osszeteteleb?l) a husev? dromaeosaurida dinoszauruszok egyik neme . Egyetlen fajat irtak le, a Deinonychus antirrhopust . Ez a 3,4 meter hosszu allat a kora kreta korban (a kozeps? apti ?kora albai alkorszakban) elt, mintegy 115?108 millio evvel ezel?tt. Fossziliaira az Egyesult Allamok Montana , Wyoming es Oklahoma allamaiban, a Cloverly- es az Antlers-formacio teruleten talaltak ra, azonban feltehet?en a Deinonychushoz tartozo fogakat talaltak a keletebbre fekv? Maryland teruleten is.

Az 1960-as evek vegen John Ostrom ?slenykutato Deinonychusrol irt tanulmanya forradalmasitotta a tudosok dinoszauruszokkal kapcsolatos gondolkodasmodjat, elinditva az ugynevezett ? Dinoszaurusz reneszanszt ”, es langra lobbantva a vitat arrol, hogy a dinoszauruszok vajon melegver?ek voltak-e? Azel?tt a dinoszauruszokkal kapcsolatban az volt a kozkedvelt elmelet, hogy vanszorgo, hull?szer? oriasok voltak. Ostrom szerint a kis test, a lapulo, vizszintes testhelyzet, a struccszer? gerinc es ? kulonosen ? a labakon lev? hegyes, gorbe karmok arra utalnak, hogy ez az allat aktiv es gyors ragadozo lehetett. [1]

Neve arra utal, hogy a hatso labai masodik ujjan szokatlanul nagy meret?, sarlo alaku karom n?tt. Az YPM 5205 jelzes? fosszilia egy nagy, er?sen hajlitott vegs? ujjperccel (unguallal) ?rz?dott meg. Az el? archosaurusoknal a csontot egy szarutok boritja, ami egyben meg is hosszabbitja ezt a testreszt. Ostrom a krokodilok es madarak karmai alapjan rekonstrualta az YPM 5205 karmat, ami meghaladta a 120 millimeteres hosszusagot. [1] A faj (antirrhopus) nevenek jelentese 'ellenegyensuly', John Ostrom farokkal kapcsolatos elkepzelesere utal. Ugyanis mas dromaeosauridakhoz hasonloan, az allat farkat elcsontosodott inak, es fels?, meghosszabbodott csontnyulvanyok tartottak mereven, amit?l javult az egyensulya es a fordulasi kepessege. Ugy t?nik, ugyanezek a jellemz?k tettek merev ellenegyensullya a kozeli rokonsagaba tartozo Velociraptor mongoliensis (az IGM 100/986 azonositoju lelet) farkat is, melynek maradvanyait hossziranyban elnyult S alakban meghajolva talaltak meg. Ez arra enged kovetkeztetni, hogy az el? allat farka rendkivul rugalmas volt, ami kepes volt ostorszer?en oldalra csapodni. [2]

A Cloverly- es az Antlers-formaciokban, a Deinonychus maradvanyait az ornithopodak koze tartozo Tenontosauruseval egyutt talaltak meg. A Tenontosaurus leletek mellett talalt fogak arra engednek kovetkeztetni, hogy a Deinonychus vagy vadaszott ezekre az allatokra, vagy dogev?kent fogyasztotta ?ket.

Anatomia [ szerkesztes ]

A Deinonychus es az ember meretenek osszehasonlitasa
A Deinonychus csontvaza

A legnagyobb ismert peldanyok alapjan a Deinonychus elerhette a 3,4 meteres testhosszusagot, a 410 millimeteres maximalis koponyahosszusagot , a 0,87 meteres csip?magassagot es a 73?100 kilogrammos testtomeget. [3] [4] A koponyaja er?teljes allcsontokkal rendelkezett, a szajban 60 darab hajlitott, pengeszer? fog helyezkedett el. A koponyaval kapcsolatos vizsgalatok az evtizedek soran sok informaciot tartak fel. Ostrom rekonstrualta a reszleges, tokeletlenul meg?rz?dott koponyakat, amik haromszog?ek, szelesek es leginkabb az Allosaurusehoz hasonloak voltak. A tovabbi Deinonychus koponyak es a kozeli rokonsagaba tartozo fajok jo allapotu, haromdimenzios maradvanyai [5] alapjan ugy t?nik, hogy a szajpadlas boltozatosabb volt, mint ahogy Ostrom gondolta, igy a pofaresz joval sz?kebb lehetett, a szemgodrot alkoto pofacsontok pedig tavolabb helyezkedhettek el, nagyobb sztereoszkop latast biztositva. A Deinonychus koponyaja mas volt, mint a Velociraptore , mivel a koponyatet? a Dromaeosaurusehoz hasonloan robusztus volt, es az orr -resze nem volt olyan sz?k, mint a Velociraptore . [6] A koponya fels? resze es az allkapocs a tomeg csokkentese erdekeben nyilasokkal (fenestrae) volt ellatva. A Deinonychusnal a szem es az orrnyilas kozott elhelyezked? oldalso nyilas (fenestra antorbitalis) kulonosen nagy volt. [5]

Mint minden dromaeosaurida, a Deinonychus is nagy kezekkel rendelkezett, melyeken harom nagy karom n?tt. Az els? ujj volt a legrovidebb, a masodik pedig a leghosszabb. A hatso labak masodik ujjan egy-egy sarlo alaku karom helyezkedett el, amiket feltehet?leg a zsakmany elejtese soran hasznalt.

A dromaeosauridak, koztuk a Deinonychus fossziliaival egyutt nem kerultek el? tollak nyomai. Mindazonaltal letezik olyan bizonyitek, ami arra utal, hogy a Deinonychus tollas volt. [7] Bar a Microraptor egy csaladba tartozik a Deinonychusszal , geologiailag korabbi es filogenetikailag kezdetlegesebb, [8] megis szamos fossziliaja a modern madarak szarnyain, labain es farkan lev?khoz hasonlo zaszlos konturtollak lenyomataival egyutt ?rz?dott meg. [7] A Velociraptor , noha a Deinonychusnal kes?bbr?l szarmazik, kozelebbi rokonnak szamit (lasd lentebb az osztalyozasrol szolo reszt). Egy jol meg?rz?dott Velociraptor mells? laban tollszarcsomokat fedeztek fel. A tollszarcsomok olyan pontok, amelyekhez tusz?s szalagok kapcsolodnak, igy modern szemszogb?l kozvetlenul utalnak a tollak jelenletere. [9]

Osztalyozas [ szerkesztes ]

