Zora Neale Hurston

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Zora Neale Hurston
Szuletett 1891 . januar 7.
Notasulga (wd) , Alabama   USA
Elhunyt 1960 . januar 28. (69 evesen)
Fort Pierce , Florida , USA
Allampolgarsaga amerikai
Nemzetisege amerikai
Foglalkozasa
Iskolai
Kituntetesei
  • Florida Women's Hall of Fame
  • Florida Artists Hall of Fame
  • Guggenheim-osztondij (1936) [1]
  • Guggenheim-osztondij (1937) [1]
  • Anisfield-Wolf Book Awards (1943)
  • National Women's Hall of Fame (1994) [2]
Halal oka agyi erkatasztrofa
Sirhelye Garden of Heavenly Rest Cemetery [3] [4] [5]
Zora Neale Hurston aláírása
Zora Neale Hurston alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Zora Neale Hurston temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Zora Neale Hurston (Notasulga, 1891 . januar 7. ? Fort Pierce , 1960 . januar 28. ) amerikai iro, antropologus es filmrendez?. Az 1900-as evek eleji deli-amerikai faji kuzdelmeket abrazolta, es kutatasokat publikalt a hoodoo-rol (wd) [6] . [7] Negy regenye kozul a legnepszer?bb az 1937-ben megjelent Their Eyes Were Watching God . Tobb mint 50 novellat, szindarabot es esszet irt.

Hurston az alabamai Notasulgaban (wd) szuletett, es csaladjaval a floridai Eatonville-be koltozott 1894-ben. Kes?bb Eatonville-t hasznalta szamos tortenetenek szinhelyeul. Palyafutasa elejen Hurston antropologiai es etnografiai kutatasokat vegzett, mikozben a Barnard College (wd) es a Columbia Egyetem hallgatoja volt. [8] Erdekelte az afro-amerikai es karibi folklor es hogy ezek hogyan jarultak hozza a kozosseg identitasahoz .

Szepirodalmat is irt a fekete kozosseg kortars problemairol, es a harlemi reneszansz (wd) [9] kozponti alakjava valt. Az afro-amerikai tapasztalatokbol es faji megkulonboztetesb?l meritett rovid szatirait olyan antologiakban tettek kozze, mint a The New Negro es a Fire!! [10] Miutan visszakoltozott Floridaba, Hurston megirta es kiadta az Eszak-Floridai afroamerikai folklorrol szolo irodalmi antologiajat, Mules and Men (Oszverek es ferfiak) (1935), es els? harom regenye: Jonah's Gourd Vine (1934); Their Eyes Were Watching God (1937); es Moses, Man of the Mountain (1939). [11] Ugyanebben az id?ben jelent meg a Tell My Horse: Voodoo and Life in Haiti and Jamaica (1938), amely a jamaicai es haiti ritualekkal kapcsolatos kutatasait dokumentalja.

Hurston m?vei egyarant erintettek az afro-amerikai tapasztalatokat es afroamerikai n?k kuzdelmeit. Regenyeit evtizedekig viszonylag ismeretlenul hagyta az irodalmi vilag. 1975-ben, tizenot evvel Hurston halala utan ujjaeledt a munkai iranti erdekl?des, miutan Alice Walker iron? kozzetett egy cikket "Zora Neale Hurston nyomaban" [12] (kes?bb "Looking for Zora" cimmel) cimmel a Ms. magazin (wd) marciusi szamaban. [13] [14] Aztan 2001-ben megjelent Hurston Every Tongue Got to Confess cim? kezirata, az 1920-as evekben osszegy?jtott nepmesegy?jtemeny, miutan felfedeztek a Smithsonian archivumban. Barracoon: The Story of the Last "Black Cargo" cim? ismeretterjeszt? konyve 2018-ban jelent meg Cudjoe Lewis (wd) (Kossola) eleter?l. [15]

Eletrajza [ szerkesztes ]

Fiatalkora es iskolai [ szerkesztes ]

Hurston volt az otodik John Hurston es Lucy Ann Hurston (szuletett Potts) nyolc gyermeke kozul. Mind a negy nagyszul?je rabszolgasagba szuletett. Edesapja baptista predikator es mez?gazdasagi munkas volt, kes?bb asztalos lett, anyja pedig iskolai tanar volt. Az alabamai Notasulgaban szuletett 1891. januar 7-en, ahol apja feln?tt, apai nagyapja pedig egy baptista gyulekezet predikatora volt. [16] :?14?17,?439?440? [17] :?8

Amikor harom eves volt, csaladja a floridai Eatonville-be (wd) koltozott. 1887-ben ez volt az egyik els? teljesen fekete varos az Egyesult Allamokban. [18] Hurston elmondta, hogy Eatonville "otthona" volt neki, mivel olyan fiatal volt, amikor odakoltozott. Neha szul?helyenek allitotta. [16] :?25? Nehany evvel kes?bb apjat 1897-ben a varos polgarmestereve valasztottak. 1902-ben elhivtak a legnagyobb templom, a Macedonia Missionary Baptist lelkeszenek.

Feln?ttkent gyakran hasznalta tortenetei helyszineul Eatonville-t ? ez volt az a hely, ahol az afroamerikaiak ugy elhettek, ahogy akartak, fuggetlenul a feher tarsadalomtol. 1901-ben nehany eszaki iskolai tanar Eatonville-ben jart, es tobb olyan konyvet adtak at Hurstonnak, amelyek megnyitottak az irodalom fele. Kes?bb ezt a szemelyes irodalmi ebredest egyfajta ?szuleteskent” jellemezte. [19] :?3?4? Hurston gyermekkoranak hatralev? reszet Eatonville-ben elte le, es az ottani feln?tte valas elmenyet 1928-as ?How It Feels To Be Colored Me” (Milyen erzes engem kiszinezni) cim? esszejeben irta le. Eatonville most evente megrendezi a "Zora! Fesztivalt" a tiszteletere. [20]

Hurston edesanyja 1904-ben meghalt, apja pedig 1905-ben felesegul vette Mattie Moge-ot. [21] [22] Ezt botranyosnak tartottak, mivel a pletykak szerint szexualis kapcsolata volt vele az els? felesege halala el?tt. [16] :?52? Hurston apja es mostohaanyja egy baptista bentlakasos iskolaba kuldte a floridai Jacksonville -be. Vegul abbahagytak a tandij fizeteset, es elbocsatottak.

Munkaja es tanulmanyai [ szerkesztes ]

1916-ban Hurstont szobalanykent alkalmazta a Gilbert & Sullivan (wd) szinhazi tarsulat enekese. [21] [23]

1917-ben folytatta formalis tanulmanyait, es a Morgan College-ba jart, amely a Morgan State University (wd) kozepiskolai reszlege, egy tortenelmileg fekete [24] f?iskola Baltimore-ban , Marylandben . Abban az id?ben, nyilvanvaloan azert, hogy ingyenes kozepiskolai oktatasra legyen jogosult, a 26 eves Hurston 1901-et kezdte mondani szuletesi evenek. [21] [25] 1918-ban vegzett a Morgan State University kozepiskolajaban. [26]

F?iskola es kicsit utana [ szerkesztes ]

F?iskolas koraban megismerkedett azzal, hogy Eatonville-t?l tavol, antropologiai szemuvegen keresztul nezze az eletet. Egyik f? celja az etnikumok kozotti hasonlosagok bizonyitasa volt. [27] 1918-ban Hurston megkezdte tanulmanyait a Howard Egyetemen , egy tortenelmileg fekete (wd) [24] kollegiumban Washington DC-ben . ? volt az egyik legkorabbi beavatottja a fekete n?k altal alapitott Zeta Phi Beta (wd) szovetsegnek, es tarsalapitoja volt a The Hilltop nak, az egyetem diakujsaganak. [28] Spanyol , angol , gorog es retorikai beszedtanfolyamokon vett reszt, majd 1920-ban szerzett egyetemi diplomat. [19] :?4? 1921-ben irt egy novellat, "John Redding Goes to Sea", amely arra kepesitette, hogy tagja legyen Alain Locke (wd) [29] irodalmi klubjanak, a The Stylusnak.

Hurston 1924-ben elhagyta a Howardot, es 1925-ben Annie Nathan Meyer (wd) , a Barnard megbizottja [30] osztondijat ajanlott fel neki a Barnard College (wd) of Columbia University n?i f?iskolajara, ahol ? volt az egyetlen fekete diak. [31] :?210? Amig a Barnardban volt, etnografiai kutatast vegzett Franz Boas neves antropologussal, a Columbia Egyetemr?l , majd kes?bb vegz?s hallgatokent tanult nala. Ruth Benedicttel es Margaret Mead antropologus diaktarsaval is dolgozott. [32] Hurston megkapta a B.A. (wd) fokozatot antropologiabol 1928-ban, 37 evesen. [33]

Talalkozott Charlotte Osgood Masonnal (wd) [34] , egy filantrop es irodalompartoloval, aki erdekl?dni kezdett munkaja es karrierje irant. Tamogatott mas afroamerikai szerz?ket, peldaul Langston Hughest es Alain Locke-ot [29] , akik Hurstont ajanlottak neki; azonban megprobalta iranyitani a munkajukat. Mason 1927 es 1932 kozott tamogatta Hurston deli utazasat kutatas celjabol, [16] : 157 havi 200 dollaros osztondijjal. Cserebe azt akarta, hogy Hurston atadja neki az osszes anyagot, amit a neger zener?l, folklorrol , irodalomrol, hoodoo-rol (wd) [6] es a kultura mas formairol gy?jtott. Ugyanakkor Hurstonnak meg kellett probalnia kielegiteni Boast, mint tudomanyos tanacsadojat. Boas kulturalis relativista volt, es meg akarta donteni a kulturakat ertekhierarchiaba sorolo elkepzeleseket. [35]

Miutan elvegezte a Barnardot, Hurston ket evig antropologia szakos hallgatokent tanult a Columbia Egyetemen, es ezalatt az id?szak alatt Boasszal dolgozott tovabb. [33] Az 1920-as evekben Harlemben elt Hurston tobb mas iro mellett osszebaratkozott Langston Hughes es Countee Cullen (wd) kolt?kkel is. A lakasa egyes beszamolok szerint a tarsasagi osszejovetelek kedvelt helyszine volt. Ez id? tajt Hurstonnak volt nehany korai irodalmi sikere is, koztuk a National Urban League (wd) altal kiirt Opportunity: A Journal of Negro Life cim? novella- es dramairo versenyeken.

