Hasonlo cikkcimek es megnevezesek: Gergely papa (egyertelm?sit? lap)

XI. Gergely papa
a katolikus egyhaz vezet?je
Eredeti neve	Pierre Roger de Beaufort
Szuletett	1329 Rosiers-d’Egletons
Megvalasztasa	1370 . december 30.
Beiktatasa	1371 . januar 5.
Pontifikatusanak vege	1378 . marcius 27.
Elhunyt	1378 . marcius 27. (49 evesen) Roma
El?z? papa Kovetkez? papa V. Orban VI. Orban
A Wikimedia Commons tartalmaz XI. Gergely papa temaju mediaallomanyokat.

XI. Gergely ( Rosiers-d’Egletons , 1329 ? Roma , 1378 . marcius 27. ) a romai katolikus egyhaz tortenetenek 201. papaja . A hetedik es egyben utolso avignoni egyhazf?, eppen ezert pontifikatusa igen jelent?s merfoldk? az egyhazi tortenelemben. Gergely uralma alatt a szazeves haboruval foglalatoskodo francia udvar nem ert ra a papai tervek felulvizsgalatara es annak befolyasolasara, igy Gergely el?dje nyomdokain igyekezett megteremteni az alapjait a Romaba valo visszateresnek. A francia klerus aktiv ellenallasa Gergelyt sokaig megakadalyozta terve megvalositasaban, de vegul megis Romaba helyezte at a szekhelyet. Ezzel azonban el?idezte a nagy nyugati egyhazszakadast is, amely negyven even at megosztotta a papai hatalmat.

Elete es palyaja a tron el?tt [ szerkesztes ]

Az utolso Avignonban szekel? egyhazf? eredetileg Pierre Roger de Beaufort neven latta meg a napvilagot a Limousin tartomanybeli Maumont kastelyban, 1330 -ban. A nev es szuletesenek helye sem cseng ismeretlenul az avignoni papak soraban, hiszen VI. Kelemen papa is hasonlo eletrajzi adatokkal rendelkezik, ami nem veletlen, hiszen Kelemen az ifju Pierre nagybatyja volt. A korabeli egyhazf?k a papai konzisztoriumban ugy igyekeztek megragadni a tenyleges hatalmat, hogy sajat megbizhato embereiket, leggyakrabban rokonaikat juttattak biborosi rangba. Kelemen jotekony hatasara Pierre joforman meg azt sem donthette el, hogy egyhazi palyara lep-e, maris biborosi rangot kapott. 1348 -as felszentelese el?tt azonban tobb egyhazi meltosagot is betolthetett gyors egymasutanban. Ha az evszamokat megnezzuk, kiderul, hogy Pierre alig tizennyolc evesen kerult be a papavalaszto biborosi kollegiumba.
Eppen ezert ebben az esetben nemileg forditott eletrajz tarul elenk. Pierre gyorsan elerte az egyhazi hierarchia legmagasabb koreit, azonban tudasbeli hattere ekkor meg nem volt megalapozva. Biboroskent Perugia egyetemen tanult teologiat es kanonjogot . Ezek utan nehany evet a parizsi egyetemen is eltoltott, es valoban elismert egyhazjogasz es kivalo teologus valt bel?le, legalabbis a kronikak beszamoloi alapjan.
Amikor V. Orban 1370 . december 19-en meghalt, az Avignonban osszeul? biborosok nem vitatkoztak tul sokaig utodjanak megvalasztasahoz, es december 30-an egyontet?en Pierre-t tettek meg a papai tron orokosenek. A negyvenevesen tronra lep? Pierre a XI. Gergely uralkodoi nevet vette fel.

Minden ut Romaba vezet [ szerkesztes ]

Gergely nagy tervekkel vagott bele pontifikatusaba. Mindenekel?tt a beke hirnokekent akart fellepni januar 5-ei koronazasan mondott beszede alapjan. Igyekezett rabirni Anglia es Franciaorszag uralkodoit a bekere, de minden kiserlete kudarcba fulladt. A spanyol uralkodok kozotti viszalyt azonban sikerult elsimitania, igy Aragonia , Kasztilia , Navarra , Szicilia es Napoly uralkodoi ismet bekeben targyalhattak a kes?bbi tronutodlas kerdeser?l, amely mindegyik orszagban felkavarta a politikai indulatokat. Megis Gergely legnagyobb jelent?seg? intezkedesei Italiaval kapcsolatban maradtak fenn.

