Ez a szocikk vagy szakasz lektoralasra , tartalmi javitasokra szorul. A felmerult kifogasokat a szocikk vitalapja reszletezi ( vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek ). Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!

Az IBM-kompatibilis PC egy, az 1980-as evekben letrejott, igen elterjedt es sikeres szabvany-csalad. Ide tartoznak a PC/XT , AT , ATX es PS/2 roviditesek is.

E cikk az IBM-kompatibilitas kerdesevel es az abbol ered? szabvanyokkal foglalkozik. Szemelyi szamitogepek felepitese es tortenete mas cikkekben talalhato.

A szabvany alapja [ szerkesztes ]

Az 1980-as evekben az IBM egymast kovet?en a PC, XT, AT es PS/2 szemelyi szamitogep csaladot dobta a piacra ^[1] ugy, hogy

• a megbizhato munkaeszkoznek alkalmas gepek megfizethet?ek voltak szemelyi szinten is;
• a modulrendszer? gepek szamos alkatresze egy kes?bbi gepcsaladban is ujrahasznosithato, es a meglev? gep pedig jelent?sen, a kovetkez? gepcsaladot megkozelit? mertekig b?vithet? volt;
• a gepek hardver szempontbol konnyen masolhatok, beszerezhetetlen specialis alkatreszeket nem tartalmaztak;
• a gepek alap szoftvere , BIOS -a jogilag vedett volt, de nyilvanosan megvasarolhato volt az ugynevezett kommentalt BIOS lista , azaz a BIOS forraskodja reszletes magyarazatokkal;
• alapkoncepcio volt, hogy a korabbi gepeken futo, a kompatibilitasi utmutatas szerint megirt alkalmazasok (azaz nem direktben piszkaljuk a hardver komponenseket, hanem rendesen, BIOS-on keresztul, meg ha ez lassabb is) a kes?bbi gepeken is hibatlanul fussanak;
• az operacios rendszer es az alkalmazasok szabadon megvasarolhatok voltak fuggetlenul attol, hogy azt eredeti IBM gepen futtatjak-e majd.

A sorozat els? tagjat, az IBM PC -t, a BIOS kivetelevel akar egy ugyes amat?r is lemasolhatta volna, mert a boltban is kaphato Intel 8088-as processzoron, valamint video, interrupt es periferia vezerl? integralt aramkorokon kivul minden mas alkatresz a radio- vagy elektronika amat?rok altal mindennaposan hasznalt alkatresz volt. Beleertve a HIFI vilagabol ismert DIN szabvanyu csatlakozot, amely ezuttal billenty?zet csatlakozova reinkarnalodott, vagy peldaul a dupla t?soros alaplapi Berg csatlakozokat, amelyek ezuttal a floppy csatlakoztatasara szolgaltak.

A kes?bbi sorozatok masolasa mar amat?roknek problemat okozhatott volna, de konkurens szamitogep gyartoknak pusztan ujjgyakorlat volt. Masolas egyetlen igazi problemaja a jogvedett BIOS volt.

A BIOS problema vegul is azzal oldodott meg, hogy nehany programozo jogilag ellen?rzott, a vilagtol elzart korulmenyek kozott irt egy olyan BIOS programot, amely m?kodeseben egyenertek? volt a jogvedett BIOS-szal. ^[2]

Ett?l kezd?d?en teljesen jogszer?en lehetett olyan gepeket gyartani es forgalmazni, amelyek hardverileg az eredeti IBM h? masolatai voltak, es szoftverileg pedig az eredetivel egyenertek? BIOS-t tartalmaztak.

Az igy gyartott masolatokat neveztek IBM-kompatibilis PC -nek, XT -nek es AT -nek. A PS/2 nem kerult szeles kor? masolasra, azonban onnet szarmaztathato a meg manapsag (2008) szeles korben hasznalatos ATX , illetve lassan kivesz?ben lev? PS/2 szabvany.

Maga az IBM-kompatibilis PC csak kvaziszabvany, mert a szokvanyos szabvanyokkal ellentetben egy konkret ceg konkret termekeivel valo gyakorlati kompatibilitasrol van szo. A szabvany szo ez esetben azert alkalmazhato, mert az IBM olyan szabvanyosra es egymassal kompatibilisre tervezte a szemelyi szamitogepeit, hogy azok masolasa nem okozott kaoszt, hanem megbizhato szamitogepekkel arasztotta el a vilagot.