Hazassagok [ szerkesztes ]

1927-ben Hurston felesegul ment Herbert Sheen jazz -zeneszhez, aki a Howard egykori tanara, kes?bb orvos lett. Hazassaguk 1931-ben ert veget. 1935-ben Hurston kapcsolatba kerult Percy Punterrel, a Columbia Egyetem vegz?s hallgatojaval. ? ihlette a Tea Cake karakteret a Their Eyes Were Watching God -ban. [22] [36]

1939-ben, mikozben Hurston a WPA -nal (wd) dolgozott Floridaban, felesegul ment Albert Price-hoz. A hazassag nehany honap mulva veget ert, [31] :?211?, de csak 1943-ban valtak el. A kovetkez? evben Hurston a clevelandi James Howell Pitts felesege lett. Ez a hazassag is kevesebb mint egy evig tartott. [17] :?27? [16] :?373

Hurston ketszer elt egy nyaraloban a floridai Eau Gallie -ban (wd) : 1929-ben, majd 1951-ben. [37]

Mecenatura es tamogatas [ szerkesztes ]

Amikor az alapitvanyi tamogatasok a nagy gazdasagi vilagvalsag idejen veget ertek, Hurston es baratja, Langston Hughes egyarant Charlotte Osgood Mason [34] filantrop, egy feher irodalompartolo vednoksegere tamaszkodtak. [38] [39] [40] Az 1930-as evekben Hurston a New Jersey allambeli Westfield lakoja volt, New York egyik kulvarosaban, ahol baratja, Hughes a szomszedai kozott volt. [38] [39] [40]

Akademiai intezmenyek [ szerkesztes ]

1934-ben Hurston megalapitotta a "tiszta neger kifejezesen alapulo" dramam?veszeti iskolat a Bethune-Cookman Egyetemen (wd) (akkoriban Bethune-Cookman College), egy tortenelmileg fekete [24] f?iskola a floridai Daytona Beach -en. [41] 1956-ban Hurston megkapta a Bethune-Cookman College Award for Education and Human Relations dijat teljesitmenye elismeresekent. A Bethune-Cookman College angol tanszeke tovabbra is elkotelezett a kulturalis hagyatek meg?rzese mellett. [42]

Kes?bbi eleteben, amellett, hogy folytatta irodalmi palyafutasat, Hurston a North Carolina College for Negroes (ma North Carolina Central University ) karan dolgozott Durhamban . [33]

Antropologiai es folklor terepmunka [ szerkesztes ]

Hurston sokat utazott a Karib-tersegben es Amerika deli reszen, es elmerult a helyi kulturalis gyakorlatokban, hogy antropologiai kutatasait vegezze. A deli munkaja alapjan, amelyet 1928 es 1932 kozott Charlotte Osgood Mason [34] , egy gazdag emberbarat szponzoralt, Hurston 1935-ben megirta a Mules and Men cim? m?vet. [16] :?157? Eszak-Floridaban talalhato fataborokban [43] kutatott, es kommentalta a feher gyakorlatat. A hatalmon lev? ferfiak agyasnak veszik a fekete n?ket, beleertve a gyermekvallalast is. [44] Ezt a gyakorlatot kes?bb "paramour jogoknak" (szexualis rabszolgasag, szexualis kizsakmanyolas) neveztek, a ferfiak faji szegregacio alatti hatalman alapulva, es a rabszolgasag idejen gyakorolt szokasokhoz kapcsolodnak. A konyvben sok folklor is talalhato. Hurston ebb?l az anyagbol meritett a regenyeihez, peldaul a Jonah's Gourd Vine (1934) kidolgozott fiktiv feldolgozasaban is. [16] :?246?247

1935-ben Hurston Georgiaba es Floridaba utazott Alan Lomaxszal (wd) es Mary Elizabeth Barnicle -lal (wd) , hogy az afroamerikai dalhagyomanyokat, valamint a rabszolga- es afrikai el?zmenyzenevel valo kapcsolatukat kutassa. Feladata volt a foldrajzi teruletek kivalasztasa es a kutatasi alanyokkal valo kapcsolatfelvetel. [45]

Hurston hountaron vagy mamadobon jatszik, 1937

1936-ban es 1937-ben Hurston Jamaicara es Haitire utazott kutatas celjabol, a Guggenheim (wd) Alapitvany (wd) tamogatasaval. Ebb?l a kutatasbol meritett a Tell My Horse (1938) cim? m?fajt meghazudtolo konyvhoz, amelyben az antropologia, a folklor es a szemelyes narrativa keveredik. [46]

1938-ban es 1939-ben Hurston a Works Progress Administration (wd) reszet kepez? Federal Writer's Projectnek (wd) dolgozott. [16] Iroi es folklorista tapasztalatai miatt bereltek fel, es informaciokat gy?jtott Florida tortenelmi es kulturalis gy?jtemenyehez. [16]

1947 majusatol 1948 februarjaig Hurston Hondurasban elt, Puerto Cortes (wd) eszaki tengerparti varosaban. Volt nemi remenye, hogy maja romokat vagy egy fel nem fedezett civilizacio maradvanyait talalja meg. [16] :?375?87? Puerto Cortesben irta a Floridaban jatszodo Seraph on the Suwanee nagy reszet. Hurston erdekl?deset fejezte ki a regio lakossaganak polietnikus jellege irant (sokan, mint peldaul a Miskito Zambu (wd) es a Garifuna (wd) , reszben afrikai szarmazasuak voltak, es kreol (wd) [47] kulturakat fejlesztettek ki).

Hurston Floridaban egy antropologiai kutatouton, 1935

Utolso evtizedeben Hurston szabaduszo irokent dolgozott magazinoknal es ujsagoknal. 1952 ?szen Sam Nunn, a Pittsburgh Courier szerkeszt?je felvette vele a kapcsolatot, hogy Floridaba menjen, hogy tudositson Ruby McCollum (wd) [48] gyilkossagi perer?l. McCollumot a feher Dr. C. Leroy Adams meggyilkolasaval vadoltak, aki szinten politikus volt. McCollum azt mondta, hogy kenyszeritette ?t, hogy szexeljen vele es szulje meg a gyermeket. [49] Hurston felidezte, mit latott a feher ferfiak szexualis dominanciajarol az eszak-floridai fataborokban [43] , es megbeszelte ezt Nunn-nal. Mindketten ugy gondoltak, hogy az ugy az ilyen ?paramour rights”-rol (szexualis kizsakmanyolas) szolhat, es ?nemzeti kozonseg ele akartak tarni”. [49]

Amikor elerte Live Oak -ot, Hurstont nemcsak az lepte meg, hogy a perben a targyalas biroja a vedelemre helyezte a hangsulyt, de nem tudta ravenni a varos lakoit, hogy beszeljenek az ugyr?l; feketek es feherek is hallgattak. Ugy velte, ez osszefugghetett Dr. Adams allitolagos reszvetelevel Ruby ferjenek, Sam McCollumnak a szerencsejatek-akciojaban. Cikkeit az ujsag kozolte a targyalas alatt. Ruby McCollumot a kizarolag ferfiakbol allo, csupa feher eskudtszek elitelte, es halalra itelte. [50] Hurstonnak kulonleges megbizatasa volt, hogy 1953-ban harom honapon at irjon egy sorozatos beszamolot, Ruby McCollum elettortenetet. [51] Az ? resze hirtelen veget ert, amikor ? es Nunn nem ertettek egyet a fizeteset illet?en, es ? elment. [49]

Mivel nem tudott onalloan fizetni a fellebbezesert es a masodik targyalasert, Hurston felvette a kapcsolatot William Bradford Huie (wd) ujsagiroval, akivel a The American Mercury -nal dolgozott, hogy megprobalja felkelteni erdekl?deset az ugyben. A fellebbezes es a masodik targyalas, valamint egy hattervizsgalat anyagat is kidolgozta. Hurston megosztotta vele az els? targyalas anyagat, de a Ruby McCollum: Woman in the Suwannee Jail (1956) cim? konyveben csak roviden ismerte el, amely bestseller lett. [52] Hurston ezt unnepelte:

"McCollum sajat vedelmeben tett vallomasa volt az els? alkalom, amikor egy afro-amerikai szarmazasu n?nek engedelyezte, hogy egy feher ferfi vallomast tegyen gyermeke apasagarol. Hurston szilardan hitte, hogy Ruby McCollum vallomasa a szegregacios delen el? ?paramour jogok” halalos aldozatainak szamat hangoztatta." [49]

Tobbek kozott Hurston kes?bb a Pan American World Airways M?szaki Konyvtarban dolgozott a Patrick legibazison (wd) 1956-ben. 1957-ben elbocsatottak, mert "tul jol kepzett" a munkajahoz. [53]

A floridai Fort Pierce -be koltozott. Olyan allasokat keresett, ahol talalt, alkalmankent helyettesit? tanarkent dolgozott. 60 evesen Hurstonnak meg kellett kuzdenie, hogy "megeljen" allami segitseggel. Egy id?ben szobalanykent dolgozott a Miami Beach-i Rivo Alto-szigeten (wd) .

Halala [ szerkesztes ]

A penzugyi es egeszsegugyi nehezsegek id?szakaban Hurston kenytelen volt belepni a St. Lucie Megyei Joleti Otthonba, ahol agyverzest kapott. 1960. januar 28-an halt meg hipertonias szivbetegsegben , es a floridai Fort Pierce -ben, a Garden of Heavenly Restben temettek el. A maradvanyai 1973-ig egy jeloletlen sirban voltak. [54] Alice Walker regenyiro es egy masik hurston-kutato, Charlotte D. Hunt talaltak egy jeloletlen sirt azon az altalanos teruleten, ahol Hurstont eltemettek; ugy dontottek, hogy az ovekent jelolik meg. [55] Walker megrendelt egy szurke jelol?t, amelyen a kovetkez? felirat szerepel: ?ZORA NEALE HURSTON / A GENIUS OF THE SOUTH / NOVELIST FOLKLORIST / ANTHROPOLOGIST / 1901?1960.” [56] A ?Del zsenije” sor Jean Toomer (wd) Georgia Dusk cim? verseb?l szarmazik, amely Cane cim? konyveben jelenik meg. [56] Hurston 1891-ben szuletett, nem 1901-ben. [16] [17]

Hurston halala utan egy hazmester, akinek azt mondtak, hogy takaritsa ki a hazat, elegette Hurston papirjait es holmijat. Egy ugyved es barat, Patrick DuVal, aki elhaladt a haz mellett, ahol elt, megallt es eloltotta a tuzet, igy egy felbecsulhetetlen ertek? irodalmi dokumentumgy?jtemenyt mentett meg az utokor szamara. Ket even at a fedett verandan tarolta ?ket, amig ? es Hurston baratainak egy csoportja nem talalt egy archivumot az anyag atvetelehez. Ennek a gy?jtemenynek a magjat 1961-ben Mrs. Marjorie Silver, Hurston baratja es szomszedja adta at a Floridai Egyetem konyvtarainak. A gy?jtemenyben talalhato Seraph on the Suwanee kezirata es fenykepe, valamint Nagy Herodes kiadatlan eletrajza. Szerencsere nehany keziratat a Yale Egyetem James Weldon Johnson (wd) Gy?jtemenyenek adomanyozta. [57] Mas anyagokat 1970-ben es 1971-ben Frances Grover, E. O. Grover lanya, a Rollins College (wd) professzora es Hurston regi baratja adomanyozott. 1979-ben a jacksonville-i Stetson Kennedy (wd) , aki ismerte Hurstont a Federal Writers Project-ben vegzett munkaja reven, tovabbi dokumentumokat adott hozza (Zora Neale Hurston Papers, University of Florida Smathers Libraries, 2008. augusztus).

