Chrome OS

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Ez a szocikk az operacios rendszerr?l szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Chrome (egyertelm?sit? lap) .
Chrome OS
Fejleszt? Google
OS-csalad Unix-szer?
Programozasi nyelv
Stabil verzio 123.0.6312.94 (stabil verzio, 2024. aprilis 2.) [1]
Hardver x86 , ARM
Kernel Monolitikus ( Linux )
Felhasznaloi felulet Google Chrome alapu GUI
Elerhet? C , C++
Licenc Google Chrome OS szolgaltatasi feltetelek [2]
Statusz aktualis
Weboldal https://www.google.com/chromebook/

A Chrome OS egy konny?sulyu, nyilt forraskodu szamitogepes operacios rendszer , amit a Google Inc. fejleszt, internet -alapu alkalmazasok futtatasara. [3] A Google 2009. julius 7-en jelentette be a Chrome OS-t, majd ugyanazon ev novembereben nyilt forraskoduva tette, Chromium OS neven. [3] [4] [5] [6]

A Chromium OS-t?l elter?en, ami lefordithato a letoltott forraskodbol , a Chrome OS-hez kizarolag egyedi, a Google gyartopartnerei altal szallitott hardverre telepitve lehet hozzajutni. [7] A Chrome OS felhasznaloi felulete minimalista megkozelitest kovet, hasonloan a Chrome webbongesz?hoz . A kizarolagosan a szamitasi felh?re alapulo operacios rendszeren az egyetlen valodi alkalmazas a fajlkezel?t es medialejatszot is magaba foglalo webbongesz?. [8] Igy a Chrome OS celcsoportjat azok a felhasznalok alkotjak, akik a szamitogep el?tt toltott idejuk nagy reszeben az internetet hasznaljak. [9] [10] [11]

A Chrome OS, legalabbis kezdeti celkent, netbookokon fut, x86 vagy ARM architekturaju rendszereken. [9] Az alkalmazasok a Chrome bongesz?ben futnak majd, az Androidtol elter?en, amit f?leg okostelefonokra fejlesztettek, es hagyomanyos alkalmazasokat is kepes futtatni. [12]

A vegleges valtozat megjeleneset 2010 masodik felere vartak, ez a datum azota tobbszor csuszott, [13] [14] [15] [16] mig vegul 2011. junius 15-en jelentek meg az els?, kereskedelmi forgalomban kaphato Samsung ChromeBookok, majd juliusban az Acerek . [13] [14] [15] [16] [17]

Tortenete [ szerkesztes ]

A Google fejleszt?i 2009-ben kezdtek meg a Chrome operacios rendszer kifejleszteset; erre az alacsony fogyasztasu, internetezesre fokuszalo netbookok novekv? nepszer?sege inspiralta ?ket. A ceg nem vegzett hagyomanyos ertelemben vett piackutatast annak eldontesere, hogy alkalmas-e a piaci kornyezet egy netbookos operacios rendszer bevezetesere. Ehelyett az alkalmazottaknak mintegy 200 Chrome OS-t futtato netbookot osztott ki, es ezek hasznalati statisztikait, es mas informalis mer?szamokat vett figyelembe. A fejleszt?k maguk is feljegyeztek a sajat hasznalati mintaikat. Matthew Papakipos, a Chrome OS projekt korabbi [18] vezet? mernoke harom gepet hasznalt otthon, es ugy talalta, altalaban rovid munkamenetekre jelentkezett be a gepekre; egy gyors webes keresest beutni vagy egy rovid e-mailt elkuldeni. [19]

2009. november 19-en a Google megjelentette a Chrome OS forraskodjat a Chromium OS projekt elinditasaval. [4] Ahogy az mas open source projektek eseteben is megszokott, a fejleszt?k szabadon modosithatjak a Chromium OS-t es fordithatnak bel?le sajat verziokat, de a Google es partnerei csak a hivatalos Google Chrome OS kodjat fogja tamogatni, kizarolag az erre a celra tervezett hardverplatformokon. A Chromium OS-t?l elter?en a Chrome OS automatikusan frissulni fog a legfrissebb verziora. [20] Az InformationWeek tesztel?je, Serdar Yegulalp szerint a Chrome OS termekkent ?kidolgozottsaga es integracioja a hardverrel, amin futni fog olyan szint? lesz, amit a Chromium OS nem fog alapertelmezetten nyujtani.” A Chromium OS projektkent ?egy kozos kiindulasi alap lesz, amib?l a kesz termeket el?allitjak” es mas leszarmazott termekek is profitalhatnak bel?le. A termek es a projekt parhuzamosan fejl?dik majd es id?nkent kolcsonvesznek majd egymastol. [21]

2009. november 19-i sajtotajekoztatojan Sundar Pichai , a Google a Chrome fejleszteseert felel?s alelnoke bemutatta az operacios rendszer egy korai valtozatat, a Chrome bongesz?re er?sen emlekeztet? grafikus felulettel, amiben a gyakran hasznalt Web-alapu alkalmazasoknak sajat bongesz?ful van fenntartva, melyek kisebb helyet foglalnak el es a gyors hozzaferes erdekeben rogzithet?ek. Az operacios rendszert futtato netbook 7 masodperc alatt indult el, es ezen a szintid?n a Google meg javitani kivan. Pichai elmondasa szerint a Google, legalabbis kezdetben, nem kesziti fel a Chrome OS-t arra, hogy a felhasznalo els?dleges szamitogepen fusson. [20] [22] [21] [23]