Szabvanytorteneti attekintes [ szerkesztes ]

Az IBM PC (1981) egy 4,775 MHz-es Intel 8088 processzor alapu, alapkiepitesben 16 kB memoriaval, 160 kB floppyval, 80x25-os karakteres MGA keperny?vel es a szabvanyos irodai irogep billenty?zet geometriajaval es kiosztasaval kompatibilis igen profi billenty?zettel felszerelt szemelyi szamitogep volt. Sem a tapegyseg teljesitmenye, sem a BIOS-a nem tamogatta merevlemezes tarolo beepiteset. Szokasos kiepitesben tobb memoria es 360 kB floppy volt, valamint lehet?seg volt 320x200 pixeles szines, CGA keperny?re is.

Operacios rendszerkent kifejezetten erre a gepre fejlesztettek ki a Microsoft MS-DOS -t azzal a szandekkal, hogy az akkor mar igeretesnek latszo Unix nagygepes operacios rendszerb?l minden olyan funkciot megvalositsanak, amely egy ilyen kategorias hardveren egyaltalan szoba jon. Ennek megfelel?en az MS-DOS bels? felepitese logikus es eszszer?, programozasa pedig intellektualis elvezet volt.

Kompatibilitasara jellemz?, hogy 27 ev elteltevel is a vadonatuj IBM-kompatibilis PC -ken is elindithato az MS-DOS . Kozkelet? az az elgondolas, hogy mivel az ujfajta hardverosszetev?khoz mar nem irtak meg a meghajtokat, emiatt csak egy karakteres keperny?re es floppy meghajtasara korlatozodo rendszert kapunk, kuriozum ertekkel. Valojaban azonban sok hardver elerhet? a BIOS-on keresztul (pl. USB periferiak), egyebkent pedig fuggetlen fejleszt?kt?l rendre keszulnek ujabb es ujabb driverek es runtime-ok DOS-ra NTFS-kezel?kt?l USB-drivereken at egeszen az AC'97 szabvany tamogatasaig, igy meg hang is produkalhato modern rendszereken DOS alol (esetenkent Windows-ra irt programok is elfuttathatoak, peldaul az HX runtime segitsegevel). Mindemellett az SVGA szabvany visszafele kompatibilis egeszen a CGA-ig specialis driver nelkul is. Osszessegeben tehat az IBM olyan szint? kompatibilitat tud felmutatni, amellyel egy olyan regi operacios rendszer, mint a DOS, teljes eredeti funkcionalitassal, esetenkent annal tobbel tud kezelni egy uj szamitogepet is.

Az IBM XT kevessel ter el a PC-t?l: a BIOS-t felkeszitettek a merevlemezes meghajto csatlakozasat szolgalo kartyan lev? BIOS fogadasara, es a tapegyseg teljesitmenyet noveltek a beepithet? merevlemezek varhato fogyasztasanak megfelel?en. E kezdeti keves elteres utan az XT meg sokaig fejl?dott, csak 1991 kornyeken kezdett elt?nni. Turbo XT neven 8, 10, de 1991-ben meg 33 MHz-es processzorral is ellattak. Memorianal 1986/87 kornyeken altalanossa valt az 512 vagy 640 kB, ez utobbi az MS-DOS egy termeszetes korlatja. Erzekelhet? kulonbseget jelentett a hardverileg 8 bites Intel 8088 helyett a vele szoftverileg kompatibilis 16 bites Intel 8086 processzor, illetve a NEC V20 es a NEC V30 processzor alkalmazasa. Videokartya tekinteteben lehet?seg volt MGA, CGA helyett Hercules, EGA, majd VGA-ra, ez utobbi akkoriban szokasos felbontasa 640x480 volt.

