Benedek Istvan
(
Budapest
,
1915
.
januar 17.
?
Velence
,
Olaszorszag
,
1996
.
junius 9.
) magyar orvos, iro, m?vel?destortenesz, polihisztor.
Benedek Elek
unokaja,
Benedek Marcell
fia.
Sirja
Budapesten
.
Farkasreti temet?
: 60/1-f?ut-6.
Lugossy Maria
alkotasa.
Benedek Elek
unokaja,
Benedek Marcell
fia,
Benedek Andras
occse. Mar gyermekkoraban kit?nt iroi venajaval, levelei jelentek meg nagyapja
Cimbora
cim? hires erdelyi gyermekujsagjaban, s ezek felhasznalasaval irodtak Benedek Elek jovoltabol ?Ocsike nadsel? gondolatai”.
1940-ben szerzett orvosdoktori oklevelet
Budapesten
, ezt kovet?en
Csepelen
volt korhazi orvos. Pszichiatriai gondolkodasat jelent?s mertekben befolyasolta, hogy
Szondi Lipot
tanitvanya lehetett, Illyesne
Kozmutza Flora
,
Merei Ferenc
,
Kardos Lajos
es mas kollegai tarsasagaban. Nem veletlen, hogy Szondi eletm?ve egyik legjelent?sebb magyarorszagi interpretatorakent tartottak szamon.
1945-47-ben a kolozsvari
Bolyai Tudomanyegyetemen
tanitott pszichologiat (korlelektant) vezet?tanarkent, professzorkent. Utana visszatert Budapestre,
[4]
ahol 1948-ban az
Orszagos Ideg- es Elmegyogyintezet
f?orvosava neveztek ki, 1951-ben elmeorvosi szakvizsgat is tett.
1952 es 1957 kozott az
intahazai
munkaterapias elmegyogyintezet igazgatoi posztjat toltotte be. Itteni tapasztalatait es gyogyitasi modszeret foglalta ossze az
Aranyketrec: egy elmegyogyosztaly elete
c. els? kiadasban, 1957-ben megjelent munkajaban, amely szamos kiadast ert meg, es valoban ismertte tette ?t az orvosok es a tema irant erdekl?d?k vilagaban.
[5]
1957-58-ban
internaltkent
elt, majd visszakerult Budapestre, ahol a 11. keruleti
pszichoterapias
szakrendelest vezette 10 even at, 1968 es 1971 kozott a XII. keruletben a Tanacs m?vel?desi osztalyanak tanacsadojakent m?kodott, s meginditotta a kerulet Hegyvidek c. folyoiratat. A rakovetkez? evekben szakirokent, lexikonszerkeszt?kent, szepirokent dolgozott, es szamos ertekes televizios m?sor elkeszitese f?z?dik a nevehez. Az 1990-es rendszervaltozast kovet?en, 1992-t?l halalaig a
Magyar Ujsagirok Kozossege
tiszteletbeli elnoke volt, emellett tiszteleti tagjava valasztotta a
Magyar Orvostortenelmi Tarsasag
.
Az orvosok es m?vel?destorteneszek mellett, tobb irohoz es kolt?hoz f?zte szoros baratsag; hazaban lakott elete vegeig
Karinthy Frigyes
fia, a kolt?
Gabor
.
Benedek Istvan szamos orvostorteneti el?adasat ?rzi a Magyar Televizio archivuma, s azon belul a Tudora sorozat. Utobbi ugyanis Benedek halala utan ujra feldolgozta orvostorteneti m?sorait,
Gazda Istvan
szerkeszteseben. Ezen tulmen?en Keszthelyi Ilona szerkeszteseben ?rzi az archivum a kovetkez? sorozatokat:
- Toronyora 1-12. Generaciok parbeszede. Benedek Istvan m?sora, rendezte: Teglasy Ferenc, operat?r: Bucsi Janos
- Szondi Lipotra emlekezik Benedek Istvan, rendezte: Torkoly Robert, operat?r: Bucsek Tibor
- Renduletlenul 1-14., rend. es op.: Poros Laszlo
- Europa oroksege 1-12. Benedek Istvan m?vel?destorteneti sorozata, rendezte: Torkoly Robert.