A Deinonychus az egyik legjobban ismert dromaeosaurida, [10] es a kozeli rokona a kisebb termet? Velociraptornak , amire ujabb, kes? kreta kori sziklakepz?dmenyekben talaltak ra Kozep-Azsiaban . [11] [12] Kozos kladjuk a Velociraptorinae . Ezt az alcsaladot Rinchen Barsbold hozta letre 1983-ban, [13] es eredetileg csak a Velociraptor nemet tartalmazta, de kes?bb Phil Currie ide sorolta be a legtobb dromaeosauridat. [14] Ket kes? kreta kori nem, a mongoliai Tsaagan [11] es az eszak-amerikai Saurornitholestes [3] talan szinten a Deinonychus kozeli rokonsagaba tartoztak, de az utobbi kevesbe ismert, igy nehezen osztalyozhato. A Velociraptor es tarsai inkabb a karmaikat hasznaltak gyilkolasra, mint a koponyajukat, ellentetben az olyan dromaeosauridakkal, mint a Dromaeosaurus , melynek zomokebb feje volt. [15] A dromaeosauridak a troodontidakkal egyutt alkotjak a Deinonychosauria kladot, ami az Aves testvertaxonja . Filogenetikailag a Deinonychosauria kepviseli a madarak koze nem tartozo dinoszauruszok azon csoportjat, amely a legkozelebbi rokonsagban all a madarakkal. [16]

Felfedezes es elnevezes [ szerkesztes ]

A Deinonychus fosszilizalodott maradvanyaira Eszak-Amerikaban , Montanaban es Wyomingban , a Cloverly-formacioban, [1] valamint a nagyjabol ugyanolyan koru Antlers-formacioban, Oklahoma allamban [17] talaltak ra. A Cloverly-formacio a kora kreta kor kes? apti?kora albai alkorszakok idejen, korulbelul 115?108 millio evvel ezel?tt keletkezett. [18] [19] Emellett a Maryland allambeli Atlanti-parti siksagon fekv? Potomac-formacio reszet kepez? Arundel-agyagfaciesben felbukkant fogak talan szinten ehhez a nemhez tartoznak. [20]

Az els? maradvanyokat 1931-ben astak ki Montana deli reszen, Bridger kozeleben. Az asatas vezet?je Barnum Brown ?slenykutato volt, aki az ornithopodak koze tartozo Tenontosaurus maradvanyait kivanta feltarni es preparalni, de az Amerikai Termeszetrajzi Muzeum ( American Museum of Natural History ) asatasi teruleten vegzett munkajarol szolo beszamolojaban egy, a Tenontosaurus csontvaza kozeleben felfedezett kis husev? dinoszauruszrol tett jelentest, ami a szoveg szerint ?meszk?be van agyazodva, igy nehezen preparalhato”. [21] Az allatot nem hivatalosan ?Daptosaurusnak” nevezte el, es el?keszuleteket tett a leirasara es a kiallitasara, de a munkajat sosem fejezte be. [22] Brown egy kisebb theropoda csontvazaval tert vissza a Cloverly-formaciobol, melynek a tulmeretezett fogaira utalva a ?Megadontosaurus” nevet adta. John Ostrom evtizedekkel kes?bb atnezte ezt az anyagot, es felismerte, hogy a fogak a Deinonychushoz tartoznak, de maga a csontvaz egy teljesen mas allattol szarmazik. A leletet Microvenatornak nevezte el. [22]

Valamivel tobb mint harminc evvel kes?bb, 1964 augusztusaban John Ostrom vezette a Yale Egyetem Peabody Muzeumanak (Peabody Museum of Natural History) expediciojat, ami tobb csontmaradvanyra bukkant. A kovetkez? ket nyaron a tovabbi expediciok ezernel is tobb csontot tartak fel, koztuk legalabb harom peldanyet. Amig a felfedezett csontok kozotti kapcsolat gyenge volt, lehetetlen volt pontosan meghatarozni az egyedek szamat, es a Deinonychus tipuspeldanya (az YPM 5205) mindossze egy teljes bal labbol es egy hianyos jobb labbol allt. [23] A tovabbi egyedeket a Peabody Muzeumban otven kulonboz? bejegyzessel katalogizaltak.

Ostrom es Grant E. Meyer a kes?bbiekben reszletesen elemeztek a sajat anyagukat, valamint Brown ?Daptosaurusat”, es rajottek, hogy egyazon fajhoz tartoznak. Ostrom 1969-ben publikalta a felfedezeseit, es a maradvanyoknak uj nevet adott: a Deinonychus antirrhopust . [23] Az ? antirrhopus ” jelentese 'ellenegyensuly', es a merevitett farok funkciojara utal.

Habar 1969-ben rengeteg csont kerult el?, sok fontos resz hianyzott, vagy nehezen volt ertelmezhet?. Keves volt a posztorbitalis (szemureg mogotti) koponyaelem, nem voltak combcsontok , sem keresztcsont , villacsont vagy szegycsont , hianyoztak a csigolyak, es (Ostrom szerint) a hollocs?rnek csak egy apro toredeke kerult el?. Ostrom Deinonychus csontvaz rekonstrukcioja egy nagyon furcsa medencecsontot tartalmazott: a szemeremcsont trapez formaju es lapos volt, nem olyan, mint a tobbi theropodae, bar a hossza megegyezett az ul?csont hosszaval, es kozvetlenul mellette talaltak ra.

Tovabbi leletek [ szerkesztes ]

A ?Feathered Dinosaurs and the Origin of Flight” (Tollas dinoszauruszok es a repules eredete) cim? vandorkiallitas reszet kepez? Deinonychus modell

1974-ben Ostrom ujabb irast jelentetett meg a Deinonychus vallaval kapcsolatban, amelyben arrol is beszamolt, hogy a korabbi leirasaban szerepl? szemeremcsont valojaban egy hollocs?r, azaz a vall resze. [24] Ugyanebben az evben Montanaban a Harvard Egyetem Farish Jenkins altal vezetett expedicioja egy ujabb Deinonychus peldanyt talalt. Ez a lelet ujabb elemeket tartalmazott: jol meg?rz?dott combcsontokat, szemeremcsontokat, egy keresztcsontot, egy jobb allapotban lev? medencecsontot , valamint a lab es a labkozepcsont reszeit. Ostrom leirast keszitett err?l az egyedr?l is, majd felulvizsgalta a sajat Deinonychus csontvazanak rekonstrukciojat. Ekkor lathato volt rajta az igen hosszu szemeremcsont, amir?l Ostrom gyanitani kezdte, hogy kisse hatrahajlottabb (retrovertaltabb) volt, mint a madarake. [25]

Az a Deinonychus csontvaz, ami az eredeti es legteljesebb egyed csontjaibol all, az Amerikai Termeszetrajzi Muzeumban kerult kiallitasra, [26] mig egy masik Az Osszehasonlito Zoologia Muzeuma (Museum of Comparative Zoology) teruleten tekinthet? meg, a Harvard Egyetemen. A ket peldany kulonboz? lel?helyr?l szarmazik, de mindkett?nek vannak hianyzo reszei, mint peldaul a szegycsont, a szegycsonti bordak , a villacsont es a hasi bordak (gastralia) .