Az IBM AT jelent?s lepes volt a mai Unix -kepes, azaz nagygepes iranyba. Ennek kulcsa a processzor, hogy milyen mertekben tamogatja a programok parhuzamos futasat, es azok kolcsonos vedelmet egymas veletlen vagy szandekos garazdalkodasatol. Az els? lepes meg szereny volt: 6 MHz Intel 80286 processzor, amely az 1990-es evek elejen halt ki, 25 MHz-es frekvencianal. A 80286 alkalmas volt akkori haztartasi elvarasokat kiszolgalo grafikus ablakozo rendszerek futtatasara. Elvi attorest jelentett 1986/87 tajekan az Intel 80386, az 1990-es evek elejen tipikusan 33 MHz-es frekvenciaval, mert ez a processzor mar alkalmas egy Unix -kaliber? nagygepes operacios rendszer teljes ertek? tamogatasara. Javareszt a 80386-nak koszonhet? a nagygepes teljesitmenyt es min?seget megcelzo szabad szoftverek , mint peldaul a BSD es Linux kifejl?dese. Azonban a 80386-bol a Microsoft Windows is profitalt, ha a 3.1-es verziot az ugynevezett enhanced mode uzemmodban inditottak, akkor kepes volt elfogadhato mertekben vedekezni az elszabadult alkalmazasok ellen.

Az IBM PS/2 a tapegyseg, alaplap es b?vit?kartyak egymashoz valo viszonyaban hozott ujat. Megjelenesekor egy tipikus AT-ben 2, 3 vagy akar negy b?vit?kartya allt az alaplapba mer?legesen bedugva. Voltak szep szammal er?sen integralt alaplapok, amelyekbe tehat az emlitett b?vit?kartyak funkcioi eleve bele voltak integralva. Csakhogy a szabvanyos doboz eseten a dobozon kivuli iranyba szolgalo csatlakozok nem voltak elhelyezhet?k magan az alaplapon. Ehelyett ezeket a kuls? csatlakozokat a b?vit?kartyaknak szolgalo helyeken kellett kivezetni, bels? csatlakozokabelek kozvetitesevel. A bels? zsufoltsag csokkentesernek tehat az lett a modja (ami manapsag termeszetes), hogy az alaplap szamara van hatul egy szabvanyos hely, ahova bels? kabeles kozvetites nelkul, teljesen kozvetlenul maga az alaplap tarthatja oda a kuls? csatlakozokat. Az PC, XT es AT-hez viszonyitva a PS/2 nem valt sok gyarto altal kovetett szabvannya.

Tortenetileg az IBM-kompatibilitas fejl?dese a tovabbiakban elszakadt az IBM-t?l. A kompatibilitas hardver es szoftver agra bomlott. Szoftver tekinteteben a kovetkez? szabvany a Microsoft Windows kompatibilitas, illetve az azzal marketing kapcsolatba hozott multimedia PC kifejezes.

Hardver tekinteteben, az IBM PS/2 es mas gyartok egyedi modelljeinek (peldaul Epson PC, 1987) el?nyos es bevalt tulajdonsagaibol n?tt ki az ATX szabvany (Intel, 1995).

A PC/XT szabvany [ szerkesztes ]

A PC es XT szabvany geometriai ertelemben mindenben azonos egymassal. Az XT-nel a merevlemez befogadasanak el?keszitesere megnoveltek a tapegyseg teljesitmenyet, es a BIOS-t felkeszitettek a merevlemezt illeszt? kartya BIOS-anak szoftveres integralasara.

A PC/XT szabvany f?bb jegyei:

• Modularis felepites. F?bb modulok: szabvanyos doboz, tapegyseg, alaplap a processzorral es memoriaval, video b?vit?kartya, kombinalt periferia vezerl? kartya (floppy, printer, modem es memoria), merevlemez vezerl? kartya, floppy, merevlemez, billenty?zet, monitor es printer. E felsorolasban a billenty?zet, monitor es printer szerepeltetese azert korh?, mert annak idejen sokfele probalkozas volt az irodai munka gepesitesere, es szulettek olyan kombinalt megoldasok is, amelyeknel a felsoroltak mind egybe voltak epitve, egyes esetekben a printer nem. ^{[ forras? ]}
• Tapegyseg tipikus teljesitmenye PC eseten 65 W, mig XT eseten 135 W. A teglalap alaku tapegyseg a fekv? doboz jobb hatso sarkaban volt, es a benne elhelyezett ventilator az egesz hazbol "huzta ki" a meleget. A halozati kapcsolot a tapegyseggel mereven egybeszereltek ugy, hogy a doboz jobb oldalan hatul egy jo nagy, besullyesztett es igy vedett kapcsolot lehetett megis kenyelmesen fel- es lekattintani. Az alaplapi tapegyseg csatlakozo ket hatpolusu csatlakozobol allt, amelyekbe a kulonfele feszultsegeknek megfelel? szin? kotegelt vezetekek erkeztek, es e ket anya tipusu csatlakozot ugy kellett az alaplap egy sorban allo 12 csatlakozo tuskejere ratolni, hogy a ket csatlakozoban a fekete szin? nulla vezetekek keruljenek egymas melle . Megforditva a gep elvesztette m?kod?kepesseget es garanciajat.
• Alaplapon 8 darab 8 bites ISA-slot b?vit?kartyaknak. Az ISA busz kezdetben a processzor sebessegen futott, de 8 MHz folotti processzor sebessegnel a korabbi b?vit?kartyakkal valo kompatibilitas erdekeben visszafogtak 8 MHz-re. Elterjedes egyik f? oka ezen ISA-slot -ok, amelyek nagy varialhatosagot biztositottak.
• A processzor elterjedt 40 labas DIP tokozasu, mindenfele h?t?borda nelkul. A memoria a manapsag (2008) csak szerverkategoriaban szokasos, paritasos rendszer? volt, es ennek megfelel?en a DIP csomagolasu es eleinte mindig csak 1 bit szeles memoria csipeket kilencesevel dugtak az alaplapokba. Mai szemmel tovabbi erdekesseg, hogy memoria tekinteteben nemhogy nem volt cache az alaplapi memoria iranyaba, de meg az ISA-slot -okba helyezett b?vit?kartyakon lev? memoria is az alaplapival azonos sebesseggel volt elerhet?, azaz minden egysegesen lassu, vagy gyors volt, ez utobbi nez?pont kerdese.
• A videokartyak kezdetben szerenyek voltak, az eredeti monokrom kartyanak nem is volt grafikus uzemmodja, csak 80x25-os karakteres. Eleinte harom, felbontasilag es video uzemmodilag egyertelm?en definialt kategoria volt, az MGA, a CGA es az EGA. Ehhez csak kes?bb jott az igen rugalmasra definialt VGA.
• Floppy a PC tervezesi id?szakaban, 1981-ig 160 kB (egyoldalas, 8 szektor, 40 track) volt, de tipikussa a 360 kB (ketoldalas, 9 szektor, 40 track) valt. Printer a 25 polusu Centronix, modem a 9 polusu soros porton keresztul csatlakozott.
• Merevlemez a PC/XT korszakban az ugynevezett MFM technikaval es a mai adattarolasi s?r?seg toredekevel dolgoztak. Megsem ebb?l kovetkezik a merevlemezek akkori legnagyobb problemaja, a viszonylagos megbizhatatlansag. A legfeljebb 8 MHz-n futo ISA buszt akkoriban id?zitesi gondok elkerulese miatt nem vallaltak egy soker? lapos kabelen hosszabban elvinni a merevlemezig. Ehelyett a merevlemez bels? vezerlesenek a fele kint volt a vezerl?kartyan. Igy viszont a merevlemez szemszogeb?l kenyes id?zites? adatok utaztak a vezerl?kartya es a merevlemez kozott. Ebb?l kovetkez?en altalaban megbizhatatlansaghoz vezetett, ha egy merevlemezt a vele egyutt hasznalt vezerl?kartya nelkul koltoztettek at egy masik gepbe.
• A billenty?zet a maiakhoz kepest min?segeben is, dinamikajaban is es az egyes billenty?k elhelyezkedeseben is mesterm?nek szamit. Min?seg IBM modra a profi irodai munkabol indult ki, azaz semmi sem lehet eleg draga ahhoz, hogy vegul a billenty?zet miatt legyen rossz a munkavegzes. Ennek megfelel?en nem folia kapcsolo, nem mechanikus kapcsolo, hanem kapacitiv tavolsag erzekel?. Dinamika tekinteteben a billenty?k finoman, de megis a normal irogepre emlekeztet? kenyelmes modon jartak. A billenty?zetkiosztas pedig a mainal egy nagysagrenddel bolcsebb: vakon, odanezes nelkul megtalalhato volt minden egyes segedbillenty? is, beleertve az F1, F2, … F10 billenty?ket is.
• A szabvanynak nem resze, hogy pontosan milyen keperny? es printer csatlakozik, csak az adott jelek feldolgozasara kepesek legyenek. Akkoriban a 9 vagy 24 t?s matrix printerek voltak a legelterjedtebbek es a katodsugarcsoves monitorok 12 colos kepatloval. Az alkalmazoi szoftvereknel, ha az ember tobbet akart a mindenutt elerhet? minimumnal, akkor termeszetesen problema volt, hogy pontosabban mit is tud a printer illetve a monitor es a monitort vezerl? kartya.

