Wilhelm Gustloff
(
Schwerin
,
1895
.
januar 30.
?
Davos
,
Svajc
,
1936
.
februar 4.
)
nemet
nemzetiszocialista
politikus, aki martirra valt a fasiszta
Harmadik Birodalomban
meggyilkolasa miatt. Kes?bb rola neveztek el az
1945
-ben a vilagtortenelem legnagyobb hajokatasztrofajat szenvedett
Wilhelm Gustloff nev? hajot
.
Wilhelm Gustloff
Schwerinben
szuletett,
mecklenburg?schwerini nagyhercegben
. Kozepiskolai tanulmanyait mint bankkeresked? fejezte majd, kronikus
tud?baja
es
gegeproblemai
miatt felmentest kapott az
els? vilaghaborus
szolgalat alol, nem volt katona.
1917
-ben utazott Davosba, hogy kezeltesse a tud?betegseget. A haboru utan,
1921
-ben lett tagja a
nemet
Deutschvolkischer Schutz- und Trutzbundnak
(Nemet Nepi Ved- es Dacszovetseg), majd
1929
-ben lepett be az
NSDAP
-be. A svajci
allami
meteorologiai
szolgalatnal helyezkedett el, majd
1932
-t?l Landesgruppenleiter (orszagos csoportvezet?) lett Svajcban. Ebbeli min?segeben ? volt a felel?s az
antiszemita
hecclapok, tobbek kozott a
Cion bolcseinek jegyz?konyvei
terjeszteseert.
1936
-ig tobb, mint 5000 tagot sikerult szerveznie a svajci NSDAP szamara.
1936
.
februar 4-en
Davosban a
zsido
szarmazasu
David Frankfurter
orvostanhallgato egy pisztolybol leadott 4 lovessel halalosan megsebesitette. Ezzel a nemzetiszocialistak martirjava tette a ferfit. Gustloffnak allami temetest rendeztek szuletesi helyen, Schwerinben, melyen
Adolf Hitler
,
Joseph Goebbels
,
Hermann Goring
,
Heinrich Himmler
,
Martin Bormann
es
Joachim von Ribbentrop
is reszt vettek. Koporsojat kulonvonat vitte Davosbol Schwerinbe, mely megallt
Stuttgartban
,
Wurzburgban
,
Erfurtban
,
Halleban
,
Magdeburgban
es
Wittenbergben
. Ozvegye es fivere fogadtak a temetesen a reszvev? szavakat.
Az akkor epul?felben lev?
KdF
-hajot, amit a tomegek udultetesere terveztek es Adolf Hitlerr?l keszultek elnevezni, a merenylet hirere atkereszteltek Wilhelm Gustloffra. A keresztelest Hedwig Gustloff, a meggyilkolt ozvegye vegezte el, aki korabban Hitler titkarn?je is volt.
1945
.
januar 30-an
ejjel a sebesult katonakkal es
kelet-poroszorszagi
menekultekkel zsufolt hajot a szovjet SZ?13 tengeralattjaro torpedokkal elsullyesztette. Ez volt minden id?k legnagyobb tengeri szerencsetlensege, hozzavet?legesen 9400, joreszt civil aldozat, koztuk 4000 gyermek veszitette eletet. Wilhelm Gustloffrol a
masodik vilaghaboru
vegeig meg tobb utcat is elneveztek, peldaul
Magdeburgban
es Benneckensteinban (ma
Oberharz am Brocken
resze).
- Roland Aegerter:
Politische Attentate des 20. Jahrhunderts
, NZZ-Verlag, Zurich 1999,
ISBN 3-85823-786-8
.
(nemetul)
- Peter Bollier:
Die NSDAP unter dem Alpenfirn. Geschichte einer existenziellen Herausforderung fur Davos, Graubunden und die Schweiz
, Bundner Monatsblatt Verlag Desertina 2016,
ISBN 978-3-85637-490-7
.
(nemetul)
- Armin Fuhrer:
Tod in Davos. David Frankfurter und das Attentat auf Wilhelm Gustloff
(=
Reihe Zeitgeschichten.
Bd. 9). Metropol, Berlin 2012,
ISBN 978-3-86331-069-1
.
(nemetul)
- Gunter Lachmann:
Der Nationalsozialismus in der Schweiz 1931?1945. Ein Beitrag zur Geschichte der Auslandsorganisation der NSDAP.
Dissertationsschrift Freie Universitat Berlin, 18. Dezember 1962.
(nemetul)
- Victor Klemperer
:
?Ich will Zeugnis ablegen bis zum letzten.“ Tagebucher 1933?1945.
Berlin, Aufbau-Verlag 1995 (3). 1/S. 245.
(nemetul)
- Thomas F. Schneider (Hrsg.):
Non Fiktion ? Emil Ludwig
. Wehrhahn Verlag 2016,
ISBN 978-3-86525-546-4
(zugleich 11. Jg., Heft 1/2, der Zeitschrift ?Arsenal der anderen Gattungen“; mit Beitragen zu David Frankfurter, zum Mord in Davos und verwandten Themen).
(nemetul)
- Stephan Schwarz:
Ernst Freiherr von Weizsackers Beziehungen zur Schweiz (1933?1945). Ein Beitrag zur Geschichte der Diplomatie
. Bern : Lang, 2007,
ISBN 978-3-03911-207-4
, S. 208?236
(nemetul)
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Wilhelm Gustloff
cim? nemet Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.