Mar Gergely el?djenek, V. Orbannak is erelyes fellepesre volt szuksege Milano uraval, Bernabo Viscontival szemben, aki nemcsak a varos vilagi ura volt, hanem egyben erseke is. A lombard uralkodo kihasznalva a papasag elen zajlo valtozasokat ujra megkiserelte sajat hatalma ala vonni az Egyhazi Allam egyes teruleteit. Gergely eleinte targyalasok utjan akarta elsimitani a helyzetet, de amikor Visconti ersek csak tovabbi teruleteket hajtott uralma ala, a papa kikozositette ?t. Azonban a milanoi zsarnokot nem igazan erdekelte Gergely fenyeget?zese, s?t a kronikak szerint azt mondta a papai legatusnak, hogy egye meg a bullat, amelyet elhozott Milanoba. 1372 -ben a papa haborut hirdetett Visconti ellen. A harcok eleinte Bernabo gy?zelmet hoztak, de Gergely diplomaciai tenykedesenek koszonhet?en hamarosan megfordult a hadi szerencse. A papai seregek melle alltak a nemet-romai csaszar hadai, Magyarorszag es Napoly katonai is. Az ersek veresege elkerulhetetlen volt, de az 1374 . junius 6-an megkotott beke megis igen engedekeny volt a milanoi Viscontihoz. Ezt az egyik papai kovet lefizetesevel magyarazza az egyik kronika.

De Gergely es Bernabo csataja ezzel nem zarult le. Gergely minden kronikaban nagyrabecsult tudasaval egyutt sem volt kepes megerteni egy fontos egyhazi ellentetet. Ez az ellentet a francia es az italiai klerus kozott feszult, amely Gergely halala utan a nyugati egyhaz legnagyobb szakadasahoz vezetett. Gergely a korabbi avignoni papak mintajat kovetve francia szarmazasu biborost nevezett ki Roma es az Egyhazi Allam elere. A kulfoldi egyhazi es politikai vezet?t nemcsak az italiai klerus fogadta ellensegesen. Az egyhazi birtokokon el? koznep, de legf?keppen a Papai Allam birtokaira palyazo firenzeiek sem lelkesedtek az uj francia vezet?ert. A gazdag Firenze olyannyira feltette kozep-italiai hatalmat, hogy 1375 -ben szovetseget kotott Viscontival. A milanoi ersek es a keresked?varos aktiv kampanyba kezdett a francia uralom es a papa ellen az Egyhazi Allamban. Ez annyira sikeres volt, hogy rovid id?n belul mar az egesz Patrimonium Petri a papa ellen forrongott. Gergely a tortentekre habozas nelkul kemeny valaszt adott. Firenzet interdiktum ala helyezte es polgarait kiatkozta, valamint megfosztotta ?ket a szabadsaghoz es vagyonukhoz valo joguktol. A papa lepesei sikeresek voltak, hiszen Firenze penzsovar szomszedai ugyan nem tudtak fegyverrel a koztarsasag ellen tamadni, de minden kereskedelmi utat elzartak el?le. Firenze par nap alatt hatalmas veszteseggel szamolhatott, ezert erdekuk kepviseleseert Avignonba kuldtek Szienai Szent Katalint , akinek a tortenelmi forrasok szerint kiemelked? hatasa volt abban, hogy Gergely meghozza donteset: Romaba helyezi at szekhelyet. A kes?bb szentte avatott holgy befolyasa minden bizonnyal megkerd?jelezhetetlen, de az igazsaghoz valoszin?leg kozelebb all a papai kuria gazdasagi megfontolasa. Gergely pontosan tudta, hogy a papai kincstar az utolsokat rugja, es egyedul az italiai birtokok jovedelmenek koszonhet?, hogy nem lett fizeteskeptelen az egyhaz feje. Amikor mindennek az elvesztese elerhet? kozelsegbe kerult, Gergely nem habozott meghozni a dontest, miszerint szemelyesen akarja meger?siteni italiai pozicioit. A francia klerus es a kiraly heves tiltakozasa ellenere a papa 1376 . szeptember 13-an hagyta el Avignont, es a tortenelem folyaman tobbe mar nem is koltozott oda vissza.