A PC/XT szabvanyrol b?vebben:

• ^{[ forras? ]}

Az AT szabvany [ szerkesztes ]

Az AT ( A dvanced T echnology) az IBM-kompatibilis PC-knel a 6 MHZ-es 286-ostol kezd?d?en alkalmaztak, nagyjabol a 300-500 MHz-es kaliber? processzorokkal (Intel Pentium II es AMD K6) bezarolag. Elterjedeset segitette az is, hogy az XT kaliber? gepek gond nelkul beszerelhet?k voltak AT dobozba.

Az AT szabvanynak ket f? verzioja van: az eredeti ugynevezett Full AT (1984) es a Baby AT (1985).

A Full AT f?bb jegyei:

• Az eredeti AT fejlettebb funkcioit az eredeti PC-hez hasonloan tobbsegeben nem celorientalt, hanem teljesen altalanos celu TTL alkatreszekb?l epitettek fel. Emiatt az alaplap helyigenye nagyobb, es a doboz belseje ezt tukrozi. A helyigenyt az is novelte, hogy a processzor kepessegeihez mar a PC/XT-hez elegend? 8 bites ISA busz helyett 16 bites AT busz dukalt. Kisebb frekvenciakon a processzor nem igenyelt aktiv h?test, altalaban csak egy h?t?borda volt felszerelve.
• A tapegyseg a korabbi teglatest alaku PC/XT tappal ellentetben egy feje tetejere allitott L bet?re hasonlit, hogy az AT alaplap a hatso billenty?zetcsatlakozotol jobbra is kiterjedhessen, a tapegyseg beszogellesebe. Ett?l eltekintve a PC/XT-hez kepest csak egy tovabbi lenyegi elteres van: az alaplap fele men? csatlakozo egyik 5 V-os polusat atdefinialtak Power Good jelle. Ezen a poluson csak akkor jelenik meg az 5 V, ha a tapegyseg deklaralni akarja, hogy mar az osszes feszultsegszint stabilizalodott, azaz tuljutott a bekapcsolasi tranziensen. Az atdefinialas celja az volt, hogy a csatlakozon ne kelljen erdemeben valtoztatni. Tehat a csatlakozo leirasa es szerelesi problemaja azonos a PC/XT-nel leirtakkal.
• Floppynal megjelent az 1.2 MB kapacitasu (ketoldalas, 15 szektor, 80 track), kes?bb az 1.44 MB kapacitasu (ketoldalas, 18 szektor, 80 track).

• Billenty?zetnel a rovid kezdeti id?szak utan hamar megjelent a manapsag kozismert billenty?zetkiosztas, azaz az F1, F2, … F10 billenty?k felulre egymasmelle kerultek, es az irogep klaviatura es a numerikus pad koze beekel?dott a kurzorvezerles. Megvaltozott a billenty?zet es az alaplap kozti protokoll is. Ennek megfelel?en sokaig kaphatok voltak az olyan XT/AT billenty?zetek, amelyek aljan volt egy ketallasu kapcsolo a ket protokollnak megfelel?en. Aztan elterjedtek az olyan billenty?zetek, amelyek automatikusan erzekeltek, hogy melyik protokollal kell az alaplapnak valaszolni.

