A zarandoklat vagy zarandokut (lat. peregrinatio religiosa ) egy hiv? vagy zarandok altal tett vallasi vagy spiritualis jelent?seg? utazas egy szentnek tartott bizonyos helyre.

Egy zarandoklat soran ugyanakkor termeszetesen nemcsak az uti celra torten? megerkezesen, hanem magan a testet es lelket egyarant er?sit? utazason is komoly hangsuly lehet. A zarandoklat sajatos, aktiv meditacios gyakorlat. ^[1]

Szimbolikus ertelemben a zarandokut mind beavatas , mind pedig az engedelmesseg kifejezese. Nagy moralis jelent?seg?, es visszavezethet? arra a regi hitre, hogy a termeszetfeletti er?k bizonyos helyeken kimondottan kifejtik erejuket.

Az iszlamban ez a hely els?sorban Mekka , Mohamed profeta szul?varosa. A hinduizmusban f?leg a Gangesz partjan fekv? Benaresz . A buddhistaknal Buddha , a katolikus es ortodox keresztenyek eseteben altalaban Jezus Krisztus , Sz?z Maria vagy egy bizonyos szent eletenek kulcsfontossagu allomasa.

Zarandokutak az okori gorogoknel es az okori romaiaknal is leteztek, akik vallasi okokbol latogattak el egy-egy tavoli templomhoz. A germanok pedig szent erdei teruleteket kerestek fel.

A zarandokut minden esetben tarsas esemeny is, hiszen az ut soran talalkoznak es tapasztalatot cserelnek a hiv?k; nagyon gyakran olyanok, akik korabban meg sosem talalkoztak egymassal. Emellett pedig sok esetben szolgalja a kegyhelyek, zarandokhelyek finanszirozasat is, amelynek kereteben a hiv?k tamogatjak az adott hely kulturajat, oktatasat es tovabbi fennmaradasat.

Judaizmus [ szerkesztes ]

A jeruzsalemi templom 70 -ben tortent elpusztitasa ota a kereszteny vagy iszlam vallasban megszokott zarandoklatok mar nem leteznek a zsidosag eseteben. Korabban a Peszah , Savuot es Szukkot alkalmaval voltak zarandoklatok, ezekr?l meg a Talmud is tartalmaz fontos el?irasokat. Ezen zarandokutak celallomasa - felepitese ota - a jeruzsalemi templom volt. A mai zsido vallasban ezzel szemben mar semmilyen vallasi jelent?sege nincs a zarandoklatnak.

Keresztenyseg [ szerkesztes ]

A zarandoklat vagy maskepp bucsujaras a romai katolikus egyhazban es az ortodox keresztenysegben a szent helyek latogatasa. A kereszteny zarandoklatok celja a vezekles , a lelki megtisztulas, a valamilyen betegsegb?l valo gyogyulas vagy a bizonyos ugyert torten? imadkozas.

Amikor a 4. szazadban a keresztenyek uldozese megsz?nt, Konstantin csaszar es anyja, Helena Bethlehemben es mashol is templomokat emeltek. ^[2] A zsidok jeruzsalemi zarandokutjainak mintajara a korai kozepkortol a keresztenyek is elkezdtek felkeresni a sajat szent helyeiket.

A kozepkorban terjed el a zarandoklas a kegykepet vagy szobrot ?rz? Maria-templomokhoz, ahol a hivek bucsut nyerhettek. A bucsujaras elenk vallasi mozgalomma valt, kulonosen azokon a helyeken ahol a termeszetfolotti vilag megnyilatkozasat az egyhaz altal is elismert csodak jeleztek. ^[3]

Csaknem valamennyi galliai hiv? eleteben legalabb egyszer elzarandokolt Szent Marton sirjahoz ? a Frank Birodalom leglatogatottabb bucsuhelyehez . A gazdagabb es batrabb zarandokok eljutottak Romaba , meg tavolabbi tajakrol is; magukkal vittek puspokuk leveleit, amelyek lehet?ve tettek nekik az utkozben emelt zarandokszallokban valo ejszakazast. ^[4]

Az uton lev?k elszallasolasa az irgalmassag gyakorlasanak resze volt, es ennek koszonhet?en a szallasado is reszesulhetett a zarandokut aldasaban. A 11-13. szazadban azonban kolostorok es kulonboz? kegyes alapitvanyok tartottak fenn szallashelyeket (hospitium) a f? zarandokutak menten. ^[5]