Ostrom munkaja ellenere, szamos kisebb meszk?be agyazodott tomb maradt preparalatlanul az Amerikai Termeszetrajzi Muzeum raktaraban. Tobbseg?k elkulonult csont vagy csonttoredek az eredeti elrendezesben, illetve korulveve azzal a k?zettel, amiben a peldany eltemet?dott. 2000-ben Gerald Grellet-Tinner es Peter Makovicky megvizsgaltak ezeket a preparalatlan tomboket, es feltartak egy erdekes, figyelmen kivul hagyott jellegzetesseget. A tombokben sok hosszu, vekony, elcsontosodott inszalagkent azonositott csontot talaltak (e strukturak segitettek mereven tartani a Deinonychus farkat), amikr?l kiderult, hogy hasi bordak. Ezen kivul nagy szamu, korabban fel nem fedezett, fosszilizalodott tojashejat is talaltak az eredetileg a Deinonychus maradvanyai altal korulvett kovekben. [27]

Ennek kovetkezmenyekent Grellet-Tinner es Makovicky tobb reszletes beszamolot keszitett a tojashejakrol, arra kovetkeztetve, hogy azok a Deinonychushoz tartoznak, azaz az els? dromaeosaurida tojasok, amiket valaha azonositottak. [21] Emellett az egyik tojashej kuls? feluletet a hasi bordakhoz kapcsolodva talaltak meg, ami arra utalhat, hogy a Deinonychus talan a madarakhoz hasonloan koltotte ki a tojasait. Ez alapjan az allatnak h?atado mechanizmussal kellett rendelkeznie a tojaskolteshez, azaz endoterm (meleg ver?) volt, mint a modern madarak. [28] Gregory Erickson es kollegai tovabbi vizsgalatai kimutattak, hogy ez az egyed 13 vagy 14 eves lehetett amikor elpusztult, es a tanulmanyukban szerepl? mas, tojasokkal es feszkekkel egyutt talalt theropodaktol elter?en mar befejezte a novekedest. [29]

Hasonlosagok [ szerkesztes ]

A Deinonychus (balra) es Archaeopteryx (jobbra) mells? labainak hasonlosaga arra vezette ra John Ostromot , hogy felelessze a dinoszauruszok es madarak kozti kapcsolat elmeletet

Ostrom 1969-es Deinonychus leirasa tartalmazta a legtobb, 20. szazad kozepen tett fontos dinoszauruszokat erint? ?slenytani felfedezest. [30] A nyilvanvaloan aktiv es gyors ragadozo felbukkanasa sokat valtoztatott a dinoszauruszokrol alkotott tudomanyos (es nepszer?) elkepzelesen, es megnyitotta az ajtot a meleg ver?segukr?l valo elmelkedes el?tt. Ezt a fejl?desi folyamatot ?Dinoszaurusz reneszansznak” nevezik. Nehany evvel kes?bb Ostrom hasonlosagokat vett eszre a Deinonychus mells? laba es a madarak szarnya kozott, es ez a megfigyeles vezette ra arra, hogy ujjaelessze azt az els?kent Thomas Henry Huxley altal felvetett elmeletet, ami szerint a madarak a dinoszauruszoktol szarmaznak. [31] Harminc evvel kes?bb az elmelet altalanosan elfogadotta valt.

Rendkivul madarszer? anatomiaja es kozeli dromaeosaurida rokonai miatt az ?slenykutatok ugy velik, hogy a Deinonychust feltehet?en tollak boritottak. [32] [33] [34] Modern evez?tollakra utalo egyertelm? fosszilis bizonyitekot tobb, a rokonsagaba tartozo dromaeosaurida, peldaul a Velociraptor es a Microraptor eseteben is felfedeztek, de a Deinonychusszal kapcsolatban eddig ilyesmi meg nem valt ismertte. [7] [9] Mikor olyan teruleteken vegeznek vizsgalatokat, mint peldaul a mells? labak mozgastartomanya, Phil Senter es mas ?slenykutatok szamitasba veszik az els?dleges szarnytollak jelenletet (melyek valamennyi ismert dromaeosaurida b?rlenyomatnal megtalalhatok). [35] A Cloverly-formacio kozeps? resze az alapjanal 115 ± 10, [18] a tetejenel pedig 108,5 ± 0,2 millio eves. [19]

?sbiologia es ?sokologia [ szerkesztes ]

A foldrajzi bizonyitek alapjan a Deinonychus arteri vagy mocsaras kornyezetben elt. [10] A lel?helyeul szolgalo Fels? Cloverly- es Antlers-formaciok ?skornyezete a mai Louisianahoz hasonlo tropusi vagy szubtropusi erd?s terulet volt, folyodeltakkal es lagunakkal . [36] [37] A Deinonychus mellett olyan novenyev? dinoszauruszok is eltek itt, mint a pancelozott Sauropelta , vagy az ornithopodak koze tartozo Zephyrosaurus es Tenontosaurus . Oklahomaban a Deinonychus okoszisztemajahoz tartoztak az olyan nagy meret? theropodak, mint az Acrocanthosaurus , az orias sauropoda , a Sauroposeidon , a krokodilfeleket kepvisel? Goniopholis es a kajmanhalfele Lepisosteus . [37] Amennyiben a Marylandben talalt fogak is a Deinonychushoz tartoznak, akkor a szomszedai kozott ott lehetett az Astrodon es egy, csak a fogai alapjan ismert nodosaurida, a Priconodon is. A Cloverly-formacio kozeps? resze az alapjanal 115 ± 10 millio eves, [18] a tetejenel pedig 108,5 ± 0,2 millio eves. [19]

Ragadozo viselkedes [ szerkesztes ]

A pradajat sarlo alaku karmaival leszorito Deinonychus rekonstrukcioja

A Deinonychus fogait az ornithopodak koze tartozo, es a Cloverly-formacioban meglehet?sen gyakori Tenontosauruseval egyutt talaltak meg. Ket lel?helyen majdnem teljes egeszeben meg?rz?dott Deinonychus fossziliakat talaltak a Tenontosaurus maradvanyai kozeleben. Az els?, a Yale lel?helye a montanai Cloverlyben sok fogat tartalmaz, melyek negy feln?tt es egy fiatal peldanytol szarmaznak. A szamos Deinonychus csontvazhoz kapcsolodoan az egyik lel?hely arra utal, hogy a Deinonychus feltehet?en ezekkel az allatokkal taplalkozott, es talan vadaszott is rajuk. Ostrom es Maxwell ezen informacio alapjan arra kovetkeztetett, hogy a Deinonychus talan falkakban vadaszott. [38] A masodik lel?helyen, amely az Antlers-formacioban talalhato Oklahomaban, hat hianyos, kulonboz? meret? Tenontosaurus csontvazat fedeztek fel, veluk egyutt pedig egy reszleges Deinonychus csontvaz es tobb fog is el?kerult. Egy Tenontosaurus felkarcsontjan olyan harapasnyomokat talaltak, amik feltehet?en a Deinonychus fogaitol szarmaznak. D. L. Brinkman es kollegai (1998-ban) ramutattak, hogy egy feln?tt Deinonychus 70?100 kilogramm tomeg? lehetett, mig egy Tenontosaurus elerhette az 1?4 tonnat. Egy maganyos Deinonychus nem lehetett kepes egy feln?tt Tenontosaurus elejtesere, ami alapjan feltetelezhet?, hogy csapatban vadasztak. [39]

