XV. Gergely
(
1554
.
januar 9.
,
Bologna
?
1623
.
julius 8.
,
Roma
) neven lepett a
katolikus egyhaz
tronjara a tortenelem 234.
papaja
1621
-t?l halalaig. Magas kora es betegsege miatt a kuriai ugyek vezeteset unokaoccsere,
Ludovico Ludovisi
biborosra
bizta, igy sikerult regnalasanak rovid idejet is energikus lepesekkel es jelent?s dontesekkel a tortenelem lapjaira felvesni. Kiegyensulyozott es higgadt politikaval kezelte mind a belugyi, mind a kulugyi problemakat. A
papai allam
es az egyhaz bels? ugyeit a reformok jegyeben folytatta. Legjelent?sebb lepesekent megreformalta a papavalasztas szabalyait, amely mind a mai napig a
konklavek
alapjat kepezi. Emellett
1622
-ben megalapitotta a
Hitterjesztesi Kongregaciot
, azaz a
Congregatio de Propaganda Fidet
, amely els?kent allando
kongregaciokent
foglalkozott a katolikus hit terjesztesevel. Kulpolitikajaban is a katolicizmus terjesztesere helyezte a hangsulyt, igy tamogatta
II. Ferdinand
csehorszagi
hadjaratat es befolyasolta a
valasztofejedelmek
listajat.
1554
-ben latta meg a napvilagot Alessandro Ludovisi neven
Bolognaban
. Pompeo Ludovisi grof es Camilla Bianchini het gyermekenek egyike volt. A gazdag, nemesi csalad minden gyermeke szamara meg tudta adni a kor legkivalobb nevelteteset. Alessandro
Romaban
kezdett tanulni, reszint a Romai Kollegium reszint a Romai Nemet Kollegium falai kozott. Az orok varosban kivalo tanarai human targyakra es
filozofiara
tanitottak. A romai iskolak utan Alessandro hazatert szul?varosaba es annak egyetemen jogot kezdett tanulni.
1575
juniusaban vegzett az egyetemen kanon es polgari jogaszkent.
Kezdetben nem akart egyhazi palyara allni, de az egyetem befejeztevel azonnal Romaba utazott, hogy allast talaljon a sok jogaszt foglalkoztato
Romai Kurianal
.
XIII. Gergely papa
Roma birosagan alkalmazasaba vette. Kivalo munkaja miatt megbecsult jogassza valt, es
VIII. Kelemen papa
az
Apostoli Signatura
es a
Rota
tagjava tette meg. Hamarosan Rusticuccio biboros kormanyzati helyetteseve lepett el?. Ezzel Alessandro lassan az egyhaz szolgalataba szeg?dott, es ott is egyre magasabb tisztsegeket toltott be, igy a papai udvar ugyeihez is kozel kerult.
1612
-ben
V. Pal
Bologna ersekeve
nevezte ki, noha valoszin?leg akkor meg
pappa
sem szenteltek fel. Pal az erseki rangot azert adta Alessandronak, hogy igy megfelel? rangban tudja kepviselni ?t
1616
-ban
Savoyaban
, az
I. Karoly Emanuel savoyai herceg
es
III. Fulop spanyol kiraly
kozott a
Monferratoi Hercegseg
birtoklasa miatt kialakult vitaban. A sikeres targyalasok utan Romaba visszater? Alessandrot Pal 1616-ban
presbiter-biborossa
krealta a Santa Maria Traspontina-templom cimen. A
biborosi
rang ellenere Alessandro a bolognai erseki palotaban lakott, es csak V. Pal halalhirere utazott ujra Romaba a konklavera.
Unokaoccsevel a papai tronon
[
szerkesztes
]
Konklave es egeszseges nepotizmus
[
szerkesztes
]
Ludovico Ludovisi
biboros arckepe
Az osszegy?lt kardinalisok
1621
.
februar 9-en
valasztottak meg Alessandro Ludovisit egyhazf?nek, nagyreszt a Borghese csalad tamogatasanak koszonhet?en. Az akkor hatvanhet eves Alessandro a XV. Gergely uralkodoi nevet vette fel, es szinte azonnal hatarozott intezkedesekkel inditotta el uralmat.