Irodalmi karrier [ szerkesztes ]

1920-as evek: Amikor Hurston 1925-ben New Yorkba erkezett, a harlemi reneszansz [9] a tet?fokara lepett, es hamarosan az egyik iro lett a kozeppontjaban. Nem sokkal azel?tt, hogy belepett volna Barnardba, Hurston "Spunk" cim? novellajat bevalogattak a The New Negro -ba, amely egy merfoldk?nek szamito szepirodalom, kolteszet es esszek antologiaja, amely az afrikai es afroamerikai m?veszetre es irodalomra osszpontosit. [58] 1926-ban fiatal fekete irok egy csoportja, koztuk Hurston, Langston Hughes es Wallace Thurman (wd) , akik magukat Niggeratinak [59] neveztek, kiallitottak egy irodalmi folyoiratot ( Fire!! ), amely a harlemi reneszansz sok fiatal m?veszet es irojat szerepeltette.

1927-ben Hurston a Mely Delre [60] utazott, hogy afro-amerikai nepmeseket gy?jtson. Interjut keszitett Cudjoe Kazzola Lewis-szal [15] is, az alabamai Africatown -bol (wd) [61] , aki az utolso ismert tulel?je volt a rabszolgasorba vetett afrikaiaknak, akiket egy 1860-ban az Egyesult Allamokba erkezett illegalis rabszolgahajo, a Clotilda (wd) fedelzetere vittek, es igy az utolso ismert szemely, akit az Egyesult Allamokba szallitottak a transzatlanti rabszolga-kereskedelem soran. A kovetkez? evben megjelentette a "Cudjoe sajat tortenete az utolso afrikai rabszolgarol" cim? cikket (1928). Eletrajziroja, Robert E. Hemenway (wd) szerint ez a darab nagyreszt Emma Langdon Roche (wd) [62] , egy alabamai iron? munkajat plagizalta, aki Lewisrol irt egy 1914-es konyveben. Hurston uj informaciokkal szolgalt a Lewis szul?falujaban, Banteban (wd) folyo mindennapi eletr?l. [63]

Hurston tobb szaz nepmesegy?jtemenyt szandekozott kiadni deli tereptanulmanyaibol. Azt akarta, hogy a lehet? legkozelebb alljanak az eredetihez, de igyekezett egyensulyt teremteni tudomanyos tanacsadoja, Franz Boas es partfogoja, Charlotte Osgood Mason [34] elvarasai kozott. Ez a kezirat akkor meg nem jelent meg. Kes?bb egy masolatot talaltak a Smithsonian archivumban William Duncan Strong (wd) antropologus, Boas baratja papirjai kozott. Hurston Negro Folk-tales from the Gulf States neger nepmesei az Obol-menti allamokbol posztumusz jelent meg 2001-ben, Every Tongue Got to Confess cimmel. [64]

1928-ban Hurston tovabbi er?forrasokkal tert vissza Alabamaba; tobb interjut keszitett Lewisszal, fenykepeket keszitett rola es a kozosseg tobbi tagjarol, es rogzitette az egyetlen ismert filmfelvetelt rola ? egy afrikairol, akit rabszolga-kereskedelem reven az Egyesult Allamokba szallitottak. Ennek az anyagnak az alapjan irt egy keziratot, Barracoon: The Story of the Last "Black Cargo" cimmel, amelyet 1931-ben fejeztek be. Hemenway ugy irta le, mint "nagyon dramai, szemifikacionalizalt narrativat, amelyet nepszer? olvasmanynak szantak". A 20. szazad vege ota ?ajanloszovegnek” is nevezik, inkabb mas antropologiai tanulmanyok stilusaban.

Az interjuk ezen kore utan Hurston irodalompartoloja, Charlotte Osgood Mason filantrop tudomast szerzett Lewisrol, es penzt kezdett kuldeni neki a tamogatasaert. Lewis-szal helyi es orszagos kiadvanyok ujsagiroi is interjut keszitettek. [65] Hurston kezirata, a Barracoon vegul posztumusz, 2018. majus 8-an jelent meg. [66] [67] "Barracoon" vagy spanyolul barracks (wd) az, ahol az elfogott afrikaiakat ideiglenesen bebortonoztek, miel?tt kulfoldre szallitottak volna ?ket. [67]

1929-ben Hurston a floridai Eau Gallie-ba koltozott, ahol megirta a Mules and Men -t. 1935-ben jelent meg. [68]

1930-as evek [ szerkesztes ]

Az 1930-as evek kozepere Hurston szamos novellat publikalt, valamint a kritikusok altal elismert Mules and Men (1935) cim? m?vet, amely az "irodalmi antropologia" uttor? munkaja, amely az eszak-floridai fataborokbol [43] szarmazo afroamerikai folklort dokumentalja. 1930-ban egyuttm?kodott Langston Hughes -szal a Mule Bone: A Comedy of Negro Life cim? darabban, amelyet soha nem vittek szinre. Egyuttm?kodesuk miatt baratsaguk szetesett. [69] A darabot el?szor 1991-ben allitottak szinpadra. [33]

Hurston antropologiai munkajat az el?adom?veszethez adaptalta. Nepi revuje, a The Great Day autentikus afrikai dalokat es tancokat tartalmazott, es 1932 januarjaban a New York-i John Golden Theatre -ben (wd) mutattak be. [70] A pozitiv visszajelzesek ellenere csak egy el?adasa volt. A Broadway -i debutalasa miatt Hurston 600 dollar ertek? adossagban maradt. Egyetlen producer sem akart el?relepni a m?sor teljes lefutasaval.

Az 1930-as evekben Zora Neale Hurston ket masik zenei revut keszitett, a From Sun to Sunt , amely a The Great Day atdolgozott adaptacioja volt, es a Singing Steel t. Hurston er?s meggy?z?dese volt, hogy a folklort dramatizalni kell.

Els? harom regenye az 1930-as evekben jelent meg: Jonah's Gourd Vine (1934); a The Eyes Were Watching God (1937) a Haitin vegzett terepmunka soran irodott, es mesterm?venek tekinti; es a Moses, Man of the Mountain (1939).

1937-ben Hurston Guggenheim-osztondijat kapott, hogy Jamaican es Haitin vegezzen neprajzi kutatasokat. [71] A Tell My Horse (1938) dokumentalja a terepmunkajat a jamaicai spiritualis es kulturalis ritualek es a haiti vodou (wd) [72] tanulmanyozasa soran.

1940-es es 1950-es evek [ szerkesztes ]

Neale Hurston 1938-ban, fenykepezte Carl Van Vechten

Az 1940-es evekben Hurston munkaja olyan folyoiratokban jelent meg, mint a The American Mercury es a The Saturday Evening Post . Utolso regenye, a Seraph on the Suwanee , amely f?kent a feher karakterekre osszpontositott, 1948-ban jelent meg. A " feher szemet " (wd) [73] n?k kepeit dolgozza fel. Jackson (2000) azt allitja, hogy Hurston meditacioja az abjektaciorol, a pazarlasrol, valamint a szegeny feherek osztaly- es nemi identitasanak felepiteser?l az 1920-as evek eugenika diskurzusait tukrozi. [74]

1952-ben a Pittsburgh Courier megbizta Hurstont, hogy fedezze fel Ruby McCollum [48] , a helyi bolita [75] zsarolo fekete felesegenek a kisvarosi gyilkossagi peret, aki megolt egy rasszista feher orvost. Kozrem?kodott a Ruby McCollum: Woman in the Suwannee Jail (1956) cim? konyveben, William Bradford Huie (wd) ujsagiro es polgarjogi szoszolo konyveben.

Posztumusz publikaciok [ szerkesztes ]

Hurston kezirata, az Every Tongue Got to Confess (2001), az 1920-as evekben osszegy?jtott nepmesegy?jtemeny, posztumusz jelent meg, miutan felfedeztek a Smithsonian archivumban. [64]

2008-ban a The Library of America kivalasztott reszleteket a Ruby McCollum: Woman in the Suwannee Jail (1956) cim? konyvb?l, amelyhez Hurston is hozzajarult, hogy bekeruljenek az amerikai igazi krimiiras ket evszazados visszatekintesebe.

Hurston Barracoon cim? ismeretterjeszt? konyve 2018-ban jelent meg. [67] A barracoon egy olyan laktanya, ahol rabszolgakat zartak be, miel?tt kulfoldre vittek volna ?ket. [67]

Lelki nezetek [ szerkesztes ]

A Dust Tracks on a Road XV. fejezeteben, melynek cime "Vallas", Hurston hitetlenseget es megveteset fejezte ki mind a teizmus , mind a vallasi meggy?z?des irant. [76] Kijelenti:

Az ima a gyengeseg kialtasanak t?nik szamomra, es egy kiserlet arra, hogy csalassal elkeruljem a lefektetett jatekszabalyokat. Nem ugy dontok, hogy beismerem a gyengesegemet. Elfogadom a felel?sseg kihivasat. Az elet, ahogy van, nem ijeszt meg, mivel beket kotottem az univerzummal, ahogy talalom, es meghajolok torvenyei el?tt. [77]

Bar nyilvanvaloan ateista volt, aki hatarozottan elutasitotta predikator apja baptista hitet, antropologiai es irodalmi szempontbol tovabbra is erdekl?dott a vallas irant. Vizsgalja a vudut [72] , egeszen odaig megy, hogy reszt vesz ilyen ritualekon, es eredeti, cenzurazatlan oneletrajzi feljegyzeseiben ismet megosztja csodalatat az olyan bibliai szerepl?k irant, mint David kiraly : ?Isten szive szerinti ember volt, es nagyon szolgalatkesz volt abban, hogy segitsen Istennek megszabadulni a nem szamito gazemberekt?l, akik feldultak a helyet." [78]

Nyilvanos homaly [ szerkesztes ]

Hurston munkassaga kulturalis es politikai okok miatt evtizedekre a homalyba csuszott. Az afro-amerikai dialektus (wd) hasznalata, ahogyan Hurston regenyeiben is szerepel, kevesbe nepszer?ve valt. A fiatalabb irok ugy ereztek, hogy megalazo az ilyen dialektus hasznalata, tekintettel az amerikai irodalomban a dialektus fikcio faji toltet? tortenetere. Emellett Hurston stilusbeli donteseket hozott a parbeszedben, amelyet tudomanyos tanulmanyai befolyasoltak. A folkloristakent gondolkodo Hurston igyekezett reprezentalni a korszak beszedmintait, amelyeket etnografiai kutatasokkal dokumentalt. [79]

Hurston kortarsa kozul tobben biraltak a nyelvjaras hasznalatat, mondvan, hogy ez az afroamerikai kultura karikaturaja, es a polgarhaboru utani feher rasszista hagyomanyban gyokerezik. Ezek a harlemi reneszanszhoz [9] kot?d? irok biraltak Hurston kes?bbi munkait, mivel azok nem mozditottak el? a mozgalmat. Richard Wright a Their Eyes Were Watching God cim? recenziojaban ezt mondta:

Regenyenek erzeki soprese nem hordoz sem temat, sem uzenetet, sem gondolatot. Regenye lenyegeben nem a negereknek szol, hanem a feher kozonsegnek, akinek soviniszta izleset tudja, hogyan kell kielegiteni. Kihasznalja a neger eletnek azt a szakaszat, amely "furcsa", azt a szakaszt, amely szanalmas mosolyt ebreszt a "fels?bbrend?" faj ajkan. [80]

De a 20. szazad vege ota megelenkult az erdekl?des Hurston irant. [46] A kritikusok azota is dicserik az idiomatikus beszed ugyes hasznalatat. [81]

Az 1930-as es 1940-es evekben, amikor munkaja megjelent, a kiemelked? afro-amerikai szerz? Richard Wright volt, egykori kommunista . [82] Hurstonnal ellentetben Wright kifejezetten politikai kifejezesekkel irt. Kiabrandult a kommunizmusbol , de munkaja szinhelyekent es motivaciojakent az afroamerikaiak kuzdelmet a tiszteletert es a gazdasagi fejl?desert hasznalta. Mas korabeli nepszer? afroamerikai szerz?k, mint peldaul Ralph Ellison , ugyanazokkal az aggalyokkal foglalkoztak, mint Wright, bar a modernizmus altal jobban befolyasolt modokon.