Egy B. T. Roach es D. L. Brinkman altal vegzett ujabb kelet? vizsgalat megkerd?jelezte a Deinonychus csapatban torten? vadaszatarol szolo elmeletet, a modern ragadozokkal valo osszehasonlitas es a Tenontosaurus lel?helyek tafonomiai elemzese alapjan. A modern archosaurusokra (a madarakra es a krokodilokra) valamint a komodoi varanuszokra nem jellemz? a csapatos vadaszat; inkabb maganyosan ejtenek zsakmanyt vagy keresnek dogot, amit elfogyaszthatnak, es gyakori a fajtarsak kozotti konfliktus. Peldaul azokban az esetekben, amikor a komodoi varanuszok egyutt taplalkoznak, a nagyobb peldanyok esznek el?szor, es megtamadjak az ekozben a zsakmanybol enni probalo kisebb egyedeket; amennyiben megolik a kisebb allatot, azt is elfogyasztjak . Ezen informaciok tukreben vizsgalva a Tenontosaurus lel?helyeket, ugy t?nik, hogy a Deinonychus leletek egyezest mutatnak a varanuszokra es a krokodilokra jellemz? taplalkozasi strategiaval. Az ezekr?l a helyekr?l el?kerult Deinonychus csontvaz maradvanyok kifejletlenek, es feltetelezhet?, hogy a hianyos reszeiket mas Deinonychusok ettek meg. [40] Emellett Li Rihui es szerz?tarsai a nyomfosszilia lel?helyekr?l szolo cikkukben hasonlo lepestavolsagrol es parhuzamos labnyomsorokrol szamoltak be, ami a koordinalatlan taplalkozas helyett a tarsasagkedvel?, csapatos viselkedesre enged kovetkeztetni, de ez sem nyujt bizonyitekot a csapatban valo vadaszatra. [41]

Denver Fowler es munkatarsai 2011-ben uj elmeletet vetettek fel arrol, hogy a Deinonychus es hasonlo dromaeosauridak hogyan kaptak el es fogtak le aldozatukat. A "raptor pray restraint"-nek (RPR, magyarul kb. raptorok predajanak leszoritasa) elnevezett vadaszati modell szerint a dromaeosauridak a mai vagomadarakhoz hasonlo modon oltek meg aldozataikat: rajuk ugrottak, testsulyukkal letepertek, es sarlo alaku karmaikkal er?sen megragadtak ?ket. Akarcsak a vagomadarak, a dromaeosauridak is elkezdtek elve felfalni zsakmanyukat, mig az bele nem halt a vervesztesegbe es szerveinek leallasaba. Ezt az elkepzelest f?leg a dromaeosauridak es mai, ismert viselkedes? ragadozomadarak labai es karmai kozti morfologiai es meretbeli hasonlosagokra alapoztak. Fowler rajott, hogy a dromaeosauridak laba es labfeje leginkabb a sasokera es solymokera hasonlit, f?leg a megnagyobbodott masodik karmuk es labuk hatosugara miatt. A lab ereje es a rovid labkozepcsontok viszont inkabb a baglyokera hasonlitanak. Az RPR strategia osszhangban van a Deinonychus testfelepitesevel, peldaul szokatlan allkapocs- es karmorfologiajaval. A kar nagy er? kifejtesere volt kepes, de valoszin?leg hosszu tollak boritottak, ezert talan ezek csapkodasaval, valamint merev farkukkal ?riztek meg egyensulyukat, mikozben a vonaglo predajukon alltak. Az allkapcsot Fowler es kollegai viszonylag gyengenek talaltak, ezert ha a rugasok nem voltak elegend?k a preda megolesere, a mai, szinten gyenge allkapcsu komodoi varanuszhoz hasonloan harapasaikkal f?reszszer? mozgast hajtottak vegre. E ragadozoadaptaciok egyuttese talan megmagyarazza, miert kezdtek a paravesek verdesni a szarnyaikkal. [42]

Vegtag m?kodes [ szerkesztes ]

A Deinonychus felallitott labcsontjai a sarlo alaku karommal.

Annak ellenere, hogy a sarlo alaku labkarom a Deinonychus legmegkulonboztet?bb jellemz?je, a karom alakja es gorbultsege elter az egyes peldanyoknal. A tipuspeldany, melyr?l Ostrom 1969-ben leirast keszitett, er?sen gorbult karommal rendelkezett, mig az ujabb, 1976-ban leirt egyedek karma kevesbe volt hajlott, a profiljuk inkabb a tobbi labujjon lev? ?normal” karmokera emlekeztetett. [25] Ostrom szerint ezt a meretbeli es alakbeli elterest a peldanyok, a nemek vagy az eletkorok kozti kulonbsegek okozhattak.

Anatomiai [1] es nyomfossziliabol [43] szarmazo bizonyitek is letezik arra vonatkozoan, hogy a Deinonychus a labkarmait jaras kozben felemelve tartotta, igy a harmadik es negyedik labujjan jart.

Ostrom ugy velte, hogy a Deinonychus a karmos labaval rugva felhasitotta a zsakmanyt. Egyes kutatok szerint a labkarom a nagy ceratopsiak kizsigerelesere szolgalt. [44] Manning es szerz?tarsai 2005-ben egy, a Deinonychus es a Velociraptor labaval anatomiailag pontosan megegyez?, hidraulikus dugattyuval felszerelt robot , valamint egy disznotetem segitsegevel teszteket hajtottak vegre. A tesztek alapjan a labkarmok csupan kis melyseg? szurt sebek el?idezesere voltak alkalmasak, vagasra vagy a test felhasitasara nem. A szerz?k szerint a labkarmok alkalmasabbak lehettek a maszasra, mint halalos csapasok bevitelere. [45]

Ostrom osszehasonlitotta a Deinonychust a struccal es a kazuarral . Megjegyezte, hogy ezek a madarak a masodik labujjukon lev? nagy labkarommal sulyos seruleseket okozhatnak. [1] A kazuar karmai elerthetik a 125 millimeteres hosszusagot. [46] Ostrom Gilliard 1958-as m?veb?l idez, ami szerint kepesek egy kar levagasara vagy egy ember kizsigerelesere. [47] Kofron 1999-ben es 2003-ban 241 dokumentalt kazuartamadast atvizsgalva a halallal vegz?dott esetek aldozatai kozott egy embert es ket kutyat talalt, arra azonban nem talalt bizonyitekot, hogy a kazuarok kepesek lennenek allatok kizsigerelesere vagy megcsonkitasara. [48] [49] A kazuarok a fenyegetest jelent? allatokkal szembeni vedekezes soran fenyeget? pozt vesznek fel, es a karmaikkal tamadnak. [46] A kigyaszdarufelek masodik labujjan szinten talalhato egy megnagyobbodott karom, amivel ezek az allatok a zsakmanyukat konnyen lenyelhet? darabokra tepik szet. [50] 2011-ben egy tanulmany felvetette, hogy a sarlo alaku karmokat a preda leszoritasara hasznalhatta mikozben szettepte ahelyett, hogy hasitasra szolgaltak volna. [42]