Gergely rendkivul okos es elkotelezett egyhazf? volt, igy gyorsan atgondolta teend?it es legf?bb politikai iranyvonalait. Mar pontifikatusanak harmadik napjan rajott, hogy tulsagosan megviselt allapotban van ahhoz, hogy a kigondolt reformokat es intezkedeseket kell? lendulettel es energiaval toltse fel. Ezert biborossa nevezte ki unokaoccset,
Ludovico Ludovisit
, aki mindossze 25 evesen kerult a Szent Kollegium tagjai koze. A
nepotizmus
miatt a kardinalisok kezdetben zugolodtak, de hamar kiderult, hogy Ludovico kivalo
biboros-nepos
. A romai koznyelv
il cardinale padrone
neven, vagyis a f?nok biboroskent emlegette az unokaoccsot, hiszen a papa legf?bb bizalmasa lett, es kettejuk osszehangolt munkajaval sikerult meghatarozo reformokat es atgondolt kulpolitikat veghez vinni. Minden gondolat es intezkedes Gergely fejeben szuletett meg, amelyet Ludovico kiveteles engedelmesseggel hajtott vegre.
A nepotizmus vadja a papa uralkodasanak harmadik napjan nem csak Ludovico kinevezese miatt kapott szarnyra. Gergely egyik testveret, Orazio Ludovisit tette meg a papai seregek f?parancsnokava. Orazio emellett megkapta a romai nemesseget es
Fiano
hercegi rangjat is. Ludovico
1622
-ben Zagarolo hercegseget kapta meg nagybatyjatol. A papa tehat jelent?s szerepet jatszott a Ludovisi csalad felemelkedeseben, de minden nepotizmus ellenere a tortenelem igazolta mindket valasztasat.
Gergely belpolitikaja
[
szerkesztes
]
Gergely az els? fontos lepesek megtetele utan nekilatott feleleszteni a bels? egyhazi reformot. Vitathatatlanul legfontosabb reformintezkedese a papavalasztas menetenek atdolgozasa volt.
1621
.
november 15-en
kiadta az
Aeterni Patris
cim?
bullajat
, amelyben a papak megvalasztasanak harom torvenyes modjat ismeri el. Ezek szerint a valasztas tortenhetett a biborosok egyhangu felkialtasaval
(quasi per inspirationem)
, egy 3, 5 vagy 7 biborosbol allo bizottsag felallitasaval, amelynek donteset minden kardinalis elismeri
(per compromissum)
vagy a leggyakrabban hasznalt titkos szavazassal
(per scrutinium).
A harom irott torvenyben is elismert modszer kozul kett? uj volt, de Gergely semmit sem bizott a veletlenre, es
1622
.
marcius 12-en
kiadta a
Decet Romanum Pontificem
kezdet? bullat, amelyben reszletesen leirja mindharom modszert. A kozfelkialtassal torten? szavazast Gergely a
Szentlelek
megnyilvanulasanak tartotta, amelyhez nem volt szukseg szavazasra. Ez persze igen ritkan fordult el? a papasag torteneteben. Sokkal fontosabb volt a titkos szavazas bevezetese, amellyel a papanak az volt a celja, hogy megszuntesse a biborosokra nehezed? uralkodoi vagy mas kuls? nyomast. A titkos szavazason ugyanis nem lehetett bizonyitani, hogy a biborosok pontosan kire adtak le szavazataikat.
XV. Gergely uralkodasa alatt mindennel fontosabbnak tartotta a megindult katolikus terites folytatasat. Minden tamogatast megadott a terit? szerzetesrendeknek, amelyek annyira szerteagazo teruleteken vegeztek munkajukat, hogy a papa ugy dontott, allando biborosi kongregaciot hoz letre a missziok iranyitasara es ellen?rzesere.
1622
.
januar 6-an
megalakult a Congregatio de Propaganda Fide, amely a protestans teruletek misszioin kivul a tavoli, pogany teruletekre is osszpontositott. Gergely
junius 22-en
kiadott
Inscrutabili
kezdet? bullaja rendelkezett az uj allando kongregacio pontos hataskorer?l es feladatairol. Ez a kongregacio mind a mai napig letezik.
1623
.
marcius 20-an
Gergely kiadta az
Omnipotentis Dei
konstituciot, amelyben a
boszorkanysag
es a varazslat ellen hozott donteseket. Ez az okirat volt az egyik utolso, amelyik a boszorkanyuldozessel foglalkozott, es tartalmaban mar erezhet? a sotet kozepkor vege. Gergely rendelkezesei joval enyhebbek voltak, mint a korabbi torvenyek. A
halalbuntetest
a papa csak akkor engedelyezte, ha az elitelt bizonyithatoan kapcsolatba lepett a gonosszal es embert is olt segitsegevel.