Szinten 2009. november 19-en Chris Kenyon, a Canonical Ltd OEM szolgaltatasainak alelnoke bejelentette, hogy a Canonical a Google-lel kotott szerz?des alapjan ?fejleszt?i er?forrasokkal segiti a Google [Chrome OS] fejleszteset. A megbeszelesek alapjan Sundar Pichai es Linus Upson vilagossa tette, hogy amikor csak lehetseges, a nyilt forrasu fejleszt?i kozosseg mar meglev? komponenseire es eszkozeire kivannak epiteni, hogy elkeruljek a dolgok szuksegtelen ujra-kifejleszteset. Ez a vilagos fokusz sok jelenlegi szoftverprojekt szamara el?nyosnek bizonyulhat majd, amit mi szivesen latunk.”. [24]

2010. januar 25-en a Google jegyzeteket, kepeket es egy videot jelentetett meg arrol, hogy mutatna egy 5-10 huvelykes keperny?j? tablagepen (tablet PC) futo Chrome OS felhasznalo felulete. A kialakitas nagyjabol megegyezik a netbookokeval, de erint?keperny?vel; keperny?n megjelenitett qwerty billenty?zettel, kulonboz? kiosztasokkal; nagy, szogletes ikonokkal a bongesz?fulek folott; az also el menten elhelyezked? panelekkel, amik felfele huzassal nyithatok meg. [25] [26] A tervek nyilvanossagra hozatala ket nappal azel?tt tortent, hogy az Apple bemutatta volna az iPad tablagepet. [27]

2010 marciusaban a Google jelezte, hogy megfontolja kulon vegfelhasznaloi es vallalati Chrome OS-verziok kifejleszteset. [28]

A Cr-48 hardverprototipus [ szerkesztes ]

A Cr-48 keperny?je az els? rendszerinditaskor

A Google 2010. december 7-en tartott sajtotajekoztatojan jelentette be a Cr-48 notebookot (a nev a krom 48 tomegszamu izotopjara utalhat), ami a Chrome OS operacios rendszer tesztelesere szant referenciahardver. Kiserleti programja kereteben szamos darabot szetosztogatott ezekb?l a notebookokbol. A Cr-48-at kizarolag tesztcelbol fejlesztettek ki, nem tervezik, hogy szelesebb kozonseg szamara elerhet?ve teszik. [29] [30] [31] A Google igyekezett valaszt adni azokra a panaszokra is, hogy az operacios rendszer szinte hasznalhatatlan, ha valamilyen okbol a hardver nem csatlakozik az internethez. A ceg demonstralta a Google Docs Chrome OS-en futo, offline verziojat, es bejelentett egy 3G szolgaltatasi szerz?des-tervezetet, ami a Chrome OS felhasznaloinak havonta ingyen 100 MB adatforgalmat biztositana, egyeb fizet?s opciokat a Verizon mobilszolgaltato biztositana. [16]

Mintegy 60 000 Cr-48-at gyartottak le azert, hogy 2010 decembereben tesztel?knek es cikkiroknak osszak szet ?ket. A 2010. december kozepen megjelen? els? kritikak szerint a termek igeretes, de meg nem teljesen piackesz. [32] [33]

Kurt Bakke, a Conceivably Tech szakiroja 2010. december 29-i tesztjeben ezt irta: ?haztartasomban a Chromebook a leggyakrabban hasznalt szamitogeppe, csaladi berendezesse valt. Mindossze 15 masodperces rendszertoltesi ideje es az elkulonitett Google-felhasznaloi fiokok miatt ehhez megy oda mindegyikunk egy gyors webes keresesre, emailt nezni vagy YouTube -os es facebookos tevekenykedesre. Nem valtja le a tobbi notebookjainkat ? tartunk egy jatszos laptopot, ket atlagos notebookot es ket netbookot otgyerekes csaladunkban. A legnagyobb panasz, amit idaig kapott a Flash alkalmazasok gyatra teljesitmenye volt.” [34]

2011. marcius 8-an Sundar Pichai , a Google termekfejlesztesert felel?s igazgatoja bejelentette, hogy az utolso Cr-48-ast is kiadtak a 60 000-b?l. [35]

A Cr-48 noteszgepek tobb, egyel?re kihasznalatlan hardverkomponenst tartalmaztak, amiket egy kes?bbi szoftverfrissites aktivalhat; ezek koze tartozik a Bluetooth 2.1 kontroller. [36] Az USB port csak billenty?zet , eger , halozati adapter vagy taroloeszkoz csatlakoztatasara szolgal, nyomtatot nem lehet hozzakotni, mivel az operacios rendszer nem tartalmaz nyomtataskezelest. [37] Az el?z?ekt?l elter? hardvereszkozokkel valo b?vites valoszin?leg problemakat okozna az operacios rendszer onmagat ved? biztonsagi modelljevel. [38] A felhasznalok szamara ajanlott a Google Cloud Print szolgaltatas hasznalata a regebbi nyomtatok elereshez, vagy egy ?felh?tudatos” nyomtato, mint pl. egy HP ePrint printer csatlakoztatasa a Google Cloud Printhez. [39]