A Jeruzsalembe eljutott zarandokokat mar valosagos szenteknek tartottak; s ha utjukrol visszatertek kimerithetetlen kivancsisaggal hallhgattak elbeszeleseiket viszontagsagaikrol. ^[4] Az utakrol szolo beszamolokat tobben feljegyeztek az utokor szamara. Gyakran szoltak arrol, hogy lattak Efezusban a Het Alvo Szent barlangjat, Khalkedonban Szent Tekla cellajat, Meliteneben az arannyal kirakott bazilikat, mely magaban rejtette Szt. Polyeuktos csontjait stb. ^[4]

A kozepkorban a kereszteny zarandoklat a hit bizonyitasat szolgalta, hiszen a zarandokhelyek gyakran messze voltak, az oda vezet? ut faraszto es olykor veszelyes is volt, mert peldaul az atkel?knel, hegyszorosoknal gyakran rablok leselkedtek. Ezert nagy jelent?sege volt annak a fogadalomnak, hogy egy bizonyos hatarid?n belul valaki zarandokutra kerekedik (votum peregrinationis) . A hatasossag erdekeben baratok jelenleteben, hangosan szolva, terdre ereszkedve es az egbe emelt karokkal kerult sor erre a fogadalomtetelre. ^[6] Ezutan reszletes el?keszuletekre kerult sor a hosszadalmas ut megszervezese es finanszirozasa erdekeben. Ennek soran altalaban vegrendelet is keszult arra az esetre, ha a zarandok nem terne haza, es id?vel kialakult az ugynevezett zarandokjog ( ordi peregrinorum vagy lex peregrinorum ). ^[5]

A zarandokutakat az uralkodok is szabalyoztak es ovtak. A 12. szazadbol ismertek ilyen vedelmi intezkedesek, amelyeket V. Magnus norveg kiraly keszitett a Nidarosi katedralishoz tarto zarandokok szamara. Ezt a privilegiumlevelet III. Celesztin papa is meger?sitette.

Erdekesseg, hogy a kes? kozepkorban nem feltetlenul kellett szemelyesen reszt venni egy-egy zarandoklaton: el?fordult az is, hogy penzert kuldtek maguk helyett (hivatasos) zarandokokat a vezeklesre itelt emberek. ^[5] El?bbiek aztan zarandokermekkel bizonyitottak, hogy valoban elertek a celt. Ezeket azonban gyakran hamisitottak. A faraszto jeruzsalemi zarandoklatot helyettesitend? bizonyos helyeken un. labirintusjarason lehetett reszt venni. [1] Ilyen labirintusokat maig hasznalnak, peldaul a Chartres -i katedralisban, vagy Pannonhalman (ez utobbi azonban modern epites?).

Roma egyebkent azutan lett a zarandokok f? celpontja, miutan a papak meghirdettek a szenteveket. Az els? ilyen nagyaranyu szentevi zarandoklat 1300 -ban volt, amikor allitolag ket millioan kerestek fel a varost. ^[5]

Lasd meg: A szentek es ereklyeik tisztelete

Zarandokhelyek [ szerkesztes ]

Kereszteny szempontbol kulonos jelent?seg? zarandokhelynek szamit Peter apostol es Pal apostol sirja Romaban , Id?sebb Jakab apostol sirja Santiago de Compostela varosaban, amelyhez a nepszer? Szent Jakab-ut (El Camino) vezet, tovabba kiemelked?k a Szentfold kulonboz? helyszinei. Emellett leteznek kisebb zarandokhelyek, valamint olyanok is, amelyeket a Szentszek , illetve az illetekes puspok nem ismer el. A leghiresebb pelda ez utobbira Međugorje Bosznia-Hercegovinaban , amelyet a romai katolikus egyhaz nem ismer el a Maria-jelenesek helyekent.

Tobb tizezer kereszteny zarandokhely letezik a vilagon, amelyek kozul a legnagyobb erdekl?desre evr?l evre a Guadalupei Sz?zanya tarthat szamot Mexikoban (kb. 20 millio zarandok). Ezt koveti kb. 18 millio zarandokkal Roma, Aparecida Braziliaban (kb. 8 millio), San Giovanni Rotondo Olaszorszagban (kb. 7 millio), Lourdes Franciaorszagban (kb. 5 millio) es Cz?stochowa Lengyelorszagban . Tovabbi jelent?s zarandokhelyek: Fatima ( Portugalia ), Padova (Olaszorszag), Assisi (Olaszorszag), Santiago de Compostela ( Spanyolorszag ), Mariazell ( Ausztria ), Loreto (Olaszorszag) es Canterbury ( Anglia ).