Hurston, aki id?nkent konzervativ hozzaallast tanusitott, a masik oldalon allt a baloldali politika afro-amerikaiak szamara valo igereter?l szolo vitakban. [83] 1951-ben peldaul Hurston azzal ervelt, hogy a New Deal gazdasagi tamogatasa karos fugg?seget teremtett az afroamerikaiak szamara a kormanytol, es ez a fugg?seg tul sok hatalmat engedett at a politikusoknak. [84]

A novekv? nehezsegek ellenere Hurston meg?rizte fuggetlenseget es hatarozott optimizmusat. Egy 1957-es leveleben ezt irta:

De... kreativ m?veszkent fenomenalis fejl?dest ertem el. ... Nem vagyok materialista... Ha veletlenul penz nelkul halok meg, valaki eltemet, bar nem szeretnem, ha igy lenne. [85]

Posztumusz elismeres [ szerkesztes ]

  • Zora Neale Hurston szul?varosa, a floridai Eatonville, evente unnepli eletet a Zora Neale Hurston M?veszeti es Bolcseszeti Fesztivalon. [86] Itt talalhato a Zora Neale Hurston Szepm?veszeti Muzeum, es a rola elnevezett konyvtar 2004 januarjaban nyilt meg.
  • A Fort Pierce-ben talalhato Zora Neale Hurston hazat (wd) nemzeti tortenelmi nevezetessegnek (wd) nyilvanitottak. A varos evente unnepli Hurstont kulonfele esemenyeken keresztul, mint peldaul a Hatitudes , a szuletesnapi bulik es az aprilis vegi tobbnapos rendezveny, amely Zora! Fesztival neven ismert. [20] [87]
  • Alice Walker szerz? 1973-ban megprobalta azonositani Hurston jeloletlen sirjat. Sirjelz?t helyezett el ?A del geniusza” felirattal. [88] [89] [90]
  • Alice Walker a Ms. magazin 1975. marciusi szamaban publikalta az "In Search of Zora Neale Hurston" cim? m?vet, ezzel felelenkitve Hurston munkaja iranti erdekl?dest. [91] [92]
  • 1991-ben kerult el?szor szinre a Mule Bone: A Comedy of Negro Life, , Langston Hughes es Hurston 1930-as darabja; New Yorkban a Lincoln Center Szinhaz allitotta szinpadra.
  • 1994-ben Hurston bekerult a National Women's Fame Hall of Fame-be (wd) . [93]
  • 2002-ben Molefi Kete Asante (wd) tudos felvette Zora Neale Hurstont a 100 legnagyobb afroamerikai listajara. [94]
  • A Barnard College 2003-as Virginia C. Gildersleeve (wd) konferenciajat Hurstonnak szentelte. ?Jumpin' at the Sun”: Reassessing the Life and Work of Zora Neale Hurston munkassagara es befolyasara osszpontositott. [95] Alice Walker Gildersleeve el?adasa reszletesen ismertette Hurston oroksegenek felfedezesevel es nyilvanossagra hozatalaval kapcsolatos munkajat. [96]
  • A Zora Neale Hurston-dijat 2008-ban alapitottak; azt az Amerikai Konyvtari Szovetseg (wd) olyan tagjanak itelik oda, aki ?vezet? szerepr?l tett tanubizonysagot az afroamerikai irodalom nepszer?siteseben”. [97]
  • Hurstont 2010-ben beiktattak a New York Writers Hall of Fame beavato osztalyaba.
  • Whit Frazier Harlem Mosaics (2012) cim? regenye Langston Hughes es Hurston baratsagat mutatja be, es elmeseli, hogyan szakadt meg baratsaguk az 1930-as, Oszvercsont: A neger elet vigjateka cim? darabban valo egyuttm?kodesuk soran. [69]
  • 2014. januar 7-en Hurston szuletesnapjanak 123. evfordulojarol egy Google Doodle -vel emlekeztek meg. [98] [99]
  • 2015. junius 8-an egyike volt annak a tizenket beiktatonak, akik az Alabama Writers Hall of Fame-be kerultek. [100]
  • Dust Tracks on a Road (Pornyomok az uton) cim? oneletrajzi konyveb?l egy reszlet hangzott el az Ava DuVernay (wd) altal rendezett August 28: A Day in the Life of a People cim? dokumentumfilmben, amely a Smithsonian Nemzeti Afroamerikai Torteneti es Kulturalis Muzeum (wd) megnyitojan mutatkozott be. 2016. [101] [102] [103]
  • Hurstont az Indian River Charter High School diakjai altal irt es el?adott darabban tuntettek ki 2017 oktobereben, 2018 januarjaban es 2019 januarjaban. A darab Hurston es Vero Beach -vallalkozo, epitesz es uttor? Waldo E. Sexton (wd) levelei alapjan keszult. [104] [105]
  • ? a temaja a Zora Neale Hurston: Claiming A Space cim? dokumentumfilmnek , amelyet el?szor 2023. januar 17-en mutattak be az American Experience -en (wd) . [106]
  • A Zora's Daughters egy podcast , melynek hazigazdaja Alyssa A. L. James es Brendane Tynes, akik "kovetik Hurston es mas fekete n?i etnografusok orokseget". [107]

Politikai nezetek [ szerkesztes ]

Hurston republikanus volt, aki a regi jobboldal politikajahoz igazodott, es Booker T. Washington (wd) [108] tamogatoja is volt. Bar egyszer kijelentette, hogy tamogatja "az osszes Jim Crow torveny teljes hatalyon kivul helyezeset", ellenszegult a polgarjogi (wd) aktivizmusnak, es altalaban nem erdekelte, hogy kapcsolatban alljon vele. [109] 1951-ben biralta a New Dealt , azzal ervelve, hogy az karos fugg?seget teremtett a kormanytol az afroamerikaiak koreben, es azzal is ervelt, hogy ez a fugg?seg tul sok hatalmat enged at a politikusoknak. [84] Kritizalta a kommunizmust 1951-ben, a Why the Negro won't Buy Communism cim? esszejeben, es azzal is vadolta a kommunistakat, hogy sajat szemelyes haszonszerzes celjabol kizsakmanyoljak az afro-amerikaiakat. Richard Wright Uncle Tom's Children cim? novellagy?jtemenyer?l szolo 1938-as recenziojaban biralta kommunista meggy?z?deset es az USA Kommunista Partjat , amiert tamogatjak "az allam felel?sseget mindenert es az egyeni felel?sseget semmiert, meg onmaga taplalasaert sem". A kommunizmusrol, a New Dealr?l, a polgari jogokrol es mas temakrol alkotott nezetei ellentetben alltak a Harlem reneszansz [9] idejen sok kollegajanak nezeteivel, mint peldaul Langston Hughes , aki a Szovjetunio hive volt es a harmincas evekben tobb verseben is meltatta azt.

John McWhorter (wd) Hurstont konzervativnak nevezte, es kijelentette, hogy ? "Amerika kedvenc fekete konzervativja". [109] [110] David T. Beito (wd) es Linda Royster Beito (wd) amellett ervelt, hogy libertariuskent jellemezhet?, Rose Wilder Lane -nel (wd) es Isabel Patersonnal (wd) , ket libertarius iron?vel, akik kortarsai voltak, es az amerikai libertarizmus "alapito anyjakent" ismertek. [111] Russell A. Berman (wd) , a Hoover Intezet (wd) [112] munkatarsa " heterodox (wd) [113] es kitartoan libertarius gondolkodokent" jellemezte. A Reason cim? libertarius magazin dicserte ?t, es azt allitotta: "Hurston azt akarta, az eletben es az irodalomban is, hogy mindenki, minden fajbol, joban vagy rosszban, els?sorban egyenkent tekintsenek ra." [114]

Valaszul azoknak a fekete iroknak, akik kritizaltak Their Eyes Were Watching God cim? regenyet, mert nem faji temakat dolgoz fel, kijelentette: ?Nem a faji problema erdekel, hanem az egyenek problemai, a feherek es a feketek." [115] Kritizalta az altala ?faji buszkesegnek es fajtudatnak” nevezettet, ?utalatos dolognak” nevezve, majd kijelentette:

Tegyuk fel, hogy egy neger valami igazan csodalatosat tesz, es nem az emberiseg javara dicsekszem, hanem abban, hogy a tettes neger volt. Nem szabad-e szegyenkezve lehajtanom a fejem, ha a fajom egy tagja valami kivetnivalot tesz? A feher faj nem ment be egy laboratoriumba, es nem talalta fel az izzolampat. Edison volt. Ha az a benyomasod, hogy minden feher ember Edison, nezz korul egy kicsit. Ha ugy gondolja, hogy minden neger [George Washington] Carver, jobb, ha tobb id?t szan a keresesre. [114]

Bar szemelyes idezetei a vallassal szembeni hitetlenseget mutatjak, Hurston nem tagadta a lelki kerdeseket, amint az 1942-ben megjelent Dust Tracks on a Road cim? oneletrajzabol is kiderul:

Ugy t?nik, hogy az ima a gyengeseg kialtasa, es egy kiserlet arra, hogy csalassal elkeruljek a jatekszabalyokat, ahogyan azt lefektettek. Nem ugy dontok, hogy beismerem a gyengesegemet. Elfogadom a felel?sseg kihivasat. Az elet, ahogy van, nem ijeszt meg, mivel beket kotottem az univerzummal, ahogy talalom, es meghajoltam torvenyei el?tt. Az orokke almatlan tenger a medreben, es azt kialtja, hogy "meddig?" id?re; millio alaku es sohasem mozdulatlan lang; e ket szempont szemlelese onmagaban elegend? taplalekot biztosit szamomra varhato eletem tiz szakaszara. Szamomra ugy t?nik, hogy a szervezett hitvallasok egy kivansag kore epul? szavak gy?jtemenyei. nem erzem szukseget az ilyesminek. Mindazonaltal, szoval vagy tettel nem kiserelnem meg megfosztani a masikat attol a vigasztalastol, amit nyujt. Egyszer?en nem nekem valo. Valaki mas pillanthat az arkangyalokra. A hajnal kodos melyeb?l a reggeli sarga vonal el?bukkanasa eleg dics?seg szamomra. Tudom, hogy semmi sem elpusztithato; a dolgok csupan format valtanak. Amikor megsz?nik a tudat, amit eletnek ismerunk, tudom, hogy tovabbra is a vilag szerves resze leszek. Reszese voltam azel?tt, hogy a nap formaba gurult es el?tort volna a valtozas dics?segeben. En voltam, amikor a foldet kidobtak tuzes peremeb?l. Vissza fogok terni a Folddel a Napatyahoz, es meg mindig letezni fogok, amikor a nap elvesztette tuzet, es a vegtelenbe bomlott, hogy talan a vilag?r orvenyl? tormelekenek reszeve valjon. Miert kellene felni? Lenyem lenyege az anyag, allandoan valtozo, allandoan mozgo, de soha el nem veszett; hat mi szukseg van felekezetekre es hitvallasokra, hogy megtagadjam magamtol minden embertarsam kenyelmet? Az univerzum szeles ovenek nincs szuksege ujjgy?r?kre. Egy vagyok a vegtelennel, es nincs szuksegem mas biztositekra. [116]