2002-ben Kenneth Carpenter biomechanikai vizsgalatai igazoltak, hogy a mells? labak legvaloszin?bb feladata a zsakmany megragadasa volt, melyben el?nyt jelentett a hosszuk, ami nagyobb volt, mint a legtobb theropoda eseteben. A meglehet?sen nagy es meghosszabbodott hollocs?r arra utal, hogy a mells? labakon er?teljes izomzat volt, ami szinten ezt az ervelest er?siti. [51] Carpenter biomechanikai vizsgalatokhoz hasznalt Deinonychus csontjai igazoltak, hogy az allat nem volt kepes a karjait a madarakhoz hasonloan a testevel szembeforditani, ellentetben azzal, amit az 1985-ben Jacques Gauthier [52] es az 1988-ban Gregory S. Paul altal keszitett leirasok allitottak. [3]

A Deinonychus antirrhopus m?veszi rekonstrukcioja

2006-ban, Phil Senter vizsgalata kimutatta, hogy a Deinonychus mells? vegtagjai talan nem csak fogasra, hanem targyak mellkashoz valo szoritasara is alkalmasak lehettek. Amennyiben a Deinonychus tollas ujjakkal es szarnyakkal rendelkezett, a tollai egyes szogekben korlatozhattak a mells? labak elmozdulasanak merteket. Peldaul, amikor az allat el?re nyujtotta valamelyiket, a tenyere automatikusan el?refele fordult. Az egyik szarny a masik utjaba kerulhetett, ha mindket mells? vegtagjat egyid?ben nyujtotta el?re, igy Senter szerint egyszerre csak az egyik vegtagot hasznalhatta arra, hogy targyat szoritson a mellkasahoz. Az ujjak m?kodeset szinten akadalyozhattak a tollak; peldaul csak a mells? lab harmadik ujja volt alkalmas arra, hogy rest keressen a kis meret? zsakmanyon, es csak a szarnyra mer?leges helyzetben. [35] Alan Gishlick 2001-ben megvizsgalta a Deinonychus mells? labanak mechanikajat, es ugy talalta, hogy amennyiben nagy szarnytollai voltak, az jelent?sen gatolhatta a fogokepesseget; a fogas inkabb csak akkor lehetett tokeletes, ha a szarnyra mer?legesen tortent, es a targyak megtartasahoz inkabb ket kezre es egy olelesszer? mozdulatra volt szukseg, ahogy azt Carpenter es Senter kes?bbi vizsgalatai is valoszin?sitettek. [53]

William L. Parsons kimutatta, hogy a fiatal es kifejletlen Deinonychus egyedek morfologiai eltereseket mutatnak a feln?ttekhez viszonyitva. Peldaul a fiatalabb egyedek mells? labai aranylag hosszabbak voltak a feln?ttekenel, ami viselkedesbeli kulonbsegre is utalhat a fiatalok es a feln?ttek kozott. [54]

Sebesseg [ szerkesztes ]

A dromaeosauridakat, es kulonosen a Deinonychust , gyakran szokatlanul gyorsan futo allatokkent abrazoljak a popularis mediaban, es Ostrom is azt feltetelezte az altala keszitett leirasban, hogy furgelabu allatok voltak. [23] Azonban amikor az els? leiras keszult, meg nem allt rendelkezesre a teljes lab csontvaza, igy Ostrom csupan a combcsont hossza alapjan kovetkeztetett, am kes?bb kiderult, hogy a becslese eltulzott volt. Ostrom egy ujabb vizsgalat soran feljegyezte, hogy a combcsont es a sipcsont aranya nem olyan fontos a sebesseg meghatarozasa szempontjabol, mint a labfej es az also labszar relativ hossza. A modern, gyorsan futo madaraknal, peldaul a struccnal , a labfej?also labszar arany 0,95. Az olyan szokatlanul gyors dinoszauruszoknal, mint a Struthiomimus , az arany 0,68, de a Deinonychus , eseteben csak 0,48. Ostrom kijelentette, hogy az ?egyetlen eszszer? kovetkeztetes” az, hogy a Deinonychus nem volt kulonosebben gyors a tobbi dinoszauruszhoz viszonyitva, es biztosan nem volt olyan gyors, mint a modern ropkeptelen madarak. [25]

A Deinonychusnal az alacsony talp es also labszar aranyt reszben a szokatlanul rovid labkozepcsontok okozzak. Az arany a kisebb peldanyoknal magasabb, mint a nagyobbaknal. Ostrom felvetette, hogy a rovid labkozepcsontok talan a sarlokarom m?kodesehez kapcsolodnak, es hogy ennek fenntartasa erdekeben az egyedek id?sebbe valasaval megrovidultek. Ezeket a tulajdonsagokat ? a rovid masodik ujj a megnagyobbodott karommal, a rovid labkozepcsontok stb. ? ugy ertelmezte, hogy a tamado fegyverkent hasznalt hatso lab tamogatasat szolgaltak, amely a sarlokarommal egyutt lefele es hatrafele csapott, felhasitva a zsakmanyt. Ostrom ugy velte, hogy egy ilyen tamadas soran a rovid labkozepcsontok csokkentettek a labcsontokat er? igenybevetelt, es ertelmezese szerint a lab szokatlan elrendezes? izomkapcsolodasi pontjai is azt az elkepzelest er?sitik, ami szerint a lab lecsapo mozdulata mas izomcsoportokat vett igenybe, mint a jaras vagy a futas. Ostrom arra kovetkeztetett, hogy a Deinonychus labai egyensulyt tartottak fenn a furge ragadozokent valo tevekenykedeshez es az egyedi fegyver okozta igenybevetel csokkentesehez szukseges tulajdonsagok kozott. [25]

Richard Kool 1981-ben a kanadai Brit Columbiaban lev? Gething-formacioban talalt, kulonboz? fajoktol szarmazo dinoszaurusz labnyomok tanulmanyozasaval keszitett egy durva sebessegbecslest. Kool szerint a megkovult vadcsapasok egyike az Irenichnites gracilis nev? ichnotaxone (lehet hogy a Deinonychushoz tartozik), es a jaras kozben merhet? sebessege korulbelul 10,1 km/h. [55]

Tojasok [ szerkesztes ]