Kereskedelmi hardver: Chromebook [ szerkesztes ]

B?vebben: Chromebook

A Google a kezdeti bejelenteskor szamos gyartot nevezett meg, mint a Chrome OS potencialis hardvergyartojat, koztuk az Acer , Adobe , Asus , Freescale , Hewlett-Packard , Lenovo , Qualcomm , Texas Instruments , Toshiba , [40] Intel , [41] Samsung , [42] [43] es Dell cegeket. [44]

A 2011. majus 11-i Google I/O fejleszt?i konferencian a Google bejelentette, hogy az els? ket kereskedelemben kaphato, Chrome OS-t futtato modellt az Acer Inc. es a Samsung Electronics Co. gyartja majd, aruk 349 dollarnal kezd?dik majd. A megjelenes datuma 2011. junius 15. volt az USA-ban, az Egyesult Kiralysagban, Franciaorszagban, Nemetorszagban, Hollandiaban, Olaszorszagban es Spanyolorszagban. A Chromebookokat az USA-ban az Amazonon es a Best Buyon lehet megvenni; az USA-n kivul kulonfele ?vezet? kiskereskedelmi lancoktol”. A Google nyolc masodperces rendszerinditast es egy feltoltessel nyolc oras uzemid?t iger, es allitasa szerint a Chromebookokhoz nem lesz szukseg virusvedelemre . A 3G -vel szerelt modellekhez ket even keresztul havi 100 megabajt ingyenes vezetek nelkuli hozzaferes jar, ami havi 20 dollarert egy gigabajttal novelhet?. A Google dolgozik egy Chrome OS-t futtato asztali gep fejlesztesen is. [17] [45] [46]

A Google az uzleti es az oktatasi szfera reszere bejelentett egy havi el?fizetesen alapulo arszabast is, ami haromeves szerz?dessel, a szukseges csereket es frissiteseket beleszamolva havi 28, illetve 20 dollar lesz felhasznalonkent. [17]

El?zetes fogadtatas [ szerkesztes ]

Az iparagi elemz?k mar a Chrome OS-t futtato eszkozok kereskedelmi megjelenese el?tt vizsgalni kezdtek azok lehetseges sikeret, el?nyeit es korlatait.

A Chrome OS-t mar a legelejen a Microsoft vetelytarsanak tekintettek, kozvetlenul a Microsoft Windows , kozvetetten a ceg szovegfeldolgozo es tablazatkezel? programjaival szemben pozicionaltak ? utobbi eseteben fontos tenyez? a Chrome OS szoros fuggese a szamitasi felh?t?l . [47] [48] A Chrome OS vezet? fejleszt?je, Matthew Papakipos azzal haritotta ezt el, hogy a ket operacios rendszer funkcionalitasa nem fedi egymast, hiszen a Chrome OS-t netbookokra szanjak, melyek szamitasi teljesitmenye keves az olyan er?forras-igenyes alkalmazasok futtatasahoz, mint amilyen peldaul az Adobe Photoshop . [19]

Egyes megfigyel?k szerint mas operacios rendszerek mar betoltottek azt a piaci rest, amit a Chrome OS is celoz, raadasul a bongesz?n kivul nativ alkalmazasok futtatasara is kepesek. 2009 novembereben a PC Worldben Tony Bradley ezt irta: ?Mar most is kepesek vagyunk annak nagy reszere, vagy talan mindenre ami a Chrome OS iger. Egy Windows 7 - vagy Linux-alapu netbookra a felhasznalo egyszer?en nem telepit mast, csak egy bongesz?t es maris a Google-termekek, valamint egyeb web-alapu alkalmazasok es szolgaltatasok merhetetlen tomegere csatlakozhat ra. A netbookok sikeresen elfoglaltak a PC-piac also szegmenset, es mar ma is webkozpontu szamitastechnikai elmenyt nyujtanak. Nem latom at, miert kene izgatottnak lennunk amiatt, hogy egy ev mulva kepesek leszunk ugyanezt elerni, de a negyedik helyen allo bongesz?be bezarva.” [49]

Egy evvel kes?bb, Ryan Paul az Ars Technicatol hasonlo kovetkeztetesekre jutott. Azt irja, a Google Cr-48 prototipusa ?hozza az alapokat a webszorfoles, jatek es a szemelyes termelekenyseg teren, de cs?dot mond az [er?forras-]intenzivebb feladatoknal”. Dicseri a Google informatikai biztonsaghoz valo hozzaallasat, de ketli, hogy az atlagos szamitogep-felhasznalo elfogadna-e egy olyan operacios rendszert, amiben az egyetlen alkalmazas egy webbongesz?. ?Jelenlegi formajaban, azt hiszem az operacios rendszer megfelel? lehet egyes kisebb celkozonsegek szamara, peldaul akik tenyleg csak bongeszni akarnak, vagy irodai dolgozoknak olyan munkahelyeken, akik valtottak a Google netes irodai csomagjaira vagy csak intranetes alkalmazasokat hasznalnak. Hatarozottan nem nyujt teljes ertek? alternativat azokhoz az altalanos celu szamitasi kornyezetekhez viszonyitva, amiket jelenleg a netbookokon talalunk.” Paul leirasa szerint a Chrome OS el?nyeit ?megkaphatjuk mas szoftverkornyezetekben is anelkul, hogy a nativ alkalmazasainkat fel kellene aldoznunk erte”. [32]

