Bruck Lajos
Szuletett	1846 . november 3. [1] [2] Papa
Elhunyt	1910 . december 3. (64 evesen) [3] [4] [5] [2] [6] Budapest
Allampolgarsaga	magyar
Foglalkozasa	fest?m?vesz
A Wikimedia Commons tartalmaz Bruck Lajos temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Bruck Lajos ( Papa , 1846 . november 3. ? Budapest , 1910 . december 3. ) ^[7] fest?m?vesz, Bruck Jakab (1846?1902) orvos occse, Bruck Hermina (1861?1945) es Bruck Miksa (1863?1920) fest?m?veszek batyja.

Eletpalyaja [ szerkesztes ]

Bruck Mor es Bonyhard Jozefa fiakent szuletett. Tizenegyen voltak testverek. ^[8] Alsobb iskolait a f?varosban vegezte. Apja kereskedelmi palyara szanta, de ? a Becsi Kepz?m?veszeti Akademiara ment festeszetet tanulni. Itt sikerult annyi megrendeleshez jutnia, hogy urra legyen anyagi nehezsegein, hazakuldott kepei alapjan elnyert allami osztondijjal 1869-ben beiratkozott a velencei kepz?m?veszeti akademiara (Accademia di Belle Arti), ahol Pompeo Molmenti tanitvanya lett. 1874-ben, rovid romai es napolyi tanulmanyut utan m?veszeti tanulmanyait Parizsban , Munkacsy Mihaly iranyitasa alatt folytatta. Hamarosan Parizsban es ? a hazai kiallitasokra kuldott kepei reven ? Magyarorszagon is szeles korben ismert fest?m?vessze valt. 1880-ban az Alfoldon , 1883-ban Kalotaszegen tett tanulmanyutat. 1885-ben Londonba koltozott, ahol tobbek kozott az uralkodohaztol is szamos megrendelest kapott. 1886-ban a londoni magyarok egyesuletenek elnokeve valasztottak. E min?segeben sikerult megakadalyoznia az egyesulet londoni osztrakok egyesuletebe torten? beolvasztasat. 1895-ben tert haza, ett?l kezdve halalaig Budapesten elt es alkotott. Aktivan reszt vett a f?varos m?veszeti eleteben. 1894-ben alapito tagja volt a Nemzeti Szalonnak . 1895-ben felvettek a Demokratia szabadk?m?ves paholyba. ^[9] 1899-ben a magyar kormany ?t bizta meg egy szentpetervari kiallitas szervezesevel, melynek megnyitasan II. Miklos car az Szent Anna-renddel tuntette ki.

A Salgotarjani utcai zsido temet?ben helyeztek nyugalomra. ^[10]

Csaladja [ szerkesztes ]

Felesege Kaufmann Rebeka Roza (1852?1912) ^[11] volt, Kaufmann Armin es Berleburger Janka lanya.

Gyermekei:

• Bruck Gyorgy
• Bruck Johanna Maria (1878?1963).
• Bruck Margit Alice (1891?1946). Ferje domanoveci es lestinei Zmeskall Istvan (1893??). ^[12]

M?veszi palyaja [ szerkesztes ]

Olaszorszagi tartozkodasa idejen f?leg naturalista eletkepeket festett. A Falusi konyha es a Vasarter a Ponte Rialto el?tt cim? kepeit az 1873. evi becsi vilagkiallitason mutattak be. Parizsi tartozkodasa idejen teljesen atvette Munkacsy Mihaly stilusat, igy tobb eredetileg Munkacsynak tulajdonitott festmeny valojaban t?le szarmazik. A Munkacsy modoraban festett Jo tanacsok cim? kepe Parizsban nagy sikert aratott. Budapesten 1876-ban a Nemzeti Szalonban kiallitott Erd? szelen cim? kepevel hivta fel magara a figyelmet, majd 1877-ben az Utazas a varosba cim? festmenye szeles korben ismertte tette. 1879-ben a parizsi Szalonban elnyerte a Mention Honorable dijat. Alfoldi es kalotaszegi tanulmanyutjan keszitett vazlatai alapjan Parizsba visszaterve szamos tajkepet es magyar nepeletet abrazolo eletkepet festett. 1885-t?l, Londonban els?sorban portrei tettek ismertte. M?vei rendszeresen szerepeltek a Royal Academy kiallitasain. Hazaterese utan a M?csarnok kiallitasainak volt allando resztvev?je. 1896-ban megfestette I. Ferenc Jozsef es Erzsebet kiralyne arckepet. 1902-t?l szamos, Budapest varosreszeit megorokit? kepet festett. Hagyateki kiallitasa 1911-ben a M?csarnokban volt, ahol m?veit a szinten 1910-ben elhunyt Mihalik Daniel es Pap Henrik fest?m?veszek alkotasaival egyutt mutattak be.

F?bb m?vei [ szerkesztes ]

• Falusi konyha
• Vasarter a Ponte Rialto el?tt
• Erd? szelen
• Utazas a varosba
• Kastely belseje
• Olvaso barat
• Hivatalszoba Zboron
• Velencei zoldsegeskert
• Istallo
• La Varenne
• Leanyka arckepe
• Vizparti taj
• Rudas furd?
• Piac a Diszteren
• Buda latkepe
• Parizsi udvar
• Varkert rakpart eszakrol
• A pesti Dunapart

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Bruck Lajos eletrajza es m?vei a Kepz?m?veszet Magyarorszagon honlapon
• D.L.: Bruck Lajos (M?veszet, 1911, 7. szam)
• [1] (Iras Bruck Lajos, Mihalik Daniel es Pap Henrik hagyateki kiallitasarol, Nyugat, 1911, 21. szam)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• M?veszeti lexikon (szerkeszt?: Aradi Nora), Akademiai Kiado, 1983, ISBN 9630523604
• A magyarorszagi m?veszet tortenete (f?szerkeszt?: Aradi Nora) 6. kotet: Magyar m?veszet 1890?1919 (szerkeszt?: Nemeth Lajos), Akademiai Kiado, Budapest, 1985, ISBN 9630525445
• Seregelyi Gyorgy: Magyar fest?k es grafikusok adattara, Szeged, 1988, ISBN 9635008171
• Revai uj lexikona III. (Bib?Bul). F?szerk. Kollega Tarsoly Istvan. Szekszard: Babits. 1998. ISBN 963-901-574-1  
• Uj magyar eletrajzi lexikon I. (A?Cs). F?szerk. Marko Laszlo. Budapest: Magyar Konyvklub. 2001. 943?944. o. ISBN 963-547-414-8  
• Magyar zsido lexikon . Szerk. Ujvari Peter . Budapest: Magyar Zsido Lexikon. 1929. 150. o.   Online eleres
• ↑   Palatinus 1939: Palatinus Jozsef: A szabadk?m?vesseg b?nei II: A magyarorszagi szabadk?m?ves paholyok tagjainak nevsora 1868-tol 1920-ig. Budapest: Budai-Bernwallner Jozsef konyvnyomdaja. 1939. 52. o.