Ezt a szocikket nemileg at kellene dolgozni a wiki jelol?nyelv szabalyainak figyelembevetelevel, hogy megfeleljen a Wikipedia alapvet? stilisztikai es formai kovetelmenyeinek. Indoklas:  Kuls? html linkeket folyo szovegb?l ki kell venni, ref-fe es cite web-be alakitani

Zsolt Bela
1935-ben
Szuletesi nev	Steiner Bela
Szuletett	1895 . januar 8. [1] Komarom
Elhunyt	1949 . februar 6. (54 evesen) Budapest
Sirhely	Kozma utcai izraelita temet?
Part	Magyar Radikalis Part (1945?1949)
Valasztokerulet	MRP Nagy-budapesti lista (1947?1949)
Hazastarsa	Zsolt Agnes [2]
Foglalkozas	politikus
A Wikimedia Commons tartalmaz Zsolt Bela temaju mediaallomanyokat.

Zsolt Bela , 1916-ig Steiner ^[3] ( Komarom , 1895 . januar 8. ? Budapest , 1949 . februar 6. ^[1] ) a Nyugat masodik nemzedekehez sorolt iro, polgari radikalis (szocialista) ujsagiro, politikus.

Elete [ szerkesztes ]

Zsido csaladba szuletett, apja, Steiner Ignac ugyved, majd bankigazgato lett, anyja Hirschler Ilona volt. Apja korai, 1903-as halala utan anyja ujra ferjhez ment.

Komaromban tanult, majd Budapesten magyar ? latin szakos tanarnak keszult, de az els? vilaghaboru miatt felbeszakitotta tanulmanyait es bevonult katonanak. Az orosz frontra vezenyeltek, ahol tobbszor is megsebesult, vegul betegen tert haza.

A nagyvaradi katonakorhazban labadozva irt verseit a helyi lapok kozoltek, els? verseskotete is itt, 1916-ban jelent meg, majd a haboru vegen, 1918 -ban itt lett bel?le ujsagiro. Az Erdely cim? ujsag szerkeszt?je, valamint a Nagyvaradi Naplo , a Nagyvarad es a Nagyvaradi Estilap munkatarsa is volt.

1920 -ban Budapestre koltozott, ahol Brody Sandor felfedezte benne az igazi ujsagirot, igy Zsolt egyik szerkeszt?je lett a Tavasz c. irodalmi folyoiratnak. 1921 -t?l a Vilag munkatarsa lett. Irasai harcosak voltak, de a politikai irasai kiabrandultsagot tukroztek. Polgari eszmenykepe osszeomlott, nem egyezett azzal a keppel, melyet megelt a Horthy-korszakban . A rendszert biralo irasai miatt a hatalom nem kedvelte, de irokorokben elismert volt.

Ekkoriban politikailag a baloldalra sodrodott, a szocializmus hive lett. 1925 -ben a Magyar Hirlap es Az Ujsag munkatarsa, 1929 ? 1938 kozott A Toll c. radikalis irodalmi lap szerkeszt?je, 1930 -tol f?munkatarsa is volt. 1927. december 27-en Budapesten, a Terezvarosban hazassagot kotott Hollos Ilona szineszn?vel, ^[4] akit?l 1936-ban valt el. ^[5] Masodik felesege (a szinten elvalt es zsido szarmazasu) nagyvaradi szuletes?, Racz Agnes 25 eves gyogyszeresz lett, akivel 1936. junius 6-an kotottek hazassagot Budapesten. ^[6] Ekkoriban a ma mar nem letez? Klotild (ma Stollar Bela) utca 10/b szam alatti berhazban eltek.

1934 -ben kerult kapcsolatba a szabadk?m?ves mozgalommal , melyen belul a Becsben alapitott Labore Virtus nev? paholyhoz csatlakozott. Vambery Rusztemmel kozosen felleptek a halalbuntetes eltorlese mellett. Az 1935-os valasztasokon a Bajcsy-fele Nemzeti Radikalis Part es a Fuggetlensegi 48-as es Kossuth Part kozos jeloltjekent indult, de nem szerzett mandatumot.