Wolfgang Gruener a Conceivably Tech -t?l felrotta a Photoshop es hasonlo szoftverek hianyat, valamint a ?hasznalhato, de idegesit? trackball -dizajnt”. Konkluzioja szerint ?a Google-nek meg sok tennivaloja maradt, de a Chrome OS-nek nagyon is van ertelme, es ha a Google nem kovet el vegzetes hibat, megmutathatja a termekkel, hogy fog mahoz 5-10 evre a szamitastechnika kinezni a mindennapokban”. [33] Dicsert viszont egy 2011. marciusi frissitest, ami uj trackball-vezerlest, lapgorgetest, a tapellatassal kapcsolatos es sok egyeb javitast tartalmazott. [50]

Az Androiddal valo kapcsolat [ szerkesztes ]

A Chrome OS utan nem sokkal a Google bemutatta az azota igen nepszer?ve valt Android operacios rendszeret, [51] igy a ceg mar ket nyilt forrasu, kliens operacios rendszerrel is rendelkezik. A Microsoft elnok-vezerigazgatoja, Steve Ballmer azzal vadolta a Google-t, hogy nem kepes donteni a kett? kozott. [52] A Google szerint a ket operacios rendszer kulonboz? piaci szegmenseket celoz meg, a mobil, illetve a szemelyi szamitastechnikat, melyek az eszkozok novekv? konvergenciaja ellenere tovabbra is elkulonulnek egymastol. A Google egyik alapitoja, Sergey Brin szerint a ket rendszer ?id?vel valoszin?leg konvergalni fog”. [53]

Mindenesetre a ket operacios rendszer teljesen mas uton-modon van osszeepitve. A Chrome OS a Portage csomagkezel?vel osszerakott Gentoo Linuxon alapul, a ?Chromium OS portage overlay” segitsegevel, [54] mig az Androidot kizarolag az Android Inc. (kes?bb a Google) fejleszt?i alkottak, egy modositott Linux kernel felhasznalasaval. [55]

Steven Levy a 2011-es Google I/O fejleszt?i konferenciarol igy tudositott: ?a ket rendszer kozotti disszonancia nyilvanvalo”. ?Az esemeny minden napjan volt a ket rendszer valamelyiker?l egy-egy kulcsel?adas, amit sajtotajekoztato kovetett, ahol a ket fejleszt?i csapat vezet?i (Android: Andy Rubin es Chrome: Sundar Pichai) nem tul meggy?z?en megprobaltak megindokolni, hogy a rendszereik miert nem versenytarsai egymasnak. Sergey Brin , a Google egyik alapitojanak valasza szerint az, hogy ket igeretes operacios rendszert is birtokolnak egy olyan problema, amivel a legtobb ceg szivesen szembesulne.” [56]

A Chrome OS 53-as verziojatol kezdve lehet?seg van Chrome OS-en Android alkalmazasok futtatasara is a tamogatott Chromebookokon . [57]

Kiadastipusok [ szerkesztes ]

A Google a kiadasok terjesztesenek a Google Chrome bongesz?nel mar bevalt rendszeret hasznalja a Chrome OS eseteben is: harom f? ?csatornan” adja ki az uj bongesz?verziokat: egy stabil, egy beta es egy fejleszt?i csatornan (?Dev” channel). A stabil csatornaba csak akkor kerulnek bele uj kepessegek vagy hibajavitasok, ha azokat megfelel?en teszteltek a beta csatornaban ? ahova pedig durvan havonta kerulnek bele a fejleszt?i csatornabol a stabilnak es teljesnek gondolt funkciok. A fejleszt?i csatorna az, ahol az uj otletek kiprobalasra kerulnek (es neha elvetik ?ket), emiatt id?nkent instabil m?kodes is el?fordulhat. [58] [59] A harom csatorna nem egymassal parhuzamosan fejlesztett harom termekvonalnak, hanem egyazon termekvonalon kijelolt ritkabb vagy s?r?bb pontoknak tekinthet?, azaz el?bb-utobb a stabil valtozatba is bekerulnek a kevesbe stabil valtozatok funkcioi.

2013-ban jelent meg a Chrome OS-en is a ? Canary csatorna ” (a nev azokra a kanarikra utal, amiket kalitkaba zarva levittek a banyaba, hogy eszleljek a metangazt ; ha egy valtoztatas ?megoli” a Chrome OS Canaryt, nem engedik tovabb a fejleszt?i csatornara). A Canary a legfrissebb, legkockazatosabb, a projekt kodja alapjan el?zetes teszteles nelkul, automatikusan forditott hivatalos Chrome OS-kiadas. [60] [61]

Tervezesi celok es iranyok [ szerkesztes ]

A projekt kezdeti szakaszaban a Google szamos reszletet nyilvanossagra hozott a Chrome OS tervezesi celjairol es iranyairol. [62] Ezeket a reszleteket kes?bb nem kovette a befejezett rendszer reszletes technikai leirasa.