Egy kolt? helyzetben lev? peldany m?veszi rekonstrukcioja

2000-ben egy feltetelezett deinonychustojaskent azonositott lelet, amit a nem egyik peldanyaval egyutt talaltak meg, lehet?ve tette az osszehasonlitast mas theropodak tojasszerkezetevel, valamint feszkelesi es szaporodasi szokasaival. 2006-ban a peldany tanulmanyozasa kozben Grellet-Tinner es Makovicky megvizsgaltak annak lehet?seget, hogy szolgalhatott-e a megtalalt tojas a dromaeosaurida taplalekaul, illetve hogy veletlenul tarsitottak-e a Deinonychus csontvazahoz. Elvetettek azt az otletet, ami szerint a tojas taplalek lehetett, mivel a toredekek a hasi bordak es a mells? lab csontjai kozott helyezkedtek el, ami kizarja, hogy az allat gyomortartalmanak reszet kepeztek. Tovabba az a mod, ahogy a tojas osszezuzodott es szettoredezett, azt jelzi, hogy az eltemet?deskor meg erintetlen volt, csupan a fosszilizalodasi folyamat soran tort el. Szinten valoszin?tlennek talaltak azt az elkepzelest, ami szerint veletlenul tarsitottak a tojast ahhoz a nemhez, aminek a maradvanyaival egyutt megtalaltak; a tojast korulvev? csontok ugyanis nem voltak szetszorodva vagy szettagolodva, hanem kimondottan erintetlennek t?ntek ahhoz a helyzethez viszonyitva, amit az el? allatban elfoglaltak, jelezve, hogy a teruletet semmi sem zavarta meg a meg?rz?des soran. A teny, hogy a csontok hasi bordak voltak, melyek nagyon ritkan talalhatok meg tagolodva, szinten ezt az elkepzelest er?sitik. Grellet-Tinner es Makovicky szerint az osszes bizonyitek arra utal, hogy a tojas erintetlen volt, amikor a Deinonychus teste eltemet?dott. Lehetseges, hogy a Deinonychus koltesi vagy feszkelesi szokasai hasonloak voltak a rokonsagaba tartozo troodontidakehoz es oviraptoridakehoz , illetve, hogy a tojas valojaban a petevezetekben volt, amikor az allat elpusztult. [21]

A Deinonychus tojas mikrostrukturajanak vizsgalata igazolta, hogy a theropodakhoz tartozik, ugyanis a tobbi ismert theropoda tojasehoz hasonlo jellemz?kkel bir, es elter a madarmedencej?ek , illetve a sauropodak tojasaitol. A maniraptora theropodak tojasaival osszevetve a deinonychustojas jobban emlekeztet az oviraptoridakera, mint a troodontidakera, annak ellenere, hogy a kutatasok alapjan az utobbi kozelebbi rokona az olyan dromaeosauridaknak, mint a Deinonychus . Bar a tojas tulsagosan osszetort ahhoz, hogy a pontos merete meghatarozhato legyen, Grellet-Tinner es Makovicky a tojashoz hasznalt medencecsatorna szelessege alapjan ugy becsulte, hogy az atmer?je nagyjabol 7 centimeter lehetett. Ez a meret hasonlo a legnagyobb Citipati (oviraptorida) tojas meretehez, ami 7,2 centimeter atmer?j?; a Citipati es a Deinonychus testmerete is hasonlo, ami a becsles helyesseget jelzi. Emellett a ket nem tojashejanak vastagsaga is nagyjabol megegyezik, es mivel a hejvastagsag es a tomeg osszefuggesben all egymassal, ez az adat is arra utal, hogy a ket allat tojasa hasonlo meret? lehetett. [21]

A modern kulturaban [ szerkesztes ]