A Baby AT varians elteresei:

• Id?vel az alaplap integraltsagi szintjet noveltek, igy az AT alaplap mar elfert a szokasos regi XT alaplapok helyen. Ezt tukrozi a geometriai valtozas. Gep feljavitasi gyakorlat volt az XT alaplapot AT-re cserelni, ezt segitette, hogy szamos AT alaplap a bekapcsolaskor kepes volt a Power Good hianyaban is varni tobb masodpercet, hogy a regi XT tapegyseg addigra stabilizalodhasson.
• A fekv? doboz szelesseget csokkentend?, az L alaku nagy tapegysegr?l nem a szokasos, viszonylag szeles XT tapegysegre tertek vissza, hanem a kes?bbi ATX-nel szokasos kisebb meretet valasztottak, mert a egyre nagyobb teljesitmenyt egyre kisebb helyen tudtak konvertalni. Lenyeges es kisse balesetveszelyes valtoztatas volt, hogy a nagyfeszultseg? ki/be kapcsolot mechanikailag elvalasztottak a tapegysegt?l, es egy mintegy masfel arasznyi kotegelt negy vezetekkel el?rehoztak a doboz el?lapjara egy ketsarku nagyfeszultseg? kapcsolohoz. A kapcsolohoz sarukkal csatlakoztak, amelyekre szigetel? m?anyag volt huzva. A veszely abban allt, hogy esetleg ez a m?anyagfedes picit elcsuszik, es egy nyitott dobozos futasproba kozben maris keznel volt a nagyfeszultseg.
• Megjelentek az allo dobozok, nem csak Baby AT kivitelben, hanem megnovelt magassaggal is, hogy az esetben tobb merevlemez es mas meghajto ferhessen a dobozba.

Az AT szabvanyrol b?vebben:

• ^{[ forras? ]}

Tovabbi AT-kompatibilis szabvanyok [ szerkesztes ]

Az eredeti AT szabvanynal az alaplapon a billenty?zet csatlakozo es az els? b?vit? hely kozott hatul volt egy nagyjabol 17 cm X 17 cm-es terulet, amelynek a sarkainal majdnem negyzetesen elhelyezkedett negy alaplap-felrogzitesi pont, amelyb?l az egyik oly jellegzetesen kisse beljebb volt, eppen a billenty?zet csatlakozo miatt. Nos, doboz es alaplap geometriai szabvanyok az AT 1984-es megjelenese ota jottek/mentek, de ennek a negy csavarnak a geometriai pozicioja, es hozzajuk kepest az els? b?vit?hely pozicioja maradt mind a mai napig, azaz lassan negyed evszazada.

Az ATX szabvany els? valtozatat az Intel dolgozta ki 1995-ben.

A 2001-ben megjelent Mini-ITX felulmulhatatlan egyedisege abban all, hogy az alaplap eppen akkora, hogy a negy sarkanal fogva beszerelhet? barmely ATX dobozba. Termeszetesen ezen alaplapokat inkabb a specialisan nekik szant kisebb dobozokba szerelik es a nekik elegend? kisebb tapegysegekre kotik.

Multimedia PC [ szerkesztes ]

Az 1990-es evek derekan szerteagazova valt, hogy egy IBM-kompatibilis PC -be valojaban mit is szerelnek bele. Ez megnehezitette a multimedias szoftverek vasarlasat, mert a legtobb vev? szamara gondot jelentett az uzletben eldonteni, hogy az ? gepe alkalmas-e a kiszemelt szoftver futtatasara. Tobbek kozott e problema athidalasara alkottak meg gepkategoriakat, mint PC 95 , PC 97 , PC 98 es PC 99 . Az ezredfordulon ismet valtozott a helyzet: szamos kitetel okafogyotta valt, mert a gepek tobbsege eleve teljesitette. Ugyanakkor el?terbe kerult a videokartya es a videokartyat meghajto szoftver kepessege, illetve annak kategorizalasa. Peldaul, hogy DirectX milyen magas verziojara kepes.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• BTX , az ATX egy, a gyartok altal elutasitott tovabbfejlesztese.
• Tapegyseg (PC)
• Proper 16 szemelyi szamitogep , itf.njszt.hu

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Intel 8088
• PDP?8