Ket legrangosabb kituntetese:
Szent-Gyorgyi Albert-dij
(1992) es
Szechenyi-dij
(1992, eletm?veert, kulonosen a tudomanyos ismeretterjesztes teren kifejtett tevekenysege elismeresekent).
Az
1940-es evekben
az osztonok vilaganak temakoret kutatta, 1943-ban jelent meg ?Oszton es b?nozes”, 1948-ban pedig ?Az osztonok vilaga” cim? munkaja. Mesterer?l, Szondi Lipotrol szamos szakcikke jelent meg, a rola szolo osszefoglalo irasat pedig Szondi Lipot ?Kain, a torvenyszeg? ? Mozes, a torvenyalkoto” (ford.: Merei Vera) c. m?ve magyar kiadasanak utoszavaban adta kozre (1987).
Aktiv turista volt, s emellett kutatta a hegymaszas tortenetet, az e temakorben megjelent legismertebb munkaja a "Csavargas az Alpokban", amely els? kiadasban 1958-ban latott napvilagot. Egykori turisztikai felszerelesenek altala nagyra becsult darabjai ma a dobogok?i Eotvos Lorand Emlekhaz allando kiallitasan lathatok.
Szamos m?vevel gazdagitotta a regenyirodalmat, bar ezek a munkai tobb helyen is kapcsolodnak pszichiatriai elgondolasaihoz. Ezek soraban emlitend? a nagy siker? "Aranyketrec" (els? kiad.: 1957), a ?Kisvarosi tortenet” (els? kiad.: 1961), ide sorolhato a ?Beszelgetes ideges emberekr?l” (1963), ?Ember es gyerek” (1965), ?Harom ing” (1966), valamint a sokak altal olvasott haromkotetes ?Csineva” (1968-1983).
Darwinizmus, lamarckizmus
[
szerkesztes
]
Sokat foglalkozott a
darwinizmus
es a
lamarckizmus
kutatasaval, amelyek egyik legjelent?sebb hazai szakert?jekent tarthatjuk szamon, s kulonosen az utobbi temakorben talan az egyetlen nagy magyar monografia az ? nevehez f?z?dik. E temakorben megjelent f?bb munkai: ?A darwinizmus kibontakozasa” (1961), ?Lamarck es kora” (1963).
A francia kultura tortenete
[
szerkesztes
]
A kovetkez? terulet, amelynek valoban mely ert?je volt, az a francia kultura tortenete, els?sorban a felvilagosodastol kezd?d?en. E temakorben jelent meg 1965-ben osszeallitasa ?Termeszettudomany a francia felvilagosodasban” cimmel, de allitott ossze kotetet a nagy francia enciklopediarol is, 1969-ben regenyszer?en szamolt be az egykori parizsi szalonokrol, 1976-ban jelent meg m?veszettorteneti munkaja ?-mondta Krisztina. Parbeszed az impresszionizmusrol” cimmel, amely m?vet az els? felesegevel folytatott beszelgetesei ihlettek.
1978-ban irt konyvet
Rousseau
-rol, s edesapjaval egyutt forditotta le Rousseau Vallomasait. 1983-ban irta meg
Gustave Courbet
eletregenyet ?A ledontott oszlop” f?cimmel.
Semmelweis eletm?ve
[
szerkesztes
]
Talan legismertebb kutatasi terulete a
Semmelweis
-eletm? feltarasa, egyben az, hogy igazsagot szolgaltasson Semmelweisnek a rola megjelent sok-sok ragalommal es pontatlan kovetkeztetessel szemben. Lepesr?l lepesre dolgozta fel a legnagyobb magyar orvos eletm?vet, s irta meg 1967-ben els? kotetet, amelynek nagyon nagy visszhangja volt. Az orvosi szakma ?hivatalbol” tamadta ?t, mivelhogy nem fogadta el a Semmelweis halalanak okakent oly sokszor hangoztatott vermergezes-elmeletet, hanem ehelyett elete utolso honapjainak folyamatos agyi elborulasakent a
szifiliszt
(paralysis progressiva (h?deses elmezavar, a nagyagyi kereg kronikus lueses encephalitise)) jelolte meg korokkent (hozzateve, hogy valoszin?leg egy gyermekagyi lazban elhunyt szifiliszes n? boncolasakor ? halala el?tt tobb evtizeddel ? szerzett seruleskor lett ? maga is beteg, s e betegseg juttatta ?t ahhoz a sulyos allapothoz, amelynek vege egy elmegyogyintezeti, meglehet?sen kegyetlen kezeles lett). A 2000 utan lefolytatott orvostorteneti kutatasokbol, s egykori boncoloorvosa leirasabol kit?nik, hogy Benedek Istvan hipotezise valosnak mutatkozik, valoban ez a betegseg tamadta meg Semmelweiset, s vegs? soron ez okozta a halalat (ezt igazoljak
Szallasi Arpad
, az orvostortenet egyetemi magantanaranak kutatasai is).