Felhasznaloi felulet [ szerkesztes ]

A Google Chrome OS felhasznaloi feluletenek tervezesekor a tervezesi celok koze tartozott, hogy minimalizaljak a keperny?n elfoglalt teruletet az alkalmazasok es az egyszer? weboldalak egyetlen ugyanazon fulon valo megjelenitesevel. A tervez?k megfontoltak egy redukalt ablakkezelesi modszer hasznalatat, ami csak teljes keperny?s uzemmodban m?kodne. A masodlagos feladatok ?paneleken” jelentkeznenek, melyek a keperny? aljahoz dokkolhato, lebeg? ablakok pl. csetablakokhoz vagy zenelejatszokhoz. A felosztott keperny? hasznalata szinten szoba johet, ket tartalom egymas melletti megjelenitesehez. A tervez?k javaslataban szerepel az is, hogy keresesi lehet?seggel vagy rogzitett bongesz?fulekkel gyorsitsak fel az alkalmazasok megtalalasat es futtatasat. [63]

Architektura [ szerkesztes ]

A Chromium OS nyilt forrasu projekt el?zetes tervezesi dokumentumaiban a Google egy haromreteg? architekturat ir le: firmware , bongesz? es ablakkezel?, valamint rendszerszoftver es felhasznaloi szolgaltatasok. [64]

  • A firmware hozzajarul a gyors rendszerinditashoz azzal, hogy nem teszteli az olyan hardverek (pl. floppymeghajto ) jelenletet, amelyek mar nem altalanos tartozekai a szamitogepeknek, kulonosen a netbookoknak. A firmware biztonsagi osszetev?ket is tartalmaz; a bootolasi folyamat minden lepeset ellen?rzi, es kepes a serult rendszer helyreallitasara is. [64]
  • A rendszerszoftver a boot folyamat felgyorsitasara modositott Linux kernelt tartalmaz. A felhasznaloi szoftverek kozul csak a legszuksegesebbek szerepelnek, menedzsmentjukert az init processzt helyettesit?, esemenyalapu Upstart felel, ami kepes szolgaltatasok parhuzamos elinditasara, lefagyott munkafolyamatok ujrainditasara es egyes szolgaltatasok a gyorsabb rendszerinditast szolgalo, kesleltetett inditasara is. [64]
  • Az ablakkezel? a felhasznalo tobb kliensablakkal valo interakciojaert felel, mas X Window -ablakkezel?khoz hasonloan. [64]

Tavoli alkalmazasfuttatas [ szerkesztes ]

2010 juniusaban a Google szoftvermernoke, Gary Ka?mar?ik azt irta, hogy a Chrome OS kepes lesz tavoli alkalmazasokhoz hozzaferni egy ?Chromoting”-nak nevezett technologia segitsegevel, ami hasonlit a Microsoft Tavoli asztali kapcsolatahoz . [65] A nev azota ?remoting”-ra modosult, es ?valoszin?leg kozelebb all egy alkalmazas terminalszerveren valo futtatasahoz, vagy egy tavoli gepre valo racsatlakozashoz RDP vagy VNC segitsegevel.” [66] A Chromebookok els? eladasi hullama azt jelzi, hogy van igeny a felhasznalok reszer?l a virtualis munkakornyezetek eleresere, illetve a desktop-virtualizaciora . [67] [68]

Hardvertamogatas [ szerkesztes ]

A Google Chrome OS-t a kezdeti tervek szerint nem az emberek els?dleges szamitogepenek, hanem masodlagos eszkoznek szantak, mint amilyenek a netbookok, [22] es x86 vagy ARM architekturaju processzorokon lesz kepes futni. [9] Bar a Chrome OS tamogatni fogja a merevlemezeket , a Google arra keri partnereit, hogy flash memorias tarolokat hasznaljanak ?sebessegi es megbizhatosagi okokbol”. [20] Az SSD-tarak kisebbek, de nagyobb teljesitmenyt nyujtanak, ellentetben a merevlemezekkel , amik nagyobb tarkapacitast, de viszonylag kisebb teljesitmenyt nyujtanak. A kisebb tarkapacitasu SSD tarolok jol megfelelnek a Chrome OS igenyeinek, hiszen az operacios rendszer mindossze 60-adreszet foglalja el a lemezen a Windows 7 -nek. [69]

Integralt medialejatszo, fajlkezel? [ szerkesztes ]

A Google medialejatszo szoftvert integral a Chrome OS-be es a Chrome bongesz?be egyarant, amivel MP3 -akat lehet lejatszani, JPG -ket lehet nezni es egyeb multimedias tartalmakat lehet kezelni, meg offline allapotban is. [65]

Szinten resze a Chrome OS-nek a tobbi operacios rendszerb?l jol ismert fajlkezel? , amivel meg lehet tekinteni mappak es azok fajljainak tartalmat, fajlok el?nezetet szamos webes alkalmazas, koztuk a Google Docs es a Box.net segitsegevel. [70]

Nyomtatas [ szerkesztes ]