B?vebben: Kereszteny zarandokhelyek listaja

Iszlam [ szerkesztes ]

A mekkai zarandoklat az iszlam egyik pillere . Minden muszlim kotelessege legalabb egyszer eleteben ? ha anyagilag es egeszsegileg megteheti ? elvegezni a zarandoklatot Mekkaba , a Szent Mecsethez .

B?vebben: Mekkai zarandoklat

A masodik legfontosabb hely a muszlimok szamara Medina varosaban az Al-Maszdzsid an-Nabawi (a Profeta Mecsetje). ^[7] A harmadik legszentebb helyszin az Al-Aksza-mecset a jeruzsalemi Templom-hegyen . ^[8] Az elmult evtizedek politikai konfliktusai miatt azonban ez utobbi hely kevesbe volt nepszer? a muszlimok koreben, hogy ide zarandoklatot tegyenek.

Buddhizmus [ szerkesztes ]

A buddhizmus legfontosabb zarandokhelyei az eszak-indiai Gangesz-siksagon es Del- Nepalban helyezkednek el, a Delhi es Radzsgir kozotti teruleten, ahol Buddha elt es tanitott. Az eletehez kapcsolodo helyek mara fontos zarandokhelyekke valtak. A Buddhahoz kapcsolodo negy legfontosabb helyː

• Lumbin? : a szuletesi helye
• Bodhgay? - a megvilagosodasanak helye
• Sz?rn?th : ahol az els? predikaciojatt hirdette es mozgasba hozta a Dharmat
• Ku??nagar : ahol belepett a Parinirv??aba .

Ezentul szamos olyan orszagban, amely tobbnyire buddhista vallasu, vannak meg mas szentelyek es helyek, amelyeket a zarandokok felkeresnek.

B?vebben: Buddhista zarandoklat

Hinduizmus [ szerkesztes ]

A vilag legnagyobb zarandoklata a Kumbh Mela . 2001 -ben a Maha Kumbh Melara 60 millio ember latogatott el, ezaltal ez lett a vilag legnagyobb zarandokhelye. ^[9]

A legtobb hindu zarandokhely kulonboz? istenek eletenek esemenyeihez kot?dik. Szinte minden hely valhat zarandokhellye, de altalaban szent varosokrol, folyokrol, tavakrol es hegyekr?l beszelhetunk. ^[10]

A hinduk nem kotelesek zarandoklatokat vegezni, de a vallasuk arra buzditja ?ket, hogy eletukben legalabb egyszer menjenek zarandokutra. Sokan ehhez kozeli zarandokhelyet valasztanak, de azok, akik megengedhetik maguknak, tavolabbi, hiresebb helyszineket is felkeresnek.

Indiaban a "negy egtaj" hindu szent helyeiː Puri , Ramesvaram , Dvarka es Badrinath . A Himalajaban kiemelhet? meg Kedarnath, Gangotri es Yamunotri. Tovabbi hires szent varosok es helyek a puranikus szovegek alapjan: Varanaszi , Prayag, vagy mas neven Allahabad , Haridvar , Risikes , Mathura - Vrindavan , Kurukshetra, a Bhagavad Gita foldje Harijana es Ajodhja teruleten, tovabba szent folyok a Gangesz es a Krisna .

Viszonylag uj zarandokhelyek: Belur Math, a vilagmeret? Rama-Krishna mozgalom kozpontja Nyugat-Bengaliaban , a Dakshineswar Kali-templom Kolkataban ; a Vivekananda szikla-emlekm? Kanyakumari -ban; a Sri Ramana Ashram Tiruvannamalai -ban ; a Sri Radha Krishna mandir Bengaluruban .

Dzsainizmus [ szerkesztes ]

A dzsainizmus legismertebb es leghiresebb zarandokhelye a Csota Nagpur keleti vegeben fekv? Parasnath-hegy; a hagyomany alapjan Parsvanatha nirvanaba menetelenek helyszine. ^[11] Tovabbi zarandokhelyekː az Abu-hegyen epult Dilvara-templomok, Girnar , Palitana , Ranakpur , Sravanabelagola , Satrundzsaja.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Kapcsolodo cikkek [ szerkesztes ]

• A szentek es ereklyeik tisztelete