E temakorben Benedek Istvannak meg tobb ertekes szaktudomanyi munkaja is megjelent, koztuk emlitend? az 1980-ban kozreadott munkaja, valamint ?Semmelweis’ Krankheit” (1983), amely els?sorban Semmelweis betegseger?l szol a Becsb?l visszaerkezett iratok ismereteben, valamint a nemet nyelv? osszefoglalo Semmelweis-monografiaja, amely ugyancsak 1983-ban jelent meg. Itt emlitend? a
Gazda Istvannal
egyutt osszeallitott, Semmelweis irasaibol keszult valogatas ?A gyermekagyi lazrol” cimmel (1987). Postumus kiadvanykent jelent meg 2015-ben a Semmelweis betegseger?l irt, a friss kutatasokra epul?, osszegz? munkaja.
Kulon teruletkent emlitjuk mas jelleg? orvosi kutatasait, hiszen ? a m?vel?destorteneten belul els?sorban orvostortenesz es biologiatortenesz volt.
1967
es
1973
kozott rendkivul gondos kutatast folytatott az orvostudomany kiemelked? szemelyisegeir?l, majd valamennyi jelent?s regi tudos eletrajzat megirva azokat a negy kotetes akademiai orvosi lexikonban helyezte el. Ezek az osszefoglalok maradando ertek?ek. Ezt kovet?en fogott az orvoslas egesze tortenetenek megirasahoz, s e temakorben jelent meg ertekes monografiaja ?
Hugieia
” cimmel, amely az orvoslas klasszikus szazadainak tortenetet foglalta ossze. A munka szerz?je arra szamitott, hogy ezt id?ben tudja majd folytatni. Folytatasa egyseges m?kent nem jelent meg. Szamos resztanulmanya azonban napvilagot latott periodikakban, amelyet m?vel?destorteneti koteteiben ujra feldolgozott, tanulmanykoteteiben pedig orvostorteneti irasait ujra kozreadta, igy azok aranylag konnyen visszakereshet?k. A
Magyar Televizio
archivumaban ?rzi orvostorteneti el?adasait, amelyek f?bb reszeit megismeteltek a
Tudora
cim? televizios sorozatban, az 1990-es evek masodik feleben. Kedvenc kalandozasi terulete az egykori tibeti es indiai
kultura, valamint e korszak gyogymodjainak megismerese volt. E
temakorben jelent meg a ?Mandragora” cim? ketkotetes munkaja, amelynek
els? kotete Tibetr?l,
a masodik Indiarol szol (1979). 1987-ben onallo kotetben foglalta ossze
a tibeti orvoslasrol es varazslasrol szolo elgondolasait.
Kedvelt kutatasi terulete volt
Ady Endre
eletm?venek, s az Adyhoz kot?d? szemelyek eletenek a feltarasa, megertese, megertetese. Ehhez kapcsolodo ertekes munkaja az els? kiadasban 1992-ben kozreadott ?Ady Endre szerelmei es hazassaga” cim? m?ve, es utoszavaval jelentek meg Boncza Bertanak, Ady Endre ozvegyenek visszaemlekezesei is.
Osszefoglalo jelleg? m?vel?destorteneti kotete ?A tudas utja” els? kiadasban 1972-ben jelent meg, ide sorolhato az 1986-ban kozreadott ?
Hippokrateszt?l
Darwinig” cim? munkaja is. Tanulmanykotetei kozul kiemelend? ?A bolond vilag” (1967), a ?Lelekt?l lelekig” (1970), a ?Pusztaba kialtott szo” (1974), a ?Szirt a habok kozt” (1984), a ?Hatrabb az egerekkel!” (1986), ?Az ertelem dicserete” (1987) es a ?Kozerdek? maganugyeim” (1990).