A Google letrehozott egy Google Cloud Printnek nevezett szolgaltatast, hogy barmely alkalmazasrol, illetve eszkozr?l, lehet?ve tegye tetsz?leges helyre a nyomtatast. Bar a szamitasi felh? lehet?ve teszi szinte barmilyen eszkoz szamara a csatlakozast, a feladat, hogy az asztali gepekt?l a netbookokon at az okostelefonokig minden hardver es operacios rendszer kombinaciojahoz nyomtatasi alrendszereket fejlesszen es tamogasson meg a Google szamara is tul nagy falat lenne. [71] [72] A szolgaltatashoz szukseges (a Cloud Printre fel nem keszitett nyomtatok eseteben) egy proxy telepitese a Chrome OS-be. A proxy regisztralja a nyomtatot a szolgaltatasba, kezeli a nyomtatasi feladatokat, eszkozmeghajto-funkcionalitast biztosit, kezeli a feladatok statusat stb. [73]

Hivatkozasok kezelese [ szerkesztes ]

Van egy megoldatlan tervezesi problema, ami a Chrome OS-t es a Chrome bongesz?t egyarant erinti: hogyan kellene a webes alkalmazasoknak kezelniuk a kulonboz? hivatkozasokat. Peldaul egy JPG kepet Chrome-ban vagy egy Chrome OS-t futtato eszkozon megnyitva, valamely webalkalmazas induljon-e el, hogy megjelenitse azt ? es ha igen, melyik? Es ha a felhasznalo egy .doc fajlra kattint, melyik weboldalnak kellene megnyilnia: az Office Live -nek, a Gviewnak vagy mas eszkoznek? Ahogy az akkori projektvezet?, Matthew Papakipos megjegyezte, a Windows fejleszt?i ugyanezzel az alapvet? problemaval szembesulnek: ?a QuickTime kuzd a Windows Media Playerrel , ami kuzd a Chrome-mal”. Ahogy a webalkalmazasok szama n?, ugyanezzel a problemaval kerulunk szembe. [19]

Biztonsag [ szerkesztes ]

2010 marciusaban a Google szoftverbiztonsagi fejleszt?mernoke, Will Drewry beszelt a Chrome OS biztonsagarol. Drewry ?meger?sitett” operacios rendszerkent irta le a Chrome OS-t, amely az automatikus frissitessel es a homokozo funkcioval csokkenteni fogja a rosszindulatu kodoknak valo kitettseg veszelyet. Elmondasa szerint a Chrome OS netbookok tartalmazni fognak egy Trusted Platform Module -t (biztonsagi hardverkomponens, ?platformmegbizhatosagi modul”), egy ?megbizhato rendszerinditasi folyamatot” (trusted bootpath) es egy a tapegyseg alatt elhelyezked? fizikai kapcsolot, amivel fejleszt?i modba lehet kapcsolni az eszkozt. Ez az uzemmod kikapcsol nehany biztonsagi funkciot, de megnoveli a fejleszt?i rugalmassagot. Drewry kiemelte, hogy az operacios rendszer nyilt forraskodja nagyban hozzajarul a biztonsagossagahoz, mivel lehet?ve teszi az azonnali fejleszt?i visszajelzeseket. [28]

Egy 2010. decemberi sajtotajekoztaton a Google azt allitotta, hogy a Chrome OS lesz az eddigi legbiztonsagosabb kereskedelmi operacios rendszer, reszben az ellen?rzott rendszerinditasi folyamat miatt, melynek soran a kezdeti rendszerindito folyamat, ami a csak olvashato memoriaban helyezkedik el, ellen?rzi a rendszer integritasat. [16]

Linux shell-hozzaferes [ szerkesztes ]