1952-ben Hurston tamogatta Robert A. Taft szenator elnokvalasztasi kampanyat. Tafthoz hasonloan Hurston is ellenezte Franklin D. Roosevelt New Deal politikajat. Megosztotta ellenzeset Roosevelt es Truman intervencios kulpolitikaja ellen is. Oneletrajzanak eredeti vazlataban, a Dust Tracks on a Road -ban Hurston az Egyesult Allamok kormanyat a lopott aruk ?keritesevel” es egy maffiaszer? vedelmi ut?hoz hasonlitotta. Hurston ironikusnak tartotta, hogy "ugyanazok az emberek, akik azt allitjak, hogy nemes dolog meghalni a szabadsagert es a demokraciaert… habzik, ha valaki ramutat az erkolcsok kovetkezetlensegere… Mi is jo hashajtonak tartjuk a geppuskagolyokat a poganyok szamara szekrekedesukben mergez? elkepzelesek tamadnak egy sajat orszagukrol." Csip?s volt azokkal szemben, akik ?szabadsagokat” kerestek a kulfoldon el?knek, de megtagadtak ezt a hazajukban el?kt?l: Roosevelt ?tud sertegetni egy oceanon tul” negy szabadsagaert (wd) [117] , de nem volt ?batorsaga meg halkan beszelni otthon". [118] Amikor Truman ledobta az atombombakat Japanra , ?Azsia hentesenek” nevezte. [111]

Hurston ellenezte a Legfels?bb Birosag iteletet a Brown kontra Oktatasi Tanacs (wd) [119] ugyben 1954-ben. Ugy erezte, ha a kulonallo iskolak valoban egyenranguak lennenek (es ugy velte, hogy gyorsan azza valnak), akkor a fekete diakoknak a feher diakok fizikai kozelsegeben torten? oktatasa nem eredmenyezne jobb oktatast. Emellett aggasztja a fekete iskolak es a fekete tanarok megsz?nese, mivel igy tovabbadjak a kulturalis hagyomanyokat az afroamerikaiak jov? generacioinak. Ennek az ellenkezesenek hangot adott a "Court Order Can't Make the Races Mix" cim? levelben, amelyet az Orlando Sentinel ben tettek kozze 1955 augusztusaban. Hurston nem forditotta vissza a szegregacioval szembeni regota fennallo ellenzeset. Inkabb attol tartott, hogy a Birosag dontese precedensse valhat egy teljhatalmu szovetsegi kormany szamara, amely a jov?ben szamos kerdesben alaassa az egyeni szabadsagot. [120] Hurston is ellenezte az afro-amerikaiaknak nyujtott kedvezmenyes elbanast, mondvan:

Ha azt mondom, hogy egy egesz rendszert kell felboritani ahhoz, hogy nyerjek, akkor azt mondom, hogy nem ulhetek bele a jatekba, es biztonsagosabb szabalyokat kell alkotni, hogy eselyt adjunk. Ezt visszautasitom. Ha masok is bent vannak, oszd meg velem a kezemet, es hadd lassam, mit tudok kihozni bel?le, bar tudom, hogy nehanyan alulrol uzletelnek, es mas modon pokolian csalnak. [110]

Kritika [ szerkesztes ]

Gondolatok az integraciorol [ szerkesztes ]

Darwin Turner angol professzor es az afroamerikai irodalom specialistaja 1971-ben hibaztatta Hurstont, amiert ellenezte az integraciot, es ellenezte a feketeknek a munkahoz valo jogat garantalo programokat. [121] Bar biraltak, Hurston ugy t?nt, hogy a buszkesegen es a fuggetlenseg erzesen alapulo integraciot ellenzi. Nem hajolt meg melyen a feher ember el?tt, es azt allitotta, hogy ?megfelel? neger iskolak” mar 1955-ben leteztek. [122] Hurstont a ?fekete n?k szerepvallalasanak uttor?jekent” irjak le, szamos egyeni teljesitmenye es er?s meggy?z?dese miatt, hogy a fekete n?k ?magukat alkothatjak”. Munkajat azonban gyakran kifogasoljak, hogy faji politikajanak homalyos volta irasaiban, kulonosen a fekete feminizmusrol, ?a feher intellektualis balvanyimadas els? szamu jeloltjeve teszi”. [123]

Kutatas es reprezentacio [ szerkesztes ]

Mas szerz?k kritizaltak Hurstont a voodoo szenzaciohajhasz abrazolasa miatt. [124] A The Crisis magazinban 1943-ban Harold Preece (wd) biralta Hurstont a ?neger primitivizmus” megorokiteseert, hogy el?mozditsa sajat irodalmi karrierjet. [125] A Journal of Negro History panaszkodott, hogy a vuduval kapcsolatos munkaja az afroamerikai tudatlansag es babona vadja volt. [126]

Jeffrey Anderson kijelenti, hogy Hurston kutatasi modszerei megkerd?jelezhet?ek voltak, es anyagot keszitett a vudu -rol szolo munkaihoz. Megfigyelte, hogy Ruth Benedictnek irt leveleben elismerte, hogy parbeszedet talalt ki Mules and Men cim? konyvehez, es kes?bbi oneletrajzaban leirta, hogy gyermekkoraban kitalalta az Oszverek es ferfiak tortenetet a rivalis voodoo orvosokrol. Anderson ugy veli, hogy Hurston szamos mas allitasa is ketseges a voodoo irasaiban. [127]

Tobb szerz? is azt allitotta, hogy Hurston legalabb harom m?veben jelent?s plagizalast kovetett el, es eletrajziroja, Robert Hemenway pedig azzal ervel, hogy a ?Cudjo sajat tortenete az utolso afrikai rabszolgarol” cikk hozzavet?leg 25%-ban eredeti volt, a tobbit Emma Langdon Roche (wd) Historic Sketches of the Old South (Tortenelmi vazlatok a regi delr?l) cim? m?veb?l plagizaltak . [128] Hemenway nem allitja, hogy ez alaassa kes?bbi terepmunkainak ervenyesseget: kijelenti, hogy Hurston "soha tobbe nem plagizalt; jelent?s folklorgy?jt? lett". [129]

Valogatott bibliografia [ szerkesztes ]

  • "Journey's End" ( Negro World , 1922), kolteszet
  • "Night" ( Negro World , 1922), kolteszet
  • "Passion" ( Negro World , 1922), kolteszet
  • Color Struck ( Opportunity: A Journal of Negro Life , 1925), szindarab
  • Muttsy (Opportunity: A Journal of Negro Life) 1926, novella
  • "Sweat" (1926), novella
  • "How It Feels to Be Colored Me" (1928), essze
  • "Hoodoo in America" (1931) in The Journal of American Folklore
  • "The Gilded Six-Bits" (1933), novella
  • Jonah's Gourd Vine (1934), regeny
  • Mules and Men (1935), non-fiction
  • Their Eyes Were Watching God (1937), regeny
  • Tell My Horse (1938), non-fiction
  • Moses, Man of the Mountain (1939), regeny
  • Dust Tracks on a Road (1942), oneletrajz
  • Seraph on the Suwanee (1948), regeny
  • "What White Publishers Won't Print" ( Negro Digest , 1950)
  • I Love Myself When I Am Laughing… and Then Again When I Am Looking Mean and Impressive: A Zora Neale Hurston Reader ( Alice Walker , ed.; 1979)
  • The Sanctified Church (1981)
  • Spunk: Selected Stories (1985)
  • Mule Bone: A Comedy of Negro Life (play, with Langston Hughes ; edited with introductions by George Houston Bass and Henry Louis Gates Jr. (wd) ; 1991)
  • The Complete Stories (introduction by Henry Louis Gates Jr. and Sieglinde Lemke; 1995)
  • Novels & Stories: Jonah's Gourd Vine, Their Eyes Were Watching God, Moses, Man of the Mountain, Seraph on the Suwanee, Selected Stories (Cheryl A. Wall, ed.; Library of America (wd) , 1995) ISBN 978-0-940450-83-7
  • Folklore, Memoirs, & Other Writings: Mules and Men, Tell My Horse, Dust Tracks on a Road, Selected Articles (Cheryl A. Wall, ed.; Library of America, 1995) ISBN 978-0-940450-84-4
  • Every Tongue Got to Confess: Negro Folk-tales from the Gulf States (2001)
  • Zora Neale Hurston: A Life in Letters , collected and edited by Carla Kaplan (2003)
  • Collected Plays (2008)
  • Barracoon: The Story of the Last "Black Cargo" (2018)
  • Hitting a Straight Lick with a Crooked Stick: Stories from the Harlem Renaissance (2020)
  • "You Don't Know Us Negroes" (2022) [130]

Film, televizio es radio [ szerkesztes ]

