Adam Jen?
(
Szigetszentmiklos
,
1896
.
december 12.
?
Budapest
,
1982
.
majus 15.
)
Kossuth-dijas
zeneszerz?
, koruskarnagy, zenepedagogus es nepdalgy?jt?.
Emlektablaja: Szell Kalman ter 14.
Szigetszentmikloson szuletett Adam Istvan rend?r es Onodi Aranka gyermekekent. Az
els? vilaghaboru
soran orosz
hadifogsagban
zenekart
, korust szervezett,
Taturszkban
zeneiskolat alapitott. Hazaterve
Kodaly Zoltan
zeneszerzes novendeke volt a
Zeneakademian
, 1933-ban karmesteri-karnagyi diplomat szerzett
Berlinben
,
Felix Weingartner
novendekekent. 1929. julius 27-en hazassagot kotott R?hmer Olga tanarn?vel.
[5]
1929-t?l 1959-ig, nyugdijazasaig volt a Liszt Ferenc Zenem?veszeti F?iskola tanara. Mar a kezdetekt?l kiemelked?en fontosnak tartotta az iskolai enek- es zeneoktatast, 1933-tol 1959-ig a kozepiskolai enek- es zenetanarkepz? tanszekvezet?je es az operatanszak es az enek f?tanszak vezet?je is volt, ket evtizedig vezette a f?iskola enekkarat. Tanitott nepzenet, szolfezst, zeneelmeletet, modszertant, kamaraeneket, dalirodalmat. Kulcsszerepet jatszott a ?
Kodaly-modszer
” kidolgozasaban es gyakorlatba ulteteseben. F? pedagogiai m?veben, az 1944-ben megjelent
Modszeres enektanitas
ban mar szerepeltette a kes?bb Kodaly-modszerkent vilagszerte elterjedt metodust (Adam Jen? ezt ?magyar metodusnak” nevezte). Fontos kiadvanykent kell szolni a Kodallyal kozosen, a teljes altalanos iskolai kepzes (I?VIII. osztaly) szamara 1947?1948 kozott irt enektankonyv sorozatot.
Tevekenysege fontos teruletenek szamitott nepm?vel?, zenenepszer?sit? munkassaga is. Mar a harmincas evek veget?l tartott e temaban el?adasokat a radioban, az orszag szamos telepulesen, majd 1958-tol teve-el?adassorozata reven a zenei m?veltseg orszagosan nepszer? ismertet?jeve valt. Nyugdijba vonulasa utan sem hagyta abba ezt a munkassagat, meg az amerikai magyarsag koreben is emlekezetes el?adasai voltak. Maga Kodaly is nagyra tartotta ebbeli kepesseget:
?szerencsesen egyesiti magaban a legmagasabb zenei kepzettseget a nepiskolai gyakorlat kozvetlen tapasztalataival”
.
Zeneszerz?i munkassaga soran f?kent nepzeneb?l meritett ihletet, de eletm?veben fontosak egyhazzenei m?vei is. Komponistai munkassaga szerteagazo teruletet olelt fel: zenekari es kamaram?veket, dalokat, szinpadi es film kiser?zenet, korusm?veket stb. is komponalt. 1955-ben Erdemes m?vesz lett, ket evvel kes?bb pedig megkapta a
Kossuth-dijat
.
Dijai, elismeresei
[
szerkesztes
]
- Ez a mi foldunk (1923)
- Magyar Karacsony (1929)
- Maria Veronika (1937)
- Panasz es unnepseg (1941)
- Dominica (
szvit
, 1925)
- Europa (1939)
Korusm?vek zenekarral
[
szerkesztes
]
- Ember az uton
- Szimfonikus freskok (1945)
- 2 vonosnegyes (1924, 1930)
- Arany Janos dalai (1951)
Szamos korusm?, szinpadi kiser?zenek, dalok, nepdalfeldolgozasok, hat film zeneje.
- A skalatol a szimfoniaig. Turul konyvkiado, Budapest, 1943
- Modszeres enektanitas a relativ szolmizacio alapjan. Turul konyvkiado, Budapest, 1944
- A muzsikarol.
Zenem?kiado
, Budapest, 1954
- Szo?Mi daloskonyv (tarsszerz?: Kodaly Zoltan). Budapest, 1943?1946
- Horusitzky Zoltan: Adam Jen?r?l. Muzsika, 1982. 7. sz.
- Schelken Palma: Langgal bucsuzott. Parlando, 1982. 8?9. sz.
- Szokolay Sandor
: Bucsu A. J.-t?l. Enek-zene Tanitasa, 1982. 5. sz.
- Kontra Istvan: A. J. Emlekhaz. Enek-zene Tanitasa, 1985. 6. sz.
- Soltesz Elekne: A neptanito A. J.-re emlekezunk. Kota, 1988. 5. sz.
- Magyar eletrajzi lexikon
I. (A?K).
F?szerk.
Kenyeres Agnes
. Budapest: Akademiai. 1967.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]