A Chrome OS tartalmaz egy minimalis funkcionalitasu, bash -szer? Unix rendszerhejat Chrome Shell vagy ?crosh” neven. Fejleszt?i uzemmodban a croshnal valamivel nagyobb utasitaskeszlet? parancssor nyithato a VT -2-n. [74]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Stable Channel Update for ChromeOS . (Hozzaferes: 2024. aprilis 2.)
  2. ↑ Google Chrome OS szolgaltatasi feltetelek . (Hozzaferes: 2011. junius 30.)
  3. ↑ a b Mediati, Nick: Google Announces Chrome OS . PC World, 2009. julius 7. [2012. augusztus 17-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. julius 8.)
  4. ↑ a b Sengupta, Caesar: Releasing the Chromium OS open source project . Official Google Blog . Google, Inc., 2009. november 19. (Hozzaferes: 2009. november 19.)
  5. ↑ Kalla, Riyad. ? Google Chrome OS Based on Ubuntu ”, The Buzz Media . [2010. december 29-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2010. december 29.)  
  6. ↑ Hudson, Paul. ? Chrome OS vs Ubuntu Netbook Remix ”, Tech Radar (Hozzaferes: 2010. december 29.)  
  7. ↑ Dylan F. Tweney: Gadget Lab Hardware News and Reviews Google Chrome OS: Ditch Your Hard Drives, the Future Is the Web . Wired, 2009. november 19. (Hozzaferes: 2009. november 22.)
  8. ↑ Google Chrome OS fajlkezel? es medialejatszo . [2011. majus 30-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. majus 11.)
  9. ↑ a b c Womack, Brian: Google to Challenge Microsoft With Operating System . Bloomberg.com, 2009. julius 8. (Hozzaferes: 2009. julius 8.)
  10. ↑ Hansell, Saul: Would you miss Windows with a Google operating system? . New York Times, 2009. julius 8. (Hozzaferes: 2009. julius 8.)
  11. ↑ Pichai, Sundar: Introducing the Google Chrome OS . Official Google Blog . Google, Inc., 2009. julius 7. (Hozzaferes: 2009. julius 16.)
  12. ↑ Google Plans a PC Operating System . New York Times, 2009. julius 8. (Hozzaferes: 2009. julius 8.)
  13. ↑ a b Google sets "late fall" release for Chrome . Reuters, 2010. junius 2.
  14. ↑ a b Ahmed, Murad: Google takes on Microsoft with Chrome operating system . Times Online, 2009. julius 8. (Hozzaferes: 2009. julius 8.)
  15. ↑ a b Boulton, Clint. ? Google CEO Schmidt on Google TV, Chrome OS, NFC Chip ”, Google Watch . [2011. januar 28-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2010. november 19.)  
  16. ↑ a b c d Paul, Ryan. ? Google demos Chrome OS, launches pilot program ”, Ars Technica (Hozzaferes: 2010. december 8.)  
  17. ↑ a b c Sherr, Ian. ? Google to launch Chrome Laptops in June ”, Wall Street Journal , 2011. majus 11. (Hozzaferes: 2011. majus 11.)  
  18. ↑ Brodkin, Jon. ? Google Chrome OS creator takes job at Facebook, announces switch on Twitter ”, Business Week , 2010. junius 28.. [2010. december 30-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2010. junius 29.)  
  19. ↑ a b c Stokes, Jon. ? Google talks Chrome OS, HTML5, and the future of software ”, Ars Technica , 2010. januar 19. (Hozzaferes: 2010. januar 23.)  
  20. ↑ a b c Developer FAQ . Google. [2015. majus 2-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. december 12.)
  21. ↑ a b Yegulalp, Serdar: Google Chrome OS Previewed . InformationWeek , 2009. december 5. [2010. junius 12-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. december 6.)
  22. ↑ a b ? Linux commands ”  
  23. ↑ Rapoza, Jim: REVIEW: Google Chrome OS Developer Edition Provides Intriguing Look at Web-Only Computing . eWeek.com, 2009. december 3. [2012. majus 1-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. december 4.)
  24. ↑ Kenyon, Chris. ? Google Chrome OS and Canonical ”, Canonical Blog (Hozzaferes: 2010. december 14.)  
  25. ↑ Form Factors Exploration . The Chromium Projects . Google. (Hozzaferes: 2010. februar 10.)
  26. ↑ Form Factor Exploration: Tablet . The Chromium Projects . Google, 2010. januar 25. (Hozzaferes: 2010. februar 10.)
  27. ↑ Goldman, David. ? Tablet wars: Google looks to take on Apple iPad ”, CNNMoney.com , 2010. februar 4. (Hozzaferes: 2010. februar 10.)  
  28. ↑ a b Messmer, Ellen: Google sheds light on Chrome OS Netbook security , 2010. March. [2011. december 14-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. marcius 8.)
  29. ↑ Ackerman, Dan. ? Google Cr-48 Chrome hardware pilot program: 'Not for the faint of heart' ”, CNET News , 2010. december 7.. [2013. november 3-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2010. december 8.)  
  30. ↑ Calore, Michael. ? First Look: Google’s Netbook Has Its Head in the Cloud ”, Wired (Hozzaferes: 2010. december 10.)  
  31. ↑ Google : Cr-48 Chrome Notebook , 2010. December. (Hozzaferes: 2010. december 13.)
  32. ↑ a b Paul, Ryan. ? Nothing but 'Net: hands-on with the Cr-48 Chrome OS laptop ”, Ars Technica (Hozzaferes: 2010. december 16.)  
  33. ↑ a b Gruener, Wolfgang. ? Chrome OS Is Ahead Of Its Time ”, Conceivably Tech . [2012. marcius 6-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2010. december 14.)  
  34. ↑ Bakke, Kurt. ? Where Did All Those Chromebooks Go To? ”, Conceivably Tech . [2012. februar 2-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2010. december 30.)  
  35. ↑ Pichai, Sundar. ? sundarpichai ”, Twitter (Hozzaferes: 2011. marcius 20.)  
  36. ↑ CR48 Prototype Hardware Specs ? Chrome OS Lounge . [2010. december 22-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. aprilis 18.)
  37. ↑ Google Cloud Print Help . (Hozzaferes: 2011. aprilis 18.)
  38. ↑ YouTube - Chrome OS Security . (Hozzaferes: 2011. aprilis 18.)
  39. ↑ Google Cloud Print . (Hozzaferes: 2011. aprilis 19.)
  40. ↑ Pichai, Sundar: Google Chrome OS FAQ . Official Google Blog . Google, Inc., 2009. julius 8. (Hozzaferes: 2009. julius 21.)