A papai flotta oktober 2-an indult utnak Marseille kikot?jeb?l, es Genova erintesevel Tarquiniaba erkezett december 6-ara . Innen csak 1377 . januar 13-an indulhatott tovabb, amikor az orok varosban rendez?dtek a politikai viszonyok. Ostian keresztul januar 17-en hajozott fel a Tiberisen Roma belvarosaba. A lazongasnak azonban nem lett vege egy csapasra Gergely megerkeztevel. A papai seregeknek komoly utkozeteket kellett megvivniuk Gergely hatalmaert. Ezek kozul kiemelkedik a cesenai meszarlas, amelyben a Genfi Robert biboros altal vezetett papai csapatok kegyetlenul verbe fojtottak a nep lazadasat. Ezzel Gergelyt meg er?sebb ellenszenv ovezte Italiaban. A meszarlas sem vetett veget a harcoknak, es majusban a papanak el kellett hagynia Romat is. 1377 . november 7-en a papa es szovetsegesei lassan megtortek a lazadok erejet, es ekkor Gergely ismet visszaterhetett Romaba, ahol egy beketargyalas el?keszitese kozben erte a halal 1378 . marcius 27-en .

Gergely pontifikatusanak legkarakteresebb vonala mindenkeppen a Romaba valo visszateres es az italiai hatalom megszilarditasaert vivott kuzdelem volt. Emellett a forrasok csak nehany esemenyt jegyeztek fel, amely Gergely uralma alatt esett meg. 1377 . majus 22-en a papa negy bullat adott ki, amelyben elitelte John Wycliffe tizenkilenc pontjat. IV. Karoly , nemet-romai csaszar es I. Lajos , magyar kiraly kozott beket kozvetitett. A torteneszek XI. Gergely uralkodasat azonban nem pontifikatusanak cselekedetei miatt emelik az egyhazi tortenelem egyik fordulopontjava. Gergellyel ugyanis bezarodott az avignoni fogsagban uralkodo papak sora, de ett?l sokkal fontosabb esemenyekre kell ravilagitanunk. Az europai tortenelmi valtozasok ugyanis elertek a sokaig az arral szemben uszo egyhazat is. A Romabol elkoltozott papak uralma alatt a kulonboz? orszagok klerusa titkos szovetsegre lepett az orszag uralkodojaval. Az egyhazi hatalom tehat elmozdult az egyetemes hatalomrol es az egyes orszagok szintjere jutott el, osszefonodva a vilagi hatalommal es annak erdekeivel. A papasag tehat hanyatlasnak indult az avignoni egyhazf?k utan, amely az egyhazf?i hatalom viragkoranak is tekinthet? sok szempontbol.

M?vei [ szerkesztes ]

• Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzaferes: 2011. december 6.)

Forrasok [ szerkesztes ]

• Gergely Jen? : A papasag tortenete. Budapest, Kossuth Konyvkiado, 1982. ISBN 9630918633
• Georges Duby : Franciaorszag tortenete I-II. (Szerk.) Budapest, Osiris Kiado, 2005, ill. 2007. ISBN 9789633897560 , illetve ISBN 9789633897577
• P.G. Maxwell ? Stuart: Papak kronikaja. A papasag tortenete papak uralkodasa szerint Szent Petert?l napjainkig. Budapest, Mora Konyvkiado, 2007. ISBN 9789631182651
• Szanto Konrad: A katolikus egyhaz tortenete. Budapest, Ecclesia Kiado. 1987. ISBN 9633634814
• Vaczy Peter : A kozepkor tortenete. Bp, 1936; 2. kiad. 1943.; reprint kiad. 1991. Online verzio .
• Zimmermann, Harald: A kozepkori papasag. A kozepkori papak tortenete a historiografia tukreben. Budapest, Gondolat Kiado, 2002. ISBN 9639450146
• Magyar katolikus lexikon. Online verzio .

El?z? papa: V. Orban

Romai papa 1370 ? 1378

Kovetkez? papa: VI. Orban