Ez a szocikk nem tunteti fel a fuggetlen forrasokat , amelyeket felhasznaltak a keszitese soran. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits megbizhato forrasokat talalni az allitasokhoz! Lasd meg: A Wikipedia nem az els? kozles helye .

Zemgale (Szemigallia, Zemgallen, Semgallen, Also-Lettorszag) egyike Lettorszag ot tajegysegenek. A tajegyseg nevet az ezen a teruleten elt balti torzsr?l, a szemigallokrol (zemgalok) kapta.

Fekvese [ szerkesztes ]

Zemgale Lettorszag deli reszenek a kozepen terul el, nem messzi a f?varostol, Rigatol . Delen Litvaniaval hataros. Nyugaton Kurzeme , keleten Latgale hatarolja. Kozpontja Jelgava (nemetul: Mitau ). A tortenelmi Szemigallia terulete atnyult a mai Litvania S?lijai teruletere. Zemgale terulete 10 000 negyzetkilometer, lakosainak szama hozzavet?legesen 300 000. Zemgalehez Aizkraukle , Bauska , Dobele , es Jekabpils jarasok tartoznak.

Tortenelme [ szerkesztes ]

Lettorszag tortenelme
Korai id?k Kunda kultura (i. e. 8500?5000) Narvai kultura (i. e. 5300?1750) Borostyanut (i.e. 1333-tol) Aesti (az 1. es a 4. szazad) Viking kor (a 8. es a 11. szazad) Livek ?s-Livonia Balti nepek Kurfold , Zemgale , Latgale , S?lija
Kozepkor Litvaniai teuton keresztes hadjaratok Kardtestverek rendje (1202?1237?1561) Saulei csata (1236) O-Livonia ( Terra Mariana , 1207?1561) Novgorodi?lovagrendi haboru (1240?1242) Csud-tavi csata (1242) Livoniai nepek nagy felkelese (1259?1290) Durbeni csata (1260) Hanza-szovetseg (1157?1669) Reformacio kora
Korai ujkor Livoniai haboru (1558?1583) Livoniai Kiralysag (1570?1578) Kurzemei es Zemgalei Hercegseg (1562?1795) Sved?lengyel haboruk (1600?1629) Wendeni csata (1601) Kircholmi csata (1605) Eszaki haboru (1655?60) Sved Livonia (1629?1721) Nagy eszaki haboru (1700?1721)
Lett Koztarsasag Els? vilaghaboru (1914?1918) Breszt-litovszki beke (1918) Tautas padome (1918) Lett Koztarsasag (1918?1940) Balti antant (1934) Molotov?Ribbentrop-paktum (1939) Masodik vilaghaboru (1939?1945) A Szovjetunio annektalja a balti allamokat (1940) 15 (1. lett) es 19 (2. lett) Waffen-SS (1943?1945) Kurlandi karszalaggal (1944?1945) Erdei testveriseg (1944?1953) Lett Szovjet Szocialista Koztarsasag (1940?1941, 1944?1990) Lett Legfels?bb Tanacs (1987?1991) Balti ut (1989) Lett Koztarsasag (1990?)
Sablon:Lettorszag tortenelme m v sz

Zemgale a 2. szazadtol kezdve lakott terulet. Az 5 - 9. szazad kozott a Daugavanak , az Eszak-Europat a Fekete-tengerrel osszekot? vizi utnak koszonhet?en jelent?s gazdasagi fejl?desen ment at.

A Kardtestverek rendje Kurzeme elfoglalasat kovet?en hoditasait Zemgale iranyaba folytatta. A szemigallok kemenyen ellenalltak. A kardtestverek 1290 -ben foglaltak el az ?slakok utolso er?ditmenyeit, Zemgale teljes teruletet. Ez a lakossag eletet gyokeresen megvaltoztatta. Megindult a terulet mez?gazdasaganak fejl?dese, de ugyanakkor a feudalizalodas is, ami a lakossag nagy reszet jobbagysorba sullyesztette.

A livoniai haboru (1558-1583) es a reformacio hatasara Lettorszagnak a Daugava nyugati partja es a Balti-tenger kozotti teruleten letrejott a Kurzemei es Zemgalei Hercegseg ( lettul : Kurzemes un Zemgales hercogiste , nemetul : Herzogtum Kurland und Semgallen , a tortenelemkonyvekben leggyakrabban csak Kurlandi Hercegseg neven). Gotthard von Kettler , a Kardtestverek rendje utolso nagymestere lett a hercegseg els? uralkodoja, aki hazassagra lepett Mecklenburgi Anna hercegn?vel, es elfogadta a litvan nagyherceg , kes?bb pedig a lengyel kiraly h?beri fennhatosagat. A hercegseg f?varosa Jelgava (nemetul: Mitau ) lett. Az 1617 - 1629 -es sved-lengyel haborut kovet?en a lengyelek elvesztettek livoniai tartomanyaik java reszet, es csak Kurzeme es Zemgale Hercegseg maradt a kezukben.

Az 1700 -ban kitort nagy eszaki haborut kovet?en a terulet gazdasaga jelent?sen megvaltozott. A falvak helyet kiterjedt tanyavilag foglalta el. Ezzel egy id?ben a Kurzemei es Zemgalei Hercegseg orosz uralom ala kerult. 1795 -ben a mar csak nevleges hercegseg is megsz?nt es Zemgale hivatalosan is az Orosz Birodalom resze lett. Ezt kovet?en egeszen 1918 -ig, a Lett Koztarsasag kikialtasaig mind adminisztrativ, mind gazdasagi teren megtartotta egyseget.

Zemgale gazdasagi fejl?dese 1866 -ot, a jobbagysag megszunteteset kovet?en gyorsult fel. Kiepult a terulet uthalozata, amely nemcsak Rigaval , hanem a szomszedos litvan teruletekkel is osszekapcsolta. 1866 -ban indult utjara az els? vasuti szerelveny Riga es Jelgava kozott, es 1902 -ben nyitottak meg a Krustpils ?Jelgava? Ventspils vasutvonalat.