  • 1935-ben es 1936-ban Zora Neale Hurston dokumentumfilmeket [131] forgatott Floridaban es Haitin vegzett terepmunka reszekent. Ritka etnografiai bizonyitekok talalhatok a Hoodoo es Vodou vallasrol az Egyesult Allamokban es Haitin.
  • 1989-ben a PBS bemutatta a Zora a nevem cim? dramat Hurston elete alapjan!
  • Az 1992?1995-os PBS gyermektelevizios sorozat, a Ghostwriter , amely az olvasasi es irasi keszsegekre helyezte a hangsulyt, a New York allambeli Brooklyn Fort Greene (wd) negyedeben talalhato fiktiv Zora Neale Hurston Middle School f?szerepl?it mutatta be.
  • A 2004-es, reszben a harlemi reneszansz [9] idejen jatszodo Brother to Brother cim? filmben Hurston szerepelt (akit Aunjanue Ellis alakit). [132]
  • A Their Eyes Were Watching God cim? regenyt Oprah Winfrey Harpo Productions (wd) 2005-os, azonos cim? filmjehez adaptalta, Suzan-Lori Parks (wd) tavjatekaval. A filmben Halle Berry jatszotta Janie Starks szerepet. [133]
  • 2008. aprilis 9-en a PBS az American Masters sorozat reszekent egy 90 perces dokumentumfilmet sugarzott Zora Neale Hurston: Jump at the Sun [134] cimmel, amelyet Kristy Andersen filmrendez? [135] irt es keszitett. [136]
  • 2009-ben Hurston szerepelt egy 90 perces dokumentumfilmben a WPA Writers' Projectr?l Soul of a People: Writing America's Story cimmel [137] [138] , amelyet a Smithsonian Channel mutatott be. Az 1930-as evekben Floridaban vegzett munkajat kiemeli a Soul of a People: The WPA Writers' Project Uncovers Depression America. cim? kiser?konyv. [139] [140]
  • 2017-ben Jackie Kay (wd) bemutatott egy 30 perces BBC Radio 4 (wd) dokumentumfilmet Hurstonrol A Woman Half in Shadow cimmel, el?szor aprilis 17-en adtak le, majd podcastkent is elerhet?ve valt. [141] [142]
  • Rozonda Thomas alakitja Hurstont a 2017-es Marshall cim? filmben. [143]
  • 2017 januarjaban bemutattak a PBS -en a ?Zora Neale Hurston: Claiming a Space” cim? dokumentumfilmet. [144] [145]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ a b Zora Neale Hurston (angol nyelven). Solomon R. Guggenheim Foundation. (Hozzaferes: 2017. november 5.)
  2. ↑ Hurston, Zora Neale (angol nyelven). (Hozzaferes: 2020. majus 4.)
  3. ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzaferes: 2023. november 21.)
  4. ↑ https://www.cityoffortpierce.com/400/Trail-Marker-4 , 2023. november 21.
  5. ↑ BillionGraves (angol nyelven). (Hozzaferes: 2023. november 21.)
  6. ↑ a b A Hoodoo spiritualis gyakorlatok, hagyomanyok es hiedelmek halmaza, amelyet Eszak-Amerikaban rabszolgasorba ejtett afrikaiak hoztak letre es rejtettek el a rabszolgatartok el?l.
  7. ↑ Trefzer, Annette (2000. majus 21.). ? Possessing the Self: Caribbean Identities in Zora Neale Hurston's Tell My Horse ”. African American Review 34 (2), 299?312. o. DOI : 10.2307/2901255 .  
  8. ↑ The Upbringing and Education of Zora Neale Hurston (angol nyelven). social.rollins.edu . [2017. szeptember 25-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2017. junius 21.)
  9. ↑ a b c d e A Harlem Renaissance az afroamerikai zene, tanc, m?veszet, divat, irodalom, szinhaz, politika es tudomany szellemi es kulturalis ujjaeledese volt, amelynek kozpontja a manhattani Harlem New Yorkban , az 1920-as es 1930-as eveket olelte fel. Akkoriban "New Negro Movement" (Uj neger mozgalom) neven ismertek, az Alain Locke (wd) altal szerkesztett 1925-ben megjelent The New Negro cim? antologiarol neveztek el.
  10. ↑ ? The Newly Complicated Zora Neale Hurston ”, The Chronicle of Higher Education , 2011. januar 2.. [2017. junius 26-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2017. junius 21.) (angol nyelv?)  
  11. ↑ Rae, Brianna: Black History Profiles ? Zora Neale Hurston (amerikai angol nyelven). The Madison Times , 2016. februar 19. (Hozzaferes: 2020. majus 10.)
  12. ↑ In Search of Zora Neale Hurston
  13. ↑ Archaeology of a Classic . News & Events . Barnard College, 2012. december 17. [2014. julius 15-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. junius 14.)
  14. ↑ Sarkar, Sohel: 9 Fascinating Facts About Zora Neale Hurston . Mental Floss , 2021. januar 7.
  15. ↑ a b Cudjoe Kazoola Lewis (?1841 korul ? 1935. julius 17.), Oluale Kossola es Cudjo Lewis neven is ismert, az Afrika es az Egyesult Allamok kozotti atlanti rabszolga-kereskedelem harmadik utolso feln?tt tulel?je volt.
  16. ↑ a b c d e f g h i j k Boyd, Valerie. Wrapped in Rainbows: The Life of Zora Neale Hurston . New York: Scribner (2003). ISBN 978-0-684-84230-1  
  17. ↑ a b c Hurston, Lucy Anne. Speak, so you can speak again : the life of Zora Neale Hurston , First (2004). ISBN 0-385-49375-4  
  18. ↑ Cave, Damien. ? In a Town Apart, the Pride and Trials of Black Life ”, The New York Times , 2008. szeptember 28.. [2018. augusztus 2-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2018. augusztus 1.)  
  19. ↑ a b Jones, Sharon L. (Sharon Lynette). Critical companion to Zora Neale Hurston: a literary reference to her life and work (2009). ISBN 978-0-8160-6885-2  
  20. ↑ a b ZORA! Festival Homepage (angol nyelven). ZORA! Festival . [2019. aprilis 26-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2017. junius 21.)
  21. ↑ a b c About Zora Neale Hurston Archivalva 2009. aprilis 16-i datummal a Wayback Machine -ben., Zora Neale Hurston official website, maintained by the Zora Neale Hurston Estate and HarperCollins.
  22. ↑ a b Chronology of Hurston's Life . University of Central Florida . [2018. augusztus 2-i datummal az eredetib?l archivalva].
  23. ↑ Zora Neale Hurston . The Baltimore Literary Heritage Project . [2015. majus 14-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2019. augusztus 21.)
  24. ↑ a b c A Historically black colleges and universities olyan fels?oktatasi intezmenyek az Egyesult Allamokban, amelyeket az 1964-es polgarjogi torveny (wd) el?tt hoztak letre azzal a cellal, hogy els?sorban az afroamerikaiakat szolgaljak ki.
  25. ↑ Kettler, Sara: Zora Neale Hurston: 7 Facts on Her 125th Birthday . Biography.com , 2016. januar 6. [2019. aprilis 21-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2019. aprilis 22.)
  26. ↑ Zora Neale Hurston Archivalva 2007. december 12-i datummal a Wayback Machine -ben., Women in History.
  27. ↑ Staple, J. (2006. majus 21.). ? Zora Neale Hurston's Construction of Authenticity through Ethnographic Innovation ” (angol nyelven). (Hozzaferes: 2021. februar 4.)  
  28. ↑ Shivonne Foster, Following Footsteps: Zora Neale Hurston Archivalva 2007. november 24-i datummal a Wayback Machine -ben., The Hilltop , November 20, 2007.
  29. ↑ a b Alain LeRoy Locke (1885. szeptember 13. ? 1954. junius 9.) amerikai iro, filozofus, oktato es a m?veszetek partfogoja.
  30. ↑ Meyer, Annie Nathan. It's Been Fun: An Autobiography . New York: H. Schuman (1951)  
  31. ↑ a b Cheryl A, Wall L. The concise Oxford companion to African American literature . Oxford University Press (2001. majus 21.). ISBN 978-0-19-803175-8  
  32. ↑ A Century of Barnard Anthropology, The Early Period . [2009. januar 14-i datummal az eredetib?l archivalva].
  33. ↑ a b c d Zora Neale Hurston ( Encyclopædia Britannica )
  34. ↑ a b c d Charlotte Osgood Mason , szuletett: Charlotte Louise Van der Veer Quick (1854. majus 18. ? 1946. aprilis 15.) amerikai tarsasagi szemelyiseg es emberbarat.
  35. ↑ Hurston. Every Tongue Got to Confess: Negro Folk-tales from the Gulf States . HarperCollins e-books, xxvi. o. (2009). ISBN 978-0-06-174180-7  
  36. ↑ Lamar, Jake. ? Folk Heroine ”, Washington Post , 2003. januar 12.. [2018. szeptember 11-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2018. augusztus 1.)  
  37. ↑ Scott, Megan K.. ? Zora Neale Hurston's real home was in Brevard County ? Famed author, folklorist spent many productive years in Brevard ”, Florida Today , 2011. marcius 6., 1D. oldal  
  38. ↑ a b Taylor, Yuval. Zora and Langston . W.W. Norton & Company (2019). ISBN 978-0393243918  
  39. ↑ a b Manuel, Carme (2001. marcius 22.). ? Mule Bone: Langston Hughes and Zora Neale Hurston's Dream Deferred of an African-American Theatre of the Black Word ”. African American Review 35 (1), 77?92. o. [2019. aprilis 12-i datummal az eredetib?l archivalva]. DOI : 10.2307/2903336 . (Hozzaferes: 2023. marcius 10.) ?In February 1930, Hurston headed north, settling in Westfield, New Jersey. Godmother Mason ( Mrs. Rufus Osgood Mason , their white protector) had selected Westfield, safely removed from the distractions of New York City, as a suitable place for both Hurston and Hughes to work.”  
  40. ↑ a b Horner, Shirley. "About Books" , The New York Times , February 16, 1986. Accessed March 5, 2011. "For many years, Hughes enjoyed the patronage of "an aged, well-preserved white dowager of enormous wealth and influence", Charlotte Mason..." and "Dr. [David Levering] Lewis said that his research 'points out that, thanks to Mrs. Mason's generosity, Hughes lived in the early 1930s in a one-family house in Westfield, where his neighbor was another of Harlem's luminaries, Zora Neale Hurston.'"
  41. ↑ Porter, A. P.. Jump at de sun : the story of Zora Neale Hurston . Minneapolis: Carolrhoda Books, 66. o. (1992. majus 21.). ISBN 0-87614-667-1  
  42. ↑ Hurston, The Estate of Zora Neale: Zora Neale Hurston . [2013. marcius 6-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2013. februar 3.)
  43. ↑ a b c A fakitermel? tabor (vagy fatabor, lumber camp ) a fakitermelesben hasznalt atmeneti munkaterulet. A 20. szazad masodik fele el?tt ezek a taborok voltak az els?dleges helyszinek, ahol a favagok eltek es dolgoztak, hogy fakat dontsenek egy adott teruleten.
  44. ↑ Az agyassag egy ferfi es egy n? kozotti interperszonalis es szexualis kapcsolat, amelyben a par nem akar, vagy nem tud teljes kor? hazassagot kotni. Az agyassagot es a hazassagot gyakran hasonlonak tekintik, de kolcsonosen kizarjak egymast.
  45. ↑ Hurston, Zora Neale. Dust tracks on a road : an autobiography , Hemenway, Robert., 2nd, 209 . o. (1995). ISBN 0-252-01149-X . OCLC 11091136  
  46. ↑ a b McFadden, Bernice L.. Zora Neale Hurston, Four Hundred Souls: A Community History of African America, 1619?2019 . New York: One World, 297?300. o. (2021). ISBN 978-0-593-13404-7  
  47. ↑ A kreol nepek olyan etnikai csoportok , amelyek az europai gyarmati korszakban alakultak ki, a kulonboz? nyelvi es kulturalis hatter? nepekkel tartosan kapcsolatba kerul? nepek tomeges kitelepitesevel , akik olyan gyarmati teruletre konvergaltak, amelyhez korabban nem tartoztak.
  48. ↑ a b Ruby McCollum , szuletett Ruby Jackson (1909. augusztus 31. ? 1992. majus 23.), gazdag hazas afro-amerikai n? volt a floridai Live Oakban , akir?l ismert, hogy 1952-ben letartoztattak es eliteltek Dr. C. Leroy Adams, kiemelked? feher orvos es megvalasztott allam szenator meggyilkolasaert.
  49. ↑ a b c d Dr. C. Arthur Ellis, Jr. "New Florida-based Movie on Ruby McCollum Story Underscores Need for Black History Month" Archivalva 2014. junius 28-i datummal a Wayback Machine -ben., PR Web, January 5, 2011, accessed March 18, 2014,
  50. ↑ A faji megkulonboztetest az eskudtvalasztas (jury selection) soran a torveny kifejezetten tiltja szamos joghatosagban vilagszerte. Az Egyesult Allamokban ezt szamos birosagi hatarozat hatarozta meg.
  51. ↑ Hurston, Zora Neale. Series of articles covering the trial: Pittsburgh Courier , October 1952?January 1953. Also, "The Life Story Of Ruby McCollum", Pittsburgh Courier , Jan?March 1953
  52. ↑ Elizabeth Boyd, "Disquiet", Review of Tammy Evans, The Silencing of Ruby McCollum: Race, Class, and Gender in the South Archivalva 2014. marcius 18-i datummal a Wayback Machine -ben., H-Net Review, July 2008, accessed March 18, 2014,
  53. ↑ Brotemarkle, Ben. ? Zora Neale Hurston fond of writing in Eau Gallie cottage ”, Florida Today , 2014. februar 4., 9A. oldal. [2014. februar 22-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2014. februar 4.)  
  54. ↑ Walters, Tim: Black History Month: Zora Neale Hurston died alone, her belongings almost burned. Now there is a festival in her name. (amerikai angol nyelven). The Palm Beach Post , 2020. februar 25. (Hozzaferes: 2023. januar 20.)
  55. ↑ "Charlotte Hunt, renewed interest in author Hurston," Tallahassee Democrat , 25 March 25, 1997
  56. ↑ a b Plant. Zora Neale Hurston: A Biography of the Spirit . Greenwood Publishing Group, 57. o. (2007). ISBN 978-0-275-98751-0  
  57. ↑ George A. Smathers Libraries: Dept. Of Special and Area Studies Collections. African American History in Special Collections
  58. ↑ Richard, A. Long. The concise Oxford companion to African American literature . Oxford University Press (2001. majus 21.). ISBN 978-0-19-803175-8  
  59. ↑ Wallace Thurman (wd) a Niggerati nevet hasznalta szandekos ironiaval a Harlem Renaissance (wd) fiatal afro-amerikai m?veszei es ertelmisegi csoportjara.
  60. ↑ A Deep South vagy Lower South az Egyesult Allamok deli reszenek kulturalis es foldrajzi alregioja. A kifejezest el?szor azon allamok leirasara hasznaltak, amelyek az amerikai polgarhaboru el?tt leginkabb fuggtek az ultetvenyekt?l es a rabszolgasagtol .
  61. ↑ Az Africatown , mas neven AfricaTown USA es Plateau , egy tortenelmi kozosseg, amely az alabamai Mobile belvarosatol harom merfoldre (5 km-re) eszakra talalhato.
  62. ↑ Hemenway, Robert E.. Zora Neale Hurston: A Literary Biography . Urbana and Chicago: University of Illinois Press, 96?99 . o. (1980). ISBN 978-0252008078  
  63. ↑ Hurston, Zora Neale (1927. oktober 1.). ?Cudjoe's Own Story of the Last African Slaver”. Journal of Negro History 12 (4), 648?663. o. DOI : 10.2307/2714041 .  