A szerzetesek neveben
[
szerkesztes
]
Gergely es unokaoccse is rendkivul tisztelte es bizott a
szerzetesrendekben
. Eppen ezert a papa nem mulasztotta el a legtobb rend meger?siteset vagy tamogatasat. Pontifikatusa soran tobb uj rendet is elismert es a regiekkel is szoros kapcsolatot tartott fenn. Elismereset leginkabb
szentte
avatasaiban vagy az eljaras meginditasaban lehetett eszrevenni. Talan a papa a
jezsuitakra
forditotta a legtobb figyelmet.
1622
.
marcius 12-en
szentte avatta a rend alapitojat,
Loyolai Ignacot
es a kivalo jezsuita misszionariust,
Xaveri Ferencet
. Mar
1621
.
oktober 2-an
megengedte a rendnek, hogy tiszteljek es misezzenek
Gonzaga Alajos
nevere, akit csak kes?bb avattak szentte. A jezsuitak mellett tobb szerzetesrend is hasonlo megtiszteltetesben reszesult. Gergely uralkodasa alatt,
1622
.
marcius 12-en
avattak szentte
Neri Szent Fulopot
, az
oratorianusok
alapitojat. Ugyanezen a napon lepett a szentek koze
Avilai Terez
, a
karmelitak
egyik legnagyobb reformalakja
Spanyolorszagban
. A
dominikanusok
elismeresekeppen
boldogga
avatta
Albertus Magnust
, a kivalo teologust. 1622.
aprilis 18-an
boldogga avatta
Alcantarai Peter
,
ferences
szerzetest es
1623
.
februar 17-en
a
karthauziak
alapitojanak,
Szent Brunonak
az unnepet felvetette a Romai Breviariumba. 1622.
marcius 22-en
vegul szentte avatott egy spanyol laikust is,
Foldmives Szent Izidort
.
A meglev? szerzetesrendek mellett Gergely tobb kongregaciot elfogadott, es kett?t a szerzetesrendek koze emelt, amelyek kozott ott voltak a
piaristak
is.
1621
.
marcius 18-an
Gergely megalapitotta a Collegium Gregorianumot, amely a
bences
ifjusag tanittatasara alakult meg. Ez lett a bolcs?je a mara patinas nevet visel? bences Szent Anzelm Kollegiumnak.
XV. Gergely pontifikatusa soran mindig az egyhaz bels? ugyeit tartotta els?rend? feladatnak. Eppen ezert uralkodasa alatt a papai
diplomacia
kiszamithato, nyugodt kulpolitikat folytatott, ami mindennek ellenere nem sz?kolkodott a jelent?s esemenyekben. Talan a legnagyobb horderej? kulpolitikai esemeny Gergely idejeben a
harminceves haboru
volt. A papa mindenben tamogatta
II. Ferdinandot
es a katolikus ligat a
csehorszagi
protestansok
ellen. Egyes elbeszelesek szerint az egyhazf? egymillio aranydukattal tamogatta a csaszar hadjaratait, es
Becsbe
kuldte Carlos Caraffa biborost
nunciuskent
, hogy tanacsaival segitse Ferdinandot a vallasi haboruban.
I. Miksa
bajor valasztofejedelem
portreja
Gergely befolyasanak koszonhet?en atalakultak a
Nemet-romai Birodalom
bels? politikai viszonyai is. Az
1623
januarjaban
Ratisbon
varosaba osszegy?l? birodalmi hercegek ugy dontottek, hogy a
pfalzi
valasztofejedelem
csaszarvalaszto jogat atruhazzak
I. Miksa
bajor valasztofejedelemre
. A hercegek dontese el?tt Gergely egy
kapucinus
szerzetest kuldott a becsi udvarba, hogy Miksa ugyenek hiveket szerezzen. A papai diplomacia sikere valojaban abban allt, hogy Miksaval tobbsegbe kerultek a katolikusok a csaszarvalasztok kozott. Miksa halaja jeleul XV. Gergelynek ajandekozta a becslesek szerint 3500 kotetb?l allo
heidelbergi
konyvtar teljes gy?jtemenyet. 1623 elejen a papa Leo Alatiosz gorog teologust kuldte el Heidelbergbe a felajanlott konyvekert, amelyek a
Vatikani Apostoli Konyvtar
Gregoriana
gy?jtemenyet alkottak. A felbecsulhetetlen keziratok kozul a kes?bbiek folyaman tobb is visszakerult
Nemetorszagba
.