Benedek Marcellr?l
[
szerkesztes
]
Kulon kell megemlitenunk azokat az irasait, amelyek
edesapjahoz
kot?dnek, s ehhez kapcsolodik az 1977-ben megjelent konyve is ?Benedek Marcell. Eletrajz, emlekezesek, naplok, feljegyzesek.”
Id?s koraban a napi politika kerdesei is izgattak, ami nem veletlen, hiszen a korabbi evtizedekben is foglalkozott ilyen temakkal, s beszelgetett, vitatkozott sok mindenr?l baratjaval, a kes?bbi miniszterelnokkel,
Antall Jozseffel
es barati korevel, a ?Hiuzokkal” (a Benedek altal letrehozott Hiuz-kor ismertebb tagjai: Antall Jozsef,
Vekerdi Laszlo
, Szallasi Arpad, Birtalan Gy?z?, Lambrecht Miklos,
Gazda Istvan
).
1992-t?l kezd?d?en minden evben kiadott egy-egy kotetet, ?Hetvenhet”, ?Hetvennyolc”, ?Hetvenkilenc”, ?Nyolcvan” cimmel, es emellett megjelent a ?Veder?vita”, amely tobbi politikai irasaval egyutt komoly viharokat kavart a magyar kozeletben. Szamosan tamadtak ?t antiszemitizmussal vadolva, utobbi azonban nem volt ra jellemz?.
Ugyancsak id?skori munkaja volt a hazafias verseket tartalmazo, s azokat sajat magyarazataival kiser? osszefoglalo irodalomtorteneti m?ve, a tobb kiadasban is megjelent ?Renduletlenul. A hazaszeretet versei” (els? kiad.: 1989).
Azon keves magyarorszagi irok egyike, akinek onallo BI cimlappal eletm?sorozatot szenteltek, a sorozat koteteit a
Magvet? Kiado
es a
Gondolat Kiado
felvaltva adta ki, a szepirodalmi jelleg? m?vek az el?bbi kiadonal, a m?vel?destorteneti munkak inkabb a Gondolat kiadasaban jelentek meg.
Gyermektelenul hunyt el, vele megszakadt a harom kiemelked? magyar szemelyiseget ado Benedek familia egyik aga, a Benedek Elekkel, Benedek Marcellal es Benedek Istvannal jellemezhet? ag.
M?vei temak szerint
[
szerkesztes
]
Pszichiatria, orvostudomany
[
szerkesztes
]
- Oszton es b?nozes ? 1943
- Az osztonok vilaga ? 1948, 1987
- Aranyketrec ? 1957, 1962, 1964, 1968, 1974, 1978, 1983, 1993, 2001, 2007, angolul: 1965, nemetul: 1968, 1990, szlovakul 1972
- Beszelgetes ideges emberekr?l ? 1963, 1966, lasd meg: Ideges emberek
- Ideges emberek ? 1981
- Csavargas az Alpokban ? 1958, 1963, 1982, 1996
- Orvosi lexikon. 1. (Orvostorteneti szocikkek) ? 1967
- Orvosi lexikon. 2. (Orvostorteneti szocikkek) ? 1969
- Orvosi lexikon. 3. (Orvostorteneti szocikkek) ? 1972
- Orvosi lexikon. 4. (Orvostorteneti szocikkek) ? 1973
- Semmelweis es kora ? 1967, 1973
- Varazslas es orvoslas az aztek, maya es inka birodalomban ? 1976
- Mandragora. 1?2. ? 1979
- Semmelweis ? 1980
Archivalva
2013. julius 29-i
datummal a
Wayback Machine
-ben
- Semmelweis’ Krankheit ? 1983
- Ignaz Philipp Semmelweis ? 1983
- Tibeti orvoslas es varazslas (Az eredetileg a Mandragora c. m? reszekent megjelent kotet masodik, b?vitett kiadasa) ? 1987
- Hugieia ? 1990
- Semmelweis betegseger?l es a semmelweisi tanok id?szer?seger?l (2015)
http://real.mtak.hu/30826/
Archivalva
2020. oktober 9-i
datummal a
Wayback Machine
-ben
- A darwinizmus kibontakozasa ? 1961
- Lamarck es kora ? 1963, 1975