A Deinonychus a Utahraptorhoz es a Velociraptorhoz hasonloan a legnepszer?bb dromaeosauridae -k koze tartozik: filmek, tevem?sorok, gyermekkonyvek, kepregenyek es videojatekok szerepl?je. A Deinonychus megjelent peldaul az ?slenyek kalandorai cim? brit tudomanyos-fantasztikus televizios sorozatban (melyet 2007 ota sugaroznak), [56] valamint a Dino Riders cim? kepregeny szerepl?jekent a kes?i 1980-as evekben . [57] A holland doom metal egyuttes, a Deinonychus (1992?2008) err?l a dinoszauruszrol kapta a nevet. [58] A Deinonychus kiallitott m?csontvazai megtalalhatoak a vilag kulonboz? termeszettudomanyi muzeumaiban. A New Yorkban talalhato Amerikai Termeszettudomanyi Muzeumban lathato csontvaz az egyetlen kiallitott darab, mely reszben eredeti csontokbol all. [59] Ezek az eredeti csontok az AMNH 3015-os peldanyhoz tartoznak, melyeket Barnum Brown fedezett fel 1931-ben, es maig az egyik legteljesebb Deinonychus -csontvaz. A csontvaznak olyan darabjai hianyoznak, mint a szegycsont, a hati bordak, a villacsont es a hasi bordak.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ a b c d e Ostrom, J. H. (1970). ?Stratigraphy and paleontology of the Cloverly Formation(Lower Cretaceous) of the Bighorn Basin area, Wyoming and Montana”. Bulletin of the Peabody Museum of Natural History 35 , 1?234. o.  
  2. ↑ Norell, Mark A., & Makovicky, Peter J. (1999). ? Important features of the dromaeosaurid skeleton II: information from newly collected specimens of Velociraptor mongoliensis ”. American Museum Novitates 3282 , 1?45. o. (Hozzaferes: 2011. februar 5.)  
  3. ↑ a b c Paul, G.S.. Predatory Dinosaurs of the World . New York: Simon and Schuster, 366 ?369. o. (1988)  
  4. ↑ Nicolas E. Campione, David C. Evans, Caleb M. Brown, Matthew T. Carrano (2014. majus 19.). ? Body mass estimation in non-avian bipeds using a theoretical conversion to quadruped stylopodial proportions ”. Methods in Ecology and Evolution 5 (9), 913?923. o. DOI : 10.1111/2041-210X.12226 .  
  5. ↑ a b Maxwell, W.D., &Witmer, L.M. (1996). ?New Material of Deinonychus (Dinosauria, Theropoda)”. Journal of Vertebrate Paleontology 16 (3), 51A. o.  
  6. ↑ Witmer, Lawrence M., Maxwell, William D. (1996). ?The skull of Deinonychus (Dinosauria:Theropoda): New insights and implications”. Journal of Vertebrate Paleontology 16 (3), 73A. o.  
  7. ↑ a b c Xu, X., Zhou, Z., Wang, X., Kuang, X., Zhang, F. and Du, X. (2003. januar 23.). ? Four-winged dinosaurs from China ”. Nature 421 (6921), 335-340. o. (Hozzaferes: 2011. februar 5.)  
  8. ↑ Hwang, S.H., Norell, M.A., Ji, Q., and Gao, K. (2002). ? New Specimens of Microraptor zhaoianus (Theropoda: Dromaeosauridae) from Northeastern China ”. American Museum Novitates 3381 , 44. o. [2009. augusztus 3-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. julius 12.)  
  9. ↑ a b Turner, A.H., Makovicky, P.J.; and Norell, M.A. (2007). ? Feather quill knobs in the dinosaur Velociraptor ” (pdf). Science 317 (5845), 1721. o. DOI : 10.1126/science.1145076 . PMID 17885130 . (Hozzaferes: 2011. februar 5.)  
  10. ↑ a b Norell, M.A., Makovicky, P.J..szerk.: Weishampel, D.B., Dodson, P., Osmolska, H.: Dromaeosauridae, The Dinosauria , 2nd edition, Berkeley: University of California Press, 196 ?210. o. (2004). ISBN 0-520-24209-2  
  11. ↑ a b Norell, M.A., Clark, J.M., Turner, A.H., Makovicky, P.J., Barsbold, R., and Rowe, T. (2006). ? A new dromaeosaurid theropod from Ukhaa Tolgod (Omnogov, Mongolia) ” (PDF). American Museum Novitates 3545 , 1?51. o. [2007. junius 12-i datummal az eredetib?l archivalva]. DOI : [1:ANDTFU 2.0.CO;2 10.1206/0003-0082(2006)3545[1:ANDTFU]2.0.CO;2]. (Hozzaferes: 2010. julius 12.)  
  12. ↑ Turner, A.S., Hwang, S.H.; and Norell, M.A. (2007). ? A small derived theropod from Oosh, Early Cretaceous, Baykhangor Mongolia ” (PDF). American Museum Novitates 3557 , 1?27. o. [2009. junius 22-i datummal az eredetib?l archivalva]. DOI : [1:ASDTFS 2.0.CO;2 10.1206/0003-0082(2007)3557[1:ASDTFS]2.0.CO;2]. (Hozzaferes: 2011. februar 5.)  
  13. ↑ Barsbold, R. (1983). ?Carnivorous Dinosaurs from the Cretaceous of Mongolia”. The Joint Soviet-Mongolian Palaeontological Expedition, Transactions 19 , 1?117. o.  
  14. ↑ Currie, P. J. (1995). ? New information on the anatomy and relationships of Dromaeosaurus albertensis (Dinosauria: Theropoda) ” (abstract). Journal of Vertebrate Paleontology 15 (3), 576?591. o. [2007. szeptember 27-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. februar 5.)  
  15. ↑ Paul, G.S.. Predatory dinosaurs of the world : a complete illustrated guide . New York: Simon and Schuster, 358 . o. (1988). ISBN 0-671-61946-2  
  16. ↑ Benton, M.J.. Vertebrate Palaeontology [ archivalt valtozat ] , 3rd Edition, Blackwell Publishing, 472. o. (2004). ISBN 9780632056378 . Hozzaferes ideje: 2011. februar 5. [archivalas ideje: 2008. oktober 19.]  
  17. ↑ Brinkman, D. L., R. L. Cifelli, and N. J. Czaplewski (1998). ?First occurrence of Deinonychus antirrhopus (Dinosauria: Theropoda) from the Antlers Formation (Lower Cretaceous: Aptian-Albian) of Oklahoma”. Oklahoma Geological Survey Bulletin 146 , 1?27. o.  
  18. ↑ a b c Chen, Z.-Q., Lubin, S. (1997). ?A fission track study of the terrigenous sedimentary sequences of the Morrison and Cloverly Formations in northeastern Bighorn Basin, Wyoming”. The Mountain Geologist 34 , 51?62. o.  
  19. ↑ a b c Burton, D., Greenhalgh, B.W., Britt, B.B., Kowallis, B.J., Elliott, W.S., and Barrick, R. (2006). ?New radiometric ages from the Cedar Mountain Formation, Utah and the Cloverly Formation, Wyoming: implications for contained dinosaur faunas”. Geological Society of America Abstracts with Programs 38 (7), 52. o.  
  20. ↑ Lipka, T. R..szerk.: Lucas, S.G., Kirkland, J.I. and Estep, J.W.: The Affinities of the Enigmatic Theropods of the Arundel Clay Facies (Aptian), Potomac Formation, Atlantic Coastal Plain of Maryland, Lower and Middle Cretaceous Terrestrial Ecosystems , New Mexico Museum of Natural History and Science Bulletin, 14. Albuquerque: New Mexico Museum of Natural History and Science, 229?234. o. (1998). OCLC 40283894  
  21. ↑ a b c d Grellet-Tinner, G., and Makovicky, P. (2006). ? A possible egg of the dromaeosaur Deinonychus antirrhopus : phylogenetic and biological implications ”. Canadian Journal of Earth Sciences 43 (6), 705?719. o. DOI : 10.1139/E06-033 .  
  22. ↑ a b Norell, M. A., Gaffney, E. S.; and Dingus, L.. Discovering Dinosaurs in the American Museum of Natural History . New York: Knopf, 126 ?130. o. (1995). ISBN 0-679-43386-4  
  23. ↑ a b c Ostrom, J. H. (1969). ? Osteology of Deinonychus antirrhopus , an unusual theropod from the Lower Cretaceous of Montana ”. Peabody Museum of Natural History Bulletin 30 , 1?165. o. (Hozzaferes: 2011. februar 5.)  
  24. ↑ Ostrom, John H. (1974). ?The Pectoral Girdle and Forelimb Function of Deinonychus (Reptilia: Saurischia) : A Correction"”. Postilla, Peabody Museum of Natural History Bulletin 165 , 1?11. o.  
  25. ↑ a b c d Ostrom, J.H. (1976). ? On a new specimen of the Lower Cretaceous theropod dinosaur Deinonychus antirrhopus ”. Breviora 439 , 1?21. o. (Hozzaferes: 2011. februar 5.)  
  26. ↑ American Museum of Natural History: Deinonychus . American Museum of Natural History, 2007. [2007. augusztus 12-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. februar 5.)