  64. ↑ a b The Largesse of Zora Neale Hurston . villagevoice.com , 2002. aprilis 16. [2019. aprilis 4-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2019. aprilis 4.)
  65. ↑ Diouf, Sylviane A. (Sylviane Anna). (2007) Dreams of Africa in Alabama: The Slave Ship Clotilde and the Story of the Last Africans Brought to America. New York: Oxford University Press. p. 226 ISBN 978-0-19-531104-4
  66. ↑ The Last Slave Ship Survivor Gave an Interview in the 1930s. It Just Surfaced . History . History. [2018. majus 4-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2018. majus 8.)
  67. ↑ a b c d Halle Kiefer: New Zora Neale Hurston Book to Be Published in 2018 . Vulture.com, 2017. december 18. [2018. majus 4-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2018. majus 3.)
  68. ↑ Brotemarkle, Ben. Indian River Journal , Brevard Historical Commission (2011. majus 21.)  
  69. ↑ a b Fiction Book Review: Harlem Mosaics . Publishers Weekly , 2018. aprilis 28.
  70. ↑ Kraut, Anthea. Everybody's Fire Dance: Zora Neale Hurston and American Dance History (2005. majus 21.)  
  71. ↑ Henderson, Kali: Zora Neale Hurston . outhistory.org . (Hozzaferes: 2020. majus 10.)
  72. ↑ a b A haiti vodou ( vudu ) egy afrikai diaszpora vallas , amely a 16. es a 19. szazad kozott alakult ki Haitin .
  73. ↑ A White Trash egy becsmerl? faji es osztalybeli szohasznalat, amelyet az amerikai angolban a szegeny feher emberekre hasznalnak, kulonosen az Egyesult Allamok deli reszenek videki teruletein. A cimke a feher lakossagon beluli tarsadalmi osztalyt es kulonosen a leromlott eletszinvonalat jeloli.
  74. ↑ Chuck Jackson, "Waste and Whiteness: Zora Neale Hurston and the Politics of Eugenics" Archivalva 2022. marcius 16-i datummal a Wayback Machine -ben., African American Review , 2000, 34(4): 639?660.
  75. ↑ A Bolita ( spanyolul : kis labda) egyfajta lotto , amely a 19. szazad masodik es a 20. szazad elejen nepszer? volt Kubaban , valamint Florida munkasosztalya, a spanyol, olasz es fekete lakossag koreben.
  76. ↑ ' Religion' by Zora Neale Hurston , 2018. augusztus 24.
  77. ↑ Zora Neale Hurston . Freedom From Religion Foundation . [2021. junius 12-i datummal az eredetib?l archivalva].
  78. ↑ Zora Neale Hurston, "Seeing the world as it is", from Dust tracks on a Road , HarperPerennial edition 1991 p. 245.
  79. ↑ (2001. majus 21.) ? 'Go there to know there': Zora Neale Hurston and the Chronotype of the Folk ”. American Literary History 13 (2), 265?294. o. DOI : 10.1093/alh/13.2.265 .  
  80. ↑ Richard Wright , "Between Laughter and Tears", The New Masses , October 5, 1937.
  81. ↑ Qashgari, Sawsan (2017. majus 21.). ?Racism, Feminism, and Language in Zora Neale Hurston's Their Eyes Were Watching God”. AWEJ for Translation and Literary Studies 1 , 10. o.  
  82. ↑ Colville, Liz: Happy Birthday, Richard Wright, Groundbreaking Author of "Black Boy" and "Native Son" . findingdulcinea.com , 2010. szeptember 4. [2010. januar 25-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. januar 27.)
  83. ↑ The Richard Wright encyclopedia . Westport, Conn.: Greenwood Press (2008. majus 21.). ISBN 978-0-313-35519-6  
  84. ↑ a b Olasky, Marvin: History turned right side up . WORLD magazine , 2010. februar 13. [2010. junius 15-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. augusztus 1.)
  85. ↑ Ottenberg, Eve: Zora Neale Hurston's Lost Decade , 2011. aprilis 8. [2016. november 18-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2016. november 17.)
  86. ↑ Zora Neale Hurston Festival ? Festival of Arts and Humanities . [2007. majus 28-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2007. majus 8.)
  87. ↑ ? Forgotten Florida, Through a Writer's Eyes ”, The New York Times , 2010. marcius 31.. [2017. december 6-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2014. junius 14.)  
  88. ↑ Ong, Geo: A Headstone for an Aunt: How Alice Walker Found Zora Neale Hurston . urchinmovement.com , 2013. februar 5. [2018. majus 8-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2018. majus 7.)
  89. ↑ Zora Dust Tracks Heritage Marker 4 . Dust Tracks Heritage Trail . St. Lucie County Online. [2014. augusztus 2-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. junius 14.)
  90. ↑ ? Intersections: Crafting a Voice for Black Culture ”, National Public Radio , 2004. aprilis 26.. [2018. majus 4-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2014. junius 14.)  
  91. ↑ Archaeology of a Classic: Celebrating Zora Neale Hurston '28 . News & Events . Barnard College, 2012. december 12. [2014. julius 15-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. junius 14.)
  92. ↑ Anderson, Christa Smith: Power of Prose ? Hurston . pbs.org . [2017. oktober 1-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2017. junius 21.)
  93. ↑ Zora Neale Hurston . National Women's Hall of Fame . [2018. november 21-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2018. november 21.)
  94. ↑ Asante, Molefi Kete (2002). 100 Greatest African Americans: A Biographical Encyclopedia . Amherst, New York. Prometheus Books . ISBN 1-57392-963-8 .
  95. ↑ Kadlecek, Jo. ? Conference Celebrates Legacy of Zora Neale Hurston ”, Barnard News Center , Barnard College . [2004. junius 4-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2014. junius 14.)  
  96. ↑ Finding a World that I Thought Was Lost: Zora Neale Hurston and the People She Looked at Very Hard and Loved Very Much . S&F Online . Barnard College. [2014. oktober 8-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. julius 7.)
  97. ↑ The Zora Neale Hurston Award . American Library Association. [2016. augusztus 20-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2016. julius 30.)
  98. ↑ Anika Myers Palm (January 7, 2014). "Google doodle honors Eatonville's Zora Neale Hurston" Archivalva 2014. januar 7-i datummal a Wayback Machine -ben.. Orlando Sentinel . Retrieved January 7, 2014.
  99. ↑ Google bestows author Zora Neale Hurston her own doodle . CNET , 2014. januar 7. (Hozzaferes: 2014. januar 7.)
  100. ↑ Cobb, Mark Hughes: Rick Bragg, Harper Lee will be among Alabama Writers' Forum's inductees (angol nyelven). Tuscaloosa News , 2015. majus 25. (Hozzaferes: 2020. majus 10.) [ halott link ]
  101. ↑ ? Why Is August 28 So Special To Black People? Ava DuVernay Reveals All In New NMAAHC Film ”, Essence , 2016. szeptember 22.. [2018. julius 16-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2018. augusztus 30.)  
  102. ↑ In This Quiet Space for Contemplation, a Fountain Rains Down Calming Waters (2017)  
  103. ↑ Gooden, Tai: Ava Duvernay's 'August 28' Delves Into Just How Monumental That Date Is To Black History In America . Bustle.com. [2018. augusztus 30-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2018. augusztus 30.)
  104. ↑ Unlikely friendship of Waldo Sexton, Zora Neale Hurston will come to life at Charter High (angol nyelven). TCPalm . (Hozzaferes: 2019. augusztus 27.)
  105. ↑ Krueger, Jessica: IRCHS Celebrates Vero Beach's 100th Year Anniversary (amerikai angol nyelven). Indian River Charter High School , 2018. oktober 23. [2019. augusztus 27-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2019. augusztus 27.)
  106. ↑ Pendleton, Tonya. "Tracy Heather Strain's new film shows Zora Neale Hurston as anthropologist," United Press International (UPI), Tuesday, January 17, 2023. Retrieved January 17, 2023.
  107. ↑ About
  108. ↑ Booker Taliaferro Washington (1856. aprilis 5. ? 1915. november 14.) amerikai oktato, iro, szonok es az Egyesult Allamok tobb elnokenek tanacsadoja.
  109. ↑ a b McWhorter, John , "Thus Spake Zora" , Archivalva 2009. augusztus 16-i datummal a Wayback Machine -ben. City Journal , Summer 2009.
  110. ↑ a b McWhorter, John (January 4, 2011) Why Zora Neale Hurston Was a Conservative Archivalva 2017. december 23-i datummal a Wayback Machine -ben., The Root
  111. ↑ a b David T. Beito (wd) and Linda Royster Beito, "Isabel Paterson, Rose Wilder Lane, and Zora Neale Hurston on War, Race, the State, and Liberty" , Archivalva 2008. oktober 2-i datummal a Wayback Machine -ben. Independent Review 12, Spring 2008.
  112. ↑ A Hoover Institution (hivatalos neven The Hoover Institution on War, Revolution and Peace ; roviditve Hoover ) egy amerikai kozpolitikai think tank es kutatointezet, amely a szemelyes es gazdasagi szabadsagot, a szabad vallalkozast es a korlatozott kormanyzast tamogatja.
  113. ↑ A vallasban a heterodoxia jelentese "barmilyen velemeny vagy doktrina, amely ellentetes egy hivatalos vagy ortodox allasponttal".
  114. ↑ a b Zora Neale Hurston's Inconvenient Individualism , 2022. majus 22.
  115. ↑ Black History Month Beef: Zora Neale Hurston vs. Richard Wright , 2019. februar 15.
  116. ↑ Freedom From Religion Foundation "Zora Neale Hurston" Archivalva 2014. januar 7-i datummal a Wayback Machine -ben.
  117. ↑ A szolasszabadsag, vallasszabadsag, a nelkulozest?l valo szabadsag es szabadsag a felelemt?l.
  118. ↑ "Seeing the World As It Is," a chapter deleted at the insistence of the original publishers of Hurston's memoir Dust Tracks on a Road , but later included in the Library of America edition edited by Henry Louis Gates, Jr.
  119. ↑ Brown v. Board of Education of Topeka (Brown kontra Topeka Oktatasi Tanacsa), 347 U.S. 483 (1954) az Egyesult Allamok Legfels?bb Birosaganak merfoldk?nek szamito dontese volt, amely kimondta, hogy az allami iskolakban a faji szegregaciot el?iro amerikai allam torvenyei alkotmanyellenesek.
  120. ↑ Court Order Can't Make the Races Mix by Zora Neale Hurston . [2015. junius 22-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2016. februar 2.)
  121. ↑ Turner, Darwin T.. In a Minor Chord: Three Afro-American Writers and Their Search for Identity . Carbondale: Southern Illinois University Press (1971). ISBN 978-0809304813 . OCLC 909407023  
  122. ↑ Eriksen, John M. Brevard County, Florida : A Short History to 1955 Archivalva 2017. december 1-ji datummal a Wayback Machine -ben.. Chapter 13. "Negro Writer Opposes Court Ruling", Titusville Star Advocate , September 30, 1955, p. 2.
  123. ↑ Ikard, David (2009. majus 21.). ?Ruthless Individuality and the Other(Ed) Black Women in Zora Neale Hurston's "Their Eyes Were Watching God"”. CLA Journal 53 (1), 1?22. o. ISSN 0007-8549 .  
  124. ↑ Brock, H. i. ? The Full, True Flavor of Life in a Negro Community; Mules and Men. By Zora Neale Hurston. With an Introduction by Franz Boas. Ten Illustrations by Miguel Covarrubias. Philadelphia: J.B. Lippincott Company. [Book review ] ”, The New York Times , 1935. november 10. (Hozzaferes: 2020. majus 10.) (amerikai angol nyelv?)  
  125. ↑ Preece, Harold, "The Negro Folk Cult", Crisis , v. 43, no. 12, December 1936.
  126. ↑ McNeill, B. C. (1936. aprilis 1.). ?Zora Neale Hurston, with foreword by Franz Boas and illustrations by Miguel Covarrubias, Mules and Men” (angol nyelven). The Journal of Negro History 21 (2), 223?225. o. DOI : 10.2307/2714574 . ISSN 0022-2992 .  
  127. ↑ Jeffrey Anderson, "Voodoo" in Black and White , in Frank & Killbride (eds), Southern Character , 2011.
  128. ↑ Robert Hemenway, "Zora Neale Hurston: A Literary Biography", pp. 73?78 , pp. 96?99
  129. ↑ Hemenway, Robert. Zora Neale Hurston: A Literary Biography . University of Illinois Press, 98. o. (1980)  
  130. ↑ Jackson, Lauren Michele. The Zora Neale Hurston We Don't Talk About (amerikai angol nyelven) (2022. februar 15.)  
  131. ↑ Zora Neale Hurston: Recordings, Manuscripts, and Ephemera in the Archive of Folk Culture and Other Divisions of the Library of Congress (The American Folklife Center, Library of Congress) . loc.gov . [2017. januar 21-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2017. februar 25.)
  132. ↑ Brother to Brother (film)
  133. ↑ Mindorokke szerelem (film)
  134. ↑ Bay Bottom News . baybottomnews.com . [2011. februar 2-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. november 18.)
  135. ↑ About . baybottomnews.com , 2009. november 12.
  136. ↑ Zora Neale Hurston ? Jump at the Sun . pbs.org , 2008. augusztus 26. [2008. augusztus 21-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2017. szeptember 19.)
  137. ↑ Smithsonian Channel: Home . SmithsonianChannel.com . [2012. szeptember 12-i datummal az eredetib?l archivalva].
  138. ↑ Jacobs, Rodger: Soul of a People: Writing America's Story (angol nyelven). PopMatters , 2009. szeptember 3. (Hozzaferes: 2020. majus 10.)
  139. ↑ Wiley: Soul of a People: The WPA Writers' Project Uncovers Depression America , 2012. oktober 7. [2012. oktober 7-i datummal az eredetib?l archivalva].
  140. ↑ Sommer, B. W. (2011. szeptember 1.). ?Soul of a People: The WPA Writers' Project Uncovers Depression America” (angol nyelven). Oral History Review 38 (2), 437?439. o. DOI : 10.1093/ohr/ohr078 . ISSN 0094-0798 .  
  141. ↑ A Woman Half in Shadow Archivalva 2017. augusztus 23-i datummal a Wayback Machine -ben., BBC Radio 4.
  142. ↑ "The death and rebirth of Zora Neale Hurston" Archivalva 2017. szeptember 11-i datummal a Wayback Machine -ben., Seriously ... , BBC.
  143. ↑ The True Story of 'Marshall': How Accurate are the Characters?  
  144. ↑ Vognar, Chris: How a new film captured Zora Neale Hurston's radical authenticity (amerikai angol nyelven). Los Angeles Times , 2023. januar 18. (Hozzaferes: 2023. januar 20.)
  145. ↑ Craven, TinaMarie: Middletown filmmaker's Zora Neale Hurston film to air on PBS (amerikai angol nyelven). CT Insider , 2023. januar 11. [2023. januar 20-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2023. januar 20.)