  41. ↑ Myslewski, Rik: Intel Cozying up to Google Chrome OS . The RegisterOSnews , 2009. julius 10. (Hozzaferes: 2009. oktober 3.)
  42. ↑ Richards, David: Samsung Confirms Chrome Based Netbook . Channel News Australia , 2010. februar 11. [2013. marcius 2-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. februar 13.)
  43. ↑ Google Chrome OS gets detailed, first laptops from Acer and Samsung coming mid-2011 . engadget , 2010. december 7. (Hozzaferes: 2010. december 11.)
  44. ↑ ? Dell Tests Google's Chrome Operating System on Some Computers ”, Bloomberg News , 2010. junius 25.. [2010. augusztus 2-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2011. augusztus 31.)  
  45. ↑ A new kind of computer: Chromebook . The Official Google Blog . Google. (Hozzaferes: 2011. majus 14.)
  46. ↑ Stein, Scott. ? First Take: Samsung Series 5 Chromebook, the future of Netbooks? ”, CNET News , 2011. majus 11. (Hozzaferes: 2011. majus 14.)  
  47. ↑ Keegan, Victor. ? Can Chrome steal Microsoft's shine? ”, The Guardian , 2009. julius 10. (Hozzaferes: 2009. julius 11.)  
  48. ↑ Bertolucci, Jeff: Google, Microsoft Invade Enemy Territory: Who Wins? . PC World , 2009. julius 10. [2009. julius 11-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. julius 11.)
  49. ↑ Bradley, Tony: Five Reasons the Google Chrome OS will Flop , 2010. April. [2010. aprilis 14-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. aprilis 12.)
  50. ↑ Gruener, Wolfgang. ? Google Releases First Big Chrome OS Update ”, Conceivably Tech . [2011. augusztus 15-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2011. marcius 4.)  
  51. ↑ Dignan, Larry: Admob: Droid and Android army make big browsing splash . ZDNet, 2009. november 23. [2009. november 27-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. december 1.)
  52. ↑ Patel, Nilay: Steve Ballmer calls Chrome OS "highly interesting," says Google "can't make up their mind" . AOL (Engadget), 2009. julius 14. (Hozzaferes: 2009. november 28.)
  53. ↑ Krazit, Tom: Brin: Google's OSes likely to converge . CNET News, 2009. november 20. [2011. junius 16-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. november 28.)
  54. ↑ http://www.chromium.org/chromium-os/how-tos-and-troubleshooting/portage-build-faq
  55. ↑ Paul, Ryan: Dream(sheep++): A developer's introduction to Google Android . Ars Technica , 2009. februar 23. (Hozzaferes: 2010. december 30.)
  56. ↑ Levy, Steven. ? Jobs to PC: 'You're Busted!' And Other Notes From The OS Wars ”, Wired , 2011. junius 7. (Hozzaferes: 2011. junius 7.)  
  57. ↑ Android-alkalmazasok telepitese Chromebookra
  58. ↑ Mark Larson: Google Chrome Release Channels , 2009. januar 8. (Hozzaferes: 2009. januar 9.)
  59. ↑ Mark Larson: Dev update: New WebKit version, new features, and a new Dev channel , 2009. januar 8. (Hozzaferes: 2009. januar 9.)
  60. ↑ Commit: Add extra appids to support changing from/to canary-channels.
  61. ↑ Chrome Story: Chrome OS is Getting Canary Channel for Experimental Features . [2013. aprilis 5-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2013. aprilis 2.)
  62. ↑ The Chromium Projects: Chrome OS . (Hozzaferes: 2011. julius 2.)
  63. ↑ The Chromium Projects: User Experience . Google. (Hozzaferes: 2009. november 21.)
  64. ↑ a b c d Security Overview: Chromium OS design documents . Google. [2015. szeptember 29-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. november 25.)
  65. ↑ a b Metz, Cade. ? Google morphs Chrome OS into netbook thin client ”, The Register , 2010. junius 9. (Hozzaferes: 2010. junius 14.)  
  66. ↑ Mathews, Lee: Google Chrome's Remoting feature shows up in Chromium with enterprise implications , 2010. augusztus 13. [2011. februar 7-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. augusztus 22.)
  67. ↑ Claburn, Thomas: Google Pleased With Chromebook Sales . InformationWeek . [2012. julius 5-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. augusztus 31.)
  68. ↑ Thibodeau, Patrick. ? Orlando tries out 600 Chromebooks, The Chrome OS-based laptops may fit into city's cloud strategy ”, Computerworld . [2014. aprilis 22-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2011. augusztus 31.)  
  69. ↑ Mearian, Lucas: Google Chrome OS will not support hard-disk drives . Computerworld , 2009. november 19. [2009. november 21-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. november 21.)
  70. ↑ Rosenblatt, Seth. ? Chrome OS goes offline, gets file manager ”, CNET download.com , 1011. augusztus 10.. [2013. december 16-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2011. augusztus 11.)  
  71. ↑ Jazayeri, Mike: A New Approach to Printing . The Chromium Blog . Google Inc., 2010. aprilis 15. (Hozzaferes: 2010. aprilis 16.)
  72. ↑ Heater, Brian: Google Talks Cloud-Based Printing for Chrome OS . App Scout , 2010. aprilis 16. [2010. aprilis 21-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. aprilis 16.)
  73. ↑ Whitney, Lance: Google moving closer to Chrome OS printing . CNET News. [2010. aprilis 18-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. aprilis 17.)
  74. ↑ Poking around your Chrome OS Notebook . The Chromium Projects . [2010. december 24-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. januar 7.)

Forditas [ szerkesztes ]

Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Chrome OS cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Commons:Category:Chrome OS
A Wikimedia Commons tartalmaz Chrome OS temaju mediaallomanyokat.
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Chrome_OS&oldid=27073418 ”