- A tudas utja ? 1972, 1976, 1985, 1994, 2001, szlovakul: 1978, nemetul: 1982
- Hippokrateszt?l Darwinig ? 1986
- Az ertelem dicserete ? 1987
M?vek a felvilagosodas korarol
[
szerkesztes
]
- Termeszettudomany a francia felvilagosodasban ? 1965
- Parizsi szalonok ? 1969, 1973, 1980, 2000, nemetul: 1974, szlovakul: 1977, csehul: 1977
- ? mondta Krisztina. Parbeszed az impresszionizmusrol ? 1976, 1981
- Rousseau ? 1978
- A ledontott oszlop. Gustave Courbet eletregenye ? 1983, nemetul: 1988
- Bolond vilag ? 1967, 1969
- Lelekt?l lelekig ? 1970
- Pusztaba kialtott szo ? 1974
- A gyogyitas gyogyitasa ? 1978
- Az iro lelke ? 1978
- Szirt a habok kozt ? 1984
- Hatrabb az egerekkel ? 1986
- Kozerdek? maganugyeim ? 1990
- Hetvenhet ? 1992
- Hetvennyolc ? 1993
- Hetvenkilenc ? 1994
- Nyolcvan ? 1995
Irodalomtortenetek
[
szerkesztes
]
- Benedek Marcell ? 1977, 1985
- Renduletlenul. A hazaszeretet versei ? 1989, 1992, 1993, 1998
- Ady Endre szerelmei es hazassaga ? 1992, 2001
Szepirodalmi munkak
[
szerkesztes
]
- Kisvarosi tortenet ? 1961, 1970, 1979
- Ember es gyerek ? 1965, 1970, 1979, lengyelul: 1977
- Harom ing ? 1966, 1970, 1979
- Csineva I-II. ? 1968, 1975, 1987, nemetul: 1979
- Csineva III. ? 1983, 1987
- A Ludmilla-akcio ? 1989
Kozrem?kodesevel keszult kiadvanyok
[
szerkesztes
]
- Rousseau: Vallomasok. (Ford.: Benedek Istvan, Benedek Marcell) ? 1962, 2001
- Molnar Lajos: Korhaz a varos peremen. 50 eves a csepeli korhaz. (Benedek Istvan visszaemlekezesevel) ? 1974
- Gerhard Weber, Danuta Weber: ? meg en. (Ford.: Benedek Istvan) ? 1963, 1966
- Semmelweis Ignac a gyermekagyi lazrol. (A bevezetest irta es a bibliografiai fuggeleket osszeall.: Benedek Istvan, sajto ala rend.: Gazda Istvan) ? 1987
- Szondi Lipot: Kain, a torvenyszeg?. Mozes, a torvenyalkoto. (Ford.: Merei Vera, a tajekoztatot irta: Benedek Istvan) ? 1987, 1997
- Benedek Marcell: Delsziget, avagy A magyar irodalom tortenete. (Sajto ala rend. es az utoszot irta: Benedek Istvan) ? 1990
- Remarque: Es azutan. (Ford.: Benedek Marcell, az utoszot irta: Benedek Istvan) ? 1990
- Eletem konyve. Boncza Bertanak, Ady Endre ozvegyenek visszaemlekezesei. (Sajto ala rend.: Benedek Istvanne Lukats Julia, az utoszot irta: Benedek Istvan, a jegyzeteket es labjegyzeteket keszitette: Vitalyos Laszlo) ? 1990, 2003
- Tibeti halottaskonyv. A halal utani atmeneti allapotbol hallas utjan valo megszabadulas yogaja. (Ford.
Hetenyi Ern?
, bev.: Benedek Istvan) ? 1991, 1992, 1993, 1995
- Benedek Elek: Edes anyafoldem! Egy nep s egy ember tortenete. (Az utoszot irta: Benedek Istvan) ? 1993
- Axel Munthe: San Michele regenye. (Ford. Benedek Marcell, a szoveget gond.: Benedek Andras es Benedek Istvan) ? 1990, 1993
- Tibeti tanitok titkos tanitasai. (Ford. es a kiegesziteseket irta: Hetenyi Ern?, az el?szot irta: Benedek Istvan) ? 1994, 1995, 1996, 2000
- Hindu halottaskonyv (Ford. Hetenyi Ern?, bev.: Benedek Istvan) ? 1985, 1994
[
forras?