Idezetek [ szerkesztes ]

  • 28th Zora Neale Hurston Festival of the Arts and Humanities. ZORA! Festival. The Association to Preserve the Eatonville Community, 2017. Web. 10 April 2017.
  • Abcarian, Richard, and Marvin Klotz. "Zora Neale Hurston." In Literature: The Human Experience , 9th edition. New York: Bedford/St. Martin's, 2006, pp. 1562?63.
  • Anderson, Christa S. "African American Women." PBS. Public Broadcasting Service, 2005. Web. 9 April 2017.
  • Baym, Nina (ed.), "Zora Neale Hurston." In The Norton Anthology of American Literature , 6th edition, Vol. D. New York, W. W. Norton & Co. (wd) , 2003, pp. 1506?07.
  • Beito, David T. "Zora Neale Hurston," American Enterprise 6 (September/October 1995), pp. 61?3.
  • Beito, David T. and Beito, Linda Royster, " Isabel Paterson, Rose Wilder Lane, and Zora Neale Hurston on War, Race, the State, and Liberty ". Independent Review 12 (Spring 2008).
  • Boyd, Valerie (2003). Wrapped in Rainbows: The Life of Zora Neale Hurston . New York: Scribner. ISBN 0-684-84230-0 .
  • Ellis, C. Arthur. Zora Hurston And The Strange Case Of Ruby McCollum , 1st edition. Lutz, FL: Gadfly Publishing, 2009.
  • Estate of Zora Neale Hurston. "Zora Neale Hurston." The Official Website of Zora Neale Hurston. Zora Neale Hurston Trust, 2015. Web. 11 April 2017.
  • Flynn, Elisabeth, Caitlin Deasy, and Rachel Ruah. "The Upbringing and Education of Zora Neale Hurston." Project Mosaic: Hurston. Rollins College, 11 July 2011. Web. 11 April 2017.
  • Harrison, Beth. "Zora Neale Hurston and Mary Austin: A Case Study in Ethnography, Literary Modernism, and Contemporary Ethnic Fiction. MELUS. 21.2 (1996) 89?106. ISBN 978-0-9820940-0-6 .
  • Hemenway, Robert E. (wd) Zora Neale Hurston: A Literary Biography . Urbana: University of Illinois Press (wd) , 1977. ISBN 0-252-00807-3 .
  • Hemenway, Robert E. "Zora Neale Hurston." In Paul Lauter and Richard Yarborough (eds.), The Heath Anthology of American Literature , 5th edition, Vol. D. New York: Houghton Mifflin Co. (wd) , 2006, pp. 1577?78.
  • Jones, Sharon L. A Critical Companion to Zora Neale Hurston: A Literary Reference to Her Life and Work (New York: Facts on File, 2009).
  • Kaplan, Carla (ed.). Zora Neale Hurston: A Life in Letters . New York: Random House, 2003.
  • Kraut, Anthea, "Between Primitivism and Diaspora: The Dance Performances of Josephine Baker , Zora Neale Hurston, and Katherine Dunham (wd) ", Theatre Journal 55 (2003), pp. 433?50.
  • Menefee, Samuel Pyeatt, "Zora Neale Hurston (1891?1960)." In Hilda Ellis Davidson and Carmen Blacker (eds.), Women and Tradition: A Neglected Group of Folklorists , Durham, NC: Carolina Academic Press, 2000, pp. 157?72.
  • Trefler, Annette. "Possessing the Self: Caribbean Identities in Zora Neale Hurston's Tell My Horse." African American Review. 34.2 (2000): 299?312.
  • Tucker, Cynthia. "Zora! Celebrated Storyteller Would Have Laughed at Controversy Over Her Origins. She Was Born In Notasulga, Alabama but Eatonville Fla., Claims Her As Its Own"; article documents Kristy Andersen's research into Hurston's birthplace; Atlanta Journal-Constitution (wd) , January 22, 1995.
  • Visweswaran, Kamala. Fictions of Feminist Ethnography. Minneapolis: University of Minnesota Press (wd) , 1994. ISBN 0-8166-2336-8
  • Walker, Alice. "In Search of Zora Neale Hurston", Ms. (wd) (March 1975), pp. 74?79, 84?89.

Tovabbi irodalom [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Zora Neale Hurston cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Konyvtarak es archivumok [ szerkesztes ]

Nyilt hozzaferes? adattarak [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zora_Neale_Hurston&oldid=26980260 ”