Az 1930-as evek vege fele gyakran tartozkodott Parizsban ; a masodik vilaghaboru kitoresenek a hire is ott erte. El?szor emigralni akart, am vegul megis hazatert.

1939 -t?l a zsidotorvenyek miatt nem folytathatta ujsagiroi palyafutasat, de tovabbra is publikalt; 1942 -ben kiadta cikkei gy?jtemenyet az id?kozben Magyarorszaghoz visszatert Nagyvaradon . 1943 -ig tizenegy regenye, harom novellaskotete es ot szindarabja jelent meg.

Zsido szarmazasa miatt 1942 . julius 16-an behivtak munkaszolgalatra. El?bb Vacra , majd a megszallt Ukrajnaba vezenyeltek Szeredina-Buda , majd Kijev tersegebe. Volt siraso es kocsis is. 1943 . oktober 30-an a kegyetlen banasmodjarol hirhedt nagykatai munkaszolgalatos szazadhoz kerult. Itt ugyan sikerult eletben maradnia, mert Csatay Lajos honvedelmi miniszter szemelyes kozbenjarasara csakhamar izgatas es remhirterjesztes vadjaval letartoztattatta es eliteltette. Negy honapot kapott, amit a budapesti Margit koruti bortonben kellett letoltenie. 1944 januarjaban szabadult. Magyarorszag nemet megszallasa utan felesegevel a nagyvaradi gettoban kerestek menedeket. 1944 juliusaban a Kasztner-vonattal Bergen-Belsenbe , majd Svajcba kerult. Ezalatt felesege egesz csaladjat megoltek az el?z? hazassagabol szarmazo lanyaval egyutt.

A masodik vilaghaboru befejezese utan, 1945 juliusaban mar betegen tert haza Magyarorszagra . Augusztusban a frissen alakult Magyar Radikalis Partnak el?bb tagja lett, majd harcias, agressziv fellepesevel kiharcolta maganak a part hetilapjanak, a ? Haladas ”-nak a f?szerkeszt?i posztjat, amit aztan sajat stilusara formalt. Iroi ismertsegevel egyfel?l hasznalt a partnak, masfel?l azonban izgaga, gy?lolkod? termeszetevel, ossze-vissza vagdalkozasaival, gyakorta banto, durva megfogalmazasaival artott is annak. ^[7] Az 1945-os helyhatosagi valasztasokon bekerult a f?varosi torvenyhatosagi bizottsagba, az 1945-os orszaggy?lesi valasztasokon azonban partjaval egyutt csunyan leszerepelt. 1945 . november 17-en a Magyar Radikalis Part tarselnokeve valasztottak Csecsy Imre melle.

1946 -ban megirta utolso regenyet, a ? Kilenc koffer ”-t, melyben a nagyvaradi getto eletet irta le sajat eleten keresztul, 1947 -ben pedig a Nemzeti Drogeria cim? szinm?vet. Ekkoriban mar folyamatosan betegeskedett, 1947 -es irasainak, cikkeinek, m?veinek tobbsege mar a szanatoriumban irodott, ahol kezeltek.

Az 1947 -es, kes?bb kekcedulas valasztasok neven elhiresult orszaggy?lesi valasztasokon a Magyar Radikalis Part orszaggy?lesi kepvisel?je lett (partlistarol szerezve mandatumot). A valasztasok el?tt partjaba belepett Peyer Karoly es (szocialdemokrata) kore a valasztasi sikert nagyreszt maganak tulajdonitva az osszesen hat szerzett mandatumbol otot kovetelt maganak, egyedul a hatodikat nem vitatta, amit igy Zsolt kapott. A kovetelesb?l kipattant vita soran szolalt fel el?szor a torvenyhozasban, ahol sajat parttarsat, Peyer Karolyt biralta a t?le megszokott harcias, szemelyesked? stilusban. A vita Peyer emigralasaval megoldodott, a helyeket a "regi" MRP-sek kaptak meg.