1797
-ben harminckilenc
Parizsba
kerult, amelyeket az
1815-os parizsi beke
utan a nemetek magukkal vittek, es
1816
-ban
VII. Pius papa
852 tovabbi keziratot juttatott vissza a nemet allamnak ajandek gyanant.
Gergely kulpolitikaja egyebkent alapvet?en a tamogatasokrol szolt. Igy volt ez
III. Zsigmond lengyel kiraly
eseteben is, akit hatalmas osszegekkel tamogatott a
torokok
elleni harcban.
Magyarorszagon
Pazmany Peter
terit?munkaja mellett allt ki, mig
Franciaorszagban
az ? kozbenjarasara lett
Richelieu biboros
Parizs
erseke
.
XIII. Lajos
, francia kirallyal egyebkent is barati hangulatban allt, ezert kettejuk osszefogasaval a szerzetesek rengeteg
hugenottat
teritettek katolikus hitre. Meg az elkotelezetten protestans
Hollandiaban
is teret hoditott a katolicizmus, pedig azt az orszag torvenyei meg tiltottak is.
Angliaban
is remenyteljes esemenyek zajlottak, ugyanis a papa legnagyobb oromere az udvar azt fontolgatta, hogy a tronorokos
Karoly, walesi herceg
felesegul veszi
Maria Anna spanyol infansn?t
, ami egyben azt is jelentette volna, hogy az angol udvar nagy lepeseket tesz a katolikus hit fele. De Gergely mindenre kiterjed? tamogatasa ellenere sem jott letre a frigy.
Gergely reszt vett a
Valtellina
volgy birtoklasaert kitort vita elrendezeseben is, amely a papa legnagyobb kulpolitikai sikere volt.
1620
-ban a spanyol hadsereg elfoglalta az Eszak-Italiaban fekv? Valtellina volgyet, az
Alpok
egyik fontos hagojat. Innen alig nehany kilometerre mar
Ausztria
birtokai fekudtek. A ket csaladi alapon szovetseges kiralysag kozelseget tobb europai allam is rossz szemmel nezte. A franciak, a
velenceiek
es a savoyaiak hamar kijelentettek, hogy allamaik biztonsaga erdekeben a Valtellinabol ki kell ?zni a spanyolokat, es ugy t?nt, nem riadnak vissza a haborutol sem. A pattanasig feszult helyzetben Gergely nevet? harmadikkent t?nt fel. Orazio, a papai seregek elen elfoglalta a Valtellina teruletet, es azt a
papai allamhoz
csatolta. A varatlan fordulatot egyedul Leopold, osztrak nagyherceg vitatta, de id?vel ? is belenyugodott Gergely teruletnyeresebe. A haboru feszultseget az egyhazf?nek sikerult feloldania, es meg az egyhazi allam teruletet is megnovelte.
Gergely rovid pontifikatusa a m?veszetek teren is fontos merfoldk? volt. Az ? uralma alatt jelent meg a
barokk
klasszikus es kiforrott aga Romaban.
Bolognabol
az orok varosba hivta
Guercinot
, a kivalo fest?t, de ekkor kerult a
Vatikan
allando alkalmazasaba
Giovanni Lorenzo Bernini
es
Alessandro Algardi
is.
Gergely hosszu betegseg utan
1623
.
julius 8-an
halt meg. Foldi maradvanyait a romai Sant’Ignazio-templomban helyeztek orok nyugalomra.
|
|---|
|
okor:
egyhazuldozesek kora
(33?314)
| | |
|---|
okor:
dogmatikai vitak kora
(314?701)
| |
|---|
kora kozepkor:
nyugat es kelet
elkulonulese
(701?1048)
| |
|---|
viragzo kozepkor:
a papasag ?fenykora”
(1049?1304)
| |
|---|
kes? kozepkor:
Avignon, konciliarizmus
(1305?1447)
| |
|---|
kora ujkor:
reneszansz, reformacio
(1447?1644)
| |
|---|
ujkor:
polgariasodas, felvilagosodas
(1644?1958)
| |
|---|
napjaink:
aggiornamento
(1958?)
| |
|---|
|