  27. ↑ Makovicky, P. J., Grellet-Tinner, G..szerk.: Bravo, A.M. and T. Reyes: Association between a specimen of Deinonychus antirrhopus and theropod eggshell, First international symposium on dinosaur eggs and babies, Isona i Conca Dell? Catalonia, Spain, 23?26 September 1999 , 123?128. o. (2000)  
  28. ↑ Grellet-Tinner, Gerard (2006). ? Oology And The Evolution Of Thermophysiology In Saurischian Dinosaurs: Homeotherm And Endotherm Deinonychosaurians? ”. Papeis Avulsos de Zoologia 46 (1), 1?10. o. [2007. szeptember 29-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. februar 5.)  
  29. ↑ Erickson, Gregory M., Curry Rogers, Kristina; Varricchio, David J.; Norell, Mark A.; and Xu, Xing (2007). ? Growth patterns in brooding dinosaurs reveals the timing of sexual maturity in non-avian dinosaurs and genesis of the avian condition ” (PDF). Biology Letters 3 (5), 558?561. o. DOI : 10.1098/rsbl.2007.0254 . (Hozzaferes: 2011. februar 5.)   [ halott link ]
  30. ↑ Fastovsky, D.E., Weishampel, D.B..szerk.: Fastovsky, D.E., Weishampel, D.B.: Theropoda I: Nature Red in Tooth and Claw, The Evolution and Extinction of the Dinosaurs , 2nd edition, Cambridge: Cambridge University Press, 265?299. o. (2005). ISBN 0-521-81172-4  
  31. ↑ Ostrom, J. H. (1976). ? Archaeopteryx and the origin of birds”. Biological Journal of the Linnean Society 8 , 91?182. o. DOI : 10.1111/j.1095-8312.1976.tb00244.x .  
  32. ↑ Bakker, R.T.. The Dinosaur Heresies . Kensington Publishing, 310. o. (1986). ISBN 0806522607  
  33. ↑ Long, J.A., Schouten, P.. Deinonychus, Feathered Dinosaurs: The Origin of Birds . Oxford University Press, 142 ?143. o. (2008). ISBN 0195372662  
  34. ↑ Dixon, Dougal. Fast Hunters, The Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs . Lorenz Books, 160?161. o. (2007). ISBN 0754815730  
  35. ↑ a b Senter, P. (2006). ?Comparison of Forelimb Function Between Deinonychus And Bambiraptor (Theropoda: Dromaeosauridae)”. Journal of Vertebrate Paleontology 26 (4), 897?906. o. DOI : [897:COFFBD 2.0.CO;2 10.1671/0272-4634(2006)26[897:COFFBD]2.0.CO;2].  
  36. ↑ Forster, C. A. (1984). ?The paleoecology of the ornithopod dinosaur Tenontosaurus tilletti from the Cloverly Formation, Big Horn Basin of Wyoming and Montana”. The Mosasaur 2 , 151?163. o.  
  37. ↑ a b Wedel, M. J., Cifelli, R. L. (2005). ? Sauroposeidon : Oklahoma\u2019s Native Giant ” (PDF). Oklahoma Geology Notes 65 (2), 40?57. o. [2007. junius 21-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. februar 5.)  
  38. ↑ Maxwell, W. D., Ostrom, J.H. (1995). ? Taphonomy and paleobiological implications of Tenontosaurus - Deinonychus associations ” (abstract). Journal of Vertebrate Paleontology 15 (4), 707?712. o. [2007. szeptember 27-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. februar 5.)  
  39. ↑ Brinkman, Daniel L., Cifelli, Richard L., Czaplewski, Nicholas J. (1998). ?"First Occurrence of Deinonychus antirrhopus (Dinosauria: Theropoda) from the Antlers Formation (Lower Cretaceous: Aptain-Albian) of Oklahoma"”. Oklahoma Geological Survey (164), 27. o.  
  40. ↑ Roach, B. T., D. L. Brinkman (2007). ?A reevaluation of cooperative pack hunting and gregariousness in Deinonychus antirrhopus and other nonavian theropod dinosaurs”. Bulletin of the Peabody Museum of Natural History 48 (1), 103?138. o. DOI : [103:AROCPH 2.0.CO;2 10.3374/0079-032X(2007)48[103:AROCPH]2.0.CO;2].  
  41. ↑ Li, Rihui, M.G. Lockley, P.J. Makovicky, M. Matsukawa, M. Norell, J.D. Harris, M. Liu (2007). ? Behavioral and faunal implications of Early Cretaceous deinonychosaur trackways from China ” (pdf). Naturwissenschaften 95 (3), 185. o. DOI : 10.1007/s00114-007-0310-7 . (Hozzaferes: 2011. februar 5.)   [ halott link ]
  42. ↑ a b Fowler, D. W.; Freedman, E. A.; Scannella, J. B.; Kambic, R. E.; (2011). ?The Predatory Ecology of Deinonychus and the Origin of Flapping in Birds”. PLoS ONE 6 (12), e28964. o. DOI : 10.1371/journal.pone.0028964 . PMID 22194962 .  
  43. ↑ Li, Rihui, Lockley, Martin G., Makovicky, Peter J., Matsukawa, Masaki., Norell, Mark A., Harris, Jerald D., Liu, Mingwei (2007). ?Behavioral and faunal implications of deinonychosaur trackways from China”. Naturwissenschaften . DOI : 10.1007/s00114-007-0310-7 .  
  44. ↑ Adams, Dawn.szerk.: Currie, Philip J. and Koster, E.: The bigger they are, the harder they fall: Implications of ischial curvature is ceratopsian dinosaurs , 1-6. o. (1987)  
  45. ↑ Manning, Phil L., Payne, David., Pennicott, John., Barrett, Paul M., Ennos, Roland A. (2005). ?Dinosaur killer claws or climbing crampons?”. Biology Letters (2006) 2 , 110-112. o. DOI : 10.1098/rsbl.2005.0395 .  
  46. ↑ a b Davies, S.J.J.F.. Ratites and Tinamous . New York, USA: Oxford University Press (2002)  
  47. ↑ Gilliard, E. T.. Living birds of the world . Garden City, NY. USA: Doubleday, 400 . o. (1958)  
  48. ↑ Kofron, Christopher P. (1999). ?Attacks to humans and domestic animals by the southern cassowary (Casuarius casuarius johnsonii) in Queensland, Australia”.  
  49. ↑ Kofron, Christopher P. (2003). ?Case histories of attacks by the southern cassowary in Queensland”. Memoirs of the Queensland Museum 49 (1), 335?338. o.  
  50. ↑ Redford, Kent H., Peters, Gustav. ?Notes on the biology and song of the red-legged seriema (cariama cristata)”. Journal of Field Ornithology 57 (4), 261?269. o.  
  51. ↑ Carpenter, K. (2002). ?Forelimb biomechanics of nonavian theropod dinosaurs in predation”. Senckenbergiana Lethaea 82 , 59?76. o.  
  52. ↑ Gauthier, J.; Padian, K. (1985). ?Phylogenetic, Functional, And Aerodynamic Analyses Of The Origin Of Birds And Their Flight”. The Beginnings Of Birds M.K. Hecht, J.H. Ostrom, G. Viohl, & P. Wellnhofer (eds) proceedings of the International Archaeopteryx Conference, Eichstatt, 1984 : 185?197, Eischtatt: Freunde des Jura-Museums Eichstatt.  
  53. ↑ Gishlick, A.D..szerk.: Gauthier, J. and Gall, L.F.: The function of the manus and forelimb of Deinonychus antirrhopus and its importance for the origin of avian flight, New Perspectives on the Origin and Early Evolution of Birds . New Haven: Yale Peabody Museum, 301?318. o. (2001)  
  54. ↑ Parsons, W., Parsons, K. (2006). ?Morphology And Size Of An Adult Specimen Of Deinonychus antirrhopus , (Saurischia, Theropoda)”. Journal of Vertebrate Paleontology 26 (3 sup.), 109A. o.  
  55. ↑ Kool, R. (1981). ?The walking speed of dinosaurs from the Peace River Canyon, British Columbia, Canada”. Canadian Journal of Earth Science 18 , 823?825. o.  
  56. ↑ Deinonychus . Primeval-Wiki. (Hozzaferes: 2011. februar 8.)
  57. ↑ DinoRiders Rulon Deinonychus . toyarchive.com. (Hozzaferes: 2011. februar 8.)
  58. ↑ Deinonychus . BNR Metal Pages. [2008. marcius 23-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. februar 8.)
  59. ↑ ' Deinonychus' . American Museum of Natural History. [2007. augusztus 12-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. februar 8.)

Forditas [ szerkesztes ]

  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Deinonychus cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Deinonychus cim? nemet Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Deinonychus&oldid=26532273 ”