1948 -ban partja egyeduli elnoke lett. Ekkoriban leptek a Polgari Demokrata Parttal ?Polgari Radikalis Partszovetseg” neven (politikai onallosaguk fenntartasa mellett) valasztasi egysegbe. 1948 ?szen ujra megbetegedett, Svajcba utazott gyogykezelesre. Szocialista vilagnezete miatt Zsolt partjat, majd a partszovetseget is a Magyar Kommunista Part elvi tamogatojava tette, 1949 . februar 2-an pedig onkent olvasztotta be a Magyar Fuggetlensegi Nepfrontba .

Az 1949-es valasztas (ahol mar csak a Nepfront listajara lehetett szavazni) utan par nappal, februar 6-an halt meg, a Kozma utcai izraelita temet?ben helyeztek orok nyugalomra.

?…igazaban azon a napon halt meg, amikor mar nem volt tobbe kivancsi.”

? Keller Andor nekrologjabol

1951-ben masodik feleseget, Zsolt Agnest (aki ongyilkos lett ^[8] ) melle temettek el.

F?bb m?vei [ szerkesztes ]

• Zsolt Bela verseskonyve ; Nagel Otto, Bp., 1915
• Lohengrin bukasa . Regeny ; Pallas, Bp., 1918
• Forgoszel (szinm?, 1919)
• Hiaba minden ; Sonnenfeld Ny., Nagyvarad, 1921
• Igaz konyv ; Genius, Bp., 1924
• Hazassaggal vegz?dik (regeny, 1926)
• Erzsebetvaros (szinm?, 1928)
• Versek ; Genius, Bp., 1929
• Gerson es neje (regeny, 1930)
• Bellegarde (regeny, 1931)
• A kiralyn? csaladja . Regeny ; Pantheon, Bp., 1932
• Oktogon (szinm?, 1933)
• A parizsi vonat (szinm?, 1934)
• Kinos ugy (regeny, 1935)
• A dunaparti n? . Arthur ; Nova, Bp., 1936
• A Wesselenyi-utcai osszeeskuves (regeny, 1937)
• Ars scribendi , vagy Az id?szer? ujsagirasrol ; Kner Ny., Gyoma, 1937
• Villamcsapas . Schwarz Andras oneletrajza ; Pantheon, Bp., 1937
• K?ert kenyer . Vezercikkek 1921-1939 ; Tabori es Tsa. Ny., Bp., 1939
• Kakasviadal (regeny, 1939)
• Tanulsagok es remenysegek (cikkek, 1942)
• Napraforgo (regeny, 1943)
• Feher konyv. Irta Brody Sandor, folytatja Zsolt Bela ; Globus Ny., Bp., 1945
• Kilenc koffer (regeny, 1946)
• Nemzeti drogeria (szinm?, 1947)
• Kinos ugy. Regeny ; utoszo K?szeg Ferenc; Szepirodalmi, Bp., 1970
• Kilenc koffer ; szerk., jegyz. K?szeg Ferenc; Magvet?, Bp., 1980
• A vegzetes toll. Publicisztikai irasok ; val., szerk. Bozoki Andras; Nyilvanossag Klub?Szazadveg, Bp., 1992 (Ars scribendi)
• Az igazi szerelem. Valogatott novellak ; val. K?rossi P. Jozsef; Noran, Bp., 2000 (Kodlovagok)
• Duna-parti n? ; Ulpius-haz, Bp., 2007 (Ulpius anno)
• Hazassaggal vegz?dik ; Ulpius-haz, Bp., 2007 (Ulpius anno)
• Talalkakon a sorssal. Zsolt Bela ifjukori irasai a Komaromi Ujsagban, 1916?1917 ; szerk. Rabi Lenke , Szamado Emese , el?szo Redli Margit ; Onkormanyzat, Komarom, 2009
• Meg egyszer es utoljara

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• a Magyar Konyv Alapitvany tobbnyelv? adatbazisa
• ?Nemzeti drogeria”, Szegedi Nemzeti Szinhaz
• Magyar Elektronikus Konyvtar
• Zsolt Bela es az MRP
• Zsolt Bela: Bethlen
• Zsolt Bela siremleke
• Magyar zsido lexikon . Szerk. Ujvari Peter. Budapest: Magyar zsido lexikon. 1929.
• Eletrajza az 1947?1949-es orszaggy?les almanachjaban, Budapest, 2005

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Magyar szabadk?m?vesek listaja