]
Benedek Istvan csaladfaja
[6]
Benedek Istvan
(Budapest, 1915. jan. 17. ?
Velence, 1996. jun. 9.)
iro, orvos
|
Apja:
Benedek Marcell
[7]
(Budapest, 1885. szept. 22.?
Budapest, 1969. maj. 30.)
irodalomtortenesz
|
Apai nagyapja:
Benedek Elek
(Kisbacon, 1859. szept. 30.?
Kisbacon, 1929. aug. 17.)
iro, lapszerkeszt?
|
Apai nagyapai dedapja:
kisbaconi
Benedek Janos
(1815?1902)
|
Apai nagyapai dedanyja:
Benedek Marcella
(1822?1904)
|
Apai nagyanyja:
Fischer Maria
(Szeged, 1862. nov. 2.
[8]
?
Kisbacon, 1929. aug. 20.)
|
Apai nagyanyai dedapja:
Fischer Mor
|
Apai nagyanyai dedanyja:
Poldesz Minna
(1838?1892)
|
Anyja:
Gy?ri Lujza
(Budapest, 1885. aug. 27.
[9]
?
Budapest, 1962. nov. 18.)
[10]
|
Anyai nagyapja:
Gy?ri Gyula
[11]
(1877-ig
Pollak
)
(Gy?r, 1846??)
allamvasuti felugyel?
|
Anyai nagyapai dedapja:
Pollak Hermann
keresked?
|
Anyai nagyapai dedanyja:
Schreiner Rozalia
|
Anyai nagyanyja:
Schulhof Zsofia Sarolta
(Pest, 1859. okt. 22.?
Budapest, 1939. dec. 17.)
[12]
|
Anyai nagyanyai dedapja:
Schulhof Adolf
keresked?
|
Anyai nagyanyai dedanyja:
Schulhof Janka
|
- -di /Vekerdi Laszlo/: A szokimondo. = Magyar Nemzet, 1985. januar 16.
- L?csei Gabriella: Toronyora. = Magyar Nemzet, 1987. januar 28.
- Moldovanyi Akos: Kertesz legyen, ki boldogsagra vagyik. Bp., 1986. Mez?gazdasagi. 43?52. old.
- Elnek meg szabadk?m?vesek. (Babucs Eva beszelget Benedek Istvannal). = Mai Nap, 1989. aprilis 16.
- Wutka Tamas
: Benedek Istvan. Bp., 1990. Magankiadas. 138 old.
- Renduletlenul. (H. Z. beszelgetese Benedek Istvannal). = Elet- es Irodalom, 1990. junius 22.
- Elek Apo es az ?si Cimbora. (E. Szabo Marta beszelgetese Benedek Istvannal). = Cimbora, 1990. szeptember
- Sukosd Mihaly: Benedek Istvan. = Mozgo Vilag, 1996. 8. sz. 108?112. old.
- Szallasi Arpad: Magyar irok orvosai es a magyar orvosirok. Sajto ala rend.: Gazda Istvan. Piliscsaba, 1998. Magyar Tudomanytorteneti Intezet. 209-210. oldal.
- Szallasi Arpad: Benedek Istvan (1915?1996) = Orvostorteneti Kozlemenyek 158?165 (1997?1998) 286?288. old.
- /B. I. egykori kolozsvari professzori kinevezeser?l/. In: Lazok Janos ? Vincze Gabor: Erdely magyar egyeteme 1944 ? 1949. Marosvasarhely, 1998. 108., 117., 214. old.
- Heged?s Geza: Benedek Istvan
. Mek.oszk.hu
- Karinthy Marton
:
Ordoggorcs (reszlet)
- Ungvari Tamas
:
Semmelweis es a rendszervaltas
. Nepszava.com (Amerikai Magyar Nepszava)
- Perjamosi Sandor
:
Benedek Elek eletm?venek feltarasahoz
. Muvelodes.ro
- Genealogiai adatok
. Radixforum.com
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]